Életbe lépett július 1-jén az egyszer használatos műanyagokat tiltó rendelet, aminek értelmében többféle terméket is kivezetnek. Nem lehet használni mostantól egyszer használatos evőeszközöket és tányérokat, műanyag szívószálakat, fülpiszkálókat, keverőpálcákat, valamint a léggömbök műanyag pálcikáit sem. Szintén betiltják az expandált polisztirol (közismertebb nevén hungarocell) ételesdobozt és poharakat.

A bevásárláskor használt nejlonzacskók esetében pedig részleges forgalomba hozatali tiltással és a díjtétel növelésével szeretnék csökkenteni a felhasználást: a termékdíj a 33-szorosára nő, 57 forint/kg-ról 1900 forint/kg-ra.

A fentiek jól hangzanak, azonban közel sincs szó arról, hogy mostantól egyáltalán nem találkozhatunk egyszer használatos műanyagokkal a vendéglátásban.

Szerencsére egyre többen állnak át betétdíjas repoharakra, de ezzel együtt is akad még jó néhány hely – a nagy fővárosi helyek közül például a Budapest Park vagy az A38 hajó –, ahol ez egyelőre várat magára.

A másik jelentős kivétel, hogy a nem polisztirolból készült elviteles dobozokra sem vonatkozik a most életbelépett jogszabály, tehát ezeket továbbra is lehet használni. Tegyük hozzá, hogy az úgynevezett PLA csomagolóanyagok aránya fokozatosan nő az utóbbi években, és ezek bizonyos körülmények esetén lebomlanak.

Mégsem lehet kijelenteni, hogy semmi értelme nincs a használatuknak, mivel az előállításuk is kevésbé károsítja a környezetet. Ugyanakkor abba a hitbe se ringassuk magunkat, hogy a PLA használatával automatikusan környezettudatosak leszünk, hiszen ennek a használt eszközök komposztálása lenne a kulcsa.

A napi menüket házhoz szállító ételfutár cégek jó része pedig még eddig a pontig sem jutott el, ők – nyilván elsősorban anyagi megfontolásból – továbbra is nem lebomló műanyagdobozokat használnak, akár naponta tízezres nagyságrendben.

És említsük meg azt is, hogy a hatályba lépett jogszabály csak az új beszerzéseket tiltotta meg, a meglévő készletek felhasználását nem. Tehát szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy valaki június utolsó napjaiban még gyorsan bevásárolt egy nagyobb mennyiséget a most betiltásra került eszközökből, így még jó ideig a felhalmozott készleteit szórja ki.

Bár a most életbelépett törvény iránya jó, még hosszú utat kell megtennünk addig, amíg tényleg eltűnnek az egyszer használatos műanyagok a mindennapi életünkből.

A fentebb már említett repoharak jó megoldást jelentenek, több népszerű szórakozóhely, például a Kobuci Kert és a Gólya, illetve a fesztiválok nagyobbik része már évekkel ezelőtt átállt ezeknek a használatára.

Ami az ételesdobozokat illeti, adná magát, hogy otthonról magunkkal vitt dobozokba kérjük az elvitelre vásárolt ételt. Ez ugyanakkor élelmiszerbiztonsági okok miatt jó ideje tilos: hiába bizonygatjuk, hogy alaposan elmostuk az edényt, a helyek egyszerűen nem vállalják azt a kockázatot – sőt, nem is szabad nekik –, hogy mégis bejusson valamilyen kórokozó a konyhájukba.

Az ellen persze aligha lehet kifogásuk, ha a helyben fogyasztott ételünk maradékát pakoljuk be az asztalnál ülve a magunkkal hozott dobozba, az eleve elviteles rendeléseken ez azonban nem segít.

Megoldás lehet viszont a tavaly novemberben indult RAKUN dobozközösség módszere. Ennek lényege, hogy fix (5-800 forintos) havidíjért bérelhetsz magadnak egy vagy több dobozt, majd miután letöltöttél egy appot, az elfogadóhelyeken elég egy QR kódot felmutatnod, és újrafelhasználható RAKUN dobozban kapod az ételedet.

Egyelőre országszerte 57 elfogadóhelyet tartanak nyilván, ezek nagy része Budapesten található, IDE KATTINTVA böngészheted őket térképen.

A projekt még gyerekcipőben jár, de az ötletgazdák elmondása szerint már most közel 2000 egyszer használatos dobozt tudtak megspórolni vele. Partnereik száma pedig dinamikusan nő, így remélhetőleg idővel még tovább javulnak az arányok, akár nekik, akár más hasonló kezdeményezéseknek köszönhetően.