SZEMPONT
A Rovatból

Csak a szokásos fejetlenség – kivégzésére vár a magyar napelemes piac

Miben lelki társak Gulyás Gergely, és a keletnémet pármunkás, Günther Schabowski? Abban, hogy mindketten a fejetlenség és a kapkodás eleven szimbólumaivá váltak. Vélemény.


Amikor Gulyás Gergely szombaton bejelentette, hogy aki még október 31-ig beadja a jelentkezését napelem telepítésére, az benne maradhat a visszatáplálásos rendszerben, a bejelentése több kérdést hagyott megválaszolatlanul, mint amennyi bizonyosságot teremtett. Érezhette ő is, mivel hozzátette, hogy hétfőn, vagyis október 24-én kijön a Magyar Közlöny, és abban minden részletesen le lesz írva.

Röviden arról van szó, hogy a napelemekkel megtermelt felesleges energiát az elektromos hálózat átveszi. Ez jó a napelem tulajdonosának, mert valamilyen elszámolási formában haszna van belőle, de ugyanennyire jó a magyar gazdaságnak, mert olcsón, itthon termelt villamos energiát táplál a rendszerbe. Márpedig, amit itthon előállítunk, azt nem kell importálni. Ez a lehetőség szűnik tehát meg most.

Tegnap, ameddig csak ébren voltam, rendszeresen frissítettem a Magyar Közlöny oldalát, de sokáig semmi sem jelent meg. Majd ami megjelent, abban leginkább a honvédelem, polgári védelem kérdéseit szabályozták, illetve a végén egy főispáni kinevezés örvendeztette meg a lelkünket.

Nyilván, még fogalmazzák a rendelkezéseket. Amelyek nem kevesebbet kell formába öntsenek, mint azt, hogy a magyar állam milyen módon lövi ünnepélyesen lábon magát, hogy klasszikust idézzek.

Mert persze lényeges kérdés, hogy mit jelent a jelentkezés, elég-e egy szolgáltatónál jelentkezni, vagy szerződéssel kell-e bírni, esetleg a jelentkezés előfeltétele-e a három fázis megléte, vagy ha az is, kivételt tesznek-e most, a kivételes helyzetre való tekintettel. De ezek a részletek. Ami a lényeg, az nem kevesebb, mint az, hogy energiaválság van, és miközben az európai országok mindent elkövetnek az energiafüggetlenség megteremtése érdekében, a rendeletileg kormányzott Magyarországon, melynek immáron papírja is van róla, hogy nem demokrácia, újfent bármiféle szakmai egyeztetés nélkül ellehetetlenítenek egy iparágat. Persze, még az is lehet, hogy volt szakmai egyeztetés a Bábaszövetséggel.

Ami most van, ezer sebből vérzik. Nézzük sorban.

A kapkodás

1989 novemberében, midőn az egykori NDK-ban már Egon Krenz vette át a méltán elfeledett Erich Honecker nevű aggastyán kommunista vezető helyét, a keletnémet társadalom napról napra erősebb tiltakozásait egy utazási rendelettel akarták lecsillapítani. Ez volt az az este, amikor egy tökéletesen szürke pártbürokrata előtt megnyílt a történelem főbejárata, és ő be is masírozott rajta. Nem kevesebbet cselekedett, mint ledöntötte a berlini falat – tévedésből. A nagy kapkodásban ugyanis a cédulára felfirkantott hírt, tudniillik az utazási könnyítéseket, minden háttérinformáció nélkül volt kénytelen elmondani a keletnémet Kormányinfón. De sajnos a sajtó képes volt kérdésekkel provokálni, és hát arra a keresztkérdésre, hogy mindez mikor lép életbe, annyit válaszolt, nyilván nem alaposan átgondolva, hogy „azonnal”. A többi már történelem.

Apparatcsik, aki nem tud semmit, régen

Mindezt azért írtam ide, mert nekem egy ideje egyfolytában Günther Schabowski, a fent emlegetett apparatcsik jut eszembe, amikor a fideszkormány kétségbeesett rögtönzéseit látom. Ha most eltekintünk attól, amit akár a KATA, akár a rezsicsökkentés körül műveltek (nehéz eltekinteni), akkor is tisztán látszik, hogy itt olyan mértékű rögtönzés és kapkodás folyik, hogy az lassan már az első német munkás-paraszt állam végnapjait idézi.

A megújuló energiákkal egyébként is folyamatosan mellélő a kormány. Emlékezetes, hogy egy szellemesen szövegezett „szabályozással” praktikusan lehetetlenné tették a szélturbinák létesítését Magyarországon, nyilván azért, mert nem fúj a szél mifelénk sosem. A napelemekről azt találta mondani L. Simon László még 2014-ben, hogy „azért nem lehet nap- és szélerőművekre alapozni, mert áramra éjszaka is szükség van, valamint akkor is, amikor nem fúj a szél”. Nyilván az egész világ ostoba, csak mi nem.

Emlékezetes az is, hogy a lassan egy éve beadásra került 100%-os támogatású energetikai pályázatokat mind a mai napig nem sikerült megvalósítnai, ami persze nem kis részben köszönhető annak is, hogy az annak forrásául szánt összeg még mindig a „brüsszeli” széfekben pihen.

Tetszett volna Orbánnak jogállamot csinálni, már talán az utolsó napelemtábla is felkerülhetett volna a jogosultak házára.

De hát nem tetszett, és mivel minden kis lépés, amivel a fideszes államot az önkényuralom lazítása felé terelgeti olyan fájdalmas a hazai hatalomnak, mintha a fogát húznák, az idő csak telik, napelem támogatás sehol. Közben cserébe annyira elszállt az előbb csak sima, majd „háborús”, később „szankciós” infláció, hogy a jellemzően nem is euróért, hanem dollárért importált alkatrészek miatt a telepítendő rendszerek mára milliókkal ez elnyerhető keretösszeg fölé csúsztak.

Csak hát, mivel ez nem egy atlétikai stadion, csak 43 ezer, jellemzően kis jövedelmű család reménye arra, hogy talán könnyebbek lehetnek a rezsiterhei, itt biztosra vehetően nincs keretösszeg-emelés.

Ugyanennek a pályázatnak a második fordulóját egyszer meghirdették ez év őszére, majd elhalasztották jövő tavaszra, majd hirtelen mégis visszahozták ez év őszére, és most újfent elhalasztották.

Még jó, hogy a kormány a helyén van.

Szakmai egyeztetés, a nyilvánosság és a párbeszéd hiánya

Hónapok óta figyelemmel kísérem, ami történik ezen a téren. Nem meglepő, hogy a sok kapkodó döntést nem előzte meg semmilyen szakmai egyeztetés. Több alkalommal, több fordulat kapcsán mindig megkérdeztem, hogy volt-e szakmai egyeztetés, és a válasz mindig az volt, hogy nem. A legjobb esetben is csak annyi, hogy majd, talán leülnek, később, valamikor, valakikkel.

Én magam is, bármikor próbáltam kapcsolatba lépni a kiíró féllel, hogy az olvasók számára tájékoztatást tudjak adni, kérdéseket feltenni, kemény falba ütköztem.

Az állami tisztségviselők nemhogy nem állnak szóba a nyilvánossággal (ezen keresztül az állampolgárokkal), hanem egyenesen elérhetetlenek.

Az úgynevezett sajtókapcsolati e-mail, telefon csupán azért van, hogy azon keresztül küldözgethesse az ember az üzeneteit az internet legsötétebb fekete lyukába. Ha pedig telefonon keresztül próbálom elérni a sajtóst, a portás azt sem tudja, hogy van ilyen a minisztériumnál, nyilván már nem keresi senki telefonon.

Majd amikor odakapcsol nagy nehezen, a sajtós semmit sem tud. Nem tudja, ki az, aki a minisztériumban ezzel foglalkozik.

Megígéri, hogy másnapra kideríti. Másnapi hívásomra ingerülten válaszol, hogy fogalma sincsen (gyanítom, tudja egyébként, csak nem szabad megmondania), majd ezek után soha többet nem elérhető a számomra. Nyilván kérdéseimmel provokáltam.

Mindez azért fontos, mert más esetben, tulajdonképpen minden esetben így kommunikál Orbán állama a sajtóval. És így bánik a szakmai szervezetekkel.

Apparátcsik, aki nem tud semmi, most

Az egyeztetések hiánya a döntések megalapozottságát gyengíti és vezet az előző pontban ismertetett kapkodáshoz, a sajtó ignorálása pedig információhiányhoz vezet, ami egyenes táptalaja a leghajmeresztőbb találgatásoknak (szép számmal olvasok is ilyeneket a kérdéssel foglalkozó facebook-csoportokban).

A terv minden józan számításnak ellentmond

De hát ezt is megszoktuk. Amikor betiltották a villanyoszlopokra erősített hirdetéseket, kivárták, hogy csődbe menjen a cég, majd hirtelen engedélyezték, amikor egyik napról a másikra tiltották be a játékgépeket (amit én mondjuk nem bántam), de amint akadtak jó elvtársak, a kaszinókban hirtelen újra engedélyezték, vagy amikor Simicska Lajos hirdetőoszlopait csak azért kezdte el Tarlós eltávolíttatni, mert érdekes módon pont akkor hoztak egy új szabályozást, amikor az ország ura összeveszett korábbi barátjával, akkor itt nincs jogbiztonság. És ha ilyen esetek szép számmal már eddig is megtörténtek, akkor

okkal gondolhatunk arra, hogy valaki(k)nek fáj a foga a busásan jövedelmező napelemes piacra.

Más okot nem látok ugyanis. A szakma hozzáértő vezetői és résztvevői szerint előfordulhat ugyan, hogy bizonyos területeken technikailag nem hozzáférhető a betáplálás, de országos szinten ez a probléma egyelőre nem áll fenn. Eddig is egyedileg vizsgálták ki az igényeket, ennek a gyakorlatnak a leállítását semmi sem indokolja.

Persze tudjuk, hogy az elmaradt karbantartások és fejlesztések miatt a hazai elektromos hálózaton bőven van mit fejleszteni, de futná talán megtámogatni az ágazatot. Vagy hát hogy is van ez? Nem éppen arról van szó, hogy az olcsón megtermelt hazai áramot közel világpiaci áron értékesítő szolgáltatóktól extra adót vár az állam? Mi lenne, ha otthagyná az adó egy részét a hálózatot üzemeltető cégeknél, hogy ugyan már, fejlesszenek egy kicsit, így talán mindenhol biztonsággal elérhető a napelemes betáplálás a rendszerbe. Ami, már ma is 3400 mW volt idén csak az első félévben.

Mindenesetre, bármi is jelenjen meg a közlönyben, egy biztos: Magyarország ezen a területen is szembe menetel a világgal. S hogy a Közlöny miért jött ki időre? Nyilván még diktálja az, aki diktálni szokott mifelénk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a Washington Post állításai közül
A szakértő szerint a külügyminiszter szándékosan tereli a szót a megrendezett merényletről. Így próbálja elkerülni, hogy a valós időben történő, oroszoknak való jelentéseiről kelljen beszélnie.


Rácz András Oroszország-szakértő egy szombati Facebook-posztban elemezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reakcióját a Washington Post cikkére, amely egy állítólagos orosz titkosszolgálati tervről számolt be. A szakértő felidézi, hogy a lap arról írt, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SzVR) egy megrendezett merényletkísérletet javasolt Orbán Viktor választási esélyeinek javítására. Szijjártó Péter erre reagálva esztelen összeesküvésnek nevezte a tervet.

Rácz András szerint azonban nem ez az igazán érdekes, hanem az, amire a miniszter nem reagált. Azt írja:

„Az igazán érdekes az, amire Szijjártó NEM reagált a cikk állításai közül. Belton ugyanis egy európai biztonsági szolgálatra hivatkozva tényként írja le azt is, hogy Szijjártó az EU-s találkozók szünetében rendszeresen felhívja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert és tájékoztatja őt az elhangzottakról.”

A posztban Rácz szó szerint idézi a cikk vonatkozó angol nyelvű részét, majd úgy értelmezi, hogy ez tartalmilag azt jelenti, hogy a magyar külügyminiszter rendszeresen, valós időben tájékoztatja az orosz felet az EU-s megbeszélésekről.

„Ezt hívják a köznyelvben beszervezett ügynöknek vagy informátornak”

– állítja a szakértő. Hozzáteszi, Szijjártó ezzel szemben úgy tesz, mintha a cikknek ez a része el sem hangzott volna, és bár az önmerénylet tervét képtelenségnek nevezi, az őt érintő megállapításról nem beszél.

„Adja magát a kérdés, hogy vajon miért” – teszi fel a kérdést Rácz András. Szerinte az egyik elméleti lehetőség az, hogy a miniszter észre sem vette, hogy róla is szó van a cikkben, de ezt a lehetőséget elveti, mert a csapata valószínűleg szólt neki. A másik, valószínűbb lehetőségnek azt tartja, hogy

„azért nem cáfolja a vádat, mert ha nyíltan tagadná, akkor azzal azt kockáztatná, hogy valamelyik európai szolgálat esetleg kiszivárogtatja a bizonyítékokat arról, hogy igen, Szijjártó tényleg rendszeresen tájékoztatja Lavrovot.”

Rácz András szerint Catherine Belton újságíró közismerten jó forrásokkal rendelkezik, a Washington Post pedig nem az a lap, amely alap nélkül írna ilyesmit egy másik ország külügyminiszteréről. Úgy véli,

Szijjártó is biztos benne, hogy alapos bizonyítékok léteznek, ezért próbálja elterelni a figyelmet azzal, hogy hallgat róla.

A szakértő a posztját azzal a kérdéssel zárja, hogy mennyire normális, ha egy olyan ember Magyarország külügyminisztere, aki nem érzi fontosnak cáfolni egy ilyen vádat.

Rácz szerint „ha a NER-nek vége lesz, Szijjártó éppúgy Moszkvába fog menekülni, mint ahogyan a hozzá hasonlóan az oroszokkal igen szoros kapcsolatot ápoló egykori osztrák kollégája, Karin Kneissl tette 2023-ban.”

A Washington Post szombaton megjelent cikke belső orosz hírszerzési iratokra hivatkozva számolt be arról, hogy az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége a „Gamechanger” fedőnevű forgatókönyv részeként egy Orbán Viktor elleni megrendezett merényletkísérlet ötletét vetette fel. A Kreml dezinformációnak minősítette a beszámolót. A cikkben az is szerepel európai biztonsági tisztviselőkre hivatkozva, hogy Szijjártó Péter az EU-ülések szüneteiben rendszeresen hívta Szergej Lavrovot, és a lap megkeresésére a magyar miniszter nem reagált.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Buda Péter: Orbán Viktor egy egyedülálló eszköz Oroszország kezében, amit nagyon nem szeretnének elveszíteni
Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében - mondja a nemzetbiztonsági szakértő, aki szerint az orosz beavatkozás célja sokkal messzebbre mutat. A céljuk a nyugati államok korróziója, mert csak így győzhetnek a demokráciák felett.


Komoly hullámokat kavart a Washington Post szombati cikke arról, hogy információik szerint az orosz titkosszolgálat önmerényletet javasolt Orbán Viktor helyzetének javítására a választási kampányban. Az amerikai lap másik állítása szerint Szijjártó Péter rendszeresen felhívja az uniós tanácskozások szünetében Szerges Lavrovot, így az orosz külügyminiszter első kézből értesülhet az ott elhangzottakról. Mindezt a Washington Post nyugati hírszerző szolgálatoktól származó dokumentumokra és információkra alapozva állítja. A magyar és az orosz kormány mindent tagad. Ahogy a VSquare oknyomozó portál korábbi értesülését is cáfolták, ami szerint három orosz hírszerző ügynök érkezett Magyarországra, kifejezetten azért, hogy befolyásolják a magyar választásokat.

De mennyi esélyük van erre a korábbi beavatkozásaik fényében? Hiszen Moldovában, Romániában, Szlovákiában mindez nem sikerült. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő a Partizánnak adott interjújában arról beszélt,

a politikai befolyásolás célja orosz részről nem is feltétlenül egy-egy konkrét választás eldöntése, hanem kifejezetten a nyugati demokráciák korróziója.

A szakértő szerint ezt a célt már a nyolcvanas években is megfogalmazták az amerikai szakértői vélemények az úgynevezett titkosszolgálati aktív intézkedésekkel kapcsolatban. „Hogy mit értek korrózión? Hát azt, hogy folyamatosan és fokozatosan teljes mértékben alámosódik a valóság megismerhetőségének a hite a társadalomban” – fogalmazott Buda.

Úgy véli, a demokráciák azért tudnak működni, mert a társadalom racionális vitákat folytat, hogy a valósághoz legközelebb jusson, és kompromisszumos megoldásokat alakítson ki. Ha ez a hit, valamint az állami intézményekbe vetett bizalom alámosódik, az elkezdi szétrothasztani az adott országot, és ez Oroszországnak jó.

„Oroszország tudja, hogy a demokráciák addig hatékonyak, ameddig működni tudnak, amelyik pillanatban elkorrodálódnak, nem lesznek tovább ellenfél a számára” – mondta a szakértő.

Buda Péter szerint a demokrácia sebezhetőbb, de csak abban az esetben, ha nincs tudatában annak, hogy támadás alatt áll. A hidegháborúban ezt a felismerést évekkel azután tették meg nyugaton, hogy a KGB már önálló stratégiával és infrastruktúrával rendelkezett. A szakértő szerint az orosz-szovjet gondolkodás hosszú távban gondolkodik, és egy folyamatos, totális háborúban áll a Nyugattal. Ezt az orosz eszme és a csekista ideológia megértése nélkül nem lehet értelmezni.

Az orosz eszme lényege, hogy Oroszország egy másik, felsőbbrendű civilizáció, amelynek feladata rendet tenni a világban.

„Úgy fogalmazott a dumának, az orosz dumának az alelnöke, hogy a háború a mi nemzeti ideológiánk” – idézte Buda. Hozzátette, a klasszikus nyugati gondolkodásban a háború a politika folytatása más eszközökkel, Oroszországban viszont a politika a háború folytatása más eszközökkel.

Vlagyimir Putyin a szakértő szerint ennek a csekista szemléletnek a folytatása, és nem véletlen, hogy egy KGB-ezredes került az elnöki székbe. Amikor a Szilovikikről, vagyis az „erős emberekről” beszélünk, akik a fegyveres testületek egykori tagjaiként átvették az állam irányítását, az jóval többről szól, mint hogy Putyin a haverjait hozta magával.

Buda Péter szerint a magyar eset azért egyedülálló, mert a jelenlegi miniszterelnök 16 éve van kétharmaddal hatalmon. „Ez elég sok. Erre már lehet építeni. Ennyi idő alatt el lehetett érni, ki lehetett harcolni bizonyos pozíciókat, fel lehetett szedni ismereteket, ki lehetett építeni kapcsolatrendszert Európában és a NATO országoknak a területén” - fogalmazott a nemzetbiztonsági szakértő.

„Egy ilyen eszközt elveszíteni sokkal nagyobb kár, mint egy pár éve hatalmon lévő miniszterelnököt elveszíteni egy másik országban.”

„A másik, ami miatt nagyon fontos megtartania a magyar miniszterelnököt, az az ő emblematikus szerepe annak az úgynevezett Fekete Internacionáléak az építésében és a nyugati vezetésében” – állítja. Ez a hálózat a szakértő szerint kapcsolódik ahhoz az orosz eszméhez, amely szerint Oroszország védi egyedül a konzervatív és keresztény értékrendet a liberális és hanyatló Európával szemben.

Buda Péter szerint a magyar kormány ezen keresztül, akarva-akaratlanul egy orosz befolyásolási műveletet terjeszt nyugaton.

„Remélem, hogy senki nem gondolja azt, hogy a keresztény értékeknek a megőrzése a célja az orosz titkosszolgálatnak, ahol egyébként a másként gondolkodókat kidobálják a 10. emeletről” – jelentette ki.

Magyarországon szerinte nem a bizalom aláásása a cél, mert az a jelenlegi kormányt gyengítené. Ugyanakkor ha kormányváltás történne, és az új vezetés nem lenne Oroszország iránt elkötelezett, akkor szerinte Magyarország is a destabilizációs műveletek célpontjává válna.

A szakértő beszélt arról is, hogy információi szerint a magyar miniszterelnök évekkel ezelőtt egy zárt körű beszélgetésen arról beszélt, hogy biztosan tudja Putyintól, hogy Ukrajna meg fog szűnni mint szuverén állam.

„És arra készült, és erről beszélt ezen a beszélgetésen, hogy amikor ez be fog következni, akkor ez nagymértékben át fogja alakítani az európai viszonyokat és az európai biztonsági architektúrát” – mondta Buda, aki szerint a terv az volt, hogy Magyarországnak minél előnyösebb helyzetbe kell kerülnie, hogy az újraosztásból jól jöjjön ki.

Azt is hozzátette, hogy valószínűleg sem Putyin, sem a magyar miniszterelnök nem számított arra, hogy a háború nem két hétig fog tartani.

Buda Péter szerint a magyar kormány orosz politikájának köszönhetően az ország a háború szélén táncol, mivel folyamatosan provokálja Ukrajnát, hogy azt ne vegyék fel a NATO-ba és az EU-ba.

„Mi konkrétan most egy bunkó vagyunk Oroszország kezében” – fogalmazott.

A szakértő szerint megmagyarázhatatlan Orbán Viktor 180 fokos fordulata, aki 2008-ban még Ukrajna és Grúzia gyorsított NATO-csatlakozását sürgette. „Ezt egy titkosszolgálati elemző, amikor ekkora hasadást lát valakinél, akkor azt mondja, hogy ez azért nem úgy van egyébként, hogy egyszer csak így ébredtem fel. Ennek oka van” – mondta.

A szakértő szerint a magyar szolgálatok rendkívül nehéz helyzetben vannak, mert politikai irányítás alatt állnak, és lényegében a miniszterelnökhöz vannak bekötve. „Mennyire szerencsés, de mindenképpen jellemző, hogy egyúttal a propagandaminiszter a titkosszolgálatoknak is a felügyelője. Ez szinte olyan, mint egy karikatúra, csak nem nevet az ember rajta” – vélekedett.

Elmondása szerint a partneri bizalom is megrendült, és bár bizonyos információkat még megosztanak, de sok mindent már nem. Arra a kérdésre, hogy tud-e arról, hogy tartottak vissza információt a magyar szolgálatoktól, azt válaszolta: „Nem arról, hogy mit, hanem azt, hogy igen.”

Buda Péter szerint a magyar kormány azért van nehéz helyzetben, mert az orosz hamis zászlós műveletek az ő érdekét is szolgálják, és ezt elismerni kellemetlen lenne.

Ennél is kellemetlenebb kérdésnek tartja, hogy miért áll érdekében Oroszországnak, hogy a jelenlegi kormány maradjon hatalmon.

„És akkor eljutunk megint oda, amivel kezdtük a beszélgetést, hogy Magyarország eszköz. Ugye angolul ezt az asset szót használják, amit kifejezetten a titkosszolgálati eszköz, instrumentalizáció értelmében szoktunk használni, Oroszország kezében” – magyarázta. Úgy látja, a probléma az, hogy ebbe a csőbe már 16 éve belementünk, és ebből nem lehet könnyen kiszállni.

A szakértő szerint a megoldás az lenne, ha a politikai elit és a közvélemény megértené, hogy egy komoly ideológiai háború zajlik, aminek a tétje a demokráciák túlélése. Kína szerinte hosszabb távon és mélyrehatóbban, Oroszország viszont sokkal közvetlenebbül fenyegeti Európa biztonságát.

„A probléma pusztán az, hogy addig, amíg mi nem fogjuk fel azt, hogy támadás alatt állunk, addig nincs esélyünk a védekezésre” – mondta.

Szerinte a háború már most is zajlik a nyílt háborús küszöb alatt. „A háború az nem akkor kezdődik, amikor jön valaki és viaszpecséttel aláírt hadüzenetet ad át a Brüsszel közeli NATO-központban.” Hozzátette, Oroszország célja az, hogy Európa ne ocsúdjon fel, és még alvó állapotában lehessen elfoglalni. Ennek elkerüléséhez szerinte Európának fel kell mutatnia az erejét és az akaratát, hogy elkerülje a tényleges háborút.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Felföldi József: Ha egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen
A milliárdos nagyvállalkozó szerint a miniszterelnök kolbászos-pörköltös bejegyzései a rendszer elkényelmesedését jelképezik. Úgy véli, a hatalom anyagcseréje lelassult.


Felföldi József egy Facebook-posztban fejtette ki véleményét, amelyben párhuzamot vont a hosszú ideje hatalmon lévő vezetők és a politikai rendszerek „elnehezedése” között. Bejegyzését azzal a gondolattal indítja, hogy a történelemben a birodalmak vezetői gyakran akkor nehezednek el, amikor túl régóta vannak hatalmon. Felföldi szerint egy ország vezetőjének megjelenése már nem egyszerűen esztétikai kérdés, hanem jelkép. Ezt követően arról ír, mit üzen számára Orbán Viktor közösségi oldalának „igencsak erőteljes gasztro vonulata”, megemlítve a pörkölteket, kolbászokat és a zsíros falatokat.

Álláspontja szerint az állandó evészet és az ezzel kéz a kézben járó elhízás szimbolikus jelentőséggel is bír.

„A hatalomnak is van anyagcseréje. Magyarországon pedig ez az anyagcsere mintha egyre lassabb lenne. A rendszer egyre több embert tart el, egyre több kiváltságot oszt ki, egyre több baráti vállalkozást hizlal fel közpénzből. Egyre több a lojalitásért járó jutalom, egyre több a rendszerhez tapadó érdek. A politikai test egyre vastagabb hájrétegeket növeszt magára”

– fogalmazott.

Hozzáteszi:

„Közben az ország izomzata, így az oktatás, az egészségügy, a versenyképes gazdasági rendszer egyre inkább sorvad, gyengül, roskadozik a teher alatt. Ez az igazi elhízás.”

Úgy véli, amikor egy állam túl sok energiát fordít saját magára, és túl keveset a társadalom mozgásban tartására, akkor elveszíti a rugalmasságát, és nem lesz képes gyorsan reagálni a kihívásokra. A vállalkozó szerint a történelem tele van ilyen rendszerekkel, amelyekben a hatalom önmagába záródik, a lakomák megszaporodnak, a fogások pedig pazarlóbbak lesznek, mert a rendszer már nem követel fegyelmet.

„Egy ország vezetője mindig jelképpé válik. A megjelenése, a viselkedése, az életmódja mind üzen valamit arról, hogyan működik a rendszer körülötte. Ha egy vezetőn látszik a fegyelem, az azt üzeni, hogy a rendszer is fegyelmezett. Ha viszont egy vezetőn a kényelem, az elhanyagoltság, a fáradtság látszik, az gyakran azt jelenti, hogy a hatalom is elkényelmesedett, motiválatlan vagy éppen erőtlen”

– írja.

A posztját azzal zárja: „Ezt csak úgy mellékesen leírtam. És további jó étvágyat kívánok Orbán úrnak.”

A debreceni édességipari milliárdos, akit a Quick Milk „varázsszívószál” miatt gyakran „szívószálpápaként” emlegetnek, 2025–2026 során egyre gyakrabban és élesebben nyilvánul meg közéleti kérdésekben.

Korábban is voltak konkrét, nagy visszhangot kiváltó megnyilvánulásai. 2025. november 5-én Iványi Gábor mellett állt ki, a vádemelést a miniszterelnök morális csődjének nevezve. 2026. január 19-én a „biztosvalasztas.hu” domain-ügy kapcsán „komoly arcvesztésről” írt, a felelősséget vezetői hibaként értelmezve. Február 5-én pedig Orbán azon kijelentésére reagált, miszerint „Fidesz nélkül” mindent elveszítene az ország, ezt az agresszor–áldozat viszony nyelvezetéhez hasonlítva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem lennék meglepve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki az oroszok terveiről” - írja Panyi Szabolcs
Döbbenetes részleteket közölt egy újságíró a Washington Postra hivatkozva. A tervet az orosz külső hírszerzés, az SZVR készítette.


Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója a Facebookon írt arról, hogy a Washington Post újabb részleteket tudott meg a magyar választás orosz titkosszolgálati befolyásolásáról. Állítása szerint a lap egy orosz titkosszolgálati jelentéshez jutott hozzá, amelyet az SZVR, az orosz külső hírszerzés készített. Az újságíró szerint a „Fordulópont (Gamechanger) néven emlegetett stratégia szerint egy drasztikus műveletre lehet szükség ahhoz, hogy Orbán Viktort választási győzelemhez segítsék.” Panyi ezután szó szerint idézi a tervet:

„Az SZVR tervében azt fejtgetik, hogyan lehetne »gyökeresen átalakítani a választási kampány teljes dinamikáját« – mégpedig »egy Orbán Viktor elleni merénylet megrendezésével«.”

A poszt szerint az orosz tervet egy meg nem nevezett európai ország titkosszolgálata szerezte meg, és miután meggyőződött a hitelességéről, a dokumentumot a Washington Post szerzője, Catherine Belton is átvizsgálhatta. Panyi hozzáteszi, hogy Belton egykori moszkvai tudósító és a „Putyin emberei” című könyv szerzője. Az újságíró ezután az SZVR-jelentésből idéz:

„Egy ilyen esemény a kampány megítélését a társadalmi-gazdasági kérdések racionális teréből az érzelmi síkra tereli át, ahol a kulcstémákká az állam biztonsága, valamint a politikai rendszer stabilitása és védelme válnak”.

Azt is megemlíti, hogy a terv a Washington Post cikke szerint az SZVR politikai befolyásolással foglalkozó egysége, az Aktív Intézkedések Főosztálya számára készült.

Panyi leírja, hogy a Washington Post megpróbálta reagáltatni Kovács Zoltán nemzetközi sajtószóvivőt, de nem kapott választ, az SZVR nem kívánt reagálni, Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő pedig dezinformációnak nevezte az értesülést. Egy zárójeles részben egy magyar vonatkozást is kiemel:

„Az orosz hírszerzést vezető Szergej Nariskin fia, Andrej Nariskin és családja ugyanis magyar letelepedési kötvényes lett a 2010-es évek közepén a Rogán Antal-féle, offshore cégekkel megspékelt kötvényprogramban

– ezt akkoriban a Direkt36, a 444 és az orosz Novaja Gazeta derítette ki. 2022 őszén pedig a Direkt36-on azt is megírtam, hogy Andrej Nariskin hivatalos magyar lakcíme Rogán Antal propagandát és titkosszolgálatokat felügyelő miniszter régi barátja, a grúz-izraeli Shabtai Michaeli Deák Ferenc utcai (Fashion Street) ingatlanába volt bejelentve. Nariskin letelepedési engedélyét később visszavonták.”

Panyi Szabolcs szerint a Washington Post cikkéből más részletek is kiderülnek. Azt írja, a lap idéz egy európai nemzetbiztonsági tisztviselőt, aki megerősítette az ő korábbi, VSquare-en megjelent értesülését az orosz beavatkozásról. Eszerint a tisztviselő szolgálata is kapott információt arról, hogy az orosz katonai hírszerzés (GRU) három embere Magyarországra érkezett a választás befolyásolására. Panyi idéz egy nyugati tisztviselőt is, aki a lapnak azt mondta:

„Orbán Oroszország egyik legjobb ügynöke volt. Nehéz elképzelni, hogy az oroszok ne lennének készenlétben, hogy segítsenek, ha a dolgok esetleg rosszra fordulnak.”

Végül egy személyes megjegyzést is fűz a témához:

„Tudom, hogy ezek a hírek nagyon durvák, és nem lennék meglepődve, ha még ennél is keményebb dolgok derülnének ki a választásig hátralévő időszakban az oroszok terveiről.

Nagyon fontos viszont, hogy megőrizzük mind a higgadtságunkat, mind a magyar államba és annak intézményeibe vetett hitünket.

Az orosz titkosszolgálatoknak ugyanis éppen az az egyik célja, hogy megrengessék a demokrácia és annak intézményei iránti bizalmunkat.

Nem a kormányról és annak vezetőiről beszélek – hanem a magyar államról és intézményeiről, és az ott dolgozó, azokat működtető sok tíz- és százezer becsületes, hazafias magyar állampolgárról. Hogy az ilyen orosz tervek és beavatkozási kísérletek meghiúsuljanak, ahhoz az ő munkájukra – például a rendvédelmi szervek és az elhárítás éberségére – van szükség.”

Néhány nappal a Washington Post cikke előtt a VSquare arról írt, hogy egy GRU-hoz kötődő, háromfős „politikai technológus” csapat hetek óta Budapesten tartózkodik, részben diplomáciai fedés alatt, a nagykövetségen. A jelentések szerint az akciót az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője, Szergej Kirijenko felügyeli, célja pedig a 2026. április 12-i választás befolyásolása. A művelet eszköztárában az online dezinformáció, karaktergyilkosságok és különböző tartalmak gyártása is szerepelhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: