ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Körbejártuk: gáztűzhely vagy villanytűzhely?

Az emberek általában nehezen váltanak, ha az egyiket megszokták, de mielőtt újat vesztek, érdemes átgondolni mindent.


A VGF blog szerzője összefoglal mindent, amit a gáztűzhelyről és a villanytűzhelyről tudni kell. A kényelmi és a gazdaságossági szempontokat is figyelembe vette úgy, hogy az árakról sem feledkezett meg.

Manapság egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a konyhába gáztűzhely vagy elektromos tűzhely legyen beépítve. Biztonsági, komfort- és anyagi szempontok vetélkednek egymással, és nem könnyű a döntés.

Gáztűzhelyek

A korábbi gáztűzhelyeknél csak nagyláng vagy takarékláng volt, és nem volt égésbiztosítójuk sem. Az új gáztűzhelyek teljesítménye már fokozatmentesen állítható a legkisebb és legnagyobb érték között, valamint van égésbiztosítójuk, s így biztonságosak. A sütőjük is komoly fejlődésen ment keresztül, de sajnos még mindig nem teljesen tökéletes.

Sütésnél nem egyenletes a sütőben a hőmérséklet, emiatt nem lesz teljesen tökéletes a sütött élelmiszer, ezért nagyon sok gyártó már elektromos sütővel gyártja a gáztűzhelyeket. A gáztűzhelyek elhelyezésének szabályairól ITT található még több információ.

A korábbi gáztűzhelyeknél csak nagyláng vagy takarékláng volt, és nem volt égésbiztosítójuk sem.

gaztuzhely

Villanytűzhelyek

A gáztűzhely melletti érvek között szerepel, hogy olcsóbb az üzemeltetése, mint az elektromos tűzhelyeké, valamint gyorsabban lehet vele főzni. Sokáig igaz volt ez az érvelés, de ma már egyre kevésbé az. Az elektromos tűzhelyek kezdetben vaslaposak voltak, amelyek nagyon lassan melegedtek fel, nagy volt a hővesz-teségük, viszont sokáig tartották még a hőt kikapcsolás után is. A tapasztalt háziasszonyok ezt a maradék hőt ki tudták használni, és a főzés vége előtt lekapcsolták az áramot.

A villanytűzhelyeknél is óriási a fejlődés, nem csak a gáztűzhelyeknél. Kifejlesztették a kerámialapos tűzhelyeket, melyek lényegesen gyorsabban melegednek fel, mint vaslapos elődeik – viszont kevesebb hőt képesek tárolni. Az energiafelhasználásuk is kisebb, mint a vaslaposoké.

villanytuzhely

Az igazi áttörést az indukciós tűzhelyek jelentették. Míg az előbbi elektromos tűzhelyeknél ellenállás volt a hőfejlesztő, az indukciósoknál mágneses indukció hozza létre a hőfejlődést. Ez az indukció csak olyan edényekben alakul ki, melyek mágnesezhetők. Az indukciós tűhelyeknél nem melegszik fel a főzőlap, mert a hő magában az edényben képződik, emiatt maradék hője sincs. Érdekesség, hogy még a régi, nagyanyáink által használt zománcozott lábasok is mágnesezhetők, így indukciós tűzhelyen használhatók.

Választás

Nézzük most az eredeti kérdést, hogy melyiket érdemesebb használni. A szakmai érvek felsorolása előtt egy emocionális: sokat számít a szubjektív érzés, mert aki megszokta valamelyik tűzhelyt, az leginkább ahhoz ragaszkodik. És akkor most megpróbálok néhány dologra rávilágítani, hogy a hezitálóknak segítsek a döntésben.

Tisztítás

Tisztántarthatóság tekintetében a legrosszabb a gáztűzhely. A magas hőmérsékletű, nyílt lángú égés miatt könnyen odaégnek a szennyeződések, sőt a kifutott étel az égők kiömlőnyílásait szűkítheti, vagy akár teljesen eltömítheti. Ilyenkor megváltozhat a láng színe, ami a tökéletlen égésre utal, Ilyen esetben rengeteg gáz megy veszendőbe, sőt szén-monoxid (alattomos gyilkos) is képződhet. A gáz kiáramlási sebessége is megnövekedhet a kisebb kiömlőnyílás miatt, ami lángleszakadást okozhat.

A gáztűzhelynél jobban tisztítható a vaslapos villanytűzhely, bár itt is magas a lap hőmérséklete, vagyis könnyebben odaég a szennyeződés. A kerámialapos tűzhely tisztántartása viszont nagyon egyszerű, mert a sima felület miatt könnyű a takarítása. Itt csak meg kell várni, amíg lehűl a lap, hogy ne szenvedjünk égési sérüléseket. A legegyszerűbb az indukciós lapokat takarítani, mert nem magas a hőmérsékletük, s a felületük ugyanolyan sima, mint a kerámialaposaké.

gaztuzhely2

Az új gáztűzhelyek teljesítménye már fokozatmentesen állítható a legkisebb és legnagyobb érték között, valamint van égésbiztosítójuk, s így biztonságosak.

Szabályozás

Szabályozhatóság tekintetében ugyanaz a sorrend, mint a tisztántarthatóságnál. A gáztűzhelynél ég oda a legkönnyebben az étel, s a hőmérséklet beállítása nagy tapasztalatot igényel. A vaslapos tűzhelynél már kicsivel jobban lehet beállítani a kívánt hőmérsékletet, de a kerámialapos és indukciós lapoknál ez pofonegyszerű. Ezek a tűzhelyek automatikusan szabályozzák a beállított hőmérsékletet. Az elektromos tűzhelyeknél időbeállítás is lehetséges.

Biztonság

Biztonság szempontjából ugyanaz a sorrend, mint az előző két „versenyszámnál”. Gáztűzhelynél fennáll a tűzveszély, és égési sérüléseket is könnyen lehet szenvedni. A régi, de még mindig üzemelő, égésbiztosítás nélküli tűzhelynél a kifutó étel elolthatja a lángot, s ilyenkor ömölhet a gáz. A vaslapos tűzhelynél a tűzveszély lényegesen kisebb az előzőnél, de égési sérüléseket itt is lehet szerezni. A kerámialaposnál az égési sérülések kockázata a legkisebb. Indukciós tűzhelynél a szinte hideg lap miatt égési sérülés veszélye nem áll fenn. Ennél a tűzhelynél nincs olyan veszély, hogy a kisgyerek tudatlanságból bekapcsolja, mert ha nincs lábas rajta, akkor nem fog beindulni, nem jön létre indukált áram. (Nem igazán mérhető, de bizonyos, hogy a gáztűzhely a lakótér levegőminőségét rontja, mivel annak oxigénjét használja, és cserében égésterméket juttat vissza oda. A szén-monoxid és az egyéb anyagok káros hatása egyszerű fejfájástól a halálos CO-mérgezésig terjedhet. A szerk.)

gaztuzhely1

Gyorsaság

A melegítési időt nézve a gáztűzhely már nem áll az első helyen, ugyanis az indukciós tűzhely kicsivel gyorsabban melegíti fel az ételt. A kerámialapos lassabban melegít, s a leglassabb a vaslapos tűzhely.

Ár

A bekerülési költséget tekintve a gáztűzhely 50 000 Ft-tól kapható, de szükséges hozzá még több dolog. Minimum páraelszívó és légbevezető kell, de vannak gázszolgáltatók, ahol ennél még több minden szükséges, például mágnesszelep a gázvezetékbe, áramlásérzékelő a páraelszívó vezetékébe, reteszelési, valamint légtechnikai bemérési jegyzőkönyv. Mindezek akár 130 000 Ft többletköltséget is jelenthetnek, azaz összesen 180 000 Ft-nál kezdődik a gáztűzhely bekerülése.

A villanytűzhelyek ára 60 000 Ft-nál kezdődik, és a tudásuktól függően akár 250 000 Ft is lehet. Számolni kell azzal, hogy az elektromos hálózatot esetleg bővíteni kell. Ha 1 fázis áll rendelkezésre, akkor szükség van 32 A erősségű kismegszakítóra, 3 fázis esetén pedig 3x16 A kell. Indukciós tűzhelynél elegendő 1 fázisnál 25 A, illetve 3 fázisnál 3x10 A. Sajnos erre nem tudok árat becsülni, mert ez a hálózat kiépítettségétől függ.

villanytuzhely1

Üzemeltetés

Üzemeltetési költség tekintetében a vaslapos tűzhely a legrosszabb, mert az igényli a legtöbb villamos energiát. A vaslapos tűzhely 60-65%-os hatásfokkal üzemel. A befektetett energiának 50-55%-át hasznosítja a gáztűzhely (a használt lábas nagyságától függ, hogy mennyi hő megy ki alóla). A kerámialapos tűzhely a bemenő energia 75-80%-át tudja kihasználni. A legjobb hasznosítása az indukciós tűzhelynek van, mert ez eléri a 95-97%-ot is.

Az energiaárak szolgáltatótól függően változnak: 1 m3 gáz 130-140 Ft, 1 kW villanyáram 40-50 Ft. Ebben az állapotukban nem tudjuk összehasonlítani az árakat, de ha azt vesszük figyelembe, hogy 1 m3 gáz 9,4 kW energiát jelent, akkor a középárakat számolva a gázzal előállított 1 kW 14,36 Ft, a villanyos pedig 45 Ft. Kerekítve 1 kW háromszor annyiba kerül villanynál, mint gáznál.

Az előző hatásfokok középértékével számolva a következő üzemeltetési költségek jönnek ki főzésnél 1 kW hasznosított energiára:

• gáztűzhely – 27,35 Ft,

• vaslapos tűzhely – 72 Ft,

• kerámialapos tűzhely – 58,06 Ft,

• indukciós tűzhely – 46,87 Ft.

Ha csak az üzemeltetési költséget nézzük, akkor a legolcsóbb a gáztűzhely, de ha a bekerülést is, akkor a sokat főzőknek érdemesebb a gáztűzhelyt beépíttetni, de aki kevesebbet főz, annak célszerűbb az indukcióst választania. Aki fél a gázveszélytől, annak egyértelműen az indukciós tűzhelyet kell választania.

Tetszett a cikk? Oszd meg az üzenőfaladon!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk