Egy hónap alatt egymilliárd dollárt kereshetett rajta a Tesla – érdemes-e beszállni a bitcoinba?
"Én a magam részéről a bitcoint ma már egy elég spekulatív dolognak érzem, ami akár jól is jöhet, amikor valaki beszáll, de én, mint informatikus, a mögöttes technológiában, a blockchainben látom a lehetőségeket." - mondja Tarcsi Ádám, informatikus, FinTech szakértő.
A kriptovaluták története 2008-ban indult a gazdasági világválság idején, amikor megrendült a pénzügyi rendszerekbe vetett bizalom. Erre reagált a bitcoin kitalálója, akit Satoshi Nakamoto néven ismer a világ. Róla egyébként a mai napig nem tudjuk pontosan, kicsoda, egyáltalán egy vagy több személyt, esetleg egy szervezetet takar-e ez a név.
Ki üzemelteti? Sokan. Ki irányítja? Senki. A dinamikusan fejlődő virtuális valutáknak nincs hátországuk, nem tudja egyetlen állam sem szabályozni őket, nem kötődnek egyetlen nemzet bankjához sem, árfolyamuk ezért jóval nagyobb magasságokat és mélységeket ér el, mint a fizikailag is létező valutáké.
A bitcoin például április közepén a 63 ezer dolláros történelmi határt is átlépte, aztán egy hét alatt közel 10 ezer dollárt esett, azaz 25%-ot veszített az értékéből. Ha egy éves távlatban nézzük, akkor még így is majdnem hétszeres növekedést hozott össze.
- magyarázza Tarcsi Ádám. "Az utóbbi egy évben persze meredeken felfelé megy, de nagyon nagy az árfolyamkockázat. Pont azért, mert nincs mögötte egy gazdasági háttér. A nemzeti valutáknál ott van az állam, ami egy ország gazdasági erejét teszi mögé (vállalatokkal, lakossággal stb.). Ha valami gond van, akkor be tud avatkozni, megmenti az adott valutát, ezért is hisznek, bízhatnak benne az emberek."
Bár nem áll mögötte egy állam gazdasági teljesítménye, Tarcsi Ádám szerint a hírek azért meg tudják mozgatni a bitcoin árfolyamát. "Nálunk is volt olyan hallgató, aki azt figyelte, hogyan reagál a különböző hírekre az árfolyam. Lehetett látni, hogy kisebb nemzetközi bonyodalmak azért igenis befolyásolták. Évekkel ezelőtt például, amikor Észak-Korea újabb rakétát lőtt fel, többen megijedtek, elkezdtek bitcoint venni és elindult az ára felfelé. De ma már inkább egy kereskedési láz van mögötte. Az árfolyam manapság leginkább a bitcoinnal kapcsolatos hírekre reagál, például arra, ha egy kriptotőzsdét bezárnak, valamelyik állam betiltja, vagy épp egy vállalat elfogadja fizetőeszköznek."
"Egy csak digitálisan létező pénz esetén kulcsfontosságú a biztonság, hogy csak én férjek hozzá a pénztárcámhoz. A technológia alapja egy jó titkosító függvény, amely például egy adott szöveget - ami lehet bármi, egy átutalási tranzakció, vagy egy üzenet, - úgy kódol el, hogy ne legyen másik olyan függvény, amivel vissza tudom alakítani az eredeti üzenetet, csak ha rendelkezem a hozzáféréshez szükséges kulccsal, jelszóval."
A másik fontos dolog egy pénzügyi rendszerben az üzemeltetés. A pénzügyi tranzakciókat nyilván kell tartani, vezetni kell a főkönyvet. "Egy központi autoritást nélkülöző rendszerben ez akkor tud működni, ha sokan, nagyon sokan üzemeltetik. Ha ugyanis sokan vezetik a főkönyvet, akkor nincs olyan szereplő, aki esetleg be tudna avatkozni, meg tudná változtatni akár annak tartalmát, vagy a szabályokat, amelyek alapján a rendszer üzemel."
A megoldás ötletes, bár sok energiába kerül a fenntartása, Tarcsi Ádám szerint valóban biztonságos.
"Beáldozva a számítógépeik számítási kapacitását a keletkezett tranzakciókat blokkosítva összefűzik (innen ered a blokklánc név), mindezt úgy, hogy egy meghatározott ellenőrző számot keresnek. Ezt a számot megtalálni nehéz, csak próbálgatással tudják megtenni, így minél több számítógépes erőforrást áldoz fel valaki, annál több esélye van arra, hogy a jó blokkot ő állítsa össze, ezáltal megkapja jutalmát. Ugyanakkor a csalások elkerülése érdekében egyszerűen lehet ellenőrizni a blokk helyességét. Minden egyes blokk összeállításáért jutalom jár, most éppen 6,25 bitcoin (ez bizonyos időközönként csökken). Átlagosan 10 percenként keletkezik az új tranzakciókat tartalmazó blokk. Ebbe azonban ma már tényleg nem éri meg belevágni, nagyon nagy szereplők foglalkoznak bányászattal.” - mondja a szakértő.
A rendszer működéséből fakadó érdekesség, hogy minden pénztárcáról tudhatjuk, hogy mennyi pénz van benne, csak azt nem, hogy kié az a pénztárca. A pénzhez csak a tulajdonosa fér hozzá.
Mindez bonyolultnak hangozhat, de a kriptovaluták vásárláshoz nem kell ismerni, hogy pontosan mi van a hátterében.
Azok, akik nem "bányászattal" foglalkoznak, csak használni szeretnék a rendszert, olyanoktól vásárolnak, akiknek van már bitcoin pénztárcájuk. Ehhez először is létre kell hozniuk egy úgynevezett virtuális pénztárcát. "Nehezebb, mint egy email cím létrehozása, de nem nehezebb, mint egy bankszámlát létrehozni online." - mondja Tarcsi Ádám.
Egy Kaliforniában élő német programozó például 80 milliárd forintnyi vagyonához nem fér hozzá emiatt. "Szerencsére vannak már úgynevezett kriptovaluta pénztárca alkalmazások, melyek ezen egyszerűsítenek, de a felelősség továbbra is a miénk."
A másik lehetőség, hogy egy kriptotőzsdén nyit valaki számlát, és rájuk bízza a pénztárcája kezelését. De ennek is van kockázata. "Mivel a rendszer úgy lett kitalálva, hogy ne legyen mögötte autoritás - ne lehessen beavatkozni, - ezért sokan egyszerűen átverik az embereket."
Ráadásul a kriptotőzsdéket is kifoszthatják, így azoknak a pénze is elveszik, akik ott tartották pénzüket. Persze ma már léteznek megbízható kriptovaluta-tőzsdék vagy kereskedők is.
"A tényleges első lépés, hogy kell találni egy megbízható kriptotőzsdét, ahol vehetünk valamennyi töredék-bitcoint, hiszen valahol át kell váltanom a forintomat bitcoinra. Mivel nincs egy központi szereplő, nem tudok odamenni egy bankba, ezért valakitől kell venni, akinek már van." De nem mindegy, hová fordulunk.
Szintén nehézség, hogy a kriptovaluták mögött nincsen árumozgás. "Néha lehet hallani, hogy lehet mondjuk házat venni rajta Dubai-ban, de az is segít, amikor valaki beáll mögé." Mint ahogyan nemrég a Tesla bejelentette, hogy lehet majd autót venni náluk bitcoinért, hiszen 1,5 milliárd dollárt invesztáltak bitcoinba. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenkinek ajánlott lenne befektetnie.
"Az biztos, hogyha valakinek mondjuk csak százezer forintja van, azt ne fektesse be mind kriptovalutába." - mondja a szakértő.
De nemcsak a bitcoin létezik, ma már sokféle blokklánc alapú megoldás van. Vannak cégek, államok, jegybankok által üzemeltetett rendszerek, ahol a bányászat már nem játszik szerepet, de az elosztott üzemeltetésből is fakadó biztonsági megoldásokat továbbra is tartalmazzák.
A tárolt adatokat, amennyiben van hozzáférése valakinek, lehet olvasni, el lehet tárolni új adatokat, de azokat átírni, vagy törölni nem. Ettől lesz megbízható.
"Volt egy olyan projektötletünk, ami egy fizikai termék útját követte végig. A lényege, hogy mezőgazdasági termékeket, például sertéseknek az életútját végigkövessem, hogy le tudjam mondjuk egy mobiltelefonnal ellenőrzni a boltban, hogy amit megeszem, az honnan jött. Vagy ha az a termék rossz volt és vissza kell hívni, akkor az látható legyen, hogy hol készült. Ami megtörtént, azt be lehet építeni a láncba, módosítani pedig nem lehet. Így lehet egy ellátási láncon végigkövetni egy árunak az útját. Egy másik projektünk arról szólt, hogy bizonyítványokat vittünk volna fel egy rendszerbe, elkerülendő a hamisításokat. Ma ha valaki beírja a Linkedin-en, hogy a Harvardon végzett, akkor bizony ő ott végzett. A rendszer viszont egyszerűen leellenőrizné, hogy igazat mond-e. Sok projekt terv létezik, előbb-utóbb ennek a technológiának is meglesz a helye." - véli Tarcsi Ádám.