Kiderült, hogy hány millióba került Orbán Viktor bécsi útja
Bár Bécs nincs messze Budapesttől és a hivatalos események is csak néhány órán át tartottak, a delegáció nem kevés pénzért aludt az osztrák fővárosban.
Korábban beszámoltunk róla, hogy Bécsben tárgyalt Karl Nehammer kancellárral. Orbán Viktor 2022. július 28-án találkozott Karl Nehammer osztrák kancellárral, akivel az orosz-ukrán háborúról, az európai energiaválságról és az illegális migrációról tárgyaltak. A találkozóra egy rendkívül népes stáb, összesen 40 fő kísérte Orbánt: a kormányfővel tartott többek között Szijjártó Péter külügyminiszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is – számolt be az RTL.
A lakosztályról, ahol annak idején a miniszterelnök megszállt, még Lakatos Márk is készített egy TikTok-videót, mondván: mindig is szeretett volna a miniszterelnök ágyában aludni.
Az Átlátszó oknyomozó anyaga szerint ugyan az osztrák főváros csak néhány órás autóútra van Budapesttől, és a hivatalos program is csak 2-3 órán át tartott, a magyar delegáció kint töltött egy éjszakát, és Bécs egyik legdrágább szállodájában, a Bristolban szálltak meg
A portál azt is kiderítette, hogy
Orbánék bécsi útja összesen 7,2 millió forintba került az adófizetőknek, ebből pedig 5,5 millió forint fedezte a szállás költségeit.
A szállás mellett felmerült még 1,1 millió forint reprezentációs költség, 427 ezer forint napidíj, 141 ezer forint tolmácsköltség, és közel 73 ezer forintnyi „dologi költség”. Az Átlátszónak azt is elárulták, hol szállt meg a magyar küldöttség: a miniszterelnök és delegációjának egy része a Hotel Bristolban töltötte az éjszakát, a csapat további, különböző tárcákhoz köthető tagjai pedig a Hotel Sacher Wien szállodában.
Az RTL megjegyzi, hogy a Hotel Bristol Bécs egyik legdrágább szállodája: 1876-os megnyitása óta olyan ismert emberek fordultak meg itt, mint II. Erzsébet, néhai angol királynő, John F. Kennedy egykori amerikai elnök vagy Justin Bieber énekes. A jelenlegi foglalási lehetőségek szerint a legolcsóbb szoba egy éjszakára 600 euró (400-as árfolyammal számolva kb. 240 ezer forint), a legolcsóbb lakosztály 800 euró (kb. 320 ezer forint), a legdrágább lakosztály pedig 2700 euró (kb. 1 millió forint).
Korábban beszámoltunk róla, hogy Bécsben tárgyalt Karl Nehammer kancellárral. Orbán Viktor 2022. július 28-án találkozott Karl Nehammer osztrák kancellárral, akivel az orosz-ukrán háborúról, az európai energiaválságról és az illegális migrációról tárgyaltak. A találkozóra egy rendkívül népes stáb, összesen 40 fő kísérte Orbánt: a kormányfővel tartott többek között Szijjártó Péter külügyminiszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is – számolt be az RTL.
A lakosztályról, ahol annak idején a miniszterelnök megszállt, még Lakatos Márk is készített egy TikTok-videót, mondván: mindig is szeretett volna a miniszterelnök ágyában aludni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lezárta a gödi akkugyárat Dúró Dóra, a rendőrök is a helyszínre mentek
A Mi Hazánk alelnöke szerint az üzem szándékosan mérgezi az embereket, a kormány mégis pénzeli. A képviselők lemondtak mentelmi jogukról az eljárás miatt.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke a Facebookon számolt be arról, hogy párttársával, Apáti Istvánnal és a Bűnvadászok nevű szervezettel lezárták a gödi akkumulátorgyár bejáratát. A politikus az üzem bezárását és országos „akksigyár stopot” követel.
„Mint kiderült, a kormány tudott arról, hogy a gyár szándékosan és tudatosan károsítja a dolgozók és a gödiek egészségét, mégsem zárták azt be, sőt még 2025 őszén is 133 milliárd forinttal támogatta azt a kormány a magyar adófizetők pénzéből”
– állítja bejegyzésében.
Dúró Dóra szerint: „A Mi Hazánk az egyetlen párt, amely fellép a magyarok egészségének védelmében, és nem áldozza fel a lakosság érdekeit a globális multik gazdagodásának oltárán.”
A politikus arról is írt, hogy a helyszínre kiérkeztek a rendőrök, akik igazoltatták őket.
„Ellenünk indítanak szabálysértési eljárást;
a mentelmi jogunkról természetesen lemondtunk, mint a Mi Hazánk képviselői minden esetben”
– fogalmazott. Dúró Dóra szerint egy normális országban ez a helyzet ki sem alakulhatott volna. Úgy véli, a gödi akkugyár szándékosan mérgezi az embereket, a kormány mégis támogatja, miközben az állami erőszakszervezet velük szemben intézkedett. A képviselő posztja azzal zárul, hogy a láncra, amivel lezárták a bejáratot, láthatósági narancshéjakat helyeztek el.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke a Facebookon számolt be arról, hogy párttársával, Apáti Istvánnal és a Bűnvadászok nevű szervezettel lezárták a gödi akkumulátorgyár bejáratát. A politikus az üzem bezárását és országos „akksigyár stopot” követel.
„Mint kiderült, a kormány tudott arról, hogy a gyár szándékosan és tudatosan károsítja a dolgozók és a gödiek egészségét, mégsem zárták azt be, sőt még 2025 őszén is 133 milliárd forinttal támogatta azt a kormány a magyar adófizetők pénzéből”
– állítja bejegyzésében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a gödi mérgezésről: Akkuipari szakhatóságot állítunk fel, kivizsgálunk minden visszaélést és nyilvánosságra hozzuk a titkos kormánydöntéseket
A TISZA Párt vezetője szerint a kormány a külföldi cégeknek való behódolás közben nem törődött az emberek egészségével. A politikus súlyos vádakat fogalmazott meg.
Magyar Péter, a TISZA Párt vezetője hétfő délutáni Facebook-posztjában arról írt, hogy szerinte az Orbán-kormány 2023 körül megpróbálta eltitkolni, hogy a gödi Samsung-gyárban embereket mérgeznek és súlyos természetkárosítás zajlik. A politikus szerint az ügyben minden megjelent, ami az Orbán-rendszer lényegét adja.
„Minden volt itt, ami az Orbán-rendszer lényege: korrupció, titkosszolgálat, a sajtó elhallgattatása, gazdasági migránsok behozatala, százmilliárdos támogatás olyan beruházásra, amelynél magyarokat rákkeltő anyagokkal mérgeztek, a Dunakanyar vízbázisának veszélyeztetése, Mészáros-beruházás és a külföldi cégeknek való behódolás. Egy dologgal nem foglalkozott Orbán Viktor kormánya: a gyárban dolgozó és a környéken élő emberek egészségével”
– állítja Magyar.
Bejegyzésében
ígéretet tett arra, hogy egy leendő TISZA-kormány kivizsgálja az összes akkumulátoripari beruházással kapcsolatos visszaélést, és nyilvánosságra hozzák a titkos kormánydöntéseket.
Állítása szerint azt is kiderítik, kinek a felelőssége, hogy az emberi egészséget súlyosan károsító üzemek akár engedély hiányában is működhettek.
„A TISZA országos akkuipari szakhatóságot állít fel, minden üzem környezetvédelmi és működési engedélyét felülvizsgálja.
Az uniós és magyar egészségügyi és környezetvédelmi előírásokat maradéktalanul betartatja. Amennyiben bármely üzem akár az ott dolgozók, akár a környéken élők egészségét veszélyezteti, úgy az érintett üzem működését haladéktalanul felfüggesztjük” – zárta posztját a politikus.
Magyar Péter, a TISZA Párt vezetője hétfő délutáni Facebook-posztjában arról írt, hogy szerinte az Orbán-kormány 2023 körül megpróbálta eltitkolni, hogy a gödi Samsung-gyárban embereket mérgeznek és súlyos természetkárosítás zajlik. A politikus szerint az ügyben minden megjelent, ami az Orbán-rendszer lényegét adja.
„Minden volt itt, ami az Orbán-rendszer lényege: korrupció, titkosszolgálat, a sajtó elhallgattatása, gazdasági migránsok behozatala, százmilliárdos támogatás olyan beruházásra, amelynél magyarokat rákkeltő anyagokkal mérgeztek, a Dunakanyar vízbázisának veszélyeztetése, Mészáros-beruházás és a külföldi cégeknek való behódolás. Egy dologgal nem foglalkozott Orbán Viktor kormánya: a gyárban dolgozó és a környéken élő emberek egészségével”
– állítja Magyar.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Terroristára” nevezte át a wifijét egy utas, vadászgépek kísérték a Wizz Air Tel-Avivba tartó járatát
A Londonból induló járatot az izraeli hatóságok a Ben Gurion repülőtér egy távoli állóhelyére irányították. Az ízléstelen vicc kiötlőjét egy életre eltiltotta a légitársaság.
Vadászgépek kísérték a Wizz Air Londonból Tel-Avivba tartó járatát vasárnap reggel, miután egy utas gyanús viselkedése miatt biztonsági protokollt léptettek életbe a fedélzeten. A gépet egy ideig nem engedték be az izraeli légtérbe, leszállás után pedig a termináloktól távol vizsgálták át az utasokat és a csomagokat.
Izraeli sajtóhírek szerint a riasztást az válthatta ki, hogy egy utas „fenyegető üzenetet” kapott egy másik útitárstól. Utóbbi állítólag „terroristára” nevezte át a személyes wifi hotspotját
– írta a 24.hu. A lap megkereste a Wizz Air-t, akik az alábbi közleményt juttatták el nekik:
„A fedélzeten észlelt, a repülés biztonságát potenciálisan érintő magatartást a személyzet a vonatkozó eljárás szerint jelezte az illetékes hatóságok felé.
Ennek következtében a repülőgépet rövid ideig nem engedték belépni az izraeli légtérbe, majd a leszállásig kíséret mellett folytatta útját.
A földet érés után a járat a termináloktól távoli állóhelyen állt meg, ahol az utasokat és csomagjaikat átvizsgálták. A hatósági ellenőrzés során robbanószerkezetet nem találtak” – közölte a Wizz Air.
A légitársaság elárulta, hogy a helyzetet előidéző utasokkal szemben a legszigorúbb intézkedést alkalmazzák: törlik minden jövőbeni foglalásukat, és végleg kizárják őket a Wizz Air járatain történő utazásból.
„A Wizz Air zéró toleranciát alkalmaz minden olyan magatartással szemben, amely akár közvetve is veszélyeztetheti a repülésbiztonságot vagy az utasok nyugalmát” – jelezték.
A W9 5301-es járat a Földközi-tenger felett várakozott, amíg a hatóságok felmérték a helyzetet. A leszállást követően rendőrök és kutyás egységek várták a gépet, az utasokat pedig egyenként ellenőrizték. Az Izraeli Repülőtéri Hatóság közleménye szerint az eljárásrendnek megfelelően jártak el, és megállapították, hogy „nem történt valós incidens.”
Vadászgépek kísérték a Wizz Air Londonból Tel-Avivba tartó járatát vasárnap reggel, miután egy utas gyanús viselkedése miatt biztonsági protokollt léptettek életbe a fedélzeten. A gépet egy ideig nem engedték be az izraeli légtérbe, leszállás után pedig a termináloktól távol vizsgálták át az utasokat és a csomagokat.
Izraeli sajtóhírek szerint a riasztást az válthatta ki, hogy egy utas „fenyegető üzenetet” kapott egy másik útitárstól. Utóbbi állítólag „terroristára” nevezte át a személyes wifi hotspotját
– írta a 24.hu. A lap megkereste a Wizz Air-t, akik az alábbi közleményt juttatták el nekik:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Telex: Sulyok Tamásnak nincs véleménye a bírói függetlenséget sértő kormányrendeletről
A kormány rendelettel állítaná le a szolidaritási hozzájárulás miatti pereket. A Sándor-palota szerint a köztársasági elnöknek nincs hatásköre felülvizsgálni a kormányrendeleteket.
Alkotmányos válságot idézett elő az a múlt heti kormányrendelet, amellyel megtiltották, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt. A kormány a rendelettel az igazságszolgáltatásba is beavatkozott, elrendelve a már folyamatban lévő perek leállítását, így például Budapest és a Magyar Államkincstár jogi vitáját is rendeletileg kívánta lezárni.
Az Ügyvédkör közleménye szerint az igazságszolgáltatás kormányzati utasítása „nem egyszerűen egy alkotmányellenes cselekmény a sok közül, hanem minőségileg eltérő jogsértés, amely az alkotmányos rend alapstruktúráját érinti”, és az alkotmányos rend lényegi felfüggesztésével jár.
A szervezet szerint ebben a helyzetben az Alkotmánybíróságnak és a köztársasági elnöknek is alkotmányos kötelessége lenne fellépni.
A rendelet kihirdetése után a bíróságok nem hajtották végre azonnal az utasítást.
A Szigetszentmiklóst érintő perben a bíró nem szüntette meg az eljárást, hanem a tárgyalást május 19-re halasztotta. A Fővárosi Törvényszék pedig a főváros és az állam közti perben végzésben fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat, és közölte: „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”. Hasonlóan foglalt állást a Magyar Ügyvédi Kamara is, a 24.hu megkeresésére pedig
a Kúria arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírák függetlenek, és „ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”
a köztársasági elnöknek nincs hatásköre felülvizsgálni a kormányrendeleteket.
„A köztársasági elnök kizárólag azokban az ügyekben jogosult eljárni, amelyeket az Alaptörvény, valamint a jogszabályok meghatároznak. Mindezek értelmében a kormányrendeleti formában elfogadott jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját a köztársasági elnök nem vizsgálhatja felül, illetve azoknak az alkotmánybírósági normakontrollját sem kezdeményezheti” – közölte a Kommunikációs Igazgatóság. Hozzátették, hogy egyéb úton, például az eljáró bíró által, van lehetőség az Alkotmánybírósághoz fordulni.
Arra a kérdésre, hogy Sulyok Tamás személyesen elfogadhatónak tartja-e a rendeletet, a hivatal már nem válaszolt.
Míg a köztársasági elnök a hatáskör hiányára hivatkozik, a kormány azzal érvel, hogy a rendelet az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek érvényesítését szolgálja, és nem visszamenőleges hatályú, hanem csupán eljárási szabály.
Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy „az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében” az Európai Bizottsághoz fordul, és kéri, hogy vizsgálják meg, milyen azonnali lépéseket tehetnek a magyar jogállamiság védelmében.
2025 novemberében a Kúria a fővárosnak adott igazat a 2023-as szolidaritási hozzájárulás ügyében, ami megnyitotta az utat a további perek előtt. A perek tétje jelentős: a főváros által fizetendő összeg 2023-ban 58 milliárd, 2024-ben 75 milliárd, 2025-ben pedig 89,1 milliárd forint volt. A következő tárgyalási nap a fővárosi perben március 16-án lesz.
Alkotmányos válságot idézett elő az a múlt heti kormányrendelet, amellyel megtiltották, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt. A kormány a rendelettel az igazságszolgáltatásba is beavatkozott, elrendelve a már folyamatban lévő perek leállítását, így például Budapest és a Magyar Államkincstár jogi vitáját is rendeletileg kívánta lezárni.
Az Ügyvédkör közleménye szerint az igazságszolgáltatás kormányzati utasítása „nem egyszerűen egy alkotmányellenes cselekmény a sok közül, hanem minőségileg eltérő jogsértés, amely az alkotmányos rend alapstruktúráját érinti”, és az alkotmányos rend lényegi felfüggesztésével jár.
A szervezet szerint ebben a helyzetben az Alkotmánybíróságnak és a köztársasági elnöknek is alkotmányos kötelessége lenne fellépni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
