Túllép-e rajtunk a mesterséges intelligencia? Feleslegessé válik-e az ember? – sztárkutatók válaszoltak
A másik veszély a megfigyelés, ahogy nyomon követnek bennünket a világhálón, okostelefonjainkon keresztül. Ma már bárkit, bárhol rendkívül hatékonyan és észrevétlenül meg lehet figyelni a nap 24 órájában. Az amerikai idegsebész megemlítette az ilyen alapon létrehozott kínai „társadalmi kreditrendszert”, de számos más állam és cég folytat polgáraival, alkalmazottaival szemben hasonló folyamatos ellenőrzést. És akkor még nem szóltunk a dezinformációs háborúról, amelyet egyes országokban már állami szinten űznek.
A mesterséges intelligencia sokak szerint még nagyobb mértékű polarizációhoz, egyenlőtlenséghez vezet a társadalomban
– vetette fel Tilesch György. Neil deGrasse Tyson szerint ez máris létezik a közösségi média trendjei révén, és a jövőben csak erősödni fog. Éppen ezért komoly, nemzetközileg elismert, de folyamatosan fejlődő szabályozó rendszert kell kialakítani használatáról, ugyanúgy, ahogyan annak idején a KRESZ-t is világszerte elfogadták. Erre annál is inkább szükség van, mert amilyen ütemben a mesterséges intelligencia fejlődik, egyre nehezebb lesz egy hiba, egy súlyos visszaélés esetében a felelős megtaálása.
Túllép-e rajtunk a mesterséges intelligencia? Feleslegessé válik-e az ember? – szóltak a következő kérdések. Tyson kétli, hogy az emberi intelligencia bármivel modellezhető lenne. Minek hozzunk létre egy másik biológiai formát? Inkább onnan kellene megközelíteni, hogy mi az a cél, amit el akarunk érni, és ebben miként vesz részt a mesterséges intelligencia.
Buzsáki György azt hangsúlyozta, hogy az ember megtanulta agyi funkcióinak kihasználását, így aztán a mesterséges intelligencia a legjobb kognitív fejlesztővé válhat:
egyfajta partneri viszonyra kell törekedni és társ-evolúcióra van szükség.
És azt se feledjük el, hogy közel 8 milliárd aggyal rendelkezünk a világon, amelyek képesek egymással potenciálisan kommunikálni. Az emberi elme a lehető legbonyolultabb mesterséges intelligencia-eszköz – mondta az agysebész professzor.
Stuart J. Russel az emberi agy egyetemességére, végtelen adaptációs készségére hívta fel a figyelmet. A civilizációt mi emberek éltetjük a gondolkodásunkkal, cselekedeteinkkel. Mi lesz akkor, ha a mesterséges intelligenciák mindent elvégeznek helyettünk? Elmegyünk a Bahamákra és örök vakációban a puszta létünkkel éltetjük tovább a civilizációt? – tréfálkozott.
Mit hoz a jövő, hogyan fogadjuk be a mesterséges intelligenciát, és a MI hogyan viszonyul a mi befogadásunkhoz? – tette fel a következő kérdést Tilesch György. Russel szerint a jövőben is az „intelligensebb faj” fog dominálni, de ez nem biztos, hogy a mesterséges intelligencia lesz. A kulcskérdés az lesz, hogy megváltozik-e a MI-vel kapcsolatos gondolkodásunk. Olyan gépeket alkotunk, amelyek optimalizálják a cél elérését. Ha megértetjük a géppel, hogy mi a célunk, és hogy melyek az elérésének humánkompatibilis módjai, az előnyös lesz számunkra.
A kontroll azonban elengedhetetlen, már a kutatás és a fejlesztés stádiumában is, főleg a nagy technológiai cégeknél, vagy a hadiiparban. És a kutatók gondolkodását nagyban befolyásolhatja, ha a finanszírozás mögött politikai vagy üzleti érdekek húzódnak. Tehát az irányítási struktúrába olyan társadalmi kontrollt kell beépíteni, amivel ez elkerülhető.
Tyson ehhez kapcsolódva úgy vélekedett, hogy a mesterséges intelligencia korában újra kell értelmezni a nemzetbiztonság fogalmát, hiszen elég például egy drón GPS-ét meghekkelni és máris összeomlik az egész rendszer.
A Future Talks powered by MVM online talk show természetesen csak néhány részletét érintette a mesterséges intelligenciák problematikájának. Neil deGrasse Tyson a beszélgetés végén felvetette, hogy jövőre már Budapesten, élőben folytassák az eszmecserét. A javaslat egybevág az MVM céljaival is.
