JÖVŐ
A Rovatból

A robotok miatt már évtizedek óta halnak meg emberek, és ha nem vigyázunk, még többen fognak

Egy gonosz mesterséges intelligencia öntudatra ébredésénél vannak sokkal valóságosabb és kézzelfoghatóbb fenyegetések, amelyekkel az egyre önállóbb robotok miatt meg kell birkóznunk.


Az első robot által okozott halálesetet még 1979-ben jegyezték fel: egy Ford gyár munkása, Robert Williams vesztette életét, amikor egy egytonnás robot meghibásodott és agyonütötte. Azóta számos más tragédiát dokumentáltak, amelyek rávilágítanak az automatizált rendszerek veszélyeire. És ahogy telnek az évek, egyre több robot dolgozik emberek közelében – most még leginkább csak gyárakban, de pár éven belül közterületeken, bevásárlóközpontokban, majd háztartásokban is. Ez jelentősen növeli a kockázatot – annak ellenére, hogy napjaink gépei modernebb eszközkészlettel rendelkeznek, mint az az óriás, ami Williams halálát okozta.

A Ford munkása sajnos csak az első volt egy nagyon hosszú sorban: az elmúlt évtizedekben a robotika alkalmazása során számos hasonló baleset történt.

A legismertebbek között szerepel a Kawasaki gyárában 1981-ben meghalt Kenji Urada esete, akit egy robot szorított össze, vagy a 2007-es dél-afrikai incidens, amikor meghibásodott légvédelmi robot végzett kilenc katonával, és akkor még nem beszéltünk az önvezető autók, például a Tesla robotpilóta rendszeréről, amelyhez a 2016-os első tragédia óta több másik több haláleset is kapcsolódik.

Kísérteties halál – a tettes egy robotkar

Az egyik leghátborzongatóbb eset tavaly novemberben történt, Dél-Koreában. Egy negyvenes éveiben járó raktári dolgozó egy robotkar működését ellenőrizte az éjszakai műszakban, amikor a gép – amely normál esetben zöldségtároló ládákat rendez raklapokra – hirtelen megragadta, és olyan erővel nyomta rá a szállítószalagra, hogy összezúzta az arcát, illetve mellkasát. A férfi nem sokkal a kórházba szállítás után belehalt sérüléseibe. Az esetet egyesek robot által elkövetett gyilkosságként emlegették, ami persze így nem igaz. De a BBC szerint tény: a robot akkor sem állt le, amikor észlelte a „hibát”, mivel nem tudta megkülönböztetni az áldozatot egy zöldségesládától.

Ha egy ember tenné ugyanezt, akár gondatlanságból elkövetett emberöléssel is vádolhatnák. De mit kezdjenek a hatóságok egy robottal?

Az eset nemcsak a nyomozókat döbbentette meg, hanem a gépet jó ideje használó üzem vezetőit is, mivel a legmegbízhatóbb robotjaik egyike volt. Gyeongsang tartomány rendőrsége csak annyit tudott teljes bizonyossággal kideríteni, hogy az áldozat egy szenzorhiba kapcsán végzett tesztelést a roboton, amikor a tragédia történt.

Mit jelent mindez az automatizáció jövőjére nézve?

A fentebb írt esetek (amelyeknél jóval több, főleg sérülést okozó meghibásodás történik, csak éppen nem válnak világszerte ismertté) arra engednek következtetni, hogy a szabályozások és a biztonsági protokollok eddig nem tudtak lépést tartani az új technológiák gyors fejlődésével. A mesterséges intelligenciával működő rendszerek gyakran úgy kerülhetnek piacra, hogy nem esnek át alapos tesztelésen vagy nincsenek rájuk vonatkozó világos felelősségi keretek, amelyek meghatároznák, kit lehet elővenni, ha sérülést vagy halált okoznak.

A robotok célja pedig éppen az lenne, hogy biztonságosabbá tegyék a munkahelyeket, hiszen monoton és veszélyes feladatokat végeznek az emberek helyett. Az ipari és logisztikai automatizálás egyre nagyobb mértékben válik a munkaerőhiány és a hatékonyságnövelés kulcseszközévé. Az ilyen tragédiák azonban rávilágítanak a technológia legnagyobb kihívására: hogyan lehet biztosítani az ember és gép biztonságos együttműködését?

A robotok árnyoldala: halálos balesetek és felelősségi kérdések

Az amerikai Észak-Karolinai Egyetem és a brit Leedsi Egyetem közös kutatása nem győzi hangsúlyozni: a fejlett gépi látás, az érzékelőrendszerek, a valós idejű adatfeldolgozás és mesterséges intelligencia megfelelő működése elengedhetetlen a robotok hatékony működéséhez. De ha ezek a rendszerek hibáznak, az végzetes következményekkel járhat. A tudósok rámutatnak: a múltban számos technológiai katasztrófa késztette a törvényhozókat a szabályozások szigorítására. Az 1911-es Triangle Shirtwaist gyártűz új biztonsági előírásokat eredményezett, míg a Titanic elsüllyedése után szigorúbb mentőcsónak- és rádiókommunikációs szabályok léptek életbe. A tudósok szerint hasonló szemlélet mentén kellene eljárni az AI-vezérelt robotika területén is.

18+ videó – robot okozta ipari baleset, Kínában

A tanulmány kiemeli: az Egyesült Államokban például a Robotic Industries Association (RIA) és az Occupational Safety and Health Administration (OSHA) szervezetek régóta dolgoznak az ipari robotok biztonsági előírásain, de az új technológiák, mint az önvezető járművek vagy a robotizált fegyverek, új megközelítéseket igényelnek. Az olyan nagyvállalatok ráadásul, mint az OpenAI, gyakran ellenállnak a szigorúbb szabályozásoknak, arra hivatkozva, hogy ezek akadályozzák az innovációt.

Csak emlékeztőként: Donald Trump mellett kampányolva Elon Musk is felemelte a hangját a szerinte túlzó előírások ellen. Pedig a baleseteket számokkal is alátámasztották a kutatók. Az OSHA adataiból kimutatták:

2015 és 2022 között 77 robotokhoz köthető balesetet jelentettek az USÁ-ban, és ezek kapcsán 93 sérülés történt. Ezek többségéért (54) egyhelyben álló robotok „tehetők felelőssé”: például ujjakat vágtak le vagy fejsérüléseket okoztak, míg a mobil robotok működése 23-szor vezetett balesethez, főként lábfej- és lábszársérülésekhez. Ezekből az adatokból világosan látszik, hogy bár a halálesetek szerencsére ritkák, sérülésből több, mint elég történik ahhoz, hogy egyértelmű legyen: lépni kell.

Erős az ellenlobbi: az AI-óriások nem rajonganak a szigorú szabályozásért

Az AI és robotikai cégek igyekeznek tompítani a szabályozási szigort, és enyhíteni az AI minőségi követelményeit – mutat rá a Time magazin cikke, amely szerint az OpenAI már lobbizott az Európai Unió illetékeseinél, hogy az olyan modelleket, mint a ChatGPT, ne sorolják a „magas kockázatú” kategóriába, ami szigorú jogi elvárásokat – például átláthatóságot, nyomonkövethetőséget és emberi felügyeletet – vonna maga után. A cég állítólag azzal érvelt, hogy a termékeit nem magas kockázatú felhasználásra szánja, így indokolatlan ekként kezelni.

Ez a logika sokak szerint vitatható: a kritikusok azt mondják, olyan, mintha a Titanic tulajdonosai azzal védekeztek volna, hogy egyáltalán nincs szükség mentőcsónakokra, mert a hajó általában olyan vizeken közlekedik, ahol nincsenek jéghegyek. Ha akkor engedtek volna egy ilyen érvelésnek, a gőzös egyetlen utasa sem úszta volna meg élve. Az OpenAI nem kommentálta az állítólagos lobbitevékenységét, de hangsúlyozta, hogy „küldetésének teljesítéséhez elengedhetetlen a jelenlegi és hosszú távú kockázatok mérséklése”. A cég hozzátette, hogy ebben együttműködik döntéshozókkal, kutatókkal és felhasználókkal, de

az eset azért felveti a kérdést, hogy a nagy technológiai vállalatok mennyire hajlandóak alávetni magukat a szigorúbb szabályozásoknak, ha azok akadályozzák a gyors piaci előretörésüket.

Éppen ezért érdekes, hogy a lobbizásnál mennyivel messzebbre jutottak azok a technológiai ipari szereplők, akik az újonnan megválasztott amerikai elnök körül mozgolódnak. Mint írtuk, Donald Trump mellett gyakorlatilag állandó szereplő lett a politikai tárgyalásokon a Teslát, a SpaceX-et és az X-et birtokló Elon Musk, aki részt vesz a következő kormánytagok kiválasztásában is és igyekszik helyzetbe hozni magát, illetve a szilícium-völgyi barátait. Erre várhatóan még több lehetőséget fog kapni az új, ún. Kormányzati Hatékonysági Osztály révén, amelynek a következő ciklusban a vezetője lesz. Trump egyébként az elmúlt egy év gyűjtött maga köré jobboldali technológiai vezetőket, és olyan technológiabarát álláspontot képvisel, ami a kriptovaluták, a mesterséges intelligencia és a Big Tech ellenes szabályozás terén mutatkozik meg.

A Tesla készülő humanoidjai

Nem járható út a szabályozások enyhítése

A The Atlantic elemzése arra jut, hogy „a robotok jövője nem lehet a biztonság múltja”. A nagyvállalatok gyakran saját érdekeik mentén formálják a technológiai fejlesztéseiket, miközben a felelősség terhét a társadalomra hárítják, például azzal, hogy nem a Tesla robotpilótája okoz halálos balesetet, hanem az a sofőr, aki nem megfelelően használja. Ez nem új jelenség: a nagyvállalatok hajlamosak a biztonsági előírásokat és az ipari szabályozásokat innovációt gátló, igazságtalan tényezőként beállítani. De az AI-vezérelt robotokkal kapcsolatos balesetek sem különböznek a múltbéli, hasonló tragédiáktól: ugyanúgy az ipari robotok hibás működése járt halálos következményekkel.

Ahogy a robotok egyre inkább az életünk részévé válnak, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az innovációnak kulcseleme a biztonság.

Az igazi technológiai fejlődés alapja a szigorú biztonsági szabványok következetes alkalmazása – még akkor is, ha ez megnehezíti a legizgalmasabb és legjövőbemutatóbb víziók megvalósítását. A múlt tragédiáiból tanulva fejleszthetjük a biztonsági protokollokat, kijavíthatjuk a tervezési hibákat, és megelőzhetjük a további szükségtelen haláleseteket. Jó példa erre a brit kormány 2023-ban megjelent, úttörő szabályozása, ami már most kiemelten kezeli a biztonságot.

Mit tanulhatunk a balesetekből és milyen lépések váltak sürgetőbbé?

Az ipari robotok egyre nagyobb teret hódítanak a munkahelyeken, de az ezzel járó kockázatokra és a balesetmegelőzésére irányuló kutatások csak most kezdik utolérni az automatizáció tempóját. A fentebb hivatkozott egyetemi tanulmány a robotok által okozott súlyos munkahelyi sérülések mintázatait vizsgálva arra jutottak, hogy a leggyakrabban az alábbi három tényező áll a háttérben:

  1. Feladattípusok: a dolgozók karbantartást végeztek vagy megpróbáltak beavatkozni a robot működésébe.
  2. Kiváltó mechanizmusok: a robotok mozgásának kiszámíthatatlansága és a védelmi rendszerek hiánya eleve veszélyforrást jelentett.
  3. Hozzájáruló körülmények: gyakori probléma volt a nem megfelelő képzés, valamint a robotok és az emberek közös munkaterületeinek elégtelen elválasztása.

A kutatók rámutattak: a meglévő védelmi intézkedések nem mindig elégségesek, és az egyik legnagyobb gond az, hogy a robotok mozgásának megfigyelésére és ütközések elkerülésére szolgáló rendszerek nem igazán képesek az emberi végtagok pontos érzékelésére, így megelőzni, sőt enyhíteni sem tudják az ütközéseket vagy más, sérüléssel járó eseményeket.

Az úgynevezett „kollaboratív robotok” (kobotok) fejlődése fontos lépést jelent a biztonságosabb munkahelyi környezet megteremtésében, mivel kifejezetten úgy tervezték őket, hogy emberekkel együttműködjenek, például sebesség- és távolságfigyelő rendszerekkel, valamint erő- és teljesítménykorlátozással. A tanulmány azonban kiemeli, hogy még ezeknél a fejlett rendszereknél is bőven van hová fejlődni, különösen az alsó végtagokat érintő sérülések megelőzésében.

Néhány mai "kobot", működés közben

A kutatás alapján egyértelmű, hogy a robotokkal való munka jelentős kockázatokat hordoz, és az automatizáció további terjedésével ezek a kihívások csak növekedni fognak. Az olyan innovációk, mint a robotok és emberek közös munkaterületeinek jobb elkülönítése vagy az egyéni védőeszközök fejlesztése, kulcsfontosságúak lehetnek. A múlt tanulságai azt mutatják, hogy a megfelelő szabályozás és a biztonsági rendszerek fejlesztése nemcsak emberi életeket menthet meg, hanem az ipari automatizációba vetett bizalmat is erősítheti.

A kérdés csupán az, hogy a döntéshozók képesek-e lépést tartani a technológiai fejlődés tempójával.

A mesterséges intelligencia és a robotika forradalma új lehetőségeket nyit, de ezzel együtt növeli a kockázatokat is. Ahhoz, hogy ezek a technológiák biztonságosan váljanak a mindennapjaink részévé, elengedhetetlenek a szigorúbb szabályozások és a fokozott átláthatóság. A jövő robotikai rendszerei csak akkor lesznek igazán hasznosak, ha a fejlesztők és a szabályozók együtt dolgoznak a felelősség egyértelmű meghatározásán és a megfelelő biztonsági szabványok kialakításán. Az AI-alapú technológiák keretek közé szorítása nemcsak a jelenlegi problémákat oldhatja meg, hanem hosszú távon megalapozhatja a társadalom és a technológia harmonikus együttműködését. De ehhez biztosan nem a szabályozások enyhítése, hanem éppen annak ellenkezője kell – magasfokú edukálás mellett persze, mind döntéshozói, mind pedig felhasználói szinten.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
230 millió dollárt spóroltak az MI-vel: 20 nap alatt forgatták le Gal Gadot új filmjét a színészekkel, a többi munkát már a számítógép végzi
A Bitcoin: Killing Satoshi című filmet egy londoni stúdióban vették fel, helyszíni forgatás nélkül. A háttereket és a világítást teljes egészében mesterséges intelligencia hozza létre az utómunka során.


Mindössze 20 nap alatt, egy teljesen üres, „szürke doboz” stúdióban forgatták le Doug Liman új filmjét, a Bitcoin: Killing Satoshi-t, amelynek főszereplői Casey Affleck, Gal Gadot, Pete Davidson és Isla Fisher.

A produkció teljes egészében mesterséges intelligencia által generált hátterekkel készül, amivel a producerek szerint így egy normál esetben 300 millió dolláros költségvetést sikerült 70 millióra lefaragni.

A film egy összeesküvés-thriller, amely a Bitcoin rejtélyes alkotója, Satoshi Nakamoto kilétét kutatja. A cselekmény középpontjában egy újságíró áll, aki azt a vitatott állítást vizsgálja, hogy a valódi Satoshi egy Craig Wright nevű ausztrál üzletember, akit emiatt befolyásos szervezetek akarnak elhallgattatni.

A februári bejelentés - miszerint a filmben nemcsak a háttereket és a világítást hozzák létre mesterséges intelligenciával, de szükség esetén a színészek játékába is belenyúlhatnak - komoly vitát váltott ki a szakmában. A producerek ezért nemrég meghívták a TheWrap stábját a londoni forgatásra, hogy bemutassák a technológiát. Azt állítják, a színészi alakításokhoz nem nyúlnak hozzá, az MI csupán egy utómunka-eszköz, ami a környezetet teremti meg.

Casey Affleck szerint a módszerrel a hangsúly teljes egészében a színészi játékra helyeződött.

„Az egész forgatáson a mi alakításunk volt a fókuszban”

– nyilatkozta a színész.

Az alkotók szerint az eljárás a színházi munkához hasonlít, és jelentősen csökkenti a gyártás ökológiai lábnyomát, mivel nincs utazás és helyszíni építkezés.

Ryan Kavanaugh producer elmondta, a hagyományos forgatás több mint 200 különálló helyszínt igényelt volna. „Rájöttünk, hogy bizonyos MI-eszközökkel le tudjuk törni a költségeket” - közölte. A forgatás egy volt londoni autószalonból átalakított „gray box” stúdióban zajlott, a világítás és a díszlet MI‑vel készült, a színészek valódi jelmezeket viseltek, és az utómunka kb. 30 hét, 55 MI‑művész részvételével - derült ki a The Wrap cikkéből.

Az iparági vita azonban továbbra is éles. Míg a támogatók a költséghatékonyságot és az új kreatív lehetőségeket emelik ki, az ellenzők a filmes szakmák – díszlettervezők, helyszíni világosítók, logisztikai szakemberek – tömeges megszűnésétől tartanak.

A projektet még 2025 augusztusában jelentették be, a forgatás idén márciusban zárult. A rendező, Doug Liman olyan filmeket jegyez, mint A Bourne-rejtély vagy A holnap határa, a forgatókönyvet pedig Nick Schenk írta, aki Clint Eastwood Gran Torinóját és A csempészt is.

A film forgalmazási jogait a május 12. és 20. között zajló cannes-i filmpiacon, a Marché du Film-en értékesítik.

A film történetének pikantériáját adja, hogy a brit Legfelsőbb Bíróság 2024 márciusában kimondta: Dr. Craig Wright bizonyíthatóan nem Satoshi Nakamoto, és nem ő írta a Bitcoin alapító dokumentumát sem.

Via worldofreel.com


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Hatalmas lépés a Balaton jövőjéért: 6300 hektáron mentik meg az egykori mocsárvilágot
A bővítés többek között Buzsák, Kéthely és Lengyeltóti külterületeit is érinti a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. A beavatkozásoktól egy, a klímaváltozásnak jobban ellenálló táj kialakulását várják.


Friss miniszteri rendelet alapján több mint 6300 hektárnyi területet helyeznek országos védelem alá a Balaton déli partján, hogy újraéledhessen a Nagyberek egykori vizes élővilága.

A döntés célja, hogy a térségben megmaradt természeti értékeket hosszú távon megőrizzék, és lehetőség szerint visszaállítsák a táj eredeti vízháztartását.

A rendelet előkészítésének újabb lépéseként ma nyilvánosságra hozták a bővítés természetvédelmi kezelési tervének hivatalos tervezetét is.

A bővítés két fő részből áll: egyrészt mintegy 770 hektárnyi, részben már eddig is érintett terület kerül teljes egészében a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésébe, másrészt több mint 5500 hektár olyan földrészlet is védett státuszt kap, amely eddig nem állt országos oltalom alatt.

Az intézkedés többek között Balatonfenyves, Fonyód, Buzsák, Ordacsehi, Kéthely, Lengyeltóti és Táska külterületeit érinti.

A kijelölt területeken belül különböző természetvédelmi kategóriákat határoztak meg. Egy kisebb, mintegy 16 hektáros rész fokozottan védett besorolást kapott, ahol a legszigorúbb előírások érvényesek. A terület egy része emellett a Natura 2000 hálózathoz is kapcsolódik, ami európai szintű jelentőséget ad a térségnek.

A Balaton déli partján húzódó Nagyberek egykor nádasok, mocsarak, láprétek és nyílt vízfelületek mozaikja volt, de a vízrendezések és a mezőgazdasági hasznosítás miatt mára csak töredékei maradtak fenn.

A most védetté nyilvánított, alacsonyan fekvő, időszakosan vízjárta vidék kiválóan alkalmas a víz visszatartására, ami kulcsfontosságú a táj természetes működésének helyreállításában. A szakemberek szerint a Nagyberek jövője azon múlik, sikerül-e újra közelebb hozni az egykori természetes állapotokat. Ha a tervek megvalósulnak, nemcsak a biológiai sokféleség erősödhet, hanem egy, a klímaváltozás hatásainak jobban ellenálló táj is kialakulhat.

A természetvédelem 2025-ben új lendületet kapott, amikor 42 milliárdos fejlesztés kezdődött a nemzeti parkokban.

Via Sokszínűvidék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Bereczki Nóra: az AI nem alkotótárs, csak eszköz – a kreatív munka legfontosabb részei az embernél kell, hogy maradjanak
A marketingszakértő egyetért azzal, hogy a generatív AI egyszerre nyit lehetőségeket és jelent új kihívásokat a kreatív iparban, de az ember szerepe megkérdőjelezhetetlen. Az AIToday-nek kifejtette: az új technológiák használatában egyre fontosabbá válik a szakmai háttértudás.


Az AI szerepe a kreatív iparban ma már megkerülhetetlen kérdés, de korántsem egyértelmű, hogy hogyan érdemes kezelni - akár alkotói, akár ügyfélszinten. Bereczki Nóra marketingszakértő a Budapest Smartfest Nemzetközi AI Filmfesztiválon válaszolt az AIToday.hu kérdéseire, és felvázolta, hogyan látja az AI helyét az alkotási folyamatban, illetve miért tartja fontosnak, hogy a technológiát ne alkotóként, hanem eszközként kezeljük. A robotika és ipari automatizáció területén globális marketingvezetőként is megfordult szakember úgy látja, a minőségi munka még mindig az emberi irányításon múlik, még akkor is, ha az AI jelentősen átalakítja a folyamatokat.

Saját, Digital Umami nevű projektjében kifejezetten AI-alapú vizuális koncepciókat mutat be, miközben tanácsadóként a reklámipar szereplőivel is együtt dolgozik.

E területről érkezve látja, miként változtatja meg a generatív AI a film- és reklámipari munkát, milyen tévhitek élnek a gyorsaságról és költségekről, és miért válik egyre fontosabbá a szakmai háttértudás az új technológiák használatában. Bereczki Nóra arról is beszélt, hogy a Digital Umamiban hol és hogyan feszegeti az AI lehetőségeinek határait, miközben ezt a kísérleti területet külön kezeli a klasszikus marketingmunkáitól.

— Az AI ma már nemcsak eszköz, hanem sokak szerint alkotótárs. Ez inkább növeli az alkotói szabadságot, vagy inkább függőséget teremt?

— Ezt az „alkotótárs” kifejezést sokan használják, de őszintén szólva, nem szeretem, ha így nevezzük. Én az AI-t eszközként kezelem. Vannak dolgok, amire jó az AI, és van, amire nem. Körülbelül négy éve foglalkozom AI-alapú kép- és videógenerálással. A hátterem a marketing és a fotózás, és a fotózás kapcsán elég sok dologhoz visszanyúlok az AI-alkotás során is (pl. kompozíció, perspektíva, fényelés stb.). Azért mondom, hogy eszköz, mert az alkotási folyamatnak vannak olyan részei, amelyek mindenképpen az embernél kell, hogy maradjanak. Ilyen például a koncepció, a vízió, hogy mi az a sztori, amit el akarok mondani. Ilyen az art-direkció is, tehát hogy legyen jól összerakva vizuálisan az anyag: stimmeljen a színezés, a márkáknál a brand-elemek, a filmeknél pedig a frame-ek, a világítás stb.

Az art-direkció rendben tartása szintén emberi feladat, ahogy a kontroll is a végén.

Nagyon sokszor előjön, hogy ellenőrizni kell a munkánkat, és ez mind az ember kezében van. Az AI ebben a fejlődésben egy eszköz, amihez azért nyúlunk, mert segít, hogy ezek a víziók és koncepciók létrejöjjenek. Úgyhogy én nem szeretem ezt az „alkotótárs” kifejezést használni, inkább egy nagyon fejlett technológiai eszközként tekintek rá.

— Meddig segítség az AI, és hol van az a pont, ahol már elveszi az alkotói munka karakterét?

— Ezzel nagyon sokszor találkozom. Sokan elkezdték úgy használni az AI-t, hogy teljesen rátámaszkodnak: a sztori megírásától kezdve az összevágáson át egészen a hanggenerálásig. Viszont ilyenkor nagyon-nagyon sokszor látszik, ha nincs mögötte az emberi irányítás és kontroll. Ezek az alkotások általában ki is szoktak hullani a rendszerből. Ez azért érdekes kérdés, mert létezik az AI-slop – ezzel a kifejezéssel biztosan sokan találkoztunk –, ami azt jelenti, hogy rengeteg olyan igénytelen tartalom születik, ami AI-jal készül, és elárasztja az internetet. Viszont, ha megnézed, hogy melyek azok az alkotások, amik kiemelkednek vagy megmaradnak, ott nagyon jelentős az emberi részvétel az egész folyamatban. Tehát értem a kérdést, és látok rá sajnos sok példát, de azt is látom, hogy ahol a végén minőségi munka születik, ott az ember marad az irányító szerepben.

— Sokan mondják, hogy az AI demokratizálja az alkotást. Egyetértesz ezzel? Az AI-slop jelensége például nem egy ellenérv?

— Én azt látom, hogy az AI nagyon sok folyamatot leegyszerűsít, és olyan alkotások is létrejöhetnek, amelyek különböző okok miatt eddig nem készültek el. Mondok egy példát. Három évvel ezelőtt egy argentin filmrendezővel beszélgettem egy hasonló filmfesztiválon. Azt mondta,

azért nyúl az AI-hoz, mert most jött egy olyan technológia, amivel végre be tudja fejezni a filmjét, amin már évek óta dolgozott, de sosem kapott rá támogatást, vagy nem volt elég büdzséje.

Az ő esetében ez egy jó lehetőség, hogy azok az ötletek, amik ott porosodnak a rendezők fiókjában, most előkerüljenek, és a technológiai feltételeknek köszönhetően megvalósuljanak. Úgyhogy abban szerintem van igazság, hogy demokratizálódik a folyamat. A technológia segítségével szélesebb közönség számára is létrejöhetnek alkotások.

— Amikor valaki túlságosan ráhagyatkozik az AI-ra, az alkotói válságot eredményez, vagy csak egy nem túl produktív folyamatot?

— Én azt gondolom, hogy aki teljesen ráhagyatkozik mindenben, az a folyamat inkább egyfajta kiégésnek mondható. Tudod, amikor valaki csak leül és „letolja” a feladatot, de nincs benne az az emberi rész, ami miatt ez az egész jól tudna működni. Szerintem nagy hiba, ha ezt valaki kihagyja. Gondolj bele, milyen eredmény születhet, ha mondjuk egy operatőr kezébe kerül az AI, akinek megvan a szakmai tudása – és ez a típusú szaktudás baromi fontos lesz a következő években. Ha olyan emberek kezdik el használni, akiknek van egy nagyon erős szakmai hátterük, tudják, hogyan kell egy jó artdirekciót végigvinni, vagy ismerik az operatőri munkát, a kameraállásokat, a fényelést stb., akkor csodákat tudnak létrehozni. De ha csak arról van szó, hogy „jaj, most értelmetlenül létrehozok valamit”, akkor én ezt inkább egy kiégett állapotnak mondanám. És ez nem is feltétlenül alkotás.

— Felmerült, hogy az AI hatékonyabbá teszi a folyamatokat, de a hatékonyság növelésével jönnek az elvárások is: a film- és reklámiparban valószínűleg még többet, még gyorsabban, még olcsóbban kell majd alkotni.

— Az árazás nagyon nehéz kérdés. Ezzel nap mint nap találkozom, mert nekem is vannak ügyfeleim, és nagyon sokszor az az elvárás az ő oldalukon, hogy „úgyis AI, akkor legyen gyorsan, olcsón”. Sokan nem is tudják, hogy egy-egy ilyen műben mennyi meló tud lenni, csak máshogyan. Lehet, hogy egy bizonyos folyamatnál többet kell dolgozni, míg más folyamatokat fel tudsz gyorsítani.

De szerintem ez egy tévhit, hogy ezzel olcsón és gyorsan lehet nagyon sokat csinálni, ha minőségi végeredményt akarsz.

Hatékonyabban, az biztos. Én is segítek elmagyarázni az ügyfeleknek, hogy ha például létrehozunk egy videót, és abban egy dolgot csak úgy ki akarsz cserélni, persze, meg tudjuk csinálni, nem kell újra kivonulni egy stábbal. De ez nem egy perc alatt lesz meg, arra is rá kell szánni az időt, hogy szép és jó legyen.

— A reklámipar ügyfelei értik ezt? Vagy ez még egy edukációs időszak?

A teljes egészében az AIToday-en olvasható interjú folytatásában Bereczki Nóra

- arról is beszél, hogy az AI használata a reklámiparban jelentős edukációt igényel,

- elárulja, miért nem indokolt az AI alkalmazása minden márka esetében,

- kifejti, hogy saját munkájában a fotográfusi háttér segíti a vizuális tartalomkészítést, különösen, ha videókról van szó,

- bemutatja az adatbázis-alapú, moduláris gondolkodás szerepét a vizuális tartalomgyártás skálázásában és hatékonyabbá tételében,

- mesél a Digital Umami projektről, ahol kifejezetten AI-alapú tartalmakat készít, és hangsúlyozza az etikus használat fontosságát,

- kitér arra, hogy az AI terjedésével miért kap egyre nagyobb szerepet a kritikus gondolkodás.

FOLYTATÁS ITT.


Link másolása
KÖVESS MINKET: