hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Szennyvízből készítenek újra ivóvizet Kaliforniában, így küzdenek a klímaváltozás okozta vízhiánnyal

A megoldásuk annyira jó, hogy az így előállított víz még túl tiszta is, így utólag ásványi anyagokat kell hozzáadni, hogy ne mossa ki a rezet a vezetékekből.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2021. október 25.


Link másolása

hirdetés

A klímaváltozás, a természetes források elapadásának egyik legriasztóbb következménye, hogy a sok helyen elfogyhat az emberi fogyasztásra alkalmas víz. Bár az elmúlt években számos, már-már óceán méretű, föld alatti édesvíz-tárolókat fedeztek fel, többek között a tartós aszály valóságos szimbólumává vált Szahel-övezetben, de ezek olyan mélységben vannak, hogy felszínre hozataluk a jelenlegi technológiai feltételek mellett lehetetlen. Így más módszerhez kell folyamodni. Például a szennyvizek újrahasznosításához.

A Wired egy kaliforniai üzemet mutatott be, amely

képes olyan tiszta vizet előállítani szennyvízből, amely már "túl tiszta" is az emberi fogyasztáshoz, ezért ásványi anyagokat adnak hozzá.

San Diego Pure Water nevű kezdeményezésének célja, hogy csökkentsék a városnak a messziről szállított ivóvíztől való függőségét.

A North Water Reclamation Plant rendszerében először ózonnal támadják meg a szennyvizet, elpusztítva a benne lévő baktériumokat és vírusokat. Aztán olyan szénszemcsékkel ellátott szűrőkön eresztik át, amelyek felfogják a szerves szilárd anyagokat. Ezt követően a vizet olyan mikroszkopikus pórusú hártyákon eresztik át, amelyek megtisztítják a még benne maradt mikrobáktól és szilárd anyagoktól, gyakorlatilag csak a vízmolekulák jutnak át. De ez még nem minden: a vizet UV fénnyel is átvilágítják az esetleges fertőző anyagok elpusztításához.

Ahhoz azonban, hogy iható legyen, ásványokat kell hozzáadni. Enélkül ugyanis a tiszta víz kimosná a rezet a vezetékekből, és ha ezt meginnánk, kivonná a szervezetünkből az elektrolitokat – a testfolyadékban lévő ásványi anyagokat, – amelyek elengedhetetlenek a szív, az idegek és az izmok megfelelő működéséhez.

hirdetés

A Pure Water program szeretné San Diego vízszükségleteinek több mint 40%-át helyi forrásokból kielégíteni 2035-ig. A víztisztító üzemben folyamatosan kísérleteznek, hogy milyen membránok a legalkalmasabbak a szennyvíz tisztítására. Épül egy nagyobb gyár is, amely a tervek szerint 2025-ben indul be, és akár napi 100 millió liter vizet is megtisztíthat, de még egy ennél is nagyobb kapacitású üzemet is terveznek.

San Diego példáját valószínűleg sokan követik. Júniusban az amerikai képviselőházban törvényjavaslatot nyújtottak be, amely 2027-ig 750 millió dollárral járulna hozzá 17 nyugati állam vízreciklálási terveihez.

Ezek a technológiák már közel fél évszázada léteznek. Csakhogy egy-egy ilyen víztisztító üzem felépítése rengeteg pénzbe kerül, ráadásul nem lehet mindenütt ugyanazt az eljárást alkalmazni, mert sok függ például az egyes vizek ásványtartalmától, és a különböző összetételű szennyvíz más-más szűrőket igényel. És akkor még nem szóltunk a szivattyúk működtetéséről, és az ezzel járó energia-felhasználásról.

Ha viszont sikerül nagyüzemi szinten újrahasznosítani a vizet, akkor egy remek fegyver kerül a kezünkbe a szárazság ellen.

A vízreciklálás Todd Gloria, San Diego polgármestere szerint jó befektetés. Már csak azért is, mert a városban az import víz ára megháromszorozódott az elmúlt 15 évben. A polgármester szerint az emberek megértik, mekkora előny, hogy vízgazdálkodásuk többé nem lesz másoknak kiszolgáltatva. Továbbá az a veszély is megszűnik, hogy egyetlen folyó vagy tó vízhozamára kelljen építeniük, ami a klímaváltozás okozta egyre gyakoribb és intenzívebb szárazság miatt nem kis kockázattal jár.

Más dél-kaliforniai városok is próbálkoznak a legkülönbözőbb módokon a vízellátást biztosítani. Carlsbad például tengervizet sótalanít, és ebből napi 150 millió literrel látja el San Diego megyét.

Los Angeles-ben a Tujunga Spreading Grounds úgy működik, mint egy hatalmas szivacs: beszívja az esővizet, amelyet begyűjt a földalatti víztározóba. Erre azért van szükség, mert a jövőben Dél-Kaliforniában ritkábban fog eső esni, de amikor esik, nagyobb mennyiség hull le, mivel a melegebb atmoszféra több vizet hordoz.

Mindezek a technológiák természetesen nem helyettesítik a víz okosabb felhasználását. Az olyan víztakarékos megoldásoknak, mint például az alacsony vízfelhasználású WC-k, de a viselkedésbeli változásoknak is köszönhetően Kaliforniában 1990 és 2010 között napi 700 literről 500-ra csökkent az egy főre jutó vízfelhasználás.

Ugyanakkor nagy kérdés, ha a világ leggazdagabb országát is ilyen kihívások elé állítja a klímaváltozás okozta vízhiány, mi lesz a legszegényebbekkel, amelyek önerőből képtelenek a hasonló megoldásokra.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Eutanáziához használható kapszulát legalizálhatnak hamarosan Svájcban

A Sarco fantázianévre keresztelt szerkezetet 3D-nyomtatásos technológiával készítették.

Link másolása

hirdetés

Eutanáziához használható kapszulát legalizálhatnak hamarosan Svájcban – írja a Swiss Info.

Svájcban legális az eutanázia, 2020-ban 1300-an haltak meg asszisztált öngyilkosság keretében. Az eutanáziát jelenleg folyékony nátrium-pentobarbitál befecskendezésével végzik. Ezután az ember 2-5 perc alatt elalszik, majd mély kómába esik, végül meghal.

A Sarco fantázianévre keresztelt, 3D-nyomtatásos technológiával készült szerkezet azonban felgyorsítja ezt a folyamatot. A lap szerint ugyanis

a kapszula belsejét hamar elárasztja nitrogénnel, az oxigén szintjét pedig mindeközben 21 százalékról 1 százalékra csökkenti. Az ember így először elveszti az eszméletét, majd szenvedés és fulladozás nélkül meghal.

A szerkezetből egyelőre két prototípus gyártottak, a harmadikat most készítik Hollandiában. A tervek szerint Svájcban már 2022-ben használhatják is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Módosította Kína az időjárást a Kommunista Párt rendezvényei előtt, hogy az eső elmossa a légszennyezést

Úgy tűnik, mára Kína a világ egyik legnagyobb és legkifinomultabb időjárás-módosító hálózatát építette ki, aminek amúgy nem mindenki örül.

Link másolása

hirdetés

Kína módosította az időjárást a Kínai Kommunista Párt nyáron tartott centenáriumi ünnepsége előtt Pekingben - vette észre a Telex a hongkongi South China Morning Post cikkében.

Július 1-én ünnepelte megalakulásának 100. évfordulóját a Párt, és annyira szennyezett volt a levegő, hogy valamit tenni kellett, hogy meg lehessen tartani a nagyszabású tömegrendezvényeket.

Néhány órával előtte a külvárosok és a környező területek felett olyan anyagokat juttattak a felhőzetbe, ami esőket idézett elő, az a szálló por és az egyéb részecskék "kimosásával" javított annyit a levegő minőségén, hogy tízezrek mehettek ki az utcára.

A város körüli hegyekben élők az ünnepség előtt sok rakétát láttak – ezekkel juttatták el az ezüst-jodidot a felhőkbe, hogy beindítsák az esőt.

El is kezdett esni, nem is kicsit, ami azt jelentette a Csinghua Egyetem mérései szerint, hogy több mint kétharmadával csökkentette a levegőben lévő szennyezőanyagok mennyiségét. A WHO mutatói szerint közepesről „jó” tartományba lendültek. Korábban is bevetették már ezt a fegyvert, a 2008-as nyári olimpia időjárását is befolyásolták több alkalommal.

Pekingben amúgy idén regisztrálták a valaha mért legcsapadékosabb nyarat, az átlagos csapadékmennyiség majdnem kétszeresét mérték, ennyi esőt követően például az évtizedek óta csökkenő talajvízszint néhány hónap alatt közel 5 méterrel emelkedett.

hirdetés

Úgy tűnik, mára Kína a világ egyik legnagyobb és legkifinomultabb időjárás-módosító hálózatát építette ki, ami azt jelenti, hogy műholdak, repülőgépek, mobil radarállomások és mesterséges intelligencia segítségével igyekeznek megjósolni a nedves levegő mozgását, hogy aztán a fentiekhez hasonló akciókkal szabályozni tudják, mikor és hol essen az eső.

Persze nem mindenki ilyen lelkes a technika vívmányainak használatától, néhány kutató már most aggódik, hogy a beavatkozások megzavarhatják az időjárást az ország más részein.

A kínai elnök a rendezvényen amúgy azt mondta, hogy aki „zsarnokoskodni próbál” Kína felett, az „1,4 milliárd kínai alkotta, acélos Nagy Falba ütközik”.

Hszi Csin-ping szerint „a Kínai Kommunista Párt (KKP) nélkül Kína ma nem lenne az, ami. Az előttünk álló úton fenn kell tartani, és tovább kell erősíteni a párt vezetését”.

Szerinte az elmúlt 100 év alatt Kína elérte a „mérsékelten jómódú társadalom” felépítését, kényelmes életet biztosítva az embereknek, és felszámolta a mélyszegénységet.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Állatok százezreit menthetné meg az értelmetlen haláltól a génmódosítás

Ezzel a technológiával elkerülhető lenne, hogy a már megszületett, idegrendszerrel rendelkező, fájdalmat érző állatokat el kelljen pusztítani.
Fotó: Noal Farm/YouTube - szmo.hu
2021. december 04.


Link másolása

hirdetés

Számos állatfaj példányait kímélheti meg az értelmetlen haláltól, ha befolyásolhatjuk, milyen nemű állatok születnek. Ez az eljárás most először sikerült a tudósoknak - írja a BBC.

A kutatók a génszerkesztő technológia segítségével tudtak kizárólag hím-, illetve nőstény egerekből álló almokat létrehozni. Így elkerülhető, hogy többszázezer egeret kelljen elpusztítani, amelyek az adott kísérlet szempontjából haszontalanok.

Hasonló a helyzet a hímnemű csirkékkel az Egyesült Királyságban, amelyeket lemészárolhatnak, mivel nem raknak tojást. A kormány ezért fontolgatja, hogy a génszerkesztő technológiát az angol farmok számára is elérhetővé tegye.

A módszer része egy, az embrió fejlődésében résztvevő gén deaktiválása a fejlődés nagyon korai szakaszában, amikor még csak 16-32 sejt jött létre az adott élőlényből.

Ha az eredményeket a gyakorlatba is sikerül átültetni, annak hosszútávú következményei lehetnek az állatok jóllétére nézve - mondta Dr. Peter Ellis a Kenti Egyetemről.

“Világszerte 4-6 milliárd csirkét ölnek le évente. Ezzel a technológiával elkerülhető lenne, hogy a már megszületett, idegrendszerrel rendelkező, fájdalmat érző állatokat el kelljen pusztítani, mivel ki sem kelnének a tojásból” - mondta.

Legelőször azonban az új módszert arra használnák, hogy az elpusztítandó laboratóriumi egerek számát csökkentsék vele, ha egy kísérlethez csak hím vagy nőstény példányokra van szükség.

hirdetés

Peter Stevenson, a Compassion in World Farming fő politikai tanácsadója elmondta: általában "óvakodik" a génszerkesztéstől, mert az felhasználható a nagyüzemi állattenyésztés fenntartására is. Ugyanakkor üdvözölte annak lehetőségét, hogy a módszert a csirkék nemének előzetes megválasztására használják.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Kína sorra teszi rá a kezét a világ kobaltbányáira, pedig a kobalt a Teslákhoz is nélkülözhetetlen

Kongóban a kínaiak már megszerezték a világ legjelentősebb lelőhelyeit, dollármilliárdokat költöttek a vásárlásokra.
Fotó: Fairphone - Flickr - szmo.hu
2021. december 04.


Link másolása

hirdetés

A világ legnagyobb kobaltkincsével a Kongói Demokratikus Köztársaság rendelkezik. Itt folyik a világ kobalttermelésnek kétharmada.

A kobalt, amelyet általában a rézbányászat melléktermékeként hoztak korábban a felszínre, a legutóbbi időkig másodlagosnak számított a bányaiparban. A tiszta energia forradalma azonban mindent megváltoztatott. A nagy keresleti robbanás oka, hogy kobaltot használnak az elektromos autók akkumulátorában. Ez a szürke fém teszi lehetővé, hogy a kocsik hosszabb ideig mehessenek újratöltés nélkül. Emiatt a nagy autógyárak sorbanállnak érte.

Egy Teslához például 5 kilogramm kobalt kell. Több, mint a 400-szor annyi, mint egy mobiltelefonhoz.

A nemzetközi előrejelzések ugyanakkor a meglévő és épülő bányák kapacitása alapján 2030-ra, sőt, egyesek már 2025-re kobalthiányt jósolnak.

A világpiacot olyan események is befolyásolhatják, mint a júliusi dél-afrikai zavargások, amelyek éppen annak a kikötőnek a közelében zajlottak, ahonnan a kongói kobaltot szállítják. Ez azonnal felvitte a kobalt árát, és ez a tendencia azóta is folytatódik. Ez pedig tovább gyűrűzik az akkumulátorok árában is, ami veszélybe sodorja az elektromos autók árának versenyképességét.

Nem csoda, hogy hatalmas versengés kezdődött a kobaltkészletekért, és egyelőre úgy tűnik, ebben a versenyben Kína beelőzte az Egyesült Államokat.

A New York Times szerint mind az Obama-, mind a Trump-kormányzat tétlenül nézte, hogy a pekingi kormánytámogatást élvező China Molybdenum sorra megvásárolta az amerikai Freeport-McMoRantól a kongói kobaltbányákat. Mára a 19 kongói bányából 15 kínai kézben van.

hirdetés

A kínai nyomulás az amerikai lap szerint arra emlékeztet, amikor Henry Ford a 20. század elején elfoglalta az amazóniai gumiültetvényeket, hogy legyen elég alapanyag a fellendülő autógyártás igényeinek kielégítéséhez.

Idén júniusban a Fehér Ház már arra figyelmeztetett, hogy kínai növekvő dominanciája a kobaltpiacon akadályozhatja az amerikai elektromosautó-fejlesztéseket. Az Egyesült Államok most szövetségeitől, köztük Ausztráliától és Kanadától próbálja beszerezni a szükséges kobaltmennyiséget. Több autógyár, köztük a Ford pedig azon dolgozik, hogy lítium-vas-foszfát akkumulátorokat fejlesszenek ki, amivel csökkenthetnék a kobaltigényüket.

A kobaltért folyó versengésben Kína folyamatos afrikai jelenlétével és támogatásaival került helyzeti előnybe.

Az afrikai országok évek óta hozzájuk fordulnak segítségért infrastrukturális fejlesztéseikhez, cserébe legtöbbször természeti kincseiket ajánlják fel.

Jospeh Kabila kongói elnök 2006-os elnöki beiktatásakor például 6 milliárd dolláros egyezményt írt alá, amelynek keretében Kína utak, vasutak, elektromos hálózat, kórházak, iskolák építését vállalta az elszegényedett és háború által feldúlt országban, cserébe pedig Kongó hozzáférést biztosított 10 millió tonna rézhez és több mint 600 ezer tonna kobalthoz.

Sok választása nem volt a kongói vezetésnek, az Egyesült Államok akkoriban épp az afganisztáni és az iraki háborúval volt elfoglalva, a nemzetközi bankokat és nyugati befektetőket pedig elriasztotta a kongói korrupció és az emberi jogi helyzet. Mindez Kínának nem volt akadály.

Washington korábban úgy tartotta, hogy a korábbi kínai beruházások ötletszerűek voltak, és nem fenyegették komolyan az Egyesült Államok kongói érdekeit. 2015-re azonban nagyon is jól látható lett a kínai jelenlét a helyi infrastruktúrákban. Ehhez jöttek még az akkori kínai nagykövet látványos akciói: nagyszabású kosárlabda-tornát szervezett, kongói diákoknak kínai ösztöndíjakat adott, sőt még egymillió dollárt is felajánlott a kongói Ebola-járvány megfékezésére.

A helyieket ugyanakkor aggasztja, hogy Kína egész másképp viszonyul a biztonsági és környezetvédelmi követelményekhez, mint a bányák eddigi tulajdonosai.

Az egyik legjelentősebb lelőhely az ország délkeleti részén fekvő Kisanfu közelében található, amelyet a közelmúltban vásárolta meg egy amerikai cégtől egy kínai bányakonglomerátum. A közeli folyóba, ahová a nők mosni járnak, és amelyben vízilovak élnek, most vegyi anyagok ömlenek. Több dolgozó pedig azt állítja, hogy amióta a kínai cég a tulajdonos, drasztikus módon romlottak a biztonsági körülmények, és egyre több a baleset, amelyeket a bánya vezetése eltitkol.

Tenke Funguruméban, amelynek kiterjedése akkora, mint Los Angelesé, több mint 7000-en dolgoznak. A bányászok arra panaszkodnak, hogy a jobb munkákat egyre inkább kínaiak veszik át, a kongóiaknak pedig a veszélyesebb feladatok jutnak, és ott is egyre kevésbé törődnek a biztonsági előírásokkal. A New York Times riporterének biztonsági emberek elmeséltek olyan esetet is, amikor egy biztonsági öv nélkül dolgozó, majd a magasból lezuhanó bányászt nem a bánya kórházába, hanem egy magánklinikára szállítottak, majd megvásárolták a hallgatását.

Felmerültek közben fizetési problémák is.

Amikor ugyanis új lelőhelyeket tárnak fel, a tulajdonosoknak kötelessége tájékoztatni a helyi bányaügynökséget, és minden plusz tonnáért 12 dollárt fizetni a kongói államnak. A kinshasai hatóságok szerint azonban a Molybdenum nevű kínai cég ezt az előírást nem teljesítette maradéktalanul. Az új kongói elnök, Félix Tshisekedi vizsgálatot ígért.

Kínai kormánytisztviselők azt hangoztatják, hogy a két ország kapcsolata töretlen, és rendkívül előnyös Kongó számára. Thisekedi viszont egy interjúban úgy fogalmazott: nem az a lényeg, hogy melyik külföldi nagyhatalom kezében van a kongói bányászat, hanem sokkal inkább az, hogy hazája miképp részesülhet majd a tiszta energia forradalma által generált jólétből.

Kisanfu és Tenke Fungurume mindenesetre valódi kincsesbánya.

Kisanfunak új, kínai tulajdonosa szerint annyi kobalttartaléka van, hogy az több százmillió elektromos Teslának elég lenne. Tenke Fungurume termelését pedig 2,5 milliárd dollár befektetéssel duplázzák meg két év alatt. Ha ez sikerül, évi 40 ezer tonna kobaltot bányászhatnak. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban tavaly mindössze 600 tonnát hoztak felszínre.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: