News here

JÖVŐ
A Rovatból

Újra elindult az emberiség a Holdra – miért csúszott ennyit a start és hogyan folytatódik a küldetés?

Rengeteg halasztás után elindult az Artemis-1 küldetés, ami hatalmas lépés a holdraszállás és az állandó holdbázis létrehozása felé. Tamási Dáviddal a kihívásokról beszélgettünk.

Link másolása

Többszöri halasztás után szerda reggel, közép-európai idő szerint 7:47-kor végre elindult a Hold felé az Orion űrhajó, ezzel elstartolt az Artemis program. A holdraszállást megcélzó tervről korábban részletesen írtunk már.

A sorozatos halasztások okairól, és arról, mi várható a következő napokban, Tamási Dáviddal, a Spacejunkie internetes portál és Youtube-csatorna alapító főszerkesztőjével beszélgettem.

A Spacejunkie élő közvetítése. Az indítás 1 óra 37 percnél látható

– Először augusztus 28–ra vártuk az indítást, aztán ezt halasztották jó néhányszor. Mennyire volt váratlan vagy szokatlan, ami történt?

– Azt kell látni, hogy az SLS rakéta, tehát a Space Launch System nevű hordozórakéta, amit a NASA most használ, az űrsikló program örökségén alapul. Tehát olyan rendszereket használnak, amit anno az űrsiklóknál is. Ilyenek a cseppfolyósított állapotban, hidrogénnel és oxigénnel működő hajtóművek, illetve a szilárd hajtóanyagú segédrakéták. Ezek viszont olyan rendszerek, melyekkel már korábban is rengeteg probléma volt. Nem is nagyon volt olyan indítás, amit ne kellett volna legalább egyszer elhalasztani. Ráadásul a NASA úgy akarta elindítani augusztus végén a rakétát, hogy egy teljes tankolási tesztet sem sikerült maradéktalanul, hibátlanul végrehajtani. Tehát úgy, hogy minden egyes pontot ki tudjanak pipálni azon a bizonyos listán. Így aztán nem túl meglepő módon technikai akadályokba ütköztek.

– Miért ezt a rendszert használja a NASA, amikor ennyi probléma van vele?

– Igen, ez jogos kérdés. Az egész projekt Constellation néven indult, még George Bush második kormányzása idején, amit aztán az Obama-adminisztráció törölt. Ez a korai program is az űrsiklóprogram egyes részeit kívánta felhasználni, akkor még a rakétát is Ares-5-nek nevezték. Aztán amikor immár Artemisz program néven 2017–ben, a Trump adminisztráció idején a projekt újraindult, győzött a politikai lobbi. Shelby szenátor ugyanis azt mondta,

vagy az SLS rakétát lövik fel az űrbe, vagy nem kapnak támogatást a Szenátustól.

Az űrsikló program végével, ami a 2011 júliusában, az Atlantis ST-135-ös küldetésével zárult, a NASA-nak nem volt saját használatban lévő rakétája, az amerikaiak rá voltak utalva például az oroszokra, ami a személyzetes repülést illeti. Szerencsére ez a helyzet mára megszűnt, 2020 május óta már Amerika ismét képes eljutni az űrbe, de egy magáncég rakétájával.

Viszont az SLS a NASA űrhajója és rakétája, sőt, úgy szeretnek hivatkozni rá, hogy a „nemzet rakétája”, mert ennek a fejlesztésében mind az 50 tagállam részt vett valamilyen formában.

Ezért is volt ekkora politikai lobbi a szenátorok részéről, hiszen nyilván gazdaságilag nekik nagyon megérte, hogy a rendszer különböző szegmenseit egy adott államban gyártják.

– Nézzük át, hogy mi történt augusztus 28. és november 16. között, mert azért történt egy-két dolog. Ugye először szeptember 2-ra halasztották ezt a startot, akkor a feltöltés során szivárgás volt, ha jól tudom.

– A hidrogénnel nagyon nehéz bánni, hiszen jelenlegi tudásunk szerint ez a a legkisebb sűrűségű anyag. Annyira nehéz kezelni, hogy szinte bármilyen kis résen, szinte még a szigetelésen is átjutnak a hidrogénatomok, arról nem is beszélve, hogy elképesztően alacsony hőmérsékleten kell tartani, hogy cseppfolyós állapotban maradjon. A négy fő hajtómű, az RS-25-ös hajtóművek, melyek szintén az űrsikló programban dolgoztak, cseppfolyós üzemanyaggal működnek, tehát a hidrogént is és az oxigént is cseppfolyós állapotban kell tartani. Ahogy az üzemanyagtartályban a hidrogén eléri a forráspontot, elkezd gázneművé szublimálni, és emiatt elkezd szivárogni is. Arról nem is beszélve, hogy a NASA úgy kezdte el az egész tankolási folyamatot, hogy túl nagy sebességgel, túl nagy nyomáson próbálták ezt az átfejtést végrehajtani, azért, hogy így próbálják behozni valamennyire azt az időt, amit egy korábbi kisebb szivárgás miatt vesztettek el. Ezért is mondtam az elején, hogy úgy akarták indítani első alkalommal, aztán még második alkalommal is a rakétát, hogy nem volt egy teljesen tökéletes tankolási teszt korábban.

– Ha jól okoskodom, a nagy sebesség és a nagyobb nyomás következtében felmelegedhetett a hidrogén. Ez volt a baj?

– Pontosan. Minél nagyobb nyomású egy anyag, annál nagyobb a hőmérséklete is.

– Na jó, ez szeptember másodika volt. Azonban utána sem történt semmi.

– Utána felmerült az a probléma, amitől már tartott is a NASA, hogy bizonyos anyagok, alkatrészek szavatossági ideje hamarosan lejár. Arról nem is beszélve, hogy az Ian nevű hurrikán is közeledett Florida felé, ezért vissza kellett vinni a teljes rakétát a szerelőhangárba, a Vehicle Assembling Buildingbe.

Az SLS rakéta a híres összeszerelő csarnok, a VAB előtt

Ebbe az óriási ikonikus hangárba kellett visszaszállítani a rakétát, mert bizonyos szerelési műveleteket csak ott tudnak elvégezni, az indítóálláson nem.

Tehát több szerelési munkát eredményezett az a korábbi csúszás, ami amiatt alakult ki, hogy nem voltak megfelelően felkészülve a mérnökök a feladatra.

Természetesen, amikor az űrsikló-programot hajtották végre, akkor az a szerelőgárda és az a műszaki gárda rutinosan végezte a dolgát, de a mostaniaknak újra kellett tanulni az egész technológiát.

– Végül miután visszakerült az indítóállásra az SLS, még lábon átvészelt egy újabb hurrikánt...

– Mondjuk úgy, hogy az időjárás sohasem volt kegyes a NASA-hoz. Ahhoz képest, hogy az Ian nevű hurrikán sokkal kisebb veszélyt jelentett a prognózisok alapján a rakétára, mégis visszavitték a szerelőhangárba, míg a legutóbbi Nicole nevű hurrikán, mint utólag kiderült, jóval nagyobb széllökésekkel érkezett. Mégis úgy ítélte meg a NASA, hogy nem kell tartani semmilyen komolyabb kártól, kint is hagyták az indítóálláson. Persze azt is hozzá kell tenni, hogy

egy rakétát nem lehet akárhányszor ide-oda szállítgatni, ugyanis ez a szerkezeti integritását nagyon befolyásolja, még akkor is, ha csak másfél kilométer per órás sebességgel „süvít” a feladatot végző lánctalpas szállítójármű.

Ezért is döntött úgy a NASA, hogy ezúttal kint hagyják az indítóálláson. Csak közben a Nicole, ami egy kisebb trópusi vihar volt eleinte, hurrikánná erősödött. Szerencsére vihar utáni tesztek, illetve vizsgálatok alapján végül nem lett komolyabb baja a szerkezetnek. Alakulhatott volna másképp is, mert bár olyan rakétáról van szó, ami képes a hangsebesség többszörösével repülni, nem mindegy, hogy milyen irányú erőhatások érik. Nem oldalirányú széllökésekre tervezték.

– A legutóbbi start végül sikerült, és jelenleg már a Hold irányába tart az űrhajó. Az elkövetkező napokban mi várható?

– Olyan 1 óra 50 perccel az indítás után vált le az Orion űrhajó a második fokozatról, és az európai szervizmodul segítségével elindult a Hold felé. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy most nyílegyenesen a Hold irányába tart, hanem különböző keringési pályákon keresztül éri majd el a Hold körüli pályát. Ez egy 25 napos küldetés lesz, és ez idő alatt az Orion egy úgynevezett távoli retrográd pályára fog állni, ami azt jelenti, hogy a Hold tengely körüli forgásával ellentétes irányban kering majd, és mivel ez egy elnyújtott pálya lesz, ez azt eredményezi, hogy a Földtől valaha legtávolabbra kerülő űrhajó lesz, ami személyzet szállítására alkalmas. Ez nagyjából 450 ezer kilométert jelent.

– Ha ez a küldetés rendben lemegy, akkor gondolom a tanulságokat elemzik majd, és nyilván ennek alapján készítik fel az első személyzetet.

– Igen. Legkorábban két év múlva indulnak útnak, de amennyi csúszást ez a program már elszenvedett, a 2024-es dátumot érdemes fenntartásokkal kezelni. Az Artemis-1 egy személyzet nélküli tesztküldetés.

Az Artemis-2 szintén tesztküldetés lesz, de akkor az űrhajó már személyzetet is szállít. De még ők sem szállnak le a Holdon.

Viszont már arra a pályára állnak, amiről aztán majd az Artemis-3 küldetés során ténylegesen leszállhatnak a Hold felszínére.

– Addig még azért elég sok mindent meg kell oldani...

– Igen. Többek között maga a hardver is épül, tehát még a második SLS rakéta sincs kész, az Orion űrhajóról nem is beszélve. És egyelőre még az is kérdés, hogy a mostani küldetés milyen sikerrel zárul, milyen adatokat kapnak, hogyan vizsgázik az űrhajó rendszere, hogyan vizsgázik az európai szervizmodul. Tehát rengeteg kérdőjel van, ami még későbbi küldetésekre hatással lehet.

– Gondolom tényleg nincs hova sietni. Talán mégsem véletlen az, hogy ötven évet kellett várni, hogy megérjen a helyzet, hogy ismét eljussunk a Holdra. Azért a '60-as években nagyon vakmerő vállalkozás lehetett ezt megtenni az akkori technológiai szinttel...

– Persze, ma már nagyon mások a biztonsági rendszerek, és a kockázat is. A NASA most körülbelül 10 százalék esélyt ad egy végzetes eseményre, de szeretnének 1-2 százalék alá menni. De amúgy is nehéz az Apollo–programot az Artemisszel összehasonlítani, mert ott eleve más volt a cél. Most egy fenntartható holdbázist szeretnének majd kialakítani, és ehhez az első pár küldetéssel azt kell megtanulni ismét, hogy hogyan tudunk eljutni a Holdra. Ráadásul ezúttal nemcsak önerőből jut el a Holdra a NASA, például beszéltem már az európai szervizmodulról, ami az Oriont gyakorlatilag meghajtja, itt már egy komoly nemzetközi partnerség, együttműködés van, illetve a magántőke is komoly részt vállal a programban.

Páran biztosan hallottak róla, hogy a SpaceX nyerte el a lehetőséget, hogy egy holdi leszállóegységet fejlesszen ki.

Tehát teljesen más kinézete lesz a mostani holdraszállásnak, mint az elsőnek 1969-ben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
Valóra válhat egy rémálom: fertőzőképes, 48 ezer éves vírust szaporítottak laboratóriumban
A vírust a szibériai jégrétegben találták, és felélesztésével arra a veszélyre hívják fel a figyelmet, amit a jégtakaró alól kiszabaduló ősi kórokozók jelenthetnek az emberiségre.
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2022. november 28.


Link másolása

Az északi félteke egynegyedét tartósan fagyott talaj borítja, amit permafrosztnak hívnak. A klímaváltozás egyik szemmel is jól látható következménye a Föld állandó jégtakaróinak olvadása, és az utóbbi években egészen riasztó képet mutatott a grönlandi és a szibériai permafroszt. Biológusok figyelmeztettek ennek rejtett, ám annál fenyegetőbb veszélyére: az olvadással nemcsak szén-dioxid és metán kerülhet a levegőbe, erősítve az üvegházhatást, hanem életre kelthetnek olyan évezredek óta hibernált állapotban lévő baktériumok és vírusok is, amelyekkel szemben a mai emberek védtelenek.

Hogy mindez nem alaptalan feltételezés, azt most ismét bebizonyította a marseille-i egyetem kutatócsoportja. Jean-Michel Claverie és kollégái laboratóriumukban felélesztettek 13 különböző típushoz tartozó vírust, amelyeket hét ősi, szibériai jégmintában találtak.

A „legfiatalabb” 27 évvel ezelőtt fagyott meg, míg a legrégebbi 48.500 évet töltött a jég fogságában, ami világrekordot jelent a felélesztett vírusok történetében.

Ez utóbbit Jakutföld egyik tava alatt 16 méterrel találták a jégrétegben. A New Scientist szerint egy pandoravírusról van szó, amely az egysejtű organizmusokat, az amőbákat fertőzi meg, és ezt a kísérlet során sikerült is reprodukálni.

Az is elképzelhető, hogy még korábbról való, mivel a jégtakaró legmélyebb rétege legalább egymillió éves. Ennek megállapítása azonban nehéz lenne, mert a normál szénizotópos (radiokarbon) kormeghatározás nem működik 50 ezer évnél régebbi leletek esetében.

Nem a francia tudósok voltak az elsők, akik az örök fagy birodalmában talált kórokozókat vizsgálták. Korábban például kutatóknak sikerült életre kelteniük egy influenza RNS-t, amihez a mintát egy olyan áldozat tüdejéből vették, aki 1918-ban fagyott meg. Később pedig izoltálták a himlővírus DNS-ét egy 300 éves szibériai múmiából vett mintában.

2014-ben Claverie és csapata két 30 ezer éves vírust támasztott fel. Erről akkor a BBC is beszámolt. A tudósok egy óriás kórokozót keltettek életre, amit 30 méter mélyen, a fagyos talajban fedeztek fel. Más vírusokkal ellentétben olyan nagy volt, hogy a mikroszkóp alatt is jól láthatták, és 30 ezer év elteltével is fertőzőképes maradt, ugyanis megtámadta és végül meg is ölte az amőbákat, amelyeket megfertőztek vele.

A kutatók szerint az a tény, hogy az ilyen hosszú idő után életre kelt vírusok képesek sejteket megfertőzni, megerősíti, hogy az olvadó jégből előkerülő másfajta ősi vírusok is veszélyt jelenthetenek minden mai élőlényre: növényre, állatra, emberre egyaránt. És a klímaváltozással szinte naponta kerülnek felszínre újabbak.

Claverie szerint a veszélyt növeli, hogy míg korábban kevesebb ember merészkedett az Arktikumba, manapság egyre többen mennek értékes ásványokat, aranyat, gyémántot bányászni. A bányászathoz pedig fel kell törni a permafroszt felső rétegeit.

Veszélyt jelenthetnek a baktériumok is. A tudósok szerint az utóbbi időben a szibériai rénszarvaspopulációt pusztító lépfene-járvány visszatérése is annak köszönhető, hogy a rendkívül forró nyarak során a talajfelszínen lévő permafroszt mélyebb rétegeiből állattetemek, és velük együtt évszázados Bacillus anthracis spórák kerültek a felszínre.

A kutatók attól tartanak, hogy a nagyon mély (azaz millió éves) örökfagyrétegekből teljesen ismeretlen kórokozók is elszabadulhatnak.

De míg egy ősi baktérium okozta járvány esetén remélhetjük, hogy azt a rendelkezésünkre álló modern antibiotikumokkal gyorsan megfékezhetnénk, a vírusokkal már korántsem ilyen egyszerű a helyzet.

Azt a közelmúltban lezajló járványok is bizonyítják, hogy minden új vírus, még az ismert családokhoz kapcsolódó vírusok is, szinte mindig nagyon specifikus orvosi válaszok kidolgozását igénylik, például új vírusellenes szerek vagy vakcinák kifejlesztését. Ez pedig időigényes folyamat.

Eric Delwart, a San Franciscó-i egyetem molekuláris virológia professzora egyetért a francia kollégáival, ugyanakkor úgy véli, hogy sokkal kisebb a veszélye annak, hogy egy permafrosztból feléledt vírus világjárványt okozzon, mint a vadon élő vagy a háziállatok által hordozott vírusok esetében. Rebecca Katz, a washingtoni Georgetown egyetemről viszont olyan valóságos fenyegetésnek tekinti az ősi kórokozók elszabadulását, amelyre minden lehetséges eszközzel fel kell készülni.

Azt egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy a permafrosztból kiszabaduló vírusok meddig maradhatnak fertőzőképesek, ha kültéri körülményeknek, például UV-fénynek, oxigénnek vagy hőnek vannak kitéve, és mekkora valószínűsége annak, hogy ez idő alatt találkoznak és megfertőznek egy megfelelő gazdaszervezetet. A kockázat azonban a globális felmelegedéssel összefüggésében nőni fog, amikor a permafroszt olvadása tovább gyorsul, és az ipari vállalkozásoknak köszönhetően egyre többen népesítik be az Északi-sarkot - írják a tudósok a kutatásról szóló beszámolóban tanulmányukban.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Elon Musk agyba ültethető chipje visszaadná a vakok látását és a mozgásképteleneken is segítene
A milliárdos szerint fél éven belül kezdődhet a csodachip klinikai vizsgálatának megkezdése emberekkel.

Link másolása

Elon Musk számításai szerint fél éven belül embereken tesztelhetik a Neuralink agyba ültethető chipjeit, írja a Reuters. Az agy-számítógép interfészt fejlesztő vállalat chipjei segíthetik a fogyatékkal élőket a mozgásban és a kommunikációban, de Musk szerdai bejelentése alapján a látás helyreállítását is célba veszik.

A Neuralink az elmúlt években végzett állatkísérletek után engedélyt kért az amerikai gyógyszerfelügyeleti hivataltól (FDA) az emberen végzett klinikai vizsgálatok megkezdéséhez. Az öt éve alapított vállalatot korábban több vád is érte, hogy nagy számban pusztulnak el kísérleti állatai többek között a beültetések után fellépő fertőzések nyomán. A Neuralink erre válaszul csütörtökön egy videót tett közzé a YouTube-on, melyben a kísérleti állatok jóllétét bizonygatják:

Musk a háromórás prezentáció során hangsúlyozta, hogy rendkívül körültekintően járnak el, és biztosak akarnak lenni az eszköz megfelelő működésében, mielőtt az első ember agyába építenék. Éppen ezért semmit nem siettetnek, a folyamat ezért akár „kínosan lassúnak” is tűnhet majd kezdetben, de erre a biztonság érdekében lesz szükség.

Elon Musk elmondta, hogy a mozgásképtelen emberek mellett a látásképteleneken is segíteni szeretnének. Az üzletember szerint képesek lehetnek segíteni nemcsak azokon, akik valamilyen okból elvesztették a látásukat, hanem azokon is, akik eleve vakon születtek.

A prezentációt eredetileg október 31-re tervezték, de Musk néhány nappal korábban lemondta az eseményt. A Neuralink legutóbb másfél éve került a hírekbe egy olyan majommal, mely az agyával képes irányítani egy számítógépes játékot:

A Neuralink már most is két éves csúszásban van korábban bejelentett ütemtervéhez képest. Musk három évvel ezelőtt beszélt arról, hogy 2020 végéig szeretné megkapni a hatósági engedélyt. Az emberes kísérleteket pedig már tavaly szerették volna elkezdeni. A milliárdos annyira elégedtlen volt idén a Neuralink teljesítményével, hogy néhány hónapja megkereste az egyik legnagyobb vetélytársat, a Synchront egy lehetséges befektetéssel kapcsolatban.

A Synchron jóval Musk cége előtt jár: idén júliusban már az első emberbe ültették fejlesztésüket az Egyesült Államokban, miután tavaly megkapták a hatósági engedélyt. Ezzel párhuzamosan Ausztráliában már négy emberen végeztek klinikai vizsgálatokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
Közelítjük a 100 Celsius-fokos különbséget a Földön
Argentínában épp hőhullám van, néhol 40 fok fölé melegszik a levegő, míg az oroszországi Ojmjakonban tegnap -50 fok alá süllyedt a hőmérséklet.

Link másolása

Megközelíti a 100 Celsius-fokot a hőmérséklet-különbség Argentína és Oroszország között – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn a Facebook-oldalán.

Hozzátették: miközben Magyarországon a sokévi átlag környékén alakulnak a hőmérsékletek, másutt előfordulnak szélsőségek.

„Argentínában épp hőhullám van, néhol 40 fok fölé melegszik a levegő, míg az oroszországi Ojmjakonban tegnap -50 fok alá süllyedt a hőmérséklet”

– írták.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
„A Facebook és a bankok sem uralkodnak majd rajtunk a jövő internetén” – interjú Tábor Andreával
Egy igazságosabb világot teremthetünk a blockchain technológiával - állítja a téma egyik hazai szakértője. Szerinte az a cél, hogy az emberek visszakapják azt az erőt, aminek a mi kezünkben kellene lennie.

Link másolása

Milyen lenne az internet, ha nem a Facebook válogatná ki nekünk a tartalmakat? Ha az adás-vétel nem bankokon keresztül, hanem közvetlenül két ember közt zajlana? Ha mindenki saját magát képviselhetné, bankok és nagyvállalatok közreműködése nélkül? A magyarok zömének halvány fogalma sincs róla, mi az a web3 vagy a smart contract - pedig épp ezek a vívmányok hozhatják el az internet igazságosabb korszakát.

Tábor Andrea még csak 28 éves, de Reaként már világszerte ismert a kriptós közösségben. A fiatal nő a hazai Polkadot Metaverse Championship egyik főszervezője, ahol rengeteg fejlesztő gyűlik össze a világ minden tájáról, hogy összemérje a tudását, és eközben hasznos projektekben vegyen részt. Rea szerint a blockchain-technológia jóval többel kecsegtet, mint a meggazdagodás: egy igazságosabb, emberközelibb társadalmat teremthetnénk általa.

- Mikor kezdett érdekelni a blockchain világa?

- Először az egyetem alatt, a fizikus barátaim által találkoztam vele. Akkoriban lett ismert a Bitcoin Magyarországon. Sokan még csak a meggazdagodási lehetőséget látták benne, de én már akkor úgy gondoltam, a blockchain-technológiában van potenciál. Végül nem fejeztem be az egyetemet, máshová sodródtam, de a kripto-téma később visszatért az életembe. Feltűnt: az elmúlt nyolc évben óriási fejlődés ment végbe, és a régi ötleteink közül már nem egy megvalósult. Pedig akkor még nem is létezett a web3 fogalma.

- Sokan még ma sem tudjuk, mi is pontosan a web3.

- Ez egy koncepció arról, hogyan működhetne az internet. De először inkább nézzük meg, mi a web1 és web2! A web1 a korai internetet takarja az 1990-2004 közötti időszakban, amikor a neten lévő tartalom nagyrészt cégektől származott: voltak ugyan blogbejegyzések, de a közösségi média még nem alakult ki. Ehhez képest most a web2 korszakát éljük, amikor a legtöbb tartalmat már a felhasználók állítják elő.

Ha azonban belegondolsz, az interneten lévő tartalom nem igazán a tiéd. Az Instádra feltölthetsz képeket, de a szolgáltató bármikor kitörölheti őket, és ezzel el is veszítesz mindent, amit addig felépítettél. A web3 ezzel szemben olyan koncepció, ahol a felhasználók valóban birtokolják az általuk gyártott tartalmat.

Fontos az is, hogy a web3 decentralizált: nincs egy olyan központi szervezet vagy hatóság, ami irányítaná. A web2-t - a jelenlegi internetet - ugyanis jórészt nagy cégek kontrollálják, mint például a Facebookot is magába foglaló Meta. A web3 viszont kivenné ezeket a képből, és mindent a felhasználók kezébe adna. Másrészt az internet jelenleg bizalomalapú: amikor a Farmville játékban megveszed az ottani valutát, például aranyat, akkor bízol benne, hogy az az arany még a következő évben is ott lesz, és megéri a ráköltött pénzedet. Pedig ha az üzemeltető úgy dönt, hogy nincs többé Farmville, akkor te felhasználóként bukod ezt a pénzt is. A web3-ban ezzel szemben NFT-ként tudod megvenni az adott tárgyat, ami a játékban értéket képvisel. Ez pedig a te személyedhez kötődik, és nem a felhasználói fiókodhoz.

- Az NFT tehát egy digitális értéktárgy?

- Így van. Az NFT (non-fungible token) olyan értéktárgy, amelyből egyszerre egyetlen darab létezik (például a kriptopénzekkel ellentétben, amelyekből rengeteg van). Ha ez az egy darab a te saját NFT-d, azt el tudod adni, vagy át tudod ruházni másra, de mindenképpen egyedi cuccról van szó. Még akkor is, ha két vagy több tárgy ugyanúgy néz ki, egyedi kód van mindegyik mögött. Olyan ez, akár egy koncertjegy: minden jegy szinte ugyanúgy néz ki fizikailag, de a QR kód, amit beolvas a jegyellenőr beengedésnél, minden darabon egyedi.

Ha például a Farmville-ben vennél egy malmot, amit hozzá tudnál kötni a saját digitális pénztárcádhoz, akkor olyan tárggyal gazdagodnál, ami teljes mértékben a tiéd. Te megvetted, és ha a Farmville-t el is kaszálják, ez a tárgy akkor is hozzád fog tartozni.

- De mit ér a malom, ha már nincs Farmville?

- Azt éri, amilyen értéket a közösség ad neki! Akár egy kollekció darabja is lehet, ami idővel egyre értékesebb, mint mondjuk egy könyv első kiadása. De ez a legunamasabb út, ami azt feltételezi, hogy Farmville koncepcióját teljesen elengedte a közösség. Mi van, ha alkotnak egy új Farmville-t, amiben azonnal a malommal kezd az, akinek megvolt, mert könnyen bizonyítható és átlátható a birtoklás ténye? Vagy mondjuk még a fejlesztés előtt megkérdeznek mindenkit, akinek ott van a malom a virtuális tárcájában, hogy mit szeretett vagy nem szeretett a játékban, mit javítsanak és változtassanak, és szavazati joggal ruházza fel őket? Vagy egy elit Farmville fanclub lehetnek, akik először értesülnek a legújabb hírekről? Az NFT-k lehetséges felhasználása nagyon széles. A valódi értéket az adja nekik, hogy mire tudja használni őket a birtokosuk.

NFT műalkotások galériája.

- A blockchain az NFT és a kriptovaluták alapja is?

- Igen. Úgy képzeld el a technológia működését, hogy van egy csomó adat, amit bizonyos időközönként feljegyez a rendszer. Ez egy blokk. Attól lesz ez chain, azaz lánc, hogy minden új blokk tartalmazza az előző blokk bizonyos adatait is. Lényegében minden blokk egy kóddá alakítja az előző blokk adatait kriptográfia segítségével, és azt is eltárolja. Ezzel a blokkok össze vannak kapcsolva, és így lehetetlen megváltoztatni valamit visszamenőleg, hiszen azzal a többi “láncszem” információs tartalmát is meg kellene változtatni.

Tehát ha át akarnánk írni valamit egy blokkban, például, hogy mennyi Bitcoinunk van, akkor az összes előtte és utána lévő blokkot is meg kellene hekkelni valahogy. Ráadásul minden helyen egyszerre, ahol ez el van tárolva, mert itt nincs egy közponotsított szerver! Így lesz ez a rendszer őrült biztonságos.

- De ha egy NFT-t adok el, végsősoron az is egy tranzakció. Ugyanúgy rászedhetnek, visszaélhetnek vele - vagy mégsem?

- A web3 erre is megoldást nyújt, ugyanis itt ez automatizált folyamat. Ha smart contracttal, azaz okos szerződéssel veszel vagy adsz el valamit, akkor a kódban kell bíznod, nem pedig egy emberben vagy cégben. A jól összerakott és ellenőrzött kódot pedig szinte lehetetlen kijátszani. Ezért is fordít hatalmas figyelmet a web3 világ arra, hogy a kódbázist mindig felülvizsgálja egy független személy. Itt nem lehet csak úgy feltölteni valamit az App Store-ba, amiben biztonsági hiba, vagy akár egy felhasználóra káros vírus van.

A világ minden tájáról vonzza majd a résztvevőket a Polkadot Metaverse Championship: a fejlesztők Budapesten, a GamerLandben mérhetik össze a tudásukat egy olyan hackatonon, ahol minden projekt értéket képvisel és utólag is hasznosul majd. A 36 ezer dolláros össznyeremény mellett ez kiváló kapcsolatépítési lehetőség is, ahol számos nagy partnercég kínál majd állást a blockchain-technológiában jártas résztvevőknek. Fontos, hogy a játékosok előre regisztráljanak a versenyre, amelyet konferencia, felkészítő workshop és közös szabadulószobás játék is megelőz, ráadásul a fejlesztők akár profi mentorok tanácsát is kikérhetik a saját ötleteiket illetően.
https://www.youtube.com/watch?time_continue=9&v=zUBuLgD6AYQ&feature=emb_title

- Hogyan működik az okos szerződés?

- Tegyük fel, hogy te elküldesz nekem egy darab Bitcoint (ami rengeteg pénz!). Akkor automatikusan megkapod Van Gogh egyik képének az NFT-jét tőlem. Ez a lehető legbiztonságosabb adás-vételi folyamat: ha már elküldted a Bitcoint, nem én döntök róla, hogy elküldöm-e a Van Goghot, mivel az egész tranzakció automatizáltan zajlik. A kód végzi el, így a felek nem tudják átverni egymást.

- Mennyiben más ez ma? Ha például előfizetek a Spotify-ra, a pénzt automatikusan levonják a bankkártyámról…

- Amikor előfizetsz rá, a pénzed áthalad egy központi bankon. Nem közvetlenül utalod el a Spotifynak, hanem utasítod rá a bankodat, hogy küldje el a Spotify bankjának. A bank pedig köztes szereplőként mindenféle költségeket terhel erre, és egyébként is lassú folyamatról van szó: a Spotify csak napok múlva jut a pénzedhez.

A bank tehát egy felesleges plusz lépcső, amit száz százalékig helyettesíteni lehetne egy azonnal életbe lépő, automatizált okos szerződéssel. Így nem lenne várakozás, sem plusz terhek.

- A jövőben tehát az a cél, hogy mindenféle szolgáltatást okos szerződéssel lehessen megvásárolni?

- Abszolút! Szinte minden megoldható lenne okos szerződéssel, amit ma a mindennapokban nagyvállalatok intéznek.

- Pedig a technológia már adott. Miért nem működik ez így a gyakorlatban?

- Egyrészt komoly érdekek állnak a bankok mögött, amikről az emberek elhiszik, hogy megbízhatók, és jó, ha náluk van a pénzük. Erről beszélgethetnénk, de az egy másik interjú lenne.

A nagyobb gond - ami egyúttal a kripto és a web3 jelenlegi legnagyobb problémája is -, hogy a módszer egyelőre még nem felhasználóbarát. Míg a nagymamád tudja kezelni a bankot, a kriptovalutát már kevésbé.

Jelenleg a legtöbb felhasználó szakmabeli, és még nem sikerült az átlagember számára leegyszerűsíteni a technológiát. Ezzel együtt egyre többen dolgoznak rajta, hogy a mindennapjaink részévé válhasson.

- Az egész témakör mögött érzek egy társadalomjobbító szándékot: kiiktatni a nagyvállalatokat és visszaadni a cselekvési jogot a kisemberek kezébe. Ez az ipari forradalom előtti korba repítene vissza, ahol az emberek még egymással, közvetlenül kereskedtek, viszont ma már digitális technológiával tehetnék ugyanezt?

- Száz százalékosan ez a cél: hogy az emberek visszakapják azt az erőt, aminek a mi kezünkben kéne lennie. Mindig jó ötlet a rendszerből kivenni a köztes szereplőt - bankot, közösségi médiafelületet és így tovább. Amellett, hogy lassítja a folyamatot, beleszól, és fogalmad sincs, mihez kezd a tőled megkapott infókkal. Valljuk be, a mostani internet marhára toxikus. Ha eljutnánk addig, hogy a web3 a hétköznapjaink része legyen, magunk dönthetnénk arról, mit szeretnénk vagy nem szeretnénk látni, és mi az, ami szerintünk nincsen rendben. Most az algoritmus dönti el a Facebookodon, melyek azok a posztok, amelyeket látni fogsz. Nincsen ráhatásod.

Az algoritmus pedig nem érted dolgozik, hanem azért, hogy eladjon neked valamit, és hogy a lehető legtöbb privát információt lopja el tőled: probléma nélkül mossa az agyadat. A web3 lényege éppen az, hogy ennek nem kell így lennie.

Túljuthatunk ezen az időszakon és továbbfejlődhetünk. Visszakaphatjuk a régi erőnket, amit elvettek tőlünk - ráadásul ehhez nem kell visszatérni az internet hőskorába, ahol még nem tudtunk posztolni.

- Te is a technológia felhasználóbaráttá tételén dolgozol?

- Én nem vagyok fejlesztő. Jelenleg rendezvényeket szervezek ebben a témában, a Polkadot közösségét építem. A Polkadot olyan, mint a Bitcoin, de más szempontból közelíti meg a blockchain-technológiát. Van ugyanis egy nagy probléma: a különböző blockchainek nem igazán tudnak kommunikálni egymással. Ez olyan, mintha nem tudnál két különböző bank között utalni. A Polkadot ezért létrehozott egy olyan felületet, amelyre mindenfajta rendszer fel tud csatlakozni és kommunikálni egymással. Ez az új megközelítés segít abban, hogy sok párhuzamos projekt közös nevezőre kerülhessen. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a leginkább önfenntartó, biztonságos és transzparens rendszer jöjjön létre.

- A mostani hackaton egy szakmai rendezvény. Eseményszervezőként igyekszel a köztudatba is eljuttatni ezt az egészet?

- Igen, ez rendkívül fontos. A kriptóról és a blockchainről is rengeteg félrevezető, káros információ kering. Nehéz megbízható forrásból tájékozódni, már csak ezért is kell az átlagembereket közérther szinten és nyelvezettel edukálni. A legtöbben a kriptót még mindig befektetésnek tekintik, pedig ez nem erről szól.

A kriptopiac talán leszállóágban van, de a mögötte álló közösség épp most tart a csúcson!

Igyekszünk minél többekkel megértetni, hogy nem kell örökké olyannak lennie az internetnek, mint amilyen manapság. Népszerűsítjük azt a technológiát, amelyben a jövőt látjuk, de ehhez első sorban az embereket kell megcéloznunk.


Link másolása
KÖVESS MINKET: