hirdetés

JÖVŐ

Mikor vehetik át a robotok az emberek szerepét a mezőgazdaságban?

A váltás nem megy egyik napról a másikra, ami ugyanis az embereknek egyszerű dolog, az a robotoknak gyakran egy nagyon komplex feladat. Alexy Márta agrármérnökkel beszélgettünk.

Link másolása

hirdetés

Ahogy arról az IOT magazin is beszámolt, Ausztráliában olyan farmot hoznak létre, amit teljes mértékben emberi közreműködés nélkül szeretnének működtetni. Robotok alkalmazása a mezőgazdaságban már nem újkeletű dolog, jelenleg is megtaláljuk őket a különböző szektorokban akár beporzó drónként, akár fejőrobotként. A robotok idővel kétségelenül átveszik majd az ember szerepét bizonyos munkafolyamatokban, ahhoz viszont nem kizárólag a technikának kell felzárkóznia.

"A jelenlegi technológiai fejlődési ütemet tekintve becslések szerint 20-30 évre van szükség, amíg eljutunk odáig, hogy az ember kizárólag irányítóként legyen jelen az élelmiszertermelési folyamatban.

- mondja Alexy Márta, agrármérnök, az ELTE Informatikai Karának adjunktusa.

"Ahhoz ugyanis, hogy a robotok teljes mértékben át tudják venni a fizikai munkafolyamatokat, a termelési feltételeknek is változniuk kell. Például az üvegházakban a termesztéstechnológiát úgy kell módosítani, hogy a zöldségbetakarítás a robot számára megoldható legyen minimális veszteség mellett."

A robotok pontosan definiált, előre meghatározott feladatokat képesek elvégezni. Hatalmas feladat lesz az informatikusoknak az emberi érzékszervek tevékenységét az informatika nyelvére lefordítani, majd ezt a robotokba programozni.

"Mi megfogunk egy paradicsomot és levesszük. Tapasztalatból tudjuk, milyen erővel szedjük le azt. Nekünk egyszerű feladat, de a robotkar számára ez közelsem triviális. A környezet, amiben a robotnak dolgoznia kell, egy bonyolultan definiálható rendszer. Nem szabad elfelejteni, hogy a mezőgazdasági termelésben – bármilyen feladatról legyen is szó - a robotok élő szervezetekkel dolgoznak, akár növényekről, akár állatokról beszélünk" - mondja Alexy Márta.

hirdetés

Az egyes protokollokat jelentősen befolyásolni fogja a robotok bevezetése, hiszen a döntéseket is a kezükbe adjuk. "A robotok szenzorokkal ellátva adatokat gyűjtenek. Az előzetes tanítási folyamatot követően, a működésük során is folyamatosan tanulnak, azaz a gyűjtött adatokat felhasználják a további munkájuk során.

A robotok önállóan nem gondolkodnak, nem mérlegelnek. Nagyon sok adatot - fényképet, szenzor-adatot - kell készíteni és tanítani például egy gyomírtó robotnak egy gyomnövényről ahhoz, hogy pontosan, hiba nélkül felismerje."

Az állat- és növénytermesztés minden területe speciálisnak mondható. Gondoljunk csak bele, hogy például egy szőlőmetsző robotnak mennyi adatra lesz szüksége a munkavégzéséhez.

“Először is értelmeznie kell majd a megfelelő érettségi állapotban lévő, leszüretelendő szőlőfürt fogalmát. Nagyon sok adatra és információra van szüksége a robotnak ahhoz, hogy pótolhassa a kézimunkaerőt. Az informatikai nehézségen túl a megvalósítás mérnöki tervezése, kivitelezése és működtetése is nagyon komoly feladatot jelent. De ez az izgalmas a robotikában. Van egy bonyolult munkafolyamat, például a szüretelés, amihez a komlexitása miatt lesz nagyon nehéz robotot fejleszteni. Vannak erre vonatkozólag kezdeményezések, amelyek a szőlőt tartó huzalokra tennének robotot, amely teljesen más szemszögből látná a szőlőfürtöket, mint az ember és így takarítaná be azokat" - magyarázza Alexy Márta.

A techika fejlődése során többször tapasztalhattuk, hogy az embereket félelemmel töltheti el a technológiai újítások alkalmazása. A robotok használatával szemben is felmerülhet, hogy elveszik az emberek munkáját. Ez bizonyos szempontból igaz, ugyanis a veszélyes vagy monoton, szakképzettséget nem kívánó termelési feladatokban előfordulhat. Ugyanakkor Alexy Márta szerint ezzel egyidőben új foglalkozások, készségek és képességek igénye is megjelenik.

A robotok alkalmazása a mezőgazdasági termelésben inkább megváltoztatja a munkerőpiac szerkezetét. Felértékelődik a szaktudás, a mezőgazdászok informatikai tudása éppen úgy, ahogyan az ebben a szektorban dolgozó informatikusok mezőgazdasági ismerete is.

Az ELTE Informatikai Karának részvételével idén indul egy robotikával foglalkozó izgalmas oktatási projekt. Az IFROS (Intelligent Field Robotics) nevet viselő projekt keretén belül a robotika iránt érdeklődő informatikus hallgatók betekintést nyerhetnek a robotika kültéri alkalmazásába, mint amilyen az élelmiszertermelés is. Szerencsére vannak már hazai vállalkozások, amelyek gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Ezeket szeretnénk a hallgatóknak megmutatni.

“A covid okozta világjárvány rámutatott arra, hogy a termelési fázisok tehermentesítése a kialalkult idénymunkaerő-hiány miatt is szükségessé válhat a jövőben. A robotokat nem akadályozzák a szélsőséges időjárási körülmények, sőt, éjjel is képesek dolgozni. Egy betakarító robotra akár napelemeket is lehetne szerelni, amivel az áramellátását is lehetne biztosítani."

A különböző szektorokban fokozatosan vehetik majd át az ember szerepét a robotok, amelyek kifejezetten tehermentesítésére lesznek kifejlesztve. Általuk egy fenntarthatóbb, könnyebb jövő várhat az emberiségre, amelynek alkalmazkodnia kell valahogyan a bolygó megváltozott körülményihez.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Megalkották az eddigi legfehérebb festéket, ami jobban hűt, mint a legtöbb légkondi

Az amerikai kutatócsapat már piacra is dobta a terméket.

Link másolása

hirdetés

A Purdue Egyetem kutatói megalkották a világ legfehérebb festékét, írja a USAToday. A festék bekerült a Guinness Rekordok könyvébe is.

Az Indiana állambeli egyetem kutatóinak célja az volt, hogy a találmánnyal hozzájáruljanak a globális felmelegedés megfékezéséhez.

"Amikor körülbelül hét évvel ezelőtt elkezdtük ezt a projektet, az energiatakarékosságot és a klímaváltozás elleni küzdelmet tartottuk szem előtt" - mondta Xiulin Ruan, a Purdue gépészmérnöki karának professzora.

A festéket a bárium-szulfát nevű kémiai vegyület teszi ulrafehérré. A festék a napsugárzás 98,1%-át tükrözi vissza, miközben infravörös hőt is kibocsát. Mivel a festék kevesebb hőt nyel el a napsütésből, mint amennyit kibocsát, az ezzel a festékkel bevont felület lehűl anélkül, hogy energiát fogyasztana.

Ha egy körülbelül 1000 négyzetméteres tetőfelületet vonnának be a festékkel, az 10 kilowatt hűtési teljesítményt eredményezne, ami jobb, mint a legtöbb házban használt légkondicionálóé - mondta Ruan.

A kutatócsapat egy céggel közösen az Egyesült Államokban már piacra is dobta az ultrafehér festéket.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

„Törékenynek látszik a Föld az űrből nézve” - Egymilliárd dollárt adományoz Jeff Bezos természetvédelmi projektekre

A világ leggazdagabb embere összesen 10 milliárd dollárt szán a bolygó megmentésére, most kiderült, mire költi az első 1 milliárdot.

Link másolása

hirdetés

Egymillió dollárt ajánlott fel az Amazon alapítója különböző természetvédelmi projektekre - írja a Guardian.

Jeff Bezos júliusban repült az űrbe űrcége, a Blue Origin űrhajójával. Ez volt az első alkalom, hogy a New Shephard embereket szállított a világűrbe, és Bezos is most először repült a Föld felett.

Az utazás nagyon tanulságos volt a világ leggazdagabb embere számára. Elmondása szerint akkor eszmélt rá igazán, hogy milyen törékeny a bolygónk, amikor az űrből nézett le a Földre.

A természet az, ami életben tart minket, és törékeny. Erre emlékeztetett is, amikor júliusban a Blue Originnel az űrben jártam. Hallottam már korábban, hogy máshogy nézel majd a világra, ha az űrből láttad a Földet, de nem voltam felkészülve arra, hogy ez mennyire igaz. Innen, lentről nézve a világ és az atmoszféra hatalmasnak és stabilnak tűnik, de ha az űrből nézel vissza a Földre, az atmoszféra vékonynak, a világ pedig végesnek tűnik. Mindkettő gyönyörű, de törékeny

- fogalmazott Bezos.

Talán ezért is döntött úgy, hogy ő is hozzá akar járulni a bolygó megmentéséhez. Tavaly februárban bejelentette, hogy 200 milliárd dolláros vagyonából 10 milliárdot adományoz 2030-ig olyan projektekre, amelyek a Föld megóvását szolgálják.

hirdetés
Most pedig úgy döntött, hogy ebből az összegből 1 milliárd dollárt olyan területekre költ a Bezos Earth Fund jótékonysági alapon keresztül, amelyek rendkívül fontosak a biológiai sokféleség szempontjából. Ilyen például a Kongói-medence, a trópusi Andok régió és a trópusi Csendes-óceán. A pénzt a védett területek bővítésére, helyreállítására, és az őslakosok, a helyi közösségek élőhelyének védelmére költik.

Bezos szerint ez csak az első lépés a környezetvédelmi alapja három részből álló természetvédelmi stratégiájának, amely az ökoszisztéma helyreállítását és az élelmiszer-rendszer átalakítását is célul tűzte ki.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

A földben kell maradnia a szén- és olajtartalékok nagy részének, ha meg akarjuk fékezni a klímaváltozást

A közel-keleti államok például nem nyúlhatnának hozzá olajtartalékuk kétharmadához. Kérdés, mennyi erre az esély.
Fotó:Flickr - szmo.hu
2021. szeptember 16.


Link másolása

hirdetés

A klímaváltozás mérséklésének egyik kulcskérdése, hogy sikerül-e radikálisan csökkenteni a fosszilis fűtőanyagok használatát. A londoni University College kutatása arra hívja fel a figyelmet, hogy a korlátozást már a kitermelésnél el kell kezdeni.

A Nature-ben megjelent tanulmány szerint

bolygónk jelenleg ismert szénkészletének 90%-át, valamint az olaj és gáztartalékának 58%-át a földben kell hagyni, ha tartani akarjuk a párizsi klímamegállapodásokban rögzített legfeljebb 1,5 C fokos globális hőmérséklet-emelkedést 2050-ig.

A cél eléréséhez éves szinten 3%-kal kell csökkennie a kőolaj- és földgáz-kitermelésnek. A covid-világjárvány miatt ugyan rövid ideig nagy mértékben visszaesett a termelés, de az utóbbi hónapok ismét emelkedést mutatnak. Pedig a Föld több mint egy celsius fokot melegedett az ipari korszak 150 évvel ezelőtti beköszönte óta, és az Éghajlatváltozási Kormányközi Bizottság (IPCC) múlt havi jelentése figyelmeztetett: a 1,5 C fokot már két évtizeden belül elérhetjük.

Dan Welsby, a UCL professzora és kollégái egy 2015-ös, jelentős visszhangot kiváltó tanulmány eredményeire alapozták új kutatásukat. Hat évvel korábban azt elemezték, hogy a világ szén-, olaj- és gáztartalékait milyen arányban kell érintetlenül hagyni, hogy az ipari forradalomhoz képest a felmelegedés 2 C fok alatt maradjon. Ezúttal viszont 1,5 C fok volt a cél, mivel kimutatták: a klímaváltozás hatásai, az állandó jégtakarók olvadása, a tengerszint emelkedése, a rendkívüli időjárási jelenségek sokkal súlyosabbak lesznek plusz 2 Celsius foknál, mint 1,5-nél.

A tudósok szerint 2018 és 2100 között a világ csupán 580 milliárd tonna CO2-t bocsáthat ki fosszilis fűtőanyagokból, feleannyit, mint a korábbi modell szerint.

Welsby a tanulmányt bemutató sajtókonferencián leszögezte: az eredmények összecsengenek az ENSZ jelentésével, amely szerint drámai csökkentésekre van szükség a fosszilis fűtőanyagok termelésében. A kutatók ráadásul azt mondják, hogy ezek az adatok valószínűleg alábecsültek, már csak azért is, mert évente 6 milliárd tonna szén-dioxid atmoszférából való eltávolításával számolnak. Csakhogy az ezt lehetővé tevő technológiák egyelőre gyerekcipőben járnak.

hirdetés

Az viszont már ebből is kiderül, hangsúlyozta a tanulmány másik szerzője, James Price, hogy milyen kemény kihívások elé néznek azok az országok, amelyeknek jövedelme az olajtól és a gáztól függ.

A közel-keleti államok például nem nyúlhatnának hozzá olajtartalékuk kétharmadához.

Sokan közülük valószínűleg pénzügyi és technológiai segítségre szorulnának, hogy átállhassanak egy fenntarthatóbb gazdaságra.

A tanulmány országonként is végigveszi, hogy a fosszilis nyersanyag-tartalékok mekkora részét kellene a földben hagyni, annak figyelembevételével, hogy a globális készlet mekkora része van egy-egy állam birtokában.

Kanadának például olaja 83%-át kellene érintetlenül hagynia, míg Oroszországnak és más volt szovjet köztársaságoknak csak 38%-át. Az Egyesült Államokban a ki nem aknázandó mennyiség 31% az olajból, 52% a földgázból és 97% a szénből. Ez utóbbi nyersanyag globális mennyiségének a felével rendelkezik Oroszország és az Egyesült Államok. Kanada elsősorban az Északi-sarkkör felszíne alatt húzódó fosszilis fűtőanyagok kibányászásával veszélyeztetné a klímacélokat.

Bizonyos fosszilis fűtőanyagok kitermelése a világ egyes részein már elérte a modell szerint lehetséges maximumot, ezért a tudósok szerint máris eljött az idő a drasztikus csökkentésre.

A szénre ez a világ minden régiójában igaz, az olajtermelés esetében ez a következő években, legkésőbb 2025-ben várható. A földgáz esetében nagyobb eltérések tapasztalhatók. Európában, valamint az Egyesült Államokban és Oroszországban jelenleg tetőzik a termelés. A Közel-Keleten, Afrikában és Ázsia egyes részein egyelőre még emelkedik, csökkenése 2030 után várható.

Az IEA arra figyelmeztetett, hogy nem szabad újabb olaj- és gázkutakat nyitni, ha a világ el akarja érni 2050-re a zéró kibocsátást. Egyes társaságok, mint például a BP, az alacsony széntartalmú energiára való átmenethez kötik olaj- és gázterveiket. Vannak azonban olyan is, mint a Qatar Petroleum, amely növelni szándékozik termelését.

Welsby hangsúlyozta: bármit is hoznak az új technológiák, a fosszilis fűtőanyagok felhasználása jelenleg rossz irányban halad. Szerinte elsősorban politikai akarat kérdése, hogy az utolsó csepp fosszilis nyersanyag kibányászása helyett az alacsony széntartalmú gazdaságra összpontosítsunk. Már léteznek erre nemzetközi törekvések is.

Például a Dánia és Costa Rica által a közelmúltban létrehozott Beyond Gas and Oil Alliance (BOGA) célja összefogni azokat az országokat, amelyekkel kitűznék az olaj- és gáztermelés leállításának időpontját, és nem adnának ki több engedélyt új kitermelésekhez.

De a nemzetközi erőfeszítéseket szolgálhatja a készülő Global Fossil Fuels Registry is, amely az összes ismert fosszilis nyersanyag nyilvános adatbankja lesz – emlékeztet a Conversation.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Már most nagyobb az idei ózonlyuk, mint az Antarktisz

A tudósok szerint nagy és mély lesz a lyuk, de aggodalomra semmi ok.

Link másolása

hirdetés

A Déli-sark felett minden évben kialakuló ózonlyuk már most nagyobb, mint az Antarktisz, írja a CNN az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata alapján. Az Antarktisz felett általában augusztusban alakul ki az ózonlyuk, és általában októberig figyelhető meg. Teljes méretét szeptember közepe és október közepe között éri el.

Az idei ózonlyuk hatalmasat nőtt az elmúlt héten, és már most akkora, mint az 1979 óta feljegyezett ózonlyukak 75 százaléka. A Copernicus tudósai arra számítanak, hogy az idei lyuk a szokásosnál nagyobb kiterjedésű és mélyebb lehet, ennek ellenére nincs ok az aggodalomra.

Az ózonréteg a Föld feletti 20-25 kilométeres magasságban helyezkedik el, és megvédi bolygónkat az ultraibolya sugárzástól. A déli féltekén található lyukat jellemzően olyan vegyi anyagok okozzák, mint a klór és a bróm, melyek a sztratoszférába jutva katalitikus reakciókat váltanak ki az antarktiszi tél folyamán. Az eddigi legnagyobb ózonlyukat 2006 szeptemberében mérték: a lyuk mérete elérte a 29,5 millió négyzetkilométert, miközben egy átlagos évben csupán 20 millió négyzetkilométer körül alakul.

A Copernicus számítógépes modelljei szerint az ózonlyuk apránként egyre kisebb lesz a következő évtizedekben, és valamikor 2060-2070 környékén alakulhat ki utoljára. Számításaik szerint addigra szűnhet meg teljesen a halogénezett szénhidrogének, más néven freonok, vagy CFC-gázok hatása, amik elsősorban felelősek az ózonréteg pusztulásáért.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: