hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Odamenni nehezebb, mint visszajönni - így gyarmatosítanák a Marsot

A NASA, tervei szerint 2024-ben embereket szeretne a Holdra vinni, amihez a privát szektorból kerestek cégeket, akik egymással versenyezve elkezdik megtervezni az űrhajót.
Pörös Izabella, Címkép: Pixabay - szmo.hu
2021. február 14.

hirdetés

Az egyik fontos magánvállalat, amelyről sokat hallunk a Mars felkeresése kapcsán, a SpaceX, akik 2020 májusában első magáncégként űrhajóst vittek az ISS-re (Nemzetközi Űrállomás). A NASA-val tovább dolgozva már alá is írták a szerződést, miszerint 3 civil turistát is eljuttatnak egy 10 napos kirándulásra a Falcon 9 rakétára felszerelt Crew Dragon capsule űrhajóval a Nemzetközi Űrállomásra, terveik szerint még idén.

A SpaceX a Starship-től (csillaghajó), valamint a hozzá tartozó Super Heavy nevet viselő rakétájuktól várja a nagy álom megvalósítását, vagyis hogy személyzetet és rakományt szállítson Föld körüli pályára, majd a Holdra, a Marsra és azon túlra. Bármelyik bolygón is szeretnének mihamarabb landolni, a misszió még korántsem indulásképes, a hajó rakétájának prototípusa, a Starship SN9 legutóbbi tesztjén, február 2-án landoláskor szétrobbant, mivel az egyik Raptor motor nem gyulladt be. Az USA-beli FAA (Szövetségi Légügyi Hatóság) vizsgálja a balesetet, amely ugyan egy próbarepülés volt, ember nélkül a fedélzeten, ám indítási vagy visszatérési balesetnek minősül.

A tervezett űrhajó rendszere teljesen újrafelhasználható, a vállalat CEO-ja, Elon Musk ugyanis fenntartható város felépítését tervezi a vörös bolygón, amire becslései szerint 1000 csillaghajóra és 20 évre lesz szükség. Az, hogy a küldetés megvalósítható-e, egy lehetséges szállítóeszközön is múlik, de nem kizárólag ez az egyetlen megoldandó feladat.

FunFact: A Mars, ahol 687 földi napból áll egy év, február 7-en ünnepelte az újévet. A nagy szám abból adódik, hogy a bolygó majdnem kétszer annyi idő alatt kerüli meg a Napot, mint a Föld. Hogyan jutunk oda?

Körülbelül féléves odaútra és féléves visszaútra lehet számítani, ami legalább akkora pszichés terhelést jelent, mint fizikait. Egy marsi küldetés legfontosabb része azonban, hogy az ember vissza tudjon jönni. Márpedig visszajönni - ugyanúgy, mint a Hold esetében - elvileg könnyebb, mint odamenni. Egyszerűen azért, mert a Mars kisebb, így a kevesebb tömege csekélyebb gravitációt is eredményez, könnyebb róla felemelkedni. Viszont a visszaúthoz szükséges üzemanyagot célszerű előre oda vinni, de lehet, hogy van más megoldás is.

“A helyszínre vitt eszközökkel, például vízből, vízbontással, hidrogént és oxigént lehet előállítani. Ha ott vízjeget találnak, akkor abból könnyen lehet elektrolízissel napelemes, vagy más típusú helyi energiafejlesztéssel üzemanyagot előállítani” - mondta Vizi Pál Gábor űrkutató-fejlesztőmérnök, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Űrfizikai és Űrtechnológia osztály Űrtechnológiacsoport csoportvezetője.

hirdetés

A Mars lassabban kerüli meg a Napot, mint a Föld, azért, mert távolabb helyezkedik el a Naptól, mint a bolygónk. A Naprendszert képzeljük el tölcsérszerűen, ahol a tölcsér alja a Nap. A bolygók keringése annál gyorsabb, minél közelebb helyezkednek el hozzá. Mint amikor egy tölcsérbe beledobunk egy golyót. Az elején lassabban halad, de minél lejjebb megy a tölcsér alja felé, annál gyorsabb lesz. A bolygók keringése annál fürgébb, minél közelebb helyezkednek el a Naphoz.

"Egyik bolygóról a másikat megcélozni úgy kell, mintha egy kosárlabdát szeretnénk a hálóba dobni. Azzal a különbséggel, hogy a bolygók mind mozognak is közben. Ezért meg kell várni a bolygók legmegfelelőbb állását, úgynevezett indítási időablakot, amikor a legkisebb energiával lehet eldobni valamit az egyikről a másikra és ez a valami rá tud állni egy úgynevezett Hohmann pályára, amely lényegében a tölcsérből való kifele jutást jelenti ellipszis alakú pályát leírva.”

FunFact: A Föld körül körülbelül 8 km/másodperc felszínhez mért sebességgel lehet keringési pályán lenni, ami azt jelenti, hogy ha fönt eldobunk egy követ ezzel a sebességgel vízszintesen, bár az zuhan a Föld felé, de mindig pont annyit megy odébb, mint amennyit esik lefele. Ettől marad körpályán.

A vörös bolygó megközelítése nehéz. Optimális esetben a Naprendszer belsejétől közelítik meg, de kívűlről célszerű landolni. Megismerése mégis fontos. Landolni komplikált a felszínén, hiszen ha rosszul közelítik meg, könnyen túl lehet lendülni a Mars pályáján, ahonnan nincs gyors visszaút a Marshoz.

“Minden évben kicsit más a pálya és az idei pályák miatt a Mars eltalálásához fékezni kell, mert a lokális gravitációs gödrébe való be- majd kiesés felgyorsítaná az űrhajót, és sem a Marsot nem találná el, sem pedig az így kialakult pályán már a Földet sem érné el. Egyszerűen visszaesnének a Nap felé egy saját ellipszis pályára, ami maga lenne a katasztrófa. Bármilyen hihetetlen, a leszállás a gyakorlatban teljesen automatikusan szokott működni, a használatos űreszközöknél nincs szükség emberi manőverezésre.”

Megérkeztünk a Marsra, hogyan tovább?

Első körben létre kell hozni egy emberek ellátására alkalmas telepet. “Előre odatelepítenének különböző létfenntartó elemeket, létrehoznak egy bázist többszörös visszatérési tartalékkal, élelemmel, ivóvízkészlettel. Olyan építőeszközökkel, elemekkel, amelyekkel helyi utakat, háztömböket építhetnek, alagutat fúrhatnak. A Marsnak a felszíne alatt alakíthatnának ki sugárzásvédett, szélvédett helyeket, mivel a vörös bolygó felszínén sokkal nagyobb a sugárzás, mint a Földön. Ráadásul ha a Marson vihar van, a megfigyelések szerint az az  egész bolygót beteríti. Ezektől védelmi burkot kell kialakítani, megbízható, jó sugárvédelmet. Valószínűleg a felszín alá érdemes települni. Ehhez a Földön is hasonlóan létező bazaltstruktúrába kell alagutakat befúrni, vagy a már meglévő, természetes barlangokat lehet felhasználni.”

A Mars ritka légköre nem véd, így a kozmikus sugárzás is probléma, de lehet rá több megoldás. Mint ahogy az atomreaktorokban, itt is lehetne vizet használni. “Volt már olyan terv is, hogy egy vízjeges burokkal vegyék körbe az űrhajókat, eszkimó iglu szerűen, amelyet egyszerre lehetne üzemanyagbázisnak, ivóvíz-bázisnak és sugárzásvédelemre is használni. A lényeg tehát, hogyha van elég energiánk és vizünk, akkor van sugárzásvédelmünk, ivóvizünk, üzemanyagunk, és még fürödni is tudunk.”crashbangphoto/pixabay

A rakéta

A Falcon Heavy jelenleg a világ legerősebb használatban lévő rakétája. Történelmileg csak a Saturn V előzi meg, a rakéta, amelyik az Apollo legénységét a Holdra repítette. A jelenlegi adatok szerint pontosan 63.8 tonna hasznos terhet képes alacsony Föld körüli pályára szállítani.

A következő, SN10 tesztre heteken belül sor kerülhet, de kimenetétől függetlenül a Falcon Heavy rakétának lesz dolga, hiszen a NASA a napokban jelentette be, hogy ezt a típust választják a tervezett Hold körül keringő űrállomás bázis első két komponensének szállításához. Az Artemis program részeként egyébként az első női űrhajóst is szeretnék eljuttatni a Holdra. A terv szerint 2024 májusa előtt azonban nem indulnak és becslések szerint 332 millió dollárba fog kerülni mindez a NASA-nak.

A Falcon Heavy addig sem fog tétlenkedni, hiszen 2022 nyarára tervezik a kilövését annak az űrhajónak, amelyik a 16 Psyche aszteroidát fogja feltérképezni. A fémekben gazdag, több mint 200 km átmérőjű aszteroida a Nap körül kering, a Mars és a Jupiter között. Feltételezések szerint a Psyche hasonló lehet egy ‘meghámozott kisbolygó magjához’, így annak vizsgálatával többet tudhatunk meg a bolygók kialakulásáról.

Általában elmondható, hogy több ismeretanyagra van szükségünk otthonunkról, a Naprendszerről, ahol lakunk. Komplex egységként kell szemlélni, így a Mars megismerése, az ottani esetleges elővilág kihalásának megértése elemi érdekünk, hiszen hozzájárulhat a földi élet megóvásához.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Ukrajnában jöhet a drónok háborúja: összecsaphat a török és az orosz csúcstechnológia

Még sohasem csatáztak drónrajok az égen, az alkalmazásuk alapvetően átírhatja a háború játékszabályait.
Fotó:Wikipédia - szmo.hu
2021. április 22.

hirdetés

A török Bayraktar drónnak esélye sincs az orosz Lancettel szemben - állította a minap a Rosszija 1 orosz állami televízió. A YouTube-ot pedig elárasztották azok a kisfilmek, amelyek azt mutatják be, hogyan működne a dróntechnológia egy csatában. Az oroszok azt állítják, „alá tudja aknázni az eget" Lancet drónjaikkal, amelyek a levegőben körözve várják az ellenséget, majd kamikáze módjára csapódnak bele a támadókba.

Ez egyáltalán nem csak elméleti lehetőség, az ukrán és az orosz harci alakulatok ugyanis hetek óta farkasszemet néznek egymással a Krímnél. Az ukránok pedig az elmúlt időszakban felkészültek egy orosz páncélos invázióra, amit elsősorban a Bayraktar nevű török drónokkal akarnak elhárítani.

VIDEÓ: így működik a Lancet

Oroszország nem veszi félvállról a fenyegetést,

Törökország ugyanis mára valóságos drónnagyhatalommá vált, és éles konfliktusokban is bizonyította, mit tudnak az eszközei.

Bár 2015-ig csak az amerikai, a brit és az izraeli hadsereg volt képes katonai dróncsapásokra, az elmúlt években a helyzet gyökeresen megváltozott. Sok országban rájöttek, mennyi előnye van a drónoknak. Amellett, hogy viszonylag olcsók és hatékonyak, a támadó fél nem veszélyezteti saját magát, és nem utolsósorban sokkal kisebb ellenállással fogadja az egyes országok közvéleménye a drónháborút, mintha katonákat küldenének ellenséges terepre.

hirdetés

Törökország részben kényszerből fogott saját gyártásba. Először 1996-ban vásároltak fegyvertelen amerikai drónokat. Ankara akkor már háborút vívott a szakadár kurd PKK harcosaival, akik az ország délkeleti hegyeiben rejtőztek. Miután a török hadsereg nehezen tudta őket nyomon követni, a drónokban látták a megoldást. A drónok ugyanis órákat képesek a levegőben tölteni, ami alatt lokalizálhatták a PKK rejtekhelyeit. A probléma csak az volt, hogy mire odaértek az F-16-osok, a célpontok gyakran eltűntek.

Fegyveres drónokhoz azonban nem jutottak, az amerikai kongresszus előbb 2010-ben, majd 2012-ben is megakadályozta, hogy ilyeneket vásároljanak. Így nem maradt más hátra, mint a saját fejlesztés.

Ebben a két főszereplő a Turkish Aerospace Industries (TAI) és a Baykar Makina nevű vállalat lett.

A TAI már korábban megkapta az amerikai General Dynamics-tól a licenszet a török F-16-osok gyártására, és 2004-ben megbízást kapott támadó drónok kifejlesztésére. Ennél is fontosabb volt a Baykar Makina belépése, amelynek tulajdonosa, Selçuk Bayraktar a Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) folytatott elektromérnöki tanulmányai során sok mindent megtudott a drónokról. 2007-től már teljes egészében a törökországi fegyveres drónok kifejlesztésének szentelte idejét, és két évvel később szerződést kapott a Bayraktar TB2 drón gyártására.

Azokat az alkatrészeket - például a motort és a szenzorokat, - amelyeket nem tudtak maguk gyártani, importból szerezték be. Ennek nem volt akadálya, mivel civil és katonai alkalmazásuk egyaránt lehetséges volt.

A Bayraktar TB2 drónokat 2015-ben vetették be először, a PKK harcosaival szembeni hírszerzésre és célzott csapásokra használták. Bevetésükre Törökország délkeleti részén, az iraki határ közelében került sor, továbbá a szíriai határon túl, ahol szíriai kurdok nagy területeket tartottak ellenőrzésük alatt.

Az oroszok is Szíriában találkoztak először a Bayraktar drónokkal. Amikor tavaly februárban a szíriai hadsereg orosz légi támogatással döntő csapást akart mérni a lázadók által tartott utolsó állásokra Idlib tartományban, a török drónflotta kíméletlenül lecsapott rájuk.

Hulusi Akar török védelmi miniszter szerint néhány nap alatt 2557 szíriai katonát öltek meg, harcképtelenné tettek két drónt, nyolc helikoptert, 135 harckocsit, két harci repülőgépet, több tucat ágyút és öt légvédelmi rendszert.

Júniusban Khalifa Haftar líbiai tábornoknak egy évi ostrom után már majdnem sikerült elfoglalni Tripolit, Fajez asz-Szarradzs nemzetközileg elismert kormányának székhelyét. A török drónok azonban Szarradzs segítségére siettek és Haftar erőit egy hét alatt visszaverték.

Szeptemberben pedig a törökök drónjaikkal az azeriek oldalán avatkoztak be a Hegyi Karabahért vívott, immár 30 éve tartó örmény-azeri konfliktusba. Hat hétig tartó kemény harcok után Nikol Pasinjan örmény elnök november elején békemegállapodást írt alá, amely gyakorlatilag országa kapitulációját jelentette.

VIDEÓ: a Bayraktar TB2

A Correspondent cikke szerint mindez azt mutatja, hogy a török drónok felborították a katonai egyensúlyt a térségben Ankara, illetve az Ankara által támogatottak javára.

A drónok a török nemzeti büszkeség szimbólumai lettek, Selçuk Bayraktar pedig immár bekerült a legfelsőbb körökbe: alig 6 hónappal az első sikeres tesztet követően feleségül vette Recep Tayyip Erdogan elnök legkisebb lányát, Sümeyyét.

Közben a török hadicégek már a drónok következő, nagyobb hatótávolságú és nehezebb fegyverzetű generációjának fejlesztésén dolgoznak.

A cél, hogy a török hadsereg 2023-ra teljesen önellátó legyen ezen a téren. Ez azért fontos, mert Törökországnak importkorlátozásokkal kell szembenéznie. Kanada például tavaly októberben a Hegyi Karabah-beli beavatkozás után megtiltotta motorok és szenzorok eladását Ankarának. A drónok révén Törökország a jövőben kevésbé szorulhat rá a külföldi harci repülőgépekre is. Ennek is van jelentősége, mivel tavaly óta az Egyesült Államok megtiltotta az F-35-ösök eladását Ankarának.

Törökország példája azt mutatja, hogy nem csupán kifizetődő dolog a drónfejlesztés, hanem viszonylag könnyű is. Ankara alig 5 évvel a Bayraktar TB2 első tesztje után már a támadó drónok egyik legnagyobb gyártója a világon. A TB2-k immár Azerbajdzsánba, Katarba, Ukrajnába és Líbiába is eljutottak, míg a TAI Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel tárgyal drónok eladásáról.

VIDEÓ: török drónok és drónrajok akcióban

A török drónok terepen bizonyítottak és sokkal olcsóbbak, mint az amerikai és izraeli modellek, ráadásul még importkorlátozások alá sem esnek. De ugyancsak figyelemre méltó drónipart épített ki az elmúlt néhány év alatt Kína, Irán és Pakisztán, és foglalkozik a technológia fejlesztésével Dél-Afrika, Lengyelország és Belarusz is.

Kína nemrégiben új rekordot állított fel azzal, hogy egyszerre bocsátott fel a légtérbe 3051 drónt. És sok helyen kísérleteznek már autonóm drónokkal, amelyek emberi beavatkozás nélkül végzik el a feladataikat.

Francis Fukuyama amerikai történész szerint a viszonylag olcsón előállítható, kicsi és mozgékony drónrajok teljesen átalakíthatják a hadviselést.

Idejétmúlttá tehetik a páncélosokat, emberveszteség nélkül semmisítve meg azokat, ahogy ez Idlíb tartományban is történt. Fukuyama szerint könnyen lehet, hogy a 2003-as iraki háború volt az utolsó, melyet tanksereggel vívtak.

Azt ugyanakkor senki sem tudja, mi történik, ha két, nagyjából egyforma tudású drónraj kerül szembe egymással. Ukrajna fölött ez is kiderülhet.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

Az eddigi legfehérebb festék segítheti az épületek és a Föld hűtését

Az új festék a napfény 98 százalékát veri vissza és a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a környező levegő hőmérsékletnél 4,5 Celsius-fokkal hidegebbre hűtötte le a felületeket még közvetlen, erős napsugárzás esetén is.
MTI, Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2021. április 16.

hirdetés

A valaha volt legfehérebb festéket állítottak elő amerikai kutatók azzal a céllal, hogy javítsák az épületek hűtését és hozzájáruljanak az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez.

Az új festék a napfény 98 százalékát veri vissza és a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a környező levegő hőmérsékletnél 4,5 Celsius-fokkal hidegebbre hűtötte le a felületeket még közvetlen, erős napsugárzás esetén is

- olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

A szakemberek szerint a termék egy-két éven belül forgalomba kerülhet.

A tetők fehérre festése évszázadok óta bevett gyakorlat az épületek hűtésére.

A jelenleg elérhető fényvisszaverő fehér festékek ugyan jóval hatékonyabbak, mint a sötét színű tetőburkolatok, de a napfény csupán 80-90 százalékát verik vissza és elnyelik az ibolyántúli fényt, ami azt jelenti, hogy nem tudják a környezeti hőmérsékletnél hidegebbre lehűteni a felületeket.

hirdetés

Az új festék azonban képes erre, csökkentve a légkondicionálók szükségét és a működtetésükkel járó szén-dioxid-kibocsátást.

"A legfehérebb fehér azt jelenti, hogy a festék a lehető legnagyobb mennyiségű napfényt képes visszaverni az űrbe" - mondta Xiulin Ruan, az amerikai Purdue Egyetem munkatársa.

A festék három tényezőnek köszönheti hatékonyságát: a színezőanyagként használt bárium-szulfátnak, amely a hagyományosan alkalmazott titán-dioxiddal szemben nem nyeli el az UV-fényt, a magas - 60 százalékos - pigmentkoncentrációnak, valamint a különböző méretű pigmentrészecskék alkalmazásának.

A szakemberek szerint az ultrafehér festéket a hagyományos változatokhoz hasonlóan lehet legyártani és árban sem térnek el egymástól. A teszteken a festék kopásállónak bizonyult, de további vizsgálatokra lesz szükség annak megállapítására, hogy hosszú távon mennyire tartós.

Ruan elmondta, hogy a festék nem jelent kockázatot az emberek látására, a felületekről szétszórtan visszaverődő napfény nem erős.

A szakemberek az ACS Applied Materials & Interfaces című folyóiratban számoltak be az eredményeikről.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Gigler Dóra: Utópisztikus gondolat, hogy 8 milliárd embert egyik pillanatról a másikra lebeszélünk a húsevésről

Ha holnap leállna az összes autó, akkor is száz évbe telne, míg megállna a globális felmelegedés – mondja a WWF-nél dolgozó biológus. Azt is megkérdeztük tőle, vajon meg tudjuk-e akadályozni a saját kihalásunkat.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2021. április 22.

hirdetés

Gigler Dóra konzervációbiológus és környezeti nevelési szakértő a BrainBar "Mi a kérdés?" című podcastjában beszélt a faji kihalások aktualitásairól. Miután nagyon érdekel a téma, tudtam, hogy interjút kell kérnem tőle.

- Nagyon megörültem, amikor meghallgattam a Brain Bar podcastját, mert mindig is érdekelt a kihalás témája. Eddig, ha jól tudom öt tömeges kihalási esemény volt. Ezek közül a dinoszauruszok kihalása él leginkább a köztudatban, amit vagy egy aszteroida okozott vagy nem. Erről megoszlik a tudósok véleménye. Tudományosan mi a kihalási esemény meghatározása?

- Kihalásról akkor beszélhetünk, amikor egy-egy faj eltűnik a Földről. Emellett vannak olyan tömeges kihalási események, amikor jellemzően valamilyen külső esemény hatására rövid időn belül nagyon sok faj tűnik el. Ezt okozhatja aszteroida, mint a dinoszauruszok esetében, vagy akár a légkör összetételének a megváltozása.

- Meg kell akadályoznunk egyes fajok kihalását, vagy olyan sajnálatos, de elkerülhetetlen, természetes folyamatként kell tekintenünk rá, mint a halálra?

- A kihalás az evolúció velejárója, egy természetes folyamat. A tömeges kihalás maximum annyiból természetes, hogy már többször megtörtént, és valószínűleg, meg is fog még történni. Mindig is óriási sokként éri a bolygót, amelynek kiheverése akár több százezer évig is eltarthat.

hirdetés
Most is egy ilyen tömeges kihalási esemény zajlik, azzal a különbséggel, hogy most először nem valami katasztrófa, külső behatás az oka, hanem egyetlen faj, az ember élettevékenysége.

- Az emberiség a teremtés koronájaként tekint magára, azt hisszük, mi vagyunk a Föld urai. Miközben ha megnézzük például a dinoszauruszok „regnálását”, ahhoz képest az ember jelenléte a bolygónkon elenyésző.

Igaz, annyi különbség azért van, hogy akkor nem egyetlen dinoszaurusz faj uralta 200-300 millió évig a Földet. Hogy volt képes egyetlen faj ennyire a többi nyakára nőni?

- Egész egyszerűen olyan jól tudunk alkalmazkodni, hogy a Föld bármely pontján képesek vagyunk életben maradni.

David Attenborough mondott valami nagyon érdekeset az új filmjében. Korábban az evolúció során ahhoz, hogy egy faj fejlődjön, fizikailag meg kellett változnia, ami nagyon lassú folyamat. Generációk százai, ezrei szükségesek hozzá.

Nekünk, embereknek azonban elegendő lehet egy gondolat. Az agyunk növekedésével emelkedtünk ki ennyire. Kordában tartjuk a ragadozóinkat, megoldottuk a folyamatos élelmiszer-ellátásunkat, a különböző kórokozókat is legyőzzük, gyógyszereket gyártunk, meghosszabbítjuk az élettartamunkat. Ezzel kiemeljük magunkat a természetes közegből és sokkal egyszerűbbé, kényelmesebb tesszük magunk számára az életet.

- Ez nyilván felelősséget is ró az emberre. De kell-e például tennünk azért, hogy megakadályozzuk azon fajok kihalását, amelyek nem feltétlenül az ember miatt, hanem más, természetes folyamatok miatt kerülnek veszélybe?

- Azt szoktam mondani, a Pókember óta tudjuk, hogy a nagyobb erő nagyobb felelősséggel jár. Az én szakmám is azért jött létre, hogy próbáljuk kordában tartani ezeket a folyamatokat.

Nehéz manapság különbséget tenni aközött, hogy mi az, ami természetes, és mi az, ami nem. A bolygó elképesztő szinten megváltozott a mi tevékenységünk következtében, sok tudós szerint már meghaladtuk a holocén földtörténeti kort és beléptünk az antropocénbe. Az antropo az ember tevékenységére utal.

Maga a kihalás egy rendkívül lassú folyamat. Nehéz tetten érni. Annyit tehetünk, hogy megfigyeljük ezeket az élőlénycsoportokat, és ha azt látjuk, hogy bizonyos folyamatok nem jó irányba haladnak, akkor megpróbálunk beavatkozni.

A természetben ez azért nehéz, mert minden mindennel összefügg, és emiatt a rendszer tehetetlensége is nagyon nagy.

Jó példa erre a klímaváltozás. Sokakban él az a tévhit, hogyha holnaptól senki nem közlekedne autóval és nem használnánk fosszilis energiahordozókat, akkor nagyon rövid időn belül megállna a globális felmelegedés.

Ez egyáltalán nem igaz.

Ha holnap mondjuk leállna az összes autó, akkor is körülbelül száz évig folytatódna még a felmelegedés, mert ennyi idő, amíg a levegőben lévő szén-dioxid elbomlik.

- Van egy népszerű mém. Egy szarvas megy át az úttesten, és valami olyasmi a szöveg, hogy „nem a szarvas megy át az úton, hanem az út megy át az erdőn”. Ezzel azt szokás sugallni, hogy az ember betolakodó az erdőben, az állatok élőhelyén.

Ami szerintem ebben a formában igazságtalan, hiszen mi is az erdőből indultunk, mi is a természet részei vagyunk, valamennyi jogos jussunk nekünk is van mindebből.

Van arra valami tudományos elképzelés, mi lenne az ideális egyensúly, meddig szabadna az emberiségnek nyújtózkodnia?

- Minden területnek van úgynevezett eltartóképessége. Amíg valami el nem éri ennek az eltartóképességnek a határát, addig az a létforma növekedni tud, hiszen rendelkezésre állnak a különböző erőforrások, amiket a saját növekedésre használhat.

A bolygónk esetében véges területről és véges erőforrásokról beszélhetünk. Ki lehet számolni, hogy adott területen egy főre mennyi jut a szükségletei kielégítésére. Ez gyakorlatilag az ökológiai lábnyom.

Világszinten 1,8 hektár jutna egy főre fenntarthatóan. Ennyi az, amit a Föld képes lenne megújítani. Ehhez képest jelenleg globálisan 2,2 hektárt használ egy ember az igényei kielégítésére. Magyarországon még rosszabb a helyzet: ha a Földön mindenki úgy élne, mint mi magyarok, több mint 2 bolygóra lenne szükségünk a fogyasztási igényeink kielégítéséhez, ugyanis nálunk ez a szám 3,7 hektár. Épp ezért le kéne számolnunk azzal a paradigmával, hogy a folyamatos fejlődés fenntartható.

Körülbelül 8 milliárdan vagyunk a bolygón.

Ha mindenkit olyan színvonalon szeretnénk eltartani, mint egy átlag amerikai állampolgár, akkor körülbelül másfélmilliárdan élhetnénk itt.

Ha sokkal több fát vágunk ki, mint amennyit az erdő újra tud termelni, akkor nem nehéz belátni, hogy az erdő előbb-utóbb el fog tűnni. De bármennyire egyértelműek is ezek a jelek, egyszerűen nem jutunk el odáig gazdasági és politikai szinten, hogy hathatós változások történjenek.

- Az emberiség számára talán a legfontosabb kérdés: képes megakadályozni a saját kihalását?

- Lassan egy évszázada, hogy ezek a jelek, ezek a mérések és adatok ott vannak az asztalokon. A tudósok szerte a világon kongatják a vészharangokat, és még mindig ott tartunk, hogy vannak klímaválság-tagadók.

Pedig hatással vagyunk a saját bolygónkra, de úgy látom, inkább a vesztünkbe rohanunk, sem hogy lemondjunk egy adott életszínvonalról.

Ennek ellenére mi a WWF-nél bízunk benne, hogy ezek a negatív trendek megfordíthatók, és lassan, de biztosan változtatni tudunk. A kérdés, hogy ez időben történik-e majd.

- Visszatérő vitatéma a húsfogyasztás. A húsfogyasztással mennyiben járulunk hozzá a környezetromboláshoz, vagy akár a fajok kihalásához?

- Nagyon utópisztikus gondolat, hogy 8 milliárd embert egyik pillanatról a másikra lebeszélünk a húsevésről. Ez valószínűleg soha nem következik be. Viszont fontos látni, hogy az ipari hústermelésnek valóban hatalmas a terület-, víz- és energiaigénye. 1 kg marhahús előállításához például átlagosan 15500 liter vízre van szükség – ez természetesen függ az állattartás módszerétől és az adott éghajlattól is.

De arról sem vagyok meggyőződve, hogy környezettudatosabb lesz a bolygó, ha mindenki kinoát és avokádót fog enni, amit Dél-Amerikából kell importálni és aminek a termelése is nagy volumenű erdőirtással jár. Ennél sokkal környezetkímélőbb volna, ha a saját erdeikben magas állománysűrűségben jelen levő vadakat fogyasztanák. A vadhúsnak egyébként meglepően kicsi az ökológiai lábnyoma, pontosan azért, mert nem igényel extra földterületet.

Akár húsról, akár növényekről beszélünk, a legjobban akkor döntünk, ha helyi, szezonális és lehetőleg kistermelőtől származó élelmiszereket fogyasztunk, amik nem távoli országokból érkeztek és nem járnak hatalmas természetpusztítással, tájátalakítással.

Ezzel a választásunkkal pedig a hazai termelőket is támogatjuk.

Mi a kérdés? címen új podcastműsort indított a Brain Bar. A műsor kétheti rendszerességgel nyúl bele a sokszor kényelmetlen, mégis jelentős témákba, hogy egy meghívott szakértő segítségével a hallgató is eljusson, ha nem is az egzakt válaszokig, de a helyes kérdések feltevéséig. A jó kérdés ugyanis a sikeres első lépés a probléma megoldása felé.

Az adásokat a BrainBar Spotify csatornáján követhetitek.

- Ön foglalkozik környezeti neveléssel is. Én bevallom, pesszimista vagyok, úgy látom, a nemtörődömség és a pénz szeretete mindig erősebb lesz, mint a környezettudatosság. Van remény?

- Nyilván hinnem kell benne, hogy lehet javulást elérni, különben nem volna értelme a munkámnak.

De nem csak én, hanem az egész WWF hálózat hisz abban, hogy kis lépésekkel el kell kezdeni a munkát alulról is. Nem ülhetünk ölbe tett kézzel, hogy majd szuper döntések születnek és azok majd holnaptól megváltoztatják az életünket, hanem egyéni szinten is el kell kezdeni a munkát.

Szerencsére az elmúlt években a környezettudatos szemlélet erőteljesen megjelent a fiatalabb generációk körében is. Azt látjuk, hogy maguk a gyárak, vállalatok is érzékelik ezt a változást.

Tisztában vannak vele, hogy azok, akik most általános iskolába vagy középiskolába járnak, sokkal tudatosabb fogyasztók lesznek, mint bármelyik korábbi generáció. Azt is tudják, hogyha lesz olyan választásuk, hogy környezettudatos termékeket vásároljanak, akkor amellett teszik majd le a voksukat.

Ezért a cégek nagy erőforrásokkal keresik azokat a piaci réseket, ahol elsőként jelenhetnek meg valamilyen környezettudatos innovációval.

Ez azt mutatja, hogy a vásárlóerővel igenis lehet üzenni, és erre sokkal gyorsabban reagál a piac, mint a politikai döntéshozók. Ezért is próbálok optimista maradni, mert látom, hogy ez a rendszer működik.

- Mit tehetünk még egyénileg?

Elsősorban szeressük a természetet és védjük aktívan! Ne csak a szavak szintjén köteleződjünk el a fenntartható megoldások mellett, hanem egyre több döntésünkben legyünk tudatos és mérsékletes fogyasztók. A Brain Bar podcastjében számos hasznos tippet megosztottam a hallgatókkal, érdemes meghallgatni őket.

Ezek mellett nagyon sok lehetőség van a természet- és környezetvédelemért dolgozó szervezetek segítésére. Végezhetünk önkéntes munkát. Megkérdezhetjük az adott szervezetet, hogy mi kell nekik. Hátha épp egy fordítóra vagy valamilyen szaktudásra van szükségük.

De ha valaki túl elfoglalt, akkor is segíthet nagyon egyszerűen: támogathatja pénzzel a működésüket. Magyarországon nincs nagy kultúrája a kérésnek, pedig ezeknek a szervezeteknek szüksége van támogatásra a működésükhöz, erről beszélnünk kell. És igenis, pénzre is szükségük van, mert rezsit fizetnek, telefonszámlát, útiköltséget, satöbbi satöbbi.

Nem arra kell gondolni, hogy akkor most valaki utalja át a fizetése felét valamilyen szervezetnek. De például rendelkezhetnek az adójuk 1%-ról, ami csak pár kattintás.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Elolvadt a gigajéghegy az Antarktisznál, az a csoda, hogy idáig megmaradt

A milliárd tonnás tömb az ismert útvonalon haladt tovább, az Atlanti-óceán déli vizein a brit tengerentúli területekhez tartozó Déli-Georgia-sziget felé sodródott, ahol a legnagyobb jéghegyek szokták végezni úgy, hogy a sekély vizekben lassan elolvadnak.
MTI, fotó: MTI/EPA/Brit védelmi minisztérium/Phil Dye - szmo.hu
2021. április 18.

hirdetés

Elolvadt az A68, a közösségi média sztárjává vált gigajéghely, amelyik az Antarktiszról tört le 2017-ben.

A jéghegy területe akkoriban majdnem hatezer négyzetkilométer volt - írta a BBC hírportálja.

Mára azonban a műholdfelvételek alapján a gigajéghegy számtalan kis darabra töredezett, az amerikai National Ice Center jégkutató központ úgy ítélte meg, nincs értelme tovább követni.

Az A68 az Antarktiszi-félsziget szélén lévő Larson C-selfjégről szakadt el, egy éven át alig mozdult. Ezután egyre növekvő sebességgel kezdett észak felé sodródni az erős áramlatok és szelek segítségével.

A milliárd tonnás tömb az ismert útvonalon haladt tovább, az Atlanti-óceán déli vizein a brit tengerentúli területekhez tartozó Déli-Georgia-sziget felé sodródott, ahol a legnagyobb jéghegyek szokták végezni úgy, hogy a sekély vizekben lassan elolvadnak.

Ezt azonban az A68-nak valahogy sikerült megúsznia, végül a hullámok, a meleg tengervíz és a levegő emelkedő hőmérséklete végzett vele, egyszerűen kis darabokra töredezett szét.

hirdetés

Lenyűgöző, milyen sokáig kitartott

- mondta Adrian Luckman, a Swansea-i Egyetem kutatója a BBC-nek.

Az A68 a műholdak korának jéghegye, ezért valószínűleg az első, amelyik a közösségi média sztárja lett. Különösen akkor beszéltek róla sokat, amikor félő volt, hogy Déli-Georgia partjainál megfeneklik, elvágva ezzel a pingvinek útját a táplálékhoz, az emberek pedig aggódni kezdtek az állatokért.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: