Fokozódó fakitermelés mellett nem tarthatóak a magyar klímacélok és az EU-s szabályozásnak sem fogunk megfelelni

Fotó: Kyodo News/Getty Images - szmo.hu
2023. június 02.

Nyolc olyan határértéket tartanak számon a tudósok, melyek nélkülözhetetlenek az élet fenntartásához, ám ezek közül már hét esetében az emberiség átlépte a határt, írja a Nature. A több mint 40 szakértőből álló Az Earth Commission nemzetközi tudóscsoport által megállapított értékek azt mutatják, mennyire biztonságosak és méltányosak a földi élet feltételei.

A határértékek az éghajlatot, a légszennyezést, a műtrágyák túlzott használata miatti eredő foszfor- és nitrogénszennyezést, a felszín alatti vízkészleteket, a felszíni édesvizeket, a beépítetlen természetet, illetve a természetes és az ember építette környezetet vizsgálja. Ezek közül egyedül a légszennyezettség az, ahol még nem léptük át az egész bolygót figyelembe véve a küszöbértéket. Egyes területeken azonban már a levegő minőségének megítélése is a káros tartományba esik.

A tudósok túlnyomó többsége egyetért abban, hogy az éghajlatváltozás az ember hibája, mely elsősorban a bolygó erőforrásainak hatalmas mértékű fogyasztása miatt következett be. Több mint 88 ezer klímaváltozásról szóló tanulmány vizsgálata során arra jutottak, hogy ezek 99,9 százaléka az emberiséget teszi felelősség a globális felmelegedés miatt.

A tudóscsoport szerint „ugrásszerű fejlődésre lenne szükség annak megértésében, hogy a jog, a gazdaság, a technológia és a globális együttműködés” hogyan tudna együttesen egy biztonságosabb és boldogabb jövőt eredményezni. Az Earth Commission tagjai szerint a helyzet megmentése érdekében létfontosságú lenne a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozása és a világ ökoszisztémáinak védelme.

Fischer Gábor - szmo.hu
2023. június 06.

Az idei Momentán Fesztiválon számomra igazi meglepetésnek ígérkezik Rab Árpád fellépése. Az, hogy a tudomány emberei médiaszerepléseket vállalnak, nem újdonság, hiszen Carl Sagan, de akár Czeizel Endre, vagy Michio Kaku, Kiss László mind médiaszerepléseikről váltak ismertté, de tették népszerűvé az általuk művelt tudományt is. Azonban, hogy egy improvizációs fesztiválon, egy ízig-vérig színpadi, színházi eseményen is szerepel egy tudós, számomra szintlépés. (Nemcsak) erről kérdeztem Rab Árpádot.

– Egy alternatív színházi társulat fesztiválján mit keres egy jövőkutató tudós, hogyan csöppent ebbe bele?

– Az információs társadalomban, az új világban nagyon sok minden megváltozott. Újra vissza kell szerezni a bizalmat a tudománynak. Csak az, hogy én egyetemi docens vagyok, nem azt jelenti, hogy az emberek az én kutatásaimat fogják elolvasni.

Nagyon sok kolléga csinálja, és szerintem nagyon jó dolog. Eddig is volt már több számomra izgalmas „szereplésem”. Például a budapesti filharmonikusokkal volt egy közös előadásunk, ahol ők klasszikus darabokat játszottak, a szünetben én beszéltem a jövőről. Érdekes volt, hogy három darab, között két előadást tartottam, és a szünetben kérdéseket lehetett felírni, és utána folytatódott az előadás. Akkor nem tudtuk, hogy lesznek-e kérdések, de végül egy nagy kötegnyi gyűlt össze. Tehát az emberek nyitottak, nem az a lényeg, hogy egyetértsenek velem, hanem az, hogy gondolkodjanak. Ezért én alapértelmezetten nem mondok nemet ilyen felkérésekre. Ők kerestek meg, az ő ötletük volt és én örömmel vállaltam.

– Van rá tippje, hogy miért pont önre esett a választásuk?

– Én úgy tudom, hogy ez klasszikus előadástípusa a társulatnak, hogy úgy hoznak be tudományt a színpadra, hogy ők közben eljátsszák. Vannak ennek már előzményei az ő életükben. Digitális kultúrakutató, jövőkutató még nem lépett fel a Momentánnal. Viszont én húsz éve csinálom az előrejelzéseket, de az utóbbi két-három évben nagyon megugrott az érdeklődés a munkám iránt.

– Mi lehet ennek az oka?

– Gyorsan változik a világ, kiszámíthatatlanabbá vált, ezért sokakat érdekel, hogy egy jövőkutató mit gondol, hogy lehet felkészülni a jövőre? Hol van a helyünk a világban? Szerintem őket, mint színészeket, emberileg is érdekli, tehát ez valahonnan innen indult el, de erről lehet, hogy ők tudnánk többet mesélni.

– Minden bizonnyal ön is olvasta az Arthur C. Clarke: A jövő körvonalai című rövid könyvét, ami nagyon lenyűgöző olvasmány, de a sok érdekes megállapítás mellett elképesztő azért azt is látni, mennyire el tudott siklani még ez a remek ember is egy-két olyan dolog mellett, ami végül is bekövetkezett. Tehát nagyon népszerű dolog a jövőről beszélgetni, de én azt tapasztalom, hogy igazából ezt még senkinek sem sikerült megjósolnia.

– Nyilván sokféle ember sokféle módon foglalkozik vele, magamról tudok beszélni, tehát nem azt mondom, hogy az egész jövőkutató szakma így gondolkodik, ahogy én. Én magamat eleve trendkutatóként szeretem definiálni. Tehát

Ez viszont azt is jelenti, hogy én nagyon társadalom és technológia fókuszú vagyok. 14 iparág adatait gyűjtöm, de én is csak egy szeletét látom át az egésznek. Hiába ezzel foglalkozom éjjel-nappal, de nagyon sok mindent nem látok. A másik, hogy próbálom a saját jelenségeimen belül látni azt, ami fontos, de ezek sose kizáró forgatókönyvek. Én nem egy teljességet vagy nem egy tutit akarok megmondani, hanem az X forgatókönyv közül, amiket jól meg tudok ragadni, azokon dolgozom.

– Szóval abban megegyezhetünk, és akkor ezt meg is értettem, hogy a jövőkutató az nem egy XXI. századi jós, hanem egy olyan ember, aki igazából a jelenben lévő lehetőségekből próbálja felvázolni a különféle útválasztásainkat és azoknak a következményeit?

– Igen, igen, az egyik a kármentés, a várható károk csökkentése. Tehát ha láttuk, hogy jön egy probléma, akkor jó arra időben készülni. Jó előre jelezni, hogy okosabban tervezzünk. Igazából minden arról szól most, hogy okosan viselkedjünk, és ezt az okos viselkedést próbálom forgatókönyvekkel ösztökélni, ráébreszteni az embereket a valóságra. Sokszor, a sikeres munkák visszajelzéseként nekem az jön vissza, hogy nem is az a lényeg, hogy valakinek az adott területén megmondjam a tutit, hanem megmutatni azt, hogy például ő nem gondolt arra, hogy egy másik terület milyen fontos lehet neki. Például egy gyógyszergyárral dolgozom, ők nem gondolják azt, hogy egy közlekedési jövő stratégiailag fontos lehet nekik, és amikor kiderül, hogy fontos, kitágul a látókörük.

– Ez izgalmasnak hangzik. Azt mondja, a jövővel kapcsolatos gondolkozás kármentés. Tehát okosan tudjunk dönteni. Együttesen okosan dönteni viszont nagyon nehéz. Az emberiség történelmének az eddigi több ezer évében nem sikerült igazából soha. Láttuk, hogy mi lesz, és mindig belesétáltunk. Miért reméljük, hogy most nem fogunk belesétálni a soron következő tragédiába, mi kell hozzá?

– Hosszan lehet erre válaszolni. Van egy olyan út, hogy eleve fejlődtünk-e bármit? De azért van egy olyan megközelítés is, hogy ma azért többen halnak meg túlsúlyban, mint éhezésben. Az elmúlt 100 évben igenis elértünk egy olyan jólétet, hogy sokan lettünk, pontosan azért, mert életben maradunk, hosszabban élünk. Luxusban élünk, ezt prédáló, pocsékoló, hatékonytalan technológiák, mennyiségű alapú technológiák tömegével értük el, mert az volt a feladat, hogy most éljünk jól, és most jól is élünk. Viszont lettünk nyolcmilliárdan. Felgyorsult a világ.

Most mindenki fél mindenkitől, mert idegenek vagyunk, mert lett 8 milliárd új ember. Viszont a technológiát meg imádjuk. Az okostelefont annyira szeretjük, hogy azon keresztül az idegenekben is megbízunk. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem mindig az együttműködés a fő kihívás. De az, hogy adott ügyekben, technológia segítségével úgy oldjunk meg dolgokat, hogy szinte észre sem vesszük, hogy együttműködünk, vagy kikényszerítek együttműködéseket, ezt meg lehet csinálni a technológiával.

– Amikor én kicsi voltam, mondjuk ez úgy a '70-es években volt és a '80-as években talán, akkor éltük a magunk életét. Akkor el lehetett lubickolni úgy a világban, hogy igazán az ember nem foglalkozott azzal, hogy milyen technológia veszi körül. Ma azonban a technológia az, amivel az alapvető szükségleteinket megoldjuk. Nem is lehetünk képesek megtalálni a jó válaszokat a mai kérdésekre, ha nem vagyunk képesek használni a technológiát.

– Én imádom a digitális kultúrát, ezzel élek, de ez csak bizonyos helyzetekben megoldás. Most az van, hogy van egy helyzetem, és az emberi történelem java részében nagyon sok helyzetre nem volt válaszunk. És akkor vagy jött a vallás, vagy valami. Most van több lehetőség, mint eddig, és ezek közül kell választani, ami mindig elvezet a tudatosság, a kritikus gondolkodás, a kíváncsiság, az önismeret területeire, és kiderül az, hogy a technológia a legemberszerűbb viselkedéseket várja el tőlünk. Azért van ez, mert több a lehetőségünk, nekünk kell választani, mert

Szerintem ez az egyik legfontosabb skill, hogy az ember akarjon valamit, ügyeket fogalmazzon meg. Utána kiválasztja a megoldását. Lehet, hogy technológiai, lehet, hogy emberi, lehet biológiai, bármelyik, és tud tenni valamit. Nagyon sokan problémának látjuk, hogy 8 milliárd ember van. De gondoljunk bele, hogyha 8 milliárd ember tesz valamit, az mekkora erő. Hogyha mindenki naponta tíz percig tesz valamit. Nem kell egyből a feje tetejére állni a világnak, csak tíz percet, vagy egy új dolgot megtanulni. Nagyon alkalmazkodó faj vagyunk. Ebben is segít a technológia. De tény, hogy ilyen gyorsan nem változott még a világ soha. Ez nem jó vagy rossz, nem vagyunk emiatt különlegesek, de ilyen gyorsan még nem változott soha.

– Egy kicsit térjünk vissza a Momentán fesztiválra. Valami olyasmi címe van annak, amiben ön lesz, hogy képes-e a mesterséges intelligencia improvizálni? Ami biztos, hogy a Momentán részéről jó hívószó, mert ha most bárki azt leírja, hogy mesterséges intelligencia, akkor biztos megtelik a nézőtér. Ilyen szempontból azt gondolom, hogy eljött az ön ideje, biztos, hogy sűrűbb a naptára, mint mondjuk három évvel ezelőtt.

– Vannak ciklusok a témákban, fura is lenne, ha nem látnám előre. Évek óta foglalkozom mesterséges intelligenciával, és tavaly mondtam is, hogy hamarosan a társadalom látni fogja, és akkor erről nagyon sok beszéd lesz. Három évvel ezelőtt nagyon sok energiaügyi fejlesztést csináltam, mert mondtam, hogy az lesz a fontos. Akkor jött egy energiaválság, vagy mondjuk inkább úgy, hogy pénzügyi tőzsdejáték az energiával, és hirtelen valóban nagyon fontos lett, nem azért persze, mert én ilyen okos vagyok. Tehát nyilván igen, idén nagyon sok MI projektet tudok elindítani, ami tavaly állt volna.

És nagyon sokat beszélnek az emberek az MI-ről, és nyilván a Momentánnál, ha egy ilyen adódik, hogy akkor egy olyan képességet állítanak szembe, amit ők maguk a saját képességüknek tartanak: az improvizációt. Jeleneteket tudunk megfogalmazni, amiket ők eljátszanak, és azokra én reflektálok, hogy most igazuk volt-e vagy sem, vagy hogy van ez kicsit másképp. Én teljesen átadom magam a spontaneitásnak, tehát, úgy vagyok vele, hogy a szakmámhoz értek, átadom magam nekik, hogy használjanak. Tehát ők fognak engem használni, kíváncsi vagyok, mire. És a fő kérdés ilyenkor mindig az, hogy oké, mi az improvizáció? Mert az improvizációra mondhatom, hogy nagyon gyors reagálás, hát abban nagyon jó a gép. Tehát hogyha én azt látom, hogy az MI azonnal spontán válaszokat ad, azok nem azonnal spontán válaszok, csak 0,01 milliszekundum alatt alkotja meg a gép azokat. Viszont az, ami egy embernél improvizáció, az a gépnél órákig tartó gondolkodás is lehet.

Például ő abban nagyon jó, hogy úgy reagáljon, hogy a lehető legtöbb embernek tetszen. De ha azt mondom neki, hogy figyelj, így kell reagálni, de te most reagálj máshogy, ezzel nem tud mit kezdeni. Egy hiányt egy asztalon nehezen talál meg, de azt mondom, hogy találjon meg valamit, azt megtalálja könnyen. Tehát más a logikája, és én erről nagyon szeretek mesélni, szerintem ezeket fogjuk keresgélni. És ez azért is fontos, mert most igazából kicsit az emberi értékek tükrébe kell belenézni.

Nem is attól fél az ember, hogy a munkáját elveszik, hanem hogy a pénzét. Vagy lehet ez egy értékválság, hogy akkor most hogy legyek kutató? Nyilván mondhatom azt, hogy félek tőle, vagy mondhatom azt, hogy butább, mint én, mert nem jó adatokat használ. Vagy mondhatom azt, hogy kiegészíti a munkámat, és ezentúl háromszor annyit tudok kutatni. Visszatérve a momentános dologhoz, szerintem ez mindannyiunknak egy kísérlet, amit nem találtunk ki, és nem is akarjuk kitalálni. Szerintem erre jó játék ez a fesztivál, hogy egyszerre ünneplik magukat, másrészt itt szembenéznek a saját jövőnkkel. Nagyon tiszteljük egymást, én ismerem a munkásságukat. Lehet, hogy majd az előadás alatt fogunk erről is beszélni, de ebben a pillanatban még semmi nincs megbeszélve, egyik részről sem. Ők ilyen szempontból nagyon merész és jó társaság.

Fischer Gábor - szmo.hu
2023. június 07.

Anna Rodon Font a spanyolországi Katalóniából érkezett Magyarországra, hogy a TEDx Danubia Countdown rendezvényén megismertesse velünk zöldenergia-termelő és forgalmazó szövetkezetét. Nemcsak a tiszta energiára való tudatos törekvés, hanem a szövetkezeti forma is figyelemreméltó. Ahogy máshol, Spanyolországban is féltve óvják a milliárdos hasznot termelő energiaszektort a hatalmasok, s bizonyára szépen épülnek is a profitból a kastélyok, brummognak a luxusjachtok, hogy másra ne is merjünk gondolni.

Anna szövetkezetének még irodája sincsen, nemhogy székháza. Van helyette annyi tulajdonosa, amennyi tagja, az áramot maguknak termelik és osztják el. Persze jelenleg a zöldáram összességében drágább, tehát tudatosság kell a felhasználói oldalon. De már vannak épp elegen ahhoz, hogy létezzenek, példát mutatva remélhetőleg másoknak.

– Hogyan lehetett megtörni a nagyvállalatok egyeduralmát egy ilyen stratégiai szektorban?

– Spanyolországban a piacnak csak két része nyílt meg, így az emberek és a vállalatok energiát termelhetnek, és energiát értékesíthetnek, de minden a hálózathoz és az elosztáshoz nem férünk hozzá. De megpróbáljuk elérni, hogy mások meghallják a hangunkat. A mi szövetkezetünk nem nagy, kicsik vagyunk. Az energiaszektor mind a mai napig valójában a hagyományos keretek között működik, tehát

bár egyre több a hozzánk hasonló kisebb szervezet. Mi szövetkezetként nem haszonszerzésre törekszünk, talán ez adja a különlegességünket.

– Mennyire népszerű a szövetkezeti forma Spanyolországban?

– Spanyolországban és ahonnan jövünk, Katalóniában nagyon gazdag hagyományai vannak a szövetkezeteknek. Barcelona közelében hatalmas szövetkezeti hálózat létezett a polgárháború előtt, a 30-as években. Szóval létezik egyfajta termőtalaj, amelyen könnyen „kihajtanak” ezek a kezdeményezések.

– Energiatermelő- és elosztó szövetkezetként mennyire újdonság, amit csinálnak?

– Mi voltunk az elsők, akik az energiát el is osztottuk és értékesítettük, de sok energia előállító szövetkezet volt már előttünk is. Együttműködünk legalább három másik spanyolországi megújulóenergia-szövetkezettel. Tehát nem versenyzünk, hanem együttműködünk. Ők az ország más részein működnek, így megosztjuk az erőforrásokat, például az informatikai rendszereinket. Adott esetben megoldjuk azokat a problémákat helyettük, melyekben sokkal több tapasztalatunk van.

– Miért választják ezt a formát az emberek? Nem mindegy, kitől veszik az energiát?

– Talán a közös értékek miatt. Hiszünk abban, hogy a változás lehetséges, ha nehéz is. Tehát mindannyiunknak össze kell fognunk, és ez akkor is igaz, ha az áraink manapság még nem annyira versenyképesek. Az induláskor csak tiszta ideológia volt, az értékekrendszerünk alapján választottunk. Szeretnénk másként csinálni.

Ez egyszerűen nem volt, azelőtt ilyen még nem létezett. De a szolgáltatás terén is rendkívül jók vagyunk. Felhívsz minket, és felvesszük a telefont. Én vagyok a vonalban, és nincs olyan információ, amit ne tudnék megadni. Nincs külön iroda, nincs reprezentáció, viszont átlátható minden. Ugyanis én is, és te is a projekt társtulajdonosai vagyunk. Ha hibázok, akkor te szólsz, és mindent megteszek, hogy kijavítsam. Ez a stílus, a közvetlen részvétel élménye alapvetően eltér a nagy szolgáltatók ügymenetétől. Vannak olyan aktív tagjaink, akik összejönnek a lakóhelyükön, nemcsak azért, hogy népszerűsítsék a szövetkezetet, hanem csak azért is, hogy bekapcsolódjanak a munkába, önkéntes alapon. Minden tagunk részese a döntéshozatali folyamatoknak. Mindenki aktívan részt vehet a közgyűléseinken, és hozzájárulhat a következő lépéseinkhez, a jövőnk kialakításához. Számomra ez nagy érték.

– Ha ez ilyen nagyszerű, miért nem csatlakoznak sokkal többen?

– Spanyolországban is, és gondolom itt, Magyarországon is régebben az volt a narratíva, hogy beleszületsz egy energiacégbe, ők a szolgáltatók és kész. Örökre velük maradsz. Azonban ez most megváltozott. Az ember úgy érzi, hogy kiválaszthatja, ki legyen a szolgáltatója. De ez még egy egészen új érzés. Azonban a megszokások erősek, azt hiszem, néha elég nehéz rávenni az embereket, hogy megértsék, és valóban érezzék azt, hogy tudnak választani.

– Milyen energiaforrásokból állítja elő az energiát a szövetkezet?

– Leginkább napenergiát használunk, de van egy biogázüzemünk, illetve pár vízerőművünk is. Folyamatosan kutatjuk az új lehetőségeket, próbálkozunk a szélenergiával is. Nem tudom, ennek itt mi a módja, nálunk egy csapat folyamatosan ezen dolgozik. De sajnos nagyon hosszadalmas a hivatalos út.

Tehát még nincs szélerőművünk.

– A jelenlegi rendszer teljes mértékben ki tudja szolgálni az ügyfeleket, vagy más forrásokból is kell vásároljanak energiát, hogy ellássák a szövetkezet tagjait?

– A saját villamosenergia-termelési kapacitásunk lassan növekszik, a tagságunk igényei jelenleg ennél nagyobbak. A termelés jelenleg az igények körülbelül hét százalékánál tart, a többit meg kell vásárolnunk a piacon, más megújulóenergia-termelőktől. Nyilvánvalóan az a célunk, hogy elérjük az igények 100 százalékát, de ez lassan megy és nagyon nehéz.

Fotó: Flickr - szmo.hu
2023. június 08.

Egy évvel ezelőtt már a Szilícium-völgy végét kezdték jósolgatni. A nagy technológiai cégek részvényei zuhanni kezdtek, kidurrant a kriptovaluta léggömbje és számos vállalatnál megindultak az elbocsátási hullámok. Kevesen gondolták, hogy a mesterséges intelligencia berobbanása mekkora fellendülést hoz.

– írja a Washington Post

A lap tudósítója szerint San Franciscóban szinte lehetetlen elkerülni az AI-hisztériát. Még a bárokban, éttermekben is az a leggyakoribb téma, hogy miként használják a ChatGPT-t, és vajon a mesterséges intelligencia elveszi-e az emberek munkáját vagy pedig egyenesen átveszi az uralmat a világ felett. AI-iparágban folyamatosan toboroznak munkaerőt, a cégek hatalmas fizetéseket adnak a szakértőknek, miközben folyik az alkalmazottak átképzése.

A mesterséges intelligencia új aranyláza – amelyben nagy része volt a ChatGPT tavaly novemberi piacra dobásának – a generatív AI-nak köszönhető, amely a nyílt internet több trilliónyi szaván és képén edzett összetett algoritmusokat használ szövegek, képek és hanganyagok gyártására.

„A minőségi javulás sokkal nagyobb a vártnál” – állapítja meg Dan Wang, a Columbia egyetem professzora, aki a technológiai üzletágat tanulmányozza. „Meglepte az embereket, egyben elszabadította a már működő és a leendő vállalkozók képzeletét.”

A ChatGPT megjelenése után a Microsoft és a Google is bekapcsolódtak a „fegyverkezési hajszába”. Bár korábban óvakodtak attól, hogy kísérleti stádiumban lévő AI-eszközöket bocsássanak az emberek rendelkezésére, mindkét cég felgyorsította a munkát, hogy legfontosabb termékeiket, mint a Microsoft Wordöt vagy a Google Searchöt elláthassák szöveggenerátorokkal.

Jellemző, hogy az Alphabet konszern pénzügyi helyzetével kapcsolatos közelmúltbeli nyilatkozataiban Sundar Pichai elnök-vezérigazgató 34-szer említett az AI-t, szemben a tavalyi öt alkalommal. A cég fejlesztési konferencián mondott ilyen tárgyú kijelentése a közösségi médiában is nagy sikert aratott. „Izgalmas fordulóponthoz érkeztünk. Újragondoljuk kulcstermékeinket” – mondta Pichai. Ugyancsak hangosan hirdeti saját mesterséges intelligencia-munkáját a Facebook és az Amazon, és valószínűleg hamarosan az Apple is előjön kutatásainak eredményeivel.

Az egyik legnagyobb haszonélvezője ennek a robbanásnak a Nvidia. A cég videójátékokhoz használt számítógépes chipjeit kutatók és cégek éveken át használták, hogy futtassák a nagy mennyiségű és bonyolult algoritmusokat a legkorszerűbb AI-programok kiképzésére.

A múlt héten bejelentették, hogy az év második negyedében várhatóan 11 milliárd dollár értékben adnak el új chipeket, és ez 4 milliárddal több, mint amennyit a Wall Street elemzői előrejeleztek. Részvényeik 24%-kal emelkedtek a bejelentésre, így a cég már 971 milliárd dollárt ér.

Colette Kress, a Nvidia pénzügyi igazgatója a ChatGPT bevezetését egy „új iPhone-pillanatnak” nevezte, ahhoz hasonlítva, amikor a világ rájött, hogy a mobiltelefonok teljesen megváltoztatják az emberek számítógép-felhasználását.

Tavaly, miután a pénzügyi szakértők befejezettnek nyilvánították a tíz évig tartó konjunktúrát, a technológiai cégek által uralt Nasdaq 100 tőzsdei index értékének egyharmadát vesztette el. Ezzel szemben 2023-ban máris 31%-os növekedést mutat. Még a Meta is olyan szinten szorgalmazza a mesterséges intelligenciák fejlesztését alkalmazottai körében, hogy már előfordult, hogy munkaértekezleten megkérdezték: még mindig a Metaverzum-e az elsődleges célkitűzés? Ugyanez tapasztalható az Amazonnál is.

A egész iparágban megfigyelhető az is, hogy a mesterséges intelligenciákon dolgozók megpróbálják kihasználni a mostani robbanást saját vállalkozásaik beindítására. Ez történt például a Google-nál egy egész fejlesztő csapattal.