News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Ha kirúgjuk az uniós klímapolitika egyik lábát, akkor majd egy másikat kell erősítenünk

Akármilyen hangzatos is, hogy fizessenek a nagy klímaromboló cégek, a nagy cégek kibocsátáscsökkentése nem feltétlenül van ingyen a lakosság számára. A Másfélfok cikke.
Kelemen Ágnes/Másfélfok; fotó: Catazul/Pixabay - szmo.hu
2021. november 05.


Link másolása

hirdetés

Bár a nyáron, az Európai Bizottság által bemutatott Fit for 55 uniós klímapolitikai csomag nemhogy döntéshozatali, de igazán még tárgyalási fázisban sincs, már több kritika és politikai támadás érte. Az elszabaduló gáz- és energiaárak miatt több vezető politikus, így a magyar kormányfő is az uniós klímapolitikát és név szerint Frans Timmermans alelnököt tette meg bűnbaknak, és a csomag teljes újragondolását sürgette, indirekt módon pedig vétóval is fenyegetőzött. Ha a csomag egyes részeit a magyar vagy más kormányok gyengítik, attól még az összcél nem változik, és ebben az esetben más pontjait kell erősíteni a Fit for 55 csomagnak. A kérdés tehát inkább az, hogy a klímacsomag mely elemeinek lehetnek a lakosság és vállalatok számára költségnövelő hatásai, és ezeket az elemeket ki lehet-e váltani más eszközökkel, illetve a hatásokat támogatásokkal hogyan lehet ellensúlyozni.

A különböző politikai nyilatkozatokkal szemben az igazság az, hogy a jelenlegi gáz- és energiaárak növekedéséért nem az európai klímapolitika felelős. Habár az idén nyáron a Bizottság által publikált javaslatoknak lehetnek a jövőben költségnövelő hatásai, a tagállamok, így Magyarország is elfogadták az EU klímacéljait, a 2030-ig történő legalább 55%-os kibocsátás-csökkentést. A kérdés tehát nem az, hogy ezt a kibocsátás-csökkentési célt el akarjuk-e érni, mert el, hanem hogy hogyan. Valamit muszáj lépni, ezért a hangsúlyt a szükséges kibocsátáscsökkentés (megkérdőjelezése) helyett arra volna érdemes helyezni, hogy a különböző intézkedéseknek milyen a hatása egymáshoz viszonyítva.

Miért most jön elő Brüsszel egy ilyen csomaggal?
  • Az Európai Tanács – a tagállamok kormányainak közös döntéshozó szerve – 2020 decemberi ülésén elfogadta, hogy 2030-ra legalább 55%-kal kell csökkenteni a kibocsátásokat az EU-ban az 1990-es szinthez képest. Addig egy 40%-os kibocsátás-csökkentési cél létezett.
  • A cél megemelésére azért volt szükség, mert a tagállamok is felismerték, hogy enélkül nem tartható a 2015-ös Párizsi Megállapodásban vállalt célkitűzés, mely szerint a globális felmelegedés mértékét 1,5-2 Celsius fokon belül kell tartani.
  • A magyar kormány az összes döntést támogatta, a Párizsi Megállapodástól a 40% százalékos kibocsátás-csökkentésen át a tavaly decemberi, 55%-os célig.
  • Az Európai Bizottság által július 14-én bemutatott, úgynevezett Fit for 55 jogszabály javaslatcsomag azt részletezi, hogyan érheti el az EU a tagállamok kormányai által közösen kitűzött célokat.
  • A csomag most az uniós döntéshozatali mechanizmus szokásos útját járja: azt az Európai Parlamentnek és újra az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia, a tárgyalások és egyeztetések során persze számos pont, részlet változhat még. Ez a folyamat akár több évet is igénybe vehet.

A kérdés már nem az, hogy szeretné-e Európa, benne Magyarország, ha európai szinten 55%-kal csökkennének a kibocsátások (igen, már eldöntöttük, hogy szeretnénk), hanem az, hogy ezt pontosan hogyan oldjuk meg.

Miről szól a csomag?

A felsorolhatatlanul sok részlet mellett a legátfogóbb, és sok szempontból az egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan osztjuk el a kibocsátás-csökkentés megvalósítását az országok és a szektorok között, azaz

milyen mértékben csökkentsék a kibocsátásaikat egyes országok az Európai Unión belül, és az egyes, kibocsátásokért felelős szektorok, mint például az energiatermelés, ipar, közlekedés, épületek és mezőgazdaság milyen mértékben járuljanak hozzá a csökkentési célhoz.

További kérdés, hogy milyen intézkedésekkel érjük el, hogy a csökkentés megvalósuljon. Támogassuk a megújuló energiát, fizettessük meg a kibocsátókkal a kibocsátás árát, hozzunk szabályokat arra vonatkozóan, hogy egy épület vagy autó mennyi energiát használhat, támogassuk új tiszta technológiák fejlesztését, ültessünk erdőt stb.?

hirdetés

Ezekre tesz javaslatot az Európai Bizottság júliusi klímacsomagja (a Bizottság további jogszabályokra fog javaslatot tenni decemberben). A csomag tehát egy eszközrendszer a már eldöntött klímavédelmi cél eléréséhez, annak elemei együttesen biztosítják, hogy az 55%-os célt elérjük. A fentiekből következik, hogy ha az eszközrendszer egyik elemét kivesszük, akkor a többi elemet kell erősíteni, hogy a cél továbbra is elérhető legyen.

Tehát ha a magyar kormány más európai kormányokkal együtt a klímacsomag egy részének elfogadását megakadályozza, akkor az így kiesett intézkedést másik intézkedéssel kell pótolni.

Ne az emberek fizessék meg a klímavédelmet, hanem a klímaromboló cégek?

A kibocsátáscsökkentés terhének nagyobb részét eddig is és ezután is az energiaszektor és az ipar úgynevezett nagy kibocsátóira (gyárak, erőművek, stb.) hárította az EU. Azonban mivel az épületszektor adja az összes európai energetikai eredetű kibocsátás 36%-át, a közúti közlekedés pedig kb. 20%-át, így elkerülhetetlen, hogy ezekben a szektorokban is komoly kibocsátáscsökkentésre kerüljön sor. Az 55%-os cél – illetve a 2050-re elérni kívánt klimasemlegesség – ugyanis nem teljesíthető úgy, hogy csak a nagy szennyezőktől várjuk el a kibocsátásaik csökkentését.

A kérdés tehát nem az, hogy az emberek vagy cégek csökkentsék a kibocsátásaikat, hanem az, hogy a kibocsátás-csökkentést milyen módon osszuk szét közöttük.

A nagy kibocsátók esetében a kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) a legfontosabb klímapolitikai eszköz. Kicsit leegyszerűsítve ez úgy működik, hogy van a rendszerben egy bizonyos kvótamennyiség, ami meghatározza, hogy mennyi lehet az összes kibocsátás, és ezekkel a kvótákkal az egyes szereplők egymással kereskedhetnek, de az összes kibocsátás nem haladhatja meg a teljes kvótamennyiséget, ami viszont évről évre csökken, így kikényszerítve a kibocsátások csökkentését.

A sok kis kibocsátó esetében, mint amilyenek az épületek és a közlekedés, eddig nem volt kvótakereskedelem. Ezekre a korábban nem kereskedő ágazatokra vonatkozóan a tagállamoknak volt egy kibocsátás-csökkentési célkitűzésük, melyet hazai és EU-s éghajlatpolitikai eszközök együttes alkalmazásával kellett teljesíteniük.

A Bizottság új javaslata szerint a kibocsátás-kereskedelem hatálya alá tartozó nagy kibocsátóknak 2030-ra 61%-kal, a többi ágazatnak pedig 40%-kal kell csökkenteniük a kibocsátásaikat Európában átlagosan, ahhoz, hogy a kormányok által eldöntött 55 százalékos cél tartható legyen. Az arányokon a javaslat megtárgyalása során természetesen még lehet változtatni, de azokat egy tavaly készült hatásvizsgálat alapján határozta meg a Bizottság: eszerint ez a megosztás költséghatékony, és ettől bármilyen irányba eltérni plusz költségekkel járna a gazdaság egésze számára.

A kibocsátáscsökkentés a tervezettnél nagyobb arányának cégekre terhelése amúgy is csak részben tudná megvédeni a háztartásokat a költségek növekedésétől. Rendszerint, ha a nagy kibocsátók (például az ipari szereplők és az erőművek) csökkenteni kényszerülnek a kibocsátásaikat, akkor ennek költségeit részben vagy egészben (a pontos arány a piaci körülményektől függ) áthárítják a fogyasztókra, ami miatt drágulhat a villamosenergia vagy nőhet a fogyasztói termékek ára. Ezért

akármilyen hangzatos is, hogy fizessenek a nagy klímaromboló cégek, a nagy cégek kibocsátáscsökkentése nem feltétlenül van ingyen a lakosság számára.

Fizessenek a gazdag országok

Az új, 55%-os cél tehát megkívánja, hogy minden ország az eddig tervezettnél nagyobb mértékben járuljon hozzá a kibocsátások csökkentéséhez a kvótarendszeren túl (vagyis a kis kibocsátó szektorokban, ami magába foglalja többek között a közlekedést, épületeket, mezőgazdaságot, földhasználat változását, hulladékot stb.). A legtöbb ország kibocsátáscsökkentési célja a korábbiakhoz képest 10-12%-kal emelkedne a Bizottság új javaslata szerint.

Magyarország számára a javaslatban egy 18,7%-os cél kerülne meghatározásra a korábbi 7%-os célhoz képest. Összehasonlításképpen, a leggazdagabb országok, mint Dánia, Finnország, Svédország, Németország és Luxemburg számára 50% lenne az előírt kibocsátáscsökkentési cél ezekre a szektorokra vonatkozóan, tehát a Bizottság javaslata messzemenőkig figyelembe veszi az országok eltérő gazdasági helyzetét.

A Bizottság többek között javaslatot tett egy új kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetésére a közlekedés és épületszektorban Ez a javaslat Európa-szerte sok kritikát kapott. Nemcsak Orbán Viktor fél attól, hogy ez a lakossági rezsicsökkentést veszélyezteti, hanem számos európai politikusnak úgyszintén ez a javaslat a legnagyobb mumusa a klímacsomagon belül. De éppen a lakosság, illetve elsősorban a szegényebb országok lakosságának védelme érdekében a Bizottság javaslatot tett arra is, hogy az új kibocsátáskereskedelmi rendszer kvótaeladásból származó bevételek egy részét egy Szociális Klímaalapon keresztül osszák újra az országok között.

A Szociális Klímaalapon keresztül Magyarország 8 év alatt (2025-32 között) várhatóan összesen 3 milliárd euróhoz, azaz több, mint ezer milliárd forinthoz jutna.

Az alap közel 45%-a az új tagállamoknak lenne kiosztva, miközben ezekben az országokban az unió lakosságának csak kb. 21%-a él, tehát a javaslat a szegény országoknak kedvez. A pénz elköltéséről az egyes országok döntenének az adott szabályokon belül, így azt akár a szegény háztartások pluszköltségeinek direkt kompenzálására, akár különböző kibocsátáscsökkentő intézkedésekre lehetne költeni.

Politikai csörte helyett a szociális- és klímapolitikát kellene összehangolni

Tény, hogy a lakosság szegényebb rétegeit a közlekedés- és épületszektor kibocsátásainak csökkentése rosszabbul érinti, mert nincsenek forrásaik a lakóépületek felújítására, a fűtőberendezések cseréjére, elektromos autó vásárlására. A lakosság terheit úgy lehet csökkenteni, ha a szegényebb háztartások számára támogatást nyújtunk a kibocsátáscsökkentési célok teljesítéséhez, mivel ezek egyben az energiafelhasználás és energiaszámla csökkentésével is jár.

Az államok feladata a brüsszeli javaslatcsomag szellemisége alapján tehát nem elsősorban az, hogy akadályt gördítsenek a kibocsátások csökkentését célzó intézkedések elé, hanem az, hogy a kevésbé tehetős állampolgáraikat segítsék a célok teljesítésében.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Ültessünk MÉG, jobb levegőt!
A P&G idén tavasszal tovább folytatja erdőtelepítést támogató programját a ’Föld a mi otthonunk’ globális programjának keretében.

Link másolása

hirdetés

A Procter & Gamble 2021-es ’Ültessünk jobb levegőt’ programja során több mint 7,5 millió forint adomány gyűlt össze, amiből a vállalat a MyForest Közösségi Erdőkért Alapítvánnyal együttműködve több mint egy hektárral növelte az erdők számát Szarvasgede térségében. A P&G idén tavasszal tovább folytatja erdőtelepítést támogató programját, hogy a ’Föld a mi otthonunk’ globális programjának keretében helyi szinten is támogassa a klímaváltozás elleni küzdelmet.

Kiemelten rossz a levegőminőség Magyarországon

A globális felmelegedés a 21. század legfontosabb környezeti problémája, melynek fő oka az üvegházhatású gázok kibocsátása, aminek következtében a hő megragad a légkörben, ezzel egyre magasabb hőmérsékletet okozva. A levegő rossz minőségéhez a közlekedési szektor által kibocsátott üvegházhatású gázok mellett az emberi ipari tevékenység és a háztartási szilárdtüzelés légszennyező melléktermékei is nagyban hozzájárulnak. Magyarországon a szállópor-kibocsátás rendszeresen a jogszabály szerinti megengedett határéték felett van, aminek nagy része a nem megfelelő fűtési és tüzelési szokásokhoz köthető. A levegő részecskeszennyezettsége miatt egyaránt kialakulhatnak szív-és érrendszeri, daganatos és légúti megbetegedések, ami krónikus betegségben szenvedők, az idős korosztály és a legfiatalabbak számára végzetes is lehet. Hazánkban évente több mint 13.000 ember hal meg idő előtt a kültéri légszennyezettség miatt.*

 

A fák nélkülözhetetlen szerepe

A hazánk térségében az erdők kiemelt szerepet játszanak a klíma javításában, azonban számuk az elmúlt évszázadok során jelentősen lecsökkent. Magyarország területéről 2001 és 2020 között 214 ezer hektár természetes erdő tűnt el, ami 11%-os csökkenést jelent a 2000 óta.** A fák haszna jóval több oxigéntermelő képességüknél: javítják a levegő minőségét, hűtik a környezetük hőmérsékletét, zaj-és talajvédő funkciót látnak el, valamint élőhelyet biztosítanak növény- és állatfajok sokaságának.

A fák asszimilációs folyamataik során nem csak oxigént termelnek, de feldolgozzák, növekedésük során megkötik az emberi tevékenységek által kibocsájtott szén-dioxidot is. Számítások szerint egy lombköbméter asszimiláló felülete 650 gramm oxigént termel, és 590 gramm szén-dioxidot dolgoz fel egy év alatt a vegetációs időszakban, azaz a lombkoronafejlesztő és terméstermelő hónapokban.***

hirdetés

A fák és erdőségek lombkoronája segít lekötni az olyan szilárd légszennyező részecskék egy részét, mint a szálló por és a hozzátapadó nehézfémek. Egy 40 éves erdő 1 év alatt hektáronként 70 tonna szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből.

Ültessünk MÉG, jobb levegőt!

Az erdőtelepítéshez bárki hozzájárulhat: április 19 és június 25 között, a vállalat az ebben az időszakban megvásárolt P&G termékek után (Ariel, Lenor, Jar, Pampers, blend-a-med, blend-a-dent, Naturella, Always, Discreet, Pantene, Head&Shoulders, Aussie, Herbal Essences, Mr. Proper, Gillette, Ambi Pur, Old Spice, Tampax, Bear Fruits, Oral-B, Swiffer) a hazai erdőtelepítést támogatja, amelynek keretében további több ezer fa elültetése a cél.Minden egyes elültetett fa, minden új hektár erdő kiemelkedő jelentőségű a levegőszennyezés csökkentése szempontjából. A résztvevő üzletekről és a promóciós időszakokról további információ a program weboldalán található.

További információ: www.ultessunkjobblevegot.hu

* https://www.levego.hu/kampanyok/tisztafutes/

** https://tinyurl.hu/HWEE/

*** https://www.levego.hu/sites/default/files/kiadvany/fak.htm

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Megváltozik a Coca-Cola üdítőinek palackja
Már ettől a hónaptól, de egyelőre még csak Skóciában. Az üdítőital-gyártó Nagy-Britanniában 2024 végéig szeretné bevezetni az újítást minden termék csomagolásánál.

Link másolása

hirdetés

A szemetelés csökkentése és az újrahasznosítás fokozása érdekében jelentősen megváltozik Nagy-Britanniában a Coca-Cola üdítőinek palackja - írja a LADbible. A nagy üdítőital-gyártók közül elsőként a műanyagpalackokhoz rögzített kupakokat vezetnek be.

Az újítás elsőként Skóciában találkozhatnak a fogyasztók még ebben a hónapban, ahol a másfél literes Fanta, Coca-Cola Zero Sugar és Diet Coke kapja meg a környezetvédő kupakokat. Reményeik szerint 2024 elejére a vállalt összes terméke már ezzel a kupakkal kerül majd forgalomba.

A Coca-Cola célja, hogy a vásárlókat a palackok újrahasznosítására ösztönözze ahelyett, hogy egyszerűen kidobják a kukába. Ha mégis a szemétben kötne ki a műanyag-palack, akkor a megoldás miatt egyszerűbb lesz a szelektív hulladékgyűjtés a jövőben, egyúttal csökkenhet a szemét mennyisége is.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Parti a víz alatt: 24 órán át bulizhatnak a vendégek egy hatalmas tengeralattjárón
A 150 négyzetméteres alapterülettel rendelkező hajó 200 méteres mélységig tud lemerülni és legfeljebb 120 vendég befogadására alkalmas.

Link másolása

hirdetés

Olyan tengeralattjárót épített egy holland cég, amelyen akár 24 órán keresztül is lehet bulizni a víz alá merülve - írja a Zenger.

Az "Under Water Entertainment Platform", vagy röviden UWEP névre keresztelt hajó 150 négyzetméteres alapterülettel rendelkezik, és legfeljebb 120 vendég befogadására alkalmas a személyzeten kívül. Maximum 200 méteres mélységig lehet vele merülni, a vendégek pedig 14 ablakon keresztül csodálhatják a tengeri környezet úgy, mintha búvárkodnának.

Mivel a tengeralattjáró kizárólag akkumulátorral működik, 24 órát bír megállás nélkül, de könnyen feltölthető bármelyik kikötőben vagy úszódokkon.

Az üzemeltető igényének megfelelően a hajókban éttermet, edzőtermet és kaszinót is ki lehet alakítani.

Az U-Boat Worx tengeralattjáró-gyártó cég elsősorban nagyobb események megrendezésére ajánlja az UWEP-t, amely esküvők, termékbemutatók, partik, konferenciák, színpadi előadáson vagy bármilyen hasonló eseménynek otthont adhat.

A vállalat alapítója és vezérigazgatója szerint az új fejlesztésük a tengeralattjáró- és a vendéglátóiparba is új színt visz, és úttörő szerepe lehet a testre szabott víz alatti események tekintetében is. Úgy fogalmazott, nemcsak nagyszerű élményt nyújtanak a "legigényesebb ügyfélkör" számára, de remek üzleti lehetőséget is. Egyelőre még tárgyalnak arról vállalkozókkal és vendéglátó csoportokkal, hogy hol lenne a legalkalmasabb bevetni az UWEP-hajókat. Azt nem közölték, hogy mennyiért lehet megvenni.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Újrahasznosított étolajjal tankolják a repülőket Dallasban
Ha széles körben elterjedne a módszer, jelentősen csökkenne a repülés ökológiai lábnyoma.

Link másolása

hirdetés

A dallasi reptér több mint kétszáz környékbeli étterem használt étolaját gyűjti be, hogy repülőgép-üzemanyagként hasznosítsák újra - írja az IFLScience. Ez azért nagy szám, mert a repülés az egyik, ha nem a leginkább környezetszennyező utazási mód, így bőven van mit "zöldíteni" rajta.

Az étolaj újrahasznosításával jelentősen csökkenteni lehet a repülés ökológiai lábnyomát.

A repülés jelenleg a globális kibocsátás két százalékáért felel, ez a szám viszont folyamatosan növekszik. Ezért fontos, hogy fenntarthatóbbá tegyék, akár az üzemanyagon keresztül.

Kizárólag újrahasznosított étolajjal egyébként nem lehet megtankolni egy gépet, de hagyományos üzemanyag mellett teljesen jól használható. Ha minden igaz, ezzel a módszerrel

80 százalékkal csökken egy repülőgép CO2 kibocsátása.

Ráadásul még a repteret sem varázsolja sültkrumpli szagúvá.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: