News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

„A rendkívüli többé már nem rendkívüli” - Az extrém időjárási események gyakorivá válására figyelmeztetnek a tudósok

Ezek az események nemcsak egyre veszélyesebbek és károsabbak, de már olyan gyakran jelentkeznek, hogy alig van szünet kettő között - hangsúlyozzák a szakemberek.

Link másolása

hirdetés

Magyarországon is egyre több extrém időjárási eseménnyel találkozunk, ami a klímatudósok szerint egyértelműen a klímaváltozás következménye. Amerikában idén számos példa volt időjárási extremitásokra a brutális hidegtől kezdve az elviselhetetlen hőségen át a természeti katasztrófákig.

Ahogy arról mi is beszámoltunk akkor, februárban Texas államot heteken át hó- és jégviharok sújtották a szokatlanul hideg időjárás közepette. A közösségi médiában sorra jelentek meg az elképesztőbbnél elképesztőbb képek az egyik leghidegebb időjárásról, amit Texasban valaha tapasztaltak. Az autópályákat és a strandokat is belepte a hó, a medencék befagytak, és még a csillárokból és a csapokból is jégcsapok álltak ki. Az extrém hideg miatt összeomlott az energiahálózat, millióan maradtak áram és vízellátás nélkül, és legalább 150-en meghaltak.

A nyáron pedig a brutális hőhullámokkal hőmérsékleti rekordok dőltek meg a nyugati államokban, több száz ember halt meg az Egyesült Államok északnyugati részén és Kanadában. A hőség és a szárazság miatt rengeteg nyugati államban pusztítottak erdőtüzek, Kaliforniában többször is szembe kellett szállniuk a tűzoltóknak a hatalmas erdőterületeket felnyársaló lángokkal.

hirdetés

A Guardian már nyáron is meginterjúvolt néhány klímatudóst ezekről a szélsőséges időjárási jelenségekről, most pedig az év végi tanulságokról kérdezték őket.

Daniel Swain, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Intézetének tudósa szerint bár az elmúlt néhány évben is kiemelkedő globális éghajlati és időjárási szélsőségekre volt példa, az idei év feltette az i-re, vagyis inkább a figyelmeztető felkiáltójelre a pontot.

"Az elmúlt év során történt események komolysága és gyakorisága meglehetősen figyelemre méltó. A rendkívüli és példátlan már nem rendkívüli vagy példátlan, hiszen egyre gyakoribbak ezek az események"

- hangsúlyozta.

Számára az volt a legmegdöbbentőbb, amikor júniusban egy elképesztő hőhullám tombolt a Csendes-óceán nyugati részén és Brit Kolumbiában. Akkor Brit Kolumbia jeges völgyeiben is olyan meleg volt, mint a kaliforniai, sivatagos Halál-völgyben. De felelevenítette azt is, amikor egész nyugaton erdőtüzek pusztítottak, majd extrém mennyiségű csapadék hullott sok olyan városban is, amelyeket nemrég még hőhullámok és tüzek sújtottak.

Swain szerint az ember okozta klímaváltozás "ujjlenyomata" elég egyértelmű, és már kezdjük látni azt, a klímaváltozás hatásai közül sok már meghaladja a velük szemben tett erőfeszítéseinket. Szerinte az idei események azt is bizonyították, hogy például a veszélyhelyzet-kezelési rendszerek, a közlekedési infrastruktúra, az energia-infrastruktúra és a vízszállítási infrastruktúra sem alkalmas a szélsőséges időjárás kezelésére.

"A jó és a rossz hír az, hogy ennek mi vagyunk az oka. A klímaváltozás miattunk megy végbe, ezért nekünk is kell helyrehozni ezt. Persze dönthetünk úgy is, hogy nem hozzuk helyre - ez az a nyomás, amit folyamatosan érzek"

- fogalmazott.

Simon Wang, a Utah Állami Egyetem klímadinamikai professzora szerint az olyan jelenségek, mint a természeti katasztrófák, a szárazság és a hőség már aligha lehetnek meglepőek, hiszen minden ilyesmi a 10, 20 évvel ezelőtt megjósolt trendet követte.

"Utálom azt mondani, hogy 'megmondtam'. De szeretném tisztázni, hogy amikor a tudósok megjósolnak valamit, annak általában jó okai vannak. Az embereknek bízniuk kell a tudományban. Most egyre többen és többen szenvednek. De talán ez ébresztőt fújhat az emberek számára, talán többen észreveszik, hogy ezek a szélsőséges időjárási események újra és újra előfordulnak"

- figyelmeztetett.

A szakember abban reménykedik, hogy minden ilyen időjárási extremitásokkal teli év után változni fog egy kicsit az országok és a politikai vezetők hozzáállása a klímaváltozáshoz. Úgy látja, hogy még a konzervatív államok is kezdik érezni a veszélyes hatásokat, és emiatt elkezdik fontolóra venni a cselekvést. Utah államban például a Nagy-sóstó vízállása a szárazság miatt rekordalacsony szinten van, és egyre inkább zsugorodik. És ahogy a száraz tómeder egyre nagyobb része szabadul fel, a szél mérgező port fújhat a levegőbe, ami pánikot vált ki a lakosság körében.

Wang már több mint egy évtizede tanulmányozza a klímaváltozás hatásait a Nagy-sóstóra, de azt mondja, hogy ez az első év, amikor azt látta, hogy egyre többen akarnak tenni ellene. Szerinte ez azért van, mert az emberek kezdik felismerni, hogy mennyire törékeny a természetes egyensúly, és most van még esély a megmentésére. Ő pedig klímatudósként igyekszik egyszerre riasztó és optimista is lenni.

Kathleen Johnson, a Kaliforniai Egyetem irvine-i kampuszának földrendszer-tudományi docensét az érintette meg a legjobban az idei szélsőséges időjárási események közül, amikor a kaliforniai erdőtüzek súlyos pusztítást végeztek a Sierra Nevada-i óriás mamutfenyőkre. Neki ugyanis a Sequoia Nemzeti Park a kedvenc helye a világon, csodálatosnak tartja az ott található hatalmasra nőtt fákat. Ezek tűzhöz alkalmazkodó növények, de az idei és tavalyi tüzek már olyan extrémek voltak, amelyeket nem tudtak elviselni. Johnsont elszomorítja, hogy egy nemrégiben készült jelentés szerint az óriás mamutfenyők akár 20 százaléka is elpusztulhatott az erdőtüzekben.

"Aggaszt, hogy a jövő nemzedékei nem tudnak majd gyönyörködni ezeknek a fáknak a szépségében" - fűzte hozzá. Ez motiválja paleoklimatológusként abban, hogy próbáljon minél több kutatást végezni a Sierra Nevada-i tűzről, hogy jobban megértse, mi történt pontosan és mi jöhet még.

Szerinte mindannyian sokat tehetünk azért, hogy a természet ne szenvedjen ilyen károkat. Elmondása szerint a tanítványai is hihetetlenül motiváltak ebben, komolyan foglalkoznak a fenntarthatósággal és a környezeti igazságossággal. Johnson oktatóként szeretné segíteni ezeket a jól képzett jövőbeli tudósokat, akik majd tanácsot adhatnak a politikai kérdésekben és segíthetnek megvalósítani is ezeket a változásokat.

Katharine Hayhoe klímatudós, a texasi Természetvédelmi Intézet vezető tudósa is arra figyelmeztet, hogy ezek a hatalmas természeti katasztrófák egyre gyakoribbá válnak. Egy friss elemzés szerint az 1980-as évek elején még csak átlagosan három hónap telt el minden súlyos anyagi kárt okozó időjárási vagy éghajlati esemény között, ma már átlagosan csupán 18 nap van ezek között.

"Tehát nemcsak arról van szó, hogy ezek az események egyre veszélyesebbek és károsabbak, hanem hogy alig van szünet kettő között. Ez olyan, mint amikor egy hullám ledönt a lábadról. Amikor nagy nehezen felállsz, máris jön a következő hullám. Nincs idő közben levegőt venni és magadhoz térni"

- fogalmazott.

Szerinte az Egyesült Államok nyugati részén élőknek jó okuk van az aggodalomra és jogosak a félelmeik, hiszen ott rendszeresen hőhullámok, erdőtüzek és árvizek sújtják a lakosságot. Hayhoe szerint azt kell megérteniük az embereknek, hogy a klímaváltozás elleni cselekvéssel nem is a bolygónkat, inkább saját magunkat kell megmentenünk.

"A bolygó még jóval azután is a Nap körül fog keringeni, hogy mi eltűntünk innen. Ez arról szól, hogy magunkat, a civilizációnkat és sok más élőlényt kell megmentenünk, amelyekkel osztozunk ezen a bolygón"

- hangsúlyozta.

A klímatudós úgy látja, az emberek többsége aggódik amiatt, hogy nem tudjuk, mit tegyünk ezért, ez a félelem pedig megbénítja őket. Ha viszont ettől megbénulunk, halálra vagyunk ítélve. Szerinte éppen ezért fontos az, hogy megmutassák az embereknek, hogy egyénileg mit tudnak tenni a klímaváltozás megfékezéséért.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Már idén elkezdik árulni a világ első napelemes autóját, borsos ára lesz
Több mint 600 kilométert tesz meg egy feltöltéssel, és akár hónapokig használhatjuk egy huzamban.

Link másolása

hirdetés

Már novemberben megkezdi a Lightyear nevű holland cég a világ első, sorozatgyártásra kész napelemes autójának a kiszállítását – írja a Guardian.

A Lightyear 0 elnevezésű napelemes szedán 250 ezer euróba, átszámítva több mint 100 millió forintba fog kerülni az első vevőknek.

Az autót 5 négyzetméternyi, ívelt napelem borítja, amely vezetés- vagy várakozás közben tölti a kocsi akkumulátorát.

Roel Grooten, a cég vezető mérnöke szerint nagyon gondosan kellett kialakítani az autót, hogy az a lehető legnagyobb energiahatékonysággal tudjon működni. „Ha azt a mennyiségű energiát, amit ezeken a paneleken gyűjteni tudunk, bármelyik olyan autóhoz használnák fel, amelyik háromszor annyi energiát igényel, használhatatlanná válna” – fogalmazott.

A cég szerint a Lightyear 0 átlagosan kb. 624 km-t tud megtenni két töltés között. A Lightyeart jelenleg Hollandiában tesztelik. A tesztelők átlagosan kevesebb mint 35 km-t tesznek meg naponta. Így két hónapig tudják vezetni a kocsit anélkül, hogy hálózatról tölteniük kéne. De olyan helyeken, ahol többet süt a nap, mint például Portugáliában vagy Spanyolországban akár hét hónapig is használható a jármű egy feltöltéssel. .

Az azonban kérdéses, hogy megtérül-e a cég innovatív, de kockázatos projektje.

„A kérdés az, hogy a valóságban megéri-e [megvenni]? A koncepció nem rossz. De nem tudjuk, hogy a technológia alkalmas-e arra, hogy gazdaságilag fenntartható legyen” – mondta Jim Saker, a Loughborough Egyetem oktatója.

hirdetés
Videó: A jármű tesztelése


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Valósággá vált az a forróság idén, amit csak 2050-re jósoltak
2014-ben a Meteorológiai Világszervezet videójában 2050-re 40-43 fokot jósoltak nyárra Franciaországba. Ez már idén megvalósult.

Link másolása

hirdetés

Egyre forróbb a nyár, Európa-szerte dőlnek a hőségrekordok: 30 fok a sarkkörön túl, Olaszországban 43 fok felett a hőmérséklet. De a napokban Magyarországon is berobbant a kánikula, szerdán már 39 fok feletti hőmérsékletet is mértek.

A közösségi médiában pedig elkezdett terjedni videó, amelyet a Meteorológiai Világszervezet tette közzé még 2014-ben, hogy felhívja a figyelmet a klímaváltozás veszélyére – szúrta ki a Noizz.hu. A videóban egy francia időjárás jelentés látható a 2050-es évekből.

A meteorológus éppen a várható időjárásról beszél 2050. augusztusában: 40-43 fokos maximumokról tájékoztat Franciaország középső és déli részén. Emellett heves záporokra és zivatarokra is figyelmeztet, amelyek nagy erővel csaphatnak le, és akár helyi villámárvizeket is okozhatnak.

Azonban akkor még nem is sejthették, hogy ezek az értékek már 2022-re is valóra válhatnak. Franciaországban június elején ugyanis 43 fokot mértek, tavaly júliusban pedig olyan pusztító vihar söpört végig Németországon, hogy 150-nél is többen vesztek oda – jegyzi meg a lap.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A jövő hotele egy mesterséges intelligencia által vezérelt repülő lehet, amely 5000 vendéget képes fogadni
A repülő szálloda megálmodója impozáns videóban mutatja be ötletét. Sokak szerint azonban ezt nem lehet és nem is szabadna megvalósítani, mert borítékolható lenne a katasztrófa.

Link másolása

hirdetés

Egészen futurisztikus szállodaötlettel állt elő egy jemeni tudományos kommunikátor és videóproducer. Egy égi hotelt álmodott meg, amely valójában egy óriási repülő, amely akár 5000 vendéget is képes elszállásolni.

Hashem Al-Ghaili Sky Cruise névre keresztelt szállodájának alapja egy 20 nukleáris meghajtású motorral felszerelt, mesterséges intelligencia által vezérelt gép lenne, amely soha nem szállna le.

Vagyis az utasok csak úgy juthatnak fel rá, ha egy hagyományos repülő odaszállítja őket. Sőt, még a javításokat is repülés közben végeznék el a gépen.

A fedélzeten a szobák mellett egy hatalmas bevásárlóközpont, több moziterem, edzőterem és medence is helyet kapna, de esküvői helyszínként is szolgálhatna.

Azt egyelőre nem tudni, hogy mikor indulhat újtára az első „felhők feletti futurisztikus hotel” (ahogy a megálmodója nevezi), de már készült róla egy promóvideó, ami igencsak lenyűgözte az embereket. Számos kommentelő azonban úgy véli, hogy a Sky Cruise esetében borítékolható lenne a katasztrófa. Többen is felvetették, hogy nem lenne okos dolog nukleáris reaktort tenni olyasmire, amely elromolhat és lezuhanhat. Más azt írta, hogy a hotelt valószínűleg csak a leggazdagabbak tudják majd megfizetni, talán egy ilyen gépen akarják majd megúszni az apokalipszist. Sokak szerint viszont a repülő hotel ötletét soha nem lehet megvalósítani, már csak a fizikai korlátok miatt sem.

Forrás: LadBible

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Atomreaktort telepítene a Holdra a NASA, ami a holdbéli élet alapja lehetne
Mini atomreaktorok töltenék a holdjárókat és holdbázisokat, de innen lenne energia a különböző kutatások lebonyolításához is.
Fotó: NASA - szmo.hu
2022. június 26.


Link másolása

hirdetés

Egy lépéssel közelebb került a NASA ahhoz, hogy hamarosan elérhető legyen az atomenergia a Holdon, írja a New York Post. Az űrügynökség és az amerikai energiaügyi minisztérium háromra szűkítette azokat a koncepciókat, melyek közül majd kiválasztják a Földtől 384 ezer kilométerre megvalósuló energiarendszert.

A tervek szerint ezek az atomreaktorok teszik majd lehetővé a holdjárók töltését, biztosítják az energiát a kutatásokhoz és általában a holdi élethez. A tudósok szerint a technológia már az évtized végére, az Artemis-űrprogram keretében elkészülhet.

A NASA elképzelései szerint olyan 40 kW-os, egyenként 5 millió dollár (1,9 milliárd forint) értékű rendszer terveznének, mely legalább tíz évig működne a holdi körülmények között. Az ilyen teljesítményű atomreaktor nagyjából harminc háztartás teljes körű ellátáshoz elegendő tíz éven keresztül.

A NASA szakértője szerint a kellő mennyiségű energia nélkülözhetetlen lesz a jövő űrkutatásában. Jim Reuter úgy véli, hogy a felszíni maghasadásos energiaellátó rendszer viszonylag kicsi és könnyű lesz a szóba jöhető többi megoldáshoz képest. Ráadásul állandó energiaellátást biztosítanak függetlenül a napfénytől, a helytől vagy egyéb környezeti feltételektől függetlenül.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: