JÖVŐ

„Percenként 140 ezer állatot ölünk meg!” – a magyar Veganuár-kampányt 27 ezren követték

Interjú Péntek Csabával, a Vegan Business Circle társalapítójával. Szerinte a nagy élelmiszeripari cégek abba az irányba fognak fordulni, amit a fogyasztók diktálnak.

Link másolása

Közismert történet, hogy Paul McCartney és családja úgy tért át a vegetáriánus táplálkozásra, hogy skóciai házuk ablakából megláttak néhány mezőn fickándozó bárányt. Péntek Csabát egy filmélmény indította el a veganizmus útján.  Azóta könyvvel, előadásokkal, konferenciák szervezésével hirdeti ezt az egészséges és fenntartható életmódot. A Vegan Business Circle társalapítójával beszélgettünk éppen a nemzetközi kezdeményezésű Veganuary idei utolsó napján.

– A 2014-ben indult Veganaury 31 napra szóló kihívás, hogy az emberek januárban hagyják el az állati eredetű ételeket, a húst, a tojást, a tejet. Azért januárban van, mert sokan újévkor tesznek mindenféle fogadalmakat, tehát jó lehetőség arra, hogy az emberek tudjanak változtatni. Az idén 120 országból 700 ezren csatlakoztak hozzá, a magyar Veganuár-kampányt 27 ezren követték - mondja Péntek Csaba.

– Ön hogyan lett vegán?

– Úgy kezdődött, hogy láttam Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét. Volt benne egy vágóhídi jelenet, amely egy szarvasmarha életnek utolsó perceit mutatta be egészen naturalista módon. Ennek hatására elhagytam a marhahúsfogyasztást. Fél évvel később volt egy egészségügyi panaszom, amellyel elmentem egy indiai ajurvédikus orvoshoz, és ő azt ajánlotta, hogy csökkentsem a húsfogyasztásomat, legalább hetente 2-szer, 3-szor hagyjam ki az étrendemből. Addig el sem tudtam képzelni a napomat hús nélkül, ki kellett találnom, hogy mit egyek.

De annyira megtetszett a növényi ételek ízvilága, hogy azon vettem észre magam, hogy eltelt 1-2 hét, és elfelejtettem húst enni. Jött a pánik: hogyan fogom a fehérjét pótolni? Voltak azonban olyan 50 körüli ismerőseim, akik 40 éve nem ettek húst, mégis egészségesek voltak, és majd kicsattantak az erőtől. Ők mondták, hogy teljesen felesleges húst enni, mert a szervezetnek nincsen rá szüksége.

Elkezdtem utánajárni, olvastam, orvosok, dietetikusok előadásait hallgattam és megtanultam, hogy a fehérjét nemcsak az állati, hanem a növényi eredetű táplálékkal is bőségesen be lehet vinni a szervezetünkbe. Már vagy egy éve nem ettem húst – tojást, sajtot még időnként igen – amikor egyszer az Astoriánál belebotlottam vegán aktivistákba, akik tableten mutatták a járókelőknek a vágóhidakon készült rejtett kamerás felvételeket. Ekkor döntöttem el, hogy vegán leszek, és hogy erről a témáról szeretnék kommunikálni az emberek felé.

– Így született meg A hamburgered ára című könyve, amelyben sokkoló adatokkal magyarázza a húsevés hatását a klímaváltozásra és az emberi egészségre.

– Még mindig nagyon keveset beszélnek a nagyipari húsfogyasztás klímára gyakorolt hatásáról. A mesterségesen tenyésztett haszonállatok testtömege sokkal nagyobb, mint a Földön élő összes emberé és vadon élő állaté együttvéve. Az emberiség 330 millió tonna húst eszik meg évente, ez kb. 70 milliárd szárazföldi állatot jelent, és ehhez még kifognak 200 billió vízi élőlényt, a kis halaktól, rákoktól kezdve egészen a bálnákig. Percenként 140 ezer állatot ölünk meg! A tenyészállatok óriási mennyiségű növekedési hormont, antibiotikumot és egyéb mesterséges tápszereket kapnak, amelyek az ürülékükön keresztül beszivárognak a talajba, a talajvízen keresztül a folyókba. Mi pedig ezeket a vegyi anyagokat megesszük a hússal.

– És akkor még nem beszéltünk a szarvasmarhák metánkibocsátásáról, amely jelentős tényező az atmoszférát terhelő üvegházhatású gázok között…

– Egyes becslések szerint a nagyipari szarvasmarha-tenyésztésnek akkora a károsanyag-kibocsátása, mint 33 millió autónak… És ehhez jön a termőföld- és az ivóvízpazarlás. Egy kilogramm marhahús előállításához 15 ezer liter vízre van szükség, kezdve a megtermelt takarmány öntözésétől az állat vízszükségletein át a hús feldolgozásáig. Ezzel szemben egy kg szójához elegendő 1427 liter. Egyébként éppen a szója kapcsán támadják sokat a vegetáriánusokat és a vegánokat, holott a világ szójatermelésének 95%-a állati takarmány lesz. Igazából még arra az 5%-ra sem lenne szükségünk, nyilván azért szeretjük, mert a tofu állaga hasonló a húséhoz, és jó alternatíva azoknak, akik ragaszkodnak a megszokott ízekhez. A szükséges fehérjét be tudnánk vinni káposztából, babból, hüvelyesekből, és egy kg bab vagy káposzta előállításához mindössze 200 liter víz kell. Jelenleg a Föld termőföldjeinek 77%-át használjuk legelőnek, takarmány-termesztésnek. A folyamatosan növekvő állatállomány miatt vágják ki az amazonasi esőerdőket.

David Attenborough mondja az Egy élet a bolygónkon című filmben, hogy ha az emberiség átállna a vegetáriánus életmódra, a termőföldeknek több mint a fele felszabadulna, ezeken embereknek szánt gabonát és növényeket lehetne termeszteni, így a jelenlegi technikai tudásunkkal 15 milliárd embert tudnánk táplálni.

Hogy mennyire kifordult a világ önmagából, azt látjuk, hogy miközben Európában, Amerikában húsból túlfogyasztás van, és a vezető halálokok a szív- és érrendszeri betegségek és a rák – ez utóbbit már a WHO is kapcsolatba hozza a „vörös hús” fogyasztásával –, addig a világ más részein az éhezésbe halnak bele a legtöbben, napi szinten 15 ezren.

– Segítené a növényi táplálkozásra való áttérésünk a Föld biológiai egyensúlyának helyreállítását?

– Mindenképpen. Ha felszabadulnának a jelenlegi legelők, és azokat újra be lehetne erdősíteni, vagy csak szabadon hagyni, ha a természetes élővilág vissza tudna magának egy bizonyos területet szerezni, több zöld lesz, jobb lesz a levegő minősége. A vadon élő állatok természetesebb környezetben tudnak szaporodni, ha élőhelyük kitágul. A bolygó képes helyreállítani saját egyensúlyát. Engem megdöbbentett az a felismerés, hogy ha az emberiség holnap kipusztulna, a bolygó visszaállna a maga természetes állapotába.

– Hogyan lehetne túllépni az évezredes húsfogyasztási hagyományokon, amelyek a világ nagy részén meggyökeresedtek?

– Sokan érvelnek azzal, hogy nagyanyáink is ettek húst, csakhogy ők azt ették, amit maguk neveltek, nem nagyipari módon, és nem mindennap. Rendszerint csak hétvégén került hús az asztalra. Persze az ősember is vadászott, mert ezt kívánta a mindennél erősebb túlélési ösztöne. Az ember azért a csúcsragadozó a Földön, mert mindenhez tud alkalmazkodni. Régóta folyik vita arról, hogy az ember növényevő vagy húsevő, de nem ez a kérdés, hanem az, hogy mi tesz jót az egészségünknek, mit emésztünk meg könnyebben. Nemigen hallunk olyat, hogy valaki azért került kórházba, mert túl sok brokkolit, vagy áfonyát evett. Ha a hagyományoknál tartunk: már az is komoly előrelépés lenne, ha úgy étkeznénk, ahogy a nagyszüleink, dédszüleink.

– Mi a véleménye a laboratóriumban tenyésztett műhúsról?

– Az ember általában három okból lesz vegetáriánus vagy vegán. A legtöbben az egészség miatt választják ezt az utat. Jellemzően 40 év körüli emberek váltanak, mert ilyen korban kezdenek előjönni a mértéktelen húsfogyasztással kapcsolatos betegségek. A másik a fenntarthatóság, ami egy kicsit „divat” is, de a bőrünkön érezzük a klímaváltozást, és tudjuk, hogy meg kell menteni a bolygót. A harmadik az etikai oldal, amikor valaki nem akarja, hogy az állatok szenvedjenek. Ha valaki hosszabb ideje vegán, rendszerint már túl van azon, hogy kívánja a húst.

A laboratóriumban állati sejtekből tenyésztett műhúsok szerintem hasznosak fenntarthatósági szempontból, mert megspóroljuk az előbb említett környezeti károkat. Egészségügyi szempontból viszont zsákutcának látom, mert mindig a természetes dolgok a legjobbak. Etikai szempontból sem egyértelmű, mert a sejtek kivétele miatt mégis csak állatoknak kell szenvedniük, bezártan, mesterségesen megtermékenyítve.

Itt szólnék az EU által is elismert rovarfehérjéről. Ha az emberek megértenék, hogy a teljes értékű növényi étrend ideális arra, hogy az emberek többségét el tudja egészségesen tartani, nem lenne szükség sem műhúsokra, sem rovarfehérjére.

– Ehhez viszont világgazdasági struktúraváltás kellene. Addig, amíg a húsipar és a mértéktelen táplálkozásra épülő gyógyszeripar ekkora hatalommal bír, kevés esélyt látok a változásra…

– Kevesen tudják, hogy a húsárakon óriási állami támogatás van. Ha ez nem lenne, már azzal visszaszorulna a húsfogyasztás…

– És közben a „biocímkés” zöldségek, gyümölcsök drágábbak, mint a nem biogazdaságból származók…

– Kétségtelen, hogy miközben mennek az államilag támogatott hús, tojás, halfogyasztási kampányok, még nem láttam olyan óriásplakátot, amely több zöldség, gyümölcs fogyasztására ösztönözne… A gazdasági érdekeltség mindent felülír. Minél feldolgozottabb egy élelmiszer, és a hús ezek közé tartozik, annál több szereplőn megy keresztül, annál több ember anyagi érdeke fűződik hozzá. A biokertészek még a vetőmagot az előző évi termésből veszik, egy olyan önfenntartó rendszert építenek fel, amely rajtuk kívül senkinek nem áll érdekében.

– Azt viszont nem várhatjuk, hogy a húsfogyasztásban érdekelt nagy cégek lelki okokból, vagy etikai érzékenységből váltsanak…

– E téren az igazi hatalom a fogyasztóknál van. A nagy élelmiszeripari cégek abba az irányba fognak fordulni, amit a fogyasztók diktálnak. Amikor mi bármilyen terméket veszünk, a pénzünkkel támogatunk egy iparágat. Éppen ezért az alulról jövő változásban van az erő. Ha egyre több emberben tudatosul a növényi táplálkozás fontossága, és a vásárlásaival „nemmel szavaz” az állatokat kihasználó, környezetromboló, egészségtelen termékekre, a nagy cégek is kénytelenek lesznek változtatni, és ez a folyamat már elkezdődött.

– Ezt a változást hivatott elősegíteni a Vegan Business Circle.

– Alapító társaimmal az a küldetésünk, hogy Magyarországon ösztönözzük az élelmiszeripari gyártó és forgalmazó cégeket, valamint a vendéglátóipart, hogy merjenek nyitni a növényi élelmiszerek felé, bővítsék kínálatukat, és ezzel is ösztönözzék a váltást. 2021 őszén szerveztük meg először nálunk a V4-es kezdeményezésű Plant- Powered Perspectives konferenciát, ahová olyan nagyvállalatok fogadták el a meghívásunkat, mint a Nestlé, a Danone, az Unilever, a Metro. Ennek sikerén felbuzdulva elhatároztuk, hogy a vegán üzleti élet szereplőit rendszeresen egy asztalhoz ültetjük, ezért tavaly januárban létrehoztuk a Vegan Business Circle nevű üzleti közösséget. Kéthetenként szerdán kapcsolatépítés és tudásmegosztás céljából a The Planteen étteremben összehozunk egy üzleti reggelit, ahová a növényi alapú termékek gyártóit várjuk – beleértve a ruházati és kozmetikai cégeket is természetesen –, valamint azokat, akiknek tevékenysége kapcsolódik ezekhez, vagy olyan, más területről való szakembereket, akiknek tudása a vegán üzleti kör hasznára válik.

Bár én magam nem vagyok sem vegán, sem vegetáriánus, de a találkozónkra vörös tenyérrel érkeztem, mivel indulás előtt éppen ebédünkhöz, a zöldséges bulgurhoz hámoztam céklát. Párommal együtt nagyon kreatívak vagyunk e téren, saját alkotás a képen látható zöldséges tofu köleskásával is. Péntek Csaba is elárult egy vegán töltöttkáposzta-receptet, amelyben a darált húst szejtánnal (búzasikér), lencsével vagy csicseriborsóval helyettesítik. Az általa bemutatott szakácstól megtudtam, hogy a vegán bacont zöldborsófehérjéből készítik – megkóstoltam, határozottan illúziókeltő –, a tojássárgáját pedig lenmaggal vagy útifűmaggal helyettesítik. Mi több,  rizs- vagy mandulatejből is készíthető mozzarella….

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
New York a saját súlya miatt is süllyed, mert a rajta lévő felhőkarcolók annyira nehezek
Manhattan süllyed, körülötte a vízszint emelkedik, ez nem a legszerencsésebb kombináció. Mintha a jégkorszak következményei és a klímaváltozás nem volna elég baj.

Link másolása

A New York-i épületek súlya is hozzájárulhat a metropolisz süllyedéséhez, állítják kutatók. Ugyanakkor ennek más okai is lehetnek, például a bolygón végbemenő változások, és az utolsó, mintegy tízezer évvel ezelőtti jégkorszak következményei.

Ha sikerül megérteni, hogy a New Yorkhoz hasonló területek miért kerülnek egyre alacsonyabbra, az segíthet felbecsülni, hogy a jövőben mekkora ezeken az áradás kockázata a klímaváltozás miatt.

Az Atlanti-óceán észak-amerikai partvidékén a vízszint a globális átlagnál máris három-négyszer gyorsabban emelkedik.

„A tengerszint-emelkedés hamarosan áradási problémákat fog okozni New Yorkban és világszerte” – figyelmeztet a tanulmány vezető szerzője, Tom Parsons geofizikus.

A jégkorszak érdekes utóhatása

GPS-adatok szerint a város déli része, Lower Manhattan évente nagyjából 2,1 milliméterrel kerül lejjebb.

Ennek egyrészt természetes oka van. Az utolsó jégkorszak leghidegebb időszakában a bolygó nagy részét vastag jégtakaró fedte. A jégtáblák alatt lévő talaj süllyedni kezdett, ez azt jelentette, hogy a földtömegek szélei magasabbra kerültek. Miután a jég elolvadt, egy idő után ez utóbbi területek indultak süllyedésnek.

Egy korábbi kutatás szerint a keleti part mentén ez a jelenség 2100-ra akár 48-150 centiméteres süppedést is okozhat.

A süllyedésnek emellett a természetes oka mellett Parsons és csapata meg akarta vizsgálni a mesterséges okok, például az ember alkotta épületek lehetséges hatását is.

Parsonsnak akkor ugrott be az ötlet, amikor meglátogatta felesége családját Belgiumban 2019-ben.

„Az antwerpeni katedrális mellett volt a szállásunk, figyeltem az épület alapzatának hatalmas köveit, és azon töprengtem, hogy hogyan hozhatták ide ezeket nagy távolságokból, majd hogyan rakták őket össze, mint egy kis hegyet. Kíváncsi lettem arra, hogy ez milyen hatással lehet a kövek alatt húzódó talajra” – idézte fel az ötlet kipattanásának körülményeit.

A baj az, ha összeadódik

A megépítés után minden épület besüllyed egy kicsit a födbe, még azok is, amelyeket keményebb kövekre építenek. Azok, amelyeket puhább talajra emelnek, természetesen jobban.

A tudósok becslése szerint New York City öt kerületének több mint egymillió (pontosan 1.084.954) épülete összesen 762 milliárd kilogramm súlyú, és egy 778 négyzetkilométeres területen helyezkedik el.

Ezután számítógépes modellt fejlesztettek ki annak megállapítására, hogy ez a súly különféle talajviszonyok esetén miképpen süllyed.

Műholdfelvételekből az derült ki, hogy a város átlagosan évente 1-2 milliméterrel kerül lejjebb. Ez megegyezett azzal az adattal, amit a számítógépes modell jelzett a jégkorszak utáni természetes mozgás következményeként.

Bizonyos városrészek azonban az adatok szerint sokkal gyorsabban süppednek, mint mások. Ez feltehetően az épületek súlya miatt van, de nem zártak ki más lehetséges indokokat sem, amelyek egyelőre még ismeretlenek.

New York tehát átlagosan csupán egy picikét süllyed évente. Parsons ugyanakkor rámutatott, hogy eközben New York körül a tengerszint emelkedés évente 1-2 milliméteres, így aztán minden milliméternyi süppedés plusz egy évet jelent a tengerszintnél.

(Forrás: Live Science, Earth's Future)


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
Megépíthetik a Hold hatalmas mását Dubajban
A mű-Hold 274 méter magas lehet, ha tényleg elkészül. A belsejében 4000 szállodai szoba mellett Hold-kolónia is várja a látogatókat.

Link másolása

A Hold gigantikus másolatának megépítésére készülnek Dubajban, írja a LADbible. Az építményt 274 méter magasra tervezik, mely egy 30 méteres épület tetején kapna helyet. Az építkezés költsége a tervek szerint meghaladja a 4 milliárd fontot, vagyis az 1730 milliárd forintot. A befektetők reményei szerint a mű-Hold „jelentős hatással” lesz az Egyesült Arab Emirátusok gazdaságára.

A MOON, azaz Hold névre keresztelt komplexum belsejében hatalmas üdülőparkot alakítanak ki, ahol 4000 szállodaszoba várja a látogatókat, de helyet kap egy 10 ezer férőhelyes aréna is a hatalmas gömbben. Ezen felül éjszakai klub és wellness-központ is várja majd a látogatókat.

Kifejezetten izgalmasnak ígérkezik a Hold-kolónia, ahol olyan érzése lehet a turistáknak, mintha a szomszéd égitesten járkálnának.

A projekt mögött Michael Henderson kanadai vállalkozó áll, aki szerint évi 2,5 millió turista is megfordulhat majd az egyedülálló látványosságban.

Dubaj egyre látványosabban nyit a vonzó turisztikai befektetések felé. Bár az országban továbbra is illegális a szerencsejáték, több Las Vegas-i kaszinó is tervez beruházásokat a város környékén a következő években. Ez pedig arra utalhat, hogy hamarosan változik a szabályozás.

Christopher Davidson szerint a Hold-komplexum jól illeszkedik a dubaji uralkodó elit törekvéseibe. A Közel-Kelet-szakértő úgy véli, hogy a környező országok uralkodóival szemben lényegesen jobban hiszen a tudományban és haladásban. Végső soron pedig az ehhez haspnló megaprojektek segítségével legitimálhatják hatalmukat.

Az elképesztő méretű projektről több látványterv is megjelent már az Instagramon:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Íme a tökéletes szobor, ami ötvözi az emberiség eddigi művészetét – pedig nem is ember alkotta
A végeredmény egészen lenyűgöző lett, a mű végül "Lehetetlen szobor" nevet kapta.

Link másolása

Elkészült a szobor, amit egy mesterséges intelligencia tervezett: a műalkotás ötvözi az évszázados művészeti örökséget a fejlett technológiával és mérnöki munkával.

Milyen műveket alkotna Michelangelo a mai modern korban? Mi lenne, ha hozzáférhetne olyan modern anyagokhoz, mint a rozsdamentes acél, amelyet több mint 400 évvel azután találtak fel, hogy Dávid szobrot márványból kivésték? – tette fel a kérdést a Mashable.

Egy svéd mérnöki stúdió, a Sandvik Group legújabb projektjében arra a keresi a választ, hogyan lehet egy mesterséges intelligencia által tervezett szobor a művészet, a technológia és a mérnöki tudományok egyedi fúziója.

A projekt alapvető célja az volt, hogy az alkotók egy olyan szobrot hozzanak létre, amely egyesíti a különböző művészeti irányzatok és a különböző történelmi korszakok mestereinek esztétikáját.

„A Sandvik megkért, hogy mesterséges intelligencia segítségével készítsek szobrot Rodin és Michelangelo művei alapján. Ez valóban nagy kihívás volt”

– mondta Robert Luciani, az AI Framework nevű cég vezetője, a projektben részt vevő alkotó.

Luciani elmondta, hogy a lenyűgöző, mesterséges intelligencia által generált szobornak az elkészítése számos mérnöki kihívást jelentett. A hagyományos bronzból vagy márványból készült szobroktól eltérően a Sandvik darabja rozsdamentes acélból készült el.

A gyártási folyamat digitális gyártási technikákat, például precíz digitális szimulációkat tartalmazott, és a Sandvik számos különböző algoritmusra támaszkodott a szobor előállításához.

„Ahelyett, hogy a semmiből megterveztünk volna egy mesterséges intelligencia-rendszert, amely az ötlettől a szoborig haladt, úgy döntöttünk, hogy sok mesterségesintelligencia-rendszert vetünk be inkább”

– tette hozzá Luciani.

A szobor a következő oldalon látható, lapozz!



Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Dollártrilliókban számolható az a veszteség, amelyet a közelgő El Niño okozhat a világnak
Peruban óriási esőzések jöhetnek, az amazóniai esőerdőket kegyetlen aszály sújthatja, Délkelet-Ázsiában hatalmas kiterjedésű erdőtüzeket okozhat a jelenség.

Link másolása

Ismét felbukkant a klímaváltozás egyik legfélelmetesebb jelensége, az El Niño. A kutatók szerint a Csendes-óceán vizeit átszelő meleg áramlatot már áprilisban is lehetett érzékelni, várhatóan a következő hetekben, de legkésőbb júliusig kialakul és 55% esélyt adnak arra, hogy ezúttal rendkívül súlyos következményekkel jár, ráadásul elhúzódhat akár télig is. Mindenekelőtt félő, hogy hozzájárul a párizsi klímamegállapodásban meghatározott 1,5 C fokos emelkedés küszöbének túllépéséhez, miközben a világ egyes részein hatalmas szárazságot, másutt pedig hatalmas esőzéseket okozhat.

És akkor még nem is szóltunk a várható súlyos gazdasági károkkal. A WIRED által idézett jelentés szerint a következő években a veszteség akár 3 trillió dollárt is elérheti. Különösen érzékenyen érintheti a szegény trópusi országokat, de mint Christopher Callahan, a dartmouth-i főiskola tanára, a jelentés társszerzője figyelmeztetett, hatása az egész Földön érezhető lesz.

A Science-ben megjelent cikkben felidézik, hogy az 1982-83-as El Niño 4,1, míg az 1997-98-as 5,7 trillió kárt okozott, és mindkét esetben több mint öt évbe telt, amíg a klimatikus változások hatásai elmúltak. Az évszázad végére e természeti jelenség által okozott károk pénzben kifejezhető értéke elérheti a 84 trilliót is.

A cikk megerősíti azokat a korábbi kutatásokat, amelyek szerint a klímaváltozás és az extrém időjárási jelenségek rendkívüli anyagi károkkal járnak, különösen a fejlődő gazdaságok esetében. Leonie Wenz, a potsdami klímakutató intézet munkatársa szerint ahhoz, hogy optimális és igazságos klímapolitikát folytassanak világszerte, tisztába kell lennünk a klímaváltozás társadalmi és gazdasági árával, és egyre több bizonyíték van arra, hogy a felmelegedés sokkal többe kerül az emberiségnek, mint ahogyan azt korábban gondoltuk.

Amint az El Niño vizei felmelegítik a Csendes-óceánt, a trópusi országoknak kell viselniük a legdrámaibb hatásokat. Peruban például ilyenkor olyan súlyos esőzések vannak, amelyek tönkreteszik az ország infrastruktúráját, eláztatják a gabonaféléket. Normális körülmények között a Peru partjainak vizei felhozzák azokat a tápanyagokat, amelyeken a halállomány él, de ez a folyamat is lelassul az El Niñóval. Ezenkívül a tengeri hőhullámok elpusztítják a halakat és ez megfosztja az ott élő embereket egyik legfőbb bevételi forrásuktól.

A meleg áramlatnak azonban keletebbre éppen az ellenkező hatása lehet: kegyetlen aszállyal sújthatja az amazóniai esőerdőket, amelyeket már így is megtizedelt az emberi terjeszkedés és az egyre gyakoribb erdő- és bozóttűz.

Egy újabb nagy szárazsággal Amazónia még közelebb kerülhet ahhoz a kritikus ponthoz, amikor az esőerdőből füves területté válik, és ökológiai szempontból innen nincs visszatérés. A fák pusztulása végveszélybe sodorhat számos élőlényt, és gyengítheti Amazónia széndioxid-elnyelő képességeit.

A Csendes-óceán másik oldalán is pusztíthat szárazság. Callahan szerint különösen veszélyeztetett lehet Indonézia és Ausztrália, emlékeztetve arra, hogy 1998-ban az El Niño nyomán Délkelet-Ázsia nagy részén hatalmas kiterjedésű erdőtüzek volt, különösen az indonéz szigetvilágban. Ott ugyanis a kockázatot a szárazság és a nagy meleg mellett az is növeli, hogy hatalmas tőzeges területei vannak, amelyek, ha belobbannak, nagyon nehéz őket eloltani. Az erdőtüzek emellett jelentős mértékben növelhetik a széndioxid-kibocsátást, és ezzel is gyorsíthatják a klímaváltozást.

Bár az El Niño hatásai főleg a trópusokra koncentrálódnak, más régiók is érintettek. Az Egyesült Államok északi területei jóval melegebbek lesznek, a délnyugati államokban viszont sokkal több eső esik. Egyetlen dolognak örülhetnek a térségben, hogy az El Niño általában csökkenti a hurrikánok aktivitását az Atlanti-óceánon.

Az alacsony GDP-vel rendelkező trópusi országok gazdasági sebezhetőségét az okozza, hogy nemzeti össztermékük nagyobb részét a mezőgazdaság adja, tehát sokkal jobban ki vannak szolgáltatva a mezőgazdaság viszontagságainak, mint a fejlett ipari országok.

A farmerek egyenesen megélhetésüket kockáztatják, különösen azok, akiknek nincsen öntözőrendszerük, ők szinte azonnal a szárazság áldozataivá válnak.

Callahan úgy véli, hogy az El Niño gazdasági károkat alulbecsülték, mert általában csak azokat az éveket vették figyelembe, amikor a jelenség aktív volt.

Az új kutatás azonban arra mutat rá, hogy még tíz évvel a meleg áramlatok eloszlása után is lehet érezni hatásukat.

Callahan szerint az El Niño igazi stresszteszt a melegedő bolygó számára, mivel a klímaváltozással gyakoribbakká válnak a hőhullámok, az erdőtüzek, a szárazságok és az áradásokkal járó esőzések is. Ugyanakkor alkalom a kormányoknak, hogy felkészüljenek a rendkívüli időjárásokra infrastruktúráik megerősítésével, az erdőtüzek megelőzését célzó befektetésekkel. Ezek előbb-utóbb elkerülhetetlenek lesznek, és mindenki csak jól járhat velük.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: