hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Az idei évtől környezetbarát útvonalakat ajánl majd a Google Maps

Az alkalmazás az alacsonyabb üzemanyag-kibocsátással járó útvonalra igyekszik terelni az autósokat.
Címkép: jplenio/Pixabay - szmo.hu
2021. március 31.

hirdetés

Az idei évtől a legkörnyezetkímélőbb útvonalra tereli majd az autósokat a Google Maps - írja a BBC.

A kereső azokat az útvonalakat fogja elsődlegesen ajánlani, amelyeken utazva a lehető legkisebb karbonlábnyomot hozzuk létre. Ezt elsősorban a közlekedési adatok és az útvonalon található lejtők alapján fogja kalkulálni.

“Körülbelül az útvonalak felénél találunk környezetbarátabb opciót, amivel az időveszteség minimális, vagy egyáltalán nincs is” - mondta Russel Dicker, a Google termékigazgatója.

A cég szerint a klímaválság elleni harc eszköze is lehet az új funkció, ami először Amerikában jelenik meg az idei év folyamán, majd globálisan is bevezetik.

Ezt követően az alkalmazás a környezetbarát útvonalat ajánlja majd alapértelmezettként, ha a felhasználó mást nem jelöl ki. Ha az alternatív útvonalakon sokkal gyorsabban lehet az úticélhoz jutni, felajánlja az összes lehetőséget, és a felhasználó összehasonlíthatja őket az üzemanyag-kibocsátás alapján.

Júniustól kezdődően a Google arra is felhívja majd a sofőrök figyelmét, hogy az alacsony kibocsátási zónákon keresztül haladjanak, ahol bizonyos környezetszennyező járművek, így egyes dízelautók jelenlétét korlátozzák. Az ilyen zónákból sok található Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban.

hirdetés
Újdonságot jelent az is, hogy az autóval, a biciklivel és a tömegközlekedéssel megtehető utak egymás mellett jelennek majd meg, ahelyett, hogy váltani kellene köztük.

Az óriáscég régóta elkötelezett a környezetbarát megoldások mellett: 2030-ra célul tűzték ki a teljes karbonsemlegességet.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Hazai véradók vérében már megtalálták a krími-kongói vérzéses láz vírusának nyomait

A veszélyes betegséget a Hyalomma kullancsok terjesztik, amelyek a klímaváltozás miatt jelentek meg Magyarországon.
Pörös Izabella cikke, Címlapkép: Adam Cuerden, Wikipedia - szmo.hu
2021. május 07.

hirdetés

Hazai kutatók már rágcsálókban illetve mezei nyulakban is kimutatták a Hyalomma kullancsok által terjesztett krími-kongói vérzéses láz ellenanyagának jelenlétét. "Gyanítjuk, hogy jelen van, de nem tudjuk hol és milyen mennyiségben." Az Ökológiai Kutatóközpont citizen science lakossági felhívást tett közzé, amelyhez mindenki csatlakozhat, aki kullancsot talál.

"Amikről fel lehet őket ismerni, az egyrészt az, hogy nagyobbak, mint az összes Magyarországon előforduló kullancs. A kifejlett példány még vérszívás előtt körülbelül dinnyemag méretű. Másrészt a testükkel megegyező hosszú lábaik csíkos mintázatúak, ami megkülönbözteti az itthon előforduló kullancsoktól." - magyarázza Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

A Hyalomma kullancs nem őshonos faj nálunk, elsősorban trópusi, szubtrópusi illetve mediterrán országokban fordulnak elő. Hazánkba vándormadarak hurcolhatják be őket.

Az itt ragadó kullancsok képesek több generáción keresztül is fenntartani a vírus kórokozóját. "Az enyhébb telek miatt ezek az egyébként melegebb éghajlathoz alkalmazkodott fajok itt a mi égövünkön is meg tudnak maradni, túlélik a telet, sőt akár még szaporodni is képesek lehetnek." Csehországban, Ausztriában, de itthon is figyeltek már meg felnőtt példányokat.

A kullancsoknak három életszakaszuk van: lárva, nimfa és felnőttkor. Egy egyednek akár több ezer utódja is születhet, a lárvák pedig már hordozhatják a fertőzést.

Kifejlett példányként azért veszélyesek, mert ekkor tudják megfertőzni az embereket és a háziállatokat. A Hyalomma fajok más kórokozókat képesek hordozni és terjeszteni, mint a hazánkban őshonos fajok. Az egyik ilyen kórokozó a krími-kongói vérzéses láz vírusa, amelynek nemcsak a neve ijesztő. Külső és belső vérzéseket okozhat, halálozási aránya pedig magas.

hirdetés
Elsősorban azok veszélyeztetettek, akik állatgazdákodás közelében dolgoznak. A szarvasmarhán, kecskén, juhon keresztül az ember is fertőzötté válhat.

"Amikor egy hentes feldolgozza a fertőzött állat húsát és van egy sérülés például a kezén, amit akár még észre sem vesz, akkor ott be tud jutni ez a kórokozó." - mondja Földvári Gábor.

Jó hír azonban, hogy a legijesztőbb parazita, csakúgy, mint a vírus és a baktérium sem fertőzőképes, hogyha a hús meg van rendesen sütve-főzve. De a fagyasztás is el tudja pusztítani a kórokozókat. A nyers hús fogyasztása azonban komoly rizikó lehet.

"Egy közelmúltban napvilágot látott vizsgálati eredmény szerint hazai véradók vérében is találtak olyat, akinek vérében ott volt az ellenanyag. Tehát pár ember már találkozott a vírussal."

"Ezért feltételezhetjük, hogy valamilyen formában valamilyen rezervoár állatban, fenntartó gazdában jelen lehet ez a vírus. Ezért fontos tudnunk, hogy a fő terjesztő vektora, a Hyalomma kullancsok hol és milyen gyakorisággal fordulnak elő."

Az, hogy ez a faj kifejezetten alkalmas ennek a kórokozónak a terjesztésére, annak köszönhető, hogy a vektorállat, jelen esetben a Hyalomma kullancs elterjedt volt ott, ahol ez a vírus jelen volt. Évezredek alatt hozzáidomult a vírus a gazdaállathoz, vagyis specializálódott ehhez a kullancs csoporthoz.

A kullancsoknak ezen típusa sokkal kevésbé érzékeny a száraz időjárásra, mint a közönséges kullancs. A hideg megállítaná a terjedésüket, de a klímaváltozásnak köszönhető egyre melegedő telek valószínűleg lehetővé teszik majd számukra az áttelelést.

Ha valakit megcsíp egy kullancs, azt célszerű 1-2 órán belül eltávolítani, hiszen akkor még jó eséllyel nem fertőzött meg bennünket. Testét épségben tartva egyszerűen húzzuk ki magunkból, akár egy csipesszel, majd fertőtlenítsük le a kezünket.

"A csípés időtartama az nagyon meghatározó. Sokszor azért nehéz eltávolítani egy kullancsot, mert a kullancsok szájszerve fogazott, plusz még egy cement jellegű anyagot is termelnek, ami gyakorlatilag bebetonozza őket. Ne féljünk megfogni. Egy határozott mozdulattal egyszerűen ki kell húzni." - tanácsolja Földvári Gábor.

Sokan aggódnak, hogy mi történik, ha beleszakad a szájszerv a bőrbe, de a szakemberek azt mondják, hogy az olyan, mintha tüske menne bőrünkbe: helyileg begyulladhat, de abból kórokozó fertőzés már nem lesz.

Az Ökológiai Kutatóintézet a kullancsfigyelo.hu weboldalon osztja meg azon információkat, melyek segítségével bekapcsolódhatunk a kullancsgyűjtésbe.

"Azt kérjük, hogy fotózzák le, majd rakják el a kullancsot egy zárható helyre, például gyógyszeres tégelybe. A [email protected] email címre várjuk a képeket, hogy be tudjuk azonosítani a kullancsokat fajuk szerint. Amennyiben Hyalomma kullancsot találtak, akkor kimegyünk a helyszínre és próbálunk példányokat gyűjteni mi magunk is a további vizsgálatokhoz. Tervezünk a Pécsi Nemzeti Virológiai Laboratóriummal együttműködve krími-kongói vérzéses láz vizsgálatot is. Ha pedig nem ez a típus a gyűjtött kullancs, akkor is fontos, hogy a többi kullancsfaj elterjedéséről is többet tudjunk meg."

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ

Sokkolta a felfedezés a Harvard kutatóit: súlyosan alábecsülték a jégolvadás miatti tengerszint-emelkedést

Az eddigi becsléseknél lényegesen drámaibb eredményre jutottak, amelynek első hatásai évtizedek múlva már érezhetőek lesznek.
MTI, Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2021. május 03.

hirdetés

A Harvard Egyetem kutatói szerint az eddigi kutatások jelentősen alábecsülték a nyugat-antarktiszi jégmező összeomlásával járó globális tengerszint-emelkedés mértékét.

A Science Advances című tudományos folyóiratban az úgynevezett vízexpulzió mechanizmus (water expulsion mechanism) nevű folyamatot vizsgáló mérések eredményeit mutatták be.

Ez akkor következik be, amikor a szilárd kőzetalap, amelyen a nyugat-antarktiszi jégmező fekszik, felfelé emelkedik annak hatására, hogy csökken a jégtakaró súlya az olvadás miatt. Mivel a kőzet a tengerszint alatt van, amikor megemelkedik, a vizet a környező területekről is az óceánba nyomja, ezzel még jobban megemeli a globális tengerszintet

- olvasható az egyetem közleményében, amelyet a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál ismertetett.

Az eddigi becslések szerint ha a nyugat-antarktiszi jégmező összeomlik,

a globális tengerszint-emelkedés mértéke 3,2 méter is lehet. "Kimutattuk, hogy a mechanizmus további egy métert, vagyis 30 százalékot ad ehhez"

- mondta Evelyn Powell, a vizsgálatban részt vevő kutató.

hirdetés
"A hatás nagysága sokkolt minket"

- mondta Linda Pan, a Harvard Egyetem kutató-hallgatója. A kutató szerint a korábbi tanulmányok, amelyek figyelembe vették a mechanizmust, következmények nélkülinek értékelték azt.

Az egyméteres plusz emelkedés a kutatók szerint ezer éven belül következhet be, az első hatások azonban nem csak évszázadok múltán lesznek érezhetők. Pan és Powell szimulációi szerint már a mostani évszázad végére 20 centiméterrel emelheti a mechanizmus a jégtakaró olvadásával már emelkedő vízszintet.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Itt a jövő: úgy repkednek jetpackkel az angol haditengerészek, mint a Vasember

10 percig gond nélkül a levegőben tartja viselőjét a sugárhajtású hátizsák.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 04.

hirdetés

A La Manche-csatornánál tesztelte a vadonatúj jetpackeket a brit haditengerészet, írja a Daily Star. A sugárhajtású hátizsákokkal repkedő tengerészgyalogosokról látványos videó is készült.

A hivatalosan Jet Suit, vagyis repülő ruha névre keresztelt futurisztikus eszköz a Gravity Industries fejlesztése. A jetpack közel 137 km/h sebességgel is képes haladni, és nagyjából 10 percig lehet vele a levegőben tartózkodni.

A cég honlapján megjelent videóban látható, ahogy egy csónakból indulva pillanatok alatt eléri a hajót a katona, és gond nélkül landol a fedélzeten. A gyakorlat során később a manővert fegyverrel is megismétlik.

A Gravity Industries a hadsereg mellett a mentőszolgálatoknak is segítséget nyújt a speciális repülő ruhával, hogy a legeldugottabb helyekre is könnyen eljuthasson az orvosi segítség.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Élő izomszövetekkel felruházott harci robotokon dolgoznak az Egyesült Államokban

Az amerikai hadsereg olyan robotokat szeretne létrehozni, amelyek sokkal könnyebben alkalmazkodnak a változó körülményekhez. A természetből lesnének el ötleteket.
Címlapkép: U.S. Air Force - szmo.hu
2021. május 05.

hirdetés

Ha gép és ember fúziójáról van szó, a képzeletnek nincsen határa. És bár a biohibrid robotika útjait még csak laboratóriumi körülmények között keresik, az elképzelés már ebben a stádiumban is meglehetősen nyugtalanító.

Aligha meglepő, hogy katonai fejlesztésről van szó. Az amerikai hadsereg kutatólaboratóriumának (Army Research Laboratory) tudósai olyan fürge robotok gyártását készítik elő, amelyek valóságos élőlényekként mozognának.

Ennek egyik módja gépek és szerves izomszövetek vagy sejtek egybeolvasztása.

Az ezzel kapcsolatos első elméleti publikációk az ezredfordulón láttak napvilágot, és a tudományos kutatások egy évtizeddel ezelőtt kezdődtek. A kísérletek egyik résztvevője, dr. Dean Culver eredetileg gépészmérnöknek tanult, de egyetemistaként elkezdett érdeklődni az izmok működése, az élő szervezetek energiatárolása, és annak mozgássá való átalakítása iránt.

Ezekre a kérdésekre keresi a választ immár négy éve, miközben robotok fejlesztésén dolgozik. Célja, hogy a jövőben a mérnökök hosszú életű, ellenálló gépeket gyártsanak, vagyis az eszközök olyan tulajdonságokkal rendelkezzenek, amint amilyenekkel a biológiai rendszerek – írja a Nextgov.

Az amerikai hadsereg jelenlegi robotjai általában négykerekűek, legfeljebb fél méter magasak, és úgy 5 km/óra sebességgel képesek haladni. A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy a kerekeket valami hatékonyabbra cseréljék, és az akkumulátorokat is kiváltsák.

hirdetés

„Vegyünk egy vadon élő farkast példának: a súlya ugyanannyi, mint a robotoké, de sokkal nagyobb súlyt képes elhúzni, akár több száz kilométert is képes megtenni evés nélkül, pihen egy kicsit és másnap kezdi elölről” – mondja Culver, jelezve, milyen óriási teljesítménybeli különbség van közöttük.

„Ha fel tudnánk ruházni a robotokat azokkal a képességekkel, amikkel egy farkas rendelkezik, a természetből ellesett működési elvekre alapozva hosszú küldetésekre is be lehetne vetni őket, és hatalmasat lépnénk előre.”

Az alapötlet tehát az, hogy olyan összehúzódásra képes mozgatókat alkalmazzanak, mint az izmok, és az így keletkező kémiai energiát párosítsák az akkumulátorokkal.

VIDEÓ: így képzelik a jövőt az amerikai hadsereg kutatói

Culver szerint az izomszövetek felépítésének igazi előnye, hogy mozgássá alakítják át az energiát, és ezzel képessé teszik az alkalmazkodásra az izomzatot.

Egy mai négylábú csúcsrobot képes keresztülfutni egy sima terepen, de ha ez a felület göröngyös vagy kavicsos, és a gépbe ez nincs betáplálva, már nehézségei támadhatnak. Mindez a gép meghajtó rendszerének merevségéből is adódik. A motorjai nincsenek felkészítve a váratlan helyzetekre. Ellentétben az emberrel, aki ha például futás közben belelép egy gödörbe, a láb rögtön üzenetet küld az agynak, és az egész test reagál. Az alkalmazkodást megkönnyíti az izmok és inak hajlékonysága is.

Éppen erre lenne szüksége a robotoknak is, mondja Culver, mivel a hadseregben rendszeresített robotok többnyire ismeretlen és előreláthatatlan körülmények között mozognak.

Az ARL még nem tart ott, hogy kész biohibrid robotokat gyártson. De már megvan az az elképzelés, hogy a szilárd felülethez kapcsolt izomszövetet elektromos impulzusokkal vagy kémiai úton mozgásba hozzák, és ezáltal úgy működhetne, mint egy rugó, amely tetszés szerint összenyomható vagy széthúzható. Most különböző állatok izomszöveteit vizsgálják laboratóriumi körülmények között.

Ahhoz azonban, hogy a technológia működjön, sokkal többet kell megtudni arról, hogyan működnek az izomszövetek, és hogyan lehet integrálni őket egy olyan rendszerbe, amely elektromos impulzusokat ad nekik – mondta a kutató.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: