hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Egyre gyakoribbak és pusztítóbbak az óceáni hőhullámok

Már ma is jelentős károkat okoznak a tengeri ökoszisztémákban, tömeges állománypusztulást, elvándorlást és az egész ökológiai rendszer átrendeződését előidézve.

Link másolása

hirdetés

A globális klímaváltozás miatt nemcsak a szárazföldeken gyarapodnak a rekord magas hőmérsékletek és szokatlanul meleg időszakok, de ugyanez megfigyelhető az óceánokban is. Mára a nagy intenzitású tengeri hőhullámok gyakorisága 20-szorosára nőtt az iparosodás előtti időkhöz képest, amihez az ember okozta éghajlatváltozás jelentős mértékben hozzájárult. Modellszámítások szerint egy 3 °C-kal melegebb Földön 1-10 évente többször lehetnek olyan nagy tengeri hőhullámok, amelyek korábban jellemzően több száz vagy ezer évente csak egyszer fordultak elő. Ezek az események már ma is jelentős károkat okoznak a tengeri ökoszisztémákban, tömeges állománypusztulást, elvándorlást és az egész ökológiai rendszer átrendeződését előidézve. A halállomány megtizedelődése és a fajok elterjedési területének eltolódása – túlhalászattal és szennyezéssel kombinálva – az élelmiszerbiztonságot is fenyegeti - olvasható a Másfélfok cikkében.

A globális felmelegedés hatására az óceánok is gyorsuló ütemben melegednek, ugyanis a légköri többlet hő oroszlánrészét elnyelik. Az általánosan megfigyelhető melegedő tendencia mellett azonban – úgy, mint a légkörben – a szélsőségesen meleg időszakok, az ún. tengeri hőhullámok is egyre gyarapodnak: 1925 és 2016 között a tengeri hőhullámos napok évi száma világszerte 54%-kal nőtt, 1982 óta pedig megduplázódott az események gyakorisága. A tengeri hőhullámok – a légköri párjukhoz hasonlóan – szokatlanul magas vízfelszíni hőmérsékleteket jelentenek egy adott régióban.

Az elmúlt évek egyik legjelentősebb hőhulláma „Blob” (azaz „Folt”) néven híresült el, utalva a tengerfelszín-hőmérséklet-térképeken határozottan kirajzolódó meleg foltra a Csendes-óceán északkeleti térségében 2013 és 2015 között. Az átlagosnál melegebb vízben mérgező algavirágzás alakult ki, aminek hatására több kereskedelmi szempontból fontos halászterületet le kellett zárni. A táplálék csökkenésével a helyi lazac populációk drámaian visszaestek, és tömegével pusztultak el a tengeri madarak és fókák. Számos faj (pl. tonhal, tintahal, krill) elterjedési területe nagymértékben északabbra tolódott.

A Csendes-óceán északkeleti térségében 2013 és 2015 között uralkodó nagy tengeri hőhullám, a „Blob” intenzitása 2015 júliusában (Forrás:NASA Earth Observatory, az ábrákat Jesse Allen készítette)

Tetten ért klímaváltozás

A Blob-hoz hasonló – valamivel kisebb skálájú, de lokálisan igen pusztító – nagy tengeri hőhullámok a többi óceáni medencében is előfordultak az elmúlt évtizedben, így felmerült a kérdés: vajon milyen mértékben tulajdonítható ez a klímaváltozás hatásának?

hirdetés

Az ezzel foglalkozó, a Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a műholdas tengerfelszín-hőmérséklet mérések kezdete óta (1981) több mint 30 000 hőhullám fordult elő, és ezek közül a 300 legnagyobb esemény átlagosan 1,5 millió km2-t érintett, 40 napig tartott és a hőmérsékleti csúcs idején 5 °C-kal volt magasabb a vízfelszín hőmérséklete a megszokottnál (de volt olyan eset is, ahol 16 °C-kal volt magasabb!). Azt is kimutatták, hogy

a nagy tengeri hőhullámok gyakorisága, intenzitása és hossza megnövekedett az utóbbi négy évtizedben az összes óceáni medencében.

A kutatók az elmúlt évtized hét nagy hatású és jól dokumentált tengeri hőhullámának – köztük a Blob – előfordulási valószínűségét vizsgálták meg, hogy kiderítsék, azok kialakulásában mekkora szerepet játszott a klímaváltozás. Az iparosodás előtti időkben ezek a nagy intenzitású események rendkívül ritkák voltak, az észak-atlanti térségben több 100 – több 1000 évente egyszer fordultak elő, míg mindenhol máshol 10 000 évnél is ritkábban. Ehhez viszonyítva

a hét közül öt esemény annyira intenzív volt, hogy nagyon valószínűtlen, hogy az éghajlatváltozás nélkül ilyen magas hőmérsékleteket tudtak volna produkálni.

Kivétel a 2011-es nyugat-ausztráliai nagy tengeri hőhullám, amit nem lehetett egyértelműen összekapcsolni a klímaváltozással, és a 2016-os déli-óceáni, amelynek előfordulási valószínűsége nem változott. Összességében

a nagy intenzitású események előfordulási valószínűsége 20-szorosára növekedett az ember okozta éghajlatváltozás hatására.
A tűzhelyen felejtett lábos víz

Számos tanulmány figyelmeztet, hogy az emelkedő üvegházgáz-kibocsátások miatt a jövőben várhatóan folytatódni fognak a már észlelt változások, sőt rosszabbodik a helyzet: az egyre erősödő klímaváltozás egyre gyakoribb, intenzívebb és hosszabb tengeri hőhullámokat fog eredményezni. A Science tanulmány szerzői azt is kiszámolták, hogy bizonyos mértékű globális felmelegedés esetén miként változik a vizsgált hét nagy tengeri hőhullám visszatérési ideje, vagyis milyen időközönként számíthatunk hasonló eseményekre. Eredményeik szerint

1,5 °C-os globális felmelegedés esetén a nagy tengeri hőhullámok visszatérési ideje várhatóan 10-100 évre csökken, 3 °C-os felmelegedés esetén pedig akár 1-10 évente megismétlődhetnek ezek az események.

Kivétel ezalól a már említett nyugat-ausztráliai és a déli-óceáni nagy tengeri hőhullám, amelyeknél valamivel magasabb a visszatérési időszak.

A bolygó bizonyos területein még drámaibb képre számíthatunk: egy 3 °C-kal melegebb Földön a Csendes-óceán északkeleti része, az Atlanti-óceán délnyugati része és az Indo-Ausztrál-medence vízfelszín hőmérséklete gyakorlatilag egész évben meghaladhatja a tengeri hőhullám definiálásakor használt küszöbértéket, ami azt jelenti, hogy ezek a térségek lényegében folyamatos, szélsőséges hőhullámos állapotba kerülhetnek.

A jelenlegi kibocsátási trendek mentén haladva még ebben a században elérhetjük a 3 °C-os globális hőmérséklet emelkedést, aminek hatására az óceán nagy részén állandósulhat a hőhullámos állapot, ami katasztrofális hatással lehet az ökológiai rendszerekre.

A tengeri hőhullámok előfordulási valószínűségének növekedése a század végére optimista (bal) és pesszimista (jobb) éghajlatváltozási forgatókönyvek szerint (a jelenlegi kibocsátási trendek szerint az utóbbi mentén haladunk) az iparosodás előtti időkhöz képest (Forrás: IPCC Külön Jelentés – Óceánok és krioszféra; fordítás: a szerző)

Tömeges pusztulás, elvándorlás, az ökoszisztémák széthullása

A tengeri hőhullámok már ma is jelentős károkat okoznak az ökoszisztémákban, szerte a világban a növény- és állatvilág tömeges pusztulását, az érzékenyebb fajok lokális kihalását, a fajok elterjedési területének szűkülését és eltolódását, s így az ökológiai rendszer funkcióinak sérülését, átrendeződését idézik elő.

A Nature Climate Change-ben megjelent tanulmány szerint azok a térségek kifejezetten sérülékenyek a szélsőséges hőmérsékletekkel szemben, ahol a fajok nagy hányada a hőmérsékleti tolerancia küszöbének felső határán van. Ilyen hely például a Csendes-óceán délnyugati szegmense és az Atlanti-óceán középnyugati része. Emellett azok a térségek is fokozott veszélynek vannak kitéve, ahol az éghajlati hatások mellett egyéb emberi tényezők – elsősorban a túlhalászat és szennyezés – is nyomást gyakorolnak az ökológiai rendszerekre. Ilyen terület az Atlanti-óceán középső és északkeleti része, valamint a Csendes-óceán északnyugati része.

A tanulmány szerint a helyhez kötött életmódot folytató élőlényeket (pl. korallok, egyéb gerinctelen fajok, növények) és a madarakat érintik a leghátrányosabban a tengeri hőhullámok.

A fajok hőtoleranciáját meghaladó hőmérsékletek a tengeri fű és moszat széleskörű pusztulását és a korallok kifehéredését eredményezik. Ezen kulcsfajok állományainak sérülése az egész ökoszisztémára negatív hatással van, szélsőséges esetben annak összeomlásához vezethet. A madarakat közvetetten befolyásolja a tenger hőmérséklete: ha elpusztul vagy elvándorol táplálékuk, éhen halnak.

A helyhez kötött fajok általában sérülékenyebbek, mint a mobilis és plankton fajok, valószínűleg azért, mert a mobilis fajoknak általában magasabb a hőtűrése, mint a kevésbé aktív vagy helyhez kötött élőlényeknek, valamint a mozgékonyabb fajok gyorsabban képesek helyet változtatni egy-egy esemény idején. Megfigyelték, hogy a már évtizedek óta melegedő óceánban a nagy hőhullámok tömeges vándorlást indítottak el, bizonyos fajok elterjedési tartományát több mint 100 km-rel eltolva a sarkvidéki hűvösebb vizek irányába.

Ahogy a madarak példáján láthattuk, ha az óceáni élővilág sérül, annak hatása tovagyűrűzik a táplálékláncon keresztül – és végül eljut az emberhez is.

A halállomány megtizedelődése és a fajok elterjedési területének eltolódása – túlhalászattal és szennyezéssel kombinálva – az élelmiszerbiztonságot is fenyegeti. A maradék tengeri erőforrásért folytatott versengés pedig az ökológiai rendszer további sérülését és geopolitikai konfliktusokat vetítenek előre. Ráadásul a tengeri fű és moszat alkotta vízalatti „erdők” (és az alattuk felhalmozódott üledékek) sérülésével azok jótékony szénelnyelő szerepe is elvész, tovább erősítve a globális felmelegedést.

Az elmúlt két évtizedben tapasztalt nagyobb tengeri hőhullámok természetes és emberi rendszerekre gyakorolt hatása (Forrás: IPCC Külön Jelentés – Óceánok és krioszféra; fordítás: a szerző)

Mit lehet tenni?

Ha sikerülne a melegedés mértékét 1,5 vagy 2 °C-nál korlátozni (amit a világ országai elviekben vállaltak a Párizsi Megállapodásban), akkor a nagy tengeri hőhullámokkal sújtott területeknek még lenne némi esélye regenerálódni egy-egy esemény után, ugyanis így az intenzívebb események visszatérési ideje 5 és 20 év között alakulna. Ez még így is rendkívül káros lehet, de kevésbé rossz, mint a 3 °C-os globális melegedés esetén várható kvázi állandósuló tengeri hőhullámos állapot bizonyos térségekben.

Ahogy azonban arra az IPCC 1,5 fokról szóló tematikus jelentése rávilágított, 1,5 °C-os globális melegedés esetén a korallok akár 90%-át, míg 2 °C esetén gyakorlatilag az összes korallt végérvényesen elveszíthetjük. Ezért ahhoz, hogy minél több egészséges tengeri ökoszisztémát megőrizzünk és elkerüljük az állandósuló hőstresszt az óceáni medencékben, a globális üvegházgáz-kibocsátások azonnali és nagymértékű csökkentésére van szükség.

Ahhoz, hogy a már elkerülhetetlen tengeri hőhullámok hatását csökkentsük, a megfigyelő és korai figyelmeztető rendszerek (mint például a tengerfelszín hőmérsékletének szezonális és éves előrejelző rendszerei) fejlesztésére van szükség. Ezekre támaszkodva olyan megelőző intézkedéseket lehet kidolgozni, amelyekkel csökkenteni lehet az ökológiai rendszerekre nehezedő egyéb stressz-faktorokat. Az előrejelzések birtokában a halászati döntéshozók mérlegelhetnék, hogy mely területeken fogják vissza, illetve hagyják fel ideiglenesen a tevékenységüket.

Az előrejelzési módszerek egyelőre még gyerekcipőben járnak, ugyanis a tengeri hőhullámok kialakulási mechanizmusa még nem teljesen ismert. Kialakulásukban a lokális légkör-óceán kölcsönhatásokon túl az éghajlati rendszer nagyskálájú folyamatai, akár az egész bolygóra kiterjedő távkapcsolatai (pl. az El Niño–Déli Oszcilláció) is közrejátszanak. Ráadásul a felszín alatti dinamikáról nagyon keveset tudunk: friss mérések szerint, amit az óceán felszínén látunk, az talán csak a „jéghegy csúcsa”, ugyanis a hőhullámok akár erősebbek lehetnek a mélyebb rétegekben. Jelenleg nagyrészt statisztikai modellek segítségével végzik az elemzéseket a kutatók, de az áttörést várhatóan az egyre kifinomultabb – és mesterséges intelligenciával is felturbózott – dinamikus modellek (pl. az EU Copernicus Marine Service új projektje) hozzák majd meg.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Mesterséges intelligencia által vezetett vadászgép győzte le Kína egyik legjobb pilótáját

A gépi tanuláson alapuló technológia szitává lőtte az ünnepelt bajnok repülőjét - szerencsére egyelőre csak a szimulátorban.

Link másolása

hirdetés

Kína egyik legjobb pilótáját győzte le egy olyan vadászgép, amelyet mesterséges intelligencia vezetett - írja a kínai állami médiához tartozó Global Times.

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg légierejének újabb tesztjében két vadászgép csapott össze: az egyiket mesterséges intelligencia irányította, a másikat egy hús-vér pilóta. Ráadásul nem is akárki: Fang Guoyu, pilóta, a tesztelőcsapat vezetője, nem mellesleg légiharc-bajnok csapott össze a géppel - természetesen nem a valóságban, hanem egy élethű szimulátor segítségével.

A mesterséges intelligenciával ellátott robotpilóta hamar kilyuggatta az ellenséges pilóta repülőjét.

Fang szerint ellenfele, amely a gépi tanulás (machine learning) elvén működik, saját taktikájával győzte le őt: a harc során feltérképezte Fang taktikáját, majd ellene fordította.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

A lufi nem cuki, hanem ciki – nem a gyerek, hanem a felnőtt akarja?

A szivecskés léggömb szabadon engedése igazából gyilkos szemetelés. Lehet nélküle boldog a ballagás, születésnap, fesztivál.

Link másolása

hirdetés

Amikor középiskolai ballagáson láttam lufieregetést, mérhetetlen csalódás volt.

Azt reméltem, már rég vége a környezetszennyező és állatokat veszélyeztető szórakozásnak. Legalábbis a nagyobbaknál, hiszen ők már gondolkodnak a jövőjükről.

Kisebbeknél eddig nem jártam sikerrel, ha próbáltam a szülőket lebeszélni, hogy lufik nélkül is örülni fog a gyerek mondjuk a születésnapjának.

Eszembe jutott egy angliai strandtakarító önkéntes, akivel egy éve beszélgettem Cornwallban, Nagy-Britannia dél-nyugati csücskében. Csodás terület, a tenger és sziklák ölelésében rengeteg fa és farm. Sok az állat, a házi és a vad is. A délkeleti csúcsökből érkezve határozottan tisztának is tűnik a terület. Delia hívta fel a figyelmünket, hogy a látszat csal, van ott munka bőven 57 önkéntes csoportnak is. Nekik nemcsak azt kell összegyűjteniük, amit az emberek ott helyben eldobnak, hanem azt is, amit a tenger, szél vet partra náluk.

Ő rendszeresen szedi a szemetet a strandon és állatokat is ment – szintén önkéntesen. E kettő sokszor kapcsolódik. 2018-ban például megszámolta, hogy csak ő 238 lufit gyűjtött be.

Azt mondja, ezek nem mind helyi ünneplésekből jönnek:

hirdetés
Idefújja a szél az ország többi részéből, sőt Írországból és Európából is. Sok madárnak fulladást okoznak, sok állat megeszi, mert azt hiszi a kis darabokra, hogy élelem, mivel megemészteni nem tudják, belehalnak. Sokan úgy pusztulnak el, hogy a lufit tartó szalagba gabalyodnak bele.

Sirályt, fókát, delfint is mentenek. Ő művészként is igyekszik figyelemfelkeltő összeállításban megmutatni, mit gyűjtött be. Jár iskolákba és óvodákba is. Soha nem mondja a gyerekeknek, hogy ne csináljanak valamit, csak elmondja a saját tapasztalatait:

A gyerekek értik ezt, azonnal azt mondják, nem akarnak többet lufit, más módon fognak ünnepelni. A szülőkkel van gond, ők veszik meg újra és újra az óriás léggömb-csokrokat, hogy örüljön a gyerek.
Delia a háttérben a strandon gyűjtött lufimaradványokkal Fotó: Elek Krisztián
  • Aki színes gömböket akar látni repkedni, annak a szappanbuborékfújás lehet a legtökéletesebb megoldás.
  • Hosszabb távra a leggyakrabban a faültetést ajánlják a lufieregetés helyett. Ballagásra, születésnapra nem is kérdés, mennyivel többet ad évek múlva is, nem csak abban a pillanatban. Osztálytalálkozókon és újabb szülinapokon együtt növünk a fával együtt.
  • Ha elúsztatnánk, ami mögöttünk van, hát úsztassuk a folyóban! De csak természeteset, leginkább lehullott leveleket vagy virágot (szalag és egyéb műanyag csillogók nélkül).
  • Üzeneteket is hagyhatunk hátra egy üvegben, de nem kell víznek ereszteni, hanem eltenni és pár évente elővenni, rácsodálkozni, hogyan változik az életünk és mi az idő előrehaladtával.
Mi a baj a lufieregetéssel? Az, hogy az szemetelés.

Bár nem a földre dobják, előbb-utóbb ott köt ki, eljuthat egy erdőbe, hegyekbe vagy épp folyókba, tavakba, óceánokba. A darabjaira hullott lufi medúzára vagy tintahalra emlékeztet a vízben, pláne, ha algákkal és más kémiai illatot keltő mikrobákkal is bevonódik. Teknősök, tengeri madarak esnek áldozatul, ha lufit vadásznak le. A leálló emésztés hosszan végzi ki az állatot. Lenyelve egyébként a lufi 32-szer nagyobb eséllyel öl, mint a kemény műanyagok.

A madarakra különösen a hosszú madzagok a veszélyesek, lábra, szárnyra, csőrre gabalyodva is hosszú kínok között öli meg az állatot.

Delia sok olyan szemetet lát a tengerparton, ami évtizedek óta kering, nem ölt meg talán senkit, de csúfítja a természetet. A lufin nincsenek árulkodó jelek, így nem tudjuk, meddig keringenek félholtan újabb áldozatokat szedve, de például ez a zacskó 86-ból származik, 24 év múlva került a strandtakarítók kezébe.

A vízpartokon rengeteg állatot kínoz és öl meg a fürdőzők által kint hagyott műanyag játékok és rágcsálnivalók csomagolása is, és nem kevés bajt okoznak a halászok is, a kidobott eszközeikkel, zsinórokkal, kötelekkel.

Felelőtlen emberek miatt megszámolhatatlan állat szenved, Delia sok ilyet lát:

„Az a legborzasztóbb, hogy

amikor vittük a madarat a kórházba, rettenetesen sírt a fájdalomtól. Negyven percig hallgattuk

és persze neki ez sokkal hosszabb volt. Hiába találtuk meg és segítettünk volna, nem lehetett megmenteni.”

Ebben a galériában lehet látni az áldozatokat, akik mind lufitól pusztultak el.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

„Őrületes mértékben” emelkedik tavaink használati intenzitása, és ez látszik is vizeink állapotán

A partok rendezésével egyfolytában csökken a tavak természetes szűrőzónája, de a horgászati igények miatt betelepített halfajok sem tesznek jót - mondja az Ökológiai Kutatóközpont szakembere.

Link másolása

hirdetés

A Nature nemrég számolt be egy tanulmányról, amely szerint az elmúlt évtizedekben csökkent a tavak oxigénszintje. A kutatók több mint 45 ezer oxigén- és hőmérsékleti mérési adatot elemeztek, amelyet 393 mérsékelt égövi tóból gyűjtöttek be. A vizsgálat szerint 1980 óta jelentős vízhőmérséklet-emelkedést illetve ezzel párhuzamosan az oldott oxigén csökkenését mutatták ki.

Az oldott oxigén megfelelő koncetrációja a vízben azért fontos, mert az ott élő élőlények többsége aerob szervezet, tehát oxigénre van szüksége a létezéshez, ugyanúgy, mint az embereknek, vagy bármelyik szárazföldi élőlénynek. Az oxigént a vízben alapvetően az algák és az edényes növények termelik nappal fotoszintézis révén, majd ezt a többi élőlény használja el a légzése során. Viszont a gázok oldhatósága a víz hőmérsékletével változik.

Minél melegebb a víz, annál kevesebb oxigént képes magában tárolni, így tavaink legnagyobb ellensége a globális felmelegedés.

A tanulmány során mély, hőmérsékleti rétegzettséggel rendelkező tavakat vizsgáltak, és az 1980-as évektől elemezték az adatokat. Hazánkban azonban a bányatavakat kivéve a sekély tavak vannak többségben.

"Magyarországon a hetvenes években kezdődött el néhány jelentősebb tavon és folyóvizen a monitoring, 2000-től kezdve pedig minden folyóvizet és 50 hektárnál nagyobb állóvizet rendszeresen vizsgálnak. Csak tavakból körülbelül 200-nak az állapotát figyeljük folyamatosan." - mondta a Szeretlek Magyarországnak Lukács Balázs, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

"Biológiai mintavételek történnek, de emellett mérnek számtalan fizikai és kémiai paramétert is, amelyek között ott van az oxigéntartalom is. Viszont a magyarországi vizek döntő többsége sekély tónak minősül, tehát nem olyan mély tavak, amikben kialakulna hőmérsékleti rétegzettség, mint amiket a tanulmány szerzői vizsgáltak. A sekély tavaknál - mint amilyen a Balaton vagy a Tisza-tó is, - csak szélcsendes időben alakulhat ki ez az állapot, és csak rövid időre."

hirdetés

Legnagyobb tavunknál, a Balatonnál egy állandó észak-északnyugati szélnyírásnak köszönhetően szinte mindig fúj a szél, amely folyamatosan felkeveri a rétegeket. Ráadásul a nyári felmelegedések alkalmával a felső, kisebb sűrűségű vízrétegbe a hullámzás során is belekeveredik az oxigén, javítva ezzel a tó vizének oxigénellátását.

Azokban a sekély vizű tavainkban, amelyekben a túlhasználat miatt jelentős mértékű eutrofizálódás van, jellemzően augusztus elején mégis előfordul olyan mértékű oxigénszint-csökkenés, ami drasztikus halpusztuláshoz vezet.

"Az oxigénszint csökkenés azért veszélyes, mert ha a tavakból eltűnik az élővilág, akkor elposványosodik a víz. Ezáltal nem lesz alkalmas horgászatra, sportolásra, vagy fürdésre. Fontos, hogy ne egy kristálytiszta, hal nélküli vizet képzeljünk el, amikor oxigénhiányról beszélünk tavaink kapcsán. A szárazföldi lét is vízhez kötödik. A vizek a szárazföldi környezettel is összefüggenek, mert oda járnak inni a szárazföldi állatok. Egy zavaros, büdös, élhetetlen vízterületet kell magunk előtt látnunk, amikor ennek a folyamatnak a végét keressük." - mondja Lukács Balázs.

"Az eredeti cikk is megemlíti, hogy néhány esetben a tavakban a hőmérséklet emelkedés mellet kivételesen esetekben oldott oxigénszint növekedés történt. Ez azokon a helyeken jelenkezett, ahol a vízgyűjtő terület több, mint 50%-a vagy beépített, urbánus környezet volt, vagy intenzív mezőgazdasági tájban helyezkedett el a tó. Ezáltal jelentős diffúz terhelés, jellemzően szerves tápanyagterhelés érte a vizeket, ami algásodást okoz."

A megnövekedett alga-mennyiség miatt nappal oxigén túltelítettség is mérhető egy vízben, éjjel viszont, amikor az állatok mellett a növények is lélegeznek, hirtelen oxigénhiány is felléphet.

"Magyarországon az elmúlt tizenöt évet tekintve a használati intenzitásban őrületes mértékű emelkedés tapasztalható és ez látszik is a vizeink állapotán. Egyre több vizünkben a partmenti mocsári növényeken (pl. nád, gyékény), vagy a néhány felszínen kiterülő levelű fajokon (pl. sulyom) kívül alig találni vízinövényt. Ennek több oka van."

"Egyrészt rendezzük a partot, csökkentve a tavak természetes szűrőzónáját. A horgászati igények miatt olyan halfaunát hoznak létre bennük, ami közvetlenül és közvetve is az alámerült növényeket pusztítja."

"Vannak növényevő halak, amik direkt módon kieszik a növényeket, és vannak halak, amelyek például az iszapot túrva folyamatosan zavaros állapotban tartják a vizet. A zavaros vízben pedig nincs elegendő fény a növények számára. A mezőgazdasági területekről pedig folyamatosan bemosódó trágya (növényi tápanyagok) az, ami nagyon megterhelik a tavak vizét. A tulajdonviszonyok miatt sajnos nagyon nehéz megfelelő szélességű puffer területet kialakítani a folyók és tavak körül"

Lukács Balázs szerint restaurációs eljárásokkal lehetne hűteni a tavat, és jobb állapotba hozni.

"Ha egy víz szabadon van és tűzi a nap, akkor gyorsan felmelegszik. De az a víztest, aminek a partján magas fák vannak, amik árnyékolják a vizet, az kevésbé melegszik. Árnyékolással jelentősen lehetne javítani a helyzeten, ez az oxigénviszonyokat is befolyásolná."

A fő probléma, hogy ugyan jogszabályi keretek biztosítják tavaink minőségének megőrzését, az állóvizek hasznosítása eltolódott a haltermelés és a szabadidős tevékenységek irányába. Előbbire azért kell nagyon odafigyelni, mert a tóban fellelhető halfajok aránya sem lenne mindegy.

"A hazánkban legnépszerűbb hal, a ponty például folyamatosan túrja az iszapot eleségért, amivel az ott leülepedett szervesanyag folyamatosan visszakerül a tóba. Ez nagymértékben növeli az algavirágzást, ami meggátolja, hogy olyan növények telepedjenek meg benne, amelyek megkötnék az iszapot, és oxigénnel látnák el a vizet. Mindkettőnek megvan a helye a víztestben, csak nem mindegy, hogy milyen arányban."

Fontos megemlítenünk, hogy ugyan a szakemberek szerepe nélkülözhetetlen, mi magunk is sokat tehetünk annak érdekében, hogy ne csökkenjen a tavak oldott oxigénszintje. Az oxigént az élőlények mellet nagy mértékben fogyasztja az üledék bomlása is, vagyis ne dobáljunk semmilyen etetőanyagot a tavakba, ne etessük a halakat, hattyúkat és kacsákat, mert bizony a maradék leülepedve a tó alján rothad el, ezzel tovább rontva annak oxigénellátását.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Több mint 1 millió ember halálát okozta a fosszilis tüzelőanyagok égetése 2017-ben

Az összes haláleset 20 százalékához járult hozzá a szén, olaj vagy földgáz égetése, az áldozatok több mint fele pedig Kínában és Indiában vesztette életét.
Címkép: stevepb/Pixabay - szmo.hu
2021. június 19.


Link másolása

hirdetés

A globális felmelegedésért nagyban felelős üvegházhatású gázok legfőbb forrása a fosszilis tüzelőanyagok – a kőolaj, a földgáz és a szén – égetése. Ez azonban nemcsak a környezetünket károsítja súlyosan, de a mi egészségünket is.

Egy friss tanulmány szerint - amelyet a Nature tudományos folyóiratban publikáltak - ugyanis 1 millió ember halálához járult hozzá a fosszilistüzelőanyag-​égetés.

Az olyan súlyos betegségek, mint a stroke, a tüdőrák vagy a légzőszervi fertőzések okozta halálesetek ugyanis a 2,5 mikronnál kisebb keresztmetszetű, PM2,5-nek nevezett finom részecskék légkörben lévő koncentrációjának tulajdoníthatóak a tudósok szerint.

A PM2,5-szennyezés az egyik legfőbb környezeti kockázati tényező az emberiség egészségének szempontjából. Ezek a részecskék az otthoni fűtés, a porviharok, a tűzesetek, a nemzetközi szállítás során és hulladékokból is kerülhetnek a levegőbe, de a kibocsátás jelentős részéért a fosszilis tüzelőanyagok égetése a felelős.

A kutatók most 21 régió, benne 204 ország és 200 regionális terület 2017-es adatait vizsgálták meg. Arra jutottak, hogy

hirdetés
abban az évben a világ népességének több mint 90 százalékánál volt magasabb a PM2,5-szint, mint kellene, és nagyrészt a fosszilistüzelőanyag-égetés miatt. Az összes haláleset 20 százalékához járult hozzá a szén, olaj vagy földgáz égetése, az áldozatok több mint fele pedig Kínában és Indiában vesztette életét.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: