hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Túllép-e rajtunk a mesterséges intelligencia? Feleslegessé válik-e az ember? – sztárkutatók válaszoltak

A Future Talks talk on-line kerekasztalán a nagyon is közeli jövőnkről volt szó.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2020. december 11.

hirdetés

Aligha van izgalmasabb és rejtélyesebb, következő évtizedeinket meghatározó dolog a mesterséges intelligenciáknál. Egyszerre figyeljük kíváncsisággal és félelemmel fejlődésüket, hatásukat életünkre, és elképzelni sem tudjuk, hol van e technológia határa, ha van neki egyáltalán. Így aztán nagy érdeklődés kísérte az MVM csoport által létrehozott Future Talks címet viselő, több mint kétórás beszélgetést, amelyen a mesterséges intelligencia-kutatás és fejlesztés nemzetközileg is elismert szakértői vitáztak egymással.

A virtuális kerekasztal moderátora Tilesch György, a Mesterség és intelligencia (BetweenBrains) című könyv társszerzője, a Szilicium-völgyi magyar vállalkozókat összekötő Neumann Society társalapító elnöke, a Fehér Ház MI-etikai munkacsoportjának tagja volt. Beszélgetőpartnerei voltak: Neil de Grasse Tyson amerikai asztrofizikus, a National Geographic népszerű szakértője, Stuart J.Russel, a kaliforniai Berkeley egyetem idegsebész professzora, akinek a mesterséges intelligenciáról szóló alaptankönyvét 118 ország több mint 1300 egyetemén használják; Buzsáki György, a New York Egyetem orvosi karának professzora,  az agykutatás Nobel-díjának megfelelő Agy Díjjal is elismert szaktekintély, valamint Kishonti László, az önvezető járművek technológiáját a mesterséges intelligenciára is támaszkodva fejlesztő AImotive vezérigazgatója.

VIDEÓ: a teljes beszélgetés

A beszélgetés előtt bemutattak egy néhány perces filmet, amelyben fiatalokat kérdeztek meg: mit jelent számukra a mesterséges intelligencia? „Megoldó képességet”, „döntéshozatalt”, „kreativitást”, „információ-felfogást” – mondták. Egyikük megállapította: „az emberi és a mesterséges intelligencia közti legnagyobb különbség az ösztön.”

A mesterséges intelligenciának egységes meghatározást egyik résztvevő sem tudott adni.

hirdetés

Stuart J. Russel abból indult ki, hogy az ember egyik legfontosabb tulajdonsága az alkalmazkodóképesség, és bár a mesterséges intelligenciák ma már sok mindent meg tudnak tanulni, kérdés, hogy mindezt hogyan fogják tudni alkalmazni a valóságban, hús-vér emberek között.

Neil de Grasse Tyson úgy vélekedett, hogy a mesterséges intelligenciák a jövőben sem tudnak minden feladatot elvégezni, mivel mi, emberek hoztuk létre őket, a teljes intelligencia-tartomány egyes részeiben viszont meghaladhatnak bennünket. Buzsáki György emlékeztetett arra, hogy egy tudományos meghatározásnak mértékegységre van szüksége, és hogy az emberi intelligenciát alig 100 évvel ezelőtt az I.világháborúban harcoló katonákon kezdték el mérni, a mesterséges intelligenciáknál azonban még nincsen az IQ-hoz hasonló viszonyítási alap.

A MI jelenlegi helyzetéről szólva Tyson arra hívta fel a figyelmet, hogy minden technológiai újítás a társadalom befogadóképességétől függ, hiszen a 100 évvel ezelőtti ember aligha ült volna fel egy sugárhajtású repülőgépre, vagy egy nagysebességű vonatra, amit ma már természetesnek veszünk. Kishonti László szerint viszont a célzott on-line reklámoknál láthatatlanul már ma is alkalmazzák a mesterséges intelligenciát. Tilesch György többek között az energia-ellátás biztonságát említette, a jövőben az MI által irányított hálózatok által elkerülhetők lesznek az olyan esetek, mint az 1977-es nagy New York-i áramszünet.

A gépi tanulás első nagy áttörésének Russel professzor a 90-es évek BIGDOG robotjának mozgáskoordinációs fejlődését nevezte,

jelenleg a legkomolyabb kihívás a nyelvtanulás, ami emberek milliárdjainak okoz ma is gondot.

És ha ez sikerül a MI-knak, akkor ki lesz az okosabb? – tette fel a kérdést az amerikai idegsebész. De ebbe a kategóriába tartoznak az önvezető autók is, amelyek Kishonti László szerint legfeljebb 20 év múlva uralhatják a közlekedést, mert – főleg Európában – addigra fogják majd lecserélni a jelenlegi autóparknak több mint a felét. Az önvezető autóknál a legfontosabb az utas biztonsága, a balesetek elkerülése, és ebben segít, hogy a gépnek egyrészt gyorsabb az észlelése, mint az emberé, másrészt pedig 360 fokos teljes körben érzékelik a környezetet. Az 5-ös szintű, azaz teljes automatizálás azonban még messzebb van, mert a MI-nak meg kell tanulnia nemcsak egy adott város útviszonyait és közlekedési rendjét, hanem még az időjárási körülményekhez is alkalmazkodnia kell.

Az orvostudományban is rendkívüli távlatai vannak a mesterséges intelligenciának például a minták azonosításában és osztályozásában. Olyan készségeket és tudást halmozhatnak fel, amire az emberi agy már nem képes – mondta Buzsáki professzor. Fel tudják térképezni még egy öngyilkos hajlamú ember mentalitását is. De említette a robotsebészetet, a genoszekvenciát és nem utolsósorban az amerikai telemedicina 50 millió elektronikus kórlapját is. Az így keletkező elképzelhetetlen mennyiségű biometrikus adatot valaki majd birtokolja és felhasználja.

A magyar agysebész szerint szenzorok, mágneses mezők nagyon könnyen beépíthetők lesznek az agyba, sőt, és a jövőben lehetségesnek tartja akár az agyak közötti telepatikus gondolkodást is.

A beszélgetés során nem lehetett megkerülni a MI „sötét oldalát” sem. Abban egyetértettek a résztvevők, hogy a mesterséges intelligencia kétélű fegyver, mert egyfelől nagyon pozitív hatással lesz az emberiség jövőjére, de vajon hogyan használják fel az erkölcsi gátlásokat nem ismerő, rossz szándékú emberek?

Russel óva intett attól, hogy újabb tömegpusztító fegyvereket hozzunk létre, holott a modern hadviselésben már ott vannak az automata eszközök:

egy interneten megrendelhető drón példáját hozta fel, amely magától megtalálja és felrobbantja a célpontot. Ezek a rendszerek buták, és ha elveszítjük felettük a kontrollt, ártatlan embereket fognak megölni. És ami a legszörnyűbb, hogy már megint mindenki beleáll ebbe a fegyverkezési hajszába – mondta.

A másik veszély a megfigyelés, ahogy nyomon követnek bennünket a világhálón, okostelefonjainkon keresztül. Ma már bárkit, bárhol rendkívül hatékonyan és észrevétlenül meg lehet figyelni a nap 24 órájában. Az amerikai idegsebész megemlítette az ilyen alapon létrehozott kínai „társadalmi kreditrendszert”, de számos más állam és cég folytat polgáraival, alkalmazottaival szemben hasonló folyamatos ellenőrzést. És akkor még nem szóltunk a dezinformációs háborúról, amelyet egyes országokban már állami szinten űznek.

A mesterséges intelligencia sokak szerint még nagyobb mértékű polarizációhoz, egyenlőtlenséghez vezet a társadalomban

– vetette fel Tilesch György. Neil deGrasse Tyson szerint ez máris létezik a közösségi média trendjei révén, és a jövőben csak erősödni fog. Éppen ezért komoly, nemzetközileg elismert, de folyamatosan fejlődő szabályozó rendszert kell kialakítani használatáról, ugyanúgy, ahogyan annak idején a KRESZ-t is világszerte elfogadták. Erre annál is inkább szükség van, mert amilyen ütemben a mesterséges intelligencia fejlődik, egyre nehezebb lesz egy hiba, egy súlyos visszaélés esetében a felelős megtaálása.

Túllép-e rajtunk a mesterséges intelligencia? Feleslegessé válik-e az ember? – szóltak a következő kérdések. Tyson kétli, hogy az emberi intelligencia bármivel modellezhető lenne. Minek hozzunk létre egy másik biológiai formát? Inkább onnan kellene megközelíteni, hogy mi az a cél, amit el akarunk érni, és ebben miként vesz részt a mesterséges intelligencia.

Buzsáki György azt hangsúlyozta, hogy az ember megtanulta agyi funkcióinak kihasználását, így aztán a mesterséges intelligencia a legjobb kognitív fejlesztővé válhat:

egyfajta partneri viszonyra kell törekedni és társ-evolúcióra van szükség.

És azt se feledjük el, hogy közel 8 milliárd aggyal rendelkezünk a világon, amelyek képesek egymással potenciálisan kommunikálni. Az emberi elme a lehető legbonyolultabb mesterséges intelligencia-eszköz – mondta az agysebész professzor.

Stuart J. Russel az emberi agy egyetemességére, végtelen adaptációs készségére hívta fel a figyelmet. A civilizációt mi emberek éltetjük a gondolkodásunkkal, cselekedeteinkkel. Mi lesz akkor, ha a mesterséges intelligenciák mindent elvégeznek helyettünk? Elmegyünk a Bahamákra és örök vakációban a puszta létünkkel éltetjük tovább a civilizációt? – tréfálkozott.

Mit hoz a jövő, hogyan fogadjuk be a mesterséges intelligenciát, és a MI hogyan viszonyul a mi befogadásunkhoz? – tette fel a következő kérdést Tilesch György. Russel szerint a jövőben is az „intelligensebb faj” fog dominálni, de ez nem biztos, hogy a mesterséges intelligencia lesz. A kulcskérdés az lesz, hogy megváltozik-e a MI-vel kapcsolatos gondolkodásunk. Olyan gépeket alkotunk, amelyek optimalizálják a cél elérését. Ha megértetjük a géppel, hogy mi a célunk, és hogy melyek az elérésének humánkompatibilis módjai, az előnyös lesz számunkra.

A kontroll azonban elengedhetetlen, már a kutatás és a fejlesztés stádiumában is, főleg a nagy technológiai cégeknél, vagy a hadiiparban. És a kutatók gondolkodását nagyban befolyásolhatja, ha a finanszírozás mögött politikai vagy üzleti érdekek húzódnak. Tehát az irányítási struktúrába olyan társadalmi kontrollt kell beépíteni, amivel ez elkerülhető.

Tyson ehhez kapcsolódva úgy vélekedett, hogy a mesterséges intelligencia korában újra kell értelmezni a nemzetbiztonság fogalmát, hiszen elég például egy drón GPS-ét meghekkelni és máris összeomlik az egész rendszer.

A Future Talks powered by MVM online talk show természetesen csak néhány részletét érintette a mesterséges intelligenciák problematikájának. Neil deGrasse Tyson a beszélgetés végén felvetette, hogy jövőre már Budapesten, élőben folytassák az eszmecserét. A javaslat egybevág az MVM céljaival is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Biden aláírta a rendeletet: az Egyesült Államok visszalép a párizsi klímaegyezménybe

Beiktatása után rögtön munkához látott Joe Biden, több rendeletet is aláírt már. Többek között a bevándorlás és a koronavírus miatt is intézkedett.
Címkép: MTI/EPA/Pool/Jonathan Ernst - szmo.hu
2021. január 21.

hirdetés

Néhány órával azután, hogy beiktatták, Joe Biden máris munkához látott. A Fehér Ház átvétele után tett egyik első lépéseként ugyanis

aláírta a rendeletet az Egyesült Államok párizsi klímaegyezményhez való visszatéréséről

- írja a Guardian.

Az új amerikai elnök ezzel a lépéssel megsemmisítette elődje, Donald Trump egyik legsúlyosabb döntését.

Trump már a kezdetekkor hevesen tiltakozott a világ 195 országa által 2015-ben aláírt globális egyezmény ellen. 2019-ben értesítette az ENSZ-t az Egyesült Államok kilépési szándékáról, végül hivatalosan 2020 novemberében lépett ki az ország a klímaegyezményből.

Bidennek ugyanakkor már az egyik fő kampányígérete az volt, hogy visszalépteti Amerikát az egyezménybe.

hirdetés
"Arra készülünk, hogy úgy vegyük fel a harcot a klímaváltozással szemben, ahogy eddig még nem tettük"

- jelentette ki az Ovális irodában Biden, mielőtt aláírta a rendeletet.

António Guterres ENSZ-főtitkár szinte azonnal üdvözölte az amerikai elnök döntését.

Biden szerdán ezen kívül több rendeletet is aláírt a Trump-kormány által hozott szigorú bevándorlási intézkedés megváltoztatására is.

De az amerikai elnök a koronavírussal kapcsolatban is hozott intézkedéseket: kötelezővé tette a maszkviselést a szövetségi állam tulajdonában levő épületekben és azok területén. Emellett pedig kinevezett egy koordinátort a koronavírus elleni védőoltások elosztására, és kiterjesztette a járvány idejére elrendelt kilakoltatási moratóriumot.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

17 világhírű tudós figyelmeztet: még mindig alábecsüljük a Földet fenyegető katasztrófa veszélyét

Döbbenetes listában gyűjtötték össze a legaggasztóbb jeleket. A céljuk, hogy felrázzák vele a világ közvéleményét, mert ha túl leszünk a koronavíruson, egy sokkal nagyobb fenyegetést kell legyőznünk.
Fotó: NASA - szmo.hu
2021. január 22.

hirdetés

Bár egy éve a világ figyelmének középpontjában a koronavírus világjárvány áll, egy pillanatra sem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a globális felmelegedés, a klímaváltozás, a biosokféleség pusztulása milyen jövőt tartogat az utánunk következő nemzedéknek.

Most 17 világhírű tudós, például a Stanford és a Berkeley professzorai a Frontiers-ben megjelent terjedelmes cikkben figyelmeztetnek azokra a veszélyekre, amelyeket még mindig hajlamosak vagyunk alábecsülni. Holott a káros hatások fenyegetik Földünk egész bioszféráját és annak minden életformáját, beleértve az emberiségét is, és egyelőre kétséges, hogy van-e olyan politikai vagy gazdasági rendszer, amely képes megelőzni a készülő katasztrófákat.

A szerzők szerint az eddig javasolt megoldások érdemben nem csökkentik az élővilágot fenyegető veszélyt.

A tudósok szerint nagy probléma, hogy az ökológiai rendszerek megbomlása után csak késlelteve jelentkeznek a társadalmi-gazdasági hatások, ezért azokat sokan nem veszik eléggé komolyan. Most összegyűjtötték azokat a legriasztóbb adatokat, amelyek talán felrázhatják a világ közvéleményét és vezetőit. A listát egyfajta „hidegzuhanynak” szánják, azt mondják, itt az ideje felébredni.

Akkor jöjjenek a riasztó adatok:

A földművelés 11 ezer évvel ezelőtti kezdetei óta a földi növényzet biomasszája mintegy a felére csökkent. Az ember módosította a szárazföldi területek 70%-át, ami miatt elveszett az eredeti biodiverzitás több, mint 20%-a.

hirdetés

Az elmúlt 500 évben legalább 700 gerinces állat és 600 növényfajta kipusztulását dokumentálták, és az elmúlt öt évtizedben a különböző gerincesek populációi átlagosan 68%-kal csökkentek.

Ma egymillióra tehető a közeljövőben kipusztulással fenyegetett élőlények száma.

Súlyosan károsodott az édesvizi és tengeri környezet. Az 1000 km-nél hosszabb folyók 75%-ának nincsen már végig szabad folyása, és az emberi tevékenység veszélyezteti az óceánok kétharmadát. Az élő korallzátonyok nagysága 200 év alatt a felére zsugorodott. A tengeri moszaterdők 40 százaléke eltűnt, ahogy a nagy ragadozó halak 33 százaléka is, az elmúlt évszázadhoz képest.

Mindezek az ökoszisztéma működésére is károsan hatottak.

Csökkent a széndioxid-felfogó, a beporzó képesség, romlott a talaj, a víz és a levegő minősége, gyakoribbak és intenzívebbek lettek az áradások és a tüzek, és mindez veszélyes az emberi egészségre.

Jól mutatja az emberi tevékenység mindent átformáló hatását, hogy a szárazföldi gerincesek biomasszájának 59%-át ma már a tenyészállatok teszik ki, 36%-át az emberek, és csak 5%-át a vadon élő emlősök, madarak és hüllők.

Az utolsó, ötödik tömeges kihalás a Földön, amikor geológiai értelemben rövid idő (3 millió év) alatt kipusztult a bolygó minden élőlényének 75%-a, 66 millió évvel ezelőtt következett be a Kréta-korban. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint

a következő évtizedekben akár az összes élőlény 20%-a is eltűnhet, ez pedig egyértelmű tudományos bizonyítéka annak, hogy a hatodik tömeges kihalás küszöbén vagyunk

– írják a kutatók.

A tanulmány figyelmeztet arra, hogy Földön az emberek száma 1970 óta megduplázódott, mára megközelíti 7,8 milliárdot, és az előrejelzések szerint a klímaváltozásnak különösen kitett Szahara alatti Afrika lakosainak száma a jelenlegi 1,1 milliárdhoz képest a következő 30 évben szintén megkétszereződik. 2050-ben a világ népessége elérheti a 9,9 milliárdot.

Pedig már most is 7-800 millióan éheznek és 1-2 milliárdra tehető az alultápláltak száma. A lakosság növekedése és a javak egyenlőtlen elosztása még súlyosabb, tömeges éhínségekhez vezethet.

A túlnépesedés gyorsítja a talajminőség romlását, a biosokféleség pusztulását, miközben tovább nő az igény műanyagra, ami növeli a szennyezést. Gyakoribbak lesznek a járványok és élesebben jelentkeznek a társadalmi problémák. A szegénység, a munkanélküliség, az egyenlőtlenség, a politikai instabilitás polgárháborúkhoz vagy nemzetközi konfliktusokhoz vezethetnek.

Az emberi fogyasztás növekedésével egyre csökken a Föld regenerációs képessége. 2020-ban például az emberiség januártól augusztusig annyit fogyasztott, amelynek pótlására bolygónknak egy egész évre szüksége van.

Még mindig nő a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának aránya, a nagy CO2-kibocsátással járó hústermelés pedig a mezőgazdaság globális szénlábnyomát növelte robbanásszerűen. Holott éppen a fosszilis tüzelőanyagoktól kellene megszabadulni a klímaváltozás megfékezése érdekében 2050-ig.

A kutatók szerint a biosokféleség pusztulásának megállítása jelenleg egyetlen országban sem számít a legfőbb prioritások közé. Az erről szóló nemzetközi célkitűzések közül szinte semmi nem valósult meg.

Azt írják,

a régóta megjósolt világjárvány jól példázza, hogy milyen a természet egyensúlyának felborítása, és hogyan rombolja az ember egészségét és jólétét.

Mivel az új fertőző betegségek megjelenése elsősorban az ember és állat közti interakcióknak, a klímaváltozás okozta környezetpusztulásnak, az erdőirtásnak, az intenzív mezőgazdaságnak, a vadon élő állatok kereskedelmének a következménye, egyre nagyobb eséllyel kerülnek át tömegesen kórokozók az emberekre.

A klímaváltozás veszélyei látványosabbak, mint a biodiverzitást fenyegető vesély, de a társadalmak egyelőre azt sem tudják hatékonyan kezelni. A legfrissebb klímamodellek szerint a korábbi előrejelzéseknél is nagyobb felmelegedésre számíthatunk, és még ha a párizsi egyezmény aláírói teljesítik is vállalásaikat, a Föld átlaghőmérséklete 2,6 – 3,1 C fokkal lehet melegebb az iparosodás előtti időszakhoz képest 2100-ra.

A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy miközben a világ népei kezdik felfogni a klímaválság mértékét, a nagypolitikában az elmúlt években, mint például az Egyesült Államokban vagy Brazíliában, éppen ellenkező tendenciák uralkodtak jobboldali populista vezetők miatt.

Az uralkodó paradigma még mindig a környezet szembeállítása a gazdasággal, holott a túlfogyasztás megállítása vagy a katasztrófa között kellene választani.

A környezetvédelmet ideológiai fegyvernek tekintik a politikai polarizációban, ahelyett, hogy fennmaradásunknak és a bolygó védelmének egyetemes eszközét látnák benne.

Annak ellenére, hogy a klímaváltozás önmagában is nagy gazdasági megterhelést jelent, amely akár világháborúhoz is vezethet, a legtöbb ország abból indul ki, hogy egy jelentős ellenlépés túl drága ahhoz, hogy politikailag kifizetődő lenne. És mivel álláspontjukat fizetett dezinformációs kampányokkal propagálják, hogy megvédjék a rövid távú profitjukat, kétséges, hogy sikerül-e időben megfelelő mértékű változást elérni a gazdaságban.

Pedig nem árt arra felkészülni, hogy a klímaváltozás és más környezeti nyomások tömeges migrációt válthatnak ki. Az eddigi becslések szerint akár egymilliárd ember is útra kelhet.

Mivel a nemzetközi jog egyelőre nem ismeri el menekülteknek a „környezeti migránsokat”, ez az emberáradat tovább gyengítheti a nemzetközi együttműködést, és vele együtt a válságenyhítési képességünket.

A tanulmány szerzői úgy gondolják, hogy a helyzet súlyossága miatt

alapvető változásokra van szükség a globális kapitalizmusban. Meg kell szüntetni az állandó gazdasági növekedés célkitűzését, fel kell hagyni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, szigorúan szabályozni kell a piacokat és a nagy cégek lobbitevékenységét, és hatalmat kell adni a nőknek.

Ezek a változások a tudósok szerint szükségszerűen maguk után vonják a népességnövekedéssel kapcsolatos súlyos vitákat, de ugyanakkor igazságosabbá tehetik a világot.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Egyszerre hat ember utazhat majd az űrbe a Blue Origin különleges kapszulájában

Jeff Bezos cége már nagyon közel került ahhoz, hogy civil embereket juttathasson el az űrbe.
Fotó: Northfoto/Zuma Press - szmo.hu
2021. január 22.

hirdetés

Jeff Bezos azt állítja, hogy űrutazási társasága, a Blue Origin január 14-i, missziójának sikeres befejezése után, valóban közel kerültek az emberek űrutaztatásához - írja a Guardian.

A New Shepard rakéta a társaság Texas nyugati részén található saját indítóhelyéről szállt fel, és egy továbbfejlesztett személyzeti kapszulát tartalmazott, amely a „Mannequin Skywalker” névre keresztelt próbabábut szállította.

A legénységi kapszula 107 kilométeres tengerszint feletti magasságot ért el. 7 kilométerrel magasabbra repült, mint a Kármán-vonal, vagyis a Föld légköre és a világűr közötti hivatalos határ.

A New Shepard programot úgy tervezték, hogy hat űrturistát szállítson egy keringési pályára, ahol körülbelül három perc súlytalanságot tapasztalhatnak meg.

A teszt teljes repülési ideje 10 perc és 10 másodperc volt. Ez idő alatt a kapszulát másodpercenként 2-3 fokot forgatták, hogy a jövőbeli utasok 360 fokos képet láthassanak repülésük során.

Visszatérve a Földre, a rakéta szabályozottan érintette a leszállópadot, míg a személyzet kapszulája ejtőernyőket használt. A repülés után Ariane Cornell, a Blue Origin űrhajós és értékesítési igazgatója azt mondta: "Nagyon közel vagyunk az emberek űrutaztatásához."

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

A budapesti Covid-kórházak közelében szennyezettebb a levegő az átlagosnál

A Greenpeace mérései szerint átlagosan harmadával rosszabb a levegő a koronavírusosokat kezelő intézményekben, mint a város más pontjain.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 21.

hirdetés

A Greenpeace decemberben több fővárosi Covid-kórháznál mérte az egyik legmérgezőbb, városi légszennyezettségből adódó gáz, a nitrogén-dioxid szintjét - így a forgalmas Róbert Károly körút melletti Honvédkórháznál is - számol be az RTL Klub Zöld Híradója.

A legrosszabb adatok épp az említett Honvédkórháztól érkeztek, de nem sokkal jobb a helyzet a Péterffy Sándor utcai és a Szent János Kórháznál sem.

A Greenpeace mérései szerint a covidos betegeket is kezelő intézmények környékén egyharmaddal magasabb nitrogén-dioxid szintet mértek, mint a hivatalos mérőpontokon.

A szervezet illetékese elmondta: sem a kormány, sem a főváros eddigi intézkedéseivel nem elégedettek a légszennyezés csökkentését tekintve, az ingyenes parkolás bevezetése pedig csak tovább rontott a helyzeten.

VIDEÓ: Az RTL Zöld Híradó teljes riportja a Covid-kórházak légszennyezettségéről:

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: