Nemzetközi összefogás indul a vadon élő beporzók megmentéséért
Ahhoz, hogy a világunk élhető legyen, az kell, hogy a minket körülvevő ökoszisztémák is jól működjenek. A vadon élő beporzók nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a növények szaporodni tudjanak és termésük legyen.
"Európában 2050 méhfaj van, és rajtuk kívül majdnem 1000 zengőlégy és sok ezer lepke faj. Túlnyomórészt persze a méhek végzik a beporzást, de lepkék, legyek is, sőt, még csigabeporzó is van" - mondja Báldi András, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársa, az Ökológiai és Botanikai Intézetében működő Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője.
Pedig a vadon élő növények 70-80%-ának szüksége van beporzókra. Szüksége van rájuk az embernek is, mivel sok élelmiszerünk közvetetten beporzás útján jön létre, például a kávé, kakaó, vagy idehaza a gyümölcseink és zöldségeink túlnyomó része.
"Hiába jelölünk ki védett területeket a számukra, mert a felmérések azt mutatják, hogy már ott is csökken a beporzók száma. Nem véletlen, hiszen a természetes élőhelyük összterülete is lecsökkent a védett területeken kívüli élőhely-pusztító átalakítások miatt. Az egész régiót komplex rendszerként kell tekinteni" - magyarázza a kutató.
A vadon élő beporzók eltérő igényűek, így kora tavasztól késő őszig mindig lesz, amelyik az aktuális virágokat beporozza. Az emberi táplálékot szolgáló növények is több és jobb hozamot eredményeznek, ha vadméhek is vannak a tájban, és hozzájárulnak a beporzáshoz. Számtalan vizsgálat mutatta ki, hogyha kizárólag háziméhek poroznak be például egy almást, akkor más minőségű és mennyiségű lesz a termés. Az ember térnyerése, a földhasználat azonban lényegesen befolyásolja a vad beporzókat.
- sorolja a problémákat Báldi András.
A beporzók megmentéséért most Safeguard elnevezéssel nemzetközi projekt indult, amely 7.5 millió euróból valósul meg, és 14 európai ország, valamint Kína is részt vesz benne. A projekt az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programjának támogatásában részesül.
"Első lépésben össze kell gyűjteni, rendszerezni kell, és ki kell egészíteni a meglévő adatokat. Feltérképezzük az okokat, majd az ismeretekből tudásközpontot szeretnénk létrehozni, egy rendszert, amely segíthet a későbbiekben megvédeni a beporzókat."
A beporzók kutatásának fontos első lépése a mintavételezés, mely segítségével fel fogják mérni az állományokat. A kiskunsági vizsgálatban különböző élőhelyeken gyűjenek be méheket, de idén 200 méhhotelt is kiraktak, amelyeket ősszel összeszednek majd, és megnézik, hogy milyen egyedek lakták be a nádszálakat a méhhotelben. Ebből fogják tudni, hogy az adott környéken milyen méhfajok fordulnak elő.
A kutatások egyre gyakrabban alkalmaznak kifinomult technikákat. Például a környezeti DNS-re irányuló vizsgálatokat egyre szélesebb körben haszálják, így a pollen-kutatásba is érdemes bevezetni.
Ennek révén pedig a rendszer rejtett tulajdonságait is megismerhetik a kutatók. "Ahhoz, hogy meg tudjuk védeni a beporzókat, látnunk kell, hogy mennyire rendeződik át a rendszer, és mennyire lesz hatékony a beporzás, ha egyes fajok eltűnnek."
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
