hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

„Ha 51%-ban zsidó a DNS-em, az vagyok, ha 49%, akkor nem?” – DNS-teszteket kérhetnek Izraelben a zsidóság megállapításához

A Guardian magyar származású újságírójának szülei DNS-tesztet csináltattak, hogy kiderüljön, kik voltak az őseik. 100%-ig askenázi zsidók - jött a válasz. Az újságíró szerint a tesztek sok nyugtalanító kérdést vetnek fel.
G. N. L., címlapkép: Unsplash - szmo.hu
2019. július 01.

hirdetés

A magyar származású Oscar Schwartz a saját családja példájából kiindulva járta körbe e kérdéseket a Guardian-ben.

Schwartz szülei tavaly küldték el nyálmintájukat egy izraeli génteszttársaságnak, majd néhány héttel később e-mailben kapták meg a választ hogy mindketten „100%-ig askenázi zsidók”. Számára ez azért volt különös, mert az általa ismert emberek, akik vállalták ezt a géntesztet, többnyire földrajzi egységekhez kötődő válaszokat kaptak.

Vajon hogyan követték nyomon szülei DNS-éből zsidóságukat, amit általában vallási vagy kulturális identitásnak tekintenek?

A tesztet végző társaság arra hivatkozott, hogy a mintegy ezer évvel ezelőtt Kelet-Európába érkezett zsidó közösségek, akár hagyományból, akár kényszerűségből, elkülönültek maradtak, ezáltal szűkült a génállományuk. Emiatt lehet őket megkülönböztetni más európai népektől.

Ez a magyarázat végül is Schwartz számára nem volt meglepő, mert a családi legendárium szerint ősei több száz év óta kis kelet-európai városokban és falvakban éltek, őrizték a hagyományt, a közösségen belül házasodtak egészen a Holokausztig, amelyben sokan meghaltak. Akik túlélték, szétszóródtak.

hirdetés

(A szerző dédszülei, Keimovits Gyula és Erzsébet fotójával illusztrálta írását)

Ezzel együtt volt számára valami nyugtalanító abban, hogy zsidóságukat egy biológiai teszt „erősítette” meg.

„Elvégre nagyszüleimet őseik falujából egy olyan fajgyűlölő elmélet miatt űzte el, amely szerint a zsidóság „benne van a vérben.” E rasszizmus emléke miatt minden utalás a zsidó etnikumra tabu lett a családban. Ha megemlítettem, hogy valaki „zsidónak tűnik”, nagyanyám így felelt: „Valóban? És hogy néz ki egy zsidó?” – írja Oscar Schwartz. Szülei azonban mégsem tudtak ellenállni a modern tudomány csábításának.

A szerző emlékeztet arra, hogy az őskutató DNS-teszt világszerte divattá vált, az év eleje óta már több mint 26 millióan vágtak bele, akár azért, hogy helyére tegyék saját élettörténetüket, előbányásszanak családi titkokat. Ugyanakkor ma bűnügyek felgöngyölítésében segíthetnek a géntesztek.

„Ami azonban aggasztóbb lehet, hogy a DNS-teszteket bevetik-e a hatóságok nemcsak egyének azonosítására, hanem egész népcsoportok kategorizálásra és diszkriminálására”

- teszi fel a kérdést Schwartz.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Sikerült leszállnia, ám mégis felrobbant a SpaceX űrhajója

Nyolc perccel a függőleges landolás után robbant fel Elon Musk rakétája, amellyel a Marsra akar embereket küldeni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. március 04.

hirdetés

Percekig úgy tűnt, hogy sikeres volt a SpaceX legújabb tesztje, hiszen a kísérleti rakéta az eddigi kudarcok után először landolt épségben az indítóálláson, ám nyolc perccel később mégis felrobbant a jármű. Elon Musk a malőr ellenére sikerként hivatkozik az újabb kísérletre - írja a Guardian.

A Starship SN10-es kísérleti rakéta - ahogyan két elődje is - az amerikai űrkutatási magánvállalat texasi indítóállásáról szállt fel, tíz kilométeres magasságig emelkedett, majd ott megfordult, és visszatért a Földre.

Az előző kettő Starshiphez képest ezúttal a megfelelő mozdulattal fordult vissza függőleges állásba, és úgy tűnt, hogy sikeres landolást hajtott végre, ám nyolc perccel később mégis felrobbant.

A leszálláskor már látszott, hogy lángok csaptak fel a rakéta alsó részénél, és hiába locsolták a fémszerkezetet, nyolc perccel később a rakéta elődei sorsára jutott. A SpaceX egyelőre nem hozta nyilvánosságra, mi lehetett pontosan a probléma, de Elon Musk a tőle megszokott optimizmussal posztolt Twitterre: "A Starship egy darabban landolt! Nyugodj békében, SN10, tisztességes távozás!"

A próbautat online közvetítették, lenyűgöző felvételek készültek a leszállási manőverről:

A korai lelkesedés ellenére percekkel később lángba borult és felrobbant az SN10:

Elon Musk cége a Starship-rakétákkal a Marsot célozza meg, a Superheavy nevű alsó fokozattal együtt egy nagyjából 120 méteres űrhajóval vinne embereket a vörös bolygóra.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

2027-ben nyílhat meg az első űrhotel, amiben mozi, étterem és fürdő is várja a vendégeket

Mesterséges gravitáció gondoskodik majd az űrhotelben arról, hogy a földihez hasonló körülmények legyenek az űrben.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. március 02.

hirdetés

2025-ben kezdik építeni a világ első űrszállodáját, ahol egyszerre legfeljebb 400 vendég tartózkodhat majd, írja a Daily Star. A földfeletti kikapcsolódásra indulókat a Voyager Űrállomáson a tervek szerint a fantasztikus kilátáson túl az edzőterem mellett mozi, éttermek és még egy fürdő is várja 2027-től.

Az űrhotel a tervezők elképzelése szerint egy hatalmas kör lesz, melynek a folyamatos forgása mesterséges gravitációt állít elő. Vagyis épp olyan logika alapján működne a szerkezet, mint Chris Nolan 2014-es filmjében, a Csillagok közöttben a csillagközi útra induló űrhajó.

A Voyager Űrállomás peremén helyezik el azokat a kapszulákat, amikben a szállodai férőhelyek és szórakoztató komplexumok mellett még űrkutatási célokra is alakítanak ki munkaállomásokat. Az űrhotel építési költségei egyelőre ismeretlenek, ahogy arról sem derült ki semmi, mennyibe kerül majd egy éjszaka az exkluzív hotelben.

A kivitelező Orbital Assembly Corporation (OAC) szerint azonban hála például az újrafelhasználható rakétáknak, egyre olcsóbbá válik az űrutazás, így a várható árak is gyorsan mérséklődnek.

A tervek szerint a Voyager összesen 24 modulból áll össze. Ezek egy részében oldják majd meg a személyzet elszállásolását, valamint az oxigén, a víz és a működéshez szükséges energia tárolását is. A többi kapszulában a szórakoztató egységek mellett a szállodai szobákat alakítják ki. Míg a maradék modulokat kormányok vagy magáncégek vásárolhatják meg vagy bérelhetik ki.

A Voyager Űrállomás ötlete először 2012-ben merült fel. A projekt ötletgazdája a Gateway Alapítvány, mely először egy kisebb, de hasonló elv alapján működő szerkezetet hoz létre az űrben. Ha a tesztépítmény beválik, egy STAR névre keresztelt ipari robottal építik meg a Voyagert az űrben.

Az alapítvány vezetője szerint vállalkozásuk egyenesen a következő ipari forradalmat vetíti előre. John Blincow hozzátette: a mesterséges gravitációt előállító technológia forradalmi, ráadásul a forgási sebesség lassításával vagy gyorsításával lehet majd szabályozni az építményben a tömegvonzás mértékét.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Génszerkeszett babák? Megszűnő betegségek? Örök élet? – bioetikai kérdések és válaszok

Egy CEU által szervezett online rendezvényen magyar szakemberek járták körül a géntechnológia veszélyeit és előnyeit jogi, orvosi és etikai szempontból .
Rácz Sarolta cikke, Címkép: Pixabay - szmo.hu
2021. február 28.

hirdetés

Jennifer Doudna, a CRISPR-Cas9 génszerkesztési technológia kifejlesztéséért Nobel-díjjal kitüntetett vegyész professzor rémálomból ébredt. Álmában egyetemi előadást tartott, egyik hallgatója pedig lelkesen kérdezett, kérdezett és kérdezett a génszerkesztésről. A tudós válaszolt a diáknak, aki szinte itta a szavait. Azután észrevette, hogy a tudásra szomjas hallgató nem más, mint Adolf Hitler.

A történetet Sándor Judit, a CEU Bioetikai és Jogi Központjának igazgatója, az UNESCO Bioetikai részlegének volt vezetője mesélte el a CEU által szervezett „Szerkesztett életek – Bioetikai jövőképek” címet viselő online konferencián.

Valamilyen szinten mindannyiunkban felmerül időnként, hogy egy rosszindulatú, őrült tudós vagy akár csak egy tetteinek következményeit helytelenül felmérő kutató könnyen bajt okozhat. A génszerkesztés pedig nem alaptalanul ébreszt aggodalmakat.

He Jiankui például 2018 novemberében a Jennifer Doudna és Emmanuelle Charpentier által kifejlesztett CRISPR-Cas9 génszerkesztési technológiával génszerkesztett babákat „alkotott”, úgy változtatva meg egy ikerpár génjeit, hogy rezisztenssé váljanak a HIV-vírusra.

Tevékenysége még az emberjogi ügyekben alapból nem finnyás kínai vezetés számára is vállalhatatlanak bizonyult, jelenleg börtönben ül.

A bioetika tudománya arra törekszik, hogy megpróbálja elkerülni a hasonló helyzeteket. A bioetikát lehet jogi, orvosi vagy etikai szempontból vizsgálni. A CEU pont ezt tette, az általuk meghívott három előadó ebből a három szempontból közelítette meg a témát.

hirdetés

Sándor Judit előadása a géntechnológia jogi aspektusaira fókuszált. Előadását azzal a gondolattal indította, hogy régóta bennünk él az emberi adottságok módosítása, jobbá tétele utáni vágy. Ám a filmekben-könyvekben felvázolt sötét jövőképek azt mutatják, félelemmel tölt el minket a lehetőség, hogy tökéletesítsünk egy emberi testet.

Az orvostudomány fejlődésével, és különösen a géntechnológia újabb és újabb eredményeivel, szinte az ajtónkon kopogtat az az egyszerre csalogató és ijesztő lehetőség, hogy "tökéletesedhetünk". Ilyen helyzetben mindenképp szükség van írott jogszabályokra, amik keretet adnak a tudósok munkájának.

Az előadás alapján úgy tűnik, hogy a jog sokszor csak lohol az események után.

Az 1951-ben elhunyt amerikai Henrietta Lacksot például méhnyakrákkal kezelték. A testéből kivett szöveteket később felhasználták az úgynevezett hallhatatlan sejtvonalakhoz, úgy, hogy erre senkitől sem kértek engedélyt. A jog csak később reagált, a hozzátartozók hozzájárulását utólag szerezték be.

1978-ban világra jött az első lombikbébi. Viszont Louise Joy Brown már tizenkét éves volt, amikor a reprodukciós orvoslás kérdéseit taglaló jogszabály megfogalmazódott 1990-ben.

1997-ben nyilvánosságra hozták, hogy megszületett(?) az első klónozott emlős, Dolly birka. Erre a hírre felbolydult a világ, hiszen nyilvánvalóvá vált: a tudomány képes lenne génszerkesztést végezni emberen is. Az általános közhangulat ezt szerette volna elkerülni, de más kérdések is megfogalmazódtak, „időszerűvé váltak”. Legyen lehetőség terápiára használni? Kinek az érdekében alkalmazható? Az emberi méltóság, és az esetleges diszkrimináció kérdése szintén felmerült.

Az 1997-es Ovideói Egyezmény 13. cikkelye ugyan kimondta, hogy géntechnológiát kizárólag megelőzési, kórismézési vagy gyógyítási indokkal lehet használni, és csak akkor, ha nem célja a leszármazottak genetikai állományának megváltoztatása, de Sándor Judit legtöbb diákja mégis szupererőt, átlagon felüli IQ-t, vagy zenei tehetséget várna a génszerkesztéstől.

A tudomány fejlődése rengeteg új társadalmi kihívást hoz majd magával. Könnyen az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezethetnek az olyan „tökéletesítések”, amiket csak a gazdagok tudnak megfizetni.

Példaként Sándor Judit egy fikciót vázolt fel. Létrehoznak egy eljárást, aminek segítségével a tüdőt nem károsítja légszennyezés. A gazdagok és a befolyásosok megfizetik, a szegények nem tudják. A továbbiak mindenkinek a saját képzeletére vannak bízva. Megjelenhet az egészséges genommal születés joga, mint alapjog, és bizonyos etikai viták elkerülhetetlenül át fognak íródni. Például eddig az életvédő álláspont szerint nem etikus „belepiszkálni” a génekbe. De most pont ez a technológia adhatna esélyt olyan embrióknak, akik amúgy kiszelektálódnának.

Sándor Judit előadását azzal a nagyon fontos gondolattal zárta, hogy a génszerkesztés óriási lehetőség az emberiségnek, de semmiképpen nem lehet magányos kutatói ambíció vagy üzleti érdek függvénye. Ennek elkerüléséért a társadalom- és a természettudományok még soha nem voltak ennyire egymásra utalva.

VIDEÓ: a teljes előadás

Dinnyés András, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a Biotalentum Kft. igazgatója az orvos álláspontja felől közelítette meg a témát. Előadása az irányított regenerációs gyógyítás új lehetőségei címet viselte.

Nyitógondolata szerint az emberiség célja boldogan és sokáig élni. A sokszor negatív kontextusban emlegetett elöregedett társadalom alapvetően jó dolog, mert jelzi, hogy az emberi élet egyre hosszabb. Viszont az öregedés folyamata, a sejtek elhasználódása olyan betegségekkel jár együtt, mint a demencia, a vakság és az infarktus. (Ezek az egészségügyi problémák kifejezetten a sejtek „használhatatlanná válásával” vannak összefüggésben.)

A regenerációs orvoslás széles területet fed le, ennek részeként jelentek meg az őssejt alapú terápiák. Talán kissé leegyszerűsítve az őssejtek olyan sejtek, melyek még képesek a környezeti hatásoktól függően bármilyen, a szervezetben speciális funkciót ellátó sejtekké alakulni. Nagyon tudománytalanul: a segítségével képesek lehetünk az elhasznált sejtek, szövetek helyett újat létrehozni.

Léteznek embrionális őssejtek, de az embriókkal való kísérletezés rengeteg problémát vet fel. Viszont léteznek őssejtek a felnőtt szervezetben is, a kutatások ebbe az irányba mozdultak el. A csontvelőben találhatóak a vérképző őssejtek, ezek felelősek a szervezet regenerációjáért, de léteznek a kötőszöveti őssejtek is. Ezen sejtekre alapozott terápiáknak a lényege, hogy a sejtek önmagukat újítják meg, az utódsejtek pedig differenciálódnak. 2002-ben Nobel-díjat „ért” a felnőtt őssejtből történő „újraprogramozás”. A technológia teljes egészében mellőzi az embrióból nyert sejteket, de így is rengeteg kérdést vet fel, például alkalmazása során előfordulhat daganatképződés vagy problémás mutáció.

Ugyanakkor, ha a remények beválnak, akkor súlyos betegségben szenvedő emberek is visszanyerhetik régi életüket.

Aktív kutatások folynak például a gerincvelő-szakadás gyógyítása érdekében. (A 2004-ben elhunyt Christopher Reeve aktívan érvelt az őssejtek felhasználásáért. A Supermanként ismerté vált színész pont emiatt került tolószékbe balesete után.)

A technológia segítségével képesek lehetünk a hasnyálmirigy működését visszaállítani, és ezzel „emlékké válna” a cukorbetegek inzulin-kezelése, de a Parkinson-kór és a makuláris degeneráció okozta vakság szintén kezelhető lenne. A sience-fiction határát súrolja az a (cseppet sem távoli) lehetőség, hogy az őssejteket a szervátültetések esetében használják. Köztudott, hogy sokkal több beteg vár új szívre, májra, tüdőre, mint amennyi beültethető szerv van. Dinnyés András szerint könnyen lehet, hogy a jövőben genetikailag módosított emlősökben fogják „megtermelni” a szükséges szervet.

Ezek még homályos jövőképek, de egy biztos: a tudomány, korábban elképzelhetetlen határokat feszeget. Komoly jogi és etikai szabályozásra van szükség, ami nemzetközi összefogás nélkül biztos nem működhet hatékonyan.

Ez azért is fontos, mert máris megjelentek különböző „csodaklinikák”, amelyek állítólagos őssejt-kúrával ígérnek gyógyulást. Ezen „intézmények” ellenőrizhetetlen „terápiákat” folytatnak, sokszor embriókból kinyert sejtekkel dolgoznak, és akár onkológiai problémákat is eredményezhetnek. A természettudományokban nem otthonosan mozgó átlagemberként nehezen tájékozódunk, sokszor nehéz eldöntenünk, ki a kuruzsló, és ki a valódi orvos. Dinnyés András szerint ennek a következménye az az elkeserítő eset, amikor Olaszországban szolidaritási tüntetés zajlott ilyen ”vajákosok” mellett.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Ingyen holdutazást biztosítana 8 embernek egy japán milliárdos, várja a jelentkezőket

Az elvárás, hogy az utasok valamilyen formában az emberiséget szolgálják.
Fotó: ENGINEERING TODAY/YouTube - szmo.hu
2021. március 03.

hirdetés

A japán milliárdos, Yusaku Maezawa nyolc főt invitál, hogy csatlakozzanak hozzá egy Holdra tett utazáson, amihez Elon Musk SpaceX űrjáratát veszi majd igénybe - írja a BBC.

“Szeretném, ha különböző háttérből érkező emberek jelentkeznének” - mondta egy Twitteres videóban Maezawa, aki maga fizeti az egész utazást: a résztvevők ingyen tarthatnak vele a dearMoon nevű misszió során, amire 2023-ban kerülne sor. A férfi egy linket is megosztott, ahol az érdeklődők már most jelentkezhetnek.

Két követelménynek kell megfelelniük: támogatniuk kell valamilyen tevékenységükkel más embereket és a tágabb értelemben vett társadalmat, illetve azokat a csapattársaikat is, akiket hasonló célok motiválnak.

“Megvettem minden helyet, úgyhogy privát utazás lesz” - tette hozzá a divatmogul és műgyűjtő Maezawa, aki korábban művészeket akart meghívni a Starship rakétára, ám végül úgy döntött, bárkinek megadja az esélyt, hogy csatlakozhasson. Tavaly még barátnőt keresett, hogy vele utazzon, de aztán “vegyes érzései” támadtak az ötlettel kapcsolatban, így inkább visszavonta azt.

hirdetés

Még 2018-ban jelentették be, hogy Maezawa lesz az első privát holdutazó, aki az Elon Musk által tulajdonolt SpaceX-szel utazik majd az égitestre. Hogy mennyit fizetett ezért, nem került nyilvánosságra, de Musk szerint “nagyon sok pénz volt”.

Ha az utazásra 2023-ban sor kerül, ez lesz az első alkalom 1972 óta, hogy ember léphet a Holdra.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: