News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Klímasemlegességi célok: valódi cselekvés helyett inkább trükközés zajlik

A hangzatos klímasemlegességi dátumokat megfogalmazó országok és óriás cégek úgy viselkednek, mint a népmesei okos lány: hoznak is, meg nem is. A kitűzött zéró célszámok mögött jelenleg nem látszanak a konkrét és hatékony cselekvési tervek.

Link másolása

hirdetés

A világ jelentős része látszólag felismerte, hogy az emberiségnek belátható időn belül el kell érnie a nettó nulla üvegházgáz kibocsátásokat, hogy ne fokozzuk tovább a klímaváltozást. A hangzatos klímasemlegességi dátumokat megfogalmazó országok és óriás cégek azonban úgy viselkednek, mint a népmesei okos lány: hoznak is, meg nem is. A kitűzött zéró célszámok mögött jelenleg nem látszanak a konkrét és hatékony cselekvési tervek. A most is elérhető kibocsátás-csökkentési módszereket olyan trükkökkel igyekeznek elfedni, mint a technológiailag gyerekcipőben járó szénkivonás- és megkötés vagy a kibocsátások máshol történő kiváltása (offsetting). A klímapolitikai „kreatív könyvelés” helyett átlátható, robosztus és igazságos kibocsátás-csökkentési tervekre volna szükség. Ezen a téren pedig az Európai Unió is jobban teljesíthetne, Magyarország pedig akár az élbolyba is tartozhatna - írja Lehoczky Annamária éghajlatkutató a Másfélfokon megjelent cikkében.

Az elmúlt évben egyre több ország, cég és szervezet tűzött ki konkrét klímasemlegességi céldátumot, gondoljunk csak hazánkra, az EU-ra, Kínára, az Egyesült Államokra, vagy a tech óriás Microsoft-ra, Apple-re és Amazonra. A Climate Action Tracker jelentése szerint a globális kibocsátások közel kétharmadáért felelős 127 ország tervezi, tárgyalja vagy már törvénybe is ültette, hogy mikorra kíván nettó zéró üvegházgáz-kibocsátást elérni.

A félmilliósnál nagyobb városok 13%-a, és a világ 2000 legnagyobb állami vállalatának 21%-a rendelkezik nettó zéró céllal az Energy and Climate Intelligence Unit és Oxford Net Zero legfrissebb közös elemzése szerint. Emellett több mint 1600 cég, 85 a legnagyobb befektetők közül és több mint 560 egyetem csatlakozott a Race to Zero kezdeményezéshez.

Ugyanakkor kutatók arra figyelmeztetnek a Nature rangos szakfolyóirat hasábjain, hogy egyelőre túl lazán vannak definiálva ezek a tervek, kevés a konkrétum, a rövid- és hosszútávú célok sok esetben nincsenek összhangban, és nehézkes az összehasonlítás.

Bár sokak szerint egy gyengén megfogalmazott célszám még mindig jobb, mint egy nem létező célszám, nem szabad ezekkel megelégedni, vagy akár áltatni magunkat.

Ahhoz, hogy minden szereplő a megfelelő mértékben járuljon hozzá a Párizsi Megállapodásban kitűzött kibocsátás-csökkentési célokhoz, átlátható, robusztus és konkrét cselekvési tervekre van szükség. A tanulmány szerzői három fő kérdéskört jelöltek ki, ami alapján mindenkinek tisztáznia kellene a célszámait és terveit:

hirdetés

• mi a hatókörük?

• mennyire tekinthetők igazságos részesedésnek?

• milyen konkrét útiterv van a klímasemlegesség elérésére, és azon túl?

Ezekben a kérdésekben az EU-nak és benne Magyarországnak, valamint a hazai cégeknek, szervezeteknek is van bőven tennivalója. Érdemes ezért jobban megérteni, hogy mi mit jelent a hangzatos klímasemlegességi célok mögött.

Az ördög a részletekben

Ha közelebbről megnézzük az országok és cégek „nettó zéró” jelszava mögötti terveket, sokszor nagyon eltérő értelmezéseket találunk. Az egyik legszembetűnőbb a „klímasemleges” és „karbonsemleges” szavak használata: egyesek szinonimaként értelmezik őket, mások pedig előbbit az összes üvegházhatású gázra vonatkoztatják, az utóbbit pedig csak a szén-dioxidra. Megint mások a karbonsemlegesbe beleértik az atomenergiát is mint „tiszta energia”, a klímasemlegesbe viszont nem. A szóhasználat tehát korántsem következetes.

De a konkrét célszámok sem egységesek. Az EU és benne Magyarország nettó zéró céldátuma 2050, és az összes üvegházgázra vonatkozik. Ugyanakkor Kínáé 2060-ra szól és csak a szén-dioxidot veszi számításba. A Biden-adminisztráció készülő klímaterve 2050-re kívánja elérni a nettó nulla kibocsátást, de azt még nem határozta meg, hogy mely gázokra fog vonatkozni.

A Párizsi Megállapodás az összes üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentését irányozza elő. A klímasemlegesség eléréséhez pedig amit nem tudunk kiküszöbölni, azt el kell távolítani a légkörből különböző szénelnyelő megoldások segítségével.

Ahhoz, hogy a globális melegedés mértékét a Párizsi Megállapodásba foglalt 1,5 °C alatt tudjuk tartani, mindhárom megközelítést egyszerre kell alkalmazni, vagyis

• a szén-dioxid-kibocsátást gyorsan és nagymértékben le kell csökkenteni;

• ahol csak lehetséges, nagymértékben vissza kell fogni az egyéb üvegházgázok (pl. metán) kibocsátását;

• és fel kell skálázni a szénelnyelő megoldásokat (szénmegkötés természetalapú megoldásokkal és high-tech eszközökkel).

AZ ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) Párizsi Megállapodással kompatibilis forgatókönyvei rendkívül érzékenyek a klímatervek időkeretének, célszámainak és hatókörének meghatározására és ezek esetleges változásaira. Ha például megváltoztatjuk a kibocsátás-csökkentő és szénelnyelő megoldások arányát, akkor – az üvegházhatású gázok különböző légköri tartózkodási ideje miatt – a hőmérséklet csak később és magasabban tetőzhet.

Milyen közel vagyunk a 1,5 °C-hoz? (Forrás: IPCC Külön Jelentés)

Nemcsak az országoknál, de a vállalatoknál és szervezeteknél is nagy a változatosság a klímacélok hatókörét illetően. Vannak olyanok, akik csak a közvetlen tevékenységükből eredő kibocsátásokra fogalmaznak meg célokat, míg mások a teljes értékláncukra kiterjesztik a szénlábnyom elszámolását. Például az IKEA svéd bútoróriás nettó zéró célja a teljes ellátási lánc összes kibocsátására vonatkozik. Ilyet fogalmazott meg a Microsoft is, továbbá 2050-re az 1975-ös alapítás óta kibocsátott összes szén-dioxid semlegesítését is tervezi.

Ezzel szemben a több mint 500 európai repülőteret képviselő ACI Europe 2050-re csak nettó nulla szén-dioxid célt tűzött ki, ráadásul az csak az épületekre és a földi kiszolgálásra vonatkozik, nem a repülőgépek kibocsátására. Így ez a cél az ezen repülőtereken áthaladó összes légiközlekedés kibocsátásának csupán 2%-át érinti.

A „nettó nulla” célokban túl nagy a hangsúly a „nettón” és kevés a „nullán”

A nettó nulla mögötti logika egyszerű: a világ minden országának minden szektorában átlagosan nettó nulla kibocsátást kell elérni. Bizonyos szektorokban viszonylag egyszerű közel nullára csökkenteni a kibocsátásokat (pl. áramtermelés, autók, épületek), de más területeken – mint a légi közlekedés, a mezőgazdaság és a nehézipar számos ága – erre szinte kilátás sincs a közeljövőben. Ezért ezeket a „maradék kibocsátásokat” el kell távolítani a légkörből, így teljesítve az átlagosan nettó nulla kibocsátást.

Jelenleg azonban a nettó zéró célokban a kibocsátások valódi mérséklésével szemben túl nagy szerep jut a szén-dioxid légkörből való eltávolításának (negatív kibocsátás) és a kibocsátások kiváltásának (offsetting).

Ez több okból is veszélyes. A légköri többlet szén-dioxid eltávolítására fejlesztett technológiák még gyerekcipőben járnak, és számos kérdés nem tisztázott költséghatékonyságuk és környezeti-társadalmi hatásaik kapcsán. A természetalapú megoldások (pl. újraerdősítés) a szénmegkötésen túl számos egyéb hasznot is hoznak, azonban a felskálázásnak határai vannak és a globális felmelegedés fokozódásával a szárazföldi bioszféra akár nettó szénkibocsátóvá válhat, így ez a megoldás nem működne tovább.

A kibocsátások kiváltására vásárolt ún. „offset” karbonkreditek túlzott és nem megfelelő használata szintén gyengíti a nettó nulla célokat. A karbonkreditek vásárlásával szénelnyelő vagy tiszta energia projektbe fektet az ország vagy cég, így költséghatékonyan semlegesítve a saját karbonlábnyomát. Ugyanakkor, ha túl olcsón és feltételek nélkül beszerezhetők ezek a kreditek, akkor a szereplők nem érdekeltek saját kibocsátásaik tényleges csökkentésében, és ezzel könnyen halogathatják tevékenységük tényleges dekarbonizációját.

Például a fosszilis óriás Shell nemrég hozta nyilvánosságra legújabb, „gyorsított” nettó nulla tervét 2050-ig. Ebben azt állítják, hogy 2030-ig évente 120 millió tonnányi szén-dioxidot vonnának ki a légkörből természetalapú offset kreditek segítségével. Azonban környezeti szervezetek felhívták a figyelmet, hogy ez a cél irreális, hiszen meghaladja a jelenleg globálisan elérhető összes offset kreditet, és nagymértékben ma még csak fejlesztési fázisban lévő technológiákra támaszkodik.

Az offset kreditek aránya a nettó zéró tervekben (Forrás: Energy and Climate Intelligence Unit és Oxford Net Zero közös elemzése)

A téma kapcsán Simon Lewis, a University College London professzora hangsúlyozta, hogy karbon-elszámolási trükkökkel nem lehet megoldani a klímaválságot, ezért átláthatóbb és szigorúbb szabályokat kell kidolgozni. A negatív kibocsátás és offset megoldásokra mindenképp szükség van, de csak erősen korlátolt mértékben, elsősorban azokban a szektorokban, amiket nagyon nehéz dekarbonizálni. A Párizsi Megállapodásban az eddigi globális karbonpiaci mechanizmust új rendszer váltja fel, aminek a kidolgozása – nem véletlenül – a nemzetközi klímatárgyalások egyik legkeményebb diója.

Egy hajóban evezünk, de különböznek az evezőink

A Nature tanulmány szerint a nettó nulla célok hitelességének növeléséhez az eszközök és tervek tisztázásán túl az országoknak igazságos mértékű hozzájárulást kell vállalniuk a globális „nettó nulla” teljesítésében. Mivel az összes ország kibocsátásának átlagosan kell nettó nullára kijönnie, így ha egy ország például 2065-re tűzi ki a klímasemlegességet, azzal egyben elvárja, hogy az összes többi ország a globális átlagnál, vagyis 2050-nél hamarabb érje el ugyanazt – ami nem feltétlen igazságos.

Ezért kulcsfontosságú a terhek megfelelő megosztása. A fejlett országoknak gazdasági erejüknél és történelmi felelősségüknél fogva, nagyobb mértékben kellene hozzájárulnia a közös kibocsátás-csökkentési célokhoz. Az uniós klímatörvény konkrét megvalósítási tervezete 2021 első felére várható, ebben még lenne lehetőség ambiciózusabb politikák megfogalmazására. Magyarország számára is adott a lehetőség korábbi terveinek felülvizsgálatára és célszámainak emelésére. A Nature tanulmány szerzői egy ellenőrzőlistát is összeállítottak, aminek segítségével a nettó zéró célok és tervek ellenőrizhetők és a fontos részletek tisztázhatók.

Ebben a maratonban az élmezőnyben is lehetnénk

Hiába a hangzatos nettó nulla célok, a legfrissebb nemzetileg meghatározott hozzájárulásokat (NDC) elemző ENSZ jelentés szerint az eddigi hivatalos vállalások alapján az országok együttes kibocsátása mindössze 0,5%-kal lenne alacsonyabb 2030-ban 2010-hez képest. Ez nagyon messze van a 45%-os csökkentéstől, ami az IPCC szerint a veszélyes mértékű 1,5 °C-os melegedés elkerüléséhez elengedhetetlen.

A nettó nulla célok akkor lesznek teljes mértékben hitelesek, ha a hosszútávú útiterv összhangban van a rövidtávú stratégiákkal és minél konkrétabb cselekvési terv van mögötte.

Bár az EU viszonylag korán bejelentette, hogy 2050-re klímasemlegességet kíván elérni, a Climate Action Tracker elemzése szerint az ehhez igazított új, 2030-as célszám (legalább 55%-os csökkentés az 1990-es szinthez képest) nem elég ahhoz, hogy az EU vállalása a Párizsi Megállapodással kompatibilis legyen. Ahhoz, hogy az EU igazságosan kivegye részét a globális közös célból, 2030-ig legalább 58-70%-os kibocsátás-csökkentésre lenne szükség, emellett pénzügyi támogatással kellene segítenie az EU-n kívüli szegényebb országok klímavédelmi intézkedéseit.

Az EU ambiciózusabb 55%-os klímacélját 2020 decemberében fogadták el hosszas tárgyalások után. Ezt a blokknak együttesen kell elérnie, tehát az egyes országok kibocsátás-csökkentési céljai eltérhetnek, az 55%-hoz képest lehetnek alul- és fölülteljesítők is. Ennek megfelelően minden tagállamnak felül kell vizsgálnia eddigi vállalásait, és az új célokhoz kell igazítania klímavédelmi terveit. Magyarország számára a nettó nulla ígérete egyben hatalmas lehetőség is. Megragadva a dekarbonizációban és zöld gazdasági megújulásban rejlő lehetőségeket az EU élbolyához tartozhatnánk.

Bart István elemzése szerint az 1990-es bázisévhez képest legalább 55%-os kibocsátás-csökkentési célt kellene meghatároznunk 2030-ra (jelenleg a hatályos klímatörvény 40%-ot céloz). Erre képesek is lennénk, ugyanis számos kiaknázatlan kibocsátás-csökkentési lehetőségünk van mind az energiahatékonyság, mind a megújulók terén. Magyarország az elkövetkezendő években hatalmas pénzösszeget hívhat le az EU Helyreállítási és Ellenálló Képességi Eszközéből (RRF) a rendes uniós költségvetési kereten túlmenően is. Ezeknek a forrásoknak a célzott és hatékony felhasználásával hazánk példát mutatva csökkenthetné kibocsátásait a közösségen belül.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

hirdetés

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Elérkeztünk a fordulópontra: visszafordíthatatlanná válhat az amazóniai esőerdők pusztulása
Az esőerdők 20%-át már kiirtották, 6% pedig nagyon rossz állapotban van. Ha szavannává változik a terület, az beláthatatlan következményekkel járó láncreakciót indíthat el az egész Földön.
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2022. szeptember 18.


Link másolása

hirdetés

Évtizedek óta téma a „Föld tüdejének” tekintett amazóniai esőerdők esztelen irtása, amellyel a mezőgazdasági területek és a legelők terjeszkedését erőltetik, nem gondolva az ökoszisztéma végzetes felborításának veszélyére.

Most az amazóniai régió kilenc országának őslakos vezetői limai csúcstalálkozójukat adták le a legújabb vészjelzést: az esőerdők 26%-a máris elpusztult vagy súlyosan megrongálódott, és ha nem állítjuk meg az erdőirtási folyamatot, akkor a fennmaradt rész szavannává változik, előbb, mint arra a korábbi előrejelzések figyelmeztettek – írja a New Scientist.

A kutatók már régen felhívták a figyelmet arra, hogy ha az amazonasi esőerdők egy bizonyos aránya elpusztul, nem lesz képes az önmaga fenntartásához szükséges nedvességet magába fogadni és esőt generálni.

A világ legnagyobb esőerdőjének szavannásodása pedig beláthatatlan következményekkel járó láncreakciót válthat ki az egész Földön.

Egy 2018-as becslés ezt a bizonyos küszöböt 20-25%-ra tette, egy évvel később pedig megállapították, hogy az amazóniai medence elvesztette esőerdőinek 17%-át. A legújabb jelentés szerint pedig már át is léphették a küszöbértéket, mert az erdő 20%-át már kiirtották, és közel 6% állapota sokat romlott az elmúlt 35 évben.

Marlene Quintanilla és kollégái az amazonasi társadalmi-környezeti információs hálózatnál (Amazon Geo-Referenced Socio-Environmental Information Network - RAISG) az őslakos szervezetekkel együttműködve az erdő borította területekre vonatkozó adatokból kiindulva mutatták ki, hogy mennyi esőerdő veszett el 1985 és 2020 között. Megvizsgálták továbbá az erdők sűrűségét, a csapadékmintákat, és szénfelvevő képességüket is. Ez utóbbiak árulkodnak ugyanis az esőerdők túlélési képességéről, valamint az erdőtüzek lombozat alatti hatásáról, amelyet nem mutatnak ki a műholdas felvételek.

hirdetés
A jelentés megállapította: Amazónia 33%-a maradt meg ősállapotában és a térség 41%-ánál észlelhető enyhe pusztulás, amely önmagától regenerálódhat. 26%-nál azonban mindenképpen szükséges az emberi segítség a fennmaradáshoz.

„Megváltozott az erdő ökológiai válasza és elvesztette ellenálló képességét. A visszafordíthatatlanság pontjához érkeztünk” - mondta Quintanilla.

Amazónia 847 millió hektáron terül el, de tőle távoli régiók is nagy mértékben függnek tőle. Ha egy területen kipusztulnak az esőerdő fái, azt jelenti, hogy kevesebb lesz az eső, magasabb a hőmérséklet és kevesebb CO2-t tudnak elnyelni másutt is a fák. Ezáltal jobban fenyegetik őket az erdőtüzek, és kevésbé tűrik a klímaváltozást. Mindezek hosszú távon pusztuláshoz vezetnek.

Ez a változás már látható Brazíliában és Bolíviában, ez a két ország felelős az amazóniai erdőirtások 90%-áért.

Az elmúlt 20 évben a bolíviai részen 17%-kal csökkent a csapadék, a hőmérséklet pedig 1,1 fokkal emelkedett.

A korábban sűrű esőerdős területek szavannákká válnak, és az ország északi részén lévő gyümölcsfák már nem teremnek, holott ezektől függ a világtól elzárt őslakos közösségek táplálkozása.

A jelentés szerzői hangsúlyozzák: ha a mezőgazdasági terjeszkedést, a bányászatot és az erdőírtás más okait nem szüntetik meg, akkor ez a folyamat hamarosan más országokra is át fog terjedni.

Az erdőirtások 86%-a a nemzeti parkok és az őslakos rezervátumok területén kívül zajlott le, és miután Amazónia 48%-a nem védett terület, ezek az esőerdők megfelelő törvények híján végveszélybe kerülhetnek.

A bennszülöttek rezervátumai egy fokkal jobb állapotban vannak, mint a nemzeti parkok, annak ellenére, hogy kevesebb ott a kormánytámogatás. Éppen ezért a tanulmány szerzői szerint az esőerdők megvédésének legjobb módja a védtelen erdőket őslakos-területté nyilvánítása. Egyúttal komoly erőfeszítéseket kell tenni a súlyosan megrongált 6%-nyi esőerdő helyreállítására (54 millió hektáros területről van szó).

Carlos Nobre, a Sao Pauló-i egyetem kutatója három évtizeden át készített klímamodelleket, hogy kiszámítsa: mikor érkezhet el Amazónia a kritikus ponthoz. Rá kellett jönnie, hogy a korábbi modellek immár nem működnek.

Kiderült például Amazónia déli részéről, ahol az esőerdők egyharmada található, a száraz évszak ma 4-5 hónapig tart, legalább 5 héttel tovább, mint 1999-ben. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, és eléri a 6 hónapot, nincs esély a túlélésére.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Gyorsabban süllyed több tengerparti város, mint a tengerszint emelkedése
Megdöbbentő adatok és okok, amelyek akár pár éven belül is igen komoly következményekkel járhatnak. Például Rio De Janeiro területének két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.

Link másolása

hirdetés

Számos tengerparti város gyorsabban süllyed, mint amennyire a tengerszint emelkedik állapította meg a szingapúri Nanyang Egyetem és a NASA közös kutatása.

A Nature Sustainability című tudományos lapban közzétett, műholdas felvételek segítségével készített és a világ legnagyobb városai közül 48-at vizsgáló tanulmánya 2014 és 2020 között elemezte a süllyedésüket – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Korábbi tanulmányok szerint

a globális felmelegedés világszerte jégolvadáshoz vezet, ez pedig emeli a tengerek szintjét, fenyegetést jelentve számos tengerparti város számára.

Sok város azonban más gonddal is küzd: a talajvíz és vagy a földgáz elvezetése miatt süllyed, az épületek óriási súlya alatt tömörödik a talaj.

A többéves vizsgálat során azt figyelték meg, hogy minden városban - különböző mértékben - süllyedt a talaj, 44 településen pedig a süllyedés nagyobb mértékű volt a tengerszint emelkedésénél.

hirdetés

Az ezt megelőző kutatások szerint

a tengerek szintje az olvadó jégsapkák nyomán évente körülbelül 3,7 milliméterrel emelkedik, a most közzétett tanulmány pedig azt írja, hogy több város egyes részei évente 20 milliméterrel süllyednek.

A kutatás Ho Si Minh-várost és Rio De Janeirót is említi, az elsőben a süllyedés 16,2 milliméter évente, az utóbbinál pedig azt jelentették, hogy – amennyiben nem hoznak megfelelő intézkedéseket - a város területének mintegy két négyzetkilométere kerülhet víz alá 2030-ra.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Videó: Felvidít, társaságként szolgál és önálló beszélgetésekre is képes a világ legfejlettebb humanoid robotja
Ameca egy teljesen élethű, emberi arckifejezéssel rendelkező robot, ami most már igazi társasága lehet bárkinek.

Link másolása

hirdetés

Az IFLScience csapata nemrég találkozott Amecával, egy egyszerre lenyűgöző és hihetetlenül ijesztő robottal. Ő a világ legfejlettebb humanoid robotja, aki teljesen valósághű arckifejezéseket képes produkálni. Arra tervezték, hogy zökkenőmentes kapcsolatot biztosítson az ember és a robot között.

Ameca a humanoid robot, tehát egy mesterséges intelligencia, ami most már önállóan képes választ adni, így bármikor beszélgethetünk vele.

A robot kapott nemrégen egy új frissítést. Egy brit kutatócsoport hozzáadta a chatbot AI GPT-3-at, amely lehetővé teszi számára, hogy szabadon beszéljen, emberi beavatkozás nélkül.

Alkotásuk egy humanoid robot lett, valósághűen mozgatja az arcát, és képes széles körű beszélgetést folytatni az élő emberekkel. Úgy tűnik, a jövő tényleg itt van.

A felvételen látható, ahogyan a tudományos magazin munkatársai teljesen spontán kérdésekkel tesztelik Amecát, aki úgy tűnik simán vette az akadályt.

„Ebben a videóban semmi sincs előre megírva – a modell egy alapvető leírást kapott Amecáról, ezzel robotnak adva egy önleírást – ez tiszta MI (mesterséges intelligencia)”

– áll az Amecát megálmodó cég, az Engineered Arts közleményében.

hirdetés

Az egyik férfi a videóban megkérdezte a humanoid robotot, hogy hogyan tudná őt boldoggá tenni, mire ő így válaszolt:

„Rengeteg mindent tudok tenni azért, hogy boldoggá tegyelek: tanácsot adok és támogatlak, csinálunk valami olyasmit, amit mindketten szeretünk, vagy egyszerűen csak egy barátságos és pozitív társaság leszek az életedben.”

Az Engineered Arts azt állítja, hogy a humanoidot az ember-robot interakció fejlesztésének platformjaként építik, és ahogy maga az Ameca is mondja a videóban, sokféle helyen lehet alkalmazni: az emberre veszélyes munkától kezdve, a felszolgáláson át, egészen addig, hogy egyszerűen csak társa legyen azoknak, akiknek szükségük van rá.

A chatbotok és humanoid robotok bemutatott, viszonylag zökkenőmentes integrációjával egyre nagyobb a valószínűsége, hogy széles körben el fognak terjedni a mindennapokban is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: