JÖVŐ
A Rovatból

Meddig lesz még folyékony aranyunk? A méz jövője a Másfélfok sajtóklubjában

Magyarországon 2022 tavaszára a betelelt méhcsaládok 17,3%-a elhullott. A klímaváltozás, például a korai tavaszi virágzás, majd a hirtelen jött fagy döntően befolyásolja a méhek sorsát. Mit tehetünk?

Link másolása

A méz az emberiség egyik legősibb felfedezése a természet titkai közül, már az ókor óta nagy becsben tartották. Nemcsak fogyasztották, hanem színe, édes íze a bőség, a jóság, a boldogság szimbóluma is lett a bibliai „tejjel-mézzel folyó Kánaántól” Radnóti Miklósig, aki így írt a Nem tudhatom című versében: „A csókok íze számban hol méz, hol áfonya.”

Családomban voltak méhészek, emlékszem, amikor a kaptárak körül szorgoskodtak, olyanok voltak védőmaszkjukban, mint a középkori lovagok. Édesanyám pedig egész életében annyira szerette a mézet, hogy ünnepi ajándékai között mindig biztos volt egy kis mézösszeállítás a hárstól a gesztenyemézig.

Magyarország napjainkban nagyságához képest méznagyhatalomnak mondható, de vajon meddig tartható ez fenn? Hogyan hat a klímaváltozás, a környezetszennyezés az immár veszélyeztetett fajok közé sorolt méhekre? Erről szólt a Másfélfok sajtóklubjának legújabb beszélgetése.

Vigh Péter, a Másfélfok vezetője a bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy élelmiszereink 35%-át a méhek általi beporzásoknak köszönhetjük, és a méztermelés fontos gazdasági tényező hazánkban. A meghívott előadó Vincze Csilla meteorológus, az ELTE doktorandusa volt, aki diplomatamunkáját a méhekre gyakorolt időjárási hatásokról írta, és családjával ő maga is méhészkedik.

Elmondta, a világon mintegy 20 ezer méhfaj él, és Európában az állati eredetű beporzás 84%-os, a trópusokon 90%-os, de vannak Magyarországon is olyan almáskertek, amelyeknek virágbeporzása több mint 90%-ban a mézméhektől függ.

Hazánkban az egy főre jutó évi mézfogyasztás meglehetősen alacsony, 20-30 dkg, a többi – átlagosan 10-15 ezer tonna – exportra kerül. 2019-ben mi voltunk az Európai Unión belül a legnagyobb mézexportőrök.

Egy 2021-es statisztika szerint Magyarország adja az EU méhállományának 6%-át 1,2 millió méhcsaláddal, de 2022 tavaszára a betelelt méhcsaládok 17,3%-a elhullott. Emlékezhetünk a rendkívül rapszodikus időjárásra, a korai enyhülés utáni fagyokra, amelyek óriási károkat okoztak mind a méz-, mind a gyümölcstermelésben.

Vincze Csilla felhívta a figyelmet arra, hogy az időjárás – a hőmérséklet, a légnedvesség, a légnyomás, a napsugárzás intenzitása, a felhőzet, a szélsebesség – döntő hatással van a méhek védekező viselkedésére. Nektárgyűjtésükhöz az optimális főmérséklet 18 és 25 C fok között van, 10 C fok alatt általában ki sem repülnek. A gyűjtés felső határa 35-40 C fok, mivel a hőség káros hatással van a nektárképződésre. Általában arról a növényről gyűjtenek, amelynek cukortartalma eléri a 8-10%-ot, a leghatékonyabban az 50-55% cukortartalmú nektárt tudják gyűjteni.

A szakértők megfigyelték, hogy a méhek intenzívebben gyűjtenek egy esős időszak előtt, jóelőre megérzik a zivatart. És bár jól alkalmazkodnak a hőhullámokhoz, azok akár 70%-kal is megnövelhetik a gyűjtés időtartamát. A globális felmelegedés negatív hatással van a cukortartalomra, és ahhoz a kaptárban biztosítsák a szaporodáshoz szükséges állandó páratartalmat, a dolgozó méheknek kétszer annyi vizet kell hordaniuk.

A fiasítás egyik nagy ellenségei az enyhe telet követő tavaszi fagy. Az enyhe télben elszaporodnak bizonyos élősködők, például az ázsiai eredetű varroa atka, amelyek ellen a hirtelen jött hidegben a méhek nem tudnak védekezni és egész családok kipusztulhatnak.

Az atkák ellen csak bioszereket, például hangyasavat szabad alkalmazni, tilosak a vegyszerek vagy az antibiotikumok – figyelmeztetett Vincze Csilla.

A klímaváltozás miatt a virágzás is korábban kezdődik – ezt még mi városi emberek is tapasztaljuk akár a házak előtti kertek, vagy az utcai fák láttán – ez befolyásolja a méhészeti szezont is. Ugyanakkor az extrém időjárási jelenségek – viharok, aszály – nagyobb gyakorisága negatívan befolyásolják a mézhozamot, emellett a növényvédő szerek, köztük a rovarirtók okozta talajszennyezésnek is áldozatul eshetnek a méhek, mivel a számukra szükséges ásványi sókat rendszerint a talajból szerzik.

Az IPCC szerint az évszázad végére a „legrosszabb forgatókönyv” esetén akár 14,5 %-kal is csökkenhet a világ méztermelése. A klímaváltozás kedvez a paraziták, vírusok, bakteriális és gombás fertőzéseknek is, amelyek ugyancsak nagy mértékben sújthatják a méheket.

És nem felejthetjük el azt sem, hogy a jelenlegi világméretű méztermelés záloga, hogy növekszik az ember által ellenőrzött háziméh-családok száma, ugyanakkor csökken a vadméheké.

Mit tehetünk? Ültessünk virágzó növényeket, biztosítsunk zavartalan a beporzóknak „méhlegelőket”, amelyeket rendszeresen öntözni kell, a kertekben kevesebbet nyírjuk a füvet, hozzunk létre bennük „vad sarkokat”. Készítsünk „méhhoteleket” a magányos méheknek, biztosítsunk a rovaroknak itatókat, leszállóhelyekkel, hogy ne fulladjanak bele a vízbe – tanácsolta végezetül Vincze Csilla.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
A most még erős El Niño után nyárra megérkezik a La Niña
A változás Európa időjárására is hatással lehet, így ha a jövendölés beválik, akkor aszályos hónapok várhatnak ránk.

Link másolása

Most még az El Niño okoz gondokat, de hamarosan váltás lesz és a La Niña megerősödését várják a klímamodellek - írja az Időkép.

Tavaly az El Niño jelenség erősödött meg, ami melegebb, nedvesebb időjárást eredményezett az Egyenlítő környéki melegebb óceánfelszínnek köszönhetően. A klímakutatók szerint az erős El Niño nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a tavalyi év lett globálisan a legmelegebb a mérések kezdete óta.

A trend azonban megfordulni látszik. A most még erős El Niño a következő hónapokban fokozatosan lecseng, átmeneti semleges időszakot követően nyárra egyre erősödő La Niña váltja fel.

Az El Niño és La Niña jelenségek áttételesen Európa időjárására is hatással vannak. Az átlagosnál hidegebb tengerfelszíni hőmérsékletet eredményező La Niña idején, 2022-ben hazánkban is rendkívül száraz, aszályos volt a nyár.

Ezek alapján nagyobb esély van egy szárazabb, mintsem egy csapadékosabb nyárra.

A La Niña idején a Csendes-óceán egyenlítői részén a felszínközeli tengervíz nyugat felé mozog. Amerika nyugati partjainál a távozó meleg víz helyére a mélyből hűvösebb víztömeg áramlik fel, ami kevésbé párolog, így ott szárazabb, aszályosabb időszak következik. A Csendes-óceán nyugati felében épp ellenkezőleg, a meleg tengervíz sokat párolog, így Ausztráliában és Ázsia keleti, délkeleti részén jelentős csapadékra, gyakran áradásokra kell készülni.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Durva számok: óriási ugrás várható a rákos megbetegedések számában 2050-ig a WHO szerint
77 százalékkal emelkedhet az évszázad közepén az egy év alatt azonosított daganatos betegek száma 2022-höz képest. A tüdőrák és a mellrák vezeti a szomorú statisztikákat.

Link másolása

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2050-re több mint 75 százalékkal több lesz a rákos megbetegedés világszerte, mint manapság, írja a The Guardian.

A WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) szerint 2012-ben 14,1 millió új daganatos megbetegedést és 8,2 millió rákhoz köthető halálesetet regisztráltak világszerte. Tíz évvel később már 20 millió új betegről és 9,7 millió rák következtében elhunytról tudtak. Előrejelzésük alapján 2050-ben 35 millió emberről derül majd ki, hogy rákos, ami 77 százalékos emelkedés a 2022-es szinthez képest, miközben a daganatos betegségekhez köthető halálozások száma 18 millió fölé emelkedik.

Az IARC szerint a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás kulcsfontosságú tényezők a rákos betegségek elterjedése mögött, ezen felül szerepe van még ebben a népességnövekedésnek valamint a populáció elöregedésének is.

Várakozásaik szerint 2050-re a legmagasabb jövedelmű országokban további 4,8 millió új megbetegedést regisztrálnak majd, de az alacsonyabb jövedelmű országokban lesz a legnagyobb arányú növekedés. Utóbbi országokban a rákos halálozás az előrejelzések szerint csaknem megduplázódik.

Az IARC globális rákmegfigyelő központja 185 országot és 36 ráktípust monitoroz. Felméréseik alapján 2022-ben világszerte tíz ráktípus okozta az új megbetegedések és halálesetek mintegy kétharmadát. Ezek közül a tüdőrák a leggyakrabban diagnosztizált rákos megbetegedés világszerte, mely az új esetek 12,4%-ért és a halálozások 18,7%-ért felelős. A mellrák a második leggyakoribb ráktípus, ami ugyan az esetek 11,6%-át teszi ki, az összes rákban elhunyt közül viszont csak 7% szenvedett ebben a betegségben. A további fő halálokok közé tartozik még a bél-, máj- és a gyomorrák is.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Telepathy: Elon Musk emberi agyba ültetett chipje megváltást jelenthet a fogyatékkal élőknek
Azzal, hogy külső eszközök gondolati irányítására képes chip került egy élő ember agyába, új korszak kezdődhet, és nem csak a fogyatékkal élők számára. A cél idővel ipari, kereskedelmi, sőt, katonai felhasználás is lehet.

Link másolása

A héten bejárta a világsajtót a hír, hogy a Neuralink először ültetett emberi agyba mikrochipet, amit cikkünkben egy „szép új világ” kezdetének neveztünk. A félelmetes, mégis forradalmi találmány lehetővé teszi a felhasználónak, hogy a gondolataival irányítson külső eszközöket, például számítógépeket és robotokat.

Az agy-gép interfész elsődleges célja bevallottan az, hogy javítsa maradandóan sérült emberek életminőségét, de ennél azért jóval több lehetőséget rejt.

A chip véres kísérletek árán készült el

Elon Musk vállalata 2016 óta dolgozik rajta, hogy hatékony agyba ültethető chipet építsen, és ez nem ment minden botrány nélkül. A tudományos utazás, ami elvezetett az első elő ember koponyája alá operált implantátumig, főemlősök tetemeivel van kikövezve - hívta fel a figyelmet még 2022-ben a Physicians Committee for Responsible Medicine. Az állatkísérletek ellen küzdő non-profit szervezet a Neuralink dokumentumaira hivatkozva azt állította, hogy

a cég laboratóriumaiban legkevesebb 15 majom halt kínhalált, csak 2017 és 2020 között.

A vállalat nem cáfolta, hogy a kísérletek során állatok pusztultak el, de azt igen, hogy szenvedést okoztak volna nekik. Szerintük kíméletesen bántak velük és elaltatták őket - többet közülük elsősorban azért, mert eleve betegek voltak.

Mivel a kozmetikai és gyógyszeripartól sajnos nem idegenek az állatkísérletek, a közvélemény viszonylag hamar elengedte a dolgot, és már a legújabb eredményekre figyel, amelyek az amerikai gyógyszerfelügyelet által engedélyezett emberkísérletekből származnak majd.

Megváltást jelenthet a fogyatékkal élőknek

A január végén élő ember agyára kapcsolt, úgynevezett Telepathy vezeték nélküli chip megváltást jelenthet olyan fogyatékkal élők számára, akiknek gondot okoz például a járás, a kommunikáció vagy akár az, hogy az otthonukban ellássák magukat.

Ezen a ponton szögezzük le:

a beültetett eszköz (egyelőre és a közeljövőben) nem képes meggyógyítani, például paralízises betegeket, viszont komolyan javíthatja az életminőségüket azzal, hogy eszközöket irányíthatnak és üzeneteket küldhetnek vele, csupán gondolatokkal.

Ennek első bizonyítékait a 2023 őszén meghirdetett Neuralink PRIME (Precise Robotically Implanted Brain-Computer Interface) projekt emberkísérleteitől remélik.

A PRIME-ba kifejezetten olyan személyek jelentkezését várták, akik nyaki gerincvelő-sérüléstől vagy amiotrófiás laterálszklerózistól (akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői idegsejtek pusztulásával járó betegségben) szenvednek.

Egyikük – akinek a kilétét és egészségügyi állapotát a Neuralink nem hozta nyilvánosságra – 2024 január végén megkapta az első Telepathyt - közölte az X-en a cégtulajdonos. Elon Musk szűkszavú bejegyzésében csupán annyi állt, hogy a páciens alig 24 órával a beavatkozás után „szépen gyógyul”, az implantátum pedig ígéretes, hiszen máris jeleket küld.

A Telepathy működése

Egyszerre hozhat gyógyászati és üzleti sikert

Bár a kísérletet bevállaló első beteg állapotáról bizonyára jó ideig nem fogunk érdemi híreket hallani, az, hogy az implantátumot elég biztonságosnak tartották a beültetéshez, alkalmat ad a benne rejlő lehetőségek mérlegelésére.

A chip végső céljával kapcsolatban Musk azt nyilatkozta, „teljes agy-gép interfész lesz, amivel egyfajta szimbiózist érhetünk el a mesterséges intelligenciával”.

Ez az általa és a Neuralink által jegyzett tanulmány azzal számol, hogy a Telepathy kezdetben visszaadja a kommunikáció képességét olyan betegeknek, akik agyi, vagy más szervi sérülés miatt nem tudnak beszélni és írni. Ennél ugyanakkor jóval többet remélnek tőle.

Mint írták: egy napon visszaállíthatja az elveszett kapcsolatot az agy és a karok-lábak között, illetve akár robot végtagokat, esetleg exoskeletonokat (testen viselhető, külső robotvázakat) lehet majd vele irányítani. Utóbbi alkalmazások az egészségügyi felhasználásnál messzebbre mutatnak, mivel

az ember köré épített robotikai eszközök ipari, sőt, katonai területen is fontos kutatások tárgyát képezik.

Egy dolog ugyanakkor kevéssé valószínű: ép felhasználók aligha fogják igényelni, hogy invazív műtéti beavatkozással chip kerüljön a koponyájukba, és több elektródával az agyuk bizonyos rétegeire kapcsolódjon. Túl nagy ár ez csupán számítógépek gondolati vezérléséért cserébe – főleg egy olyan korban, amikor a mesterséges intelligencia asszisztensek gesztusokkal, szemkövetéssel és hangutasításokkal is képesek alkalmazásokat futtatni.

Nem Elon Musknak hívnák viszont a Neuralink tulajdonosát, ha nem lenne az egészségügyi felhasználásnál is komolyabb üzleti szándéka az eszközzel.

A legerősebb tippünk jelenleg az, hogy a Telepathynak idővel érkezni fog egy fejen, vagy fül mögött, külsőleg viselhető, egyszerűbb képességekkel bíró változata, ami nem gyógyászati, hanem szórakoztató célok kiszolgálására, ne adj’ isten a milliárdos által szintén birtokolt Tesla autóinak irányítására lesz alkalmas.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Korszakalkotó ötlettel álltak elő az ELTE kutatói az Alföld aszályainak csökkentésére
Kiderült, hogy mi okozza az egyre gyakoribb és tartós szárazságot, ami komoly károkat okoz a gazdaságnak. Van rá megoldás, de legalább egy megyényi területet át kéne alakítani.

Link másolása

A légkörből hiányzó víz miatt nem érkezik elég csapadék az Alföldre az aszályos időszakban. Ennek enyhítésére a vizes élőhelyek, a rétek-legelők visszaállítását javasolják az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói legújabb elemzésükben.

Az ELTE kutatói a Land című tudományos folyóiratban tették közzé összefoglaló cikküket, amelyben a 2022-es aszályt vizsgálták az ország keleti részén.

Elemzésük szerint

az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások okozzák, hogy a nyári hőhullámok során kevés a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül "robognak át" az Alföldön.

Felidézték, hogy 2022-ben a június közepétől kezdődő 7 hetes periódus során hetekig szinte egy csepp eső sem esett az Alföldön, az ország keleti részén az őszi aratású növények termésvesztesége szinte teljes volt. A Dunántúlra még zivatarokat és esőt hozó hidegfrontok az Alföldre érve "kiszáradtak", csapadék nélkül, erős széllel haladtak tovább, súlyosbítva az aszályt.

Mint írják,

a légkörből hiányzott a víz, így a felszín közeli párás légréteg sem jött létre, ami a zivatarok kialakulásának egyik feltétele lett volna.

Emiatt a nyári csapadék nagyobb részét adó zivatarok elmaradtak, tovább súlyosbítva a helyzetet, vagyis egy többhetes időszakban kizárva újabb viharok kipattanását.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy a táj víztároló képessége jelentősen visszaesett a vízszabályozásokat követő intenzív mezőgazdasági művelés következtében, ami a szárazság fennmaradásához vezetett.

A nagyüzemi művelés, a nehéz gépek hatására a talajban sok helyütt létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy az őszi-téli, kora tavaszi és nyár eleji csapadékot a talaj mélyebb rétegei eltárolják.

„A felső 20-30 centiméter viszont a nyári melegben nagyon hamar kiszárad, és utána nagyon lecsökken annak esélye, hogy a maradék párolgásával elegendő nedvesség kerüljön az alsó légrétegekbe, és kialakulhassanak a zivatarok. A magasabban levő légrétegekben levő nedvesség ezért nem jut a talajra” – magyarázták.

Timár Gábor és Székely Balázs, a Geofizikai és Űrtudományi, illetve Jakab Gusztáv, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkatársainak elemzése szerint ezért az alföldi táj egy részén - becslésük szerint összesen

legalább egy megyényi területen – vissza kell állítani a vizes élőhelyeket, a réteket-legelőket, valamint ezekre a helyekre máshonnan is el kell juttatni a téli időszak és a hóolvadás többletvizeit. Emellett támogatni kell a jól párologtató növényzet visszatelepülését is.

A kutatók úgy vélik, ez garantálhatja, hogy ismét lehessenek zivatarok az aszályos években is, ami a mezőgazdasági területekre is juttat csapadékvizet. Ezeket a „párologtató területeket” az Alföld legalacsonyabb zónáiban, a mezőgazdasági szempontból legkevésbé értékes, alacsonyabb „aranykorona értékű” földekből lehetne kialakítani, ahol a talaj amúgy sem optimális a szántóföldi művelésre – javasolták az elemzésben.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: