hirdetés

JÖVŐ

Összeomlóban a középosztály? – az olcsó, főleg kínai munkaerő, a robotok és a szoftverek harapófogójába kerültek

A magyar középosztály helyzete az egyik legaggasztóbb: majdnem 80 százalékuk azt vallja, hogy a fizetésükből alig húzzák ki a hónap végéig.
Göbölyös N. László. Címkép: Pexels - szmo.hu
2019. április 30.

hirdetés

Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a célja az, hogy tagországai minél okosabb gazdaságpolitikát alakítsanak ki, hazánk 1996 óta a tagja) a középosztály helyzetéről szóló jelentésében leírja, hogy a globalizáció, az automatizálás és az egyenlőtlenségek növekedése miatt hogyan torpantak meg azok a rétegek, amelyek neveltetésüknél, kultúrájuknál fogva történelmileg az emberi és gazdasági tőke felhalmozásának motorjai voltak. „A fejlődés ott nagyobb, ahol a középosztály erősebb” – hangsúlyozza a CNN által idézett jelentés, mely szerint

„a középosztálynak az oktatásba, az egészségügybe, a lakásba való befektetései, a közszolgáltatások iránti elégedettsége, a korrupció elutasítása, a polgártársaikkal és a demokratikus intézményekkel szembeni bizalma az alapjai a növekedésnek.”

Most azonban egyfelől az olcsó, elsősorban kínai munkaerő, másfelől a robotok és a szoftverek harapófogójába kerültek, elsősorban az angolszász országokban, kevésbé a skandinávokban, de nyilvánvaló, hogy ott is, ahol a legjobban meggyökereztek, gyakorlatilag Európa összes országában.

A lehetséges kritériumok közül az OECD a jövedelmet választotta a középosztály meghatározására. Ehhez venni kell egy meghatározott ország jövedelmeinek skáláját, a felénél vonalat kell húzni úgy, hogy a lakosság egyik fele a vonal felett, a másik a vonal alatt legyen. A jelentésre hivatkozó La Repubblica az olasz példából indul ki: a 2016-os adatok szerint az átlag olaszországi jövedelem egy négyfős családban évente 29.305 euró (kb 9,3 millió forint) volt. Aki ennek az összegnek legalább a 3/4-ét keresi, de nem többet, mint a kétszeresét, az középosztálybelinek számít. Tehát a négytagú családnál maradva, az évi jövedelem 21.979 (kb 7 millió forint) és 58.610 euró (18,5 millió forint) között kell, hogy legyen.

Ebben a sávban azonban egyre kevesebben vannak. A második világháború után született nemzedék tagjai, a „baby boomerek” (1946-64) ezekben az években mennek nyugdíjba. Amikor húszévesek voltak (1965 és 1980 között), csaknem hetven százalékuk mondhatta magát a középosztályhoz tartozónak. Ma az OECD-országokban a „milleniáloknak” (azaz a kétezres évek után felnőtté vált generációknak) már csak hatvan százaléka mondhatja el ezt magáról. A „baby boomereknek” ráadásul a mainál sokkal stabilabb munkaerőpiacon kellett elhelyezkedniük, mint a mai generációknak, eleve tartósabb állásokra számíthattak.

hirdetés

A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy hétből egy középosztálybeli találja magát négy év leforgása alatt a legszegényebb 20 százalék sávjában. Ez még gyakoribb azoknál, akik a középosztály alsó sávjába tartoznak: közülük négy év alatt ötből egy csúszik le ebből a rétegből.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Alkalmazkodni képes, önállóan gondolkodó, problémamegoldó fiataloké a jövő!

Frankó-Csuba Dea a Tedx Danubia Future Design programjáról.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2021. április 09.

hirdetés

Gyakran halljuk, hogy a 2000 után születettek nemigen bíznak az idősebb generációkban, ami a jövőt illeti. Egyre több tizenéves hallatja a hangját, másképpen képzelik el felnőtt életüket, mint ahogyan ezt nekik örökül hagynák. Ebben segít a TedX Future Design programja, amelynek háziasszonyával, Frankó-Csuba Dea jövőkutatóval, innovációs coach-csal beszélgettünk.

– Hogyan indult el ez a program és hol tartanak jelenleg?

– Fontosnak tartjuk, hogy tudatosan készítsük fel a fiatalokat a jövőre. Sokat lehet hallani arról, hogy a világ nagyon megváltozik, és a mai iskolás gyerekek olyan szakmákban fognak dolgozni, amelyek még nem is léteznek. Nagyon nehéz előre felbecsülni, hogy mik lesznek a jövő szakmái, ezért az iskoláknak, az oktatóknak, a szülőknek óriási nagy kérdés, hogy egyáltalán mire készítsék fel a gyerekeiket. Jövőkutatóként, innovációs coach-ként nagyjából ilyen témák körül dolgozom a legkülönbözőbb cégekkel. Abban próbálok segíteni nekik, hogy el tudják képzelni az 5-10 év múlva esedékes piacukat az akkori technológiai környezetben, és ebben sikeresek tudjanak lenni. Ezt a fajta gondolkodást igyekeztünk lefordítani a gyerekek nyelvére a Future Design powered by MVM keretében.

Egy négyhónapos programot állítottunk össze nekik, amiben nem a konkrét válaszokat kapják meg a jövő kérdéseire, hanem megtanulják, hogy bármi is lesz a jövőben az elvárás velük szemben, arra tudjanak rugalmasan reagálni és releváns szakmai válaszokat adni.

Célunk, hogy alkalmazkodni, önállóan gondolkodni és problémát megoldani képes fiatalok kerüljenek ki a programunkból.

hirdetés

A visszaszámlálás elkezdődött, nincs már több időnk!

Ha most nem cselekszünk, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Erre próbálja meg felhívni a figyelmet a TED által létrehozott globális kezdeményezés, a Countdown, melynek célja a klímavédelmi törekvések és megoldási lehetőségek bemutatása, szorgalmazása, támogató összekapcsolása és a cselekvésre való ösztönzés.

A TEDxDanubia részprogramjai most is futnak, a népszerű konferencia pillanatnyilag tervezett időpontja május 21. Mivel a pandémiás helyzetben nem csupán a hazai, hanem a külföldi előadók tartózkodási helyének járványügyi intézkedéseit is figyelembe kell venni, ez a dátum még változhat.

A nagy ismertségnek örvendő TEDxDanubia konferencia ereje nagyban múlik a személyes jelenléten, ezért a jelenlegi tervek szerint az esemény nem kerül online platformokra.

Hogy biztosan kapjatok értesítést a konferencia pontos időpontjáról, kövessétek a TEDxDanubia weboldalát és Facebook oldalát!

A program két közösségépítő és jövőtervező programrésze jelenleg is zajlik az online térben. Az Action Circles programhoz ITT lehet csatlakozni:

A klíma nem várhat!

A hazai megvalósítás fő támogatója és szakmai partnere a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, kiemelt partnere az E.ON Hungária Csoport és az MVM Zrt.

– A tematika a fenntartható világ körül forog.

– Egy teljes átalakuláshoz nem elég négy hónap, de mindenképpen nagyon izgalmas dolgokba kapnak betekintést. A programban négy nagy probléma-területeket veszünk elő, amelyek az egész emberiséget, a magyar lakosságot, vagy akár őket magukat a következő évtizedekben érinteni fogják. Az a feladatuk, hogy ezeket a problémákat oldják meg a tőlünk kapott jövőbe mutató gondolkodással és módszertannal.

Az egyik téma a városi közlekedés problémaköre. Az urbanizáció trendje töretlen, az emberek egyre nagyobb tömegekben költöznek a városokba, mert a munka odavonzza őket. A második az energiatudatos otthon, az energiafelhasználásunk átalakítása. Ez azért nagyon fontos, mert exponenciális tempóban nő a lakossági és az ipari energiafogyasztás egyaránt. Egyre több eszközt kapcsolunk be az energia-ellátásba és a jelenlegi hálózatok nem tudják lekövetni azt a robbanást, ami az elektromos autókkal és mindenféle kütyüjeinkkel jelentkezik. A harmadik hulladékgazdálkodás. Ezt a tematikát „gazdag szemétdombnak” neveztük el. Nagyon sok olyan dolgot dobunk kukába, ami nem szemét, csak hulladék, vagy még az sem, csak meguntuk, jobbat, szebbet szeretnénk. Ezzel termelünk hihetetlen mennyiségű szemetet, nem feltétlenül indokolt módon.

A negyedik az élelmiszer-pazarlás. Ma az emberiség annyi élelmiszert dob ki, amiből a Föld összes éhezőjét meg lehetne etetni. Magyarországon is jelentős számadatok bizonyítják ezt a pazarlást, miközben nagyon sok gyerek nem jut megfelelő táplálékhoz.

E témák megoldására a fiatalok csapatokat alkotnak, mindegyiknek van egy mentora – ez lehet tanár vagy szülő, bárki, aki a menedzselésüket vállalta – és a választott témát viszik végig négy hónapon keresztül. Minden hónapban új ihletet, új készséget adunk a kezükbe, hogy haladjanak a probléma megértésétől az újfajta megközelítésű eredeti megoldások felé. Ők maguk mondják meg, hogy milyen jövőt szeretnének.

A fiatalok körében új betegség jelent meg az elmúlt néhány évben, klíma szorongásnak hívják. Rengeteg fiatal szorong attól, hogy nem fenntartható életet élünk, hogy a globális felmelegedéstől 50 év múlva élhetetlenné válhat ez a bolygó.

Szeretnénk eszközöket adni a kezünkbe, hogy végiggondolják ebben az új jövőkeretben, hogyan csinálnák másképpen a dolgokat ma annak érdekében, hogy biztosítsák a jövőjüket. Másrészt pedig szeretnék egy kicsit a fenntarthatóságról együtt gondolkodni ezzel a korosztállyal, akiket valóban érinteni fog az, hogy a mai döntéseink mennyire támogatják egy hosszú távú élhetőbb világ kialakítását. A végeredmények egy-egy kis videó formájában jutnak el hozzánk, amelyet egy zsűripanel fog elbírálni. Ha lesznek igazán eredeti ötletek, elgondolkodtató friss megoldások, akkor a májusi TedX konferencián szeretnénk is ezeket bemutatni.

– A program mind a négy témája valahol a túlfogyasztás problémájához kapcsolódik, amely a fenntarthatóságnak, jövőnk zálogának egyik fő akadálya. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a technológiai fejlődés szinte megfékezhetetlennek tűnik és ezt kellene valamiképpen egyensúlyba hozni a fenntarthatósággal.

– A technológia jelen fejlettségi állapotában óriási lehetőségeket nyújt az emberiség által teremtett problémák helyrehozására. Soha nem volt még ekkora esélyünk arra, hogy tiszta levegőnk legyen, hogy sós vízből édesvizet tudjunk nyerni, hogy a világon uralkodó szegénységet, éhínséget csökkenteni tudjuk. Ugyanakkor ez egy kétélű fegyver, mert a most napvilágot látó vívmányok arra is lehetőséget adnak, hogy még jobban elszúrjunk mindent: például, ha nem tudjuk megfelelően használni a mesterséges intelligencia algoritmusokat, ha nem a jobb jövőért, hanem a még több profitért vagy még nagyobb kontrollért alkalmazzuk ezeket. Nagy a kockázat abban is, hogy nem etikusan használjuk az adatokat, az egyének, kis közösségek, nagyobb társadalmak tudását. A technológia tehát optimista jövőre ad lehetőséget, de fel kell nőnünk ahhoz, hogy a jó oldalát erősítsük.

Ezzel a programmal azt is üzenjük a fiataloknak, hogy a jövő legnagyobb üzleti lehetőségei a jelenkor legnagyobb problémáiban vannak. Ha azt a tudást, amit az iskolában kapnak, arra használják, hogy igazi, valós, égető problémákat oldjanak meg, abból hosszú távon profit, bevétel, kényelmes, jó minőségű élet lesz. Ezért fontos, hogy ha elkezdik a karrierjüket, jó ügyek által orientált gondolkodással tegyék azt.

Nagyon jók az eddigi tapasztalataink: akik részt vesznek a programban, hihetetlenül elhivatott, lelkes, pozitívan gondolkodó, értékvezérelt fiatalok és felnőttek.

– Egy tavaly ősszel készült videóban arról beszélt, hogy a járvány okozta körülmények sok mindenre megtanítottak bennünket, új értékrendek, újfajta emberi kapcsolatok alakultak ki, és az egyéni, illetve a közösségi felelősség is új dimenziót kapott. 

– A koronavírus korai szakasza nagyon pozitív változást hozott: az emberek elkezdtek odafigyelni egymásra, nőtt a kölcsönös empátia, és segítő szándék. Ha csak az innováció oldaláról közelítjük meg: számtalan olyan közösség alakult a világban, amelyek 3D-s nyomtatású eszközöket találtak ki és tettek közzé ingyen az interneten maszkkészítéshez, védőpajzsokhoz, de még lélegeztetőgépekhez is. Ez mindenképpen olyan tanulság, amit magunkkal kell vinnünk: a közösségi problémamegoldás, vagy a nyílt forrású gondolkodás, amikor én kitalálok valamit, megosztom és mások tovább tudják gondolni, sokkal eredményesebb, mintha egyedül próbálkoznék. Ez a felfogás megmutatta az erejét és szó szerint életeket lehetett vele menteni. Ha ezt a filozófiát életben tudnánk tartani akkor is, amikor nincs krízishelyzet, hanem „csak” életminőség fenntartása a cél, mindenki részesülhetne a lehetőségekből, és egy biztonságosabb, kiszámíthatóbb világot tudnánk felépíteni. Ugyanakkor komoly feszültség és aggodalom mindenkiben a jövő kihívásaival kapcsolatban és itt nagy szükség van az egyéni felelősségvállalásra. Mindenekelőtt szembe kell tudnunk nézni saját félelmeinkkel, bizonytalanságainkkal: ki tudunk-e lépni saját komfortzónánkból, az amúgy is sűrű életünkben képesek vagyunk-e újabb feladatoknak megfelelni? Tudunk-e egymásért és másért is felelősséget vállalni?

Olyan világ felé haladunk, amelyben az embernek egyre inkább magáért kell kiállni. Egyre kevésbé van meg a társadalmak korábbi megtartó ereje – például a biztos és kiszámítható nyugdíj, vagy az, hogy egy életre választottunk munkahelyet.

A mai fiatalok között már az sem ritka, hogy pályájuk elején négy helyen dolgoznak egyszerre és nincs felettük az az ernyő, hogy ha megszereztek egy jó állást, máris sínen van az életük. Ezt a felfogást nemcsak a fiatal, hanem az idősebb generációknak is magukévá kell tenni. Ez nem könnyű, mert először is az embernek el kell hinnie magáról, hogy tud fejlődni. Ez a képesség tanítható, fejleszthető, és a programunk ebben is segít. Nagyon szép látni, hogy nemcsak a diákok, hanem a mentoraik is ezt a szemléletmódot keresik: menni előre kíváncsian, kipróbálni, megkóstolni, megtanulni új dolgokat, hogy aktív részesei lehessünk a jövő formálásának, vagy egyáltalán legyen helyünk ebben a jövőben, ami már ma is jelen van az életünkben.

– Miközben Ön a jövőbe mutató programokat vezet és a digitális technológia lehetőségeire hívja fel a figyelmet, jógázik, meditál. Mit nyújthatnak ezek az ősi spirituális tudások a 21.század túlgyorsult, túlinformált emberének?

– Szerintem mindenkinek meg kellene tanulnia meditálni, relaxálni, lecsendesedni, önvizsgálatot gyakorolni. Ezek a gyakorlatok adják meg azt a fizikális és mentális egyensúlyt, amely a túlélés záloga ebben a túlhajszolt világban. Másrészt ezek a belső folyamatok, munkák, amiket az ember tudatosan végez, segítenek abban, hogy kifelé is tudatosan tudjunk dolgozni. Ne az árral sodródjunk, ne az éppen aktuális trendre üljünk fel, hanem céloktól, jó ügyektől vezérelten építkezzünk lépésről lépésre. Én 13 évesen kezdtem, 20 éves korom óta pedig nagyon aktívan meditálok, tanulmányozom és tanítom is a keleti filozófiákat. Ha ezt a belső munkát folyamatosan végezzük, akkor a külső eredmények is megjelennek. Nem látok a környezetemben olyan embert, akinek tíz évi meditáció után ne lenne gazdagabb, kiegyensúlyozottabb, boldogabb élete, mint előtte. Az én személyes életemben ez mindennek az alapja, ez adja meg az egyensúlyt és az inspirációt is az élethez, a jó emberi kapcsolatokkal, nyugodt reggelekkel és estékkel. Rohanunk, rohanunk, nagyon gyors a tempó, nagyon sok a változás körülöttünk.

Tudatosan meg kell tanulnunk azt, hogy megéljük, amiben benne vagyunk, hogy időnként megálljuk, kifújjuk a levegőt, örüljünk annak, hogy süt a nap. Ha ez nincs, minden kiüresedik és az életünk egy öncélú hajszává változik.

Én már az óvodában tanítanám erre a gyerekeket! Nagyon sokfelé dolgozom a világban, szinte nincs olyan ország, ahol fizikailag vagy online ne fordultam volna meg, de mindenhol azt láttam, hogy a sikeres, szakmai ambícióval teli emberek mögött ott van a meditáció, a jóga, ott van valami belső utazás, ami a lazításban, a töltődésben, az összpontosításban segít. Meg kellene tanulniuk ezt a munkaadóknak is, mert szintén a fenntarthatóság része, hogy nem megrágom és 10 év múlva roncsként kiköpöm a munkavállalóimat, hanem hosszú távon hatékony, energikus, kreatív munkára képes emberek legyenek. Fontos eleme az innovációnak, hogy a technológia mellett az emberi vonal is erőteljesen jelen legyen, és azért fejlesszünk, hogy az embernek legyen jó…

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Videón, ahogy először beindítják a Marson a helikopter rotorjait

Szelfit is küldött a vörös bolygóról a Perseverance és az Ingenuity.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 09.

hirdetés

Már csak napok vannak hátra addig, amíg először kísérel meg repülést egy másik bolygó felszínéről indulva az emberiség. A történelmi esemény előtt röviddel közös szelfit küldött a Marsról a Perseverance marsjáró és a repülésre készülődő Ingenuity marshelikopter, írja a Daily Star.

A NASA legújabb felderítője még február 18-án landolt a vörös bolygón. Néhány napja a rover alsó részére erősített 1,8 kilogrammos helikopter már levált a marsjáróról, a Perseverance pedig néhány méterre eltávolodott a másik szerkezettől. Így lehetősége volt egy közös szelfi készítésére az április 12-re, vagyis éppen Gagarin űrrepülésének 60. évfordulójára tervezett első repülési kísérlet előtt.

Amennyiben minden a tervek szerint alakul, akkor az Ingenuity három méteres magasságba emelkedik, és nagyjából 30 másodpercig tartózkodik majd a levegőben, ahonnan nagyfelbontású képeket készít a Mars felszínéről. A marshelikopter felvételei és adatai néhány órával később érnek majd csak el a földi irányítóközpontig.

Közben néhány órával ezelőtt újabb fotókból összeállított rövid videót töltöttek fel a marsjáró Twitter-fiókjába. Ezen már jól látszik, ahogy beindítják a drón rotorjait, vagyis a célegyenesbe érkeztek az előkészületek a két nap múlva esedékes felszállás előtt:

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Minden rendelkezésre áll, hogy igazi Jurassic Parkot hozzunk létre a Neuralink elnöke szerint

Pont ugyanazokat a dinókat még nem tudjuk feltámasztani, amik egykor uralták a bolygót, de nagyon hasonlókat már most létre tudunk hozni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 06.

hirdetés
"Valószínűleg megépíthetnénk a Jurassic Parkot, ha akarnánk"

- írta szombati tweetjében Max Hodak, a Neuralink társalapító-elnöke. Az Elon Musk érdekeltségébe tartozó futurisztikus neurotechnológiai vállalkozás vezetője hozzátette, hogy a manapság tenyésztett dinók nem egyeznének meg genetikailag a korábban élt őslényekkel, de nagyjából 15 év tervezés és mérnöki munka után "szuper egzotikus új fajok" jöhetnének létre.

Hodak azonban itt még nem fejezte be. Órákkal később egy újabb posztban azt fejtegette, hogy az egykor már kihalt élőlények feltámasztása érdekes eszköz lehetne bolygónk biodiverzitásának növelésére, már csak azért is, mert épp egy tömeges kihalás kellős közepén járunk.

Természetvédők ugyanakkor évek óta aggodalmaikat fejezik ki azért, mert korábban kihalt fajok újbóli feltámasztásán dolgoznak egyes tudósok, írja a Futurism. Azonban azok az ökoszisztémák, amikben a mára eltűnt fajok léteztek, nem véletlenül tűntek el a Föld felszínéről. Éppen ezért lenne teljesen idegen napjainkban egy új faj bevezetése, miközben a jelenlegi rendszerben ezeknek a lényeknek tulajdonképpen nincs helyük. Vagyis - bár az ötlet jól hangzik - fennáll a veszély, hogy a filmhez hasonlóan legalább annyira kontraproduktív lenne a dinoszauruszok feltámasztása.

hirdetés

A Jurassic Park Michael Crichton 1990-es könyve, mely két évvel később, Őslénypark címen jelent meg Magyarországon. A regény alapján Steven Spielberg készített azonos című, nagy sikerű filmet 1993-ban. A történet szerint a dinoszauruszokat a DNS-ek alapján klónozzák, az őslényeket pedig egy távoli szigetre költöztetik, ahol látványosságként mutogatják. A park megnyitása előtt néhány nappal azonban a dinók elszabadulnak.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

38 nyelven beszél és a horoszkópot is ismeri a házilag készített indiai robotnő

Gyártója, egy informatikatanár elsősorban a diákokat segítené vele.
Fotó: Northfoto - Tahir Ibn Manzoor/SWNS - szmo.hu
2021. április 08.

hirdetés

Felismeri a különböző tárgyakat, matematikai problémákat old meg és 38 nyelven beszél az a robotnő, amit házilag készített egy indiai informatikatanár - írja a Daily Star.

Dinesh Patel saját otthonában rakta össze a mesterséges intelligenciával ellátott Shalut, aki “a diákok jó barátja és mentora lehet”.

A mindössze 500 fontból, azaz 207 ezer forintból készített gép anyaga nagyrészt műanyag, alumínium és kartonpapír. Shalu mégis számos képességgel rendelkezik: tud újságot olvasni, beszámol az időjárásról, horoszkópokat és recepteket olvas fel.

A robotnő “agya” egy számítógép, teste egyelőre kezdetleges. Az alkotó hamarosan 3D nyomtatással állít majd elő neki új testrészeket.

“A szabadidőmben hoztam létre, eldobott anyagokat és helyben gyártott komponenseket használtam hozzá. Ez mutatja, hogy helyileg is képesek vagyunk olyan eszközöket létrehozni, mint a sokkal több erőforrással rendelkező laboratóriumok” - árulta el Dinesh.

hirdetés

A férfi három évig dolgozott Shalun, akinek azért adott női arcot, hogy könnyebben elfogadhatóvá tegye.

"Még rengeteg dolgom van vele, de remélem, sikerül befejeznem a közeljövőben. Szeretném, ha diákoknak segítene az iskolai tanulmányokban, és bevezetné őket a robotika alapjaiba is. India-szerte többezer gyerek marad ki az oktatásból. Elsősorban nekik szánom Shalut: azoknak, akik szeretnének tanulni, de nincsen rá lehetőségük"

- mondta.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: