HÍREK
A Rovatból

Törvényt módosítanának, újra állami kézbe tennék az egyetemeket – így reagáltak az ellenzéki pártok az Erasmus-program leállítására

Az EU bekeményített, de döntésével az Orbán-kormány miatt sok tízezer magyar diákot fosztanának meg attól, hogy részt vehessenek az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban.


Mi is beszámoltunk róla, hogy kizárja az Erasmusból azokat a magyar egyetemeket az unió, amelyek alapítványi fenntartásúak. Brüsszel azért hozta ezt az intézkedést, mert a privatizált, de még állami finanszírozásban részesülő egyetemek kuratóriumai — amelyekben főként fideszes politikai kinevezettek ülnek — teljhatalmat élveznek az egyetemek irányításában.

A hírre máris reagáltak az ellenzéki pártok. A DK, a Jobbik, a Momentum és az LMP is felemelte a szavát az ellen, hogy az alapítványi irányítású egyetemek kuratóriumaiban politikusok is részt vesznek.

A Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese hétfői online sajtótájékoztatóján azt mondta, pártjuk

egy törvényjavaslattal tiltaná meg, hogy állami vezetők és hivatalban lévő képviselők kapjanak helyet az alapítványi irányítású egyetemek kuratóriumában.

Arató Gergely magyarázatként úgy fogalmazott: az Európai Bizottság már korábban is jelezte, nem elfogadható, hogy a kormány „politikusok által vezetett kuratóriumok kezébe adta” az állami egyetemeket.

Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese közleményében azt kéri, hogy ne az egyetemistákat és az oktatókat büntessék a kormány hibájából. A politikus egyúttal

felszólította a kabinetet, azonnal kezdje meg az alapítványi fenntartású intézményekkel a tárgyalásokat, hogy azok, különösen a nagy tudományegyetemek, minél előbb visszakerüljenek állami fenntartásba.

A képviselő azt is kijelentette, hogy aktív fideszes minisztereknek és „a párthoz köthető személyeknek semmi keresnivalójuk a kuratóriumokban”.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője közölte, arra kérik az Európai Bizottságot, hogy ne zárják ki a magyar egyetemistákat az Erasmusból Orbánék korrupciója miatt. Az EP-képviselő szerint ezer és egy módon lehetne szankcionálni a Fidesz-kormány korruptságát - a jogállamisági mechanizmus ennek például megfelelő eszköze -,

a magyar diákok külföldi tanulásának akadályozása viszont nem tartozik a megfelelő eszközök közé, mert nem azoknak rossz, akik ellen irányul.

„Ezért Donáth Annával levelet írtunk a Bizottságnak, amiben azt kérjük, hogy a megfelelő eszközöket találják meg a jogállamisági követelmények és az intézményi függetlenség betartatására - anélkül, hogy a magyar egyetemisták legyenek ennek a vesztesei” - írta Cseh Katalin.

Az LMP közleményében kifogásolta, hogy az Orbán-kormány sok tízezer magyar diákot foszt meg attól a lehetőségtől, hogy részt vegyen az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban.

Mint írták, a Fidesz másokkal nem, csupán önmagával egyeztetett, amikor önmaga képére formálta a hazai egyetemi rendszert. Most ezért nem kaphatnak a fideszes irányítás alatt álló alapítványi egyetemek támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból sem.

Felidézik, hogy az LMP korábban okkal mondta azt, hogy az egyetemi rendszer megújítása össznemzeti ügy, mert a ma feladata a holnap boldogulását készíti elő. A fideszes politikusok vezette egyetemi alapítványok megújításának első lépéseként

az LMP szigorú összeférhetetlenségi szabályok kialakítását kezdeményezi

- közölték.

A Párbeszéd szerint „a korrupt és kormányzásképtelen Fidesz bűneinek az árát megint a diákok fizetik meg”.

„Amíg az Orbán-kormány továbbra is a fideszes haverok irányítása alatt tartja az alapítványi egyetemeket, addig az EU felfüggeszti az alapítványi egyetemeken a magyar diákok külföldi tanulását segítő Erasmus-programokat” - írta közleményében a párt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Budai Gyula súlyos bűncselekményekkel vádolja a Tisza Párt alelnökét
A fideszes képviselő szerint minden nap újabb leleplezés jön a Tisza Párt második emberéről. A vádak szerint milliós tartozásokat hagyott hátra.


Dr. Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Tisza Párt alelnökét, Radnai Márkot vádolja bűncselekményekkel.

A politikus szerint Radnai esetében felmerül a költségvetési csalás, közokirat-hamisítás, fiktív számlák kiállítása, cégek eltüntetése és hajléktalan strómanok alkalmazása.

A képviselő azt írja, „minden nap egy újabb részlet arról, hogy Radnai Márk hogyan tüntette el a cégeit, amelyekben milliós tartozások voltak, strómanokon keresztül, valamint fiktív számlák egy szlovák cégtől, amely mögött szintén Radnai állt”. Budai Gyula állítása szerint az ügyben „súlyos bűncselekményekben érintett ügyvéd és még sok más” is szerepel.

A bejegyzését azzal a kijelentéssel zárja, hogy „holnap indulunk”.

A kormányközeli Magyar Nemzet február 5-én írt arról, hogy nyomozás indult Radnai Márk egy korábbi cégének, a Story Chef Kft.-nek az ügyeiben, ahol nagyjából 300 millió forint sorsát vizsgálhatják. A 24.hu február 10-én számolt be arról, hogy a radnaimark.hu domainen egy „coming soon” felirattal ellátott oldal jelent meg. A 444-nek nyilatkozva Radnai azt állította, lejárató akcióra számít, amit szerinte Magyar Péter 2024. február 11-i partizános interjújának évfordulójára időzítenek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Én több Habony Árpádot szeretnék!” – forrtak az indulatok Lázár János győri fórumán
Az építési és közlekedési miniszter győri fórumán a helyi lakáskassza ügye és a kormányzati kommunikáció is célkeresztbe került. A politikus büntetőjogi következményeket helyezett kilátásba.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 11.



„Én több Habony Árpádot szeretnék” – vágta rá Lázár János annak a férfinak, aki a Soros György elleni kampányt és a gyűlöletkeltést tette szóvá a miniszter győri Lázárinfóján. A politikust a fórumon folyamatosan a „Hol a pénz?” bekiabálásokkal is szembesítették.

Az építési és közlekedési miniszter közösségi oldalán élőben közvetített fórumán már a kezdetektől feszült volt a hangulat. Bár a helyszínen jelen lévő kormánypárti támogatók megtapsolták a politikust, sok ellenzéki résztvevő is akadt.

A „Hol a pénz?” skandálás arra a legalább 1,7 milliárd forintos hiányügyre utalt, amelyet Pintér Bence polgármester vetett fel az önkormányzati lakáskasszával kapcsolatban, és amelyben már büntetőeljárás is indult.

A helyszínen tartózkodó Fekete Dávid fideszes alpolgármester kampánykamunak nevezte a felvetést. Lázár nem adott érdemi választ, mindössze annyit közölt: ha kiderül, hogy a pénz hiányzik, annak büntetőjogi következményei lesznek, ha viszont megvan, akkor Pintér Bencének kell lemondania.

A fórumon egy résztvevő vécékefét adott át Lázárnak azzal a kéréssel, hogy juttassa el a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozó Gáspár Evelinnek.

Lázár megköszönte az „eszközt”, és jelezte, hogy bárki bármit dolgozik az országban, elismerést érdemel. A vécékefe azután vált a miniszterrel szembeni tiltakozások szimbólumává, hogy januárban a Momentum több száz darabot vitt a politikus batidai kastélyához egy roma közösséget sértő kijelentése miatt.

Lázár a feszült hangulatra reagálva kijelentette: szerinte az ellenzék uszít és hergel, és nem szeretné, ha a rendőrségnek kellene beavatkoznia.

Egy ponton felszólította azokat, akik alkoholt fogyasztottak, hogy hagyják el a gyűlést. A miniszter arról is beszélt, hogy a győrieknek az EU nem ad majd pénzt, mivel az uniós forrásokból csak a Győrnél szegényebb települések részesülhetnek. Győr csak magyar pénzre számíthat – fejtegette.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Letartóztatták a Bászna Gabona csaknem tízmilliárd forintos sikkasztással gyanúsított vezérigazgatóját
A Nyíregyházi Járásbíróság rendelte el a cégvezető letartóztatását. A kormány közben kárrendezést indított.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 11.



Február 11-én a Nyíregyházi Járásbíróság egy hónapra letartóztatta a mátészalkai telephelyű Bászna Gabona Zrt. vezérigazgatóját. A cég képviselőjét különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás és más bűncselekmények miatt napokkal korábban gyanúsítottként hallgatták ki.

A megalapozott gyanú szerint

a férfi 2025 márciusa és decembere között tizenöt gazdasági társasággal kötött adásvételi és raktározási szerződést, azonban a vevők által rábízott termények jelentős része eltűnt a cég telephelyeiről, a kitárolási kérelmeket pedig nem, vagy csak részben teljesítették.

A bírósági végzés szerint a gyanúsított ezzel összesen „több mint 9 milliárd 927 millió forint értékben károsította meg a sértetteket”.

A bíróság azért döntött a letartóztatás mellett, mert a gyanúsított jelentős magánvagyonnal rendelkezik, ami lehetővé tenné, hogy a hatóságok elől elszökjön vagy elrejtőzzön.

Emellett fennáll a veszélye annak is, hogy szabadlábon hagyása esetén a még ki nem hallgatott tanúk befolyásolásával nehezítené a bizonyítást. A férfit különösen súlyos bűncselekményekkel gyanúsítják, amiért bűnösségének megállapítása esetén – a halmazati szabályokat is figyelembe véve – akár 15 évig terjedő szabadságvesztést is kaphat. A gyanúsított és védője fellebbezett a végzés ellen.

A cég fő tevékenysége gabona, feldolgozatlan dohány és vetőmag nagykereskedelme, valamint tárolása volt.

Bár a felvásárlásokat területi képviselők szervezték, az adásvételi és tárolási szerződések aláírására kizárólag a most letartóztatott vezérigazgató volt jogosult, és terményt is csak az ő engedélyével lehetett elszállítani a telephelyekről.

Az ügy egy hónapok óta forrongó piaci válságba robbant bele, a kelet-magyarországi gabonapiacon ugyanis több milliárd forintos hiány és tízezres tonnaszámú eltűnt készlet miatt került sor közraktári zárolásokra. A sajtóban a villámgyorsan felfutó, Kósa Lajos fideszes politikus rokonaként is emlegetett vezérigazgató cége ellen már január végén végrehajtási eljárás indult. A kormány rendkívüli kárrendezésről döntött a károsult mikro- és kisvállalkozások számára, a kérelmeket február 26-ig lehet benyújtani a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához.

A Magyar Gabonaszövetség szerint ugyanakkor a tagjaik követelése meghaladja a 8 milliárd forintot, és a kormányzati kárrendezés hatálya nem terjed ki minden károsultra, így például a nagyobb piaci szereplőkre sem. A nyomozás jelenleg kezdeti szakban van, az eljárás során számos tanú kihallgatása várható.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kiszámolták: 40 év munka után sem elég a nyugdíj a legszükségesebbekre
A Hóvége.hu számítása szerint a 40 évig minimálbért keresők havi 172 ezer forintos nyugdíjra számíthatnak. Ez az összeg több mint 10 ezer forinttal marad el a KSH szegénységi küszöbétől.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 11.



Aki egész életében minimálbért keresett és 40 év szolgálati idővel rendelkezik, az hozzávetőleg havi 172 ezer forintos induló nyugdíjra számíthat, amennyiben idén vonul nyugdíjba. A Hóvége.hu számításai szerint

ez az összeg kevesebb, mint amennyit a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, tavalyelőtti kimutatása a nagyon szűkös megélhetéshez szükségesnek tart egy 65 év feletti, egyszemélyes háztartásban,

ami 185,7 ezer forint.

A szakportál egy leegyszerűsített, elméleti számítást végzett, amelynek alapja az idei, bruttó 322 800 forintos minimálbér.

Mivel a nyugdíjat a korábbi keresetek valorizálásával, vagyis a jelenlegi szintre hozásával állapítják meg, a számítás a jelenlegi minimálbér nettó összegéből, 214 662 forintból indult ki. A hatályos nyugdíjskála szerint 40 év szolgálati idővel a nettó átlagkereset 80 százaléka jár, ami a fenti nettó bérből 171 730 forintot jelent. A garantált bérminimummal számolva magasabb, 198,5 ezer forintos nyugdíj jönne ki.

Hangsúlyozták, hogy a számítás elméleti, és a valóságban csekély a valószínűsége annak, hogy valaki 40 éven át pontosan a minimálbért keresse.

A tényleges nyugdíj összegét az életpálya során szerzett összes kereset, valamint az évente változó valorizációs szorzók is befolyásolják, amelyeket idén is várhatóan márciusban tesznek közzé.

A 172 ezer forintos becsült nyugdíj jelentősen elmarad a tavaly decemberben mért 250,6 ezer forintos országos átlagnyugdíjtól, és alacsonyabb a 221,1 ezer forintos medián értéknél is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint kétszemélyes nyugdíjas háztartásnál a nagyon szűkös megélhetéshez szükséges összeg fejenként alacsonyabb, 117,3 ezer forint.

A teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege, vagyis a nyugdíjminimum idén sem változik, 28 500 forint marad. Eközben ellenzéki oldalról, például a Tisza Párt részéről felmerült a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelésének javaslata a nyugdíjszegénység mérséklésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk