hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Miért lehet károsabb a környezetre egy új ház, mint egy régi? Így tehetjük környezetbarátabbá otthonainkat

Bontás és építkezés helyett inkább felújítani és átalakítani kellene. Nem fognak teljesülni a klímacélok, ha nem változtatunk.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2021. május 16.

hirdetés

2019-ben az épületek és az építőipar adták a globális CO2-kibocsátás 38%-át, ami a valaha volt legnagyobb arány. Mivel a világ népessége folyamatosan növekszik, és egyre többen döntenek úgy, hogy városokba költöznek, növekszik az új épületek iránti igény.

Ahhoz, hogy képet kapjunk egy épület szén-dioxid-kibocsátásáról, a teljes életciklust szükséges vizsgálni, az építőanyagok kitermeléstől kezdve, az építkezésen keresztül a használaton át a bontásig (újrahasznosításig vagy hulladékként való kezelésig), írja Halász Bálint és Lorena Axinte a Másfélfokon.

Az épület életciklusának a különböző szakaszaihoz köthető szén-dioxid-kibocsátás két fő csoportba sorolható:

  • Működésből fakadó kibocsátások, amelyek az épület mindennapi működéséből származnak, mint például a fűtésből és hűtésből, világításból, vízfelhasználásból.
  • Beépített kibocsátások, amelyek magukban foglalják az építéssel (építőanyagok előállítása, szállítása, építési tevékenységek), felújításokkal és bontásokkal kapcsolatos összes kibocsátást.

Noha egyre nagyobb figyelem övezi a működésből fakadó kibocsátások csökkentését, és történtek előrelépések ezen a területen (energiahatékonysági felújítások), addig a beépített kibocsátásokra sokkal kevesebb figyelem hárul, így azok tovább nőnek.

A 2018-as Embodied Carbon Report előrejelzései alapján a beépített emisszió részaránya az épület életciklusára vetített kibocsátásban várhatóan jelentősen megnő. A működési kibocsátás részarányának csökkenése az energiahálózatok dekarbonizációjának, valamint az energiahatékony és közel nulla energiaigényű épületek (Near Zero Energy Buildings – NZEB) növekvő számának köszönhető.

hirdetés

Egyszerűbb villanykörtét cserélni, mint teljesen elhagyni a betont

A beépített kibocsátás kevésbé csökken, mivel az építéssel és bontással kapcsolatos kibocsátások csökkentése sokkal nehezebb. Épületeink egyre több olyan gépészeti rendszert tartalmaznak, amelyek gyártásához, telepítéséhez és használatához kibocsátás köthető (pl. fűtés, szellőzés, légkondicionálás, tűzjelzés stb.). Ezen épületrendszerek némelyike hasznos lehet a működési kibocsátás csökkentésében, de ezek a rendszerek a beépített emissziót továbbra is növelhetik.

Az üvegházhatású-gázkibocsátás minimalizálása érdekében az alapoktól kezdve kell végiggondolnunk, hogy mit és miből építünk.

A cementgyártás – ami csak az egyik olyan anyag, amelyre az épületek és az infrastruktúra építésekor támaszkodunk – felelős a globális CO2-kibocsátás 4-8 százalékáért. A szén-dioxid kibocsátás mellett a betongyártás nagy mennyiségű vizet használ fel, ami komoly problémákat vet fel, különösen a fejlődő országok vízhiányos régióiban. A városokban a beton és aszfalt városi hőszigeteket eredményez, ami arra készteti az embereket, hogy még több energiát használjanak az épületek hűtéséhez.

Bár a beton használatának teljes feladása nem lehetséges, csökkentenünk kell a felhasznált nyersanyagok mennyiségét, javítanunk kell az építési technológiákat és csökkentenünk kell a kibocsátásokat az egész építőiparban, hogy elérjük a párizsi klímacélokat.

Kibocsátások nyomon követése a tartószerkezettől a homlokzatig

Beépített emisszióban nagy különbségek létezhetnek anyagválasztás tekintetében, attól függően, hogy honnan származik az adott építőanyag, milyen messziről kellett az építkezés helyszínére szállítani, mennyire lehetséges újrahasznosítani később az adott helyen. Az anyagok közvetlen összehasonlítása így nehézkes, és az építkezés kontextusától függ. Az általában kevésbé karbonintenzívnek tekintett építőanyagok, mint a fa esetében is utánajárást igényel az építőanyag eredete, például hogy az közeli, fenntartható erdőgazdálkodásból származzon. Adott termékek környezeti teljesítményének (standardizált módszerek, anyagok és termékek) összehasonlítására szolgálnak az EDP programok. Ilyen módszerre EU-s szinten is készült javaslat, de ennek használata a tervezési gyakorlatban kevéssé elterjedt.

Egy épület különböző elemei eltérően járulnak hozzá a beépített emisszióhoz. A különböző építési körülmények (pl. elhelyezkedés, szabályozási keret) és a kialakítás (például az anyagválasztás) nagyon eltérő kibocsátási profilokat eredményezhetnek. Egy jól dokumentált esettanulmány, a British Land Leadenhall Building jól megmutatja a beépített kibocsátások fő forrásait és azok arányát.

Az alábbi ábrán látható, hogy az építőanyagokhoz köthető a legnagyobb arányú kibocsátás, és ezek különböző szerkezeti elemekhez (alapozás, külső és teherhordó falak) kapcsolódó eloszlása. Más épületrészeknek, például homlokzati rendszereknek, külső és belső burkolatoknak, szerelvényeknek, belső válaszfalaknak és a gépészeti rendszereknek is jelentős hatása van, részben a rövidebb életciklus és a gyakoribb felújítások miatt.

A beépített és működési kibocsátások mellett az iparágnak egy további problémája is van: az építési hulladék. Európában a 2018-ban keletkező összes hulladék 36%-a építésből és bontásból származott, míg a bányászatból 26%.

Ezek a számok megerősítik, hogy az építőiparban is szükséges áttérni a lineáris termelési és fogyasztási modellről egy körforgásos modellre, amely a hulladékot értékes erőforrásokká alakítja.

A bontás és új építkezés helyett inkább felújítani és átalakítani kellene

Elsőre jobb megoldásnak tűnhet az, hogy építünk egy jobb energiahatékonysági mutatókkal rendelkező új épületet, azonban klímaszempontból ez nem feltétlenül helytálló. Az American Institue of Architects (AIA) ajánlásokat adott ki ennek kapcsán. Ezek közé tartozik, hogy

  • új építés helyett előnyben kell részesíteni az átalakításokat és felújításokat,
  • korlátozni kell a karbonintenzív anyagok beépítését,
  • figyelmet kell fordítani az anyagok újrafelhasználására és az újrahasznosított anyagok beépítésére, valamint
  • jelentős megtakarítás érhető el nagyobb szerkezeti hatékonysággal és az építési hulladékok minimalizálásával.

Kevésbé hagyományos megoldásként elképzelhető a kevesebb burkolat használata (nyersen hagyott szerkezeti elemek, elhagyott álmennyezetek, csiszolt betonpadlók alkalmazása, stb.), csökkentve a jövőbeli felújítások és a bontás során keletkező kibocsátásokat.

Egyéni ügyfélként saját otthonainkra is tekinthetünk máshogy

Bárki, aki építésre ad megbízást, legyen az magánszemély vagy nagy fejlesztő, ösztönözheti a tervezőt és a kivitelezőt, hogy fontolja meg és tűzze ki célként a beépített kibocsátások csökkentését. Ez történhet például becslések igénylésével, termékleírások és információk beszerzésével a beépített anyagokkal és szerkezetekkel kapcsolatban, tanácsadók bevonásával vagy az épület minősíttetésével különböző zöld minősítési rendszerekben (pl. LEED, BREAM).

Ezekre azonban nem mindig van lehetőségünk vagy ráhatásunk, azonban az eszköztár itt még nem ért véget. Építkezés, átalakítás és felújítás esetén (ami időnként elkerülhetetlen) is van lehetőségünk otthonunk kibocsátásainak a csökkentésére, pár nagyon egyszerű kérdéssel, amit ilyenkor feltehetünk magunknak és az építési vállalkozónak:

  • Szükségem van-e az épület egyes elemeire egyáltalán?
  • Miből van?
  • Hogyan készül?
  • Honnan származnak, és hova fognak kerülni a felhasznált anyagok?
  • Lehetséges-e később átalakítani az épületet a változó igényeknek megfelelően?
  • A beépített emisszió figyelembe vétele a tervezési folyamat során nemcsak környezeti, hanem gazdasági előnyökkel is jár.

Ezeken kívül megemlíthető a helyi, megújuló és hosszú élettartamú anyagok felhasználása, a nehezen lebomló anyagok mellőzése.

Ezen kibocsátások csökkentése gyakran összekapcsolódik a költségmegtakarítások különböző formáival, amelyek az anyagok és erőforrások hatékony felhasználásának, az építési folyamatok racionalizálásának és a várható élettartam növekedésének köszönhetők.

Az UKGBC jelentése szerint az infrastruktúra szektorban a beépített emissziók nyomon követése és csökkentése egyes esetekben 30-50%-os tőkeköltség-megtakarítást eredményezett.

Mi történt az EU-ban és Magyarországon az elmúlt években?

A közelmúltig a szabályozások többnyire az energiahatékonyságra összpontosítottak, és leginkább önkéntes mechanizmusokra bízták (pl. zöld minősítési rendszerek – LEED, BREEAM, Green Start stb.) az épület szektor kibocsátásainak csökkentését. Ez a tagországokban különböző módokon valósult meg.

Hollandiában 2014 óta teljes életciklusra vetített karbon számítás szükséges minden építési engedélyhez. Finnország 2025-ig életciklusra számított emisszió számítást követel meg épülettípustól függően, fokozatosan csökkentett határértékekkel. Franciaország 2021-től szabályozza az összes új épülethez kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás értékelését és jelentését, 2024-től határértékeket megállapítva, amelyek folyamatosan csökkentésre kerülnek (30-40%-kal 2030-ig). A szabályozás díjazza a fa és a bioalapú anyagok használatát.

Magyarországon az európai energiahatékonyságról szóló irányelvben meghatározott célok elérését öt lépésben határozták meg. Az ötödik fokozat 2021 januárjában lépett érvénybe. Azóta csak közel nulla energiafelhasználású épületek kaphatnának használatbavételi engedélyt. A kormány azonban a 13/2021. (III. 10.) ITM rendelettel indoklás nélkül újra kitolta ennek megvalósítását, egészen 2022. június 30-ig.

Az elhalasztott szabályozás is csak a működési emissziókat veszi célba.

Bár a hatályos országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet megemlíti, hogy törekedni kell az életciklus vizsgálatára, a beépített emissziók pontos, sztenderdizált módszerekre alapuló nyomon követése és korlátozása jelenleg csak a beruházók saját belátására van bízva.

Nem fognak teljesülni a klímacélok, ha nem változtatunk

Az Ellen MacArthur Alapítvány előrejelzése szerint 2050-re a beépített emissziók az új épületek teljes kibocsátásának majdnem felét fogják okozni, szemben a mai 28 százalékkal. Ennek a problémának a megoldása nélkül nem teljesíthetőek a párizsi klímacélok. Ezzel szemben mind a mai napig nem áll a zöld építést célzó politikák középpontjában a téma, és az épületek környezeti hatásait érintő nyilvános viták főként az energiahatékonyságra összpontosítottak.

Ahhoz, hogy valóban alacsony karbon-kibocsátású épületekkel rendelkezzünk, a jogszabály alkotóknak, az iparágnak és a társadalomnak is figyelmet kell fordítania ezen kibocsátások csökkentésére, és fel kell azt emelnie legalább arra a szintre, ahova az energiahatékonyság került az elmúlt években.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Hivatalosan is új óceánja lett a Földnek

A Föld ötödik óceánja a Déli-óceán, ami az Antarktiszt körülvevő víztömeget jelöli.
hirdetés

A National Geographic 1915-ben kezdett el térképeket gyártani, azóta négy óceánt "ismert el" a bolygó felszínén: az Atlanti-, a Csendes-, az Indiai-óceánt, valamint a Jeges-tengert. 2021-től azonban egy ötödik óceánnal is bővül a lista, méghozzá:

a Déli-óceánnal, ami az Antarktiszt körülvevő víztömeget jelöli

- olvasható a magazin oldalán, szúrta ki a 24.hu.

A Déli-óceánt idén februártól az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) is hivatalosan elismeri.

A National Geographic Társaság geográfusa, Alex Tait elmondása szerint Déli-óceánt már jó ideje külön emlegetik a többitől tudósok, de hivatalosan ezt még senki sem ismerte el. A geográfusok már jó ideje folytatnak tudományos diskurzust arról, hogy az Antarktisz körüli vizeknek elegendő egyedi tulajdonságuk van-e ahhoz, hogy saját nevet adjanak nekik, vagy csupán a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceánok hideg nyúlványairól van szó.

A National Geographic Társaság térképpolitikai bizottsága már évek óta tárgyal arról, hogy elismerje-e hivatalosan is a Déli-óceánt, főleg, mert a tudományos szférában és a sajtóban is egyre inkább így emlegetik ezt a területet.

hirdetés

A cikkben arról is írnak, hogy míg a többi óceánt az azokat körülvevő kontinensek definiálják -valójában mégis egyetlen, összekötött víztömegről van szó - addig a Déli-óceánt viszont az áramlatok.

A Nyugati-Szél-áramlás, vagyis az Antarctic Circumpolar Current (ACC) 34 millió évvel ezelőtt jött létre, amikor az Antarktisz elvált Dél-Amerikától. Nyugatról keletre haladva futja körbe az Antarktiszt, és nagyjából a déli szélesség 60. fokáig érhető tetten. Ez lehet végül a Déli-óceán határa. A víz itt kevésbé sós és sokkal hidegebb, mint a zónán kívül.

A cikkben azt is megjegyzik, hogy az ACC felszíntől az óceán fenekéig számítva több vizet szállít, mint bármely más óceáni áramlat. Az Atlanti-óceánból, a Csendes-óceánból és az Indiai-óceánból is von el vizet, így hozzájárul a hődisztribúcióhoz a bolygón. Az alsó, hidegebb területei pedig fontos szénelnyelők - teszik hozzá.

A klímaváltozás azonban a Déli-óceánra is hatással van, ugyanis melegszik a vize, de azt egyelőre még nem tudni, hogy ez milyen hatással van az Antarktiszra.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Orwelli jövő várhat ránk, ha nem tudjuk ellenőrzés alatt tartani a mesterséges intelligenciát a Microsoft elnöke szerint

Brad Smith szerint kulcsfontosságú lehet, hogy mielőbb szabályozzuk a mesterséges intelligencia használatát, amivel meg lehet óvni a széles tömegeket a visszaélésektől, különben a technológia könnyen elszabadulhat.
hirdetés

Brad Smith szerint orwelli jövőhöz vezethet, ha nem születnek meg mihamarabb a mesterséges intelligencia használatát szabályozó törvények, írja a Live Science. A Microsoft elnöke a BBC Panorama című műsorában beszélt arról, hogy az Egyesült Államok és Kína között egyre inkább elmérgesedő viszony, mellyel párhuzamosan rohamtempóban történnek a technológiai fejlesztések, védtelenné teheti az átlagembereket a mesterséges intelligenciával szemben.

Smith az interjúban megemlítette, hogy a jelenlegi helyzetről többször eszébe jutott már George Orwell 1984 című regénye, mely egy mindent látó és halló kormányról szól. A cégvezető szerint ha nem vigyázunk, hasonló állapotok állhatnak elő akár már 2024-re.

Bernhardt Trout, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) professzora szerint a mesterséges intelligencia használata ugyanakkor nem csupán technikai, hanem erkölcsi és politikai kérdés is. Ezek az értékrendek azonban országonként meglehetősen eltérőek, így nehéz lesz egységes szabályrendszert kidolgozni.

Miközben például egy kifejezetten hasznos eszköz lehet az arcfelismerés az igazságszolgáltatás kezében, annyira visszájára is fordulhat, ha mondjuk mindenkit azonosítani akarnak, aki részt vesz egy politikai tüntetésen. Smith szerint egyes országokban ezt már alkalmazzák is.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Húsüzemet, kórházat, kompcéget, tévéket, benzinkutakat bénítanak meg a hackerek

Az olajvezetéket műküdtető Colonial Pipeline elleni támadás csak a jéghegy csúcsa, a zsarolóvírusos támadások ma már milliárdos bizniszt jelentenek. Sokan Oroszországot gyanítják a háttérben.
hirdetés

Hatalmas sikerként számolt be néhány napja a világsajtó arról, hogy az FBI-nak sikerült visszaszereznie az amerikai olajvezetéket műküdtető Colonial Pipeline-tól kizsarolt váltságdíj felét. A több mint 4 millió dollár, vagyis 1,1 milliárd forint értékű bitcoint azután fizették ki, hogy a hackerek két napra megbénították a cég számítógéprendszerét.

A leállás után több mint 12 ezer benzinkútról fogyott ki az üzemanyag az Egyesült Államok keleti partján, mert az emberek pánikba estek, és felvásároltak minden készletet. A benzin ára hat és fél éves csúcsra szökött, és még a légiközlekedésben is fennakadásokat okozott a támadás.

Néhány héttel azután, hogy a DarkSide nevű hackercsoport megtámadta a Colonialt, egy másik csoport, a REvil ugyancsak zsarolóprogrammal akart kicsalni pénzt a JBS-től, a világ egyik legnagyobb húsfeldolgozójától. A cég kilenc marhahús-üzemét volt kénytelen bezárni, fennakadások voltak a baromfi- és sertésfeldolgozókban, és mindez kihatott az élelmiszerboltok és az éttermek kínálatára is.

Az elmúlt hetekben az áldozatok közé került egy floridai kórház, több tv-csatorna, több NBA-ben játszó kosárlabda-, illetve baseball-csapat, és egy massachusetts-i kompcég is – írja a New York Times.

Christopher A. Wray, az FBI-igazgatója a 2001. szeptember 11-i utáni globális terrorista-veszélyhez hasonlította a hackertámadásokat. Azt mondta, hogy jelenleg is 100 olyan szoftvert vizsgálnak, amelyeket zsarolóvírusos támadásokhoz használnak.

Az FBI szerint hasonló támadásokat átlagosan nyolc percenként hajtanak végre.

Éveken át az áldozatok úgy számoltak, hogy még mindig olcsóbb kifizetni a hackereket, mint újraépíteni adatbankjukat és szolgáltatásaikat. Bár az FBI ellenzi a váltságdíjak kifizetését, ezt Amerikában nem tiltja a törvény, sőt, még a kifizetett pénz még az adóalapból is leírható.

hirdetés

Csakhogy ezektől a kifizetésektől – amelyek összességében már több milliárd dollárra rúgnak – vérszemet kaptak a kiberbűnöző-csoportok, és meg is gazdagodtak belőlük.

A Colonial esete azért volt más, mert óriási fennakadást okozott az üzemanyagellátási infrastruktúrában, ráirányítva a közvélemény figyelmét a növekvő digitális sebezhetőségre.

A cég időben a hatóságokhoz fordult. A nyomozók a hackerek 23 digitális számláját vizsgálták át, és végül beazonosították azt a számlát, ahol a bitcoinban kifizetett váltságdíj nagy részét tárolták.

Mindez oda vezethet, hogy a kriptovaluta-forgalmat is szigorúbban szabályozzák a jövőben, ugyanis a zsarolóvírusos támadásoknál évek óta ez a kedvenc fizetőeszköz. A bitcoin egy részének visszaszerzését az amerikai hatóságok figyelmeztetésnek is szánták, azt üzenve, hogy a bűnözők ezen a területen sem érezhetik magukat teljes biztonságban.

A támadás minden bizonnyal szóba kerül Joe Biden amerikai elnök és Vlagyimir Putyin jövő heti genfi találkozóján is, Oroszország ugyanis előszeretettel veszi védelmébe a hackereket. Csak ritkán tartóztatják le vagy utasítják ki őket, sőt, bizonyos jelek szerint az oroszok aktívan is támogatják a hackercsoportokat.

Putyin elnök egy alkalommal a hackereket egyenesen olyan művészekhez hasonlította, akik „jó hangulatban kelnek fel és elkezdenek festeni”.

A nyomozás adatai szerint a DarkSide is Ororszországban, vagy Kelet-Európában működik. Tavaly augusztusban bukkantak fel, és a feltételezések szerint egy másik orosz hacker-csoport, a REvil leányvállalataként kezdték, mielőtt elindították saját akcióikat. Afféle franchise-rendszerben működnek: az akciókat nem maguk hajtják végre, ők csak zsarolóvírusokkal látja el partnereiket. Cserébe részesedést kapnak a profiból.

Az FBI tavaly kezdett nyomozni a DarkSide után, és mostanáig több mint 90 áldozatukat azonosították a legkülönbözőbb gazdasági szektorokból: vannak köztük gyárak, jogi, biztosítási, egészségügyi és energiacégek is – közölte Paul M. Abbate, az FBI igazgató-helyettese.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Nem akar örökké élni az emberek kétharmada egy kutatás szerint

A megkérdezett amerikaiak harmada venne csak be örök élettel kecsegetető pirulákat.
hirdetés

Felmérést készített egy amerikai akadémiai folyóirat arról, hogyan viszonyulnak az emberek a halhatatlansághoz, írja a Futurism. A tudósokat is meglepte, hogy a 900 megkérdezett 33 százaléka mondta azt, hogy minden további nélkül bevenne egy tablettát, ami az örök élettel kecsegtet. A válaszadók 42 százaléka azonnal nemet mondott, míg 25 százalék bizonytalan volt.

A felmérés során a megkérdezetteket három korcsoportra osztották. Az átlagosan 72 évesek csoportjába, valamint az átlag 88 évesek csoportjába soroltak is egyetértettek abban, hogy ha nem öregednének tovább egy bizonyos kor után, akkor néhány évtizeddel fiatalabbak szeretnének lenni jelenlegi életkoruknál.

Ezek a válaszok nagyjából hasonlóságot mutatnak egy korábbi kutatásra adott válaszokkal, ahol az derült ki, hogy mindegy a test kora, de csak teljesen egészségesen szeretnének örökké tartó életet az emberek.

A felmérés alapján úgy tűnik, hogy a hétköznapi emberek jobban megbarátkoztak a halandóság gondolatával, mint azok a szilícium-völgyi techvezérek, akik vérátömlesztéssel vagy egyéb megkérdőjelezhető kimenetelű öregedés-gátló terápiával próbálják meghosszabbítani az életüket.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: