Mutatjuk, mennyibe kerül majd az új iPhone
Szerda este mutatta be az Apple az iPhone 14 szériát. Ahogy a 24.hu kiszúrta, az esemény után
Ezek pedig a következők:
A készülékeket péntektől lesznek előrendelhetők.
Szerda este mutatta be az Apple az iPhone 14 szériát. Ahogy a 24.hu kiszúrta, az esemény után
Ezek pedig a következők:
A készülékeket péntektől lesznek előrendelhetők.
A Telex szerint lenyűgöző új modellt jelentett magyar idő szerint hétfő este a mesterséges intelligenciában élen járó OpenAI, amely képes valós idejű, gyakorlatilag teljesen késleltetésmentes beszélgetést folytatni, nemcsak írott szöveg, hanem videók, képek és hangok alapján is.
A hétfői esemény elején ledarálták a legfontosabb dolgokat. Ezek a következők: a ChatGPT kap egy asztali verziót és egy új kezelőfelületet, valamint hogy GPT-4o néven érkezik az új, mindenki számára ingyenesen elérhető modell.
Az új modellelhez ugyanúgy kell szólni, mint a Google Asszisztenshez vagy a Sirihez, csak azokkal ellentétben ezután úgy lehet vele valós időben beszélgetni, mint egy másik emberrel.
Itt a videó a bejelentésről.
A gyanútlan embert a digitális térben legalább annyi veszély fenyegeti, mint a valós világban. Többen utaznak az adatainkra, mint arról sejtelmünk lenne, és olyan információink is értékesek lehetnek valakinek, amelyekről nem is gondolnánk. Az adathalászatra egész iparág épült, de a veszély nagy részét némi odafigyeléssel elkerülhetjük.
Az adathalászat problémaköre már nagyjából az internet elterjedésével egy időben megjelent, hiszen az 1990-es évek közepétől már létező jelenségnek számított. Ezek a korai támadások azért lehettek sikeresek, mert addig teljesen ismeretlennek számítottak a felhasználók számára. Az adathalászat mind a mai napig élő probléma maradt, és immár több mint 20 éve élnek vele az internetes csalók. Ami nem könnyíti meg a dolgunkat az az, hogy a csalások elkövetői egyre változatosabb és egyre nehezebben felismerhető módszereket találnak ki, ezért nagyon fontos a legapróbb gyanús jelek felismerése és a körültekintő viselkedés az online térben.
Mi az adathalászat?
Az adathalászat olyan támadás, amely során megkísérlik ellopni a felhasználó pénzét vagy identitását: ráveszik, hogy feltárja személyes adatait – például a hitelkártya számát, banki adatait vagy jelszavait – olyan webhelyeken, amelyek szabályosnak látszanak.
Az adathalász kísérletek, csalások célja, hogy az elkövetők különböző cégekre hivatkozva olyan adatokat csaljanak ki gyanútlan személyektől, amelyeket felhasználva hozzáférhetnek a csalás elszenvedőjének pénzéhez, ezzel akár súlyos anyagi károkat is okozhatnak áldozatuknak.
Mely adatokat akarják a leggyakrabban megszerezni a csalók?
- A számla vagy bankkártya birtokosának személyes adatait (nevét, születési helyét, idejét stb.),
- az internetbanki belépéshez szükséges azonosítót,
- biztonsági kódot, jelszót vagy
- a bankkártya adatait (bankkártya száma, lejárati dátuma, háromjegyű CVC-kódja, PIN-kódja).
Az egyik leggyakoribb adathalász-technika egy bank vagy közüzemi szolgáltató, az utóbbi időben csomagküldő szolgálat megszemélyesítése e-mailben, amivel ráveszik a felhasználót arra, hogy egy hamis – az e-mailben található vagy mellékletként küldött – adatlapot töltsön ki, vagy látogasson meg egy weboldalt, amely a belépéshez kéri a fiókjának adatait vagy a belépéshez szükséges hitelesítő adatokat. Napjainkban a támadók kifinomult módszereket vegyítenek, a linkeket és a hamis oldalakat nagyon hasonlóvá teszik a törvényes hasonmásukhoz. A lopott információkat rendszerint arra használják, hogy kiürítsék az áldozatok bankszámláit vagy eladják adataikat az interneten. Hasonló támadások végezhetők telefonhívásokkal csakúgy, mint SMS-üzenetekkel, de a közösségi médiában és a Google keresésnél is figyelni kell, nehogy olyan oldalra kattintsunk, ami veszélyes lehet.
Sajnos az elmúlt hónapokban a FOXPOST is áldozatul esett a fent említett adathalászat különböző formáinak! A FOXPOST nevében küldött e-mailben, üzenetben és telefonon is próbálkoznak a csalók, felhasználóik banki adatait megszerezni. Az adathalász csalásokat legjobban úgy tudod megelőzni, ha ismered a FOXPOST folyamatait. Legyél tudatos, ne hagyd magad átverni!
Ha nem vagy biztos abban, hogyan tudod használni a szolgáltatásukat, látogass el honlapjukra erre a linkre kattintva és találd meg a válaszokat kérdéseidre, hogy ne kelljen várnod se futárra, se egyéb segítségre!
Gyanús link
Mindig ellenőrizd az oldalakra mutató linkeket, vagy ha megnyitsz egy oldalt, akkor a felső sávban ellenőrizd az url-t.
Ha nem az van a link vagy url végén, hogy …..foxpost.hu, hanem bármi egyéb van az utolsó pont előtt, mint önmagában a "foxpost" szó ÉS az utolsó "." (pont) után más, mint hu, akkor az csaló (!) link. Csak a foxpost.hu!
Az eladott terméked árát nem kell begyűjtened!
A csalók egyik megtévesztése, hogy azt hitetik el veled, hogy a neked érkező eladási árat be kell gyűjtened. Egy link segítségével egy tökéletesen klónozott banki bejelentkező felületre terelnek, ami teljesen úgy néz ki, mint a valódi banki felület belépőoldala. Itt megtévesztően arra ösztönöznek, hogy banki adataidat megadd és ezzel téged becsapva meg is szerzik a te valós banki belépő adataidat. Ne dőlj be nekik, ne add meg belépő adataidat! Hagyd el az oldalt!
Ha online piactereken adsz el valamit, az alábbi három úton érkezhet meg hozzád a vételár:
- A vevő átutalja a saját számládra a vételárat
- A vevő utánvéttel fizeti ki a vételárat
- Az egyik online piactér esetében a piactér felületén keresztül történik a pénzmozgás
A FOXPOST nem folyik bele az adásvételi folyamatba!
Az online piactereken a FOXPOST egy közvetített szolgáltatás, tehát csak a szállítást intézi neked. Gyanúsnak kell lennie, ha egy olyan oldalon, ami úgy néz ki, mintha a FOXPOST oldala lenne (de valójában ez az oldal csaló klónozása és ha fent megnézed, az url sincsen rendben, hiszen biztosan áll még valami a foxpost.hu után) a pénzed átvételére, begyűjtésére vagy a vásárlás megerősítésére akarnak rávenni. Ilyen funkciókat az igazi FOXPOST oldalakon nem találsz!
A visszaélések megelőzése érdekében, ha eladsz valamit online felületeken, kérj előre utalást és miután megérkezett bankszámládra az összeg, te magad indítsd a FOXPOST csomagfeladást.
Legyél nagyon körültekintő, figyelj oda a részletekre, most már te is felismered a csalásra utaló gyanús jeleket! További hasznos tippeket gyűjtöttek neked össze ide kattintva az aloldalukon, olvasd el ezeket is!
A következőkben felsorolunk néhány tanácsot, melyek segíthetnek felismerni az adathalász üzenetet.
Általános vagy baráti köszöntés – Amennyiben egy üzenet nélkülözi a személyességet (pl.: „Tisztelt Ügyfelünk”) és alakiságot, akkor valószínűleg ott valami nem stimmel.
Személyes információkra vonatkozó kérés – Az adathalászok sűrűn alkalmazzák ezt a technikát, de a bankok, pénzintézetek és a legtöbb internetes szolgáltatás rendszerint kerüli.
Szegényes nyelvi eszközök – Az elütések, helyesírási hibák és szokatlan kifejezések gyakori jellemzői a hamisítványoknak (de ezek bármelyikének hiánya nem bizonyítéka a törvényességnek).
Váratlan levelezés – A kéretlen megkeresés egy banktól vagy internetes szolgáltatótól nagyon szokatlan és ezért gyanús.
A sürgetés bármely formája – Az adathalász üzenetek gyakran próbálnak rávenni a gyors és kevésbé megfontolt cselekvésre.
Egy visszautasíthatatlan ajánlat? – Ha egy üzenet túl szépnek tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor biztosan nem is az.
Gyanús cím – Tényleg küldhet e-mailt egy amerikai vagy német bank kínai címről?
A személyes adatok megszerzésének, és az azokkal való visszaélésnek ez a módja nem lesz kevésbé népszerű a közeli jövőben, sőt - azért különösen fontos, hogy legyen róla fogalmunk, és ne érjen minket váratlanul. Internetezz körültekintően!
Joe Biden elnök szerdán aláírta az egy nappal korábban a szenátusban is elsöprő többséggel (79-18-as arányban) megszavazott jogszabályt, amivel lényegében betiltják a TikTok működését az Egyesült Államok területén, hacsak az üzemeltető ByteDance nem adja el a benne lévő részesedését egy megbízható vállalatnak, legfeljebb 270 napon belül, ami 90 nappal meghosszabbítható. A TikTok azonban inkább lekapcsolja a szolgáltatását az USA-ban – állította James Lewis, a stratégiai és nemzetközi tudományok professzora a New York Timesnak.
A szakértő képtelenségnek nevezte az értékesítés kikényszerítését, mondván, ha a ByteDance hajlandóságot is mutatna arra, hogy inkább eladja a részét, csak ne érje horrorisztikus veszteség az amerikai piac elvesztésével, még mindig ott van a folyamatban a kínai állam.
Az amerikai politikusok szerint a ByteDance mindenképpen az állampárt befolyása alatt áll és eszközként használja a közösségi platformot Kína ellenfelei, köztük az USA gyengítésére. Ugyanettől tartva tiltotta be jóval korábban Kína az összes amerikai közösségi médiumot, a Facebooktól a Twitterig.
A törvény szignója ettől függetlenül érdekes fordulat Biden jelenleg is zajló elnökválasztási kampányában, hiszen a csapata évek óta dolgozik a TikTokon (még influencerekkel is együttműködve), hogy megszilárdítsa a demokrata országvezető népszerűségét a fiatal szavazók körében. Az AP megjegyzi: a kutatások azt mutatják, hogy a 30 év alatti amerikaiak egyharmada számára a TikTok elsődleges hírforrássá vált. A platform emellett jelentős gazdasági tényező is: 170 millió amerikai felhasználójából 7 millió vállalkozás.
Bár az amerikai kormány határozottan ellenzi a TikTok tevékenységét az országban, nyilvánosan nem mutattak be bizonyítékokat arról, hogy a felhasználók adatai rossz kezekben lennének a ByteDance-nél vagy a cég a Kínai Kommunista Párt propagandáját terjesztené. A vádak ehhez képest elég konkrétak, és ezek mentén több lépcsőben igyekeznek ellehetetleníteni a videós közösségi alkalmazást: kezdetben az állami szféra dolgozóinak tiltották meg a használatát, majd kezdeményezték a közösségi szintű betiltást.
A platform az ellenzők szerint
Ha mindez nem lenne elég, az oldal évek óta össztűz alatt áll a világ számos országában a mentális egészségre gyakorolt lehetséges hatásai miatt.
A platformot érő kritikák azóta izzanak a legjobban, hogy a Center for Countering Digital Hate (nagyjából: Digitális Gyűlöletkeltés Ellenes Központ) kísérlete kimutatta:
Ha a politikai okok nem is elegendőek a betiltáshoz, a gyermekek védelmére hivatkozva, ugyebár, nagyon sok mindent le lehet nyomni a közvélemény torkán. Ezt a témát zászlajára tűzve az amerikai kormány sem feltétlenül szenvedne el komoly népszerűségvesztést, ha végül (és valójában politikai okokból) leállítaná az országban a TikTokot.
Valójában az a helyzet, hogy bármelyik közösségi oldalt nézzük is, igaznak bizonyul a mondás: „ha ingyen kapsz valamit, akkor te vagy az árucikk”.
Azokon a webes felületeken, amelyeken nem vásárolunk magunknak reklámmentességet és más előnyöket (ezáltal ingyen szörfölünk), azt hasznosítják belőlünk a tulajdonosok, amit az ingyenességért cserébe adunk: az adatainkat. A rólunk felhalmozott tudás óriási csomag: mintha minden felhasználóról írnának egy többezer oldalas könyvet, benne az aktivitásairól, a beállításairól, a politikai, vallási és vásárlói preferenciáiról meg még sok minden másról.
A rólunk készült „kötetekben” benne van minden, a személyes adatoktól a hely- és eszközadatainkon át a legutolsó hobbinkig – amibe talán csak ezután készülünk belevágni.
Ezt a tudást sokféleképpen hasznosítják a közösségi platformok: fontos cél a felhasználói élmény javítása, hogy még elkötelezettebb usert faragjanak belőlünk, de lényeges a termékfejlesztési és kutatási cél, ahogy persze a jól becélzott reklámok elhelyezése is.
És akkora adathalmaz birtokában, amekkora ezeknek a szolgáltatóknak áll a rendelkezésére, nagyon sok mindent meg lehet tenni a felhasználókkal, sőt, a közvéleménnyel. Nagyon nem mindegy tehát, hogy kinek a kezében van a gyeplő egy social media cég élén – már ha még mindig ember az illető és nem egy mesterséges intelligencia.
A TikTok gyakorlatilag teljesen automatizált algoritmusai úgy vannak beállítva, hogy a felhasználók olyan tartalmakat lássanak, amelyekkel valószínűleg elköteleződnek a platform felé.
Ha egy user például fél a cápáktól, nyilván hevesebb érzelmi reakciót vált ki belőle a tengeri ragadozó látványa, és szomjazza a róla elérhető tudást – hiszen, minél jobban ismeri az „ellenséget”, annál nagyobb biztonságban van. Gondolja ő. Mert a közösségi médiából ráömlő tartalom nem növeli a biztonságérzetét, hiszen a félelemmel remekül le lehet kötni a figyelmet. Az alkalmazások célja pedig éppen ez: minél több időt megszerezni az osztatlan figyelmünkből.
Vegyünk példának egy cápáktól rettegő felhasználót, akiről az általa használt közösségi app pontosan tudja, mitől retteg, ergo: mi az, amire nagyon odafigyel. Mivel az egyik legfőbb fóbiája a tengeri ragadozó, egyre több cápatámadásról szóló videó jelenik meg számára, például a TikTokon, és emiatt elmélyül benne, hogy a cápánál nincs veszélyesebb dolog a világon, holott a támadás esélye 1:3,7 millióhoz. Ezzel szemben egy halálos autóbaleseté 1:101-hez, vagyis egy személyautó 37 ezerszer veszélyesebb, mint egy cápa.
A közösségi platformok hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek a felhasználóikról, beleértve a demográfiai adatokat, a helyadatokat, a böngészési előzményeket, a keresési lekérdezéseket, a bejegyzéseket, a kedveléseket, a megjegyzéseket, a megosztott tartalmakat, a kommunikációt, az eszközadatokat és még sok minden mást. Ezt az adatgyűjtést általában a platform használatának feltételeként követelik meg, de gyakran titokban történik, a felhasználók tudta nélkül. Hiszen mégis ki olvassa végig a 80-100 oldalas felhasználási feltételeket?
Az óriási adatmennyiségből dolgozó botok, amilyeneket például a TikTok is használ, képesek hamis tartalmak terjesztésére, ezáltal arra, hogy mesterségesen növeljék bizonyos témák népszerűségét, vagy éppen ellenkezőleg: a témák, személyek, társadalmi csoportok és jelenségek iránt érzett gyűlöletet.
Ebből a legemlékezetesebb eset a Donald Trump elnöki győzelmét eredményező, 2016-os botrány, aminek közvetlen előzménye, hogy a Cambridge Analytica vállalat 87 millió Facebook-felhasználó adatait (beleegyezés nélkül) összegyűjtve indított dezinformációs kampányt, ezzel Trump felé terelve a szavazatukat.
A közösségi oldalak mögött duruzsoló óriási szerverek és a rajtuk futó mesterséges intelligencia modellek sütik és weboldalakba ágyazott láthatatlan képpontok (követőpixelek), sőt, akár arcfelismerés vagy hangazonosítás segítségével követik nyomon a felhasználók online tevékenységét. Ez lehetővé teszi a platformok számára, hogy átfogó képet kapjanak a felhasználók érdeklődési köreiről és viselkedéséről, még akkor is, ha azok nem használják aktívan a felületet.
A platformok gyakran megosztják a felhasználók adatait harmadik felekkel, például marketingcégekkel, adatbrókercégekkel és kormányzati szervekkel. Ez az adatmegosztás a felhasználók tudta vagy beleegyezése nélkül is történhet.
A TikTok betiltásának vagy az eladás kikényszerítésének szándéka persze nem független a geopolitikai szempontoktól, Amerika és Kína egyre élesebb rivalizálásától sem.
Nem véletlen, hogy tavaly tavasszal az Európai Unió épp a Facebook anyavállalatát, a Metát büntette meg 1,2 milliárd euróra, vagyis 450 milliárd forintra, amiért nem kellően védte meg az európai felhasználók adatait az amerikai megfigyeléssel szemben. Azt is kikötötték, hogy a Meta azonnal függessze fel a felhasználói adatok továbbítását az Egyesült Államokba.
Novemberben újabb, 108 milliárdos bírságot szabtak ki az európai adatvédelmi szabályok megsértése miatt, valamint megtiltották, hogy a Meta az európai felhasználók személyes adatait igénybe vegye a célzott hirdetésekhez.
Míg tehát Amerika a teljes tiltással igyekszik megakadályozni a kínai adatszerzést az Egyesült Államokban, Európa megabírságokkal próbálja korlátozni Amerika hasonló képességeit.
Az UNILAD számolt be arról, hogy milyen lehetőségek rejlenek még a mobiltelefonjainkban.
Az X-en tett közzé egy videót egy Massimo nevű felhasználó, aki különféle lehetőségeket mutat be, amivel könnyebbé tehetjük iPhone-unkhoz kapcsolódó életünket.
Több felhasználó visszajelzést adott a videó alatti kommentszekcióban. Volt, aki azt írta, hogy „úgy tűnik, nem is tudom, hogyan kell használni az iPhone-omat”. Bár olyan hozzászólás is előkerült, amiben negatív véleménynek adott hangot:
pic.twitter.com/wKHMOYXuOG— Massimo (@Rainmaker1973) May 1, 2024