2050-re több, mint 9 milliárd ember lesz a Földön, azonban az élelmiszertermelés adottságai régiónként eltérőek. Nem mindenütt intenzívek a gazdálkodási módszerek, viszont ahol igen, ott úgy kellene előállítani az élelmiszer-alapanyagokat, hogy a károsanyag-kibocsátást minimalizájuk. Ebben segíthet az agrárinformatika.

- mondja Alexy Márta, az ELTE IK Adattudományi ás Adattechnológiai Tanszék adjunktusa.

"Az informatika abban tud segíteni, hogy a jelenlegi gazdálkodási gyakorlatba beépülve, az állati- és növényi termékek előállításáról pontosabb információkat ad a termelőknek, így mutatva meg nekik, hogy mennyire hatékony a termékelőállításuk. A környezeti szempontokat figyelembe véve, a termelési hatékonyság növelésében szeretnénk nekik segíteni."

2019 óta több agrárinformatikai pilot projekt fut az ELTE Informatikai Karán. Az egyik ilyen projekt egy pecsenyekacsa-hízlalással foglalkozó telepen zajlik.

"Azt vizsgáljuk, hogy képesek vagyunk-e kameraképek alapján meghatározni a madarak egyedi súlyát. Ha az egyedi madársúlyok között kisebb a különbség, az jó a vágóhídnak is, hiszen kisebb lesz a vágási veszteség. Ezenkívül a kamerarendszer arra is jó, hogy lássuk, ha felborul egy kacsa, mert segítség nélkül nehezen vagy nem tud visszafordulni és felállni. Ha nem vesszük észre időben, és nem segítünk, akkor a madár elpusztulhat, ami növelheti az elhullást, ezáltal a termelés gazdasági veszteségét is."

Az informatikai megoldások segíthetnek fenntarthatóbbá tenni a Föld egyre növekvő népességének élelmiszerellátását, de nem elég általános megoldásokat kidolgozni az egyes szektorokra.

"A gazda gyakorlati tapasztalatának, gyakorlati tudásának hasznos adatokká való alakítása minden esetben egyedi informatikai megoldást igényel." - mondja Alexy Márta.

Első lépésben mindig fel kell térképezni az adott területet, megfigyelni a folyamatot, sokat

beszélgetni a gazdálkodóval, megérteni a problémáját. Ezt követően lehet az adott körülményeknek és gazdálkodási gyakorlatnak, illetve a tulajdonos elvárásainak megfelelően kialakítani az informatikai megoldást.

"A gazdák hosszú idő alatt kialakult, jó gyakorlatokat alkalmaznak a termelő tevékenységük során. Mi a szükséges mértékben kiegészíteni és erősíteni szeretnénk a munkájukat az informatika segítségével.”

Nem kizárólag az élelmiszertermelés üzemi szintjén van szükség változásokra. Tudatos vásárlással például mindenki képes befolyásolni a mezőgazdasági termékek környezetterhelő hatásait. Elég ha arra gondolunk, hogy például a hazánkban januárban megvásárolható szőlő sokszor több ezer kilométert tesz meg, mire az asztalunkra kerül.

- mondja Alexy Márta.

Tapasztalatból tudjuk, hogy magyar fokhagyma helyett sokszor találunk külföldit a boltok polcain.

"Van érdekképviseleti szervezete a magyar hagymásoknak. Velük is beszélgettünk már arról, hogy milyen informatikai megoldásokkal tudnánk segíteni a munkájukat, erősítve a piaci pozíciójukat. Ahogy ők mondják, a szakmában egy egységes árualapot szeretnének kialakítani, amely fontos ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű, valamint folyamatosan szállítható mennyiséget tudjanak prezentálni a nagyobb láncok részére, hogy azoknak ne kelljen a hagymát külföldről behozniuk.”

Ahhoz, hogy a magyar gazdák hatékonyabban tudjanak termelni, a gazdálkodás körülményein kell javítani.

"Olyan digitalis megoldásokat kell fejleszteni, amely beépülve a napi gyakorlatukba, jövedelmezőbbé teheti a termelést. Az így megtakarított pénzből tud fejleszteni a termelő, majd gépekbe, eszközökbe és újabb digitalis megoldásokba invesztálni. Ez a fajta gondolkodásmód a jelenleg még újnak és ismeretlennek számító digitalis megoldásokkal szemben a gazdálkodói bizalomra épül, amely pedig csak több jó gyakorlaton keresztül alapozható meg, amelyek bizonyítékot adnak a termelőnek. Ezért nagyon fontosak azok az ún. pilot-projektek és kísérletek, melyekkel mi is foglalkozunk az ELTE Informatikai Karának Agrárinformatikai kutatócsoportjában." - magyarázza a kutató.