1,4 milliárd euróval csökken a Magyarországnak járó vissza nem térítendő támogatás az EU járvány után gazdaságélénkítő alapjából - írja a Népszava.
Magyarországnak eredetileg 7,2 milliárd euró járt volna az uniós helyreállítási alapból, de ez 5,8 milliárdra csökken. Ennek oka, hogy az Európai Bizottság csütörtökön az összeget hozzáigazította a 2020-2022-es magyar növekedési adatokhoz, amelyek jelentősen meghaladták a korábbi várakozásokat.
Az, hogy végül mennyi jut el ebből valóban Magyarországra, még kérdéses - jegyzi meg a lap. A magyar kormány ugyanis akkor férhet hozzá a pénzhez, ha az Európai Bizottság befogadja a támogatás felhasználásáról szóló magyar tervet. A magyar helyreállítási tervről folyó tárgyalások ugyanakkor egy ideje megrekedtek, mert Brüsszel még mindig a kormány válaszaira vár.
A tárgyalások irányításáért felelős Valdis Dombrovskis európai bizottsági alelnök nemrég a Szabad Európának arról beszélt, hogy nem tapasztalt érdemi előrelépést a tervről zajló egyeztetéseken. A Népszava név nélkül nyilatkozó brüsszeli forrásai is erről beszéltek, hozzátéve, hogy
"ha az Orbán-kormány kellő elszántságot mutatna, gyorsan meg lehetne állapodni. Több milliárd euró a tét, amit Magyarország vissza nem térítendő támogatásként kaphat az EU járvány után létrehozott pénzügyi alapjából".
Amennyiben viszont nem sikerült hamarosan megegyezni, akkor Magyarország még többet bukhat, ugyanis a csökkentett összeg nagy részéhez sem fog hozzájutni.
Az előírások szerint, ha az év végéig nem születik megállapodás, akkor az ország a teljes összeg 70 százalékát elveszítheti
- írja a lap.
Legkésőbb szeptemberig kellene megállapodnia Brüsszelnek és a magyar kormánynak, hiszen a jóváhagyás folyamata több hónapig is eltart.
Különösen sürgetővé teszi a megállapodást, hogy az Európai Bizottság az orosz energiaforrásokról való leváláshoz szükséges pluszpénzt a helyreállítási eszközön keresztül kívánja folyósítani.
Navracsics Tibor egykori magyar EU-biztos, aki az Orbán-kormányban most az EU forrásokért felel, a két héttel ezelőtti látogatása során a megbeszélések végén azt mondta, lépésről lépésre akarnak haladni, hogy még idén aláírják a megállapodást.
1,4 milliárd euróval csökken a Magyarországnak járó vissza nem térítendő támogatás az EU járvány után gazdaságélénkítő alapjából - írja a Népszava.
Magyarországnak eredetileg 7,2 milliárd euró járt volna az uniós helyreállítási alapból, de ez 5,8 milliárdra csökken. Ennek oka, hogy az Európai Bizottság csütörtökön az összeget hozzáigazította a 2020-2022-es magyar növekedési adatokhoz, amelyek jelentősen meghaladták a korábbi várakozásokat.
Az, hogy végül mennyi jut el ebből valóban Magyarországra, még kérdéses - jegyzi meg a lap. A magyar kormány ugyanis akkor férhet hozzá a pénzhez, ha az Európai Bizottság befogadja a támogatás felhasználásáról szóló magyar tervet. A magyar helyreállítási tervről folyó tárgyalások ugyanakkor egy ideje megrekedtek, mert Brüsszel még mindig a kormány válaszaira vár.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Facebook letiltotta és „politikai tartalomnak” minősítette azt a hirdetést, amelyben az új CAF-villamosokról számoltunk be – jelentette Karácsony Gergely a Facebook-oldalán. Ennek hátterében az állhat, hogy a Meta hétfőn este 6 órakor leállította a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetések közzétételét az Európai Unióban.
„Őszintén: megértem, ha sokan örülnek annak, hogy a Facebook és a Google mostantól nem engednek politikai hirdetéseket.
Kívánom, hogy legyen igazuk azoknak, akik ettől azt várják, hogy végre eltűnik a Fidesz-propaganda – és ne az történjen, hogy kamu „civil” fedőszervezeteken keresztül ugyanúgy hirdetnek tovább, miközben a Városháza hivatalos csatornáin és az én oldalamon már nem mutathatjuk meg, mi történik a városban”
– írta bejegyzésében a főpolgármester.
Szerinte ők nem keresnek kiskapukat, hanem alkalmazkodnak – ezért arra kér mindenkit, hogy csatlakozzanak a Messenger-csatornájához, ahol közvetlenül tőle lehet értesülni Budapest ügyeiről. „Nem lesz spam, nem lesz propaganda. Csak Budapest” – ígéri Karácsony.
A Meta már nyáron közölte, hogy októbertől nem engedélyezi ezeket a reklámokat a Facebookon és az Instagramon, mert nem tudna megfelelni az október 10-én életbe lépő új uniós szabályozásnak, amely a politikai hirdetések átláthatóságát írja elő. A Meta – a Google-höz hasonlóan – ezért inkább teljesen lemond az ilyen típusú hirdetésekről.
A tiltás előtt a magyar politikai szereplők látványosan megemelték a költéseiket a Meta felületein. A Political Capital adatai szerint
Magyarországon arányosan és összességében is több pénz ment el politikai reklámokra, mint bármely más uniós országban.
A Meta hirdetéstárának adatai alapján július 3. és szeptember 30. között összesen mintegy 2,2 milliárd forintot fordítottak politikai hirdetésekre Magyarországon. Ebből szeptemberben 1,3 milliárd, az utolsó héten pedig 350 millió forintot költöttek el. A legtöbb pénzt a Fideszhez és kormányközeli szereplőkhöz köthető oldalak hirdetéseire fordították. A legtöbbet Orbán Viktor oldalának reklámozására szánták: 426 millió forintot, ami a teljes magyarországi költés körülbelül ötöde.
A Facebook letiltotta és „politikai tartalomnak” minősítette azt a hirdetést, amelyben az új CAF-villamosokról számoltunk be – jelentette Karácsony Gergely a Facebook-oldalán. Ennek hátterében az állhat, hogy a Meta hétfőn este 6 órakor leállította a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetések közzétételét az Európai Unióban.
„Őszintén: megértem, ha sokan örülnek annak, hogy a Facebook és a Google mostantól nem engednek politikai hirdetéseket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
HVG: Az Orbán-kormány volt utazó nagykövetével erősítene a Tisza Párt
Orbán Anita neve külügyi és energiabiztonsági ügyekben került szóba. A Tisza Párt szerint szakértőként konzultáltak vele, de párttagságról vagy pozícióról nincs szó.
A HVG információi szerint együttműködés körvonalazódik a Tisza Párt és Orbán Anita között, aki külügyi és energetikai kérdésekben számít elismert szakembernek nemzetközi szinten is.
A párt kérdésre válaszolva megerősítette, hogy valóban egyeztetéseket folytatnak. Mint írták: „Magyar Péter a működő és emberséges Magyarország programjának és csapatának összeállítása során kikéri számtalan, nemzetközi területen is elismert magyar szakember véleményét. Így Orbán Anitával is egyeztetett külügyi és energiabiztonsági területen.”
A lehetséges közös munka részleteiről egyelőre nem közöltek bővebb információt. A párt azt is hangsúlyozta:
„Orbán Anita nem tagja a pártnak, és formális kapcsolata sincs a Tiszával, mivel jelenleg a Vodafone Global kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője.”
Orbán Anita jelenleg Londonban él és dolgozik. A Vodafone Group globális igazgatójaként a köz- és kormányzati kapcsolatokért, a társadalmi felelősségvállalásért és a fenntartható fejlődésért felel. Emellett a cseh Draslovka vegyipari vállalat igazgatótanácsi tagja is – írja a lap.
Nevét sokan ismerhetik, hiszen immár öt éve szerepel a Forbes magazin legbefolyásosabb magyar üzleti szereplőit bemutató listán. Korábban a Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese volt, 2021-ben csatlakozott a vállalathoz. Később akkor került ki Londonba, amikor a magyar állam és a 4iG felvásárolta a céget, amely ma már One néven működik.
2008-ban jelent meg könyve az USA-ban Hatalom, energia és az új orosz imperializmus címmel, amelyben kritikus szemmel vizsgálta Vlagyimir Putyin politikáját.
Orbán Anitának korábban is volt kapcsolata a közélettel. 2010-ben a Fidesz színeiben indult volna képviselőjelöltként Újbudán, de végül egészségügyi okokra hivatkozva visszalépett.
Ezután a Külügyminisztériumban dolgozott, ahol Magyarország energiabiztonságáért felelős utazó nagykövetként tevékenykedett három külügyminiszter ideje alatt is.
Később újra a nemzetközi üzleti világ felé fordult, és a Tellurian LNG londoni irodájában vállalt szerepet. Ott a közép- és dél-európai piacok kiépítésével és a vállalati kapcsolatokkal foglalkozott. Innen tért haza 2021-ben, hogy a Vodafone-nál vállaljon vezetői pozíciót.
A HVG információi szerint együttműködés körvonalazódik a Tisza Párt és Orbán Anita között, aki külügyi és energetikai kérdésekben számít elismert szakembernek nemzetközi szinten is.
A párt kérdésre válaszolva megerősítette, hogy valóban egyeztetéseket folytatnak. Mint írták: „Magyar Péter a működő és emberséges Magyarország programjának és csapatának összeállítása során kikéri számtalan, nemzetközi területen is elismert magyar szakember véleményét. Így Orbán Anitával is egyeztetett külügyi és energiabiztonsági területen.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mint megírtuk, hogy várhatóan folytatódik a Balaton apadása, mivel az elmúlt hetekben nem érkezett kiadós csapadék a tó vízgyűjtőjébe, ami segített volna pótolni a hiányzó vízmennyiséget. Most ugyan igazán őszies napjaink vannak, továbbra sem esik annyi csapadék, amely visszafordítaná ezt a folyamatot.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai KutatóintézetFacebook-oldalán most arra figyelmeztetnek:
a tó vízszintjének ingadozása természetes folyamat, a 70 cm alatti érték pedig nem jelent veszélyt a tó élővilágára vagy vízminőségére nézve.
Mint írják, a Balaton sekély, széljárta tó, amelyben a vízszint évről évre a csapadékviszonyok, a párolgás és a befolyó vizek mennyiségének függvényében változik. Emlékeztetnek, hogy „70 cm alatti vízszintek a korábbi évtizedekben is többször előfordultak – például 2002-ben és főként 2003-ban, amikor is a siófoki vízmérce mindössze 23 cm-t mutatott, mégis kiváló volt a vízminőség ebben az évben, és a nyári szezon is gond nélkül lezajlott”.
Vasas Gábor, a kutatóintézet igazgatója és Boros Gergely tudományos főmunkatárs szerint érthető és természetes, hogy a horgászok, a fürdőzők, a vitorlázók és a turisztikai szereplők azt szeretnék, hogy a Balatonban minél több víz legyen. Ugyanakkor a tudományos tapasztalat azt mutatja, hogy a tartósan magas vízszint nem feltétlenül kedvez az élővilágnak, sőt, bizonyos körülmények között akár kedvezőtlen hatással is lehet a vízminőségre.
„A tó nádasai, sekély parti élőhelyei és halállománya számára egy bizonyos mértékű vízszint-ingadozás természetes és egyben szükséges is. Ha a vízszint tartósan magas, akkor a parti zóna élőhelyei fokozatosan leépülhetnek, ami hosszabb távon az ökoszisztéma sokféleségét veszélyezteti.”
A kutatók megnyugtatnak: az alacsony vízállás nem okoz algásodást a tó egészére nézve. Mint írják, „előfordulhat ugyan, hogy a vízszint apadása esetén bizonyos fonalas zöldalgák nagyobb mennyiségben jelenhetnek meg a sekély vizes területeken, főleg a déli parton, ez azonban teljesen veszélytelen jelenség, amelyről már a múlt század első feléből is találhatunk beszámolókat. Az elmúlt két évtizedben a lebegő algák mennyisége csupán két évben – 2019-ben és 2021-ben – haladta meg az Egészségügyi Világszervezet által szabott határértéket, ez viszont nem függött össze közvetlenül a vízszinttel. A Balaton vízminőségét sokkal inkább a belső és külső tápanyagterhelés, főként az algák számára hozzáférhető foszfor mennyisége határozza meg.”
A kutatóintézet szerint tehát nincs ok aggodalomra – de van ok az odafigyelésre.
„A klímánk változik; a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok, például a tartós hőhullámok mellett évről évre egyre szélsőségesebb a csapadékeloszlás is. Ezekre a jelenségekre kifejezetten érzékenyen reagálnak az olyan sekély vizes ökoszisztémák, mint amilyen a Balaton is.”
Ahogy a posztban is írják, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet folyamatosan monitorozza a tó állapotát, élővilágát, a döntéshozókat pedig tudományosan megalapozott adatokkal támogatja.
Leszögezik:
„a most tapasztalható alacsony vízszint nem a tó kiszáradását vetíti előre, hanem annak természetes működését jelzi.
Ugyanakkor elsődleges az új éghajlati, hidrológiai és limnológiai jelenségek alapos követése, az okok és következmények tudományos mélységű kutatása. Nagyon sürgősen szükség van a kritikus állapotok esetén adható megoldások elemzésére és azok előkészítésére” – hívják fel a figyelmet a kutatók.
Mint megírtuk, hogy várhatóan folytatódik a Balaton apadása, mivel az elmúlt hetekben nem érkezett kiadós csapadék a tó vízgyűjtőjébe, ami segített volna pótolni a hiányzó vízmennyiséget. Most ugyan igazán őszies napjaink vannak, továbbra sem esik annyi csapadék, amely visszafordítaná ezt a folyamatot.
A kormány novemberben tervezi elfogadni az új, átfogó adócsökkentési intézkedéscsomagot, mely várhatóan tartalmazni fogja a szociális hozzájárulási adó csökkentését és más, a vállalkozásokat segítő intézkedéseket – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio keddi konferenciáján az MTI beszámolója szerint.
Mint mondta, a kormány a családokat érintő adócsökkentések után szeretné a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatását is bővíteni, ezt szolgája a négy plusz egy lépésből álló gazdaságélénkítő csomag.
A cél, hogy a vállalkozások számára kiszámítható, kedvező forráskörnyezetet biztosítsanak, ezzel ösztönözve a beruházásokat és a gazdasági növekedést.
A program része a vállalkozások számára kidolgozott adócsökkentési csomag, amely a szociális hozzájárulási adó (szocho) mérséklésén túl kiterjedhet az alanyi áfamentesség értékhatárának többlépcsős emelésére, a kisvállalati adó (kiva) feltételeinek kedvezőbbé tételére, valamint egyéb adó- és adminisztrációs terhek csökkentésére. Emellett tervezik az átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányadának növelését is – derült ki a Nagy Márton által közzétett prezentációból.
Arról is beszélt, hogy
a kata szabályainak esetleges módosítását is napirenden tartják, de a miniszter szerint ezzel óvatosan kell bánni
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a kormány egyik kiemelt célja a kis- és középvállalkozások adminisztratív és szabályozási terheinek csökkentése. Ennek része
egy új kereskedelmi és fogyasztóvédelmi csomag, amely több irányból is könnyítéseket hoz a kkv-k számára.
A tervek szerint a békéltető testületekhez a vállalkozások is fordulhatnak majd, a hatóságok nagyobb arányban élhetnek figyelmeztetéssel a bírságolás helyett, emellett mentességi lehetőséget is kapnának a jóhiszeműen eljáró cégek. A kkv-k jelenleg nem részesülnek fogyasztóvédelmi védelemben, így ha egy nagyvállalat nem teljesíti megfelelően szerződéses kötelezettségeit, például hibás gépet szállít, a kisebb cégek gyakorlatilag eszköztelenek. A kormány ezért be szeretné vezetni a vállalkozások számára is elérhető jótállási és fogyasztóvédelmi jogintézményeket, ami Nagy Márton szerint jelentős előrelépést hozhat a kkv-k működési biztonságában.
A miniszter arra azt is bejelentette, hogy két új állami tőkeprogram indul az innováció ösztönzésére. Mint mondta, a napenergia kapacitásokhoz képest jelenleg nagyon alacsony szinten állnak az akkumulátoros energiatároló kapacitások, és ezek fejlesztésével az energiafüggetlenség is növelhető. Az új kapacitások megépítésének támogatásával pedig csökkenthető a villamos energia importfüggőség, továbbá a háztartások és a vállalatok rezsiköltsége, az alacsonyabb energiatámogatással pedig a költségvetési kiadások is mérséklődnek.
A kormány novemberben tervezi elfogadni az új, átfogó adócsökkentési intézkedéscsomagot, mely várhatóan tartalmazni fogja a szociális hozzájárulási adó csökkentését és más, a vállalkozásokat segítő intézkedéseket – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio keddi konferenciáján az MTI beszámolója szerint.
Mint mondta, a kormány a családokat érintő adócsökkentések után szeretné a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatását is bővíteni, ezt szolgája a négy plusz egy lépésből álló gazdaságélénkítő csomag.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
