News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Egy átlagos magyar 4,3 hónappal rövidebb ideig él a túl magas szálló por koncentráció miatt

A légszennyezettség ráadásul segítheti a koronavírus terjedését - áll az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legújabb jelentésében.

Link másolása

hirdetés

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) friss 2020. évi jelentése szerint, ugyan az elmúlt évtizedben javult a levegőminőség Európában, még mindig szinte minden európai szenved a légszennyezéstől, ami mintegy 400 000 korai halálesethez vezet szerte a kontinensen. A COVID-19 világjárványra vonatkozóan a jelentés megerősíti a korábbi értékeléseket, amelyek szerint egyes légszennyező anyagok mennyisége akár 60%-kal is csökkent számos olyan európai országban, ahol 2020 tavaszán kijárási korlátozások voltak érvényben - írja a Másfélfok legújabb cikkében.

Az elmúlt hónapokban mind a közösségi, mind a hagyományos médiát bejárták azok a fotók, melyek a városok szinte teljesen új arcát mutatták meg a látványosan kitisztuló levegőnek köszönhetően. A tagállamok által szolgáltatott levegőminőségi adatok és a Kopernikusz Légkörmonitoring Szolgáltatás (Copernicus Atmospheric Monitoring Service, CAMS) modellszámításai alátámasztják ezeket a tapasztalatokat és a korábbi értékeléseket, melyek szerint

2020 tavaszán az európai országok többségében bevezetett korlátozási intézkedések jelentősen csökkentették a légszennyező anyagok kibocsátását. A jelentés szerint ez a csökkenés elsősorban a közúti közlekedés, a légi közlekedés és a nemzetközi hajózás drasztikus visszaesésének tudható be.

Különösen a nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációjában volt látványos a csökkenés 2020 áprilisában, ami kisebb-nagyobb mértékben, de szinte mindenütt tapasztalható volt Európában, függetlenül a meteorológiai viszonyoktól. Habár a csökkenés mértéke országon belül, városonként, de városokon belül is változatos képet mutatott, bizonyos helyeken akár 60%-ot is meghaladó kibocsátás-visszaesést is megfigyeltek. A relatív csökkenés ott volt a legnagyobb, ahol a korlátozási intézkedések szigorúbbak voltak, vagyis Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban, valamint a városokon belül a forgalomhoz közelebb eső területeken. Míg Közép-Kelet-Európában – ahol a tavaszi korlátozások jóval enyhébbek voltak – a csökkenés is jóval kisebb mértékű volt (Törökország kivételével).

A PM10 kategóriába tartozó szálló por (vagyis a 10 μm-nél kisebb átmérőjű részecskék) koncentrációja is a „megszokottnál” alacsonyabb volt 2020 áprilisában a lezárási intézkedések következtében, a meteorológiai viszonyoktól függetlenül. Habár ez a csökkenés kevésbé volt látványos, mint a nitrogén-dioxid esetében, egyes országokban a 30%-os visszaesést is elérte.

hirdetés

A COVID-19 miatti lezárások azért lehettek ennyire hatásosak a nitrogén-dioxid és a szálló por kibocsátások korlátozásában, mert mindkét légszennyező egyik legfontosabb forrása a közlekedési szektor.

Míg a nitrogén-dioxid esetében csupán a forgalom jelentős csökkenésével magyarázható az igen látványos kibocsátás-visszaesés, a szálló por esetében a kép ennél árnyaltabb. Ugyanis amellett, hogy a szálló por jelentős hányada a dízel motorú öreg járművekből származik (ennek legnagyobb része az üzemanyag tökéletlen égéséből származó korom), az apró részecskék jelentős forrásaként szolgál még a kőszén, lignit és faanyag tüzelése, illetve a hulladékégetés is, mely tevékenységeket kevésbé érintette a koronavírus miatti leállás.

Jól ismert, hogy ezek a légszennyező anyagok rendkívül egészségkárosító hatásúak. A szálló por belélegezve ingerli a légutak nyálkahártyáját, hosszú távon pedig különböző légzőszervi, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezet. A nitrogén-oxidok (köztük a nitrogén-dioxid) szintén károsítják a légzőszerveket, roncsolják az idegenrendszert, valamint a levegőben nitrát részecskéket képezve hozzájárulnak a szálló por koncentráció növeléséhez. Hosszú távú kitettség esetén ezek a légszennyezők összességében gyengítik az immunrendszert és a különböző megbetegedések kockázatának növelésével csökkentik a várható élettartamot.

Ugyan az EEA még nem rendelkezik pontos becslésekkel a 2020-ban tapasztalt tisztább levegő lehetséges pozitív egészségügyi hatásairól, a jelentés részletezi a COVID-19 és a légszennyezettség kapcsolatát vizsgáló egészségügyi tanulmányok eddigi eredményeit. Két fontos kapcsolódási pont is található:

egyrészt a légszennyezettségnek való hosszú távú kitettség fogékonyabbá teheti a lakosságot a COVID-19-re, másrészt a légszennyező részecskék segíthetik a vírusok levegőben „utaztatását” vagyis terjedését.

A légszennyezettség miatti nagyobb COVID-fogékonyság logikájának alapja az, hogy a tartósan légszennyezett környezetben élő ember immunrendszere legyengül, így csökken az ellenállóképessége a különböző bakteriális és vírusos fertőzésekkel szemben, tehát a koronavírussal szemben is. A légszennyező anyagoknak való hosszú távú kitettség szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségeket okoz, amelyeket a COVID19-betegeknél a halál kockázati tényezőiként azonosítottak. Ráadásul a silány levegőminőség a tüdő gyulladásos megbetegedését is okozhatja, ami súlyosbíthatja a COVID-19 tüneteit. Az egyik legszembetűnőbb kapcsolat, hogy a légszennyezők és a COVID-19 ugyanazokat a szerveket támadják, ezáltal úgy tűnik, sok esetben súlyosbíthatják egymás hatását.

Olaszországi tanulmányok szerint a légszennyezést közrejátszó tényezőnek kell tekinteni az Észak-Olaszországban tapasztalt magas halálozási arányban, továbbá azt is megjegyezték, hogy a légszennyezettségnek való hosszútávú kitettség kedvező feltételeket teremt a vírus terjedéséhez.

Kínában, az Egyesült Államokban és szerte Európában (pl. Hollandiában, Angliában) szintén találtak összefüggéseket a magas nitrogén-dioxid, szálló por és/vagy ózon koncentrációk, valamint a COVID-19 esetek száma, a súlyos COVID-19 fertőzések száma és a COVID-19 okozta elhalálozás kockázata között.

Egy nemzetközi kutatócsoport által készített, a Cardiovascular Research című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány megmutatta, hogy a szennyezett levegőnek való hosszú távú kitettség 15%-kal növelheti világszerte a COVID-19 okozta elhalálozás kockázatát. Számításaik szerint Európában ez az arány 19%, Észak-Amerikában 17%, Kelet-Ázsiában a legmagasabb, akár 27% lehet. A kutatócsoport felfigyelt arra is, hogy a szálló por növeli a tüdősejtek felszínén az ACE-2 receptor aktivitását, amelyről kimutatták, hogy ezen keresztül képes bejutni az újfajta koronavírus a sejtbe. „Kettős csapással állunk szemben: a légszennyezés károsítja a tüdőt, és növeli az ACE-2 aktivitását, amely még több vírust képes bejuttatni így a sejtbe” – magyarázta Thomas Münzel, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője.

A második fontos kapcsolódási pont a légszennyezés és COVID-19 fertőzések között arra a lehetőségre épít, hogy

a szálló por a vírus szállító-eszközeként szolgálhat. Köztudott, hogy a kórokozók a légszennyező anyagokkal is közlekednek a levegőben, vagyis a légszennyező részecskék felületén a vírusok megtapadnak, és ott még órákig fertőzőek maradhatnak.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Ilyen lehet majd Ausztrália 2070-ben a mesterséges intelligencia szerint
Olyan vörös lesz a kontinens, mint a Mars. Az emelkedő tengerszint miatt pedig egyre beljebb kell költözni a szárazföldön.

Link másolása

hirdetés

A klímaváltozás, a világjárványok és a technológiai fejlődés miatt jó eséllyel egészen máshogy fog kinézni a Föld a jövőben, mint napjainkban. A mesterséges intelligencia segítségével pedig akár már ma megpróbálhatjuk kitalálni, milyen lesz a bolygó fél évszázad múlva, írja a LADbible.

Erre volt kíváncsi az a redditező is, aki a Midjourney mesterségesintelligencia-generátortól próbálta megtudni, hogyan fog kinézni Ausztrália 2070-ben. A végeredmény egyszerre lenyűgöző és félelmetes.

Az elkészült grafikák alapján úgy tűnik, hogy

az emelkedő tengerszint miatt a kontinens belseje felé költöznek majd az emberek.

Egyáltalán nem véletlen, hogy a képeken a táj kísértetiesen emlékeztet a Marsra: a Földön Ausztrália éghajlata áll legközelebb a szomszéd bolygóéhoz. Az ország kőzetei rengeteg oxidot tartalmaznak, ami a Mars vöröses színét is adja.

Kifejezetten ijesztő az egyik képen a várost bekebelező hatalmas porvihar. Azonban talán mégis ez az apokaliptikus vihar a legreálisabb a felvételeken szereplő valamennyi részlet közül.

hirdetés

A Midjourney az utóbbi időben az egyik kedvenc szórakozása lett az internetezőknek. Nemrég az egyik felhasználó azt kérdezte a mesterséges intelligenciától, hogyan ér véget majd az emberiség. A robot egy égből lecsapó sugárnyalábot rajzolt válaszként.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Kiszáradás fenyegeti az országot a következő évtizedekben egy kutatás szerint
Az ELTE kutatóinak előrejelzése több lehetőséget vázol föl. A legkedvezőtlenebb alapján a század végére az Alföld teljes egészében száraz terület lehet, és csak a nyugati országrész marad csapadékosabb.

Link másolása

hirdetés

Kiszáradás fenyegeti Magyarországot a következő évtizedekben, ha nem sikerül megállítani a klímaváltozást - közölték az ELTE kutatói.

Tanulmányukban az egyre erősebb éghajlatváltozás miatt a száraz területek terjedését valószínűsítik, elsősorban az Alföld északi és középső részein, a Kisalföldön és a Dunántúl északkeleti részén. A folyamat évtizedek óta tart, a hetvenes-nyolcvanas évekhez képest már most 84 százalékról 68 százalékra csökkent a nedves területek aránya a júniusi adatokat összevetve

- írták.

Az előrejelzés több lehetőséget vázol föl. A legkedvezőtlenebb alapján a század végére az Alföld teljes egészében száraz terület lehet, és csak a nyugati országrész marad csapadékosabb. Elképzelhető, hogy Magyarországot túlnyomórészt, akár 85 százaléknál is nagyobb mértékben erdős sztyeppe uralhatja az évszázad második felére, ezzel együtt a bükkerdők teljesen eltűnhetnek, és a tölgyesek is nagyon kis területre szorulnak vissza.

A kevésbé súlyos lehetőség az, hogy a kiszáradás kisebb területre korlátozódik, az Északi-középhegység és a Dunántúl jelentős része megmarad nedves területnek. Ebből is látszik, hogy nem mindegy, mi történik addig, hiszen a mostani intézkedésektől függ a változások mértéke a következő évtizedekben - tették hozzá.

Az éghajlatváltozás belföldi hatásairól szóló tanulmányt a masfelfok.hu oldalon teszik közzé.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
A Rovatból
hirdetés
Gondolattal irányítható robotkarokat fejlesztettek ki, amikkel a részlegesen bénult emberek önállóan tudnak enni
Videón látható, ahogy egy férfi először fogyaszt el maga egy desszertet úgy, hogy 30 éve nem tudja használni az ujjait.

Link másolása

hirdetés

Olyan robotikus rendszert fejlesztettek ki, amely képes érzékelni a részlegesen bénult személyek izommozgás-jeleit– írja a PsyPost.

A kutatók által kifejlesztett interfész közvetlen kommunikációs kapcsolatot képes létesíteni az agy és a számítógép között, amely dekódolja az idegi jeleket és lefordítja azokat különböző funkciók elvégzésére, képernyőn lévő kurzor mozgatásától kezdve a sütemény elfogyasztásáig.

A robotkarok emellett egy számítógépes hang segítségével folyamatosan kommunikálnak a felhasználóval, és bejelentik, milyen utasítást kaptak a felhasználótól.

Az amerikai John Hopkins egyetem kutatói eredményeiket a Frontiers in Neurorobotics című folyóiratban publikálták. A kutatók szerint a felhasználók minimális mentális ráfordítássul tudják irányítani a protéziseket.

Egy kísérlet során nagyjából 90 másodperc alatt tudott elfogyasztani a gondolataival irányított robotkarok segítségével egy desszertet egy férfi, aki 30 éve nem tudja használni az ujjait.

"Bár ezek még csak az első teszteredmények, izgatottan várjuk, hogy a mozgáskorlátozott embereknek valódi kontrollt tudjunk biztosítani az egyre intelligensebb segédgépek felett" – mondta Dr. Francesco Tenore, a tanulmány vezető szerzője.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Nem csak védett erdőink kerülnek végveszélybe, klímacéljainkat sem tudjuk teljesíteni
A kormány új fakitermelési szabályai hosszú évtizedekre kiható károkat okozhatnak, és súlyosbíthatják a klímaválságot - figyelmeztettek a szakemberek a Másfélfok sajtóklubjában.

Link másolása

hirdetés

Szöveg: Göbölyös N. László – Fotó: Pxhere.com

A kormány a háborús és energia-vészhelyzetre hivatkozva rendeletet adott ki arról, hogy fokozni kell a fakitermelést, hogy elegendő mennyiségű tűzifa legyen a lakosság számára a téli időszakban. Milyen következményei lehetnek e rendelet alkalmazásának? Valóban segít-e a várható energiaproblémákon, milyen hatással lehet az erdei ökoszisztémákra és hogyan befolyásolhatja a törvényben rögzített hazai klímasemlegességi célokat? – tette fel a kérdéseket Vigh Péter, a Másfélfok augusztusi online sajtóklubjában. Az egyesület vezetője emlékeztetett arra, hogy a különböző klímastratégiák fokozottan számolnak a magyarországi erdők szénelnyelő képességével.

A sajtóklub vendége ezúttal Gálhidy László biológus, erdőökológus volt, aki korábban az ELTE és az MTA kutatójaként dolgozott, jelenleg a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.

Gálhidy László elöljáróban elmondta, hogy nyílt levelet küldtek a miniszterelnöknek és a rendelet ellen egy petíciót is közzétettek, amelyet közösen terjesztettek elő a Magyar Madártani Egyesülettel, a Magyar Természetvédők Szövetségével, a Tízmillió Fával, a Levegő Munkacsoporttal, a Greenpeace-szel közösen.

A programvezető négy fontos kérdést vetett fel.

hirdetés

Először is mi indokolja, hogy az erdők szűk körét kitevő, természetvédelem alá eső erdőkben is lehetőség legyen a tarvágásra? Hangsúlyozta, hogy a legszebb erdőkről van szó, amelyekben kirándulni járunk: a Normafáról, a Kékestetőről, a balatoni erdőkről, az Őrségről.

Mi indokolja, hogy ezeknek az értékes erdőknek a fenntartását 20 évvel megrövidítjük? Az eredeti erdőterv szerint az őshonos tölgyeseknél, bükkösöknél a vágás-kor 120-130 év. Ha ez korábban történik, éppen a legértékesebb korukból veszünk el az élővilág fenntartása szempontjából.

Ilyenkor tud bennük a legtöbb madárfaj költeni, a legtöbb rovarfaj táplálékot találni és más élőlények élőhelyet találni.

Miként szolgálja a tűzifaellátást az, hogy a védett területen az akácosok kivágása után nem állítjuk vissza a természetes erdőtakarót? Ezzel ugyanis lemondanánk egy fontos természetvédelmi szempontról. Nálunk az idegenhonos, Észak-Amerikából származó akácosok teszik ki az erdőterület egynegyedét, és sokkal inkább ezekből kellene többet kivágni, mint az őshonos fákból.

És végül: milyen alapon járulhat hozzá az agrárminiszter az erdőterven kívül is egyes erdők letermeléséhez? Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy nincs olyan erdő az országban, amely teljes védettséget élvezne, egyben megkerüli az általában 10 éves periódusokra osztott erdőtervezést – figyelmeztetett Gálhidy László. Szerinte egyértelmű: ha növeljük a vágás területének kiterjedését, ha előre mozdítjuk az idegenhonos fafajok térnyerését, ha nem megfelelő módszerekkel történik az erdők felújítása, az erdőtermészetesség sérülni fog, még akkor is, ha maga az erdőterület nem változik. Miközben a rendelet az energiaválságot sem oldja meg.

A WWF képviselője felidézett egy 2004-es felmérést, amelyben a budai hegyekben lehetséges fakitermelésről kérdezték az embereket. A megszólítottak 27%-a vélekedett úgy, hogy e területen semmilyen fakitermelés ne legyen, és ugyanennyien mondták, hogy legfeljebb 0,1-0,2 hektáron engedélyeznék. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Normafa környékén van a legtöbb, 200 évnél is idősebb, összefüggő erdőt alkotó fa, az ország más területein éppen az intenzív fakitermelés miatt tűnt el ez a természeti kép.

Lehet, hogy maga a Normafa és a más közkedvelt helyek éppen a látogatottságuk miatt nincsenek veszélyben, de sok helyen aggodalomra ad okot az idős erdők sorsa. A jelenség nem új, mert például a Tarkő, Bükki Nemzeti Park mértani közepe körül egy 180 éves erdőt vágtak ki 2018-ban, és az új rendszerrel ennél sokkal súlyosabb helyzet várható.

Az egész mögött ott van a klímaváltozás fenyegető árnya: egyre nagyobb a szárazság, az erdőket sokszor természetes módon is a gyepterületek váltják fel, egyre gyakoribbak a tüzek, egyre nehezebb lesz az erdők felújítása.

Minél intenzívebb erdőgazdálkodási módszereket alkalmazunk, annál gyengébbeké tesszük az erdőket. Minél kisebb a fatömeg, annál alacsonyabb szintű a légköri szén-dioxid lekötése

– figyelmeztetett Gálhidy László.

Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője kitért arra, hogy egy köbméter fa elégetése egy tonna CO2-kibocsátással jár. Az arányokat jól érzékelteti, hogy Magyarországon egy fával fűtő háztartás átlagosan 8-15 köbméter fát használ fel. Ugyanakkor a Földön egyedül az erdők azok, amelyek képesek ellensúlyozni CO2-kibocsátásunkat.

Ahhoz, hogy elérjük a klímatörvényben vállalt 2050-es klímasemlegességet, a jelenlegi technológiai feltételek mellett 4,5 millió tonna CO2-t kellene az erdőinknek semlegesítenie. Éppen ezért a szakemberek szerint nem lenne szabad engedni, hogy a jelenlegi, mintegy 7 millió köbméternyi fakitermelést növeljük. Ez azonban be fog következni, mert ha jelentősen nő az átlagfogyasztás feletti gáz ára, akkor a háztartások logikusan több tűzifát fognak felhasználni. Már most másfélszeres a kereslet a tűzifa-piacon, és ez valószínűleg hosszú távon állandósulni is fog.

Ráadásul az idén kivágott fával, annak nedvesség-tartalma miatt nem is lenne szabad tüzelni. Az eltüzelt nedves fa negatív hatása a szállópor-kibocsátás. Harmat emlékeztetett arra, hogy Magyarország ellen már volt kötelezettség-szegési eljárás amiatt, hogy több körzetben is meghaladtuk e téren az egészségügyi határértéket és ez a jövőben még nagyobb probléma lesz.

Mit tehetnek a környezetvédők a tiltakozáson túl? – tettük fel a kérdést.

Vigh Péter szerint látszik egyfajta társadalmi mozgolódás a rendelet várható hatásai ellen. Gálhidy Péter felidézte, hogy a WWF Magyarország az Alkotmánybíróságig eljutva el tudta érni, hogy töröljék a 2009-es erdőtörvény 2017-es és 2018-as módosításainak többségét, de egy most induló eljárással is hosszú éveket veszíthetünk el.

Befolyásolhatja-e az erdészeti szakma a rendelet végrehajtását? Gálhidy úgy véli, igen, mert hozzájuk is eljutottak olyan állásfoglalások, melyek szerint nem fognak változtatni az eddigi gyakorlaton. Remélhetőleg a többség így dönt, de biztosan lesznek, akik élni fognak az új lehetőségekkel.

Gálhidy László szerint

a világháborúk során nagy területen végrehajtott tarvágás nyomai máig látszanak, holott 80-100 évvel ezelőtti eseményekről van szó. Tehát egy-egy nagyobb kataklizma kiheverésére súlyos évtizedekre van szüksége a természetnek.

Sok múlik azon, hogy meddig lesz érvényben a rendelet. Ha például az akácosok helyére nem tölgyeseket, hanem újra akácosokat telepítenek, ki kell várni, amíg azok vágásérettek lesznek, az pedig legalább 50 év. És 50 év a jelenlegi körülmények között - a klímaváltozást is figyelembe véve - nagyon hosszú idő.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: