JÖVŐ
A Rovatból

A kakis pelusból is pénzt csinál, és közben a környezetet is védi a magyar származású Tom Szaky

Világhírű cége, a TerraCycle több helyen megoldotta, hogy ne szennyezze a Földet a kidobható műanyag pelenka. Amerikában már mosodába szállíttatják a piszkos darabokat, sőt kiderítik belőlük azt is, hol tart a baba fejlődése.

Link másolása

Kedvelem a munkájukért rajongó interjúalanyokat. A szemétkérdésről végtelen szenvedéllyel beszélő Tom Szakyval immár harmadszor találkoztam. Kilenc éve Budapesten mesélt, hogyan vezetett útja a kendertermesztéstől a gilisztatrágya-gyártáson át az egyedülálló világcég, a TerraCycle megalapításáig. Hat éve Londonban beszélgettünk például arról, hogy Magyarországon miért nem gyűjt már semmit a cége, de Budapesten van a TerraCycle informatikai központja, 60 emberrel. Most újra Londonban találkoztunk, hogy megbeszéljük, mi változott.

Noha négyévesen hagyta el Magyarországot, folyékonyan lehet vele magyarul beszélni, csak ha elragadja a hév, akkor vált angolra.

2015-ben azt mondta, egyetlen nadrágja van, mert csak akkor vesz másikat, ha tönkrement, ami rajta van. Máig tartja magát ahhoz, hogy nem divatból vásárol újat, csak akkor, ha a régi elszakadt.

„100 éve egy átlagember két ruhát vett évente, és húsz évig használta. Ma évi 77-et vásárol és csak háromszor hordja, mielőtt kidobja”

– avat be az amerikai helyzetbe.

Tomnak 21 országban működik a cége. A szemétből nemcsak pénzt csinált, hanem komolyan foglalkoztatja, hogy ő se termeljen túl sok hulladékot, óvja a Földet.

A TerraCycle a világ egyik legnagyobb reciklálással foglalkozó cége. 2021-ben a Time100 az egyik legbefolyásosabb vállalattá választotta. Olyan ügyfeleik vannak, mint a Procter&Gamble, az Unilever, a PepsiCo vagy a Nestlé.

Az egyik legjobb változás volt az utolsó beszélgetésünk óta, hogy drasztikusan csökkent az utazásai száma.

„Egy évben nyolcszor repülök most, a Covid előtt százszor. Nem szeretek utazni, csak kellett”

- mondja.

A járványig nem voltak online előadások, megbeszélések, de ma már ez általános. Tom nemcsak azért örül, mert fárasztó folyamatosan úton lenni, hanem azért, mert a repüléssel végre nem szennyezi úgy a környezetet.

A TerraCycle bevétele is több mint a duplájára nőtt legutóbbi találkozásunk óta.

„2023-ban 78 millió dollár volt, előtte 74, tavalyelőtt pedig 71. Előtte 50, és azelőtt 30. Igy szokott működni, hogy pár évig nagyot nő, aztán pár évig lelassul. Később nő megint.”

Az irodákban is változott kicsit az élet, csak két napot kell bent tölteniük a munkatársaknak, hármat otthonról dolgozhatnak.

A Covid egyébként nem okozott semmi gondot a cégnél. A TerraCycle begyűjti a műanyag kesztyűket, szájmaszkokat is, a fél cég intézményekkel dolgozik, például védőfelszereléseket dolgoz fel. Mi most azt nézzük meg, hogy az egyéni fogyasztók szempontjából milyen változások vannak.

Tom szerint egyre több cikket írnak arról, hogy a szelektív gyűjtés, az újrahasznosítás nem jó. Szerinte ez azért van, mert sokan nem értik, hogyan működik, és mivel nem úgy, ahogy ők hiszik, azt mondják, hogy csalás, felesleges.

Példának a ruhák adományozását említi.

„Azt hiszed, hogy amit beteszel a dobozba, azt valaki meg fogja kapni és hordani fogja. Ez csupán 1-2 százalék Amerikában. 98 százalékot összenyomnak, és nagy kockákként eladják szegény országokban. 50 cent egy kiló. Ennek csak egyharmadát lehet eladni olcsón. Rengeteg túlhasznált, rossz ruha van az adományokban. Sok a túl nagy méret is. Meleg országban ki fog megvenni téli ruhát? A szegény országban hova dobják ki? Az óceánba, az erdőbe.”

Az emberek nem értik, hogyan készülnek, amiket megvesznek, és mi történik velük, ha már nem használják. Sokan azt sem tudják, hogy újrafeldolgozni valamit milyen folyamat, hogy például a kávékapszulák begyűjtése veszteséges, hacsak nem fizet valaki.

„Mindenképpen van költség, de hogyha egy cég vagy egy bolt kifizeti, akkor a népnek az ingyen van. Ha nem fizet a gyártó, akkor a fogyasztó fizethet.”

Országonként változik, hol, mit gyűjtenek, és hol kell fizetniük a fogyasztóknak.

Összesen ezerféle tárgyat dolgoznak fel újra Tomék. Sokfelé nem kell fizetniük a vevőknek a kávékapszulák, a csomagolási műanyag és az elektromos cigi leadásáért. Angliában viszont most indult egy program, ahol a fogyasztó fizet azért, hogy a nehezen újra feldolgozható hulladéka ne a szeméttelepet növelje, hanem készítsenek azokból új terméket. Ez a Zero Waste program. Meg lehet rendelni online pár ezer forintért olyan zacskókat, amikben egyféle hulladékot lehet gyűjteni, például csak szájápolási termékeket vagy csak kozmetikai tárgyakat, esetleg videó- és magnókazettákat vagy irodai cikkeket. Nagyon sokan gyűjtik az üres gyógyszeres leveleket, a kontaktlencséket, a gyerekjátékokat, a kutya- és macskaeledeles zacskókat. Ezeket el kell vinni egy csomagpontba, ahonnan a TerraCycle elszállítja és feldolgozza.

Lehet látni olyan változásokat is az elmúlt években, hogy egyre kevesebben szívnak normál cigarettát, viszont egyre több elektromosat használnak. Tom szerint egyre inkább nő a körülményesebben, drágábban újrafeldolgozható termékek száma, a tipikus szelektív tárgyak száma pedig csökken.

Tomék 4 országból voltak kénytelen kivonulni, mert ott nem volt elég pénz a speciális újrahasznosításhoz. Magyarországon kívül Izrael és Argentína nem tudott hasznot termelni. Törökországban pedig az volt a gond, hogy a nők nem vehették kézbe a szervezést.

„Amikor egy gyűjtést kezdünk, 91 százalékban a nők futtatják a programunkat, és csak 9 százalékban a férfiak” – magyarázza, mennyire meghatározóak a nemi szerepek ezen a területen is.

A szegénységre úgy tűnik, találtak megoldást. Nonprofit cégként dolgoznak. Thaiföldön kezdték ezt. Ott már 3 éve működnek.

„Ahol a cégeknek nincs elég pénzük fizetni, mert a piac nem elég nagy, ott jótékonyság van, más országok fizetik az ottani költségeket.”

Egymillió dollárt adnak össze évente európaiak és amerikaiak, hogy Thaiföld folyóiból kihalásszák a szemetet, mielőtt az bekerülne az óceánba.

„Szegény területeken úgy élnek, mint ötszáz éve. Csakhogy amit akkoriban fogyasztottak, mind ki lehetett dobni a vízbe, minden természetes volt, nem volt műanyag. A fejlődés óta viszont egyre több.”

Tom szerint a legnagyobb baj az, hogy még a műanyagdobozt, palackot sem tudják megvenni, hanem apró kis zacskókban árulják még a sampont is. Ezek a csomagolások nagyon olcsók, de senki nem akarja feldolgozni azokat. Falvakban és zsúfolt városokban próbálják eltűntetni gödrökben, de amikor jön az eső, az kimossa, és viszi a folyóba, onnan a tengerbe.

Tomék visszahozták a visszaváltást. Rábírtak cégeket, hogy olyan üvegben, dobozban áruljanak, amit ha visszavisznek a vevők, akkor újra lehet tölteni.

Ehhez Franciaországban, Japánban és Amerikában külön szekciók vannak bizonyos boltokban. A vevő fizet 50 cent betétdíjat, és visszakapja, amikor visszaviszi.

Nem könnyű meggyőzni a cégeket, mert módosítaniuk kell a csomagolási rendszert, új cserélhető tartályokra kell átállniuk. Körülbelül két év pluszmunka van vele. A tisztítást a TerraCycle szervezi.

„Ami már hússzor-harmincszor körbement, vagy valami eltört rajta, azt egyszerűen beolvasztjuk” – mondja, miközben mutatja, hogy milyen italok, kávék, szószok és egyéb ételek kaphatók visszaváltható üvegben, dobozban.

Példaként említi Franciaországot, ahol most 120 boltban lehet venni Loop-os termékeket. Hat hónap múlva ez 300 lesz, és még három másik hálózatban is lesz újabb 50-100 üzlet.

„Ez nem sok, de így megy lassan, így kell kezdeni.”

Nagyon bíznak ebben a befektetésben.

Az elmúlt 5 évben erre költötték a legtöbbet. Tom szerint az eddig beáldozott 40 millió dollárhoz még kell újabb 60 millió, hogy haszon legyen rajta.

Tengeri műanyagból is készítenek kozmetikai palackokat. Ez kicsit körülményesebb a termékeket eladó cégnek, mint a különleges termékek szelektív gyűjtése. Ott a gyártónak csak pénzt kell adnia, és Tomék hirdetik, mit, hol lehet leadni, és az újrahasznosításig megcsinálnak mindent. Itt a Terracycle csak begyűjti a szemetet és műanyag alapot gyárt. A palack előállítása, kipróbálása a gyártóra vár.

Fontos változás még a legutolsó találkozásunk óta, hogy

Tom gyerekeinek száma megduplázódott. Már három fia és egy lánya van. A pelenka-probléma megoldásával már sokszorosan szembesült.

A most 6 és 8 éves fia csecsemőkorában tapasztalta, hogy napi 5-10 pelenka mennyire növeli a háztartási szemetet, és az otthoni mosás sem egyszerű.

Először kifejlesztették a koszos darabok szétválasztását és komposztálását. Mutat is egy nagy dobozt, amivel például Hollandiában gyűjtenek.

„A telefonod ide teszed, hogy tudjuk, hogy ki vagy. Kinyitod, fizetsz, és bedobod a kakis pelust. Ebben az volt nehéz, hogy ne jöjjön ki a szag.”

Van olyan doboz is, amiben otthon is lehet bűzmentesen tárolni a koszos pelenkákat.

Mosható pelenkával sokan próbálkoznak már a világban, de a többség feladja, mert sok kellemetlenséget kell megoldani és időigényes is. Tomék erre azt találták ki, hogy

a kakis pelusért házhoz mennek és patyolatba viszik azokat.

A telefonján mutatja, hogy működik a rendszer.  48 pelenka és egy doboz a kezdő csomag. Egy gyerekre átlagosan 1300 dollárt kell így költeni, amíg nem lesz szobatiszta. Az eldobhatós pelenkánál 2800 dollárral lehet számolni. Vagyis nemcsak környezetkimélőbb, hanem olcsóbb is, ha okosan használják.

„A kicsit piszkost nem küldöd be, csak a nagyon kakisat. Ha ötből csak egyet, vagy épp tízből egyet küldesz mosni, akkor spórolsz. Átlagember ezt csinálja.”

Az amerikai szemétdomb 3 százaléka pelenka. Tomék hozzájárulnak, hogy ne nőjön, hanem csökkenjen ez a szám.

A pelenka újrahasznosítása

Egy másik találmányuk a csecsemők vizsgálata. Beküldik a koszos pelust, és abból kiderül, hol tart a baba fejlődése, hogyan működik az immunrendszere, kell-e módosítani az étrendjén. Ezt a mikrobiom vizsgálatot már két gyerekén is elvégezték.

Tom úgy látja, a szemét sokáig fog nekik munkát adni. A helyzet egyre rosszabb, hiszen a fogyasztók és a cégek is egyet akarnak, egyszerűt és olcsót. Arra vágynak, hogy több pénzük maradjon, illetve nagyobb legyen a haszon. Ez pedig egyre több szemetet jelent. Tom szerint a vásárlási láz egy olyan függőség, aminek egyszer vége lesz, így vagy úgy.

„Ha valaki szeret egy kábítószert, de még nem látja a testén, hogy baj van, akkor még használja. Ameddig majdnem meghal. De lehet, hogy meghal. Vagy változtat, és nem fogyaszt többet. Ugyanaz a helyzet a világban.”

„Ha például Kaliforniában a farmokból sivatag lesz, akkor kevesebb termék lesz, magasabb áron. A fogyasztás csökken. Azt remélem, hogy ha ezt a nép látja, akkor magától tud változtatni, de ez egy hosszú folyamat.”

A világ szomorú helyzete ellenére ő optimista. Angolul, teljes beleéléssel osztja meg, hogy

nagy problémákat csak úgy lehet megoldani, ha hisszük, hogy jót tehetünk, depressziósan csak negatív eredményt lehet elérni.

Azt mondja, ha feladná és semmit nem csinálna, az biztos bukás.

Tom pontosan tudja, mi érdekli, és aszerint halad az úton. Elmesélte, hogy 8-9 évesen már vállalkozó akart lenni, és 13 évesen meg is csinálta első üzletét. Webdesign cégében még egy alkalmazottja is volt.

Bár az egyetemen azt tanították neki, hogy üzletben a legfontosabb a pénz, és ez szerinte is elengedhetetlen, akárcsak az embernek a szívdobogás, de nem ez a cél. Ő olyan területtel foglalkozik, amivel kevesen akarnak. Élvezi, hogy itt van lehetőség olyan újításokra, amitől jobb lesz a környezetnek, az embereknek.

„Ezt én tudom egész életemben csinálni. Nehéz lenne, ha csak a pénzért kellene. Úgy nem tudnám. Kell az igazi cél.”

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Itt a világvége? – Egyre gyorsuló antarktiszi szuperörvény okozhatja majd
A Földön egyedülálló cirkumpoláris áramlat miatt rengeteg tengeri jég olvadhat fel a jövőben. Emiatt jócskán megemelkedhet a tengerek vízszintje.

Link másolása

Rekordsebességgel olvaszthat fel több ezer kilométernyi tengeri jeget az antarktiszi szuperörvény, írja a Daily Star. A cirkumpoláris áramlat a Földön egyedülállónak számít, mivel mind a 360 hosszúsági körön áthalad az Antarktisz körül. Ezért a tudósok „a bolygó legnagyobb és leggyorsabb áramlatának” is nevezik.

Az örvény most minden eddiginél nagyobb sebességgel halad, és úgy tűnik, hogy több tengeri jeget pusztít el, mint 14 millió éves történelme során bármikor. Egy negyven fős tudóscsoport arra jutott, hogy ez rossz hír az emberiség számára, mert az olvadó jég miatt jelentősen megemelkedhet a tengerek szintje, és a Holnapután című filmben látottakhoz hasonlóan jeges víz áraszthatja el a szárazföld egy részét.

A szuperörvényről néhány hete még azt mondta a lapnak egy időjárási szakértő, hogy februárban egy hirtelen sztratoszférikus felmelegedés blokkolhatta az áramlatot, ami így gyakorlatilag leállhatott.

A mostani tanulmány vezető szerzője szerint azonban ez nem így történt. Dr. Frank Lamy a lapnak elmondta, hogy a jelentős mennyiségű tengeri jég elvesztése a dél felé irányuló fokozott hőszállításnak tulajdonítható. Ennek köszönhetően több meleg víz éri el az Antarktisz jégtakarójának peremét, ami gyorsítja az olvadást.

Az áramlat működését ebben az angol nyelvű videóban magyarázzák el részletesen:


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Egy mesterséges intelligenciával létrehozott műsorvezető, Bíró Ada vezette a Deltát a köztévén
Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát. A következő adástól kezdve híreket fog majd felolvasni.
Fotó: M1/YouTube - szmo.hu
2024. április 16.


Link másolása

A Delta vasárnapi adásában egy bizarr történésnek lehettek szemtanúi a nézők: Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát, aki a következő adástól kezdve a műsor híreit fogja majd felolvasni.

A Telex számolt be róla, hogy Ada egy „egy MI segítségével életre hívott nyelvi és videós modell”, de hogy pontosan milyen modellről van szó, az nem derült ki.

Ada azt is elárulta magáról, hogy az elkészítésében a legmodernebb nyelvi modellt használták, hogy szépen beszéljen magyarul.

Ada mondanivalóját „teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg”, a Delta következő adásától lehet majd nézni, ahogy híreket olvas fel.

Itt lehet visszanézni Ada bemutatkozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Megjelent az első humanoid robot a kecskeméti Mercedes-gyárban, ha beválik, embereket válthat ki
Ezt a példányt még csak tesztelik, de hamarosan mindennapos lesz a gyárakban, emberek mellett dolgozó, betegeket ápoló vagy háztartásvezető humanoid robotok látványa.

Link másolása

Egy-két generációval ezelőtt távoli jövőben játszódó tudományos-fantasztikus filmek csodájának számítottak, de a humanoid robotok az utóbbi évtizedben olyan tempóban fejlődtek, hogy kézzelfogható közelségbe került az üzleti mellett az otthoni alkalmazásuk is. Az utóbbi idők legnagyobb robotikai sikerei: Digit, GR-1, Figure 01, Atlas, NEO és például Apollo. Ezek az önálló cselekvésre képes eszközök lökdösnek közelebb bennünket a Jetson család valóságához.

Apollo

A látványos, összetett humanoid a legfrissebb világszenzáció: március közepén jelentették be, hogy a kecskeméti Mercedes-Benz gyárban zajlik a próbaüzeme – írja a The Robot Report. Apollót egyelőre csak tesztelik: arra keresnek választ, hogy mennyire tud hatékony lenni a rá osztott szerepben, ami pillanatnyilag alkatrészek ellenőrzése és üzemen belüli kiszállítása a gyártósorra.

Az autóipari vállalat kíváncsian figyeli, mennyire képes helytállni az emberre tervezett és méretezett létesítményben.

A robotot gyártó amerikai Apptronik közölte: a cél az, hogy a humanoid meglévő üzemekben is bevethető legyen, magyarán ne igényelje az infrastruktúra drága átalakítását, mégis rá lehessen bízni fizikailag megterhelő, ismétlődő és unalmas feladatok automatizálását. A magassága 173 centiméter, a tömege 73, a teherbíró képessége pedig 25 kilogramm és kifejezetten arra készült, hogy ipari terekben működjön az emberek mellett.

Digit

A puritán megjelenésű humanoid az Agility Robotics terméke, ami annyiban előrébb jár a fentebb írt Apollónál, hogy idén várhatóan tömeggyártásba kerül, és az első példányait 2025-ben kézbesítik is. A gyártó elsősorban arra tervezte, hogy emberek asszisztense legyen, például raktárakban és elosztóközpontokban történő anyagmozgatás során.

Komoly fenyegetést jelent a logisztikai ágazat fizikai munkásai számára, hiszen bár túl nehezet nem emelhet (max. 16 kilogrammot bír el), 16-24 órán keresztül folyamatosan robotol, cigi-, kávé- és ebédszünet nélkül.

A 175 centiméter magas, 65 kilogrammos humanoid stabilan mozog gyepen, kavicson, járdaszegélyek között és lépcsősorokon is, miközben, ha a helyzet úgy kívánja, előre-hátra sétál, oldalaz, helyben megfordul vagy guggolva halad. A raktári kétkezi munka hóhérából már az első gyártási évben tízezret terveznek összeszerelni, az oregoni Salemben található üzemben.

GR-1

A marcona nevű humanoid kevésbé a kommunikációra, sokkal inkább kooperatív és támogató feladatokra készül. A kínai Fourier Intelligence munkája, ami azért érdekes, mert ez a vállalat eddig főleg rehabilitációs robotikai eszközökről, például mozgáskorlátozottak és szociális gondozásban résztvevő időseket támogató exoszkeletonokról volt ismert.

A sanghaji Mesterséges Intelligencia Világkonferencián tavaly bejelentett robotot a „megtestesült AI” jelzővel mutatta be a gyártó, amelynek oldala szerint a GR-1 már tömeggyártásba is került. A bionikus torzó emberszerű, 54 szabadságfokkal rendelkező mozgást tesz lehetővé – ezt nemrég precíziós mozgást igénylő tevékenységgel: dobolással demonstrálta a cég.

Így dobol a kínai humanoid

A GR-1 ember-gép interakcióját mesterséges intelligencia támogatja, és komolyan aggódhat miatta a konkurencia, mert 5 kilométer/órás sebességgel képes járni és ha kell, akár 50 kilogramm terhet is megemel, majd cipel, ami a humanoidok között tulajdonképpen unikum.

NEO

A norvég 1X Technologies terméke a GR-1 európai kihívója lehet. NEO-t a piacon elérhető EVE nevű, kerekeken guruló eszközből fejlesztettek tovább. Az előd kiskereskedelmi és logisztikai felhasználásra termett, míg

NEO már kevésbé ipari, sokkal inkább háztartási vagy gondozási célú humanoid lesz.

A fejlesztésére nemrég 100 millió dollárt sikerült összekalapolni a befektetőktől, ami szinte biztosan elég lesz a sorozatgyártás beindítására. Ami azt illeti, a képességei már most zavarba ejtőek: normál emberi tempóban sétál (4 km/h) és fut (12 km/h), egy feltöltéssel akár 2-4 órás üzemidőt produkálva. A magassága 165 centiméter, a tömege pedig azzal együtt is csupán 30 kilogramm, hogy akár 20 kilogrammot emel és hordoz.

Atlas

Nem hagyhatjuk ki a sorból a világ egyik legismertebb robotikai gyártóját, az amerikai Boston Dynamics vállalatot. A ma már a Hyundai csoport tulajdonában lévő cég a sokoldalú Spot nevű robotkutyával vált világhírűvé, és éppen emiatt lett érdekes az őt felvásárló anyaszervezetnek, ami autóipari lehetőséget (sétáló kocsi - komolyan!) látott meg benne. A Dynamics legutóbbi remekműve az Atlas humanoid, aminek a fejlesztése régóta zajlik, többnyire teljes titoktartás mellett, de nemrég végre munkavégzés közben is bemutatták.

Önállóan dolgozik a gyárban

A videón jól látható, hogy Atlas a szenzorai segítségével tapogatja le a rábízott autóalkatrészeket, amelyeket teljesen automatikusan megfog, leemel és a célállomásra visz, majd tárolókba helyez. Az automatizálásnak olyan fokát sikerült elérni vele, ami bár kevésbé látványos, mint a korábban megosztott dinamikus parkour videók, ám

azokkal a mutatványokkal ellentétben már nem előre programozott, automatikus mozdulatsorokról, hanem önálló cselekvésről van szó, ami óriási különbség.

Atlas egyébként 150 centiméter magas, 89 kilogramm és 9 km/h-s sebességgel szedi a lábait. Elsősorban ipari felhasználásra szánják.

Figure 01

Ez, az Atlas vetélytársaként is értelmezhető humanoid a jelenlegi legnagyobb ígéret, amit az is bizonyít, hogy a csupán 2021-ben, Google mérnökök által alapított gyártója olyan befektetőket győzött meg a benne rejlő lehetőségekről, mint a Samsung, a Microsoft, az Nvidia, az Amazon és az OpenAI.

A Figure AI kifejezetten veszélyes, monoton vagy az ember számára túlságosan összetett feladatok ellátására tervez robotokat,

így rögtön az első termék, a Figure 01 is a bányászat, az építőipar vagy a katasztrófaelhárítás területére készül. Az általános célú robot fejlett látási, mozgási, manipulációs és kommunikációs képességekkel fog rendelkezni, miközben képes lesz tanulni a környezetéből vagy interakcióba lépni az emberekkel.

A San Franciscó-i startup már 2024-ben piacra dobná az első Figure 01-eket, ami felé januárban öles lépést tettek: a BMW egyik üzeme elkezdte tesztelni az egyik prototípust. A Figure 01 magassága 170 centiméter, a tömege 60 kilogramm. A jelenlegi sebessége 4,3 km/h, a hasznos teherbírása 20 kilogramm, az üzemideje pedig öt óra.

Izgalmas évtized elé nézünk

Borítékolható, hogy a humanoidok a 2020-as évek végére annyira megszokott jelenséggé válnak a fejlett technológiai, logisztikai és autóipari vállalatok üzemeiben, mint a mai targoncák vagy robotkarok. A kétlábú robotkollégák fejlesztése egyre több befektetést vonz: a piackutatások alapján 2020-ban 7,4 milliárd, 2021-ben 8,5 milliárd, 2022-ben pedig már 10,3 milliárd dollár ment el erre a célra.

A technológia piaca ennél is nagyobb növekedés előtt áll: a Markets and Markets szerint a 2023-as 1,8 milliárdról 2028-ra már 13,8 milliárd dollárra fog nőni a globális forgalmuk, ami évi több mint 50 százalékos növekedést jelent. Mivel a humanoidfejlesztésre szánt összeg és a szegmens értéke is nagy tempóban nő, a tömegtermelés idővel elég olcsóvá tesz bizonyos általános célú robotokat ahhoz, hogy ne csak ipari környezetben, hanem háztartásokban, szociális gondozásban, katasztrófaelhárításban is megjelenjenek, feltehetőleg a 2030-as évek elejétől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Digitális útlevelet kapnak a ruhák – gyökeresen megváltozhat az európai divatipar
Az Európai Unió komoly szigorításokra készül. Hogy a módosítások miként érintik Magyarországot, a divatipart és a vásárlókat, erről kérdeztük a törvényváltozás egyik kezdeményezőjét.

Link másolása

2030-ra minden, az Európai Unióban értékesített textiltermékhez úgynevezett digitális termékútlevélre (DPP-re) lesz szükség. Ez valószínűleg egy QR-kód lesz, ami információkat tartalmaz majd a termék eredetéről, az összetételről, az újrahasznosíthatóságról és arról, hogy mennyire fenntartható módon készült. Ezzel a Forbes szerint a divatcikkek teljes mértékben követhetőkké válhatnak. A rendszer működtetése és létrehozása azonban hatalmas erőfeszítéseket igényel. Ugyancsak alapjaiban változtathatja meg a divatipart az a rendelkezés, ami előírná a ruházati cégeknek, hogy vagy olyan mennyiségű textilhulladékot gyűjtsenek be, amely megfelel a termelésük bizonyos százalékának, vagy fizessenek díjat a helyi hatóságok hulladékgyűjtési munkájáért. Az EU környezetvédelmi biztosa szerint az Európai Bizottság azt szeretné, ha 2028-ra életbe lépne az összes erről szóló szabály. A módosítás felterjesztésében részt vett a Renew képvieslőcsoport is.

Cseh Katalinnal, a Momentum Európai Parlamenti képviselőjével arról beszélgettünk, hogyan változtatja meg mindez a ruhaipart, és mire számíthatnak a vásárlók.

- A fenntartható textilipar érdekében néhány éve felmerült, hogy érdemes lenne módosítani a ruhákon megtalálható címkéket, a termékekről hozzáférhető információkat. Miért?

- Mindannyiunk célja egy emberközpontú gazdaság kialakítása és fenntartása. Gondoljunk csak arra, hogy önmagában a textil-előállításhoz mennyi vízre van szükség. A textilgyártás során felhasznált vízmennyiség jelentős és sokrétű, mivel az egy fontos összetevője a gyártási folyamatoknak. Mára bizonyított tény, hogy a textil-előállítás során rengeteg mikroműanyag kerül a levegőbe, amelyek pusztítják az ökoszisztémát. A fenntartható ruházati gyártásra azért van szükség, hogy korszerű eszközökkel csökkenthető legyen a vízfelhasználás. Az új címkézési rendszer célja, hogy

a fogyasztók szembesüljenek azzal, hogy a környezet számára mibe került az a ruha, amelyet viselnek.

Tehát a ruhacímkékből egyértelműen látható lesz, hogy az adott ruha elkészítése milyen mértékben zsigerelte ki a bolygót. Fontos, hogy ezzel mindenki tisztában legyen, hiszen csak így tudunk felelősséggel ruhát vásárolni. Európa a fenntarthatóságra vonatkozó jogszabályalkotásban világszerte élen jár, de látunk kell, hogy a Föld erőforrásai végesek, ezért közös felelősségünk, hogy még tudatosabbak legyünk a környezetvédelemmel szemben. Legyen szó ruhavásárlásról, szelektív szemétgyűjtésről vagy műanyag felhasználásról.Cseh Katalin a ruhacímkéről szóló jogszabály bevezetése közben

- Milyen egyéb változás várható a textiliparban?

- Az egyik legjelentősebb változás a textilipari hulladékgazdálkodásra vonatkozik. 2025-től a tagállamokban külön kell gyűjteni a textilipari hulladékot, annak alapján, hogy újrahasznosítható az adott termék vagy sem. Ez egy közeli dátum, ami azt jelenti, hogy hamarosan jelentős változások történnek a textilipar területén, kezdve a gyártástól a hulladékfeldolgozásig.

- Mi a helyzet az emberi jogokkal? A fast fashion cégeket gyakran éri az a vád, hogy kijátsszák a jelenlegi emberjogi szabályokat, az eladott termékeket más földrészen készítik gyermekmunkával vagy rabszolgamunkával.

- Az emberi jogokat védi a gyártással kapcsolatban már említett szabályozás is, hiszen a jövőben kevesebb mikroműanyag kerül a levegőbe, amely káros az emberi szervezetre. Ami a fekete piacot illeti, tudomásunk van arról, hogy Kína területén Ujgur munkatáborokban gyermek- és rabszolgamunkával készítenek ruhaneműket, amelyeket később a gyanútlan európai fogyasztók megvásárolnak. Fontos, hogy

a közeljövőben érvénybe lépő szabályokat már nem tudják kijátszani a cégek.

Ezt szolgálja a vállalatok fenntarthatósági átvilágítása. A gyártóknak igenis kötelességük érvényesíteni a fenntarthatósági szabályokat, amelyek azt is lehetővé teszik, hogy az új textilipari törvényeket megsértő cégeket bíróság elé állíthatjuk.

- Mindezt a magyar vásárlók is érzékelni fogják?

- Fogyasztói oldalról tájékozottabbak lesznek a vásárlók, hiszen egyértelműen láthatják a címkéken, hogy egy adott ruha milyen módon készült, és így milyen mértékben károsította a környezetet. Véleményem szerint tovább fog nőni az egyéni felelősségvállalás. Az már látszik, hogy a társadalom alapvetően nyitott a környezetvédelmi megoldásokra, viszont

az embereknek még mindig kevés információjuk van arról, hogy pontosan milyen módon készült az a termék, amelyet a kezükbe vesznek.

A kiszolgálói oldalról sokan nehézségként élik meg ezeket a változásokat, ezért a cél az is, hogy segítsük az alkalmazkodást. Nem lenne helyes bevezetni egy új jogszabályt, és magára hagyni az érintetteket, ezért mi támogatjuk a vállalatok számára az átállást.

- Eddig milyen konkrét lépések történtek a fenntartható gazdaság érdekében?

- Igazi áttörésnek számít, hogy bevezetésre került az egységes telefontöltők használata. Az eddigi tapasztalatok alapján a módosításnak köszönhetően csökkent az elektronikaipar környezetre gyakorolt káros hatása. Ugyanis a különböző telefontöltők készítése sokkal több hulladékot termelt, különösen a legyártott kábelmennyiség miatt. Ugyanakkor a cégek nehezteltek a döntés miatt, sokan gazdasági érdekek miatt nem akarták elfogadni a módosítást, pedig ezzel érdemben tettünk a bolygó védelméért, amit szerte a világban elismernek. Mindannyiunk célja, hogy példát mutassunk a környezetvédelmi intézkedések terén is.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk