hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Kalkulátor, sakkjátékos a rákot okozó gének ellen – beszélgetés dr. Peták István rákkutatóval

Új szoftver segíti a betegek személyre szabott kezelését. Az Oncompass Medicine tudományos igazgatóját kérdeztük.

Link másolása

hirdetés

Ha van a mesterséges intelligenciának jótékony hatása az emberéletre, akkor az mindenekelőtt az orvostudományban keresendő. Ezt ismerte fel az Oncompass Medicine immár hét évvel ezelőtt. Munkájuk középpontjában korábban csak a daganatos betegek személyre szabott kezelését célzó molekuláris diagnosztika állt. A diagnosztikai vizsgálatok eredményének kiértékelését szolgálja a mesterséges intelligenciát használó Real Time Oncology Calculator, amellyel a cég 2021-ben elnyerte többek között a Get In The Ring nemzetközi innovációs versenyt, a DIGITALEUROPE Jövő Unikornisa Díját, valamint a Magyar Innovációs Alapítvány 2019-es Informatikai Innovációs Díját. Munkájukról dr. Peták István kutatóorvossal, molekuláris farmakológussal, tudományos igazgatóval beszélgettünk.

- Alapításunk óta az volt a célunk, hogy a daganatos betegek személyre szóló terápiát kaphassanak. Az első feladat az volt, hogy olyan molekuláris vizsgálati módszereket fejlesszünk ki, amelyekkel kimutatható minden egyes betegben az az egyedi génhiba, illetve génhiba-kombináció, ami a daganatát okozta. A következő feladat az, hogy ennek az információnak az alapján segítsük az orvost abban, hogy kiválassza a megfelelő célzott kezelést.

Azért volt szükség egy különleges orvosi szoftverre, mert időközben világossá vált, hogy valójában a daganatok a molekuláris mutációk szintjén nagyon változatosak, ezért minden betegnek teljesen egyedi a daganata. Ma már tudjuk, hogy a daganatokat 723 féle gén hibája okozhatja, és a különböző kombinációk száma több millió.

Az egyes célzott gyógyszerek egy vagy egyszerre több gént kapcsolnak ki, de ha több hibás gén van, ki kell tudnunk választani azt, amelyre érdemes a gyógyszert adnunk annak érdekében, hogy a daganat növekedése megálljon, akkor is, ha nem tudjuk az összeset gátolni. Tudnunk kell azt is, hogy van-e olyan célpont, amely több génnel is kapcsolatban van, mert akkor több gén káros hatását ki tudjuk kapcsolni.

-Ez a variáció-mennyiség emberi aggyal szinte felfoghatatlan, a hibás gének kiszűrése akár éveket vehet igénybe, holott tudjuk, hogy minden betegségnél, de a ráknál különösen nagyon fontos az időtényező.

- Úgy kell elképzelni ezt, mint egy olyan sakkjátszmát, amelyben a ráknak 723 figurája van, és mindegyiknek megvan a maga szabálya, hogy milyen módon lép. A daganatsejt is úgy gondolkodik, mint egy sakkozó, hogy nem véletlenszerűen választja ki a „figurákat”, amikor a nyitólépés-sorozatot megteszi, hanem egy stratégiát követ. Ezeket a stratégiákat kell felismerni. A célzott gyógyszerekről pedig, amelyekből már 170 van forgalomban, tudjuk, hogy a sakktábla melyik mezejére lépnek. Így játszunk mi most. Vannak „egyszerű” stratégiák, például ha a a daganat a „királynővel” nyit, ez ugyan erős lépés, de ha olyan mezőre lép, amelyre van célzott gyógyszerünk, nagyon eredményes ellentámadást tudunk végrehajtani. De ha egy bonyolult kombinációval kezd – mondjuk „egy futó-bástya-két gyaloggal” – már sokkal nehezebb kiszámítani az érintett mezőket. És ebben a számítógép sokkal jobb, mint az emberi agy, ezt tudjuk 1997 óta, amikor a Deep Blue legyőzte Kaszparovot.

hirdetés
A mi szoftverünk 20 ezredmásodperc alatt számol végig több ezer lehetséges lépést és kombinál össze rengeteg tudományos információt, hogy segítsen a gyógyszerek közötti döntésben.

-A Kalkulátort a legfrissebb híradásokban elsősorban az emlőrákkal hozták kapcsolatba.

-Az emlőrák nagyon gyakori daganattípus a nőknél, minden nyolcadik nőnek keletkezik az élete során. A precíziós onkológia és a Kalkulátor is többféle daganat esetén is használható, mivel tudjuk, hogy az összes daganattípust ezek a génhibák hozzák létre. Ugyanakkor a gyakoribb fajtákra, mint a tüdőrák, a vastagbélrák és az emlőrák, van már több célzott gyógyszerünk. Az emlőrák területén nagyon sok fejlődés történt az elmúlt hónapokban, ezért is került talán jobban reflektorfénybe. Október volt az emlőrák hónapja, több konferencia is zajlott e témában, amelyek megállapították, hogy már akár korai stádiumban is alkalmazhatók célzott gyógyszerek és immunterápiák, és ebben is igyekszünk segíteni, hogy még inkább személyre szabottak legyenek ezek a döntések.

-A prezentációs videóban feltűnt nekem egy mondat: „Csökkenthető általa a nem hatékony kezelések költsége.”

-Fontos azt látnunk, hogy a célzott gyógyszerek nagyon hatásosak, ha a megfelelő beteg kapja, de komoly probléma, hogy sokszor hiába adjuk a célzott gyógyszert, és mégsem hat. Ez azért lehet, mert a célpontban lévő génhiba nem érzékeny az adott gyógyszerre, vagy pedig azért, mert más génhibák is jelen vannak ugyanabban a betegben, amelyek megakadályozzák, hogy a gyógyszer hasson. Ilyenkor jobban jár a beteg azzal is, ha más típusú kezelést kap, például kemoterápiát, ami azért nagyon sokszor hatásos, és a hatásmechanizmusa miatt sokkal szélesebb körben alkalmazható akkor, amikor nincs célzott gyógyszer a beteg számára. A személyre szabott kezelési tervben, amit digitális terápiatervezésnek nevezünk az orvosi szoftver használatakor, megpróbáljuk lecsökkenteni a hatástalan célzott kezelések számát. Ez azért is fontos, mert ezek a gyógyszerek nagyon drágák, havi átlagos költségük 10 ezer dollár (kb.3 millió forint).

-Az orvostudomány és a mesterséges intelligencia közös jövője szinte elképzelhetetlen távlatokkal kecsegtet.

-A digitális forradalom az egészségügyben úgy kezdődött, hogy a betegek adatait elkezdtük elektronikusan tárolni. Már ez önmagában nagy előrelépés volt, a következő az adatok digitalizálása, szakszóval parametrizálása lesz, hogy a számítógép elemezni tudja azokat. Hatalmas erőfeszítések folynak a világban ebben az irányban. Akkor lehet utána a mesterséges intelligenciát öntanulásra is használni, ha a gép számára emészthető formában van az adat. A mesterséges intelligencia láthatóan kezd beépülni az orvos eszköztárába, és az az izgalmas, amikor az informatikai eszköz nemcsak adattárolásra szolgál, hanem olyan döntéstámogatásra is, amely felgyorsítja a döntést, vagy csökkenti a hibalehetőségét. A mostani eszközök úgymond „keskeny intelligenciájúak”, amelyek egy-egy részproblémát oldanak meg nagy hatékonysággal, de nem próbálják az orvos integratív szerepét helyettesíteni. Ebben az ember még mindig nagyon jó, nagyon sokféle információt tudunk feldolgozni, és személyre szabott döntést hozni.

A daganatos betegnek szánt célzott gyógyszer kiválasztása csak egy információ az orvos számára, hiszen neki az egész beteget kell néznie, az általános állapotát, a társbetegségeit, azt, hogy műthető-e a daganat. Például az az információ, hogy a célzott gyógyszer nem hatékony, azért lehet életmentő, mert akkor előbb operálják meg a beteget.

Ebben tehát még az ember a legjobb, de abban, hogy mondjuk egy röntgen-képen felfedezzen egy daganatot, nagy segítséget nyújthat a mesterséges intelligencia. Nemrégiben törzskönyvezett az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) egy olyan orvosi szoftvert, ami segít észrevenni a vastagbél-daganatokat a vastagbél-tükrözés során: egyszerűen figyeli a videót a vizsgálat közben és bekarikázza az orvos számára az alaposabb vizsgálatra szoruló részeket, ahol daganat-kezdemények lehetnek.

Az orvosok egyszerre szeretnének személyre szabott döntéseket hozni, de ugyanakkor betartani a bizonyítás-alapú orvoslás („Evidence-based Medicine”) szabályait. Úgy gondolom, hogy a mesterséges intelligencián alapuló orvosi eszközökkel fogjuk megteremteni a harmóniát e két megközelítés között.

A jövőben egymás után jönnek majd az ilyen és hasonló eszközök, de az orvos szerepe továbbra is nagyon fontos, és talán így több ideje marad a beteggel való személyes foglalkozásra, az empátiára, a lelki kérdésekre, arra, hogy maga a beteg mit szeretne. A személyre szabott orvoslásnak az is egy fontos eleme, hogy figyelembe vegyük a beteg preferenciáit. Ma már a beteg dönti el, hogy egy nagyobb esélyű gyógyulást célzó terápiát választ, vagy egy kisebb kockázatút, ami kevesebb mellékhatással jár. Az orvos csak támogatja információval és véleménnyel. Nagyon bonyolultak ezek a döntések, és ebben az emberi kapcsolatok nagyon fontosak lesznek a jövőben is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
Kisokos: mit és hogyan kell szelektíven gyűjteni?
A szelektív hulladékgyűjtés fontos, megmutatjuk, hogy hogyan csináld!

Link másolása

hirdetés

A szelektív hulladékgyűjtés több szempontból is hasznos tevékenység. Az így gyűjtött hulladék nem kerül a szeméttelepre, ezáltal csökken a feleslegesen felhalmozódó szemét és az elégetésükkel kibocsátott káros anyag mennyisége is.

Emellett ezek az anyagok újrahasznosításra is kerülnek, ami nem csak az adott hulladéktípus alapanyaga (üveg, alumínium, kőolaj stb.) szempontjából jelent takarékos megoldást, de az anyag előállításának energiaigényével és vegyszerigényével kapcsolatosan is. Egy jócselekedettel tehát egyszerre több területen tudunk pozitív hatást elérni. De hogyan is kezdjünk neki?

Triviálisnak tűnhet, mégis még az elején érdemes leszögezni, hogy hiába gyűjtjük szelektíven a hulladékot, ha egy része nem a megfelelő tárolóban köt ki, egy kis figyelem sokat segít. A hulladékgyűjtők lehetnek közvetlenül otthonunknál (ez általában a papír és a műanyag gyűjtésére alkalmas tárolókra igaz), de bizonyos hulladéktípusokat hulladékgyűjtő szigetekre kell elvinnünk. Ez utóbbiak száma a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével csökkent, de kis utánajárással kideríthető a legközelebb található sziget. Az, hogy mit melyik tárolóba kell dobnunk, területenként különbözhet, érdemes ez ügyben tájékozódni környékünkön. Gyakran a legkézenfekvőbb helyen, magán a hulladékgyűjtőn találhatunk információt arról, mit melyik tárolóba kell dobni.

Több olyan hulladéktípus létezik, ami több háztartásban megtalálható és első ránézésre valamelyik kategóriába besorolható, mégis külön kell őket gyűjteni, és az erre a hulladéktípusra szakosodott gyűjtőhelyre vinni. Ilyenek például a videó- és magnókazetták, a CD-k és DVD-k, a hungarocell, a villanykörték és fénycsövek vagy a tükrök.

A lámpahulladék szelektív gyűjtésének az oka, hogy a fényforrások (LED lámpák, kompakt és hagyományos fénycsövek, kisülő lámpák) és a lámpatestek (LED-es, kül- és beltéri lámpatestek és vészkijárat jelzők) nagyon összetett eszközök, azonban viszonylag egyszerűen darabjaira szedhető mindennapi használati tárgyak.

hirdetés
Megtalálható bennük gyakorlatilag mindenféle alapanyag: fém, üveg, műanyag. Éppen az összetettségük miatt nem kerülhetnek simán a fém, üveg vagy műanyag szelektív hulladékok közé. Azonban szakszerűen szétszerelve őket, egy átlagos fényforrás 83-89%-a újrahasznosítható.
Mi az a lámpahulladék és miért fontos gyűjteni?Elhasznált fényforrások: energiatakarékos izzók, ipari speciális lámpák és egyenes fénycsövek, amelyek veszélyes hulladéknak számítanak! Ezeket az elromlott és kiselejtezett lámpahulladékokat nem szabad a vegyes, kommunális kukába dobni, mert a lerakóba kerülve a termékekből kikerülő veszélyes anyagok  (pl. higany) károsíthatják környezetünket.

Lámpahulladékot leadhatunk a barkácsáruházakban, a hiper-, és szuperbevásárló áruházakban, a hulladéktelepeken is. Jársz ilyen helyekre? Akkor legközelebb nézz szét a bejárat vagy a pénztárak környékén! Hidd el, a közeledben is meg fogod találni a megfelelő gyűjtődobozt. Használd a gyűjtőpont-keresőt! Leadhatod továbbá a lakóhelyeden szervezett lakossági e-hulladék begyűjtési akció keretében is, de talán mind közül a legegyszerűbb módja a lámpahulladék leadásának ha oda viszed el ahol az új lámpát vagy égőt vásárolod.

Ne feledd, a visszagyűjtött lámpákat újrahasznosítják és jelentős mennyiségű másodlagos nyersanyagot biztosítanak a lámpa- és üveggyáraknak! További érdekességeket a lámpahulladékról ide kattintva olvashatsz!

A gyűjtésre vonatkozóan be lehet tartani továbbá általános szabályokat, régiótól függetlenül is. Hulladéktípustól függetlenül fontos, hogy a hulladék ne legyen szennyezett. Papír esetében a használt szalvéta vagy papírtörlő sajnos már nem kerülhet újrahasznosításra, a papírtörlő kartonhengere ellenben igen, hiszen ezekre általában nem kerül szennyeződés. Vegyszeres, zsíros flakonok, dobozok sem kerülhetnek a tárolóba, megfelelően kitisztítva viszont ezek is mehetnek az újrahasznosítandó műanyagok közé. Az alábbiakban válogatásunkban mutattunk még pár példát:

Papír - kék konténerben

Gyűjthető: tiszta újságpapír, papír és kartondobozok összehajtva, tiszta csomagolópapírok, irodai papírhulladékok, telefonkönyv, szórólapok és reklám- kiadványok, újságok

Nem gyűjthető: zsíros, olajos papírok, szennyezett papírok ( pl. zsíros pizzás doboz), műanyag borítók, indigó, faxpapír, használt egészségügyi papírok ( zsebkendő, wc papír), pelenka

Fehér üveg - fehér konténerben

Gyűjthető: befőttes üvegek, különböző üvegpalackok, bébiételes üvegcsék, röviditalos üvegek, szörpös üvegek ( elöblítve),

Nem gyűjthető: ablaküveg, tükör, villanykörte, neoncső, szemüveg, nagyító, TV képcső, orvosságos üveg

Ne dobd bele a színes üveget se!

Színes üveg - zöld konténerben

Gyűjthető: boros és sörösüvegek (fém és műanyag zárókupakot távolítsuk el!), színes parfümös üvegek

Nem gyűjthető: porcelán és kerámia, gyógyszeres üvegek, katedrálüveg

Ne dobj bele színezetlen „fehér” üveget!

Műanyag - sárga konténerben

Gyűjthető: PET palackok, elöblített tejfölös és joghurtos poharak, műanyag zacskók, reklámtáskák és műanyag fóliák, PP- Polipropilén anyagú (pl.tejtermékek dobozai, ketchupos flakonok) és HDPE (pl.mosószerek -; samponok flakonjai) jelzésű kozmetikai szeres flakonok. A csomagoláson megtaláljuk ezeket a jelzéseket.

Nem gyűjthető: vegyszeres, zsíros flakonok,fogkefe, műanyag játékok, videó és magnókazetta, CD lemezek, hungarocell. Három fajta műanyagot nem lehet újrahasznosítani: a 3-assal jelzett PVC-t, a 6-ossal jelzett polisztirolt, valamint a 7-essel jelzett egyéb műanyagokat.

Fém - szürke konténerbe

Gyűjthető: alumínium italdobozok, alufólia, konzervdobozok, zárókupakok, fém nyitófülek, elhasználódott evőeszközök, apróbb fém tárgyak

Nem gyűjthető: ételmaradékkal szennyezett konzervdobozok (ezeket mosd ki)

Figyelj oda, mert sok helyen összevonták a szürke és a sárga konténereket.

A veszélyes hulladékokat (pl. vegyszerek) száraz elemek, az akkumulátorok, a sütőolaj, a fáradt olaj, a lejárt gyógyszerek stb.) elzárva, külön helyen, gyermekektől elzárva kell tárolni addig, amíg azt hatósági engedéllyel rendelkező cégnek vagy szervezetnek ártalmatlanításra át nem adjuk.

Onnantól, hogy a szeletíven gyűjtött hulladék a megfelelő tárolóba kerül, még hosszú út áll előtte, míg új formában ismét forgalomba kerül. A papír újrahasznosításával jelentős víz- és energiamegtakarítás érhető el, ráadásul nincs szükség adalékanyagokra sem. A műanyagok újrahasznosítása komplexebb feladat, mert ennek az anyagtípusnak számos különböző változata létezik, akár fajtánként különböző összetétellel. A szétválogatás után a műanyagokat felaprítják, az így létrejövő aprólékot alaposan megtisztítják, majd műanyag termékek és csomagolások előállításához használják fel újra.

Az üveghulladék szinte 100%-ban újrahasznosítható, emellett minősége is szinte azonos az új üvegekével, a folyamat során pedig energiát is megtakarítanak. A fémhulladékot fajtánként szétválogatják, felaprítják, majd mágnesek segítségével kiválasztják belőlük a más típusú fémeket. A fémdarabokat aztán beolvasztják és rudakba öntik.

Egy kis odafigyeléssel tehát nemcsak egy háztartás hulladéktermelése csökkenthető könnyen, hanem ennek pozitív hatásai más területeken is érzékelhetők.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A lassan elsüllyedő Jakarta helyett új fővárosa lesz Indonéziának
A pénzügyi és kereskedelmi központ marad az eddigi főváros, de a kormányzati adminisztráció két év múlva már Nusantarában lesz.

Link másolása

hirdetés

A világ egyik leggyorsabban süllyedő városa helyett rövidesen új fővárosa lesz Indonéziának, írja a The Guardian. A tervet még 2019-ben jelentette be Joko Widodo elnök, de a koronavírus-járvány miatt a döntést folyamatosan halasztották. Most úgy néz ki, hogy legkésőbb 2024-től Nusantara lehet a 273 millió lakosú ázsiai szigetország új fővárosa.

Az indonéz kormány reméli, hogy a döntéssel csökkenti a 10 millió lakosú, rendkívül zsúfolt Jakarta terheit. A jelenlegi fővárost rendszeresen sújtják áradások, miközben a felszín alatti vizek korábbi túlzott kitermelése miatt rendkívül gyorsan süllyed. A város északi részén akadnak olyan területek, melyek a becslések szerint évi 25 centimétert süllyednek, beleértve a lakók védelme érdekében épített hatalmas falat is, ami a tengertől óvja az épületeket és utcákat.

Ezzel szemben az új főváros az ország egy kevésbé lakott területén helyezkedik el. A bolygó harmadik legnagyobb szigetének számító Borneó indonéz részén az ország lakosainak kevesebb, mint 6 százaléka él, szemben a Jakartát is magába foglaló Jávával, ahol ennek épp a tízszerese.

A döntés értelmében az új kormányzati negyed építése még az idén megkezdődhet. Környezetvédők ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki, hogy a lépés felgyorsíthatja a területen található esőerdők és az itt élő állatfajok kipusztulását.

hirdetés

Jakarta továbbra is az ország kereskedelmi és pénzügyi központja marad, csak az kormányzati adminisztráció teszi át székhelyét Nusantarába. A város nevének jelentése "szigetcsoport", ezzel pedig a politikusok reményei szerint az ország egységét fejezi majd ki.

A lassan teljesen elsüllyedő Jakartában uralkodó állapotokról a BBC forgatott néhány perces dokumentumfilmet még 2019-ben:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Robotpincérek leptek el egy fővárosi éttermet
A robotok főleg a cipekedésben és a tányérok összeszedésében segítenek az Alkotmány utcai étteremben, egyikük már nevet is kapott.

Link másolása

hirdetés

Pár napja üzemelte be a fővárosi I55 American Bar & Restaurant két robotpincérét, az egyiknek már nevet is adtak. A pandémia miatt hatalmas lett a munkanélküliség a vendéglátóiparban, a felszolgálógépek most jól jönnek.

Kiss Péter, a vendéglátóhely vezetője azt mondja, három éve még csak cikket olvasott arról, hogy robotok dolgoznak ebben az ágazatban, sosem gondolta, hogy az övé lehet az első olyan étterem a fővárosban, ahol ki is próbálják. (Józsefvárosban egy kávézóban, Győrben pedig egy étteremben már dolgozik felszolgáló robot.)

– Hogy jött az ötlet, hogy robotpincérrel dolgozzanak?

– Siófokon találkoztam ezzel a technológiával, nagyon megtetszett és ki akartam próbálni. Nálunk most kettő Bellabot van tesztüzemben.

– Mik az eddigi tapasztalatok?

hirdetés

– A vendégek nagyon szeretik, nagyon érdekesnek tartják, Budapest belvárosában nagyon nyitottak az emberek. Szelfiznek velük, mosolyognak, amint meglátják. Már köszöntöttünk a segítségükkel szülinapost is, a robot énekelt. Ő vitte ki a tortát. Még egy kicsit futurisztikusnak tűnik, de figyelek minden egyes asztalt. A turisták kifejezetten szeretik ezt a megoldást, őket kell a legkevésbé informálni arról, hogyan is kell levenni a robotról a rendelést.

– A pandémia a vendéglátásban okozott munkaerőhiányt, Önök tervezik azt, hogy ezzel elejét vegyék a problémának?

– Teljesen nem tudják az embert pótolni. Lehetnek olyan átalakítások, hogy ez megoldható legyen, de az beruházást igényel. Több hely kell nekik, hogy meg tudjanak fordulni, kis beugrók legyenek a tálalópultnál, a bárnál, hogy be tudjanak állni, tehát létezhet, de én úgy gondolom, hogy egy-két generációnak le kell futni ehhez. Viszont például amikor 10 emberem lebetegedett most decemberben, és nem volt kit hívni, akkor jól jött volna a robot. Nem mindenki fogadja egyébként örömmel a Bellabotot, van, aki elkezdte félteni a munkáját.

– Nevük van már?

– Volt itt egy nagyon kedves kollégánk, Andy, ő rengeteg tányért vitt ki. Sajnos más vizekre evezett, de sosem felejtjük el. Az ő tiszteletére neveztük el hát Andynek az egyiket, a másiknak még keressük a nevet.

A tesztüzem kezdetekor Hegyi Károly, a Gastrobot Kft. ügyvezető-tulajdonosa is jelen volt, őt a technológiáról faggattuk.

– Ezt a robotot Shenzenben gyártják, ez a "kínai Szilikon-völgy", a legújabb technológiák itt látnak elsők között napvilágot. A legfontosabb rész, amit kifejlesztettek a pincér robot esetében, az az önvezetés. Ezt folyamatosan tesztelték, azután kerülhetett csak vendégek közé. A dizájnt pedig a japánok tervezték, egy kedves, aranyos külsőt próbáltak kialakítani.

– Hogyan működik?

– A klasszikus éttermi a'la cart felszolgálás a fő funkciója. Ez nem más, mint mikor a felszolgáló bemegy a pulthoz, beüti a rendelést, bemegy a konyhára, kihozza az ételt, kiviszi a vendégnek, majd amikor az befejezte, összeszedi a tányérokat. Ebből a robot 70 százalékot tud elvégezni. A gép főként a cipekedésben és a tányérok összeszedésében képes segíteni. A vendégekkel továbbra is a pincér foglalkozik, amit egyébként jobban is szeretnek.

– Mire alkalmas még a robot?

– Minden programozás kérdése. Persze idővel majd a teljes kiszolgálást is meg tudja csinálni, de még a jelenlétüket szokni kell a személyzetnek és a vendégeknek is. A szülinapost például a már említett éneklés mellett a nevén is tudja szólítani. A bejáratnál is tudja fogadni a vendégeket, és a foglalt vagy szabad asztalhoz tudja őket kísérni. Hostess funkciót is el tud látni, az étterem előtt állva szólítja meg az embereket, hogy térjenek be. Ha pedig az étterem tulajdonos külső helyszínre, például fogadásra vagy esküvőre akarja vinni a robotot, arra is van lehetősége. Be lehet táplálni az ottani térképet, vagy azt is lehet, hogy a vendégek egy gomb segítségével megállítják, ha le akarják róla venni az ételt vagy italt.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Gulyás László: „Mindenki mesterségesintelligencia-használó lesz, aki számítógépet használ”
A mesterséges intelligencia nemsokára beépül a mindennapokba. De vajon elveheti-e a munkánkat, és kell-e attól tartanunk, hogy a gépek egy napon öntudatra ébrednek?

Link másolása

hirdetés

A mesterséges intelligencia átalakíthatja a munkaerő piacot, viszont jelentős mértékben megkönnyítheti életünket, derül ki Gulyás László szavaiból. Az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszékének egyetemi docensével arról beszélgettünk, mitől függ, hogy milyen munkákat végeznek majd továbbra is az emberek, és mennyire okosak jelenleg a gépek.

A szakértő szerint a mesterséges intelligencia kutatások 1956-os kezdete óta újra és újra felvetődik a kérdés, kell-e attól tartanunk, hogy a gépi automatizáció elterjedésével az emberre már nem lesz szükség. Pedig Gulyás László azt mondja, ez a folyamat nem újkeletű. Az eszközhasználat az emberré válás fontos lépése volt. Azóta folyamatosan készítünk és használunk egyre bonyolultabb eszközöket. És ez mindig kihatott a munkaerőpiacra, valamint a társadalom egészére is.

"Gondoljunk bele abba, hogy közvetlenül az ipari forradalom után a gyerekeket is dolgoztatták hajnaltól éjszakáig. Ez nem csupán a kor kegyetlensége volt, hanem sok-sok munkáskézre volt szükség. Az újabb és újabb gépek elterjedésével viszont már kevesebb fizikai munkára van szükség. Ma már a társadalom nagy részének gyermekei huszonéves koruk elejéig iskolába járnak."

A változások nemcsak megszűntettek szakmákat, de létre is hoztak helyette újakat.

"A huszadik század elején a robbanómotorok megjelenése egy egész terület visszaszorulását eredményezte. Nem kellett annyi lovász és kocsis például. Viszont új szakmák jöttek létre helyettük, hiszen sokan dolgoznak autószerelőként, benzinkutasként vagy sofőrként is, bár ma már szinte mindenki maga vezet."

Kérdés, hogy a mesterséges intelligencia mely szakmákat válthatja ki először. Erre nem könnyű válaszolni.

hirdetés

"Amit ma mesterséges intelligenciának hívunk, az egy gép, amely a digitális térben működik és egy konkrét feladatot lát el. Lényegét tekintve nem különbözik a porszívótól, a turmixgéptől, vagy a teherautótól. Egy adott feladatban jobb, hatékonyabb munkát tud végezni, mint az ember, mentesítve minket a terhelés alól."

"Várhatóan azok a szakmák tűnnek el, ahol egyszer meg kell tanulni a feladatot, aztán csak ismételni kell. Ismétlésben, monotonitástűrésben a gépek jobbak."

A kreatív iparágakban viszont Gulyás László szerint több lehetőség maradhat nekünk. És sok olyan szakma is megjelenhet, amire most még gondolni sem merünk.

"Mindenki mesterségesintelligencia-használó lesz, aki számítógépet használ. Mivel már maguk az okostelefonok is számítógépek, nemigen marad ki senki. De ezt elsősorban nem konkrét, tudatos döntések fogják meghatározni, mert a mesterséges intelligencia nem önálló termék lesz, hanem beépül az általánosan használt eszközökbe. A keresőbe, a navigátorba, a fényképezőbe, a könyvelőprogramba és így tovább. A látványos változások megjelenése talán a pénzügyekben, így a bankszektorban fog elsőként jelentkezni."

A sci-fi filmek által felvázolt távoli jövőben sokszor láthattuk az általunk megalkotott számítógépeket vagy robotokat öntudatra ébredni, majd az ember ellen fordulni. Gulyás László szerint ettől egyelőre nem kell tartani.

Jelenleg a szűk értelemben vett mesterséges intelligenciánál tart a világ, amely közel sem jelent veszélyt ránk nézve.

"Amit most meg tudunk csinálni, az az, hogy konkrét feladatokra fejlesztünk olyan algoritmusokat, amely azokat jobb hatékonysággal vagy gyorsabban képes megoldani, mint az ember."

A következő elméleti lépés az lenne, ha egy program minden feladatot legalább olyan szinten lenne képes elvégezni, mint az ember. Erre még nincsen meg a technológiánk, és belátható időn belül nem is látható, hogy meglesz. A gépek öntudatra ébredése csak ezután jöhetne.

"Jelenleg nem tudnak a gépek mindent, amit mi tudunk. Ma bizonyos feladatokra készítünk fel programokat, amiket azok meg tudnak tanulni. Amikor azt olvassuk, hogy egy gép megver egy sakkasztalnál egy embert, az csupán azt jelenti, hogy az adott feladatot jobban képes megoldani, mint az ember. De hát ez a gép definíciója, ezért használjuk őket" - fogalmaz a szakértő.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: