hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Elpusztítja-e a Földet a túlnépesedés?

Napjainkban Nyugat-Európában a várható életkor 80 év, de még Fekete-Afrikában is 60 év feletti. 2100-ra 11 milliárdan leszünk.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2020. november 21.

hirdetés

Magyarországon, ahol a kormány évek óta azért küzd, hogy minél több gyerek szülessen, és ahol a népesség ennek ellenére csökken, furcsának tűnhet a túlnépesedés problémájáról beszélni.

Pedig a bolygó egésze szempontjából ez továbbra is komoly gond, ami kihatással van a globális felmelegedés elleni küzdelem sikerességére vagy sikertelenségére is.

Nálunk talán azok a drasztikus "megoldások" jutnak először az eszünkbe a túlnépesedésről, amelyeket Kínában próbáltak meg, ahol 1979-2013 között „egy gyermek” program során nők millióit sterilizáltak, és rengeteg lánymagzatot nem engedtek megszületni. De hasonló lépéseket tettek Indiában is, ahol 1975-77 között több mint 6 millió olyan férfit fosztottak meg nemzőképességétől, akinek több mint 3 gyermeke volt.

Volt idő, amikor nyugaton is nagyon komolyan vették a túlnépesedés jelentette veszélyt. 1972-ben a vezető politikusokat, közgazdászokat, tudósokat, diplomatákat egyesítő Római Klub megbízásából született meg A fejlődés határai (The Limits of Growth) című tanulmány, amely számítógépes modellezés nyomán azt jósolta, hogy a 20.század végére összeomlik a világrend, ha a népesség-növekedésnek és az erőforrások fogyasztásának trendje nem változik.

A katasztrófa azonban nem következett be.

hirdetés

Ennek fő oka a mezőgazdasági „zöld forradalom” volt, amely főleg Ázsiában, Indiában és Kínában teremtett százmillióknak a korábbinál nagyobb élelmiszer-biztonságot.

Ezzel egyidőben világszerte csökkeni kezdtek a születési ráták. Az iskolázottsági szint általános emelkedése azt eredményezte, hogy sok nő élni akart ebből adódó lehetőségeivel, ezért a korábbinál későbben vállaltak gyermeket, és kevesebbet. Közben egyre szélesebb körben engedélyezték az abortuszt és a fogamzásgátlást is.

Az 1960-as évek végi, évi 2%-os globális népességnövekedési ráta visszaesett alig több mint 1%-ra. Ma Európa nagy részén és Dél-Amerikában a termékenységi mutató 2,1 gyermek, ami az „újratermelési rátának” felel meg. Japánban, Dél-Koreában, Oroszországban és több kelet- és dél-európai országban a mutató ez alatt van és a lakosság csökken.

Így van ez Magyarországon is, ahol a termékenységi mutató a 2019-es adatok szerint 1,49 volt.

De még azokban a régiókban is csökken a termékenység, ahol a lakosságszám növekszik, mint például Dél-Ázsiában, Afrikában és a Közel-Keleten.

Azonban a termékenységi mutató csökkenése önmagában még nem oldja meg a túlnépesedés problémáját, akik ugyanis megszületnek, egyre nagyobb eséllyel maradnak életben és egyre tovább élnek.

1860-ban a gyermekhalandóság világszinten magasabb volt 40%-nál, ma 4% körüli, egyes fejlett országokban már 1% alatti.

Napjainkban Nyugat-Európában a várható életkor 80 év, de még Fekete-Afrikában is 60 év feletti, szemben a 100 évvel ezelőtti 44 évvel.

A modernizációnak, a javuló egészségügyi ellátásnak és általános higiéniai körülményeknek, valamint az orvostudomány fejlődésének köszönhetően az 1920-as évek 1,8 milliárdos lélekszáma az 1970-es évek közepére megkétszereződött, megközelítve a 4 milliárdot, és alig fél évszázaddal később már egy újabb duplázódás felé száguld.

2020-ban legalább 80 millió újszülött várható, kétszer annyi, mint amennyi halott – a koronavírus-járvány ellenére.

Az ENSZ előrejelzése szerint 2100-ig a globális népességnövekedés felét 9 ország adja majd, ebből nyolc fejlődő - India, Nigéria, Pakisztán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Tanzánia, Indonézia és Egyiptom – plusz a nagyarányú migrációnak és viszonylag fiatal lakosságának köszönhetően az Egyesült Államok.

2050-ben 9,7 milliárdan, 2100-ban pedig 10,9 milliárdan leszünk a Földön.

Bár nem mindenki ért egyet az ENSZ becslésével. A New Scientist idézi Wolfgang Lutz osztrák demográfust, aki szerint az ENSZ-modellek nem veszik figyelembe, hogy a fejlődő országokban gyorsabb a demográfiai átmenet, mint a mai fejlett országokban, és ahogy ez korábban bekövetkezett egyes ázsiai országokban, úgy fog történni Afrikában is: ahogy egyre több nő jut el magasabb iskolákba, annál kevesebb gyermek fog születni.

Lutz egy 2018-as publikációjában 2070 körülre jósolta, hogy bolygónk eléri a csúcsot, 9,5 milliárd embert.

Ha így is lesz, az tény, hogy a Föld erőforrásaihoz képest már most is nagyon sokan vagyunk, ami példátlan környezeti terhelést okoz, és hozzájárul más fajok eltűnéséhez, vagyis a biodiverzitás csökkenéséhez.

Persze ha a klímaváltozás felől közelítjük meg a túlnépesedés problémáját, akkor azt is meg kell néznünk, hogy honnan jönnek a káros kibocsátások.

A Világbank utoljára 2014-ben tett közzé összehasonlító adatokat a globális CO2-kibocsátásokról, amely 5 tonnás egy főre jutó átlagot állapított meg. Ez Kínában 7,5, az Egyesült Államokban 16,5, Ausztráliában 15,4 tonnára jött ki. Az OECD-országok átlaga 9,6 volt.

Ezzel szemben ugyanez az arány a legnagyobb népességű fejlődő országok közül Indiában 1,7, Nigériában 0,5, Pakisztánban 0,9, Etiópiában 0,1 tonnára jött ki. Ezekből az adatokból kiszámítható, hogy

160 etiópiainak kisebb a hatása a klímaváltozásra, mint egyetlen amerikainak.

Azóta persze egyes fejlett országokban csökkentek a kibocsátások, több fejlődőben viszont nőttek, miközben kialakult egy fogyasztásra éhes középosztály. Emiatt vélhetően kisebb lesz az életre szóló kibocsátás közti különbség egy ma született magyar és egy ma született indiai között, mint korábban volt.

Ami biztos, hogy a klímaválság megoldásával nem várhatjuk meg, hogy valóban csökkenjen a Föld lakossága. Most kell korlátozni a kibocsátásokat, hogy elkerüljük a katasztrofális globális felmelegedést.

Ehhez pedig a leghatékonyabb út nem a kínaihoz hasonló erőszakos születésszabályozás, hanem a fogyasztás-centrikus gazdasági modellek felülvizsgálata, és a személyes felelősség vállalása.

Mindenkinek a saját életét kell átgondolnia: mit teszünk mi magunk, hogy csökkentsük a káros kibocsátásunkat?

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Másfél hónap múlva kifogyhat a vízből Isztambul - súlyos szárazsággal küzdenek a török nagyvárosok

A főváros Ankarában sem sokkal jobb a helyzet, ott már csak alig több mint 100 napra elegendő vízkészlet áll rendelkezésre.
Címkép (illusztráció): sulox32 képe a Pixabay-en - szmo.hu
2021. január 14.

hirdetés

Súlyos szárazság van Törökország több nagyvárosában is, Isztambulban annyira komoly a helyzet, hogy 45 napon belül teljesen kimerülhet a vízkészlet - írja a Guardian.

Az ország a kevés csapadék miatt az évtized egyik legsúlyosabb aszályával küzd,

de már 1980 óta számos száraz időszak sújtotta a népességnövekedés, az iparosodás, a városok terjeszkedése és a klímaváltozás együttes hatása miatt. Jelenleg csak évi 1346 köbméter/fő vízkészlettel rendelkezik, ennek ellenére a kormány nem a vízigény biztosítására fókuszál, hanem gátépítéssel igyekszik a vízkészletet bővíteni egy isztambuli vízgazdálkodási szakértő szerint.

"Már évtizedek óta vannak figyelmeztető jelek, de eddig nem sok mindent tettek a veszély elkerülése érdekében"

- mondta Dr. Akgün İlhan.

Mivel 2020 második felében nagyon kevés csapadék esett az országban, a legnagyobb városokban már kongatják a vészharangot a szárazság miatt.

Ankara polgármestere korábban azt mondta, hogy a fővárosnak már csak 110 napra elegendő vízkészlete van a gátaknál és a tározókban. Isztambulban még rosszabb a helyzet, ahol már kritikus szintre apadt a tartalék, ami csak alig másfél hónapra elég.

De İzmir és Bursa is komoly vízhiánnyal küzd: előbbi városban 36, utóbbiban pedig csak 24 százaléknyi víz van a duzzasztógátakon. Izmirben a hatóságok most új fúrólyukak kiásásával, a szennyvíz újrahasznosításával és az elöregedett csövek megjavításával igyekeznek minimalizálni a vízveszteséget.

hirdetés

Törökországnak azonban most minél hamarabb minél több esőzésre lenne égető szüksége, hogy a következő időszakban ne víztartályokból kelljen adagolni a vizet a városok lakosságának. De az országnak is tennie kell azért, hogy minél több víztartaléka legyen, különösen az ilyen ínséges időszakokban.

"Törökországnak megvannak a gazdasági és technológiai eszközök a vízellátási rendszer hibáinak kiküszöbölésére, csak a politikai akarat hiányzik ahhoz, hogy ez meg is valósulhasson"

- véli Dr. İlhan.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

„Szabaduljunk meg a tehenektől!” - teljesen megszüntetné az állatok kizsákmányolását a növényi húspótlót gyártó cég

Patrick Brown szerint az ipari állattenyésztés a legpusztítóbb iparág, amellyel végleg le kellene számolni a világnak, ha nem akarjuk elveszíteni a Föld biológiai sokféleségét.
Címkép (illusztráció): Pascvii/Pixabay - szmo.hu
2021. január 09.

hirdetés

A klasszikus értelemben vett húsevés ideje lejárt, végleg le kell számolni a kereskedelmi célú állattenyésztéssel, vadászattal és halászattal Patrick Brown szerint - írja a Guardian.

Brown az Impossible Foods nevű amerikai cég ügyvezető igazgatója, amely növényekből készült hús gyártásával foglalkozik. Azt ígéri, hogy tudósok és élelmiszeripari technikusok segítségével olyan növényi alapú termékeket állítanak majd elő, amelyek minden állati eredetű ételt helyettesíteni fognak a világ minden táján.

"Meg akarom szüntetni az ipari állattenyésztést. Ez ennyire egyszerű. Nem azért célom ez, mert elítélem azokat az embereket, akik ebben dolgoznak, hanem azért, mert ez a Föld legpusztítóbb iparága"

- jelentette ki Brown.

A vállalkozó, aki korábban a Stanford Egyetem biokémikus professzora volt, 2011-ben alapította az Impossible Foods-ot, amelynek legfőbb terméke az Impossible Burger nevű növényi alapú hamburgerhús, amit már több ezer étteremben lehet kapni az Egyesült Államokban, Hongkongban és Szingapúrban, köztük kb. 7000 Burger Kingben. Tavaly már az Impossible Pork névre keresztelt sertéshúspótló és az Impossible Sausage növényi kolbász is bekerült a kínálatba, de már dolgoznak a tej és a hal pótlására szolgáló termékeiken is.

A "műhús" nem olcsó: az 5 kg-s Impossible Burger (amely egy családi csomagnak felel meg) kb. 65 dollárba kerül az Egyesült Államokban, ami forintban számolva 19 ezer forintra jön ki. A cég azonban szeretné csökkenteni az előállítási költségeket, hogy olcsóbban tudják kínálni termékeiket, és ezáltal vonzóbbak legyenek a hús helyettesítésére szolgáló készítmények a vásárlók szemében.

hirdetés

Az ügyvezető igazgató tisztában van vele, hogy sokak számára elrettentő a cég hitvallása, de ő azt állítja, ez egy merész, de mégis reális stratégia egy élelmiszeripari cégtől a klímaváltozás elleni küzdelem sikerességéhez és a biológiai sokféleség globális összeomlásának elkerüléséhez. Brown úgy véli, az erdőirtás, az antibiotikum-rezisztencia és a túlzott halászat is visszafordítható egyes esetekben, illetve abban is bízik, hogy úgy is lehet élni, hogy nem húst eszünk hússal.

Annak ellenére, hogy a növényi alapú étkezés hasznosságát a környezetvédelemben már sok tanulmány hangsúlyozta, úgy tűnik, a társadalom még nincs felkészülve arra, hogy teljesen lemondjon a húsról.

Egy tavaly januárban készült felmérés szerint az amerikai felnőttek több mint kétharmada vallotta magát húsevőnek, és sokkal ízletesebbnek tartják a marhahúsból készült hamburgerhúst, mint a növényi alapú megfelelőjét.

Pedig a tudósok szerint jobb lenne minél előbb átállni a főleg növényi alapú étkezésre, mert az előrejelzések szerint az évszázad közepére több millió hektárnyi ökoszisztéma tűnik el a Földről, amelyek többek közt a mezőgazdaság és az állati takarmány jövőbeni igényeinek kielégítéséhez nélkülözhetetlenek. Ráadásul egy 2018-as felmérés szerint a Föld madarainak 70 százalékát már a tenyésztett baromfi teszi ki, az emlősöknek pedig több mint a fele állatállomány része (főleg szarvasmarha és sertés), és csupán négy százaléka vadállat.

Brown szerint az állatok élelmiszeriparban való felhasználása az oka annak, hogy a vadon élő állatok populációi folyamatosan csökkennek. Éppen ezért kell szerinte véget vetni a hagyományos értelemben vett állattenyésztésnek, amelynek "lejárt az ideje".

"Csak tehenekből tízszer több van, mint a szárazföldön élő gerinces vadállatokból. Szó szerint tehenekre cseréltük le a biológiai sokféleséget. Szabaduljunk meg végre a tehenektől és engedjük, hogy a természet újjáépítse magát"

- véli a cégvezető.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Bionikus kézzel élhet tovább a skót nő, aki kis híján meghalt vérmérgezésben, miután elvágta a kezét

Az 57 éves asszony kapta meg elsőként a „Michelangelo keze” névre keresztelt protézist az Egyesült Királyságban.
Fotó: Northfoto - NHS Greater Glasgow and Clyde/SWNS.COM - szmo.hu
2021. január 09.

hirdetés

Egy skót nő kapta meg elsőként a "Michelangelo kezének" hívott bionikus kart az Egyesült Királyságban a brit egészségügyi szolgálat (NHS) páciensei közül - számolt be róla a Daily Record.

Marguerite Henderson 2018-ban veszítette el a bal alkarjának alsó felét és mindkét lábát vérmérgezés miatt, miután elvágta a kezét. Életveszélyes állapotban, kómában feküdt a kórházban, így az orvosok azt látták a legjobb megoldásnak, ha amputálják az említett testrészeit. Az 57 éves nő ennek köszönhetően meggyógyult, de kerekesszékbe kényszerült, ráadásul a bal kezét sem tudta már használni, ami igencsak megnehezítette a mindennapjait, főleg mivel varrónőként dolgozott.

Az asszonynak felajánlották a lehetőséget, hogy megkaphatja az Ottobock cég "Michelangelo keze" névre keresztelt bionikus karját, ő pedig élt a lehetőséggel. Ez egy rendkívül érzékeny protézis, amely a nő alkarjában lévő izmok és a beépített szenzorok segítségével működteti a kézfejet és az ujjakat különböző tevékenységekre.

Marguerite tavaly részt vett a műkéz tesztelésében egy glasgow-i rehabilitációs központban, majd decemberben véglegesen a karjára illesztették, amivel nagy álma vált valóra.

hirdetés
"Még csak pár hete van rajtam, de már most rengeteget segített abban, hogy önállóbb legyek. Olyan egyszerű dolgokra gondolok, mint például az, hogy egyedül el tudom készíteni az ételemet, olyanokat ehetek, amiket eddig nem tudtam, és már nem érzem magam kényelmetlenül, ha étteremben eszek. Alig várom, hogy két kézzel ehessek egy hamburgert. De tudok már telefonon és számítógépen írni, telefonálni, varrni, frizurát készíteni, és még sok mást"

- mesélte a nagymama, aki azt is mondta, a brit egészségügyi szolgálatnak köszönheti az életét, és mindennap hálás azért, hogy "új kezet" kapott.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

A mesterséges intelligencia a tudomány legbonyolultabb kérdéseire is választ adhat – jósolja a DeepMind vezére

Demis Hassabis cége most épp a biológiában hozhat forradalmat, de nagy terveik vannak a klímavédelem területén is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. január 09.

hirdetés

Világra szóló hír járta be a világot 2016-ban. Egy AlphaGo nevű mesterséges intelligencia öt játszmában tönkreverte a Go játék egyik legnagyobb bajnokát, a dél-koreai Li Szedolt.

Ez az összecsapás világhírűvé tette a brit DeepMind nevű céget, és fordulópontot jelentett az MI-kutatásban és fejlesztésben.

Bár 1997-ben az IBM Deep Blue-ja legyőzte az akkor 12 éve világbajnok Garri Kaszparovot, a Go-t a szakemberek sokáig túlságosan bonyolultnak tartották egy mesterséges intelligencia számára, mivel a lépések variációs lehetőségei sokkal nagyobbak. Ezt a kihívást oldotta meg a 2010-ben létrehozott, majd a Google által 2014-ben megvásárolt DeepMind.

Az ázsiai mester először azt hitte, hogy könnyen nyerhet az AlphaGo ellen, mondván, az csak egy gép. Végül azonban 4-1-es kiütést szenvedett el, és három év múlva visszavonult, mert úgy érezte: képtelen a mesterséges intelligenciával versenyezni.

A DeepMind sikere azóta is töretlen. AlphaZero nevű programjuk néhány órányi tanulás után a sakk, a go és a sógi játékosokat is legyőzte, méghozzá úgy, hogy a játékszabályon kívül semmit sem tápláltak bele előre.

Az AlphaStar pedig a legmagasabb, grandmaster fokozatot érte el a StarCraft II nevű valós idejű stratégiai játékban. Ez azt jelenti, hogy képessé vált az emberi játékosok 99,8 százalékát legyőzni.

hirdetés
„A DeepMind ma már arra használja a mesterséges intelligenciát, hogy a tudományos világot legjobban foglalkoztató problémákra találjon megoldást"

- mondta Demis Hassabis, a cég vezérigazgatója a New Scientist-nek.

Tavaly novemberben jelentették be, hogy új mesterséges intelligenciájuk, az AlphaFold megoldotta a biológia egyik legnagyobb kihívását.

A tudósok régóta tudják, hogy az élet építőelemeit jelentő fehérjék felelnek a sejten belüli történések legnagyobb részéért. Már több mint 200 millió fehérjét azonosítottak, de alig 100 ezernek ismerik a struktúráját. Márpedig a fehérjék funkcióját a szerkezetük határozza meg. Vagyis ha ezt sikerülne feltérképezni, az is kiderülhetne, pontosan mit és hogyan csinálnak.

A proteinolimpiának is nevezett CASP verseny az AlphaFold az esetek kétharmadában képes volt az aminosav-szekvenciákból előre jelezni a fehérjék rendkívül bonyolult szerkezetét.

Ez forradalmat hozhat a biológiában. Gyorsabban fény derülhet az emberi élet működésének bizonyos titkaira, jobban meg lehet érteni egyes betegségeket, és felgyorsulhatnak a gyógyszerkutatások is.

Az sem mellékes, hogy így meg lehet spórolni az ember által végzett, drága és időigényes laboratóriumi kísérletek akár kétharmadát is.

Hassabis szerint ráadásul mindez csak a kezdet.

„Az a célunk, hogy alapjaiban értsük meg az intelligenciát és mesterségesen alkossuk újra, majd tegyük olyan eszközzé, amely segít megérteni a világot és pozitív hatást gyakorolni rá”

– mondja.

Videó: Egy tudományos áttörés története

Hassabis az interjúban beszélt egy másik izgalmas kutatási területről is, méghozzá arról, hogy a mesterséges intelligencia képes lehet-e utánozni az emberi figyelem és az epizodikus memória működését.

A kutató az agykéreg és a hippokampusz funkciójának összevetésével magyarázta a kétféle emlékezetet: az agykéreg lassan tanul, sok példára van szüksége, de az ott elraktározott tudás stabil és lehet rá építeni. Ezzel szemben a hippokampusz a rövidtávú memória otthona, amely gyorsan tanul, de gyorsan is felejt. Tehát mindkettő nélkülözhetetlen, és kell, hogy működjön közöttük egyfajta transzfer-funkció. Kérdés, hogy ezt hogyan tudják leképezni.

Ami a mesterséges intelligencia jelenlegi fejlettségét illeti, Hassabis szerint valahol félúton vagyunk a robotporszívó és az emberi intelligencia között.

Két felfogás áll szembe egymással: az egyik azt állítja hogy a mélytanulás, a megerősített tanulás zsákutca, előbb-utóbb falnak ütközünk; a másik viszont azt hirdeti, hogy már minden rendelkezésünkre áll a végcélhoz, már csak mennyiségi növekedésre van szükség a számítógépek és az adatok terén, és eljuthatunk az emberi szintű általános MI-hoz.

A DeepMind főnöke szerint egyik tábornak sincsen igaza. Ő azt vallja, hogy az eddigi eredmények nagyon hasznosak, de még át kell ugraniuk néhány akadályt.

Hassabis szerint az általuk kifejlesztett mesterséges intelligencia a koronavírus-kutatásokban még nem tudott komoly szerepet játszani, de ha néhány év múlva jönne egy újabb járvány, ez valószínűleg másképpen lenne.

A pandémia kezdetekor ugyanis kínai kutatók azonosították a vírusfehérje genetikai szekvenciáit, néhány protein struktúráját is meg tudták laboratóriumi úton határozni, de egy további tucatnyiét nem. Akkor már létezett az AlphaFold, de még nem tesztelték éles helyzetben. „Azt gondoltunk: nem ülhetünk valamin, ami hasznos lehet a tudományos közösség számára, így közzétettük a még tanulmányozás alatt lévő fehérjék modelljeit” – magyarázta az alapító.

Ezzel szemben máris jelentős sikert ért el a DeepMind a globális felmelegedés elleni küzdelemben. A Google hűtőrendszereinek optimalizálásával például megtakarították a szerverparkjaikban felhasznált elektromos áram 30%-át. Hassabis szerint a jövőben ezeket a fogyasztás-optimalizáló rendszereket mindenféle épületeknél alkalmazni lehetne, akár egy egész ország elektromos hálózatánál is.

Azt sem tartja kizártnak, hogy a jövőben a mesterséges intelligencia segítségével olyan fehérjéket állíthatnak elő, amelyek lebontják a műanyag-hulladékot, vagy amelyek megújuló bio-fűtőanyagként szolgálhatnak.

Demis Hassabisnak meggyőződése, hogy a következő 10 évben a mesterséges intelligencia óriási áttöréseket fog hozni a tudományban, az iparban, a szolgáltatásokban, az egészségügyben, és akár az atomenergia előállításában is.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: