TUDOMÁNY
A Rovatból

Miért akarnak az oroszok is a Holdra menni? – Negyvenhét év kihagyás után újra orosz űrszonda indult útnak

A hajnali start után a fedélzeti rendszerek rendben működnek. Az űrszonda a tervek szerint a Hold déli pólusa közelében száll majd le, ahol fő küldetése kitermelhető vízjég kutatása.


Nagy a forgalom a Hold körül. A kínai Csang-o űrszondák 2007 óta rendszeresen látogatják a Föld kísérőjét, tavaly indult el az Artemis program, amely az emberes küldetések felújításának előfutára. Ne feledjük az áprilisban sikertelenül landolt japán Hakuto-R magánűrhajót sem, ahogy az éppen Hold körül keringő és hamarosan leszálló Indiai Csandrajáan 3 szondát sem.

Ma hajnalban az orosz Luna-25 űrszonda vette célba a Holdat, ami több szempontból is figyelemreméltó. Az űrkutatás hajnalán, 1958-ban indult a Luna-sorozat első automata űrhajója, a Luna-1, amelynek

csupán annyi feladata volt még, hogy egyáltalán eltalálja a Holdat.

Azután, az űrverseny élesedésével több keringő, és több leszálló egységet is küldtek az oroszok a Holdra, és számtalan elsőség is az övék volt. Azonban, amikor az Apollo-11 emberes küldetése lezárta a versengést, magának a Luna programnak is hamarosan véget vetettek.

Egy Szojuz-2.1b hordozórakéta fedélzetén felbocsátották a Hold felé a Luna-25 automatikus állomást szombaton a Moszkvától 5450 kilométerre keletre található Vosztocsnij űrrepülőtérről.

A Luna-25 szerkezete két fő részből áll: az alsó leszálló platformból és a felső műszerkonténerből. Az állomás fedélzetén mintegy 31 kilogrammnyi tudományos berendezés található, amelyet a holdi regolit (törmelékes kőzetréteg) és az exoszféra tanulmányozására terveztek. Manipulátora a talaj feltárására és talajminta vételére képes. A tudományos munka időtartamát egy évre tervezték.

A 2027-ben indítani tervezett Luna-26, majd a későbbiekben a Luna-27 és Luna-28 állomások összetettebb tudományos feladatokat fognak ellátni. Az utolsó a Hold sarkvidéki anyagából hoz majd vissza mintát Földre.

Az orosz űrhajósok holdra szállását 2030-ra ütemezte be a Roszkoszmosz.

(mti)

Az Űrkutatás Magyarul csatorna élőben közvetítette az eseményt. Hogy miért figyeljünk az orosz holdprogramra, és egyáltalán, mi ez a nagy lótás-futás a hold körül, Gergőt, a csatorna tulajdonosát kérdeztük, aki továbbra sem fedi fel inkognitóját.

– Az összes űrkutatással foglalkozó nemzet próbál előbb-utóbb a Holdra embert juttatni. Ennek a hosszú távú célja nyilván az, hogy

állandó holdbázisokat hozzanak létre, ahhoz viszont feltétel, hogy a helyszínről vizet termeljenek ki.

Mivel a Hold déli sarkvidékén már bizonyított tény, hogy a kőzetekben nagy mennyiségű vízjég található, ezért küldenek most oda szondákat, hogy megnézzék, hogy valóban ott van-e, és milyen mennyiségben, illetve hogy kitermelhető-e ez a vízjég. Ezért van most fókuszban tulajdonképpen a Hold és annak is leginkább a sarkköre.

– A Luna 25 egy rover, vagy csak simán csak ott fog ácsorogni egy helyben?

– Ez egy sima landolóegység, helyváltoztatásra nem lesz képes, négy talppal fog megérkezni a Hold felszínére, és ott fog tudni kutatómunkát végezni.

– Ha én egy helyben ácsorgok, hogyan tudom megnézni, hogy van-e a környéken sok víz vagy sem?

– Azért célozzák meg a lehető legjobban azt a helyszínt, ahol nagy mennyiségű vízjég található már a felszínhez közeli regolitban, a holdkőzetekben, holdporban is. Nyilván van egy robotkarja, ami körülbelül másfél méterig tud nyúlni, ezen területen tudni csak kutatni valóban.

– Ezt körülbelül a Viking tudta a 70-es évek közepén. A Luna 25 mennyiben modernebb, vagy mennyiben fejlettebb?

Amit a Luna 25-ről tudni kell

– A műszerei és a detektorai mindenképp fejlettebbek, illetve maga a landolóegység. Azt tudni kell, hogy közel fél évszázada nem küldött Oroszország szondát a Holdra, tehát ez igazából annak is a tesztje, hogy képes-e a mai technológiával célzott irányított puha landolást végrehajtani az űreszköz.

– Mik a további orosz tervek?

– Nincsenek annyira közel az emberes holdraszálláshoz, mint az amerikaiak az Artemis programmal, de nekik is hasonló terveik vannak, embereket akarnak a Holdra juttatni, és állandó holdbázisokat létrehozni.

– Az összefoglalódban említetted, hogy a háború miatt megfagyott Oroszország körül a levegő az űriparban is. Az ESA például már kifejlesztett műszereket vont vissza a Luna 25-ről.

– Igen. Az amerikai és az Európai Űrügynökség is megszakított minden kapcsolatot a Roszkoszmosz-szal, az orosz űrügynökséggel. Az oroszok most inkább Kína felé kacsingatnak, és velük együttműködve próbálnak meg holdbéli terveket szövögetni.

– Ennek kapcsán kérdem felmerül a kérdés, hogy az oroszok megosztják-e a kutatási eredményeiket, ha találnak vizet? Megeshet, hogy eltitkolják?

– Mindenképp megkavarja jelenlegi politikai helyzet a kutatási eredmények publikálását is. Az amerikai és az Európai Űrügynökség továbbra is afelé irányul, hogy minden egyes tudományos megfigyelés adata közkincs, és mindent nyilvánosságra hoznak. Ez Oroszországnál is így volt mostanáig, egyedül Kína volt az, amely nem volt minden egyes kutatási eredményét hajlandó kiadni nyilvánosságra, azonban sok kutatási eredményt Kína is megosztott a világgal.

Valószínűleg Oroszország is meg fogja osztani ezeket a kutatási eredményeket.

Abban nem vagyok biztos, hogy minden egyes adatot, de azt gondolom, hogy a kutatási eredmények 90 százalékát nyilvánosságra fogják hozni, hiszen ez nekik is presztízskérdés.

– Mikorra várható a Luna 25 landolása, van ennek egy kitűzött időpontja?

– Pontos időpontja nincsen. Körülbelül öt napig fog utazni, és utána, mikor Hold körüli pályára áll a szonda, 3-6 napos időszak lesz az, amíg véglegesítik a landolási zónákat, letesztelik a műszereket, azután fogják eldönteni, hogy hova és mikor fognak leszállni.

– Tervezel élő közvetítést a leszállásról is?

– Megpróbáljuk azt is élőben közvetíteni.

Élő közvetítés a Luna 25 indításáról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
25 éven belül mind meghalunk - jósolja a neves tudós, és azt is elárulja, miért gondolja így
A Cambridge-i Egyetem kutatója szerint civilizációnk önpusztító úton jár. Ha ez nem lenne elég, a Földet űrből érkező fenyegetések is káoszba sodorhatják 2050-re.


Luke Kemp, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint a világ 25 éven belül véget érhet. A tudós az Egzisztenciális Kockázatokat Vizsgáló Központ munkatársa a neves intézményben, ahol korábbi civilizációk pusztulását tanulmányozza, arra keresve a választ, hogy a jövőben mi történhet a ma élő társadalommal.

Kemp legutóbb a The Great Simplification podcastben beszélt az elméletéről. „Tragikus, hogy gyakorlatilag egyetlen amerikai választás sem a jelölt nukleáris fegyverekkel kapcsolatos politikája alapján dőlt el. Pedig a legpusztítóbb dolog, ami valaha történhet, az Egyesült Államok nukleáris csapása – és erről egyetlen ember dönthet, az elnök. És ez soha, semmilyen módon nem játszik szerepet a választásokban” - osztotta meg a feltételezését.

A tudós a témáról írt egy könyvet is, amiben kifejti: minden mára eltűnt civilizáció végül az önpusztító életmódja miatt bukott el. Erről korábban a Guardiannek azt mondta,

„ahogy az elit egyre több vagyont szív ki az emberekből és a földből, a társadalmak egyre törékenyebbé válnak, ami belharcokhoz, korrupcióhoz, a tömegek elszegényedéséhez, egészségtelenebb emberekhez, túlterjeszkedéshez, környezetpusztuláshoz és egy kis oligarchia rossz döntéseihez vezet. A kiüresedett társadalmi vázat végül olyan sokkok törik össze, mint a járványok, a háború vagy a klímaváltozás.”

Kemp szerint 2050-re egy napkitörés is elpusztíthatja a világ elektromos rendszereit. Az 1859-es Carrington-eseményhez (az írott történelem legintenzívebb, a távíróvezetékekben magas feszültséget indukáló, majd hatalmas tüzeket és kommunikációs összeomlást okozó geomágneses viharához) hasonló jelenség ma egy csapásra tönkretenné a számítógépeket, a bankrendszert, az internetet és a műholdakat is, ami káoszba taszítaná az egész bolygót.

A kutató úgy számol, hogy egy ilyen apokaliptikus esemény esélye évtizedről évtizedre 20,3 százalékkal nő, és 2050-re eléri az 50 százalékot.

„Egy teljes iparág épül megerősített, luxus bunkervillákra medencékkel, borospincékkel, mesterséges napozókertekkel és föld alatti hidroponikus farmokkal, Texastól egészen Csehországig” – fűzte hozzá célzásképpen, hogy a jól értesült és vagyonos felső tízezer talán nem véletlenül készül a világvégére.

(LadBible)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Újabb világjárvány kialakulására figyelmeztetnek: a Mpox vírus új módon és különösen gyorsan terjed emberről emberre
Az Egészségügyi Világszervezet a héten nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, az Európai Betegségmegelőzési Központ pedig megerősítette, hogy a vírus terjedése felgyorsult.


Az Mpox nevű - a majomhimlőként emlegetett, modern vírusváltozat - újabb mutánsai egyre több európai országban jelennek meg, és nagyon gyorsan terjednek.

A fertőzés elsősorban közvetlen fizikai érintkezéssel adódik át, és leginkább a 15–34 éves korosztály érintett. A betegség magas lázzal, bőrön és intim területeken jelentkező sérülésekkel járhat.

Berlinben a nyár közepén figyelmeztetést adtak ki, mert az év eleje óta több mint négyszer annyi fertőzést regisztráltak, mint az előző két évben összesen. A helyi egészségügyi hatóságok szerint ebben szerepet játszhattak a nagy nemzetközi rendezvények és fesztiválok is.

Az Mpox ugyanabba a víruscsaládba tartozik, mint a korábbi évtizedekben világszerte rettegett himlő, amely ellen az 1980-as évek oltási kampányai hoztak megoldást. A betegséget eredetileg Nyugat- és Közép-Afrikában írták le, és idén tavasszal brit kutatók arra figyelmeztettek, hogy globális egészségügyi fenyegetést jelenthet. A Frankfurter Rundschau szerint azt mondták, hogy a világjárvány pontos időpontja nem látható előre, de a kockázat nagyon magas.

Az Egészségügyi Világszervezet a héten nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, az Európai Betegségmegelőzési Központ pedig megerősítette, hogy a vírus terjedése felgyorsult. Kína emiatt szigorúbb határellenőrzést vezetett be, és a fertőzés Svédország után már Nagy-Britanniában és Németországban is gyorsan terjed.

A német Robert Koch Intézet kiemelte, hogy az Mpox állatoktól indult, de emberről emberre a IIb klad nevű variáns terjed a legkönnyebben. A betegség jellemző tünetei közé tartozik a láz, a testi fájdalom és a himlőszerű, gennyes bőrelváltozások. Bár általában enyhébb lefolyású, mint a himlő, előfordulhatnak súlyos esetek és halálesetek is.

Az intézet arra figyelmeztet, hogy zsúfolt helyeken, strandokon és szabadtéri programokon érdemes kerülni a bőrkontaktust, valamint nem szabad mások kiütéseit vagy sebeit megérinteni. A nemi úton történő fertőzés kockázata óvszer használatával csökkenthető. Különösen óvatosnak kell lenni olyan helyeken, ahol kevés ruhát viselnek az emberek, például edzőtermek öltözőiben vagy szaunákban.

A dpa német hírügynökség szerint a dán Bavarian Nordic már jelezte, hogy több mint 500 ezer adag Mpox elleni oltóanyag elérhető, és az idén összesen akár tízmillió adagot is le tudnak gyártani.

Forrás: economx


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Elképesztő titokra derült fény: így készíti a szervezetünk a kakit
Az emésztés folyamata a szájban indul, a vékonybélben folytatódik, majd a vastagbélben ér véget. Ebből is jól látható, hogy testünk minden része részt vesz a tápanyagok feldolgozásában.


A beleidben több trillió baktérium él, amelyek segítik az emésztést, és hozzájárulnak ahhoz is, hogy a széklet jellegzetes szagot és állagot kapjon – írja a Sciencealert. A kutatások már rég bebizonyították, hogy a kaki vízből, emésztetlen növényi rostokból, elhalt bélsejtekből és nagyrészt baktériumokból áll.

Az étel útja a szájban kezdődik:

a fogak felaprítják, miközben a nyálban található amiláz enzim már a keményítőt is bontani kezdi. Ezután a falat a nyelőcsövön keresztül lejut a gyomorba, ahol a sósav és az enzimek apró részekre bontják a szénhidrátokat és fehérjéket.

Néhány órával később az étel a vékonybélbe kerül, amely több mint 6 méter hosszú, és a belső felszínét bélbolyhok milliói borítják. Ezek hatalmas felszívófelületet biztosítanak, így a véráram könnyen felveszi a lebontott tápanyagokat, energiát és építőanyagot juttatva a sejtekhez. A vékonybélben baktériumok és enzimek segítik a további lebontást, a máj és az epehólyag epét, a hasnyálmirigy pedig enzimeket ad a folyamat támogatásához.

Ezt követően a béltartalom a vastagbélbe kerül, amely nagyjából 1,5 méter hosszú. Itt a fő feladat a víz visszaszívása. A vékonybél szintén elvon vizet, amely a vesékhez kerül a vizelet képződéséhez.

A vastagbélben a folyamat lassan zajlik, akár három napig is eltarthat. Ekkorra a béltartalom megszilárdul, és a baktériumok átalakítják az epét, így a színe zöldről barnára változik.

Egy orvos úgy fogalmazott: „Néhány páciensnek problémát okoz a tápanyagok felszívódása az ételből, mások pedig túl gyakran vagy épp túl ritkán van székletük.” Az emésztőrendszer minden része fontos szerepet tölt be: együtt biztosítják, hogy a szervezet felvegye a szükséges energiát és vizet, miközben eltávolítja mindazt, amire nincs szüksége.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk




Link másolása
KÖVESS MINKET: