News here

JÖVŐ
A Rovatból

Hiába víznagyhatalom Magyarország, ha a legfelső talajrétegekben egyre csökken a víz mennyisége

A melegedő éghajlat, az egyre hevesebb viharok miatt a lehulló csapadék csak kevésbé tud beszivárogni a talajba, és egyre nagyobb mennyiség párolog el.
Pörös Izabella cikke, Címkép: Oimheidi képe a Pixabay -en. - szmo.hu
2021. augusztus 10.


Link másolása

Idén nyáron gyakran tombolt a hőség, és amint arról már korábban beszámoltunk, az előrejelzések szerint a jövőben a trópusi időjárásból csak több jut majd az országnak. A globális felmelegedés egyik legégetőbb kérdése, hogy lesz-e elég vize az emberiségnek. Sokszor halljuk, hogy hazánk víznagyhatalomnak számít. De vajon a valóságban ez mit jelent, fenyegetheti-e vízkészleteinket az éghajlatváltozas?

Magyarország a Kárpát-medencében, a Föld egyik legzártabb medencéjének mély fekvésű területein található. Ennek a fekvésnek köszönhetően nagyon jelentős vízkészletekkel rendelkezünk mind mennyiségi, mind minőségi szempontból.

A környezeti folyamatok azonban eltérő módon és gyorsasággal hatnak a felszín alatti és felszíni vízkészleteinkre.

"A globális éghajlatváltozás következményei becslések szerint 80%-ban a hidrológiai körforgáson, vagyis a vízhez kapcsolódó folyamatokon keresztül valósulnak meg. A felmelegedő légkör hatására a felszíni vizek hőmérsékleti viszonyai is változnak. Ez elősegíti az inváziós fajok terjedését, rontja a vizes élőhelyek állapotát, és súlyos oxigénhiányos helyzeteket idézhet elő. Utóbbira szomorú aktuális példa az idei halpusztulás a Velencei tavon" - mondja Kozma Zsolt, a BME egyetemi docense.

"A víz magasabb hőmérséklete az ipari és energetikai célú hasznosításra is hatással van. A Paksi Atomerőmű termelése során a Dunából hűtővizet vesz ki, azonban a folyóvíz magasabb hőmérséklete különösen a nyári kisvizes időszakban problémát jelenthet. Ilyenkor a jogszabályi előírásoknak megfelelően akár a termelés korlátozása is szükségessé válhat, ahogy az például 2018. augusztusában is felmerült."

A BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszéke a 2000-es években több projektben foglalkozott az éghajlatváltozás erőműre gyakorolt hatásával. A jelenség ugyan Magyarország energiatermelésében mutatkozott meg, de mivel a felszíni vizeink 95%-a külföldi vízgyűjtő területekről származik, felvizi szomszédainknak is ki vagyunk szolgáltatva.

Éves átlagban 112 köbkilométer víz érkezik az országba felszíni vizeinken keresztül. A lehulló csapadékmennyiségből körülbelül 5 köbkilométernyi lefolyás képződik az ország területén, távozó vízmennyiségünk pedig 117 köbkilométer. Összehasonlításképpen, a Balaton térfogata körülbelül két köbkilométer.

A felszín alatti vizeket tekintve sokkal helytállóbb az úgynevezett víznagyhatalom megállapítás, azonban ezen a téren is kimutatható hosszabb távon a csökkenő tendencia. Ennek nagyon sok oka van, amelyek között az éghajlatváltozás kiemelt helyen szerepel.

"Az, hogy az éghajlat melegszik és változáson megy keresztül, a hidrológiai ciklus folyamatain is látszik, ugyanis a víz körforgása az atmoszférában, a felszínen és a talajban felgyorsul. Nagyobb energiával, gyorsabban zajlik le maga a folyamat. Hevesebb csapadékeseményekkel, valamint tartósabb száraz időszakokkal találkozhatunk" - mondja Kozma Zsolt.

A Kárpát-medencében a globális átlaghoz hasonló mértékben emelkedik a hőmérséklet. A 20. század kezdetétől 2016-ig a globális átlaghoz hasonló, 1,1 fokos melegedés mutatható ki az éves átlaghőmérsékletben.

A lehulló csapadék a már említett nagyobb intenzitás miatt kisebb mértékben képes beszivárogni a talajba, ugyanakkor megnövekszik a lefolyás a felszíni vizekbe, a folyókba és tavakba. Az emelkedő hőmérséklettel nagyobb vízmennyiség is párolog el a lehullott csapadékból, mert a légkör vízfelvevő képessége folyamatosan növekszik.

Ami az igazán nagy problémát jelenti az az, hogy így a legfelső talajrétegekben gyakrabban nem áll rendelkezésre elegendő víz.

A felszín alatti vízkészletek monitorozására a hazai vízügyi szakma komoly hangsúlyt fektet, példaként kiemelve: a talajvíz készleteket hazánkban több mint 2800 monitoring kúttal ellenőrzik.

"A közvetlenül a felszín alatti réteg nagyon jelentős víztartó képességgel rendelkezik, a talaj típusától függően térfogatának akár felét is víz töltheti meg. A növények gyökerei is ebben az úgynevezett telítetlen zónában találhatóak többnyire, innen veszik fel a vizet. Ez a réteg a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás szempontjából is fontos."

A gyökérzónából felvett vízzel a növények párologtatás által hűtőhatást biztosítanak. Növelik a légkör páratartalmát, a párolgás pedig hőt von el a környezetből. Ehhez a folyamathoz azonban vízre van szükségük, amit elsősorban a gyökérzóna nedvességtartalmából vonnak ki. Ennek a rétegnek lenne szüksége a leginkább a megfelelő vízellátásra"

- fejti ki Kozma Zsolt.

Egy neves magyar kutató, Tóth József a hatvanas években dolgozta ki újnak számító hidrogeológiai koncepcióját. Ennek lényege, hogy a felszín alatt a talaj- és rétegvizek egymásba ágyazott, akár több száz km-es áramlási rendszerek mentén mozognak. Amikor egy vízmolekula a felszínről bekerül a felszín alá, majd újra kikerül a felszínre, az napokba, de akár évezredekbe is kerülhet.

A felszín alatti vízkészletekhez tartoznak a rétegvizek is, amelyek a Föld mélyén, akár több száz méteres mélységekben helyezkednek el. Ezeknek a vízkészleteknek a hőmérsékleti viszonyait elsősorban a geológiai feltételek határozzák meg, ezért rövid távon lényegesen nem fognak változni az éghajlatváltozás következtében. A rétegvizek olyan vízzáró, vízrekesztő képződmények alatt helyezkednek el, amelyek részben megvédik őket felszíni hatásoktól.

A készletek az egész ország területén megtalálhatóak, többnyire ivóvíz termelésre használjuk fel őket. A felszínen végbemenő változásoknak hosszabb távon lehetnek meg a hatásai ezekben a mélyebb rétegekben. A felszín alatti készleteket az ipari- illetve mezőgazdasági hasznosítás is érinti.

"A globálisan kitermelt édesvíz-készlet körülbelül 70%-át jelenleg mezőgazdasági öntözésre használja az emberiség. A vízért földrajzi helytől függően a különböző ágazatok folyamatosan versengenek. Hazai viszonylatban az erdőgazdálkodás, a mezőgazdálkodás és a természetvédelem konfliktusa erre tipikus példa. A fák vízigénye jellemzően nagyobb, emellett gyökereik mélyebb rétegekbe is leérnek, amivel hatékonyabban férnek hozzá az ott található talajvízhez. Ez pedig a környező mezőgazdasági területeknek okozhat problémát, vízhiányt."

A vízért folytatott küzdelem Kozma Zsolt szerint a migráció szempontjából is fontos kérdés.

Az ENSZ 2020-as Water and Migration: A Global Overview jelentése szerint a környezet romló állapota, az éghajlatváltozás és a vízkészletek hiánya 2050-ig a jelenlegihez képest további akár 200 millió embert kényszeríthet majd lakhelye elhagyására. A jelentés szerint ez a szám 2050 után akár az 1 milliárd főt is meghaladhatja. A jelenlegi elvándorlások hátterében már manapság is sokszor a romló környezeti feltételek állnak.

"Több elemzés feltételezi, hogy a szíriai polgárháború kitörése részben az azt megelőző több éves aszályos időszakra vezethető vissza. Az aszály súlyosan érintett sok vidéki gazdálkodót, - akik tönkremenve, munka hiányában a nagyvárosokba települve - kritikus, instabil társadalmi csoportot alkottak. Jelenleg pedig Etiópia-Szudán-Egyiptom között egy súlyos határvízi konfliktus látszik kibontakozni"

- mondja a kutató.

A felszín alatti készleteket világszerte figyelik műholdak segítségével. Ez alapján Európa északi részén, Franciaország és a Baltikum környékén, de az Urál hegység térségében is nagyon jelentősek a felszín alatti készletek, ugyanúgy, mint Észak-Amerika keleti felén, vagy délen, az esőerdők alatt.

Az, hogy a következő nemzedéknek lesz-e elegendő édesvize attól is függ, hogy képes lesz-e az emberiség új technikákkal és újrafelhasználással csökkenteni a fogyasztást, illetve, hogy vissza tudjuk-e szorítani a globális felmelegedést, ami egész szigeteket tenne lakhatatlanná.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Megkezdték a világ első napelemes autójának sorozatgyártását
Portugáliában akár hét hónapig is lehet közlekedni hálózati töltés nélkül a napelemmel szerelt elektromos autóval.

Link másolása

Elkezdődött a világ első napelemmel hajtott autójának sorozatgyártása, írja a Bloomberg. A holland Lightyear startup első modellje, a Lightyear 0 olyan elektromos jármű, mely közvetlenül a napfényből állítja elő a haladáshoz szükséges energiát.

A vállalat a Valmet Automotive Oyj finnországi üzemében ezer kocsi legyártását tervezi, kezdetben heti egy jármű összeállításával számolva. Lex Hoefsloot vezérigazgató a lapnak elmondta, hogy a termelésnek a jövő év második felére el kell érnie a heti ötöt. A Lightyear mérföldkőnek számító autójára már 150 előrendelést kapott annak ellenére, hogy a típus ára meglehetősen borsos: a kezdőár 250 ezer euró, vagyis 103 millió forint.

A motorháztetőn és a tetőn átívelő, összesen 782 napelemmel felszerelt elektromos autó nyáron Amszterdamban két hónapig, Portugáliában pedig akár hét hónapig is képes hálózati töltés nélkül közlekedni. A csillagunkból származó energia naponta akár 70 kilométerrel is megnöveli a jármű hatótávját.

Hoefsloot szerint először az energiatermelő eszközök nagy méretével küzdöttek meg, majd a befektetőkeresés sem volt egyszerű az új technológia iránti bizalmatlanság miatt. A Lightyear végül szeptemberben jutott 81 millió euróhoz (33 milliárd forint) egy holland vezetésű társaságtól.

A startup már javában fejleszti második autóját. A Lightyear 2 gyártása várhatóan 2025-ben kezdődhet el, és már több autómegosztó vállalat is érdeklődik a jóval olcsóbb, várhatóan 30 ezer euró (12,3 millió forint) körüli áron érkező kocsik iránt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Elon Musk agyba ültethető chipje visszaadná a vakok látását és a mozgásképteleneken is segítene
A milliárdos szerint fél éven belül kezdődhet a csodachip klinikai vizsgálatának megkezdése emberekkel.

Link másolása

Elon Musk számításai szerint fél éven belül embereken tesztelhetik a Neuralink agyba ültethető chipjeit, írja a Reuters. Az agy-számítógép interfészt fejlesztő vállalat chipjei segíthetik a fogyatékkal élőket a mozgásban és a kommunikációban, de Musk szerdai bejelentése alapján a látás helyreállítását is célba veszik.

A Neuralink az elmúlt években végzett állatkísérletek után engedélyt kért az amerikai gyógyszerfelügyeleti hivataltól (FDA) az emberen végzett klinikai vizsgálatok megkezdéséhez. Az öt éve alapított vállalatot korábban több vád is érte, hogy nagy számban pusztulnak el kísérleti állatai többek között a beültetések után fellépő fertőzések nyomán. A Neuralink erre válaszul csütörtökön egy videót tett közzé a YouTube-on, melyben a kísérleti állatok jóllétét bizonygatják:

Musk a háromórás prezentáció során hangsúlyozta, hogy rendkívül körültekintően járnak el, és biztosak akarnak lenni az eszköz megfelelő működésében, mielőtt az első ember agyába építenék. Éppen ezért semmit nem siettetnek, a folyamat ezért akár „kínosan lassúnak” is tűnhet majd kezdetben, de erre a biztonság érdekében lesz szükség.

Elon Musk elmondta, hogy a mozgásképtelen emberek mellett a látásképteleneken is segíteni szeretnének. Az üzletember szerint képesek lehetnek segíteni nemcsak azokon, akik valamilyen okból elvesztették a látásukat, hanem azokon is, akik eleve vakon születtek.

A prezentációt eredetileg október 31-re tervezték, de Musk néhány nappal korábban lemondta az eseményt. A Neuralink legutóbb másfél éve került a hírekbe egy olyan majommal, mely az agyával képes irányítani egy számítógépes játékot:

A Neuralink már most is két éves csúszásban van korábban bejelentett ütemtervéhez képest. Musk három évvel ezelőtt beszélt arról, hogy 2020 végéig szeretné megkapni a hatósági engedélyt. Az emberes kísérleteket pedig már tavaly szerették volna elkezdeni. A milliárdos annyira elégedtlen volt idén a Neuralink teljesítményével, hogy néhány hónapja megkereste az egyik legnagyobb vetélytársat, a Synchront egy lehetséges befektetéssel kapcsolatban.

A Synchron jóval Musk cége előtt jár: idén júliusban már az első emberbe ültették fejlesztésüket az Egyesült Államokban, miután tavaly megkapták a hatósági engedélyt. Ezzel párhuzamosan Ausztráliában már négy emberen végeztek klinikai vizsgálatokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
„A Facebook és a bankok sem uralkodnak majd rajtunk a jövő internetén” – interjú Tábor Andreával
Egy igazságosabb világot teremthetünk a blockchain technológiával - állítja a téma egyik hazai szakértője. Szerinte az a cél, hogy az emberek visszakapják azt az erőt, aminek a mi kezünkben kellene lennie.

Link másolása

Milyen lenne az internet, ha nem a Facebook válogatná ki nekünk a tartalmakat? Ha az adás-vétel nem bankokon keresztül, hanem közvetlenül két ember közt zajlana? Ha mindenki saját magát képviselhetné, bankok és nagyvállalatok közreműködése nélkül? A magyarok zömének halvány fogalma sincs róla, mi az a web3 vagy a smart contract - pedig épp ezek a vívmányok hozhatják el az internet igazságosabb korszakát.

Tábor Andrea még csak 28 éves, de Reaként már világszerte ismert a kriptós közösségben. A fiatal nő a hazai Polkadot Metaverse Championship egyik főszervezője, ahol rengeteg fejlesztő gyűlik össze a világ minden tájáról, hogy összemérje a tudását, és eközben hasznos projektekben vegyen részt. Rea szerint a blockchain-technológia jóval többel kecsegtet, mint a meggazdagodás: egy igazságosabb, emberközelibb társadalmat teremthetnénk általa.

- Mikor kezdett érdekelni a blockchain világa?

- Először az egyetem alatt, a fizikus barátaim által találkoztam vele. Akkoriban lett ismert a Bitcoin Magyarországon. Sokan még csak a meggazdagodási lehetőséget látták benne, de én már akkor úgy gondoltam, a blockchain-technológiában van potenciál. Végül nem fejeztem be az egyetemet, máshová sodródtam, de a kripto-téma később visszatért az életembe. Feltűnt: az elmúlt nyolc évben óriási fejlődés ment végbe, és a régi ötleteink közül már nem egy megvalósult. Pedig akkor még nem is létezett a web3 fogalma.

- Sokan még ma sem tudjuk, mi is pontosan a web3.

- Ez egy koncepció arról, hogyan működhetne az internet. De először inkább nézzük meg, mi a web1 és web2! A web1 a korai internetet takarja az 1990-2004 közötti időszakban, amikor a neten lévő tartalom nagyrészt cégektől származott: voltak ugyan blogbejegyzések, de a közösségi média még nem alakult ki. Ehhez képest most a web2 korszakát éljük, amikor a legtöbb tartalmat már a felhasználók állítják elő.

Ha azonban belegondolsz, az interneten lévő tartalom nem igazán a tiéd. Az Instádra feltölthetsz képeket, de a szolgáltató bármikor kitörölheti őket, és ezzel el is veszítesz mindent, amit addig felépítettél. A web3 ezzel szemben olyan koncepció, ahol a felhasználók valóban birtokolják az általuk gyártott tartalmat.

Fontos az is, hogy a web3 decentralizált: nincs egy olyan központi szervezet vagy hatóság, ami irányítaná. A web2-t - a jelenlegi internetet - ugyanis jórészt nagy cégek kontrollálják, mint például a Facebookot is magába foglaló Meta. A web3 viszont kivenné ezeket a képből, és mindent a felhasználók kezébe adna. Másrészt az internet jelenleg bizalomalapú: amikor a Farmville játékban megveszed az ottani valutát, például aranyat, akkor bízol benne, hogy az az arany még a következő évben is ott lesz, és megéri a ráköltött pénzedet. Pedig ha az üzemeltető úgy dönt, hogy nincs többé Farmville, akkor te felhasználóként bukod ezt a pénzt is. A web3-ban ezzel szemben NFT-ként tudod megvenni az adott tárgyat, ami a játékban értéket képvisel. Ez pedig a te személyedhez kötődik, és nem a felhasználói fiókodhoz.

- Az NFT tehát egy digitális értéktárgy?

- Így van. Az NFT (non-fungible token) olyan értéktárgy, amelyből egyszerre egyetlen darab létezik (például a kriptopénzekkel ellentétben, amelyekből rengeteg van). Ha ez az egy darab a te saját NFT-d, azt el tudod adni, vagy át tudod ruházni másra, de mindenképpen egyedi cuccról van szó. Még akkor is, ha két vagy több tárgy ugyanúgy néz ki, egyedi kód van mindegyik mögött. Olyan ez, akár egy koncertjegy: minden jegy szinte ugyanúgy néz ki fizikailag, de a QR kód, amit beolvas a jegyellenőr beengedésnél, minden darabon egyedi.

Ha például a Farmville-ben vennél egy malmot, amit hozzá tudnál kötni a saját digitális pénztárcádhoz, akkor olyan tárggyal gazdagodnál, ami teljes mértékben a tiéd. Te megvetted, és ha a Farmville-t el is kaszálják, ez a tárgy akkor is hozzád fog tartozni.

- De mit ér a malom, ha már nincs Farmville?

- Azt éri, amilyen értéket a közösség ad neki! Akár egy kollekció darabja is lehet, ami idővel egyre értékesebb, mint mondjuk egy könyv első kiadása. De ez a legunamasabb út, ami azt feltételezi, hogy Farmville koncepcióját teljesen elengedte a közösség. Mi van, ha alkotnak egy új Farmville-t, amiben azonnal a malommal kezd az, akinek megvolt, mert könnyen bizonyítható és átlátható a birtoklás ténye? Vagy mondjuk még a fejlesztés előtt megkérdeznek mindenkit, akinek ott van a malom a virtuális tárcájában, hogy mit szeretett vagy nem szeretett a játékban, mit javítsanak és változtassanak, és szavazati joggal ruházza fel őket? Vagy egy elit Farmville fanclub lehetnek, akik először értesülnek a legújabb hírekről? Az NFT-k lehetséges felhasználása nagyon széles. A valódi értéket az adja nekik, hogy mire tudja használni őket a birtokosuk.

NFT műalkotások galériája.

- A blockchain az NFT és a kriptovaluták alapja is?

- Igen. Úgy képzeld el a technológia működését, hogy van egy csomó adat, amit bizonyos időközönként feljegyez a rendszer. Ez egy blokk. Attól lesz ez chain, azaz lánc, hogy minden új blokk tartalmazza az előző blokk bizonyos adatait is. Lényegében minden blokk egy kóddá alakítja az előző blokk adatait kriptográfia segítségével, és azt is eltárolja. Ezzel a blokkok össze vannak kapcsolva, és így lehetetlen megváltoztatni valamit visszamenőleg, hiszen azzal a többi “láncszem” információs tartalmát is meg kellene változtatni.

Tehát ha át akarnánk írni valamit egy blokkban, például, hogy mennyi Bitcoinunk van, akkor az összes előtte és utána lévő blokkot is meg kellene hekkelni valahogy. Ráadásul minden helyen egyszerre, ahol ez el van tárolva, mert itt nincs egy közponotsított szerver! Így lesz ez a rendszer őrült biztonságos.

- De ha egy NFT-t adok el, végsősoron az is egy tranzakció. Ugyanúgy rászedhetnek, visszaélhetnek vele - vagy mégsem?

- A web3 erre is megoldást nyújt, ugyanis itt ez automatizált folyamat. Ha smart contracttal, azaz okos szerződéssel veszel vagy adsz el valamit, akkor a kódban kell bíznod, nem pedig egy emberben vagy cégben. A jól összerakott és ellenőrzött kódot pedig szinte lehetetlen kijátszani. Ezért is fordít hatalmas figyelmet a web3 világ arra, hogy a kódbázist mindig felülvizsgálja egy független személy. Itt nem lehet csak úgy feltölteni valamit az App Store-ba, amiben biztonsági hiba, vagy akár egy felhasználóra káros vírus van.

A világ minden tájáról vonzza majd a résztvevőket a Polkadot Metaverse Championship: a fejlesztők Budapesten, a GamerLandben mérhetik össze a tudásukat egy olyan hackatonon, ahol minden projekt értéket képvisel és utólag is hasznosul majd. A 36 ezer dolláros össznyeremény mellett ez kiváló kapcsolatépítési lehetőség is, ahol számos nagy partnercég kínál majd állást a blockchain-technológiában jártas résztvevőknek. Fontos, hogy a játékosok előre regisztráljanak a versenyre, amelyet konferencia, felkészítő workshop és közös szabadulószobás játék is megelőz, ráadásul a fejlesztők akár profi mentorok tanácsát is kikérhetik a saját ötleteiket illetően.

- Hogyan működik az okos szerződés?

- Tegyük fel, hogy te elküldesz nekem egy darab Bitcoint (ami rengeteg pénz!). Akkor automatikusan megkapod Van Gogh egyik képének az NFT-jét tőlem. Ez a lehető legbiztonságosabb adás-vételi folyamat: ha már elküldted a Bitcoint, nem én döntök róla, hogy elküldöm-e a Van Goghot, mivel az egész tranzakció automatizáltan zajlik. A kód végzi el, így a felek nem tudják átverni egymást.

- Mennyiben más ez ma? Ha például előfizetek a Spotify-ra, a pénzt automatikusan levonják a bankkártyámról…

- Amikor előfizetsz rá, a pénzed áthalad egy központi bankon. Nem közvetlenül utalod el a Spotifynak, hanem utasítod rá a bankodat, hogy küldje el a Spotify bankjának. A bank pedig köztes szereplőként mindenféle költségeket terhel erre, és egyébként is lassú folyamatról van szó: a Spotify csak napok múlva jut a pénzedhez.

A bank tehát egy felesleges plusz lépcső, amit száz százalékig helyettesíteni lehetne egy azonnal életbe lépő, automatizált okos szerződéssel. Így nem lenne várakozás, sem plusz terhek.

- A jövőben tehát az a cél, hogy mindenféle szolgáltatást okos szerződéssel lehessen megvásárolni?

- Abszolút! Szinte minden megoldható lenne okos szerződéssel, amit ma a mindennapokban nagyvállalatok intéznek.

- Pedig a technológia már adott. Miért nem működik ez így a gyakorlatban?

- Egyrészt komoly érdekek állnak a bankok mögött, amikről az emberek elhiszik, hogy megbízhatók, és jó, ha náluk van a pénzük. Erről beszélgethetnénk, de az egy másik interjú lenne.

A nagyobb gond - ami egyúttal a kripto és a web3 jelenlegi legnagyobb problémája is -, hogy a módszer egyelőre még nem felhasználóbarát. Míg a nagymamád tudja kezelni a bankot, a kriptovalutát már kevésbé.

Jelenleg a legtöbb felhasználó szakmabeli, és még nem sikerült az átlagember számára leegyszerűsíteni a technológiát. Ezzel együtt egyre többen dolgoznak rajta, hogy a mindennapjaink részévé válhasson.

- Az egész témakör mögött érzek egy társadalomjobbító szándékot: kiiktatni a nagyvállalatokat és visszaadni a cselekvési jogot a kisemberek kezébe. Ez az ipari forradalom előtti korba repítene vissza, ahol az emberek még egymással, közvetlenül kereskedtek, viszont ma már digitális technológiával tehetnék ugyanezt?

- Száz százalékosan ez a cél: hogy az emberek visszakapják azt az erőt, aminek a mi kezünkben kéne lennie. Mindig jó ötlet a rendszerből kivenni a köztes szereplőt - bankot, közösségi médiafelületet és így tovább. Amellett, hogy lassítja a folyamatot, beleszól, és fogalmad sincs, mihez kezd a tőled megkapott infókkal. Valljuk be, a mostani internet marhára toxikus. Ha eljutnánk addig, hogy a web3 a hétköznapjaink része legyen, magunk dönthetnénk arról, mit szeretnénk vagy nem szeretnénk látni, és mi az, ami szerintünk nincsen rendben. Most az algoritmus dönti el a Facebookodon, melyek azok a posztok, amelyeket látni fogsz. Nincsen ráhatásod.

Az algoritmus pedig nem érted dolgozik, hanem azért, hogy eladjon neked valamit, és hogy a lehető legtöbb privát információt lopja el tőled: probléma nélkül mossa az agyadat. A web3 lényege éppen az, hogy ennek nem kell így lennie.

Túljuthatunk ezen az időszakon és továbbfejlődhetünk. Visszakaphatjuk a régi erőnket, amit elvettek tőlünk - ráadásul ehhez nem kell visszatérni az internet hőskorába, ahol még nem tudtunk posztolni.

- Te is a technológia felhasználóbaráttá tételén dolgozol?

- Én nem vagyok fejlesztő. Jelenleg rendezvényeket szervezek ebben a témában, a Polkadot közösségét építem. A Polkadot olyan, mint a Bitcoin, de más szempontból közelíti meg a blockchain-technológiát. Van ugyanis egy nagy probléma: a különböző blockchainek nem igazán tudnak kommunikálni egymással. Ez olyan, mintha nem tudnál két különböző bank között utalni. A Polkadot ezért létrehozott egy olyan felületet, amelyre mindenfajta rendszer fel tud csatlakozni és kommunikálni egymással. Ez az új megközelítés segít abban, hogy sok párhuzamos projekt közös nevezőre kerülhessen. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a leginkább önfenntartó, biztonságos és transzparens rendszer jöjjön létre.

- A mostani hackaton egy szakmai rendezvény. Eseményszervezőként igyekszel a köztudatba is eljuttatni ezt az egészet?

- Igen, ez rendkívül fontos. A kriptóról és a blockchainről is rengeteg félrevezető, káros információ kering. Nehéz megbízható forrásból tájékozódni, már csak ezért is kell az átlagembereket közérther szinten és nyelvezettel edukálni. A legtöbben a kriptót még mindig befektetésnek tekintik, pedig ez nem erről szól.

A kriptopiac talán leszállóágban van, de a mögötte álló közösség épp most tart a csúcson!

Igyekszünk minél többekkel megértetni, hogy nem kell örökké olyannak lennie az internetnek, mint amilyen manapság. Népszerűsítjük azt a technológiát, amelyben a jövőt látjuk, de ehhez első sorban az embereket kell megcéloznunk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
Közelítjük a 100 Celsius-fokos különbséget a Földön
Argentínában épp hőhullám van, néhol 40 fok fölé melegszik a levegő, míg az oroszországi Ojmjakonban tegnap -50 fok alá süllyedt a hőmérséklet.

Link másolása

Megközelíti a 100 Celsius-fokot a hőmérséklet-különbség Argentína és Oroszország között – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn a Facebook-oldalán.

Hozzátették: miközben Magyarországon a sokévi átlag környékén alakulnak a hőmérsékletek, másutt előfordulnak szélsőségek.

„Argentínában épp hőhullám van, néhol 40 fok fölé melegszik a levegő, míg az oroszországi Ojmjakonban tegnap -50 fok alá süllyedt a hőmérséklet”

– írták.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: