SZEMPONT
A Rovatból

Tízezrek életét menthetnénk meg – beszélgetés Boros Tamással az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatairól

A légszennyezéssel kapcsolatban mindenki egyetért a probléma nagyságával - befektetésekre, innovációkra és szemléletváltásra van szükség.


Hogyan mentsük meg 13 ezer magyar életét? címmel tette közzé az Egyensúly Intézet első szakpolitikai javaslatait a magyarországi légszennyezés súlyos egészségkárosító hatásainak csökkentésére. A jövőképünkön dolgozó agytröszt weboldalán olvasható tanulmányról, a témával kapcsolatos problémákról és megoldásukról beszélgettünk Boros Tamással, az Intézet igazgatójával.

– Honlapjukon jelzik, hogy az ország életének számos területére vonatkozó javaslatok várhatók Önöktől a közeljövőben. Miért éppen a légszennyezés került az első helyre?

– Jelenleg mintegy 15-20 olyan szakpolitikai területet látunk, amelyeken égetően fontos változtatnunk annak érdekében, hogy nőjön Magyarországon az életszínvonal, a gazdaság, és általában boldogabbak legyenek az emberek. Vannak közöttük régóta magunkkal hurcolt nagyon komplex területek és olyanok, amelyek olyan mértékben átpolitizáltak, hogy valóságos hidegháborús helyzet van a megoldásokat javasló különböző szakmai intézmények között.

A légszennyezéssel kapcsolatban viszont azt látjuk, hogy mindenki egyetért a probléma nagyságával, a kezelését illetően sincsen társadalmi-ideológiai megosztottság és néhány jól meghatározható, egyszerű eszközzel nagy mértékben lehetne javítani rajta. Mindezzel ráadásul elérhetnénk, hogy évente 13 ezer ember életét megmentsük.

– Ez az évi 13 ezer élet különösen sokat mond a jelenlegi helyzetben. Már csak azért is, mert mint azt világszerte szakemberek megállapították, a koronavírus és más légúti betegségeket okozó járványok egyik súlyosbító oka éppen a nagyvárosok légszennyezettsége.

– Igen, számos nyugat-európai nagyváros esetében is kimutatták, hogy a szálló por és a nitrogén-dioxidok által erősen szennyezett helyeken súlyosabbak a koronavírus hatásai is. Ehhez társulnak még olyan problémák, hogy az emberek a járvány miatt kevésbé hajlandók tömegközlekedést használni, aki teheti, autóba ül. Ezáltal tovább nő a légszennyezettség a belvárosi területeken. Az sem mellékes, hogy a koronavírus miatti gazdasági recesszió növeli Magyarországon a szegénységet, ami azt eredményezi, hogy többen használnak olyan olcsóbb, szennyező fűtőanyagokat, mint a nedves fa, a lignit vagy a szemét.

Boros Tamás

– Önök a javaslatok előszavában hangsúlyozzák, hogy a légszennyezés szegénységi probléma is, de ha tágabban értelmezzük a „szegény” és a „gazdag” fogalmát, nyilvánvaló, hogy egy jobb anyagi körülmények között élő ember inkább megengedhet magának egy elektromos vagy hibrid autót.

– Azokat, akik az olcsóbb, szennyezőbb gépjárművekre, fűtési rendszerekre szorulnak rá, nyilván súlyosabban érintenék olyan intézkedések, amelyek ezeket betiltanák. De maga a légszennyezés is jobban sújtja a szegényeket, mert kevésbé tudnak elköltözni zöldövezetbe, vagy olyan környéken lakást találni, ahol nincsen egy szeméttel fűtő szomszéd. Tehát amikor intézkedéseket javasolunk a légszennyezés csökkentésére, figyelünk arra, hogy ne hozzuk még hátrányosabb helyzetbe a szegényeket. Például, amikor betiltják a lignitet, kínálunk helyette a szegények számára is elérhető alternatívát.

– Maradjunk még az anyagi megközelítésnél. Önök is említik az immár 8. éve elindított rezsicsökkentés-programot, amelynek megvannak a maga pozitívumai, de hátulütői is.

– A rezsicsökkentésnek az energiaszegénység csökkenésében jelentős szerepe van, de van egy komoly negatív mellékhatása: a gazdagabbakat túlfogyasztásra ösztönzi. Akik megtehetnék, hogy energiahatékony beruházást eszközölnek a saját otthonukban, nem teszik meg. Ezért nekünk az a javaslatunk, hogy legyen differenciált a rezsicsökkentés, amely által bizonyos fogyasztási vagy bevételi szint felett nem részesülnének a fogyasztók ekkora kedvezményben.

– Én egy óbudai panel társasházban lakom. Évek óta folyik a huzakodás egy általános szigetelés-felújításról, napelemek elhelyezéséről, és ezek elkezdéséhez soha nincs meg a szükséges tulajdonosi hányad szavazata. Hogyan lehetne rávenni az embereket egy kicsit hosszabb távú gondolkodásra?

– Minden energiatakarékossági megoldásnál az a gond, hogy az elején van egy nagyobb költség, ami aztán hosszabb távon bőven megtérül. Ez látszik az épületfelújításoknál, de a gépjárműveknél is. Egy elektromos vagy egy hibrid autó ára nagyságrendekkel több, mint egy belső égésűé, de ez a beruházás később az olcsóbb fenntartás és a kevesebb fogyasztás miatt megtérül.

Az épületek esetében megoldást jelenthet a felújítási támogatások növelése. Nem várhatjuk el a lakosságtól, hogy a mélyfelújításokhoz szükséges indulótőkével rendelkezzen – de erre az európai uniós operatív programokból lehetne pénzt szánni.

De vannak más módszerek is, amelyek más országokban már működnek. Létezik egy úgynevezett „egyablakos” rendszer, amelyben egy ház egyszerre kaphat az önrészre kedvezményes hitelt és vissza nem térítendő támogatást. A mi javaslatunkban is szerepel az az eljárás, hogy ha valamilyen korszerűsítés történik, akkor azt a közszolgáltató részben vagy teljes egészében meghitelezi a fogyasztónak, és utána a havi számlákon lehet visszafizetni. Magyarország is vállalta az EU-ban, hogy teljes épületállományát 2050-re karbonsemlegessé teszi. Ezt úgy tudjuk teljesíteni, hogy minden évben 100-120 ezer épületen mélyfelújítást kell végrehajtani. Ez azt jelenti, hogy a felújítás révén az energiafelhasználás legalább 60%-át megtakarítjuk. Ezt már most el kell kezdeni, megfelelő állami források biztosításával.

– Önök több közlekedési „tiszta zóna” létrehozását javasolják. Megint egy saját példa: a Flórián tér mellett lakom. Nem lelkesedem a kötelező maszkviselésért, de időnként mégis jól esik, mert a csomópont környékén csúcsidőben nem lehet levegőt kapni.

– Ezzel a problémával és annak megoldásával a Levegő Munkacsoport és a Greenpeace is évtizedek óta foglalkozik Magyarországon, gyakran mérik a légszennyezést különböző helyszíneken. A legutóbb kifejezetten „koronavírusos” közegekben, iskolák, kórházak közelében végeztek méréseket, és látszott, hogy a szállópor és más káros anyagok aránya bőven az egészségügyi határérték felett volt. A közlekedés tekintetében ezért a javaslatainkban három fő irányt határoztunk meg. Először is fejleszteni kell az alternatív közlekedési módokat – itt elsősorban az elektromos autók használatának ösztönzésére gondolunk.

Fontosnak tartom a tömegközlekedés fejlesztését, de az emberek jelentős része nem fog lemondani arról a kényelemről, amit az autó jelent. Tehát nem az a célunk, hogy leszoktassuk őket az autóról, hanem hogy olyat használjanak, amely a káros kibocsátásával nem öli meg az embereket.

A másik cél, hogy a legszennyezőbb járműveket visszaszorítsuk. Ennek érdekében 2030-tól ki kell tiltani a benzines és dízeles új gépjárműveket. Ezt jelentősen segíti, hogy számos nagy autócég a Fordtól a Land Roverig nem is fog már ilyeneket gyártani. A harmadik javaslatcsomagunk a városi gépkocsihasználat szabályozására vonatkozik. Budapesten és néhány nagyobb városban olyan tiszta zónákat, azaz alacsony kibocsátású területeket javaslunk, amelyekbe a leginkább szennyező autók egyáltalán nem, vagy csak rendkívül magas díj ellenében hajthatnak be.

– Mindezeknek nemcsak anyagi vonzata van, hanem szemléletváltás is szükséges hozzá.

– Ez pontosan így van. Sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy mennyire szennyeznek, mennyire roncsolják a maguk és mások szervezetét. Ezért nagyon fontos az ismeretterjesztés, a szemléletformálás. Ami pedig az anyagi oldalát illeti: akinek van pénze, tegyen a változásért, akinek pedig nincs, azt segítsük, hogy ő is tehessen a tisztább levegőért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András a lengyelországi orosz drónokról: Nem egy NATO-orosz háború kezdetét látjuk éppen, de goromba provokáció, ami történik
A szakértő szerint az oroszok „harccal történő felderítést” végeznek. A céljuk a NATO válaszkészségének felmérése és politikai feszültségkeltés lehet.


Rácz András Oroszország-szakértő szerint nem egy NATO elleni orosz támadás kezdődött el akkor, amikor orosz drónok hatoltak be Lengyelország légterébe, majd azokat a lengyel hadsereg lelőtte. A szakértő a Facebook-oldalán osztotta meg a véleményét az esetről.

Azt írta: az orosz hadsereg jelenleg nem hajt végre semmilyen szokatlan műveletet, nem közelítik meg a NATO határait, és rakétahordozó bombázóikat sem vetik be.

„Nem egy NATO-orosz háború kezdetét látjuk éppen, nincs tehát ok pánikra. Ezzel együtt goromba provokáció, ami történik”

– fogalmazott Rácz.

Szerinte az is világos, hogy az orosz drónok berepülése szándékos volt. Korábban előfordult már, hogy egy-egy drón technikai hiba miatt sértette meg a lengyel vagy a litván légteret, vagy eltért a pályájáról a légvédelem tüze miatt. Most viszont egy több drónnal végrehajtott, mély behatolás történt – ez más lépték.

A szakértő szerint az orosz fél azt teszteli, mennyire képes a NATO megvédeni a saját légterét. Ezt az orosz katonai szlengben „razvedka bojem”-nek nevezik, vagyis harccal történő felderítésnek.

„Harcérintkezést provokálnak ki – jelen esetben drónokkal –, és azt vizsgálják, milyen reakciót ad a lengyel haderő, milyen reakciót ad a NATO”

– írta Rácz.

Szerinte az incidens akár a szeptember 12–18. között zajló orosz–fehérorosz Zapad–2025 hadgyakorlathoz is köthető. A litván, lett és ukrán hírszerzés is arra számít, hogy az orosz fél információs eszközökkel próbálja majd veszélyesebbnek láttatni a gyakorlatot, mint amilyen az valójában.

Rácz András szerint az oroszok célja lehetett az is, hogy éket verjenek Karol Nawrocki lengyel elnök és Donald Tusk miniszterelnök közé. Ha ez volt a terv, akkor úgy tűnik, nem sikerült: a két politikus – bár eltérő politikai oldalon állnak – együtt reagált a támadásra. A hosszabb távú következmények viszont még nem ismertek.

A mostani eset hatására Rácz szerint felgyorsulhatnak a megbeszélések arról, hogy a NATO-tagállamok kiterjesszék a légvédelmüket az Ukrajnával szomszédos megyékre is. Ez leginkább a Lengyelországgal és Romániával határos területeket érintené. Kárpátalját kevésbé, mert ha a többi térséget lefedi a légvédelem, onnan már nem valószínű, hogy bármi átrepülne – véli a szakértő.

Rácz András figyelmeztetett arra is, hogy a drónok roncsai, illetve a lehulló repeszek a földet érés után is veszélyt jelenthetnek.

„Nemcsak azért, mert akár az üzemanyag maradványai, akár a robbanótöltet (ha volt rajtuk) fel tudnak robbanni. Előfordul az is, hogy az oroszok robbanócsapdákat helyeznek a drónokba, azzal a céllal, hogy a földet ért gépeket megvizsgáló tűzszerészeket megöljék”

– tette hozzá Rácz András.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Egy kicsit bolondos, de kedves srác volt” – Templomba járó, Trump-rajongó mormon család kiválóan tanuló gyereke Charlie Kirk merénylője
A 22 éves Tyler gyerekkora óta templomba járt, okos volt, kedves és csendes az ismerősei szerint. Most egész Amerika róla beszél – és a különös üzenetekről, amiket a golyókra vésett.


Egészen más jövő várt volna Tyler Robinsonra, ha minden a tervei szerint alakul. Charlie Kirk 22 éves merénylője Utah államban, St. George közelében nőtt fel, és már középiskolásként is kitűnt tanulmányi eredményeivel: a közösségi médiában megosztott posztok szerint nagyon jó tanulmányi átlaggal zárt. A Pine View középiskola elvégzése után a Utah Állami Egyetem négyéves ösztöndíjat ajánlott neki, amit egy videóban büszkén fel is olvasott.

Azonban csak egyetlen félévet töltött az egyetemen. A tanulmányi szünet után már nem tért vissza, ehelyett a Dixie Műszaki Főiskolán tanult tovább, ahol az elektronikai képzés harmadéves hallgatója lett. 2022-ben megszerezte a villanyszerelői engedélyt is. Legutóbb egy st. george-i lakóparkban lakott, ahol szomszédai szerint visszahúzódó, csendes fiatalemberként élt, és nem igazán beszélt politikáról.

Robinson korábban a Utah Technológiai Egyetemen is szerzett kreditpontokat középiskolás évei alatt, 2019 és 2021 között. A Utah Valley Egyetemre, ahol a lövöldözés történt, nem járt.

A nyilvántartások alapján pártonkívüliként regisztrált szavazó volt, de soha nem élt szavazati jogával. Szülei, Matthew és Amber Robinson a Republikánus Párt tagjai, és a helyiek barátságos, segítőkész családként ismerték őket. Az apa konyhapultokat és szekrényeket szerel be, az anya szociális munkás. A család aktív tagja a mormon egyháznak.

Egykori ismerősei szerint Robinson mindig csendes volt, de jó fej, aki főleg a videojátékok világában érezte otthon magát.

Egy volt osztálytársa így emlékezett rá: „Nagyon-nagyon benne volt a videojátékokban”, és érdekelte is a játéktervezés. Elmondása szerint ebédidőben kártyázni szoktak az iskolában, és Robinson „egy kicsit bolondos, de kedves srác volt”.

A szomszédságában élő Kristin Schwiermann – aki iskolai takarítóként és egyházi tagként is ismerte a fiút – így emlékezett vissza: „Azt tudom, hogy [Tyler] mindig rendesen viselkedett. Nagyon kedves volt. Okos volt. Úgy hallottam, teljes ösztöndíjat kapott a főiskolára… Teljesen megdöbbentem, hogy ezt tényleg ő tette.”

A rendőrség szerint Robinson szeptember 11-én lőtte le Charlie Kirket a Utah Valley Egyetem egyik rendezvényén. A konzervatív aktivista épp a mormon egyházról beszélt, amikor a tragédia történt. A rendezvényen többek között ezt mondta: „Imádom, hogy a mormonok misszionáriusokat küldenek a világ minden tájára, imádom, hogy milyen udvariasak... a csapatom fele mormon.” Hozzátette: „A mormonok nagyszerű emberek. Hadd mondjam el, hogy én evangéliumi keresztény vagyok, de nem vagyok olyan, aki gyűlöli a mormonokat.” Tyler Robinson és családja az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza mormon közösség tagjai.

A lövöldözés után a rendőrök egy csavarzáras puskát találtak az egyetem közelében, egy erdős területen. A fegyverben lévő lőszerhüvelyeken több felirat is szerepelt. Az egyiken ez állt: „Hé, fasiszta! Kapd el!” Egy másikon az olasz antifasiszta dal sora: „Oh bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao ciao.” Egy harmadik hüvelyen ez volt olvasható: „Ha ezt olvasod, meleg vagy LOL.” A hatóságok szerint a feliratok videojátékokra és mémekre is utaltak, köztük a Helldivers 2 és a Far Cry 6 játékokra, valamint egy Netflix-sorozatra.

Spencer Cox, Utah kormányzója elmondta, hogy a nyomozók egy családtagot is kihallgattak, aki szerint Robinson az utóbbi években egyre inkább a politika felé fordult. Egy nemrég tartott családi vacsorán szóba hozta Charlie Kirk közelgő rendezvényét, és a családtag elmondása szerint azt is kifejtette, miért nem ért egyet az aktivista nézeteivel. A hozzátartozó szerint „Kirk tele van gyűlölettel, és gyűlöletet terjeszt”.

Robinson egykori iskolatársa arról számolt be, hogy korábban ő és a családja is Donald Trump támogatója volt: „Amikor ismertem őt és a családját, igazi Trump-rajongók voltak. Amikor ez történt, azt se tudtam, mi változott meg.”

Pénteken az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának vezetői közleményt adtak ki: „Elítélünk minden borzalmas erőszakos cselekedetet világszerte, beleértve a mostani gyilkosságot is Utah államban. Ismételten arra kérünk mindenkit, hogy a különbségek ellenére is a békét és az egységet keressék.” A közlemény zárása így szólt: „Arra buzdítunk mindenkit, hogy utasítsa el az erőszakot, és inkább a megértésre törekedjen. Mindannyian Isten gyermekei vagyunk – ennek tudatában több méltósággal, együttérzéssel és tisztelettel kell bánnunk egymással.”

(via BBC, CNN, New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” - Civil demonstráció volt a Parlament előtt
A rendezvényt Felföldi József és Tóth-Beeri Szilvia szervezte, felhívásukban jelezve, hogy nem pártpolitikai eseményről van szó.


Nagyjából 60-80 érdeklődő gyűlhetett össze a parlament előtt a szombaton 15 órára meghirdetett demonstrációra. A rendezvényt Felföldi József, a néhány éve még a Fidesszel országos szinten is szimpatizáló debreceni nagyvállalkozó és Tóth-Beeri Szilvia operaénekes, civil aktivista szervezte.

Felhívásukban leírták, hogy az esemény nem pártpolitikai rendezvény, hanem közös kiállás azok mellett az ügyek mellett, amelyek minden magyar embert érintenek.

A tiltakozók többek között a gyermekek jövőjének veszélyeztetését, az iskolák rossz higiéniai állapotát, az állam által ki nem fizetett devizahiteles kártérítéseket, a földmutyikat, az akkumulátorgyárak terjeszkedését és a hazai vállalkozások háttérbe szorítását kifogásolták. A rendezvényen több közéleti szereplő is felszólalt.

A demonstrálók között akadt olyan, aki egy

„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” feliratú papírlapot lobogtatott.

Másvalaki azt írta a pólójára, hogy „Tüneti helyett HOLISZTIKUS OKI kezelést!”. A legkarcosabban talán az a férfi fogalmazott, aki egy jókora táblára írva üzent: „Inkább vagyok balsors a Himnuszban, mint balfasz a PEDOFIDESS-ben!”

A rendezvényről fotósunk több képet is készített, amiket itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina a Charlie Kirk elleni merényletről: Ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is
A humoristát nagyon megrázta a konzervatív aktivista szerdai halála. Kirköt egy egyetemi közönségtalálkozó közben lőtték nyakon, esélye sem volt a túlélésre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 12.



„Végtelenül megrázott Charlie Kirk halála” – írja péntek reggeli posztja elején Pottyondy Edina. A jobboldali influenszert szerdán lőtte le egy eddig ismeretlen merénylő. Kirk éppen a Utah Valley Egyetemen tartott közönségtalálkozót, amikor nem sokkal dél után nyakon lőtték. A 31 éves konzervatív aktivista nem élte túl a merényletet.

„Talán azért, mert politikai tartalmakat gyártó influenszer volt. Talán azért, mert miközben nagyjából semmiben sem értettem vele egyet, a gondolatait kifejezetten kulturált módon adta elő. Talán azért, mert kétgyermekes apuka volt. Talán azért, mert alig 31 éves. Vagy azért, mert az infernális gonoszság, ami a halálát okozta, valószínűleg liberális irányból érkezett” - olvasható a humorista bejegyzésében.

„Az, hogy a közélet hova süllyedt az elmúlt évtizedekben, nyilván sokak felelőssége. Lehet joggal mutogatni a szélsőjobbra, a szélsőbalra, Finkelsteinre, a woke radikalizmusra. Lehet hibáztatni a hagyományos médiát, az algoritmusokat, az influenszereket, a társadalom mentális állapotát, a szociális igazságtalanságokat. Lehet vádolni a korszellemet, a kapitalizmust, a Covid-lezárásokat, a jogrendszert. És mindegyikben akad is némi igazság” - tette hozzá az influenszer, aki ezután a megosztottságról ír.

„Ez a szélsőséges megosztottság, amit a politika és a kultúra közösen zúdít az emberre, az az elképesztő indulat, ami világszerte forrong, számtalan tényezőből ered. Aki tényleg szembe akar nézni a valósággal, felteszi magának a kérdést, hogy a felelősség mennyire terheli a saját politikai közösségét”

– írja Pottyondy Edina, aki ezután a közelmúlt eseményeit is felidézi.

„Az elmúlt években egyre több politikai merényletet követtek el Amerikában. Meglőtték Trumpot. Minnesotában két demokrata törvényhozót és feleségeiket lőttek le, az egyik házaspár meghalt. A Képviselőház elnökének férjét kalapáccsal próbálták szétverni, megöltek egy vállalatigazgatót, és most Charlie Kirköt is.”

Pottondy szerint a Kirk halálához vezető indulat hazánkban is jelen van.

„Ne legyen kétségünk: ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is, és egész Európában.

A Ficot megtámadó elmebeteg, a Budapesten garázdálkodó antifák, a Budah*ázy-galeri, vagy éppen az ellenzéki kritikust megtámadó propagandista mind ugyanannak a forrongó erőszaknak a jelei. Nem az a megoldás, hogy egyre hangosabban üvöltjük, hogy a másik a hibás. Ha egyáltalán lehetséges a változás, az csak úgy valósulhat meg, ha jobbak, türelmesebbek, nagyvonalúbbak leszünk, mint a tegnapi önmagunk. Különben a pokolra fogunk jutni mindannyian, még mielőtt meghalnánk.”

„Nyugodjon békében Charlie Kirk! És szégyellje magát mindenki, aki a halálán örömködik. És azok is, akik ezt a tragédiát is arra használják, hogy még több gyűlöletet, még több indulatot öntsenek a világra” – zárja a posztot Pottyondy Edina.


Link másolása
KÖVESS MINKET: