A magyarok dobják el a legtöbb italcsomagolást Európában, pedig akár 80 százalékkal is csökkenthetnénk ezt a mennyiséget
A műanyagszennyezés negatív következményeivel mindannyian együtt élünk:
Az Európai Unió számos intézkedést vezetett be a körforgásos gazdaságra való áttérés és a műanyagszennyezés visszaszorítása érdekében.
A Humusz Szövetség most több környezetvédelmi civil szervezet és szakértő által összeállított állásfoglalással kívánja felhívni a figyelmet az italcsomagolásokkal kapcsolatos hazai szabályozás hiányosságaira, továbbá szakmai útmutatást adni arra vonatkozóan, hogyan kellene az újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni.
Az uniós célszámok eléréséhez a tagállamok többek között betétdíjas rendszert alakíthatnak ki.
A Reloop 2021-ben publikált adatai szerint 27 európai országból 2017-ben Magyarországon volt a legmagasabb az egyszer használatos italcsomagolás-hulladék egy főre jutó mennyisége. Ez a mennyiség 2019-re tovább nőtt, ami összesen mintegy 2 milliárd eldobott PET-, alumínium-, és üveg italcsomagolásnak felelnek meg.
Az éves szinten eldobott 1,1 milliárd PET-palackból így mindössze 176 millió maradna, az alumínium italcsomagolási hulladék 700 millió darabról kevesebb mint 150 millióra, a kidobott üvegpalackok száma pedig 67 millióról 16,5 millió darabra csökkenne.
A körforgásos gazdaságra való átálláshoz azonban nem csak az egyutas csomagolások kapcsán lenne kiemelten fontos visszaváltási szabályozást kiadni: mihamarabb rendelkezni kellene az újrahasználatot előtérbe helyező betétdíjas, többutas, újratölthető csomagolásokról is mind uniós, mind országos szinten – olvasható a Humusz Szövetség honlapján is megjelent állásfoglalásban.
A betétdíjas – többutas, azaz újratöltéssel járó – rendszer kiterjesztése mellett gazdasági és környezeti érvek is szólnak.
Egy 2020-as hazai kutatás eredménye pedig azt mutatta: borospalackok esetében a visszagyűjtési arány csupán 10 százalékkal való növelése is jelentős károsanyagkibocsátás-csökkenéssel jár, ezáltal nagymértékben csökkenti a fajlagos környezetterhelést. Sőt, az egyutas palackokhoz képest akár 80 százalékos környezetterhelési csökkenés is elérhető.
Meg kell különböztetni az ún. egyutas (egyszer használatos) és többutas (újratöltésre kerülő) italcsomagolásokhoz kapcsolódó rendszereket.
Az egyutas rendszer esetében így a csomagolás újrafeldolgozásra kerül, a többutas rendszernél pedig a palackok is újratölthetőek lesznek.
A kötelező egyutas italcsomagolás-visszaváltás esetében a műanyag palackokat, fémdobozokat újra feldolgozzák. E rendszer előnye, hogy a begyűjtött csomagolás (tehát a szelektív hulladék) nagyobb tisztaságú, mivel ebben az esetben más típusú csomagolási hulladékkal nem keveredik (a lakossági szelektív gyűjtéssel, ahol a palackok egyéb, sokszor szennyezett műanyagtermékekkel is keverednek).
Többutas csomagolás esetében a palackot visszaváltás után újratöltik. Előnye, hogy a visszaváltás eredményeként kevesebb csomagolóeszközt kell gyártani, hiszen visszavétel után azok megfelelő kezelés, majd töltőüzembe szállítást követően ismét használhatóak. Mindez a környezet igénybevételét, a nyersanyagok kitermelését csökkenti, a környezeti előnyök pedig bizonyítottan nőnek a visszaforgatás számával.
A Humusz Szövetség az ügyben az alábbi állásfoglalást jelentette meg:
"Üdvözöljük a visszaváltási rendszerek hazai bevezetését, azonban elengedhetetlen, hogy az egyutas csomagolásokkal szemben előtérbe kerüljenek az újratölthető többutas csomagolások. Az újrahasználat megfelelő támogatása érdekében az állami döntéshozóktól, a szabályozáson dolgozó szakemberektől a következőket kérjük:
Szükségesnek tartjuk az italcsomagolásokra vonatkozó kötelező újrahasználati célszámok bevezetését.
Javasoljuk a környezetvédelmi termékdíj ökomodulációját.
Javasoljuk a betétdíjas termék kivételét az áfatörvény és a társasági adózás hatálya alól.
Javasoljuk az újratölthető italpalackok sztenderdizálását.
Javasoljuk regionális mosodák működési feltételeinek megteremtését. Mindennek költségét a környezetvédelmi termékdíjból befolyó bevételek, illetve a jövőben bevezetni tervezett EPR-rendszerekből származó bevételek jelenthetnék.
A csomagolásokon szembetűnően és tisztán kell szerepeljen, hogy az újratölthető-e vagy sem, illetve hogy egyszer használatos csomagolás esetén mi a hulladékkezelés megfelelő módja.
Az állásfoglalás eddigi aláíró szervezetei:
Humusz Szövetség és tagszervezetei: Zöldövezet Társulás Környezetvédelmi Egyesület, GATE Zöld Klub Egyesület, Gaja Környezetvédő Egyesület, Reflex Környezetvédő Egyesület, Ürömért Egyesület, Zöld Akció Egyesület
Greenpeace Magyarország
Magyar Cserkészszövetség
Felelős Gasztrohős Alapítvány
Reloop Platform"
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
