Túllép-e rajtunk a mesterséges intelligencia? Feleslegessé válik-e az ember? – sztárkutatók válaszoltak
Aligha van izgalmasabb és rejtélyesebb, következő évtizedeinket meghatározó dolog a mesterséges intelligenciáknál. Egyszerre figyeljük kíváncsisággal és félelemmel fejlődésüket, hatásukat életünkre, és elképzelni sem tudjuk, hol van e technológia határa, ha van neki egyáltalán. Így aztán nagy érdeklődés kísérte az MVM csoport által létrehozott Future Talks címet viselő, több mint kétórás beszélgetést, amelyen a mesterséges intelligencia-kutatás és fejlesztés nemzetközileg is elismert szakértői vitáztak egymással.
A virtuális kerekasztal moderátora Tilesch György, a Mesterség és intelligencia (BetweenBrains) című könyv társszerzője, a Szilicium-völgyi magyar vállalkozókat összekötő Neumann Society társalapító elnöke, a Fehér Ház MI-etikai munkacsoportjának tagja volt. Beszélgetőpartnerei voltak: Neil de Grasse Tyson amerikai asztrofizikus, a National Geographic népszerű szakértője, Stuart J.Russel, a kaliforniai Berkeley egyetem idegsebész professzora, akinek a mesterséges intelligenciáról szóló alaptankönyvét 118 ország több mint 1300 egyetemén használják; Buzsáki György, a New York Egyetem orvosi karának professzora, az agykutatás Nobel-díjának megfelelő Agy Díjjal is elismert szaktekintély, valamint Kishonti László, az önvezető járművek technológiáját a mesterséges intelligenciára is támaszkodva fejlesztő AImotive vezérigazgatója.
VIDEÓ: a teljes beszélgetés
A beszélgetés előtt bemutattak egy néhány perces filmet, amelyben fiatalokat kérdeztek meg: mit jelent számukra a mesterséges intelligencia? „Megoldó képességet”, „döntéshozatalt”, „kreativitást”, „információ-felfogást” – mondták. Egyikük megállapította: „az emberi és a mesterséges intelligencia közti legnagyobb különbség az ösztön.”
A mesterséges intelligenciának egységes meghatározást egyik résztvevő sem tudott adni.
Stuart J. Russel abból indult ki, hogy az ember egyik legfontosabb tulajdonsága az alkalmazkodóképesség, és bár a mesterséges intelligenciák ma már sok mindent meg tudnak tanulni, kérdés, hogy mindezt hogyan fogják tudni alkalmazni a valóságban, hús-vér emberek között.
Neil de Grasse Tyson úgy vélekedett, hogy a mesterséges intelligenciák a jövőben sem tudnak minden feladatot elvégezni, mivel mi, emberek hoztuk létre őket, a teljes intelligencia-tartomány egyes részeiben viszont meghaladhatnak bennünket. Buzsáki György emlékeztetett arra, hogy egy tudományos meghatározásnak mértékegységre van szüksége, és hogy az emberi intelligenciát alig 100 évvel ezelőtt az I.világháborúban harcoló katonákon kezdték el mérni, a mesterséges intelligenciáknál azonban még nincsen az IQ-hoz hasonló viszonyítási alap.
A MI jelenlegi helyzetéről szólva Tyson arra hívta fel a figyelmet, hogy minden technológiai újítás a társadalom befogadóképességétől függ, hiszen a 100 évvel ezelőtti ember aligha ült volna fel egy sugárhajtású repülőgépre, vagy egy nagysebességű vonatra, amit ma már természetesnek veszünk. Kishonti László szerint viszont a célzott on-line reklámoknál láthatatlanul már ma is alkalmazzák a mesterséges intelligenciát. Tilesch György többek között az energia-ellátás biztonságát említette, a jövőben az MI által irányított hálózatok által elkerülhetők lesznek az olyan esetek, mint az 1977-es nagy New York-i áramszünet.
A gépi tanulás első nagy áttörésének Russel professzor a 90-es évek BIGDOG robotjának mozgáskoordinációs fejlődését nevezte,
jelenleg a legkomolyabb kihívás a nyelvtanulás, ami emberek milliárdjainak okoz ma is gondot.
És ha ez sikerül a MI-knak, akkor ki lesz az okosabb? – tette fel a kérdést az amerikai idegsebész. De ebbe a kategóriába tartoznak az önvezető autók is, amelyek Kishonti László szerint legfeljebb 20 év múlva uralhatják a közlekedést, mert – főleg Európában – addigra fogják majd lecserélni a jelenlegi autóparknak több mint a felét. Az önvezető autóknál a legfontosabb az utas biztonsága, a balesetek elkerülése, és ebben segít, hogy a gépnek egyrészt gyorsabb az észlelése, mint az emberé, másrészt pedig 360 fokos teljes körben érzékelik a környezetet. Az 5-ös szintű, azaz teljes automatizálás azonban még messzebb van, mert a MI-nak meg kell tanulnia nemcsak egy adott város útviszonyait és közlekedési rendjét, hanem még az időjárási körülményekhez is alkalmazkodnia kell.
Az orvostudományban is rendkívüli távlatai vannak a mesterséges intelligenciának például a minták azonosításában és osztályozásában. Olyan készségeket és tudást halmozhatnak fel, amire az emberi agy már nem képes – mondta Buzsáki professzor. Fel tudják térképezni még egy öngyilkos hajlamú ember mentalitását is. De említette a robotsebészetet, a genoszekvenciát és nem utolsósorban az amerikai telemedicina 50 millió elektronikus kórlapját is. Az így keletkező elképzelhetetlen mennyiségű biometrikus adatot valaki majd birtokolja és felhasználja.
A magyar agysebész szerint szenzorok, mágneses mezők nagyon könnyen beépíthetők lesznek az agyba, sőt, és a jövőben lehetségesnek tartja akár az agyak közötti telepatikus gondolkodást is.
A beszélgetés során nem lehetett megkerülni a MI „sötét oldalát” sem. Abban egyetértettek a résztvevők, hogy a mesterséges intelligencia kétélű fegyver, mert egyfelől nagyon pozitív hatással lesz az emberiség jövőjére, de vajon hogyan használják fel az erkölcsi gátlásokat nem ismerő, rossz szándékú emberek?
Russel óva intett attól, hogy újabb tömegpusztító fegyvereket hozzunk létre, holott a modern hadviselésben már ott vannak az automata eszközök:
egy interneten megrendelhető drón példáját hozta fel, amely magától megtalálja és felrobbantja a célpontot. Ezek a rendszerek buták, és ha elveszítjük felettük a kontrollt, ártatlan embereket fognak megölni. És ami a legszörnyűbb, hogy már megint mindenki beleáll ebbe a fegyverkezési hajszába – mondta.
