hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Egyre gyakoribbak és pusztítóbbak az óceáni hőhullámok

Már ma is jelentős károkat okoznak a tengeri ökoszisztémákban, tömeges állománypusztulást, elvándorlást és az egész ökológiai rendszer átrendeződését előidézve.

Link másolása

hirdetés

A globális klímaváltozás miatt nemcsak a szárazföldeken gyarapodnak a rekord magas hőmérsékletek és szokatlanul meleg időszakok, de ugyanez megfigyelhető az óceánokban is. Mára a nagy intenzitású tengeri hőhullámok gyakorisága 20-szorosára nőtt az iparosodás előtti időkhöz képest, amihez az ember okozta éghajlatváltozás jelentős mértékben hozzájárult. Modellszámítások szerint egy 3 °C-kal melegebb Földön 1-10 évente többször lehetnek olyan nagy tengeri hőhullámok, amelyek korábban jellemzően több száz vagy ezer évente csak egyszer fordultak elő. Ezek az események már ma is jelentős károkat okoznak a tengeri ökoszisztémákban, tömeges állománypusztulást, elvándorlást és az egész ökológiai rendszer átrendeződését előidézve. A halállomány megtizedelődése és a fajok elterjedési területének eltolódása – túlhalászattal és szennyezéssel kombinálva – az élelmiszerbiztonságot is fenyegeti - olvasható a Másfélfok cikkében.

A globális felmelegedés hatására az óceánok is gyorsuló ütemben melegednek, ugyanis a légköri többlet hő oroszlánrészét elnyelik. Az általánosan megfigyelhető melegedő tendencia mellett azonban – úgy, mint a légkörben – a szélsőségesen meleg időszakok, az ún. tengeri hőhullámok is egyre gyarapodnak: 1925 és 2016 között a tengeri hőhullámos napok évi száma világszerte 54%-kal nőtt, 1982 óta pedig megduplázódott az események gyakorisága. A tengeri hőhullámok – a légköri párjukhoz hasonlóan – szokatlanul magas vízfelszíni hőmérsékleteket jelentenek egy adott régióban.

Az elmúlt évek egyik legjelentősebb hőhulláma „Blob” (azaz „Folt”) néven híresült el, utalva a tengerfelszín-hőmérséklet-térképeken határozottan kirajzolódó meleg foltra a Csendes-óceán északkeleti térségében 2013 és 2015 között. Az átlagosnál melegebb vízben mérgező algavirágzás alakult ki, aminek hatására több kereskedelmi szempontból fontos halászterületet le kellett zárni. A táplálék csökkenésével a helyi lazac populációk drámaian visszaestek, és tömegével pusztultak el a tengeri madarak és fókák. Számos faj (pl. tonhal, tintahal, krill) elterjedési területe nagymértékben északabbra tolódott.

A Csendes-óceán északkeleti térségében 2013 és 2015 között uralkodó nagy tengeri hőhullám, a „Blob” intenzitása 2015 júliusában (Forrás:NASA Earth Observatory, az ábrákat Jesse Allen készítette)

Tetten ért klímaváltozás

A Blob-hoz hasonló – valamivel kisebb skálájú, de lokálisan igen pusztító – nagy tengeri hőhullámok a többi óceáni medencében is előfordultak az elmúlt évtizedben, így felmerült a kérdés: vajon milyen mértékben tulajdonítható ez a klímaváltozás hatásának?

hirdetés

Az ezzel foglalkozó, a Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a műholdas tengerfelszín-hőmérséklet mérések kezdete óta (1981) több mint 30 000 hőhullám fordult elő, és ezek közül a 300 legnagyobb esemény átlagosan 1,5 millió km2-t érintett, 40 napig tartott és a hőmérsékleti csúcs idején 5 °C-kal volt magasabb a vízfelszín hőmérséklete a megszokottnál (de volt olyan eset is, ahol 16 °C-kal volt magasabb!). Azt is kimutatták, hogy

a nagy tengeri hőhullámok gyakorisága, intenzitása és hossza megnövekedett az utóbbi négy évtizedben az összes óceáni medencében.

A kutatók az elmúlt évtized hét nagy hatású és jól dokumentált tengeri hőhullámának – köztük a Blob – előfordulási valószínűségét vizsgálták meg, hogy kiderítsék, azok kialakulásában mekkora szerepet játszott a klímaváltozás. Az iparosodás előtti időkben ezek a nagy intenzitású események rendkívül ritkák voltak, az észak-atlanti térségben több 100 – több 1000 évente egyszer fordultak elő, míg mindenhol máshol 10 000 évnél is ritkábban. Ehhez viszonyítva

a hét közül öt esemény annyira intenzív volt, hogy nagyon valószínűtlen, hogy az éghajlatváltozás nélkül ilyen magas hőmérsékleteket tudtak volna produkálni.

Kivétel a 2011-es nyugat-ausztráliai nagy tengeri hőhullám, amit nem lehetett egyértelműen összekapcsolni a klímaváltozással, és a 2016-os déli-óceáni, amelynek előfordulási valószínűsége nem változott. Összességében

a nagy intenzitású események előfordulási valószínűsége 20-szorosára növekedett az ember okozta éghajlatváltozás hatására.
A tűzhelyen felejtett lábos víz

Számos tanulmány figyelmeztet, hogy az emelkedő üvegházgáz-kibocsátások miatt a jövőben várhatóan folytatódni fognak a már észlelt változások, sőt rosszabbodik a helyzet: az egyre erősödő klímaváltozás egyre gyakoribb, intenzívebb és hosszabb tengeri hőhullámokat fog eredményezni. A Science tanulmány szerzői azt is kiszámolták, hogy bizonyos mértékű globális felmelegedés esetén miként változik a vizsgált hét nagy tengeri hőhullám visszatérési ideje, vagyis milyen időközönként számíthatunk hasonló eseményekre. Eredményeik szerint

1,5 °C-os globális felmelegedés esetén a nagy tengeri hőhullámok visszatérési ideje várhatóan 10-100 évre csökken, 3 °C-os felmelegedés esetén pedig akár 1-10 évente megismétlődhetnek ezek az események.

Kivétel ezalól a már említett nyugat-ausztráliai és a déli-óceáni nagy tengeri hőhullám, amelyeknél valamivel magasabb a visszatérési időszak.

A bolygó bizonyos területein még drámaibb képre számíthatunk: egy 3 °C-kal melegebb Földön a Csendes-óceán északkeleti része, az Atlanti-óceán délnyugati része és az Indo-Ausztrál-medence vízfelszín hőmérséklete gyakorlatilag egész évben meghaladhatja a tengeri hőhullám definiálásakor használt küszöbértéket, ami azt jelenti, hogy ezek a térségek lényegében folyamatos, szélsőséges hőhullámos állapotba kerülhetnek.

A jelenlegi kibocsátási trendek mentén haladva még ebben a században elérhetjük a 3 °C-os globális hőmérséklet emelkedést, aminek hatására az óceán nagy részén állandósulhat a hőhullámos állapot, ami katasztrofális hatással lehet az ökológiai rendszerekre.

A tengeri hőhullámok előfordulási valószínűségének növekedése a század végére optimista (bal) és pesszimista (jobb) éghajlatváltozási forgatókönyvek szerint (a jelenlegi kibocsátási trendek szerint az utóbbi mentén haladunk) az iparosodás előtti időkhöz képest (Forrás: IPCC Külön Jelentés – Óceánok és krioszféra; fordítás: a szerző)

Tömeges pusztulás, elvándorlás, az ökoszisztémák széthullása

A tengeri hőhullámok már ma is jelentős károkat okoznak az ökoszisztémákban, szerte a világban a növény- és állatvilág tömeges pusztulását, az érzékenyebb fajok lokális kihalását, a fajok elterjedési területének szűkülését és eltolódását, s így az ökológiai rendszer funkcióinak sérülését, átrendeződését idézik elő.

A Nature Climate Change-ben megjelent tanulmány szerint azok a térségek kifejezetten sérülékenyek a szélsőséges hőmérsékletekkel szemben, ahol a fajok nagy hányada a hőmérsékleti tolerancia küszöbének felső határán van. Ilyen hely például a Csendes-óceán délnyugati szegmense és az Atlanti-óceán középnyugati része. Emellett azok a térségek is fokozott veszélynek vannak kitéve, ahol az éghajlati hatások mellett egyéb emberi tényezők – elsősorban a túlhalászat és szennyezés – is nyomást gyakorolnak az ökológiai rendszerekre. Ilyen terület az Atlanti-óceán középső és északkeleti része, valamint a Csendes-óceán északnyugati része.

A tanulmány szerint a helyhez kötött életmódot folytató élőlényeket (pl. korallok, egyéb gerinctelen fajok, növények) és a madarakat érintik a leghátrányosabban a tengeri hőhullámok.

A fajok hőtoleranciáját meghaladó hőmérsékletek a tengeri fű és moszat széleskörű pusztulását és a korallok kifehéredését eredményezik. Ezen kulcsfajok állományainak sérülése az egész ökoszisztémára negatív hatással van, szélsőséges esetben annak összeomlásához vezethet. A madarakat közvetetten befolyásolja a tenger hőmérséklete: ha elpusztul vagy elvándorol táplálékuk, éhen halnak.

A helyhez kötött fajok általában sérülékenyebbek, mint a mobilis és plankton fajok, valószínűleg azért, mert a mobilis fajoknak általában magasabb a hőtűrése, mint a kevésbé aktív vagy helyhez kötött élőlényeknek, valamint a mozgékonyabb fajok gyorsabban képesek helyet változtatni egy-egy esemény idején. Megfigyelték, hogy a már évtizedek óta melegedő óceánban a nagy hőhullámok tömeges vándorlást indítottak el, bizonyos fajok elterjedési tartományát több mint 100 km-rel eltolva a sarkvidéki hűvösebb vizek irányába.

Ahogy a madarak példáján láthattuk, ha az óceáni élővilág sérül, annak hatása tovagyűrűzik a táplálékláncon keresztül – és végül eljut az emberhez is.

A halállomány megtizedelődése és a fajok elterjedési területének eltolódása – túlhalászattal és szennyezéssel kombinálva – az élelmiszerbiztonságot is fenyegeti. A maradék tengeri erőforrásért folytatott versengés pedig az ökológiai rendszer további sérülését és geopolitikai konfliktusokat vetítenek előre. Ráadásul a tengeri fű és moszat alkotta vízalatti „erdők” (és az alattuk felhalmozódott üledékek) sérülésével azok jótékony szénelnyelő szerepe is elvész, tovább erősítve a globális felmelegedést.

Az elmúlt két évtizedben tapasztalt nagyobb tengeri hőhullámok természetes és emberi rendszerekre gyakorolt hatása (Forrás: IPCC Külön Jelentés – Óceánok és krioszféra; fordítás: a szerző)

Mit lehet tenni?

Ha sikerülne a melegedés mértékét 1,5 vagy 2 °C-nál korlátozni (amit a világ országai elviekben vállaltak a Párizsi Megállapodásban), akkor a nagy tengeri hőhullámokkal sújtott területeknek még lenne némi esélye regenerálódni egy-egy esemény után, ugyanis így az intenzívebb események visszatérési ideje 5 és 20 év között alakulna. Ez még így is rendkívül káros lehet, de kevésbé rossz, mint a 3 °C-os globális melegedés esetén várható kvázi állandósuló tengeri hőhullámos állapot bizonyos térségekben.

Ahogy azonban arra az IPCC 1,5 fokról szóló tematikus jelentése rávilágított, 1,5 °C-os globális melegedés esetén a korallok akár 90%-át, míg 2 °C esetén gyakorlatilag az összes korallt végérvényesen elveszíthetjük. Ezért ahhoz, hogy minél több egészséges tengeri ökoszisztémát megőrizzünk és elkerüljük az állandósuló hőstresszt az óceáni medencékben, a globális üvegházgáz-kibocsátások azonnali és nagymértékű csökkentésére van szükség.

Ahhoz, hogy a már elkerülhetetlen tengeri hőhullámok hatását csökkentsük, a megfigyelő és korai figyelmeztető rendszerek (mint például a tengerfelszín hőmérsékletének szezonális és éves előrejelző rendszerei) fejlesztésére van szükség. Ezekre támaszkodva olyan megelőző intézkedéseket lehet kidolgozni, amelyekkel csökkenteni lehet az ökológiai rendszerekre nehezedő egyéb stressz-faktorokat. Az előrejelzések birtokában a halászati döntéshozók mérlegelhetnék, hogy mely területeken fogják vissza, illetve hagyják fel ideiglenesen a tevékenységüket.

Az előrejelzési módszerek egyelőre még gyerekcipőben járnak, ugyanis a tengeri hőhullámok kialakulási mechanizmusa még nem teljesen ismert. Kialakulásukban a lokális légkör-óceán kölcsönhatásokon túl az éghajlati rendszer nagyskálájú folyamatai, akár az egész bolygóra kiterjedő távkapcsolatai (pl. az El Niño–Déli Oszcilláció) is közrejátszanak. Ráadásul a felszín alatti dinamikáról nagyon keveset tudunk: friss mérések szerint, amit az óceán felszínén látunk, az talán csak a „jéghegy csúcsa”, ugyanis a hőhullámok akár erősebbek lehetnek a mélyebb rétegekben. Jelenleg nagyrészt statisztikai modellek segítségével végzik az elemzéseket a kutatók, de az áttörést várhatóan az egyre kifinomultabb – és mesterséges intelligenciával is felturbózott – dinamikus modellek (pl. az EU Copernicus Marine Service új projektje) hozzák majd meg.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Szenzáció: Időkristályt hozhattak létre a Google kvantumszámítógépes laborjában

A tanulmányt egyelőre még nem tudták átnézni a tudományos közösségek, így egyelőre csak feltételezhető, hogy a világon először valóban sikerült időkristályt létrehoznia az embernek.

Link másolása

hirdetés

Több tucat tudós és a Google kvantumszámítógépes laborja létrehozhatta a világ első időkristályát - írja a Next Web cikkére hivatkozva a Telex.

A kutatásról készült tanulmány egyelőre pre-print, vagyis a tudományos közösség még nem nézte át az eredményeket. Ebből adódóan egyelőre csak lehetséges, hogy a tudósoknak sikerült időkristályt gyártaniuk.

Az időkristály egy olyan kristályszerkezet, ami folyamatosan egy konfigurációból a másikba változik át anélkül, hogy energiát használna.

Ha a tanulmány minden tudományos elvárásnak megfelel majd, akkor az egy hatalmas lépés lesz a sci-fikből ismert technológiák felé, mint például a teleportálás, a térhajtómű vagy egy örökmozgó, üzemanyag nélküli generátor. Ezekhez azonban kvantumszámítógépekre van szükség, ami ugyan nagyon hasznos, de legalább annyira összetett és nehézkes technológia.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

Megmentette a Tesla automata pilótája a részeg sofőr életét, aki eszméletét vesztette a volán mögött

A fiatal férfi olyan mélyen aludt, hogy még a folyamatos dudálásra sem tért magához. Egyesek szerint a Tesla fejlett technológiája még több ilyen esethez vezethet.

Link másolása

hirdetés

Akár meg is halhatott volna a részeg férfi, aki elvesztette az eszméletét a volán mögött ülve egy Teslában Norvégiában, de szerencséjére a kocsi megmentette az életét - számolt be róla az Indy100.

Az esetről egy másik autós készített egy videót menet közben. Ezen az látszik, ahogy a kétsávos úton közlekedő Tesla Model S típusú autóban ülő fiatalember lehajtott fejjel, csukott szemmel ül a vezetőülésben.

Az elektromos, önvezető autó okosrendszere felismerte, hogy a sofőr nem reagál, ezért automata üzemmódba kapcsolt, majd egy alagútban félreállt és bekapcsolta a vészvillogót. Az ezt levideózó másik autós lelassított és dudálással próbálta felébreszteni az öntudatlanul ülő sofőrt, de nem járt sikerrel.

A helyi rendőrség később azt közölte, hogy a 24 éves férfi részeg volt, de tagadta, hogy így vezetett volna. Nyomozást indítottak az ügyben, a férfi jogosítványát pedig ideiglenesen bevonták. Az alagutat lezárták, amíg megérkezett a segítség.

A hír a Twitteren is elterjedt, a felhasználók pedig vegyesen reagáltak. A Tesla-rajongók nem győzték dicsérni az autó képességeit, mások viszont arra világítottak rá, hogy ez egy jó példa arra, hogy a fejlett technológia felelőtlenségre ösztönözheti az embereket.

hirdetés

"Az a férfi részegen aludt, mert a Tesla automata pilótája üzemmódja miatt azt gondolta, hogy oké, ha így kimegy az útra" - írta egy kommentelő.

"Úgy tűnik, ez egy olyan probléma lehet, amit az önvezető autók okoznak. Az önző részegek azt hiszik, rendben van, ha így ülnek volán mögé, mondván az autó úgyis elvezeti saját magát. Ez felelőtlen, veszélyes és félelmetes. Talán a Tesla beépíthetne egy szondát az autó elindításához" - írta le a véleményét egy másik.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Élhetetlen lesz Afrika legnépesebb városa az évszázad végére a szakértők szerint, ha minden így megy tovább

A nigériai Lagost a klímaváltozás okozta környezeti problémák sújtják: a tengerszint emelkedése, az egyre súlyosabb áradások és a parti erózió.

Link másolása

hirdetés

Nigéria lakói már hozzászoktak ahhoz, hogy évente többször is áradás sújtja hazájukat, pláne a legnagyobb várost márciustól novemberig, az esős időszakban. Idén július közepén azonban az elmúlt évek egyik legsúlyosabb árvízével kellett szembenézniük Lagosban, ami még náluk is szokatlan.

Az internetre felkerült fotókon és videókon jól látszik, hogy mennyire komoly volt a helyzet: utcákat, utakat, kerteket öntött el a víz, amely a közlekedést is megbénította.

"Amikor elindultam otthonról kocsival, még nem is tudtam, hogy ilyen sok eső esett. Nagyon erős volt a forgalom az árvíz miatt, minél messzebb mentem, annál magasabb volt a vízszint. Egyre csak emelkedett, aztán már elérte az autóm lökhárítóját is, majd elkezdett befolyni a víz"

- mesélte a CNN-nek egy helyi lakos, Eselebor Oseluonamhen.

Lagos most 24 millió embernek ad otthont, ezzel Afrika legnépesebb városának számít.

Az évszázad végére azonban élhetetlenné válhat a tudósok szerint az egyre extrémebb időjárás és a tengerszint emelkedése miatt.

Nigéria legnagyobb városa részben szárazföldön helyezkedik el, részben pedig szigetek alkotják. Lassan pusztuló tengerpartja egyre inkább sebezhetővé teszi az árvizekkel szemben. Környezetvédelmi szakértők szerint a parti erózióhoz a globális felmelegedés és a homokbányászat is nagyban hozzájárul.

hirdetés
Egy másik súlyos probléma pedig a tengerszint emelkedése, a víz ugyanis fokozatosan bekebelezi a partot.

A Victoria-sziget egyik teljesen új, part menti városát például már egy 8 kilométer hosszú betontömbökből épített fal védi majd a tengertől.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Autómentes IKEA nyílik a világon elsőként Bécs belvárosában

Csak azt lehet megvenni, ami gyalog, biciklin, vagy közlekedési eszközökön is szállítható, a vásárláshoz pedig elég egy okostelefon.
Fotó: IKEA - szmo.hu
2021. augusztus 03.


Link másolása

hirdetés
A világon elsőként Bécsben nyit olyan üzletet a svéd bútoróriás, az IKEA, amelyhez nem tartozik parkoló. Csak azt lehet megvenni, ami gyalog, biciklin, vagy közlekedési eszközökön is szállítható, a vásárláshoz pedig elég egy okostelefon.

Az autómentes bútoráruház augusztus végén nyílik meg a belvárosban.

Az automatizálás a digitalizáció és a fenntarthatóság szellemében épült Bécs legújabb IKEA-áruháza, amely idén augusztus 26-án nyit meg. A vásárláshoz már nem lesz szükség nagy bevásárlókocsikra, elegendő lesz egy okostelefon. A vásárló az IKEA-applikáció segítségével magának szkennelheti be a kívánt terméket, amit aztán rögtön ki is fizethet és mérettől függően magával vihet.

Az alagsorban található automatizált raktárban több mint 3.000 árucikk áll készen az azonnali elvitelre, a nagyobb termékeket kiszállítják, vagy egy külső átvételi ponton átvehetők. A tévhitekkel ellentétben ezekkel a lépésekkel az IKEA nem a dolgozói létszámot akarja csökkenteni: a Westbahnhof mellett található áruházban 320 embert foglalkoztatnak majd.

Az áruház tervezésekor a fenntarthatósági szempontokat helyezték előtérbe. Az épület mellett csak kerékpáros parkoló kap helyet, autóval nem lehet megállni. Ezen kívül nagy hangsúlyt fektettek a zöldítésre is: 160 óriáscserépbe ültetett fa szolgálja a homlokzatok és a tető árnyékolását, utóbbira napelemeket is telepítenek.

A látogatók maguk is élvezhetik a növények közelségét a zöld tetőteraszon. A gasztronómiai kínálatban pedig nagyobb szerep jut majd a vegetariánus fogásoknak.

Az IKEA a biztonságos vásárlás érdekében az első időszakban egy online foglalható jegyhez köti a látogatást. Jegyet 30 perces intervallumokra adnak ki, így szabályozzák a létszámot a bejáratnál.

hirdetés

Ausztria eddigi legkisebb IKEÁ-ja összesen 140 millió euróból épül. A bútoráruháznak helyet adó épületben hét emeletből ötöt a svéd bútorkereskedő foglal majd el, a felső kettőre egy főként fiataloknak és üzleti utazóknak szánt szálloda költözik. Az IKEA egyébként a pandémiás időszak ellenére is nyereséges Ausztriában. A 2019/20-as üzleti évben forgalma 5,5 százalékkal 847,3 millió euróra nőtt, amelyből 124 millió eurót az online értékesítés tett ki.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: