TECH
A Rovatból

Így vívja az AI hidegháborút az USA és Kína – nő a feszültség a technológiai verseny és az okosfegyverek miatt

Miközben Hszi Csin-ping budapesti látogatásával hazánk szorosabbra fűzte kapcsolatát az ázsiai nagyhatalommal, a nyugati országokat aggasztják annak technológiai törekvései. A hidegháború új terepe az AI-fejlesztés, Kína legfőbb ellenfele pedig az USA.


A nyugati féltekét először akkor rázta ki a hideg Kína mesterséges intelligencia fejlesztései kapcsán, amikor a helyi kormányzat 2014-ben kihirdette a nemzeti szintű társadalmi kreditrendszer felépítését. Ennek célja elvileg az lenne, hogy javítsa a közerkölcsöt és ösztönözze a kívánatos viselkedést – csakhogy mindezt a Kínai Kommunista Párt értékrendje határozza meg.

A rendszer az AI-adatfeldolgozást arra használja, hogy folyamatosan megfigyelje és elemezze állampolgárai viselkedését. Azok, akik nem felelnek meg az állampárt normáinak, különböző hátrányokat szenvednek el a jól viselkedő társaikhoz képest. Nehezebben kapnak például hitelt vagy állást, korlátozzák az utazási lehetőségeiket és internet-hozzáférésüket, illetve fokozatosan kirekesztik őket a társadalomból.

Úgy tudni, a kínai kormány 2030-ra kötelezővé teheti, hogy minden állampolgár és vállalkozás részt vegyen a társadalmi kreditrendszerben, amelynek óriási mennyiségű adatát mesterséges intelligencia modellekkel gyűjtik és elemzik.

Kitört az AI hidegháború

A kínai kreditrendszer azonban csak egyetlen terület, ahol a mesterséges intelligenciát felhasználja Kína. Akárcsak az Egyesült Államok, ők is felismerték, mekkora szerepe lesz az AI-nak a jövőben, így azt tűzték ki célul, hogy 2030-ra globális vezető szerepet töltsenek be ezen a területen.

A verseny annyira éles, hogy a Wired újságírói 2018-ban már AI hidegháborúról írtak. Nicholas Thompson és Ian Bremmer szerint egyértelmű, hogy Kína a mesterséges intelligenciát az autoriter kormányzás megerősítésére használja, és figyelmeztették Amerikát, hogy veszélyes lehet felvenni a kesztyűt. Inkább a nemzetközi együttműködés mellett érveltek, mert szerintük csak így szavatolhatók a magánélet védelmére és a mesterséges intelligencia etikus használatára vonatkozó globális normák.

Azóta eltelt majdnem hat év és nagyon nem ebbe az irányba mentek a dolgok.

Thompson és Bremmer valószínűleg a fejét fogja, hiszen az általuk javasolt együttműködés helyett Kína és az USA távolabb talán nem is lehetne attól, hogy közösen dolgozzon az AI etikus felhasználásáért. Mégis, a technológiai előny mérlege az USA felé billen, és ennek elég banálisnak tűnő oka van: a kínai AI-fejlesztés amerikai technológiától függ – állapítja meg a The New York Times.

A lap a kínai 01.AI startup munkájával szemlélteti, mi folyik itt: a vállalat a saját fejlesztésű mesterséges intelligencia rendszerét az amerikai Meta generatív AI-jának, a LLaMA-nak az alternatívájaként mutatta be. És itt jön a csavar: a 01.AI modelljének néhány technológiája egyenesen a LLaMA-tól származik, vagyis

a kínai startup a Meta eredményeire épített, csak éppen új adatokkal is képezte a rendszert.

Ez a helyzet jól példázza a valóságot: miközben az ország versenyt fut a generatív AI fejlesztéséért, a kínai vállalatok szinte teljes mértékben az Egyesült Államokból származó alaprendszerekre támaszkodnak. Több technológiai iparági bennfentes szerint Kína évekkel le van maradva az Egyesült Államokhoz képest a generatív AI-fejlesztésben, és a közeljövőben még nagyobb hátrányba kerülhet, ami a két nemzet közötti, gyilkos technológiai verseny új szakaszát vetíti előre – írja a Times.

Jenny Xiao, az AI-vállalatokkal foglalkozó Leonis Capital befektetési cég partnere szerint a kínai vállalatok által a semmiből felépített modellek „nem túl jók”, ezért a cégek gyakran a nyugati AI-k „finomhangolt változatait” használják. Ő úgy becsülte, hogy

Kína 2-3 éves lemaradásban lehet az Egyesült Államokhoz képest a generatív mesterséges intelligencia fejlesztése terén.

Mivel a kínai cégek az Egyesült Államok nyílt forráskódú AI-modelljeihez fordulva igyekeznek felzárkózni, Washington nehéz helyzetben van. Még ha az Egyesült Államok a mikrochipek értékesítésének korlátozásával és a befektetések visszafogásával próbálta is lassítani Kína fejlődését, a szoftverek nyílt kiadásának gyakorlatát nem akadályozta meg, éppen azért, hogy ösztönözze azok elfogadottságát.

És Kína számára az Egyesült Államokból származó AI-rendszerekre (különösen a LLaMA-ra) való támaszkodás mélyebb kérdéseket vet fel az ország innovációs modelljével kapcsolatban, amely az elmúlt évtizedekben sokakat meglepett azzal, hogy Peking tekintélyelvű hatalmi berendezkedése ellenére olyan világelső cégek jöttek létre, mint az Alibaba és a TikTokot kiadó ByteDance.

A szocialista AI-fejlesztés hátrányai

Nem segíti Kínát az sem, hogy a politikai vezetés totális ellenőrzésre törekszik. A generatív mesterséges intelligencia tavalyi felfutásával egyidőben elkezdtek szigorúbb szabályokat kidolgozni a technológia szabályozására. A Kínai Kibertér Felügyelet olyan rendszert szeretne létrehozni, ami arra kényszeríti a vállalatokat, hogy engedélyt kérjenek az államtól, mielőtt generatív mesterséges intelligencia modelleket adnak ki - mondta a Financial Timesnak két, a kínai szabályozókhoz közel álló személy. Ez a lépés szerintük azt jelzi, hogy

Peking nehezen tudja összeegyeztetni a világelső technológiák fejlesztésére irányuló törekvését a régóta alkalmazott cenzúrával.

Matt Sheehan, a Carnegie Endowment for International Peace washingtoni agytröszt munkatársa azt mondta az FT-nek, „ez az első alkalom, hogy a kínai hatóságok kompromisszumra kényszerülnek a kommunista párt két célja, a mesterséges intelligencia vezető szerepének fenntartása és az információ ellenőrzése között”. Az ennek szellemében tavaly közzétett szabálytervezetek szerint az AI „meg kell, hogy szilárdítsa a szocialista alapértékeket”, és nem tartalmazhat olyasmit, ami „felforgatja az államhatalmat, szorgalmazza a szocialista rendszer megdöntését, elősegíti az ország megosztottságát vagy aláássa a nemzeti egységet”.

Angela Zhang, a Hongkongi Egyetem jogászprofesszora szerint ezek az elvárások egyértelművé teszik a helyzetet: „Kína szabályozási intézkedései elsősorban a tartalomellenőrzésre összpontosítanak”.

Saját szabályai miatt kerül hátrányba Kína az AI hidegháborúban

Ha van rákfenéje egy AI fejlesztésének, az biztosan a képzésére használt tartalmak szűkössége. Márpedig a rendelkezésre álló adatmennyiség szükségszerűen kisebb lesz, ha a kommunista párt kényszeresen ellenőrzi az állampolgárokhoz és a vállalatokhoz – ezáltal az AI-fejlesztőkhöz is – eljutó információkat. Az agyonszabályozás olyan nagyvállalatokat hátráltat, mint az Alibaba és a Baidu, amelyeknek a jóval szabadabban működő, amerikai OpenAI-val (ChatGPT) vagy Google-lal (Gemini) kellene versenyezni.

A kínai hatóságok a rendelettervezetükben arra is utaltak, hogy

az AI-modellt készítő technológiai csoportok szinte teljes mértékben felelősek lennének a létrehozott tartalmakért.

Ez demotiválja a cégeket: kisebb hajlandósággal teszik elérhetővé a generatív modelljeiket, hiszen félnek, hogyha hibáznak, akkor az állampárt ellenségként bánik majd velük. A vállalatok valószínűleg „óvatosabbak és konzervatívabbak lesznek azzal kapcsolatban, hogy milyen AI-t építenek”, mert a szabályok megsértésének súlyos következményei lehetnek – magyarázta az FT-nek Helen Toner, a Georgetowni Egyetem Biztonsági és Feltörekvő Technológiai Központjának egyik vezetője.

Növekszik a feszültség a gondolkodó AI-fegyverek miatt

Miközben fentebb azt írtuk, az AI hidegháború elsősorban technológiai és nem fegyverkezési versenyt jelent, kétségtelen, hogy a mesterséges intelligenciának egyre sötétebb vetületei vannak a világ harcmezőin is. Az ukrán hadsereg AI-vezérelt drónokkal támad vissza, hogy orosz gazdasági létesítményekben okozzon kárt, Izrael pedig a gázai hadműveletek kezdete óta alkalmaz intelligens rendszereket a Hamász terroristáinak keresésére. Az AI-technológia visszavonhatatlanul megjelent és terjed a hadiiparban is.

Az ENSZ leszerelési ügyekkel foglalkozó irodájának vezetője, Izumi Nakamitsu főtitkárhelyettes szerint a nemzetközi szervezet tudatosítani akarja a mesterséges intelligencia katonai alkalmazásának hatásait, azt remélve, hogy ezzel felgyorsítja a nemzetközi szabályozás szükségességéről szóló vitákat. Az NHK Worldnek nyilatkozó tisztviselő jelezte: bár jelenleg a gázai válság kapcsán hallunk az AI bevetéséről, messze nem Izrael az egyetlen ország, ami fejleszt ilyen fegyvereket. Nakamitsu elmondta: komolyan tart attól, hogy

az AI-fegyverek technológiája jelentősen megváltoztatja a háborúk lefolyását és a harcok módját.

Az ENSZ különösen aggódik a halált okozó autonóm fegyverrendszerek (LAWS) miatt, ugyanis ezek emberi utasítások nélkül választják ki és támadják meg a célpontokat. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár tavaly szólította fel a tagállamokat, hogy 2026-ig fogadjanak el jogilag kötelező érvényű keretet a LAWS alkalmazásával kapcsolatban, mivel jelenleg nincsenek rájuk vonatkozó nemzetközi szabályok.

Ezzel kapcsolatban Nakamitsu a technológiát már fejlesztő és a technológiát nem fejlesztő országok között tátongó szakadékokról is beszélt. Mint mondta, a nagy katonai hatalmak (mint Kína és az Egyesült Államok) igyekeznek vezető szerepet szerezni a LAWS-fejlesztésekben, de közben terroristacsoportok és más szervezetek is felhasználhatják a mesterséges intelligenciát.

A Foreign Affairs arról ír: az amerikai Védelmi Minisztérium 2022 tavaszán hozta létre a Digitális és Mesterséges Intelligencia Hivatalt, 2023 novemberében pedig közzétette az AI-val kapcsolatos technológiák átvételére vonatkozó stratégiáját. Optimista módon arról számoltak be, hogy „az adatok, az analitika és az AI-technológiák legújabb fejlesztései lehetővé teszik a vezetők számára, hogy gyorsabban hozzanak jobb döntéseket, a tanácstermekben vagy akár a harctéren”. Ennek megfelelően

az AI-alapú technológiákat már alkalmazzák is: az amerikai csapatok például AI-képes rendszerekkel választottak ki húti célpontokat a Közel-Keleten.

A Foreign Affairs szerint ugyanakkor a hadseregeknek fel kell ismerniük, hogy a mesterséges intelligencia viselkedése teljesen soha nem garantálható, különösen akkor, amikor ritka és nehéz döntéseket kell meghozni egy háborúval kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
Majdnem légikatasztrófát okoztak, világszerte új szabályok jöhetnek a power bankok és más akkumulátorok miatt
Súlyos vészhelyzetet eddig csak ritkán okoztak, de nem szabad kísérteni a sorsot - mondják a légitársaságok, amelyek maguk szigorítják a fedélzetre vitt power bankokra és akkumulátorokra vonatkozó szabályokat.


Nemrég kiderült, hogy azon a dél-koreai utasszállító repülőgépen, ami januárban égett ki egy puszani kifutón, egy utas power bankja okozta a tüzet. Ezért és általában az akkumulátorok tűzveszélyessége miatt most új előírásokat vezetnek be a repülőgépeken. A szabályok olyan hordozható elektronikai cikkekre vonatkoznak, amelyekről az átlag utasok nem is sejtették, hogy komoly kockázatot hordozhatnak. A légiközlekedés legnagyobb szereplői még azelőtt lépnek, hogy súlyos katasztrófa történne.

Hajmeresztő esetek, amelyeket power bankok és akkumulátorok okoztak

Eddig kevesen gondoltuk volna, mekkora veszélyt jelenthetnek a hordozható műszaki cikkeink, pedig a földön számtalan és a levegőben is egyre több eset példázza, hogy a lítium-ion akkumulátorok, sőt, akár egy olyan apróság hibájából is történhet légikatasztrófa, mint egy egyszerű power bank. A legsokkolóbb friss példa erre az az Airbus, ami a dél-koreai Puszan Gimhae Nemzetközi Repülőterén gyulladt ki - szerencsére még felszállás előtt, a kifutón, és nem a levegőben.

A 169 utas megmenekült, viszont hárman sérüléseket szenvedtek és tetemes anyagi kár is keletkezett.

Ennek a januári balesetnek az eredménye egyrészt egy teljes egészében kiégett utasszállító repülőgép, másrészt pedig néhány új szabály, amelyet egyelőre csak ázsiai légitársaságok vezettek be, de nyugodtan számíthatunk rá, hogy lassan az egész világon elterjednek majd.

Kiégett az Airbus

A puszani eset kivizsgálása során a szakértők rátaláltak a tűzfészekre, és benne az egyik utas power bankjára, amiről azt állítják, hogy műszaki hiba miatt túlhevült, majd lángra lobbantotta a poggyászt, és a tűz rövid idő alatt a teljes fedélzetre átterjedt. Az Air Busan repülőgépe viszont csak egy a sokból, ami az utóbbi években veszélyhelyzetbe került hibás akkumulátorok miatt.

A Reuters szerint az Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatala 2024-ben kéthetente három olyan esetet regisztrált világszerte, amikor egy repülőgépen lítium-ion akkumulátorok túlmelegedtek és zavart, illetve kis híján balesetet okoztak. 2018-ban még kevesebb mint heti egyszer történt hasonló, szóval pár év alatt szignifikáns növekedés történt. És ezt akkor is komolyan kell venni, ha csupán néhány elszigetelt incidensről beszélünk, hiszen, ha több kilométer magasan gyullad ki az utastér, borítékolható a súlyos légikatasztrófa.

Többé nem tehetjük a fedélzetre vitt poggyászba sem

A legtöbb légitársaság és nemzetközi szabályozás szerint már eddig is tilos volt lítium-ion akkumulátort tartalmazó eszközöket vagy külső akkumulátorokat (power bankokat) a feladott poggyászba tenni. Az ICAO (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) és az IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) előírásai szerint a power bankokat és a tartalék akkumulátorokat kizárólag a kézipoggyászban lehet szállítani. És még ebből is lehet baj. Ezt jól demonstrálja ez az eset, amikor a reptéri csomagellenőrzés során lobbant lángra egy külső akkumulátor.

A beépített lítium-ion akkumulátorral rendelkező eszközöket (pl. laptop, tablet, okostelefon, e-cigaretta, elektromos fogkefe stb.) általában szintén a kézipoggyászban kell tartani, de ha a feladott bőröndbe kerülnek, kikapcsolt állapotban kell lenniük, és megfelelő csomagolásokkal vagy tokokkal ki kell védeni, hogy véletlenül bekapcsolódjanak.

Ezen a ponton jegyezzük meg, hogy a szabályok légitársaságonként eltérhetnek, így mindig érdemes ellenőrizni annak az adott cégnek az előírásait, amelynek a repülőjével utazunk! Főleg a közeljövőben, mert az eddigiekhez képest új szabályok léphetnek érvénybe.

A repülésbiztonsággal foglalkozó szakemberek és jogalkotók régóta kockázatként kezelik az akkumulátorokat, és időről-időre szigorítják a szabályokat - főleg balesetekre reagálva. Az utóbbi időben történt incidensek miatt több légitársaság frissítette a lítium-ion akkumulátorok szállítására vonatkozó előírásait, hiszen meghibásodás esetén extrém hőt és füstöt termelhetnek, illetve akár tüzet okozhatnak.

Dél-koreai légitársaságok

A fent írt baleset miatt aligha meglepő, hogy az Air Busan lett az első légitársaság, amely megváltoztatta a szabályzatát: az utasoknak a hordozható akkumulátorokat a „testükön”, magyarán a zsebeikben, kézitáskáikban kell tartaniuk, nem pedig a fej feletti csomagtartóban (ahol a januári baleset során a tűz keletkezett).

Március 1-jétől aztán nemcsak ők szigorították a szabályokat, hanem Dél-Korea kormánya is: immár minden helyi légitársaságnak arra kell köteleznie az utasokat, hogy maguknál tartsák a hordozható akkumulátorokat, illetve az e-cigarettákat. Specifikusan ezeket az eszközöket nem helyezhetik el a csomagtartókban, és nem is tölthetik a fedélzeten.

Hongkongi légitársaságok

Itt is vastagon voltak előzményei a szabályok szigorításának. Március 20-án egy Kínából indult Hong Kong Airlines járatnak kellett kényszerleszállást végrehajtania, mert egy utas kézipoggyászában tűz keletkezett. A helyi polgári légügyi hatóság pár nappal később közölte, hogy „rendkívüli aggodalomra adnak okot az utasok által szállított és használt hordozható akkumulátorokkal kapcsolatos biztonsági incidensek”, majd a légügyi hatóság április 7-i hatállyal megtiltotta, hogy az utasok használják vagy töltsék a hordozható akkumulátorokat a repülőgépen, és azok nem helyezhetők el a fej feletti csomagtárolókban sem.

A szintén hongkongi Cathay Pacific bejelentette, hogy már határidő előtt alkalmazza az új szabályokat - megváltoztatva ezzel korábbi kijelentését, amiben a végrehajtás nehézségei és a nem kívánt következmények miatt még nem akart változtatni az új irányelvein.

AirAsia - A maláj Capital A tulajdonában lévő AirAsia április 1-jétől szintén betiltja a hordozható akkumulátorok használatát és töltését a fedélzeten. Az új előírás szerint az akkumulátorokat kizárólag az ülészsebben vagy az ülés alatti tárolóban lehet elhelyezni, de a fej feletti csomagtartókban nem.

Air Astana - A kazah légitársaság március 13-tól tiltotta meg a power bankok használatát és töltését a fedélzeten, de azt engedélyezi, hogy ezeket az eszközöket a kézipoggyászba, illetve a csomagtartóba helyezzék.

Batik Air - A Lion Air csoporthoz tartozó indonéziai vállalat gépein március 14. óta tilos a hordozható akkumulátorok használata a fedélzeten. Az utasok legfeljebb két hordozható akkumulátort tarthatnak maguknál, de nem helyezhetik azokat a fej feletti csomagtartókba.

Kína - A kínai légügyi hatóság megelőzte a korát - a Reuters szerint az ázsiai ország légitársaságainak már legalább 2014 óta előírják, hogy nem engedélyezhetik az elektronikai cikkek power bankról történő töltését a fedélzeten.

Tajvan - A tajvani China Airlines és EVA Air március 1-től tiltotta meg a hordozható akkumulátorok és tartalék lítium akkumulátorok használatát és töltését a repülőgépen. Előbbi azt javasolja, hogy ezeket senki ne tegye a feje feletti csomagtartóba, míg utóbbi csak az ülésekbe szerelt USB-töltővel engedélyezi az eszközök töltését.

Malaysia Aviation Group - A Malaysia Airlines anyavállalata április 1-től tiltja meg a hordozható akkumulátorok elhelyezését a fej feletti csomagtartókban. Az akkumulátorokat a kézipoggyászban, az ülés alatt vagy az ülészsebben kell tartani, míg a mágneses vezeték nélküli akkumulátorok csak külön tasakban szállíthatók és a használatuk szintén tilos a repülőgépeken.

Singapore Airlines - A légitársaság és diszkont leányvállalata, a Scoot szintén április 1-től tiltja be az utasoknak a hordozható akkumulátorok használatát és töltését a fedélzeten.

Thai Airways - A thaiföldi légitársaság március 15-től tiltotta meg a hordozható akkumulátorok és tartalék elemek használatát, illetve töltését.

VietJet - A vietnami diszkont légitársaság március 24-én jelentette be, hogy az utasok nem tölthetik és nem használhatják a hordozható akkumulátoraikat a fedélzeten. Az eszközöket ki kell venni a kézipoggyászból, és olyan módon kell tárolni, hogy a személyzet bármikor ellenőrizhesse őket.

Mint látható, a legtöbb ázsiai légitársaság hetek alatt képes volt átállni az új szabályokra, és kétség sem fér hozzá, hogy globálisan ugyancsak várhatóak hasonló változások. Addig is az európai és amerikai vállalatok leginkább a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) veszélyes árukra vonatkozó előírásait követik. Ezek szerint a hordozható akkumulátorokat kizárólag a fedélzetre vitt kézipoggyászban lehet elhelyezni, nem a feladott bőröndben.

Az IATA előírásai ezenkívül meghatározzák a szállítható akkumulátorok mennyiségét és teljesítményét is. Bár e szempontok alapján szintén ahány légitársaság, annyi szabály, jó tudni, hogy utasonként legfeljebb két darab, maximum 100-160 Wh-s és 20.000 mAh-s külső akkumulátort szoktak engedélyezni. Érdekesség, hogy a Virgin Australia például csak úgy engedi a fedélzetre ezeket az eszközöket, ha védve vannak rövidzárlat ellen. Kizárólag az eredeti dobozukban vagy olyan csomagolásban lehetnek az utasoknál, ami jól szigeteli az érintkezőket.

A lítium-ion akkumulátorok problémája

A mobiltelefonokat, laptopokat, drónokat, okosórákat, valamint az elektromos kerékpárokat, rollereket és autókat mind-mind lítium-ion akkumulátorok működtetik. Ezek az akkumulátorok túlmelegedhetnek egy „hőmegfutásnak” nevezett jelenség miatt, ami egy tűzhöz vagy robbanáshoz vezető láncreakció.

Így néz ki:

A lítium-ion akkumulátorok, amelyeket például külső akkumulátorokban is használnak, rendkívül reakcióképes és gyúlékony anyagokat tartalmaznak. „A lítium akkumulátorok maguk is lehetnek gyújtóforrások, vagy táplálhatják egy máshol keletkező tüzet. A kockázat különösen nagy, ha az akkumulátorok sérültek, megduzzadtak, gyártási hibát tartalmaznak, túltöltődtek vagy túlmelegedtek” – mondta a CNN-nek Sonya Brown, az ausztráliai Új-Dél-Walesi Egyetem repülőgép-tervezéssel foglalkozó vezető oktatója.

A szakember hozzátette: a véletlen találkozás más akkumulátorokkal „váratlan kisülést okozhat”, így azt javasolja, hogy a külső akkumulátorokat és a tartalék akkumulátorokat utazás előtt érdemes külön becsomagolni vagy leragasztani valamilyen nem vezető anyaggal, hogy biztosan elkerülhető legyen a fémekkel való érintkezés.

Brown azt is tanácsolja az utazóknak, hogy indulás előtt ellenőrizzék a külső akkumulátoraikat, és ha duzzadást vagy külső sérülést észlelnek, semmiképpen se vigyék magukkal a repülőgépre, sőt, az előírásoknak megfelelően inkább szabaduljanak meg tőle, hogy az otthonaikat se veszélyeztesse.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
A Rovatból
Szellemek az AI-képeken? Sokak szerint megőrült a ChatGPT mesterséges intelligenciája
A ChatGPT új képgeneráló funkciója tarol a neten, de sokaknál furcsa alakok tűnnek fel az anime stílusban módosított képeken. A felhasználók egy része paranormális jelenségeket emleget.


Az elmúlt napokban világszerte rengetegen próbálták ki a ChatGPT új képgeneráló funkcióját, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók különféle művészeti stílusok alapján alakítsák át a saját fotóikat.

A legnépszerűbb a Studio Ghibli animációit idéző stílus lett. A közösségi médiát el is árasztották ezek a módosított képek, viszont az internetezők egy része furcsa, hátborzongató részletekre figyelt fel a végeredményen.

Többen arról számoltak be, hogy a Ghibli-stílusban generált képeken olyan alakok is megjelentek, akik az eredeti fotón nem szerepeltek.

Nemcsak a ChatGPT képgeneráló AI-jával akadt hasonló gond. Egy Instagram-felhasználó az Elon Musk cége, az xAI által fejlesztett AI-t használva kapott hasonlóan vérfagyasztó eredményt. A barátnőivel közös fotón eredetileg négyen voltak láthatóak, de a Grok által generált verzión már öten voltak.

Ahogy telnek a napok, egyre több hasonló tapasztalatról, a módosított képeken ismeretlen alakok feltűnéséről számolnak be a felhasználók – vette észre a Hindustan Times.

Aligha véletlen, hogy az AI szellemalakokat szerkeszt a képekre

A tokiói Ghibli Stúdiót 1985-ben alapította Hajao Mijazaki rendező. Első egész estés animációs filmje, a Cagliostro vára 1979-ben jelent meg. A legismertebb munkái közé tartozik a Nauszika – A szél harcosai, a Laputa – Az égi palota, A vadon hercegnője és a Ponyo a tengerparti sziklán. Filmjeit saját elmondása szerint gyerekeknek szánta, ugyanakkor a felnőttek számára is fontos üzeneteket hordoznak. Egyik legismertebb karaktere a Chihiro Szellemországban című népszerű animében feltűnt arc nélküli szellem:

A figura önmagában kísérteties többlettartalommal bír az anime- és mangarajongók számára, így talán nem véletlen, hogy a Ghibli-stílusban átalakított képekre a generatív mesterséges intelligenciák szellemalakokat szerkesztenek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
3 leggyakoribb digitális csalási kísérlet 2025-ben, amiről azt hiszed, veled nem történhet meg
Ha már veled is előfordult, hogy valamire kattintottál, amire nem kellett volna, akkor azért, ha még eddig sosem vertek át az online csalók, akkor azért - olvasd el cikkünket, hogy mindig résen lehess!


Egy kamu SMS, egy ismerősnek tűnő Marketplace-hirdetés, egy gyanús telefonhívás – mindenki hallott már ezekről. Mégis, a Mastercard friss kutatása szerint

a magyar lakosság 46%-a nem tudja biztosan megkülönböztetni a csaló üzeneteket a valódiaktól.

És ami még aggasztóbb: a legtöbben úgy gondolják, velük ez biztosan nem fordulhat elő. Pedig dehogynem. Nézzük, melyek most a leggyakoribb digitális átverési formák, és hogyan védekezhetünk ellenük!

1. Csomagküldős csalások – „Csomagja érkezett, kattintson ide!”

Te is találkoztál már olyan SMS-sel, amiben arról értesítenek, hogy csomagot kapsz, és egy linkre kell kattintanod, hogy megtudd a részleteket? Nos, sokszor pont ez a csapda. A csalók ilyenkor hamis oldalra irányítanak, ahol adatokat csalnak ki, vagy rosszindulatú programot telepítenek a telefonunkra.

Miért működik még mindig?

A gyorsaságra játszanak. Rohanunk, várunk egy csomagot – és már kattintunk is.

A Mastercard kutatása szerint a lakosság 60%-a találkozott már SMS-es adathalászattal, de a gyakorlatban sokan mégsem tudják kiszúrni a hamis üzeneteket.

Tipp: Ne kattintsunk automatikusan! Ha csomagot várunk, inkább az eredeti applikációban vagy a hivatalos weboldalon nézzünk utána. Ha mégis megnéznénk magunknak azt a felületet, ahová az SMS irányít, legyünk résen, mi a weboldal címe, nincs-e benne valami turpisság – például nem .hu-ra végződik a domainnév, vagy az adott szolgáltató nevétől kicsit eltér a cégnév.

2. Marketplace csalások – „Nagyon érdeklődöm, küldje a bankkártyaadatokat!”

Online piactereken is aktívak a csalók. Gyakori trükk, hogy vásárlást színlelnek, majd „a fizetéshez” kérnek kártyaadatokat, vagy hamis linket küldenek. Ugyanilyen veszélyes a fordított helyzet is: a csaló népszerű, valójában nem létező termékeket hirdet meg, és a gyanútlan vevőtől próbál pénzt vagy kártyaadatot kicsalni.

Pedig fontos tudni: aki fizetni akar nekünk, annak nincs szüksége a kártyaadatainkra – legfeljebb a bankszámlaszámunkra.

Vásárlóként pedig mindig legyünk óvatosak, ha valaki előre utalást kér, vagy gyanúsan nyomul.

Miért működik még mindig?

A bizalomra építenek. Ha valaki segítőkésznek, kedvesnek tűnik, kevésbé vagyunk óvatosak. A Mastercard adatai szerint a 18–29 évesek 90,5%-a tartja magát „nehezen átverhetőnek” – mégis ők teljesítettek a leggyengébben a biztonsági teszteken.

Tipp: Soha ne osszunk meg bankkártyaadatot chatben, és ne hagyjuk el a piactér hivatalos felületét. Vásárlóként is legyünk gyanakvóak, ha előre utalást kérnek, vagy ha túl olcsón kínálnak valamit: ilyenkor inkább kérjünk referenciát, értékeléseket, és ne féljünk visszalépni az üzlettől.

3. Telefonos csalások – „A banktól hívom, gyanús tranzakciót észleltünk”

A legijesztőbb talán, amikor „a banktól” hívnak, és azonnali adatellenőrzést kérnek. Sajnos sokan ilyenkor bepánikolnak és együttműködnek.

Miért működik még mindig?

A csalók a félelemre építenek. Ha azt halljuk, hogy a pénzünk veszélyben van, hajlamosak vagyunk gyorsan cselekedni.

A Mastercard kutatásában szereplők 70%-a tudta, hogy a bank sosem kér telefonon kártyaadatot – de a rendőrségi adatok szerint mégis sokan estek már ilyen csalás áldozatául.

Tipp: Tegyük le a telefont, és hívjuk vissza a bankot a hivatalos ügyfélszolgálat számán! Figyeljünk arra is, hogy a hívó fél száma sokszor hamisítva jelenik meg a kijelzőn, akár a bank hivatalos számának látszatát keltve. Ezért soha ne bízzunk meg egy bejövő hívás számában, hanem mindig mi kezdeményezzük a visszahívást a bank honlapján, kártyánkon vagy hivatalos applikációban található elérhetőségen keresztül.

Miért fontos erről beszélni?

A csalók egyre ügyesebbek, és egyre többen dolgoznak csapatban – miközben mi sokszor egyedül vagyunk az online térben. Ezért indult el a Mastercard által is támogatott KiberPajzs program, ami az állami és piaci szereplők összefogásával segíti az edukációt, frissíti a figyelmeztetéseket, és erősíti a közös védekezést.A Mastercard szakértői szerint az online biztonság nem csak technológia kérdése: a tudatosság a legfontosabb fegyverünk. Ha megtanuljuk felismerni a kockázatokat, sokkal kisebb eséllyel válunk áldozattá.A Mastercard friss kutatása a magyar fogyasztók és vállalkozások digitális biztonságtudatosságát vizsgálta. A felmérés célja az volt, hogy feltérképezze, mennyire ismerjük fel a leggyakoribb online fenyegetéseket, és hol vannak a legnagyobb tudáshiányok. Az eredmények segítenek megérteni, mely területeken van szükség edukációra, és milyen megoldásokkal lehet hatékonyan erősíteni a védekezést.

További részletekért kattints ide.

+1 aranyszabály: Ha valami túl szép, hogy igaz legyen – az valószínűleg nem igaz

Legyen szó csomagról, vásárlásról vagy telefonhívásról: álljunk meg egy pillanatra, gondoljuk végig, és ne féljünk utánajárni az információknak! A biztonság nem a technológiával kezdődik, hanem velünk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TECH
Elon Musk kudarca: Megint felrobbant az űrrakétája percekkel az indítás után
A törmelékdarabok Florida déli részén hullottak vissza, egy időre több repülőtéren is leállították a forgalmat.


Csütörtök este ismét felrobbant Elon Musk cégének, a SpaceX-nek a Starship rakétája, alig pár perccel a kilövés után - számolt be róla Reuters. Az űreszközt a texasi Boca Chica űrközpontból indították, magyar idő szerint éjfél körül.

A Starship kezdetben problémamentesen emelkedett fel, az első fokozat pedig visszatért a Földre. Ezután azonban a második fokozat irányíthatatlanul pörögni kezdett, majd röviddel később felrobbant.

A törmelékdarabok Florida déli részén és a Bahama-szigetek fölött, a légkörbe visszatérve hullottak alá.

A jelenséget többen is videóra vették.

Az eset miatt az Amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság rövid időre leállította a légi közlekedést több floridai repülőtéren, mert a lehulló törmelék veszélyes lehetett a repülőgépekre.

A SpaceX közlése szerint a robbanás előtt egy „nagy energiájú esemény” történt a rakéta hátsó részében, aminek következtében több hajtómű leállt, és elveszett a kapcsolat az űrhajóval.

„Az utolsó kapcsolat körülbelül 9 perc 30 másodperccel a kilövés után volt” – írta a vállalat közleményében. Azt is hozzátették, hogy a törmelékben nem volt mérgező anyag.

Ez volt a második alkalom ebben az évben, hogy sikertelenül zárult egy Starship-teszt. Januárban hasonló módon, mintegy nyolc perccel a start után robbant fel a rakéta,

akkor a törmelék a Karib-térségben, a Turks- és Caicos-szigeteken ért földet, kisebb károkat okozva.

A légügyi hatóság vizsgálatot indított a baleset miatt, és jelezte, hogy a SpaceX csak akkor folytathatja a teszteket, ha kiderítik a robbanás pontos okát. Azonban még az előző, januári robbanás vizsgálata is zajlik.

A Starship a mostani repülés során egy majdnem teljes Föld körüli kört akart megtenni, végül pedig az Indiai-óceánba zuhant volna. Ez a repülés a rakéta következő fejlesztési szakaszát jelentő szárazföldi leszállást készítette volna elő.

Elon Musk továbbra is azt tervezi, hogy már ebben az évtizedben embereket küld a Marsra.

A SpaceX 2019-ben kezdte meg a Starship fejlesztését, amely a világ legnagyobb és legerősebb rakétája, több mint 100 tonnás teherbírással. A program célja egy teljesen újrahasznosítható űreszköz létrehozása, amely képes embereket és rakományt szállítani a Holdra, a Marsra és azon túlra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk