JÖVŐ
A Rovatból

Hiába víznagyhatalom Magyarország, ha a legfelső talajrétegekben egyre csökken a víz mennyisége

A melegedő éghajlat, az egyre hevesebb viharok miatt a lehulló csapadék csak kevésbé tud beszivárogni a talajba, és egyre nagyobb mennyiség párolog el.
Pörös Izabella cikke, Címkép: Oimheidi képe a Pixabay -en. - szmo.hu
2021. augusztus 10.


Link másolása

Idén nyáron gyakran tombolt a hőség, és amint arról már korábban beszámoltunk, az előrejelzések szerint a jövőben a trópusi időjárásból csak több jut majd az országnak. A globális felmelegedés egyik legégetőbb kérdése, hogy lesz-e elég vize az emberiségnek. Sokszor halljuk, hogy hazánk víznagyhatalomnak számít. De vajon a valóságban ez mit jelent, fenyegetheti-e vízkészleteinket az éghajlatváltozas?

Magyarország a Kárpát-medencében, a Föld egyik legzártabb medencéjének mély fekvésű területein található. Ennek a fekvésnek köszönhetően nagyon jelentős vízkészletekkel rendelkezünk mind mennyiségi, mind minőségi szempontból.

A környezeti folyamatok azonban eltérő módon és gyorsasággal hatnak a felszín alatti és felszíni vízkészleteinkre.

"A globális éghajlatváltozás következményei becslések szerint 80%-ban a hidrológiai körforgáson, vagyis a vízhez kapcsolódó folyamatokon keresztül valósulnak meg. A felmelegedő légkör hatására a felszíni vizek hőmérsékleti viszonyai is változnak. Ez elősegíti az inváziós fajok terjedését, rontja a vizes élőhelyek állapotát, és súlyos oxigénhiányos helyzeteket idézhet elő. Utóbbira szomorú aktuális példa az idei halpusztulás a Velencei tavon" - mondja Kozma Zsolt, a BME egyetemi docense.

"A víz magasabb hőmérséklete az ipari és energetikai célú hasznosításra is hatással van. A Paksi Atomerőmű termelése során a Dunából hűtővizet vesz ki, azonban a folyóvíz magasabb hőmérséklete különösen a nyári kisvizes időszakban problémát jelenthet. Ilyenkor a jogszabályi előírásoknak megfelelően akár a termelés korlátozása is szükségessé válhat, ahogy az például 2018. augusztusában is felmerült."

A BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéke a 2000-es években több projektben foglalkozott az éghajlatváltozás erőműre gyakorolt hatásával. A jelenség ugyan Magyarország energiatermelésében mutatkozott meg, de mivel a felszíni vizeink 95%-a külföldi vízgyűjtő területekről származik, felvizi szomszédainknak is ki vagyunk szolgáltatva.

Éves átlagban 112 köbkilométer víz érkezik az országba felszíni vizeinken keresztül. A lehulló csapadékmennyiségből körülbelül 5 köbkilométernyi lefolyás képződik az ország területén, távozó vízmennyiségünk pedig 117 köbkilométer. Összehasonlításképpen, a Balaton térfogata körülbelül két köbkilométer.

A felszín alatti vizeket tekintve sokkal helytállóbb az úgynevezett víznagyhatalom megállapítás, azonban ezen a téren is kimutatható hosszabb távon a csökkenő tendencia. Ennek nagyon sok oka van, amelyek között az éghajlatváltozás kiemelt helyen szerepel.

"Az, hogy az éghajlat melegszik és változáson megy keresztül, a hidrológiai ciklus folyamatain is látszik, ugyanis a víz körforgása az atmoszférában, a felszínen és a talajban felgyorsul. Nagyobb energiával, gyorsabban zajlik le maga a folyamat. Hevesebb csapadékeseményekkel, valamint tartósabb száraz időszakokkal találkozhatunk" - mondja Kozma Zsolt.

A Kárpát-medencében a globális átlaghoz hasonló mértékben emelkedik a hőmérséklet. A 20. század kezdetétől 2016-ig a globális átlaghoz hasonló, 1,1 fokos melegedés mutatható ki az éves átlaghőmérsékletben.

A lehulló csapadék a már említett nagyobb intenzitás miatt kisebb mértékben képes beszivárogni a talajba, ugyanakkor megnövekszik a lefolyás a felszíni vizekbe, a folyókba és tavakba. Az emelkedő hőmérséklettel nagyobb vízmennyiség is párolog el a lehullott csapadékból, mert a légkör vízfelvevő képessége folyamatosan növekszik.

Ami az igazán nagy problémát jelenti az az, hogy így a legfelső talajrétegekben gyakrabban nem áll rendelkezésre elegendő víz.

A felszín alatti vízkészletek monitorozására a hazai vízügyi szakma komoly hangsúlyt fektet, példaként kiemelve: a talajvíz készleteket hazánkban több mint 2800 monitoring kúttal ellenőrzik.

"A közvetlenül a felszín alatti réteg nagyon jelentős víztartó képességgel rendelkezik, a talaj típusától függően térfogatának akár felét is víz töltheti meg. A növények gyökerei is ebben az úgynevezett telítetlen zónában találhatóak többnyire, innen veszik fel a vizet. Ez a réteg a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás szempontjából is fontos."

A gyökérzónából felvett vízzel a növények párologtatás által hűtőhatást biztosítanak. Növelik a légkör páratartalmát, a párolgás pedig hőt von el a környezetből. Ehhez a folyamathoz azonban vízre van szükségük, amit elsősorban a gyökérzóna nedvességtartalmából vonnak ki. Ennek a rétegnek lenne szüksége a leginkább a megfelelő vízellátásra"

- fejti ki Kozma Zsolt.

Egy neves magyar kutató, Tóth József a hatvanas években dolgozta ki újnak számító hidrogeológiai koncepcióját. Ennek lényege, hogy a felszín alatt a talaj- és rétegvizek egymásba ágyazott, akár több száz km-es áramlási rendszerek mentén mozognak. Amikor egy vízmolekula a felszínről bekerül a felszín alá, majd újra kikerül a felszínre, az napokba, de akár évezredekbe is kerülhet.

A felszín alatti vízkészletekhez tartoznak a rétegvizek is, amelyek a Föld mélyén, akár több száz méteres mélységekben helyezkednek el. Ezeknek a vízkészleteknek a hőmérsékleti viszonyait elsősorban a geológiai feltételek határozzák meg, ezért rövid távon lényegesen nem fognak változni az éghajlatváltozás következtében. A rétegvizek olyan vízzáró, vízrekesztő képződmények alatt helyezkednek el, amelyek részben megvédik őket felszíni hatásoktól.

A készletek az egész ország területén megtalálhatóak, többnyire ivóvíz termelésre használjuk fel őket. A felszínen végbemenő változásoknak hosszabb távon lehetnek meg a hatásai ezekben a mélyebb rétegekben. A felszín alatti készleteket az ipari- illetve mezőgazdasági hasznosítás is érinti.

"A globálisan kitermelt édesvíz-készlet körülbelül 70%-át jelenleg mezőgazdasági öntözésre használja az emberiség. A vízért földrajzi helytől függően a különböző ágazatok folyamatosan versengenek. Hazai viszonylatban az erdőgazdálkodás, a mezőgazdálkodás és a természetvédelem konfliktusa erre tipikus példa. A fák vízigénye jellemzően nagyobb, emellett gyökereik mélyebb rétegekbe is leérnek, amivel hatékonyabban férnek hozzá az ott található talajvízhez. Ez pedig a környező mezőgazdasági területeknek okozhat problémát, vízhiányt."

A vízért folytatott küzdelem Kozma Zsolt szerint a migráció szempontjából is fontos kérdés.

Az ENSZ 2020-as Water and Migration: A Global Overview jelentése szerint a környezet romló állapota, az éghajlatváltozás és a vízkészletek hiánya 2050-ig a jelenlegihez képest további akár 200 millió embert kényszeríthet majd lakhelye elhagyására. A jelentés szerint ez a szám 2050 után akár az 1 milliárd főt is meghaladhatja. A jelenlegi elvándorlások hátterében már manapság is sokszor a romló környezeti feltételek állnak.

"Több elemzés feltételezi, hogy a szíriai polgárháború kitörése részben az azt megelőző több éves aszályos időszakra vezethető vissza. Az aszály súlyosan érintett sok vidéki gazdálkodót, - akik tönkremenve, munka hiányában a nagyvárosokba települve - kritikus, instabil társadalmi csoportot alkottak. Jelenleg pedig Etiópia-Szudán-Egyiptom között egy súlyos határvízi konfliktus látszik kibontakozni"

- mondja a kutató.

A felszín alatti készleteket világszerte figyelik műholdak segítségével. Ez alapján Európa északi részén, Franciaország és a Baltikum környékén, de az Urál hegység térségében is nagyon jelentősek a felszín alatti készletek, ugyanúgy, mint Észak-Amerika keleti felén, vagy délen, az esőerdők alatt.

Az, hogy a következő nemzedéknek lesz-e elegendő édesvize attól is függ, hogy képes lesz-e az emberiség új technikákkal és újrafelhasználással csökkenteni a fogyasztást, illetve, hogy vissza tudjuk-e szorítani a globális felmelegedést, ami egész szigeteket tenne lakhatatlanná.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
Jobb Himnuszt ír-e a mesterséges intelligencia, mint Kölcsey Ferenc?
Interjú egy mesterséges intelligenciával arról, mire számíthatunk a mesterséges intelligenciától a jövőben.
Malinovszki András; fotó: Gerd Altmann / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2023. január 22.


Link másolása

Újságíróként – bevallom – mi is gyakran használjuk azt a kifejezést, hogy valami felrobbantotta vagy letarolta az internetet. Érzékletes kép ez, de csak akkor jövünk rá, mennyire elcsépelt lehet a kifejezés, amikor olyasmi jön szembe, mint például az Open AI mesterségesintelligencia-kutató ChatGPT nevű chatbotja, amit mára gyakorlatilag szó szerint minden aktív netfelhasználó ismer.

Ki csodálja, ki megijed tőle, kit a lehetőségei határai érdeklik – nem véletlenül. Elsőre tényleg zavarba ejtő, hogy mi mindent tud, mennyire "emberszerűen" kommunikál, és óhatatlanul eszünkbe juttatja azt a számtalan regényt és filmet, amiben az (elsőre legalábbis) aranyosan és kedvesen kommunikáló robotok átveszik az irányítást életünk, rosszabb(?) esetben a világ felett.

Pontosan mi is a Chat GPT?

Nem az első leszek, aki nem lexikondefiníciót hív segítségül, hanem sokkal kézenfekvőbb megoldást.

„A ChatGPT egy társalgási nyelvi modell, amelyet az OpenAI fejlesztett ki. A GPT (Generative Pre-train Transformer) architektúrán alapul, amely mély tanulási technikákat használ az emberszerű szöveg létrehozásához”

– állítja saját magáról a napról napra egyre népszerűbb, ma már tulajdonképpen az internet leglátogatottabbjának számító chatbot.

Itt azonban vérszemet kapok, és arra gondolok, ha egyes ismert emberek, elemzők, sztárok véleményére vagyok kíváncsi, akkor sem kizárólag kutatok, leírásokat olvasok róluk, hanem a legegyszerűbb megoldást alkalmazom: megkérdezem az illetőt magát. Lássuk tehát mit mond a ChatGPT.

– Mire használható a Chat GPT?

ChatGPT: „A ChatGPT használható kérdések megválaszolására, kérdésekre adott válaszok generálására, valamint eredeti szöveg összeállítására számos nyelven, köztük angolul és magyarul is. Nagy mennyiségű szövegre van kiképezve, így széles körű ismeretekkel rendelkezik, és sokféle bemenetet képes megérteni és reagálni rájuk.”

– Mennyi idő volt kifejleszteni a Chat GPT-t? – teszem fel a kérdést, de itt "interjúalanyom" valamiért átvált angol nyelvű társalgásra. Válasza lefordítva így hangzik:

CHatGPT: „A ChatGPT modell kifejlesztéséhez szükséges pontos időt nem lehet meghatározni. A ChatGPT alapját képező GPT (Generative Pre-trained Transformer – Generatív Előképzett Átalakító) architektúrát azonban először az OpenAI vezette be 2018-ban. Azóta a modellt többször is javították és frissítették, nehéz lenne meghatározni, hogy mennyi idő alatt történt a ChatGPT végleges kifejlesztése. Általában egy nyelvi modell, például a GPT-3 fejlesztése hatalmas számítási erőforrást és időt igényel, beleértve az adatgyűjtést, az előfeldolgozást és a képzést.”

Ezt a szöveget újdonsült interjúalanyom néhány másodperc alatt közölte velem, és kérésemre ennyi idő alatt lefordította magyar nyelvre is. Nem fogok hazudni: elmosolyodtam, és elégedetten konstatáltam, hogy életem legkönnyebb cikkével lesz dolgom! Felteszek egy kérdést, a választ másodperceken belül megkapom, bemásolom, és elégedetten vigyorgok, mint egyszeri középiskolás, aki rájött, hogy ezentúl minden házidolgozatát három perc alatt fogja elkészíteni, tokkal-vonóval.

Apropó, ilyesmire alkalmas lehet a ChatGTP? Ez már csak azért is eszembe jut, mert néhány hete a Szeretlek Magyarország is beszámolt róla, hogy Ausztráliában több helyen újra tollal írva kérik az egyetemi esszék megírását, mert több diák lebukott a mesterséges intelligencia használatával. Egy szakértő pedig egyenesen úgy fogalmazott:

az egyetemek olyan versenyben vannak a szoftverrel, amit soha nem nyerhetnek meg.

– Alkalmas tehát a ChatGPT arra, hogy házidolgozatot, esszét írjon?

ChatGPT: „A ChatGPT egy hasznos nyelvi modell, amely emberszerű szöveget tud generálni, így minden bizonnyal használható esszék, összefoglalók és egyéb írásos munkák készítéséhez. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a modell a betanított adatokból tanult minták alapján hoz létre szöveget. Ez azt jelenti, hogy lehetnek benne hibák, tévhitek, vagy ugyanazok a minták ismétlődnek újra és újra. Ezenkívül a ChatGPT nem képes eredeti kutatásra vagy a kontextus és jelentés megértésére, és nem tartalmazhat személyes ismereteket vagy véleményeket, amelyek bármely tudományos munka fontos elemei” – „nyugtat meg” maga a chatbot.

Na jó, mondani persze én is tudok bármit, de lássuk, hogy meg tudja-e ezt tenni a ChatGPT valóban a gyakorlatban is? Megkértem, hogy írjon egyelőre egy 500 szavas esszét az orosz-ukrán háború jelenlegi állásáról. Igaz, itt már várnom kellett azért hosszú másodperceket, de megtette. Fontos kiemelni, hogy a technológia nem másolta sehonnan a szöveget, hanem a rendelkezésre álló rengeteg információból összeállította saját "gondolatait". Bár ezúttal már kiütközött egy korlátja is: túlságosan engedelmes. Ha egy diáktól kérném ugyanezt, talán igyekezne kínosan ügyelni arra, hogy betartsa a terjedelmi korlátot (de legalábbis elérje azt), a ChatGPT viszont arra is figyel, hogy pontosan betartsa, amit kérek. Az így kapott eredménnyel nem untatnám az olvasókat, de valóban kaptam egy korrekt elemzést, amiben számomra új információ ugyan nem volt, de remekül összefoglalta a 2014 óta tartó, 2022-ben új sebességre kapcsolt eseményeket. Egyetlen hátránya, hogy lezárása meglehetősen összecsapott lett, mivel gondosan ügyelt arra, hogy az 500 szó valóban 500 szó legyen, mindegynek tartva, hogy tartalmilag hol tart a szöveg. Így kaptam egy olyan, kissé suta zárómondatot, hogy: „A háború rossz hatással volt Ukrajnára”. Egykori magyartanárként erre az egészre maximum egy négyest tudnék adni. De meg kell mondjam, nagyobbik részét magam sem írhattam volna sokkal jobbra. És aki tanárként olvassa a cikket, és azt gondolja, hogy könnyen le lehet buktatni a ChatGPT-vel írott műveket, annak rossz hírem van: ahány módon kérjük ugyanarra, annyi féle szöveget fog generálni – még ha az alap lehet, hogy hasonló is lesz. Ráadásul más-más eredmény születik, ha más-más nyelven kérjük ugyanarra a dologra, a fordítással variálva pedig még tovább trükközhetünk a szöveggel. Így még mindig csak 2-3 percet töltöttünk esszénkkel, ami lényegesen rövidebb, mint gondolkodással, kutatással együtt megírni minimum 2-3 óra alatt. (Mindazonáltal, csak hogy világos legyen, számos okból nem javaslom ezt senkinek!)

És itt megingott a fentebb említett optimizmusom. Persze, elsőre van valami kecsegtető abban, hogy a ChatGPT-vel pillanatok alatt szöveget írhatok (pl. ennek a cikknek egy részét is), de:

– Nem jelenti ez azt hogy egy idő után feleslegessé válik az újságíró vagy a szerkesztő munkája?

ChatGPT: „A mesterséges intelligenciát (AI) már használják az újságírás egyes területein, például az adatelemzésben, a tények ellenőrzésében és a tartalomgenerálásban. Fontos azonban megjegyezni, hogy a mesterséges intelligencia még nem elég fejlett ahhoz, hogy teljesen leváltsa az emberi újságírókat.

Az újságírás emberi érintést igényel, beleértve a kreativitást, a kritikai gondolkodást, a kontextus és az árnyalatok megértését, az etikát, valamint azt a képességet, hogy lebilincselő és lenyűgöző módon számoljon be történetekről. A mesterséges intelligencia segíthet e feladatok némelyikében, de még mindig nem képes teljesen megérteni és értelmezni a világot, mint az emberek.

Sőt, ott van a pontosság és a pártatlanság kérdése is, az AI által generált hírek elfogultak lehetnek, és újra és újra megismételhetik ugyanazokat a mintákat, mert csak egy forgatókönyvet követnek.

Ennek ellenére valószínű, hogy a mesterséges intelligencia felhasználása az újságírásban a jövőben tovább fog növekedni, de inkább bővíti, nem pedig helyettesíti az emberi újságírók munkáját. És azt is fontos átgondolni, hogyan lehet a munkaerőt a közelgő változásokhoz igazítani, megfelelő képzéssel és oktatással az újságírók megtanulhatják, hogyan dolgozhatnak együtt a mesterséges intelligenciával, és a legtöbbet hozhatják ki abból az előnyből, amelyet ez a szakma számára jelent.”

A mesterséges intelligencia még nem elég fejlett ahhoz, hogy teljesen leváltsa az emberi újságírókat – hát, köszi...

Közjáték jön.

Nagyjából itt tartottam a cikk írásával, amikor barátnőm az unalmas, szürke időben felsóhajtott az előszobában: „Hogy tudnám rávenni magam, hogy nekiálljak takarítani?!” Ugye, nem kell mondanom, mi következett? Nos, a ChatGPT 7 külön pontba szedve adott ötletet ahhoz, hogyan motiváljuk magunkat arra, hogy nekikezdjünk a lakás kitakarításának. Közte a prioritási lista írásával, a kisebb részekre bontással vagy a „vidámabbá tétellel”, például zene vagy podcast lejátszásával a munka közben. Azóta párom már kitakarított, apró részletekre bontva a munkát, miközben zene szólt a háttérben. Ennyit a mesterséges intelligencia hatásáról az életünkre.

Egy vlogger a YouTube-on azt mutatja meg, hogy a ChatGPT hogyan tudja kijavítani Java programozási kódjának hibáját. Ami önmagában még apróságnak tűnhet, de ez a mesterséges intelligencia alapú chatbot azt is készségesen elmagyarázza, hol, hogyan és miben hibázott az illető, kifejti, hogyan javította a hibát, sőt ha kérjük, még tanácsot is ad, a jövőben hogyan küszöbölhetjük ki a hasonló bakikat. Ugyanő (mármint egyelőre a vlogger) egyébként videóiban többek között arról is beszél, hogyan indíthatunk – elvileg – sikeres vállalkozást a ChatGPT segítségével.

Akkor a ChatGPT-vel tulajdonképpen korlátlanná válhatnak a lehetőségeink?

Amit eddig mutattam, csak azt prezentálja, hogy a ChatGPT hihetetlen hatékonyan szedi össze az információkat, rendszerezi azokat és optimálisan elénk tárja. Ez nem kevés, de akármennyire köríti ezt néhány teljesen "emberi" mondattal, mégsem teljesen érzem azt, hogy valódi intelligencia vagy érzelmek lennének a "másik oldalon".

Mi teszi többé az emberi gondolkodást, mint a gépi, a mesterséges intelligenciát? Humor, érzelmek, művészet – szokták sorolni az emberek.

Amiket a robotok, chatbotok egyelőre nem, vagy csak korlátozottan tudnak magukévá tenni. Eddig legalábbis.

A ChatGPT leterheltségére jellemző volt, hogy az utóbbi napokban számos alkalommal, amikor felnéztem rá, azt a hibaüzenetet kaptam, hogy jelenleg túlterhelt, nézzek vissza egy későbbi időpontban, esetleg, ha igénylem, emailemre értesítést kapok, amikor a chatbot újra "rámér". És hogy addig mit csinált?

"Unalmában" vicceket, stand up-előadásokat és különböző műfajú verseket költött saját maga kényszerű leállásáról. Persze könnyen mondhatjuk, hogy ezek előre megírt szösszenetek voltak, így amikor újra elérhető lett, próbára is tettem. Kezdetnek egy viccet kértem tőle saját magáról, de elsőre kiütközött egy nyelvi korlát. Magyarul írtam meg a kérést, ő pedig magyarul is válaszolt nekem. Ugyanakkor egy angol szóviccet fordított le szó szerint, aminek, mondanom sem kell, nem sok értelme lett. Mikor azonban angolul szegeztem neki a kérést, máris kész volt a viccel:

Miért kell a chatbotnak az orvoshoz mennie?

Mert túl sok a GPT-je.

(A GPT ugyebár, mint fentebb említettem, a Generative Pre-trained Transformer – Generatív Előképzett Átalakító, míg orvosi értelemben glutamát piruvát transzamináz, aminek megnövekedett értéke többnyire a máj különféle zavaraira utal. Szerintem azért ez kicsit vicces.)

Kis ráhagyással tehát mondhatom, hogy az Open AI chatrobotjának van "humorérzéke" (valójában persze nincs, ezt is rendelkezésre álló információkból rakja össze, még ha ijesztő precizitással is), de vajon vannak-e érzelmei? Ezt könnyen lehet ellenőrizni olyan kérdésekkel, amelyben különféle érzelmi dolgokra kérdezünk rá. Nos, a legtöbb ilyen esetben a ChatGPT rögvest leszögezi, hogy mint mesterséges intelligencia nem rendelkezik érzelmekkel (így például nem ad tippet arra, hogy féljek-e a Soros-tervtől, de arra nézvést sem tud segíteni, hogy melyik a legszebb évszak), ugyanakkor bámulatosan sok aspektust meg tud világítani, amik egy-egy döntésben segítségünkre lehetnek. Még ha ezek többsége jórészt csak a rendelkezésére álló szinte végtelen információból összeállított "egyrészt-másrészt"-mérlegelés. (Ami persze rögvest felveti a kérdést a magyar felhasználóban, hogy Török Gábor politikai elemző nem valami korai és igen sikeresen megkreált mesterséges intelligencia alapú robot-e. Nos, megkérdeztem, hogy nektek ne kelljen: „Török Gábor magyar politológus, történész, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének docense. Ő egy ember, nem egy mesterséges intelligencia alapú chatbot.” Szívesen.)

„Szóljatok, szóljatok, Magyarország!”

Viszonylag korán felfedeztem, hogy a ChatGPT angolul a legminimálisabb hiba nélkül alkalmas költemények megírására – nem hosszabb idő alatt, mint amennyi alatt például a jó amerikai palacsinta receptjét megadja nekünk. Írattam vele költeményt egy magányos macskáról (3 másodperc alatt egy frappáns és vicces költemény lett az eredmény). De mivel ezt túl egyszerűnek tartottam, csavartam a sztorin, és megkértem, hogy legyen kedves meglepni engem egy művel, ami egy középkorú, pocakos thaiföldi buszsofőr kálváriáját meséli el, akinek titkos vágya, hogy női balett-táncos lehessen, és felléphessen a Carnegie Hall-ban. Nem lövöm le a poént, mindenki próbálja ki maga, de persze más ötlettel is lehet kísérletezni.

2023. január 22-én éppen kétszáz éve annak, hogy Kölcsey Ferenc megírta Hymnus című költeményét, amely később a magyar nemzet hivatalos nemzeti himnusza lett. Mint szinte mindenen, ami magyar, az ország lakói sokat vitatkoznak azon, hogy vajon jó, ad absurdum alkamas-e Kölcsey költeménye a nemzet első számú versének szerepére. Annak ellenére, hogy dr. Szilágyi Márton irodalomtörténész, Kölcsey egyik legnagyobb hazai ismerője, az ELTE tanszékvezetője a minap egy rádióműsorban felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar Himnusz azon kevesek közé tartozik a világon, ami irodalmi remekműként önmagában is megállja a helyét. Ugyanő elmondta azt is: nem feltétlenül megalapozott az a gyakori állítás, hogy "pesszimista" lenne a Himnusz hangvétele, sokkal inkább adódik mondanivalója és hangulata a műfaji sajátosságokból.

De azért játsszunk el a gondolattal: vajon képes a mesterséges intelligencia új Himnuszt írni egy nemzetnek?

A rövid válasz az, hogy: igen. Meg is tette, a minőség persze vitatható. Egyrészt sokat számít a nyelv. Mint említettem, angolul (és más, nagyobb világnyelven) tökéletesen elboldogul a költészettel a ChatGPT, míg a magyarral vannak nehézségei. Az sem mindegy, hogy teljesen rábízzuk a feladatot, vagy valamilyen kulcsszavakat, formai vagy tartalmi követelményt elvárunk tőle. Nos, mivel az emberek legtöbbször pesszimizmussal vádolják a magyar himnuszt, én mindössze annyit kértem újdonsült "művész barátomtól", hogy vidámra írja meg az ország nemzeti költeményét. Ha körülnézünk a nemzeti himnuszok "piacán", azt kell mondjam, hogy messze nem a legrosszabbat rakta össze a ChatGPT.

Íme a költemény, amit egyelőre azért talán ne kezdjünk el memorizálni még:

Szóljatok, szóljatok, Magyarország,

Szélesre nyitva szívek kapuja,

Szent föld, melynek éltető sugara

Minden magyarnak örömforrása.

Égbe szálló dalunkkal hirdessük

Hazánk szépségét, erős védelmét,

Szabadságunkat, szeretetünket,

Mely minden magyarban él és ég.

Szóljatok, szóljatok, Magyarország,

Szélesre nyitva szívek kapuja,

Szent föld, melynek éltető sugara

Minden magyarnak örömforrása.

Egyek vagyunk, mint a folyó vize,

Mely örökké folyik, sosem áll meg,

Egyek vagyunk, mint a Nap sugarai,

Melyek mindig világítanak.

Szóljatok, szóljatok, Magyarország,

Szélesre nyitva szívek kapuja,

Szent föld, melynek éltető sugara

Minden magyarnak örömforrása.

Egyek vagyunk, mint a természet dala,

Mely örökké szól, sosem hallgat el,

Egyek vagyunk, mint a szeretet fénye,

Mely mindig él és ég Magyarországon.

Ami azt illeti, csak a Nemzeti Alaptantervben és Kossuth-díjas művészek életművében olvastam/hallottam már rosszabbat.

Nem szeretnék mély műelemzésbe bocsátkozni, de tény, hogy az "új himnusz" szövege kevésbé az "eredeti", himnikus, istenhez imádkozó típusba tartozik, sokkal inkább hasonlít az egyszerűbb mondanivalójú, több pozitív érzelmet sugárzó, ugyanakkor nem kimondottan mély értelmű himnuszok táborába.

De persze mit ér a Himnusz zene nélkül? Külön cikket érdemelne a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetősége a zene világában, de mivel a szöveg legyártásakor meglehetősen egyszerű és gyors módszerhez folyamodtam, úgy a megzenésítéshez is az ingyenesen, bárki számára elérhető Melobytes oldalt használtam. Itt egyébként a nyelv kiválasztásával, tetszőleges tempóra állítással bárki összerakhatja a "saját", ízlés szerinti Himnuszát (vagy bármilyen dalát). Én automatikusan generált tonalitással, 75-ös tempónál, háromnegyed ütemben a következő kottát kaptam:

Mindez a programban lejátszva egy kicsit szürreális, 90-es évekbeli amerikai misztikus nyomozós sorozat zenéjére emlékeztetett, de nagyobb adag fantáziával és nagyzenekarra képzelve a dolgot egészen tűrhetően működött a hatás.

Nehéz tehát megmondani, hogy mi mindenre képes a mesterséges intelligencia a jövőben, mely munkák válnak feleslegessé, vagy legalábbis lényegesen kevesebb előképzettség mellett elvégezhetővé. Ahogy láthatjuk, egyelőre talán a koszorús költők és a klasszikus zeneszerzők még biztonságban érezhetik magukat, de ha arra gondolunk, hogy csak néhány év alatt mennyit fejlődött az AI, egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben meg tudjuk majd mondani, hogy komplett zeneművek megkomponálása mögött nem állnak valós emberek. És hogy mennyire kell félni a technológiától? Nos, ezt nyilván embere válogatja. Mindenesetre a mesterséges intelligencia egy nagyon erős eszköz, amelynek használata számos előnnyel járhat, például a hatékonyság növelésével, a döntéshozatalban való segítséggel, és az emberi munka terhei csökkentésével. Ugyanakkor, mint minden erős eszközzel, az AI-jal is vannak kockázatok. Az AI-jal kapcsolatos félelmek általában azzal kapcsolódnak, hogy az elpusztíthatja az emberi munkahelyeket, felülmúlhatja az emberi képességeket, és veszélyes lehet az emberi civilizáció számára. Azonban, ha az AI fejlesztése és használata megfelelően irányított, és a kockázatokat folyamatosan figyelemmel kísérik, akkor lehetőséget adhat a számos javulásra az emberi életben.

Legalábbis maga az AI ezt állítja magáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
A világ legnagyobb szélturbináját építették meg Kínában
A 16 MW-os egység a valaha épített legmagasabb teljesítményű generátor.

Link másolása

A China Three Gorges vállalat megépítette a világ legnagyobb szélturbináját, amely 146 méter magas, a lapátok átmérője pedig nagyjából 252 méter – írja az Interesting Engineering.

A 16 megawattos óriás a kínai cég számításai szerint elegendő energiát termel, hogy ellásson 36 ezer háztartást. A szélerőművel 22 tonna szén elégetését spórolják meg, így 54 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe egy év alatt.

Az éves teljesítmény meghaladhatja a 66 millió kWh-t, amely páratlan az eddigi fejlesztések közt. A CTG és a társvállalkozó Goldwind úgy véli, hogy a 16 MW-os egység a valaha épített legmagasabb teljesítményű generátor.

A két cég egy másik óriás erőművet is bemutatott már, amelynek teljesítménye 13,6 MW-os volt. Ráadásul a fejlesztéssel ultrakönnyű lapátokat és extra tartós csapágyakat is sikerült létrehozniuk. Kína ezzel vezető helyre kerülhet a szélenergia hasznosítása terén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Drasztikus időjárás-változást jeleznek a következő évtizedekre az SZTE kutatói
Idehaza a trópusi éjszakák száma megsokszorozódik, még több lesz a heves esőzés, miközben nő az aszályos időszakok hossza.

Link másolása

Drasztikus időjárás-változást, a szélsőséges események gyakoribbá válását, jelentős hűtési energiafelhasználás-növekedést, jeleznek előre a Dél-Alföldön a következő évtizedekre a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.

A városklíma és a klímaváltozás extrém időjárásra gyakorolt együttes hatásának modellezése című – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló – projekt eredményeiről Gál Tamás és munkatársainak cikke a Hungarian Geographical Bulletinben jelent meg.

A kutatók a várható klímaváltozást 13 regionális klímamodell átlaga alapján elemezték. A modellek fejlesztése során egyre több folyamatot értenek meg és építenek be. A modellek pontosításával negatív trend figyelhető meg: a pesszimista forgatókönyv esetén az előrejelzések egyre kedvezőtlenebbé válnak.

Az eredmények alapján

az évszázad második felére Magyarország területén a trópusi éjszakák száma - amikor a minimum hőmérséklet 20 foknál magasabb – a jelenlegi három-négyszeresére nő, és ezzel párhuzamosan a forró napok - amikor a maximum hőmérséklet 30 fok feletti – száma is megduplázódhat.

A fűtési energiaigény 20-40 százalékos csökkenése, valamint a hűtési energiaigény 60 százalékos növekedése eredményeként a két érték megközelítheti egymást a Dél-Alföldön.

A heves csapadékos napok száma 20-40 százalékkal növekedhet, de az összefüggő csapadékmentes – aszályos – időszakok hossza is egyötödével emelkedik.

Mint Gál Tamás leszögezte, a klímaváltozás oka az emberi tevékenységgel járó üvegházgáz-kibocsátás. Lényegében minden tevékenység, amely fosszilis energiahordozó felhasználásával jár, hozzájárul ehhez. Így a kommunális fűtés, az elektromosáram-felhasználás, a közlekedés, a szállítmányozás, az ipar és a mezőgazdaság is.

A kibocsátáscsökkentés, a nemzeti és európai uniós törekvések – 2050-re nettó zéró kibocsátás -, valamint a nemzetközi klímaegyezmények mind azt a célt szolgálják, hogy egy kevésbé pesszimista forgatókönyv felé haladjunk.

A kutatók szerint egyéni szinten is fontos a cselekvés. Ezek közül főként az energiahatékonysági beruházásokat, a lakásszigetelést, az energiatakarékos eszközök használatát és a klímatudatos gondolkodást, például a kerékpár és a közösségi közlekedés használatát fontos kiemelni – áll a közleményben.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
ChatGPT: most rúgta ránk az ajtót a mesterséges intelligencia, a szemünk előtt alakul át a világ
Rémálom az egyetemeknek, megrengetheti a Google világuralmát, Nick Cave szerint pedig gúnyt űz abból, mit jelent embernek lenni. Az OpenAI chatbotja nemcsak a techőrülteket hozta lázba.

Link másolása

Antony Aumann, a Northern Michigan Egyetem vallástörténetet tanító filozófiaprofesszora fantasztikus egyetemi dolgozatot olvasott a múlt hónapban. A burka-tilalom erkölcsösségét vizsgáló értekezés tele volt találó példákkal, erős érvekkel. Csak egy baj volt vele: nem az órájára járó diák írta, hanem egy november óta bárki számára hozzáférhető mesterséges intelligencia, a ChatGPT.

Az egyetemek azóta világszerte riadót fújtak. Sok helyen teljesen újratervezik az egyetemi kurzusokat, például több szóbeli vizsgát, csoportmunkát iktatnak be, hogy így védekezzenek a generatív mesterséges intelligencia ellen - írja a New York Times.

Vörös kód lépett életbe a Google-nél is, a keresőóriás ugyanis 20 éve most először érzi veszélyben legfőbb termékét, a keresőt. A ChatGPT elsődleges célja ugyanis, hogy kiváltsa a link alapú keresést. A hozzá intézett kérdésekre reagálva nem linkeket, hanem egyszerű, világos mondatokban megfogalmazott válaszokat ad a keresett témákról, akár karácsonyi ajándékokról van szó, akár üzleti stratégiáról.

Az új chatbot-technológia átalakíthatja, vagy akár fel is válthatja a hagyományos keresőket. Vannak, akik egyenesen úgy fogalmaznak: ezen állhat vagy bukhat a Google jövője.

De a ChatGPT ennél is többre képes. Ha azt kérik, modern stílusban szerez Shakespeare-szonettet, könyvet ír, újságcikket kreál, szerelmeslevelet vagy gyászjelentést fogalmaz, elbeszélget az idősekkel a betegségeik leghatékonyabb kezelési módjáról, bonyolult matematikai tételeket magyaráz el egy 5 éves gyerek szintjén, vagy épp különféle kódnyelveken programoz.

A ChatGPT Jeremy Howard mesterséges intelligencia-kutató tervei alapján az OpenAI nevű cég laboratóriumában született meg. Howard hétéves kislányán tesztelte először a rendszert, amit már tavaly novemberi megjelenésekor úgy emlegettek, mint 2022 egyik leglenyűgözőbb technológiai innovációját. Egyetlen hónap alatt 1 millióan próbálták ki, azóta pedig akkora az érdeklődés iránta, hogy időnként az oldal a túl sok kérdés miatt túlterhelttl válik. A projektről naponta jelennek meg cikkek a világ legnagyobb lapjaiban, a közösségi oldalak pedig tele vannak izgatott találgatásokkal, mi mindent forradalmasít majd ez a technológia.

A Business Insider szerint a ChatGPT nagy feltűnést keltett az idei davosi Világgazdasági Fórumon is, ahol volt olyan cégvezető, aki azt mondta, először el sem hitte, hogy amit lát, az lehetséges. Világcégek sora gondolkodik azon, hogyan építhetné be a saját működésébe.

A tűzhöz jelenleg a Microsoft van a legközelebb. A kiszivárgott hírek szerint az eddig befektetett 1 milliárd dollár után újabb 10 milliárd dollárt tennének a chatbotot létrehozó OpenAI-ba, ami összesen 29 milliárd dolláros tőkebevonást tervez. Ezzel a világ egyik legértékesebb mesterségesintelligencia-vállalata lehetne.

Ha ez sikerül, a Microsoft akár már márciusban integrálhatja a megoldást az Office termékekbe és a Bing keresőbe, ami alapvetően megváltoztatná az erőviszonyokat az iparágban.

Ugyanakkor az is igaz, hogy bár az elmúlt hetekben ChatGPT rengeteg hívet szerzett és óriási sajtóvisszhangot kapott, még sok gyerekbetegséggel küzd.

Készítői maguk is figyelmeztetik a regisztrálókat, hogy a chatbot kérdésekre adott válaszai nem mindig igazak, hiába tűnnek meggyőzőnek.

Mivel ezek a mesterséges intelligenciák az interneten található hatalmas adatmennyiségből tanulnak, nem biztos, hogy el tudják választani a tényeket a fikciótól. Továbbíthatnak előítéletekkel teli, elfogult információkat, vagy akár gyűlöletbeszédet is. Míg a hagyományos keresőknél az eredményként kapott linkekről a felhasználók maguk dönthetik el, melyiket tartják hitelesnek, és melyiket nem, a chatbotoknál kész bekezdéseket kapnak, és nem látják, hogy az milyen forrásokon alapul.

Az OpenAI kutatói úgy próbálták elejét venni az elfogult vagy épp félretájékoztató válaszoknak, hogy a gépi tanulás folyamatába beiktatták az emberi tényezőt, vagyis a kiképzés során emberek is értékelték a program internetes források alapján összeállított válaszait, és az általuk megadott szempontokat a ChatGPT beépítette a tudástárába. Emellett a Time szerint feltúrták az internet legsötétebb bugyrait, és az ott talált szövegrészletek alapján megcímkézték azokat a kifejezéseket, amelyek problémásak lehetnek, olyan érzékeny témák kapcsán, mint például a gyermekek szexuális zaklatása, az állatkínzás, vagy az öncsonkítás. Mindezt egy Sama nevű cégre bízták, amely Kenyában, Ugandában és Indiában munkások tízezreit alkalmazza minimális órabérért, hogy segítsenek létrehozni az „etikus mesterséges intelligenciát.”

A Google eddig épp a társadalmi kockázatokra hivatkozva nem tette a széles nyilvánosság számára is hozzáférhetővé saját hasonló chatbot-fejlesztését. Most viszont lépéskényszerbe került. Leányvállalata, a DeepMind közölte, hogy a Sparrow névre keresztelt rendszerük már idén elindul.

Azt ígérik, a Sparrow erkölcsi intelligenciával és forráshivatkozási képességgel is rendelkezik majd, és akár meg is tagadja a válaszadást, ha nem helyénvaló kérdéseket tesznek fel neki.

Ugyanakkor a Google-nek valahogy kezelnie kellene azt a problémát is, hogy a chatbotoknál nincs bevált recept a digitális reklámok beépítésére, márpedig tavaly ezek adták az óriásvállalat bevételeinek több mint 80%-át.

A generatív mesterséges intelligenciát elterjesztő cégeknek szembe kell nézniük azoknak a kritikáival is, akiknek a munkáját veszélyeztetik a technológiai újítások. A művészek máris hangosan tiltakoznak. Legutóbb Nick Cave kelt ki egy "Nick Cave-stílusú" dalszöveggel szemben, amit a ChatGPT írt.

„Jó úton haladunk az apokalipszis felé. Ez a dal szar. A világ minden szeretete és tisztelete mellett, ez egy baromság, groteszk kigúnyolása annak, hogy mit jelent embernek lenni" - írta a világhírű dalszerző és énekes.

Link másolása
KÖVESS MINKET: