JÖVŐ
A Rovatból

„Percenként 140 ezer állatot ölünk meg!” – a magyar Veganuár-kampányt 27 ezren követték

Interjú Péntek Csabával, a Vegan Business Circle társalapítójával. Szerinte a nagy élelmiszeripari cégek abba az irányba fognak fordulni, amit a fogyasztók diktálnak.

Link másolása

Közismert történet, hogy Paul McCartney és családja úgy tért át a vegetáriánus táplálkozásra, hogy skóciai házuk ablakából megláttak néhány mezőn fickándozó bárányt. Péntek Csabát egy filmélmény indította el a veganizmus útján.  Azóta könyvvel, előadásokkal, konferenciák szervezésével hirdeti ezt az egészséges és fenntartható életmódot. A Vegan Business Circle társalapítójával beszélgettünk éppen a nemzetközi kezdeményezésű Veganuary idei utolsó napján.

– A 2014-ben indult Veganaury 31 napra szóló kihívás, hogy az emberek januárban hagyják el az állati eredetű ételeket, a húst, a tojást, a tejet. Azért januárban van, mert sokan újévkor tesznek mindenféle fogadalmakat, tehát jó lehetőség arra, hogy az emberek tudjanak változtatni. Az idén 120 országból 700 ezren csatlakoztak hozzá, a magyar Veganuár-kampányt 27 ezren követték - mondja Péntek Csaba.

– Ön hogyan lett vegán?

– Úgy kezdődött, hogy láttam Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét. Volt benne egy vágóhídi jelenet, amely egy szarvasmarha életnek utolsó perceit mutatta be egészen naturalista módon. Ennek hatására elhagytam a marhahúsfogyasztást. Fél évvel később volt egy egészségügyi panaszom, amellyel elmentem egy indiai ajurvédikus orvoshoz, és ő azt ajánlotta, hogy csökkentsem a húsfogyasztásomat, legalább hetente 2-szer, 3-szor hagyjam ki az étrendemből. Addig el sem tudtam képzelni a napomat hús nélkül, ki kellett találnom, hogy mit egyek.

De annyira megtetszett a növényi ételek ízvilága, hogy azon vettem észre magam, hogy eltelt 1-2 hét, és elfelejtettem húst enni. Jött a pánik: hogyan fogom a fehérjét pótolni? Voltak azonban olyan 50 körüli ismerőseim, akik 40 éve nem ettek húst, mégis egészségesek voltak, és majd kicsattantak az erőtől. Ők mondták, hogy teljesen felesleges húst enni, mert a szervezetnek nincsen rá szüksége.

Elkezdtem utánajárni, olvastam, orvosok, dietetikusok előadásait hallgattam és megtanultam, hogy a fehérjét nemcsak az állati, hanem a növényi eredetű táplálékkal is bőségesen be lehet vinni a szervezetünkbe. Már vagy egy éve nem ettem húst – tojást, sajtot még időnként igen – amikor egyszer az Astoriánál belebotlottam vegán aktivistákba, akik tableten mutatták a járókelőknek a vágóhidakon készült rejtett kamerás felvételeket. Ekkor döntöttem el, hogy vegán leszek, és hogy erről a témáról szeretnék kommunikálni az emberek felé.

– Így született meg A hamburgered ára című könyve, amelyben sokkoló adatokkal magyarázza a húsevés hatását a klímaváltozásra és az emberi egészségre.

– Még mindig nagyon keveset beszélnek a nagyipari húsfogyasztás klímára gyakorolt hatásáról. A mesterségesen tenyésztett haszonállatok testtömege sokkal nagyobb, mint a Földön élő összes emberé és vadon élő állaté együttvéve. Az emberiség 330 millió tonna húst eszik meg évente, ez kb. 70 milliárd szárazföldi állatot jelent, és ehhez még kifognak 200 billió vízi élőlényt, a kis halaktól, rákoktól kezdve egészen a bálnákig. Percenként 140 ezer állatot ölünk meg! A tenyészállatok óriási mennyiségű növekedési hormont, antibiotikumot és egyéb mesterséges tápszereket kapnak, amelyek az ürülékükön keresztül beszivárognak a talajba, a talajvízen keresztül a folyókba. Mi pedig ezeket a vegyi anyagokat megesszük a hússal.

– És akkor még nem beszéltünk a szarvasmarhák metánkibocsátásáról, amely jelentős tényező az atmoszférát terhelő üvegházhatású gázok között…

– Egyes becslések szerint a nagyipari szarvasmarha-tenyésztésnek akkora a károsanyag-kibocsátása, mint 33 millió autónak… És ehhez jön a termőföld- és az ivóvízpazarlás. Egy kilogramm marhahús előállításához 15 ezer liter vízre van szükség, kezdve a megtermelt takarmány öntözésétől az állat vízszükségletein át a hús feldolgozásáig. Ezzel szemben egy kg szójához elegendő 1427 liter. Egyébként éppen a szója kapcsán támadják sokat a vegetáriánusokat és a vegánokat, holott a világ szójatermelésének 95%-a állati takarmány lesz. Igazából még arra az 5%-ra sem lenne szükségünk, nyilván azért szeretjük, mert a tofu állaga hasonló a húséhoz, és jó alternatíva azoknak, akik ragaszkodnak a megszokott ízekhez. A szükséges fehérjét be tudnánk vinni káposztából, babból, hüvelyesekből, és egy kg bab vagy káposzta előállításához mindössze 200 liter víz kell. Jelenleg a Föld termőföldjeinek 77%-át használjuk legelőnek, takarmány-termesztésnek. A folyamatosan növekvő állatállomány miatt vágják ki az amazonasi esőerdőket.

David Attenborough mondja az Egy élet a bolygónkon című filmben, hogy ha az emberiség átállna a vegetáriánus életmódra, a termőföldeknek több mint a fele felszabadulna, ezeken embereknek szánt gabonát és növényeket lehetne termeszteni, így a jelenlegi technikai tudásunkkal 15 milliárd embert tudnánk táplálni.

Hogy mennyire kifordult a világ önmagából, azt látjuk, hogy miközben Európában, Amerikában húsból túlfogyasztás van, és a vezető halálokok a szív- és érrendszeri betegségek és a rák – ez utóbbit már a WHO is kapcsolatba hozza a „vörös hús” fogyasztásával –, addig a világ más részein az éhezésbe halnak bele a legtöbben, napi szinten 15 ezren.

– Segítené a növényi táplálkozásra való áttérésünk a Föld biológiai egyensúlyának helyreállítását?

– Mindenképpen. Ha felszabadulnának a jelenlegi legelők, és azokat újra be lehetne erdősíteni, vagy csak szabadon hagyni, ha a természetes élővilág vissza tudna magának egy bizonyos területet szerezni, több zöld lesz, jobb lesz a levegő minősége. A vadon élő állatok természetesebb környezetben tudnak szaporodni, ha élőhelyük kitágul. A bolygó képes helyreállítani saját egyensúlyát. Engem megdöbbentett az a felismerés, hogy ha az emberiség holnap kipusztulna, a bolygó visszaállna a maga természetes állapotába.

– Hogyan lehetne túllépni az évezredes húsfogyasztási hagyományokon, amelyek a világ nagy részén meggyökeresedtek?

– Sokan érvelnek azzal, hogy nagyanyáink is ettek húst, csakhogy ők azt ették, amit maguk neveltek, nem nagyipari módon, és nem mindennap. Rendszerint csak hétvégén került hús az asztalra. Persze az ősember is vadászott, mert ezt kívánta a mindennél erősebb túlélési ösztöne. Az ember azért a csúcsragadozó a Földön, mert mindenhez tud alkalmazkodni. Régóta folyik vita arról, hogy az ember növényevő vagy húsevő, de nem ez a kérdés, hanem az, hogy mi tesz jót az egészségünknek, mit emésztünk meg könnyebben. Nemigen hallunk olyat, hogy valaki azért került kórházba, mert túl sok brokkolit, vagy áfonyát evett. Ha a hagyományoknál tartunk: már az is komoly előrelépés lenne, ha úgy étkeznénk, ahogy a nagyszüleink, dédszüleink.

– Mi a véleménye a laboratóriumban tenyésztett műhúsról?

– Az ember általában három okból lesz vegetáriánus vagy vegán. A legtöbben az egészség miatt választják ezt az utat. Jellemzően 40 év körüli emberek váltanak, mert ilyen korban kezdenek előjönni a mértéktelen húsfogyasztással kapcsolatos betegségek. A másik a fenntarthatóság, ami egy kicsit „divat” is, de a bőrünkön érezzük a klímaváltozást, és tudjuk, hogy meg kell menteni a bolygót. A harmadik az etikai oldal, amikor valaki nem akarja, hogy az állatok szenvedjenek. Ha valaki hosszabb ideje vegán, rendszerint már túl van azon, hogy kívánja a húst.

A laboratóriumban állati sejtekből tenyésztett műhúsok szerintem hasznosak fenntarthatósági szempontból, mert megspóroljuk az előbb említett környezeti károkat. Egészségügyi szempontból viszont zsákutcának látom, mert mindig a természetes dolgok a legjobbak. Etikai szempontból sem egyértelmű, mert a sejtek kivétele miatt mégis csak állatoknak kell szenvedniük, bezártan, mesterségesen megtermékenyítve.

Itt szólnék az EU által is elismert rovarfehérjéről. Ha az emberek megértenék, hogy a teljes értékű növényi étrend ideális arra, hogy az emberek többségét el tudja egészségesen tartani, nem lenne szükség sem műhúsokra, sem rovarfehérjére.

– Ehhez viszont világgazdasági struktúraváltás kellene. Addig, amíg a húsipar és a mértéktelen táplálkozásra épülő gyógyszeripar ekkora hatalommal bír, kevés esélyt látok a változásra…

– Kevesen tudják, hogy a húsárakon óriási állami támogatás van. Ha ez nem lenne, már azzal visszaszorulna a húsfogyasztás…

– És közben a „biocímkés” zöldségek, gyümölcsök drágábbak, mint a nem biogazdaságból származók…

– Kétségtelen, hogy miközben mennek az államilag támogatott hús, tojás, halfogyasztási kampányok, még nem láttam olyan óriásplakátot, amely több zöldség, gyümölcs fogyasztására ösztönözne… A gazdasági érdekeltség mindent felülír. Minél feldolgozottabb egy élelmiszer, és a hús ezek közé tartozik, annál több szereplőn megy keresztül, annál több ember anyagi érdeke fűződik hozzá. A biokertészek még a vetőmagot az előző évi termésből veszik, egy olyan önfenntartó rendszert építenek fel, amely rajtuk kívül senkinek nem áll érdekében.

– Azt viszont nem várhatjuk, hogy a húsfogyasztásban érdekelt nagy cégek lelki okokból, vagy etikai érzékenységből váltsanak…

– E téren az igazi hatalom a fogyasztóknál van. A nagy élelmiszeripari cégek abba az irányba fognak fordulni, amit a fogyasztók diktálnak. Amikor mi bármilyen terméket veszünk, a pénzünkkel támogatunk egy iparágat. Éppen ezért az alulról jövő változásban van az erő. Ha egyre több emberben tudatosul a növényi táplálkozás fontossága, és a vásárlásaival „nemmel szavaz” az állatokat kihasználó, környezetromboló, egészségtelen termékekre, a nagy cégek is kénytelenek lesznek változtatni, és ez a folyamat már elkezdődött.

– Ezt a változást hivatott elősegíteni a Vegan Business Circle.

– Alapító társaimmal az a küldetésünk, hogy Magyarországon ösztönözzük az élelmiszeripari gyártó és forgalmazó cégeket, valamint a vendéglátóipart, hogy merjenek nyitni a növényi élelmiszerek felé, bővítsék kínálatukat, és ezzel is ösztönözzék a váltást. 2021 őszén szerveztük meg először nálunk a V4-es kezdeményezésű Plant- Powered Perspectives konferenciát, ahová olyan nagyvállalatok fogadták el a meghívásunkat, mint a Nestlé, a Danone, az Unilever, a Metro. Ennek sikerén felbuzdulva elhatároztuk, hogy a vegán üzleti élet szereplőit rendszeresen egy asztalhoz ültetjük, ezért tavaly januárban létrehoztuk a Vegan Business Circle nevű üzleti közösséget. Kéthetenként szerdán kapcsolatépítés és tudásmegosztás céljából a The Planteen étteremben összehozunk egy üzleti reggelit, ahová a növényi alapú termékek gyártóit várjuk – beleértve a ruházati és kozmetikai cégeket is természetesen –, valamint azokat, akiknek tevékenysége kapcsolódik ezekhez, vagy olyan, más területről való szakembereket, akiknek tudása a vegán üzleti kör hasznára válik.

Bár én magam nem vagyok sem vegán, sem vegetáriánus, de a találkozónkra vörös tenyérrel érkeztem, mivel indulás előtt éppen ebédünkhöz, a zöldséges bulgurhoz hámoztam céklát. Párommal együtt nagyon kreatívak vagyunk e téren, saját alkotás a képen látható zöldséges tofu köleskásával is. Péntek Csaba is elárult egy vegán töltöttkáposzta-receptet, amelyben a darált húst szejtánnal (búzasikér), lencsével vagy csicseriborsóval helyettesítik. Az általa bemutatott szakácstól megtudtam, hogy a vegán bacont zöldborsófehérjéből készítik – megkóstoltam, határozottan illúziókeltő –, a tojássárgáját pedig lenmaggal vagy útifűmaggal helyettesítik. Mi több,  rizs- vagy mandulatejből is készíthető mozzarella….

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Új helyet találtak a napelemeknek, amelyek így dupla haszonnal járhatnak
Vannak már napelemek lakóházakon, teraszokon, üres telkeken, garázsok felett, sőt, a sivatagokban is. De a víz fölé épített napelemparkok nem csak arra képesek, hogy áramot termeljenek.

Link másolása

Az elmúlt évtizedben a napenergia véglegesen és egyértelműen fenntarthatóvá vált gazdasági szempontból is. Miután a napelemek ára 10 év alatt 85%-kal csökkent, immár nem kérdés az, hogy megéri-e a technológiát széles körben telepíteni. A jelenlegi fő kérdés, hogy hol helyezzük el őket.

Már eddig jól bevált a lakóházakon, tetőteraszokon, üres területeken, használaton kívüli repülőtereken és gépkocsi-parkolókban, a Közel-Keletről már évek óta hallani a sivatagban felállított napelem-parkokról. Ismert olyan megoldás is, hogy termőföldekre telepítik őket, és alattuk növénytermesztés folyik. Most a WIRED egy olyan nemzetközi kutatásról számol be, amely a víztárolókra helyezett lebegő napelemek többszörös hasznára hívja fel a figyelmet.

A Nature Sustainability című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint, amelyet J.Elliott Campbell, a kaliforniai Santa Cruz egyetem környezetvédelmi mérnöke irányított,

a „floatovoltaic” által termelt energia egyrészt kiegészítheti a víztároló által generált elektromos áramot, másrészt pedig csökkentheti a víz elpárolgását annak leárnyékolásával.

A kutatók kiszámították, hogy ha globálisan 115 ezer víztároló felületének 30%-át lefednék a lebegő napelemekkel, évi 9434 TW/óra áramot termelhetnének. Ez több mint a kétszerese az Egyesült Államok jelenlegi áramtermelésének és elegendő lenne 124 ország 6200 településének ellátására. Ez a mennyiség a jelenlegi napenergiából termelt áram tízszerese. A leárnyékolással pedig annyi vizet lehetne megmenteni, amely évente 300 millió ember vízszükségleteit fedezné. Ugyanakkor a tárolóban lévő víz hatékonyabbá tenné a napelemeket a napenergia gyűjtésében, mert megvédi azokat a túlhevüléstől.

A „floatovoltaic” ugyanúgy működik, mint a földre telepített, csak a paneleket szigeteit lebegő platformokra építik fel és kábelekkel horgonyozzák a víztározó fenekéhez. Ez utóbbihoz a tengereken a dokkoknál és a bójáknál jól bevált technológiát veszik elő, figyelembe véve az időjárási viszontagságokat, a szeleket, a hullámokat, vízszint-változásokat. A panelek egyben közlekedő folyosót is biztosítanak a rendszerek karbantartóinak. Természetesen rozsdamentes anyagból készülnek, de ez nem újdonság, hiszen ez az elvárás azoknál a szárazföldi paneleknél is, amelyek esőnek vannak kitéve.

Campbell már 2021-ben közzé tett egy tanulmányt hasonló témában. Kiszámította, hogy ha Kalifornia mintegy 60.000 km hosszú csatornarendszerére telepítenének napelemeket, azzal évente 233 milliárd liter vizet mentenének meg az elpárolgástól és ez állam megújuló energia-kapacitásának felét jelentené.

A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok víztárolóinak felülete közel 65 ezer km2, és a napelemekkel való 30%-os lefedettséggel évi 1900 TW/óra energiát termelne – ez a globális potenciálnak egyötöde. Ugyanilyen számítások alapján Kína kapacitása 1100, Brazíliáé 865, Indiáé 766, de még Egyiptomé is 66 TW/óra lenne évente, a megmentett víz összmennyisége pedig 750 milliárd liter.

A kutatók 40 fejlődő országról, köztük Zimbabwéról, Szudánról és Mianmarról állapították meg, hogy jóval nagyobb a lebegő napelemekben rejlő energiakapacitásuk, mint a jelenlegi igényük. Jelenleg a világ egyik legnagyobb lebegő napenergiafarmja Szingapúrban működik a Tengeh víztárolón, a 10 szigetre épített 122 ezer napelem 45 hektárnyi vízfelületet, a tároló egyharmadát fedi le, teljesítménye 60MW/óra.

Videó címe

További előnyt jelenthet e paneleknek, hogy számos víztárolót vízi erőművekkel kötöttek össze, vagyis már megvan az elektromos infrastruktúra a napenergia szállítására, és adott esetben kombinálni lehet mind a víz-, mind a szélenergiával is.

A vízmentés a klímaváltozással még fontosabb lesz, mivel egyre hosszabbak és súlyosabbak a száraz időszakok. Ugyanakkor, ha a tároló vízszintje annyira lecsökken, hogy korlátozza a vízi energiatermelést, a lebegő napelemek még mindig működhetnek.

Össze lehet őket kapcsolni ezen kívül mikrohálózatokkal is, amelyeket például akkumulátortöltésre, vagy épületek éjszakai áramellátására használnak. Hasznos lehet a kistelepüléseken is. Ha például egy kis tavon elhelyeznek egy lebegő rendszert, nemcsak több vizük marad, hanem az energiaellátásuk is olcsóbb lehet, mintha egy nagyobb hálózathoz kellene csatlakozniuk. És az sem utolsó szempont, hogy nem kell további szárazföldeket feláldozni a napelemparkok számára és ezáltal megóvhatják a terület biodiverzitását. Ugyanakkor a szakemberek figyelmeztetnek: a víz leárnyékolása gondot okozhat a vízi élővilágnak és a víztárolókat költőhelynek használó madaraknak is. Éppen ezért ezek figyelembevételével kell optimalizálni a panelek elhelyezését.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Nyílt levélben könyörög a világ tech-elitje, hogy függesszék fel a mesterséges intelligencia fejlesztését
Az aláírók közt van Elon Musk, a SpaceX, a Tesla és a Twitter vezérigazgatója, Steve Wozniak, az Apple társalapítója vagy Yuval Noah Harari történész is.

Link másolása

Nyílt levelet írt sok száz tudós, kutató és tech-vezető az Open AI-nak és más mesterséges intelligenciával kísérletező cégeknek, hogy legalább hat hónapra függesszék fel a tevékenységüket.

Az aláírók közt van Elon Musk, a SpaceX, a Tesla és a Twitter vezérigazgatója, Steve Wozniak, az Apple társalapítója vagy Yuval Noah Harari történész.

A Future of Life non-profit kutatóintézet által közreadott petícióban kifejtik, hogy hatékony mesterséges intelligencia rendszereket csak akkor szabad kifejleszteni, ha biztosak vagyunk abban, hogy a hatásaik pozitívak, a kockázatok pedig kezelhetők lesznek, és ehhez megalapozott bizalom is kell.

Az OpenAI azt közölte nemrég, hogy „egy bizonyos ponton fontos lehet független vizsgálatot kezdeményezni a rendszerek betanításának megkezdése előtt", Muskék szerint ennek most jött el az ideje.

Azt kérik a fejlesztőktől, hogy addig ne folytassák a rendszerek betanítását, amíg nem születnek meg a közös biztonsági protokollok, és ezeket független szakértők ellenőrizzék majd. A petíciót eddig több mint ezren írták alá.

Forrás: 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Laboratóriumban tenyésztett emberi agysejtekből készítenek mesterséges intelligenciát
Ha az őssejteket megfelelő körülmények között nevelik, agy-organoidokká alakulnak át, amelyekből egyes kutatók hardvereket próbálnak létrehozni. És ez nem egy rémisztő sci-fi regény, hanem a valóság.

Link másolása

A ChatGPT megjelenése óta nincs olyan nap, hogy ne jelennének meg újabb és újabb hírek a mesterséges intelligenciák térhódításáról. Az OpenAI által kifejlesztett technológia legújabb verziója már 90 százalékos eredményt ér el az ügyvédi szakvizsgán, és pillanatok alatt leprogramoz egy weboldalt.

Azonban vannak kutatók, akik szerint még ennél is hatékonyabb lehet egy másik módszer: amikor laboratoriumokban tenyésztett, élő emberi agysejteket kötnek össze számítógépekkel, így hozva létre a mesterséges intelligencia egy új formáját, az úgynevezett organoid intelligenciát.

Az ezzel foglalkozó tudósok azt állítják, a számítógép alapú mesterséges intelligencia nagyon jó bizonyos feladatokra, de egyre nagyobb és nagyobb adatbázisok kellenek, amelyeken tanítják ezeket a rendszereket. Például az AlphaGot, amely először győzött le embereket a Go játékban, 160 ezer játszmán keresztül képezték ki, ennyit egy ember egész életében sem képes játszani. Az emberi agynak sokkal kevesebb játszma is elég.

Ugyanez igaz az energia-felhasználásra. A szuperszámítógépeknek hatalmas mennyiségű energiára van szükségük a működésükhöz, míg az emberi agynak elég 20 Wattnyi is. A 600 millió dollárból megépített, 680 négyzetméteres Frontier szuperszámítógép például tavaly júniusban haladta meg először egyetlen emberi agy számítási kapacitását, de ehhez egymilliószor több energiát használt fel.

Arról nem is beszélve, hogy a szilícium-alapú számítógépeknek van egy fizikai korlátja is: bármilyen fejlett is technológia, egy chipre csak bizonyos számú tranzisztort nyomtathatnak.

Az emberi agy viszont 100 milliárd idegsejtből áll, amelynek mindegyike 1015 kapcsolódási ponton érintkezik a másikkal.

Nem véletlen, hogy az emberi agy egyelőre verhetetlen az összetett logikai problémák megoldása terén.

Brett Kagan és csapata a melbourn-i Cortical laboratóriumban már 2022-ben beszámoltak arról, hogy emberek és egerek egymásra helyezett agysejtrétegeiből 800 ezer sejtet tartalmazó laboratóriumi neuronhálózatot alkottak, amely képes volt külső forrásból származó információt befogadni, feldolgozni, majd valós időben reagálni rá. Miután a „DishBrains” (Tálcaagy) nevű képződményt elektródákkal hozzákapcsolták egy számítógéphez, 5 perc alatt megtanult játszani a 70-es évek egyik legendás számítógépes játékával, a Ponggal.

Nemrég pedig Feng Guo, az Indiana állambeli Bloomington egyetem kutatója jelentette be, hogy képesek voltak matematikai feladatok megoldására használni laboratóriumban tenyésztett, számítógéppel összekötött emberi agysejteket. Erről a New Scientist című tudományos lap számolt be.

A kutatók úgynevezett agy-organoidokat használtak. Ezek úgy jönnek létre, hogy általában bőrsejteket őssejti állapotba hoznak, majd agysejtekké alakítanak, amelyek működő neuronokkal rendelkeznek, és képesek olyan funkciók ellátására, mint a memóra vagy a folyamatos tanulás.

Feng Guo és a csapata azt állítja,

sikerült olyan „élő” mesterséges intelligencia-hardvert létrehozniuk, ami hasznosítani tudja 3D-s biológiai neurális hálózatok számítógépes kapacitását egy agy-organoidban. Állításuk szerint ez a „brainoware” képes adatokból tanulni és matematikai műveleketek megoldani.

A John Hopkins Egyetem kutatói már egyenesen arról beszélnek, hogy az emberi agysejtekből felépített bioszámítógépek egyszer bizonyos területeken felülmúlhatják majd a számítógép alapú mesterséges intelligenciát. Thomas Hartung abban bízik, hogy az organoid intelligencia hatékonyabb lehet például az intuitív feladatoknál, amikor hiányos és ellentmondásos információk alapján kell gyors döntéseket hozni. Igaz, az ide vezető út szerinte sem lesz egyszerű. „Évtizedekbe fog telni, mire elérjük azt a célt, hogy valami hasonlót hozzunk létre, mint bármely más számítógép-típus” - mondta a professzor a CNet-nek.

Az agy-organoidok kapacitása egyelőre korlátozott, mert nem nőnek néhány milliméternél nagyobbra, és nincsenek vérereik.

A kutatók viszont próbálnak fejlettebb organoidokat is létrehozni, például azzal, hogy egyfajta keringési rendszert alkotnak nekik, és ezáltal nagyobbra nőhetnek.

Azonban több tudós is arra figyelmeztet: a tudományos közösségnek meg kell határoznia, hogy ennek az útnak hol a határa, még mielőtt a kutatásokkal átlépik azt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A mesterséges intelligencia tudni fogja, hogy mi van a hűtőszekrényben, és rá lehet majd bízni a bevásárlást
De vajon lesznek önálló szándékai? Lesz szabad akarata? Megváltoztathatja majd egyszer saját magát? A téma egyik magyar szakértőjét, Lukács András matematikust kérdeztük.

Link másolása

A Chat GPT elérte, hogy a mesterséges intelligencia a legfelkapottabb témák közé kerüljön. Mire lesz jó? Tartanunk kell-e tőle? És egyáltalán, intelligens-e a mesterséges intelligencia?

Kevesen tudnak többet Magyarországon erről a területről, mint Lukács András, aki az ELTE Matematikai Intézetének MI Kutatócsoportját szervezi. Vele beszélgettünk.

– Még nagyon a hajnalán vagyunk valaminek, és biztos, hogy tíz év múlva rendkívül primitívnek fogjuk tartani a mostani rendszereket. De ami most itt van, az már használható. Jelenleg és a közeljövőben mire használhatjuk a mesterséges intelligenciát?

– Egész biztos, hogy lesznek olyan szakmák, amiket háttérbe szorít, illetve lesznek olyan területek, ahol csak a legkreatívabb résznek van túlélési esélye, ugyanakkor, ahogy ez lenni szokott, új szakmákat fog teremteni. Nem gondolnám azt, hogy például a grafikusok eltűnnének azért, mert majd helyettük megcsinál mindent a gép, hanem innentől kezdve többet várhatunk el egy grafikustól. Ez hozzákapcsolódik ahhoz a kérdéshez, hogy például egy egyetemen egy házi dolgozatot szabad-e majd bármilyen mesterséges intelligencia segédlettel megírni? Erre valószínűleg az a helyes válasz, hogy szabad, azonban nem a mostani színvonalon kell ezeket elkészíteni, hanem ki kell használni a technológia adta lehetőségeket. Tehát már egy egyetemi dolgozat keretében is sokkal jobb dolgot kell produkálni.

– Tehát sokkal magasabb színvonalon, sokkal nagyobb tudással lehet a végterméket előállítani, hogyha kutatási asszisztensként az ember a ChatGPT felhasználásával dolgozik?

– Igen. Innentől kezdve elfogadhatatlan lesz, ha nincsen rendesen megfogalmazva a szöveg. Miért nem használta a ChatGPT-t? Az más kérdés, hogy a képzés során fontosnak tartjuk-e, hogy a hallgató, vagy akár a középiskolás diák, megtanuljon fogalmazni MI nélkül. Ez egy dilemma, amire valami választ kell adni. Nyilván valamilyen szinten muszáj megtanulni, hiszen egyéb képességeknek is feltétele a szabatos fogalmazás.

– Mindenkinek lesz egy személyi titkára?

– Biztos, hogy egy évtizeden belül megjelennek az ilyen személyes asszisztensek. Ennek az előjelei már megvannak, például amikor beszélő dobozokat próbál eladni a Google vagy az Amazon. Ezek már most sokmindent tudnak, és képzeljük el, ha nemcsak egy internetes kereső van mögöttük, hanem egy ChatGPT. Előbb-utóbb nehéz lesz megkülönböztetni egy társalkodó partnertől, de emellett

azt is tudni fogja, hogy mi van a hűtőszekrényben, és tényleg rá lehet bízni, hogy intézze el a bevásárlást, hogy rendeljen önállóan.

Valószínűleg elég jó minőségben megoldja majd ezeket a feladatokat, mert ismeri az adott háztartás korábbi fogyasztási szokásait. És itt nincs vége. Például, egy mérnök munkájának vannak bizonyos rutinszerű részei, amit rá lehet bízni egy ilyen eszközre. Rábízhatja majd például egy szimuláció elindítását, vagy egy adott típusú modell alkalmazását. És akkor a saját munkájában sokkal-sokkal hatékonyabb lesz ez a szakember. Egyszerűen több mindent ki tud próbálni, több mindent átlát, és kevesebb dolgot fog elfelejteni, mivel ezek az asszisztenciák emlékezni fognak mindenre. Mindez ki fog egészülni például az automatizált járművekkel, az is egy nagyon más világ lesz. Sokkal kevésbé lesz annak a jelentősége, hogy az ember egy autót tartson a város közepén. Azonban ennél bátrabb nem nagyon mernék lenni. Az még elképzelhető, hogy az élet más területein, például triviális dolgoknál, mint egy konzervnyitó, a mesterséges intelligencia képes lehet nagyságrendekkel tökéletesebbet alkotni. Bár megjegyzem, a konzervnyitóról tudjuk, hogy főleg a penge élességén múlik, mennyire hatékony.

– Egykori történelemtanárom a nyolcvanas évek első felében határozottan állította, hogy mesterséges intelligencia márpedig sohasem fog létezni. Kérdés persze, hogy a ChatGPT annak tekinthető-e? Attól, hogy valami képes emberi módon társalogni velünk, közelebb van egyfajta gépi öntudathoz, mint egy cipőkanál?

– Nem az ön történelemtanára volt az első, aki téves jóslásokba bocsátkozott a technológiák fejlődését illetően. Emlékezetes Lord Kelvin kijelentése, miszerint „a levegőnél nehezebb tárgyak sohasem fognak repülni”.

– De nevezhetünk-e intelligenciának egy olyan programot, ami nem más, mint egy nyelvi modell?

– Mi az, amit megtanul egy ilyen nyelvi modell? Mert nyilván valamit megtanul. Az interneten elérhető, könyvekben, könyvtárakban elérhető okosságokból dolgozik. Továbbá angolul, de már magyarul is, majdnem tökéletesen tud szövegeket alkotni, és sok mindenről tud helyes mondatokat alkotni, mivel korábban már látott ilyen helyes mondatokat, vagy legalábbis nagy tömegében találkozott helyes mondatokkal, amelyek a valóság különböző eleméről szólnak. És itt érhető tetten a hiányossága is. Amikor a ChatGPT olyan kérdésre kell válaszoljon, amire nincs „kiátlagolható” tudás az interneten, akkor a GPT elkezd hallucinálni. Tehát akkor valamit odaképzel, korábban már látott, de az adott tárgyban mégsem releváns információk alapján.

Persze felmerül az a kérdés, hogy mi lesz akkor, ha a ChatGPT, vagy annak egy utóda elkezd beszélgetni egymilliárd emberrel, és tíz éven keresztül beszélget. És minden, ami ezekben a beszélgetésekben elhangzik, beépül a tudásába.

Ezen keresztül lehet, hogy már egész speciális szaktudásokra vonatkozó információk is megjelennek a nyelvi modellben, és ha felteszünk egy kérdést, akkor a nyelvi modell, a „tankönyv szerint”, mármint a szakértők konszenzusa szerint fog válaszolni.

Ekkor vajon meg tudjuk-e ezt különböztetni attól, hogy valóban egy szakértő válaszolt? De ez még így sem egy emberi intelligencia, mert annak számos tulajdonságával nem rendelkezik, viszont bizonyos tulajdonságait mégiscsak nagyon jól imitálja.

– A nyelv és a gondolat viszonya már az ókori filozófusokat is foglalkoztatta, és különböző nézeteket alakítottak ki róla. Például Platón azt gondolta, hogy a nyelv a gondolkodás eszköze, amely segít megközelíteni az örök igazságokat. Arisztotelész viszont azt vallotta, hogy a nyelv a valóság leképezése, amelynek szabályait logikailag kell elemezni. Ez a vita a mai napig tart. Mintha itt is erről lenne szó. Adott egy nyelvi modell, de ahová eljutunk, azok maguk a gondolatok.

– A tudattal foglalkozó kutatók, nyelvészek tettek föl ilyen típusú kérdéseket, és nyilván az agykutatásnak is előbb-utóbb majd kell valami választ adni ebben a tekintetben, hogy ahogyan mi reprezentáljuk a valóságot a fejünkben, az hasonlít-e egy nyelvi modellre, vagy nem? Vagy valami más struktúra van ott. Valószínűleg az az igazság, hogy több rendszer van az agyunkban erre, ami idővel változott is. Nyilván az ősember esetében sokkal inkább mozgásokhoz kapcsolódó valóságleírás szerepel, amit egyébként kisgyermekeknél tetten lehet érni. Később jön a beszéd jellegű reprezentáció, és fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy a formális logikának például van-e az agyban önálló reprezentációja.

– Arthur C. Clarke sci-fi író már a hatvanas években már egy mesterséges intelligenciáról, amely egy ponton öntudatára ébred. Ez a 2001 Űrodisszeia. Mielőtt ez megtörténik, az is csak egy szofisztikált nyelvi modell.

– Szerintem a választóvonal az, hogy az MI-nek vannak-e önálló szándékai. A ChatGPT nyelvmodelljébe belegondolva egyszerűen nem látszik az a mechanizmus, ami akár saját maga megváltoztatását eredményezné. Azaz

sok minden hiányzik még, ami egy humán intelligenciánál teljesen magától értetődően megvan.

És akkor ez szépen átcsúszik a szabad akaratnak a kérdésébe. Mindenesetre az, hogy a humán intelligencia folyamatosan képes újratanulni a dolgokat, az nyilván nem kérdés. Persze nyilván benne van a pakliban, hogy a következő, vagy a tizedik ChatGPT változat már maximálisan önjáróan tudja majd magát bővíteni. De szerintem ahhoz, hogy önálló akarat legyen benne, speciális mechanizmusok kellenek, amik ezt generálják. Ennek még a lehetősége sincs meg a mostani rendszerekben.

A mesterséges intelligencia (MI) kutatása több mint hetven éve tart, kezdve a korai számítógépekkel, amelyek képesek voltak matematikai műveletekre. A 1950-es években Alan Turing brit matematikus fogalmazta meg a „gondolkodó gép” (thinking machine) koncepcióját, ami alapjaiban határozta meg a MI kutatásának irányát.

Az első MI algoritmusok egyszerűbb problémák megoldására korlátozódtak, például a sakk játék megoldására. Az 1960-as években pedig elkezdett terjedni a gépi tanulás (machine learning) használata, amely mára az MI egyik legfontosabb ága lett.

Az 1980-as években az MI kutatásának fellendülése után elérkezett egy időszak, amikor már látszott, hogy az MI fejlődése lassabb lesz, mint azt előzetesen gondolták. Azonban az elmúlt évtizedekben az MI technológiái egyre inkább részeivé váltak mindennapi életünknek, például az autonóm járművekben, az okos otthonokban, az egészségügyben, az üzleti döntéshozatalban, stb.

A MI kutatásának jelenlegi fókusza nagy adatbázisok felhasználásával egyre többet tudó, pontosabb modellek kialakítása. Az MI kutatások leglátványosabb iránya az erős mesterséges intelligencia (artificial general intelligence - AGI) megvalósítása, ami azt jelenti, hogy az MI ne csak egy dologra legyen képes, hanem általában is meg tudja oldani azokat a feladatokat, amelyekre az ember képes.

Az MI kutatása továbbra is dinamikusan fejlődik, és a jövőben egyre több területen lesz jelen életünkben, és egyre fontosabb szerepet játszik majd a gazdasági, társadalmi és tudományos fejlődésben.

– Kicsit még rugóznék az öntudat kérdésén. Mi a különbség aközött, ahogy egy kisgyerek megtanul beszélni, és aközött, ahogy egy mesterséges intelligenciát erre képzünk? Mikor lesz a nyelvi modellből öntudat?

– Én ott látom a különbséget, hogy az embernél jóval több módon történnek meg a visszacsatolások. Egy újszülött először a taktilitás, mozgás, szintjén kommunikál és fog fel a világból. Nyilván nagyon gyorsan elkezdik egyre komplexebb ingerek érni, meg kell tanulnia a hangokat, a látás útján történő érzékelést. Egyetlenegy példát mondok, amitől nyilvánvalóan a gép nagyon messze van, hogy nekünk van egy testtudatunk. És ez a testtudatunk, ez biztos, hogy nem a nyelvhez van kötve. Tehát ez valami korábbi reprezentáció, és egyébként egy fontos dolog, ami a gyereknek, csecsemőnek az egészséges fejlődéséhez kell. A későbbi fejlődésre is nagyon komoly hatással van, ha itt valami elmarad. Tehát itt létezik egy egymásra rétegződés, ami a MI esetében nincsen még.

Nem arról van szó, hogy csináltunk egy robotot, aminek van valami belső reprezentációja arról, hogy ő hogy létezik fizikailag a világban, és egy adott ponton még a gravitációt is megtanulja, és utána erre ráteszünk egy rétegnyi ChatGPT-t, és az egészet összeintegráljuk.

Jelenleg ott tartunk, hogy itt az interneten, meg a könyvtárakban található szövegekből összeraktunk egy gépet, amelyik az ott megjelenő, vagy az ilyen módon reprezentált tudást szépen, párbeszéd formájában vissza tudja adni, ráadásul még nem is hiánytalanul.

Link másolása
KÖVESS MINKET: