JÖVŐ

Szemét hozta Európába a kongói zenészeket – hulladékhangszereken figyelmeztetnek, Afrika fuldoklik a mocsokban

Kidobált dobozokon, zacskókon, csöveken és papucstalppal játszanak, ugyanúgy, mint mások a sokmilliós felszerelésen. Amit tudnak, egymástól tanulták, illetve – azt mondják – a vérükben van a ritmus.
Belicza Bea - szmo.hu
2023. március 05.


Link másolása

Nem jött nagy csomaggal a Kongói Demokratikus Köztársaságból a Fulu Miziki Kollektiv az első európai koncertjére 2020-ban. Semmilyen termetes hangszert nem hoztak, gyakorlatilag

itt is megtalálják ingyen a szemetet, amiből összerakják a koncerthez szükséges eszközöket. Nemcsak hangszereik, hanem ruháik, maszkjuk is mind hulladék, amit újrahasznosítottak.

Nem tanultak zenét, azt mondják magukról, a ritmus a vérükben van. Fülük kihegyezve figyel minden hangra, hogyan lehet belőle zenét csinálni. A tehetséges srácok Kinshasában élve nem álmodoztak drága hangszerekről, az egymást érő szemétkupacokból válogatták ki, amiből maguk alkothatják meg a zenekaruk minden szükséges eszközét.

Fulu Miziki Kollektiv Angliában

Évekig próbálgatták, mi lesz abból, ha összeengedik a dobozok, zacskók, PVC-csövek, edények, csavarhúzók, strandpapucsok, telefon és bicikli alkatrészek hangjait. Az apró házak, kiteregetett ruhák és szeméthalmok mellett gyakoroltak, és saját kezűleg gyártották fellépő ruháikat is.

A különleges szemétkánon és a szemétkosztümök megalkotói egy környezetbarát, futurisztikus afropunk zenekar lett.

Évek múlva hatan (Skelembele, La Roche, Tshe Tshe, Deboule, Le Meilleur, Dj Final) úgy gondolták, itt az ideje, hogy Afrikán kívül is megmutassák, mit tudnak, és ami a legfontosabb, hogy elvigyenek oda egy fontos üzenetet: a szemétben fuldokló Afrika hírét.

Másként képzelték, mi van itt.

„A tévében úgy láttam, Európa nagyon tiszta. De itt úgy érzem, rosszabb, mint nálunk. Rengeteg a hanyag ember. Vannak szemetesek, minden megvan, de az utcán azt látom, mindenhol szétdobálnak mindent.”

Szlovákiában, a Pohoda fesztiválon volt az első koncertjük. Két évig a Covid miatt volt nehezebb zenélni, tavaly már sok fellépésük volt. Négyen voltam ott én is, Angliában kettőn, Olaszországban, és Spanyolországban. Volt benne nagy szabadtéri és kistermes fellépés is.

Mindenütt feltüzelték a közönséget. A banda minden tagja maximalistán áll színpadra.

„A legjobb felmenni és megmozgatni a tömeget” – mondja Deboule, és mindenki helyesel, hogy ezért megéri a nehézségeket is vállalni. A koncertezés nem csak egy jó buli. A legmegterhelőbb az utazás. Többnyire hétvégenként lépnek fel, ilyenkor gyakori, hogy 3 napig folyamatosan úton vannak. Van, hogy egy késő esti koncert után azonnal indulni kell, hogy ott legyenek a következő helyszínen. Az utazás közbeni alvás nem túl pihentető, de zenélésre mindenki feltölti magát.

Megzavarta a banda terveit a Brexit után megváltozott Anglia. Nem kapták meg a vízumukat időben, így 10 meghirdetett koncert maradt el 2022-ben, párat azért késve megtartottak.

Bőröndjeikben mindenkinek megvannak a fadarabjai, amire felállítják a hangszereket. Legóként dobják össze a különböző dobokat. Azokon felváltva játszanak, csak a két gitár marad tulajdonosánál.

A zenéléshez szükséges nagyobb műanyagtartályt nem visznek egyik helyről a másikra, azt kérik az adott helyszínen.

A  DVD lejátszóból és festékes dobozból, valamint biciklialkatrészből készült gitárokat és a PVC-csöveket viszik magukkal mindenhova, de konzervdobozok, edények és csörgőnek való szemét helyből is kerülhet a színpadra.

A hangszerpótlás csak Svájcban tűnt lehetetlennek.

„Mindenhol könnyen találunk szemetet az úton is, ott viszont nem volt szemét. Rengeteget kellett gyalogolni, hogy találjunk valamit” – mondja Tshe Tshe csodálkozva.

A fiatalok motiválásához énekelnek szeretetről, családról és munkáról.

Dalaik nem a szemétről szólnak, csak a hangszereik. Azt remélik, hogy a színpadon látott szemét, vagy a maguk alkotta kosztüm felhívja a figyelmet az egész világot egyre jobban nyomasztó problémára: a szemétre.

Sajnálják, hogy csak keveset tudnak angolul, így nehezebb eljuttatni az üzenetet, de hiszik, hogy hangszereik beszélnek helyettük.

A kongói csapat a szelektív gyűjtésben hisz, ami Kongóban nincs. Kinsashában a vegyes szemetet is csak néha viszik el.

„Afrikában a szemét a szennyvízcsatornába, a tengerbe megy”

– mondja Le Meilleur.

Ezen a téren nagyon nagy a különbség Európa és Afrika között. „Európában két napig látod a szemetet, aztán elviszik. Afrikában két évig nézheted” – magyarázzák.

Afrikában sok helyen kuka sincs, de ahol van, ott is ritkán jön érte teherautó. A helyiek próbálnak takarítani maguk körül, de lehetetlen jó megoldást találni. Sokan fizetnek magánembernek, hogy vigye el a szemetet. Elviszik ugyan, de csak egy távolabbi helyre, valahova az út mellé, az erdőbe.

A kongói srácoknak tetszik, hogy itt különböző kukák vannak a különböző szemétnek. Szerintük a szelektív gyűjtés a jó megoldás. „Kár hogy az emberek hanyagok” – mondják.

Azt mondják, az egyre növekvő műanyagáradat ellen sokat segítene, ha Afrikában is lenne szelektív gyűjtés, és ha ott is tudnának gázt, áramot készíteni a szemétből. Azt remélik, hogy a rengeteg önkéntes között ráérez majd egy csoport, mi a valódi segítség Afrikának.

„Itt is jobb lenne, ha rendet tennének az emberek fejében, hogy mindenki kövesse a szabályokat” - mondják.

Remélhetően mielőbb láthatók lesznek az Ozora vagy a Sziget fesztiválon.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
New York a saját súlya miatt is süllyed, mert a rajta lévő felhőkarcolók annyira nehezek
Manhattan süllyed, körülötte a vízszint emelkedik, ez nem a legszerencsésebb kombináció. Mintha a jégkorszak következményei és a klímaváltozás nem volna elég baj.

Link másolása

A New York-i épületek súlya is hozzájárulhat a metropolisz süllyedéséhez, állítják kutatók. Ugyanakkor ennek más okai is lehetnek, például a bolygón végbemenő változások, és az utolsó, mintegy tízezer évvel ezelőtti jégkorszak következményei.

Ha sikerül megérteni, hogy a New Yorkhoz hasonló területek miért kerülnek egyre alacsonyabbra, az segíthet felbecsülni, hogy a jövőben mekkora ezeken az áradás kockázata a klímaváltozás miatt.

Az Atlanti-óceán észak-amerikai partvidékén a vízszint a globális átlagnál máris három-négyszer gyorsabban emelkedik.

„A tengerszint-emelkedés hamarosan áradási problémákat fog okozni New Yorkban és világszerte” – figyelmeztet a tanulmány vezető szerzője, Tom Parsons geofizikus.

A jégkorszak érdekes utóhatása

GPS-adatok szerint a város déli része, Lower Manhattan évente nagyjából 2,1 milliméterrel kerül lejjebb.

Ennek egyrészt természetes oka van. Az utolsó jégkorszak leghidegebb időszakában a bolygó nagy részét vastag jégtakaró fedte. A jégtáblák alatt lévő talaj süllyedni kezdett, ez azt jelentette, hogy a földtömegek szélei magasabbra kerültek. Miután a jég elolvadt, egy idő után ez utóbbi területek indultak süllyedésnek.

Egy korábbi kutatás szerint a keleti part mentén ez a jelenség 2100-ra akár 48-150 centiméteres süppedést is okozhat.

A süllyedésnek emellett a természetes oka mellett Parsons és csapata meg akarta vizsgálni a mesterséges okok, például az ember alkotta épületek lehetséges hatását is.

Parsonsnak akkor ugrott be az ötlet, amikor meglátogatta felesége családját Belgiumban 2019-ben.

„Az antwerpeni katedrális mellett volt a szállásunk, figyeltem az épület alapzatának hatalmas köveit, és azon töprengtem, hogy hogyan hozhatták ide ezeket nagy távolságokból, majd hogyan rakták őket össze, mint egy kis hegyet. Kíváncsi lettem arra, hogy ez milyen hatással lehet a kövek alatt húzódó talajra” – idézte fel az ötlet kipattanásának körülményeit.

A baj az, ha összeadódik

A megépítés után minden épület besüllyed egy kicsit a födbe, még azok is, amelyeket keményebb kövekre építenek. Azok, amelyeket puhább talajra emelnek, természetesen jobban.

A tudósok becslése szerint New York City öt kerületének több mint egymillió (pontosan 1.084.954) épülete összesen 762 milliárd kilogramm súlyú, és egy 778 négyzetkilométeres területen helyezkedik el.

Ezután számítógépes modellt fejlesztettek ki annak megállapítására, hogy ez a súly különféle talajviszonyok esetén miképpen süllyed.

Műholdfelvételekből az derült ki, hogy a város átlagosan évente 1-2 milliméterrel kerül lejjebb. Ez megegyezett azzal az adattal, amit a számítógépes modell jelzett a jégkorszak utáni természetes mozgás következményeként.

Bizonyos városrészek azonban az adatok szerint sokkal gyorsabban süppednek, mint mások. Ez feltehetően az épületek súlya miatt van, de nem zártak ki más lehetséges indokokat sem, amelyek egyelőre még ismeretlenek.

New York tehát átlagosan csupán egy picikét süllyed évente. Parsons ugyanakkor rámutatott, hogy eközben New York körül a tengerszint emelkedés évente 1-2 milliméteres, így aztán minden milliméternyi süppedés plusz egy évet jelent a tengerszintnél.

(Forrás: Live Science, Earth's Future)


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
Megépíthetik a Hold hatalmas mását Dubajban
A mű-Hold 274 méter magas lehet, ha tényleg elkészül. A belsejében 4000 szállodai szoba mellett Hold-kolónia is várja a látogatókat.

Link másolása

A Hold gigantikus másolatának megépítésére készülnek Dubajban, írja a LADbible. Az építményt 274 méter magasra tervezik, mely egy 30 méteres épület tetején kapna helyet. Az építkezés költsége a tervek szerint meghaladja a 4 milliárd fontot, vagyis az 1730 milliárd forintot. A befektetők reményei szerint a mű-Hold „jelentős hatással” lesz az Egyesült Arab Emirátusok gazdaságára.

A MOON, azaz Hold névre keresztelt komplexum belsejében hatalmas üdülőparkot alakítanak ki, ahol 4000 szállodaszoba várja a látogatókat, de helyet kap egy 10 ezer férőhelyes aréna is a hatalmas gömbben. Ezen felül éjszakai klub és wellness-központ is várja majd a látogatókat.

Kifejezetten izgalmasnak ígérkezik a Hold-kolónia, ahol olyan érzése lehet a turistáknak, mintha a szomszéd égitesten járkálnának.

A projekt mögött Michael Henderson kanadai vállalkozó áll, aki szerint évi 2,5 millió turista is megfordulhat majd az egyedülálló látványosságban.

Dubaj egyre látványosabban nyit a vonzó turisztikai befektetések felé. Bár az országban továbbra is illegális a szerencsejáték, több Las Vegas-i kaszinó is tervez beruházásokat a város környékén a következő években. Ez pedig arra utalhat, hogy hamarosan változik a szabályozás.

Christopher Davidson szerint a Hold-komplexum jól illeszkedik a dubaji uralkodó elit törekvéseibe. A Közel-Kelet-szakértő úgy véli, hogy a környező országok uralkodóival szemben lényegesen jobban hiszen a tudományban és haladásban. Végső soron pedig az ehhez haspnló megaprojektek segítségével legitimálhatják hatalmukat.

Az elképesztő méretű projektről több látványterv is megjelent már az Instagramon:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Íme a tökéletes szobor, ami ötvözi az emberiség eddigi művészetét – pedig nem is ember alkotta
A végeredmény egészen lenyűgöző lett, a mű végül "Lehetetlen szobor" nevet kapta.

Link másolása

Elkészült a szobor, amit egy mesterséges intelligencia tervezett: a műalkotás ötvözi az évszázados művészeti örökséget a fejlett technológiával és mérnöki munkával.

Milyen műveket alkotna Michelangelo a mai modern korban? Mi lenne, ha hozzáférhetne olyan modern anyagokhoz, mint a rozsdamentes acél, amelyet több mint 400 évvel azután találtak fel, hogy Dávid szobrot márványból kivésték? – tette fel a kérdést a Mashable.

Egy svéd mérnöki stúdió, a Sandvik Group legújabb projektjében arra a keresi a választ, hogyan lehet egy mesterséges intelligencia által tervezett szobor a művészet, a technológia és a mérnöki tudományok egyedi fúziója.

A projekt alapvető célja az volt, hogy az alkotók egy olyan szobrot hozzanak létre, amely egyesíti a különböző művészeti irányzatok és a különböző történelmi korszakok mestereinek esztétikáját.

„A Sandvik megkért, hogy mesterséges intelligencia segítségével készítsek szobrot Rodin és Michelangelo művei alapján. Ez valóban nagy kihívás volt”

– mondta Robert Luciani, az AI Framework nevű cég vezetője, a projektben részt vevő alkotó.

Luciani elmondta, hogy a lenyűgöző, mesterséges intelligencia által generált szobornak az elkészítése számos mérnöki kihívást jelentett. A hagyományos bronzból vagy márványból készült szobroktól eltérően a Sandvik darabja rozsdamentes acélból készült el.

A gyártási folyamat digitális gyártási technikákat, például precíz digitális szimulációkat tartalmazott, és a Sandvik számos különböző algoritmusra támaszkodott a szobor előállításához.

„Ahelyett, hogy a semmiből megterveztünk volna egy mesterséges intelligencia-rendszert, amely az ötlettől a szoborig haladt, úgy döntöttünk, hogy sok mesterségesintelligencia-rendszert vetünk be inkább”

– tette hozzá Luciani.

A szobor a következő oldalon látható, lapozz!



Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Dollártrilliókban számolható az a veszteség, amelyet a közelgő El Niño okozhat a világnak
Peruban óriási esőzések jöhetnek, az amazóniai esőerdőket kegyetlen aszály sújthatja, Délkelet-Ázsiában hatalmas kiterjedésű erdőtüzeket okozhat a jelenség.

Link másolása

Ismét felbukkant a klímaváltozás egyik legfélelmetesebb jelensége, az El Niño. A kutatók szerint a Csendes-óceán vizeit átszelő meleg áramlatot már áprilisban is lehetett érzékelni, várhatóan a következő hetekben, de legkésőbb júliusig kialakul és 55% esélyt adnak arra, hogy ezúttal rendkívül súlyos következményekkel jár, ráadásul elhúzódhat akár télig is. Mindenekelőtt félő, hogy hozzájárul a párizsi klímamegállapodásban meghatározott 1,5 C fokos emelkedés küszöbének túllépéséhez, miközben a világ egyes részein hatalmas szárazságot, másutt pedig hatalmas esőzéseket okozhat.

És akkor még nem is szóltunk a várható súlyos gazdasági károkkal. A WIRED által idézett jelentés szerint a következő években a veszteség akár 3 trillió dollárt is elérheti. Különösen érzékenyen érintheti a szegény trópusi országokat, de mint Christopher Callahan, a dartmouth-i főiskola tanára, a jelentés társszerzője figyelmeztetett, hatása az egész Földön érezhető lesz.

A Science-ben megjelent cikkben felidézik, hogy az 1982-83-as El Niño 4,1, míg az 1997-98-as 5,7 trillió kárt okozott, és mindkét esetben több mint öt évbe telt, amíg a klimatikus változások hatásai elmúltak. Az évszázad végére e természeti jelenség által okozott károk pénzben kifejezhető értéke elérheti a 84 trilliót is.

A cikk megerősíti azokat a korábbi kutatásokat, amelyek szerint a klímaváltozás és az extrém időjárási jelenségek rendkívüli anyagi károkkal járnak, különösen a fejlődő gazdaságok esetében. Leonie Wenz, a potsdami klímakutató intézet munkatársa szerint ahhoz, hogy optimális és igazságos klímapolitikát folytassanak világszerte, tisztába kell lennünk a klímaváltozás társadalmi és gazdasági árával, és egyre több bizonyíték van arra, hogy a felmelegedés sokkal többe kerül az emberiségnek, mint ahogyan azt korábban gondoltuk.

Amint az El Niño vizei felmelegítik a Csendes-óceánt, a trópusi országoknak kell viselniük a legdrámaibb hatásokat. Peruban például ilyenkor olyan súlyos esőzések vannak, amelyek tönkreteszik az ország infrastruktúráját, eláztatják a gabonaféléket. Normális körülmények között a Peru partjainak vizei felhozzák azokat a tápanyagokat, amelyeken a halállomány él, de ez a folyamat is lelassul az El Niñóval. Ezenkívül a tengeri hőhullámok elpusztítják a halakat és ez megfosztja az ott élő embereket egyik legfőbb bevételi forrásuktól.

A meleg áramlatnak azonban keletebbre éppen az ellenkező hatása lehet: kegyetlen aszállyal sújthatja az amazóniai esőerdőket, amelyeket már így is megtizedelt az emberi terjeszkedés és az egyre gyakoribb erdő- és bozóttűz.

Egy újabb nagy szárazsággal Amazónia még közelebb kerülhet ahhoz a kritikus ponthoz, amikor az esőerdőből füves területté válik, és ökológiai szempontból innen nincs visszatérés. A fák pusztulása végveszélybe sodorhat számos élőlényt, és gyengítheti Amazónia széndioxid-elnyelő képességeit.

A Csendes-óceán másik oldalán is pusztíthat szárazság. Callahan szerint különösen veszélyeztetett lehet Indonézia és Ausztrália, emlékeztetve arra, hogy 1998-ban az El Niño nyomán Délkelet-Ázsia nagy részén hatalmas kiterjedésű erdőtüzek volt, különösen az indonéz szigetvilágban. Ott ugyanis a kockázatot a szárazság és a nagy meleg mellett az is növeli, hogy hatalmas tőzeges területei vannak, amelyek, ha belobbannak, nagyon nehéz őket eloltani. Az erdőtüzek emellett jelentős mértékben növelhetik a széndioxid-kibocsátást, és ezzel is gyorsíthatják a klímaváltozást.

Bár az El Niño hatásai főleg a trópusokra koncentrálódnak, más régiók is érintettek. Az Egyesült Államok északi területei jóval melegebbek lesznek, a délnyugati államokban viszont sokkal több eső esik. Egyetlen dolognak örülhetnek a térségben, hogy az El Niño általában csökkenti a hurrikánok aktivitását az Atlanti-óceánon.

Az alacsony GDP-vel rendelkező trópusi országok gazdasági sebezhetőségét az okozza, hogy nemzeti össztermékük nagyobb részét a mezőgazdaság adja, tehát sokkal jobban ki vannak szolgáltatva a mezőgazdaság viszontagságainak, mint a fejlett ipari országok.

A farmerek egyenesen megélhetésüket kockáztatják, különösen azok, akiknek nincsen öntözőrendszerük, ők szinte azonnal a szárazság áldozataivá válnak.

Callahan úgy véli, hogy az El Niño gazdasági károkat alulbecsülték, mert általában csak azokat az éveket vették figyelembe, amikor a jelenség aktív volt.

Az új kutatás azonban arra mutat rá, hogy még tíz évvel a meleg áramlatok eloszlása után is lehet érezni hatásukat.

Callahan szerint az El Niño igazi stresszteszt a melegedő bolygó számára, mivel a klímaváltozással gyakoribbakká válnak a hőhullámok, az erdőtüzek, a szárazságok és az áradásokkal járó esőzések is. Ugyanakkor alkalom a kormányoknak, hogy felkészüljenek a rendkívüli időjárásokra infrastruktúráik megerősítésével, az erdőtüzek megelőzését célzó befektetésekkel. Ezek előbb-utóbb elkerülhetetlenek lesznek, és mindenki csak jól járhat velük.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: