Az online készített, 1186 fő megkérdezésén alapuló, nem reprezentatív felmérés célja az volt, hogy rávilágítson, a járványhelyzet milyen új felismeréseket hozott számunkra a környezettudatossággal kapcsolatban, hogyan gondolkodunk a zöld életmódról, miről lennénk hajlandók lemondani bolygónkért.

A Szeretlek Magyarország portál immár két éve zászlójára tűzte a fenntarthatóság kérdését, azóta folyamatosan találkozhatnak olvasói a „Csináld másképp” szlogen alatt összegyűjtött tartalmakkal. A portál igyekszik megértetni mindenkivel, hogy a világ többé már nem lesz olyan, mint amilyennek megismertük. A klímaváltozás és a technológiai forradalom, a mesterséges intelligencia és a biotechnológia alapvetően átalakítják az életünket – gyorsabban, mint ahogy gondolnánk.

A diákújságírókat tömörítő DUE Médiahálózat is hasonlóan fontosnak tartja, hogy a klímaváltozás jelentette kihívásokkal, a lehetséges megoldásokkal minél mélyebben megismerkedjenek a fiatalok is.

És ezért is fogtak a Szeretlek Magyarország portállal közös kérdőíves felmérésbe – remélve, hogy az eredményekből érdekes közvetkeztetések vonhatók le, és azok ösztönzőleg hathatnak sokakra, ráébresztve őket, hogy másképp kell csinálniuk bizonyos dolgokat, ha tenni akarunk a minket körbevevő világ és a jövőnk védelme érdekében.

Mérsékelten maradtunk környezettudatosak a járványidőszak alatt – legalábbis a kérdőívünk kitöltői egy erős négyesre (3,7-es átlag) értékelik saját teljesítményüket. Érdekes, hogy a fiatalabbak adták maguknak a rosszabb osztályzatokat, az idősek pedig a jobbakat: a 14-25 közöttiek csak 3,43-as értékkel határozták meg a maguk zöld hozzáállását, míg a 60 felettieknél ez az érték már 4,1-es.

A 14-25 év közöttiek csoportja állította magáról a legmagasabb arányban, hogy kevésbé zölden élt a járvány alatt (15%), közöttük voltak a legnagyobb arányban (64%) olyanok, akik egyszerűen a kukába dobták az elhasznált maszkokat a szelektív gyűjtő helyett, ahogyan szintén a legnagyobb arányban (15%-uk) a házhoz rendeléskor felgyűlt műanyagdobozokat a háztartási szemétbe dobják.

A kérdőívben kíváncsiak voltunk arra is, hogy a járványoktól vagy a klímaválságtól tartanak-e jobban a megkérdezettek. Egyelőre a klímaválság (40%) tűnik ijesztőbbnek, de azért elég sokan (37%) leginkább mindkettőtől tartanak. A klímaválságtól jobban tartanak a 14-25 év közöttiek (58%). A 60 felettiek 49%-a viszont mindkettőtől egyformán fél.

Minden 10. válaszoló úgy ítélte meg, hogy a járványidőszak alatt kevésbé zölden élt. A budapestiek és a 14 -25 évesek között még többen vannak, akik azt mondták, nem voltak elég környezettudatosak az elmúlt időszakban: 100-ból 15-en vélekedtek így. Ehhez képest a 60 felettieknél csak 5% értékelte így az életmódját. Szerencsére a kérdőív kitöltőinek többsége (47%) ugyanúgy, vagy még zöldebben (43%) élt.

A folyamatos maszkhasználat kevésbé segítette a zöld életmódot, bár elkerülhetetlen volt. Ennek ellenére a válaszolók kétharmada csak legfeljebb 10 eldobható maszkot használt el az elmúlt időszakban. 100-ból hárman azonban 500-nál is több eldobható maszkkal terhelték a környezetet.

Merthogy az sem mindegy, hogy mit teszünk a maszkkal, ha már nincs rá szükség – a válaszolók több mint fele (52%) kidobta a szemetesbe, holott a járványveszély miatt a maszkokat elkülönítve, veszélyes hulladékként kellett volna kezelni, ahogy azt minden ötödik válaszoló (19%) tette. Ha a környezettudatosság egyik fokmérőjének tekintjük, hogy a veszélyes hulladékot bedobjuk-e egyszerűen a kukába, akkor ebben a kérdésben a 60 felettiek járnak élen – esetükben csak 34% cselekedett így, míg a 14-25 éveseknél 64%. De nem igazán vizsgáztak jól ebből a szempontból a budapestiek sem: 61% választotta a szemetest, és csak 13% a szelektív gyűjtőt.

Ha arra gondolunk, hogy a budapesti utcaképhez mennyire hozzánőtt a járvány alatt az ételt kiszállító biciklis futárok látványa, akkor azt feltételezhetnénk, hogy jelentősen megnőtt a házhoz rendelt ételek mennyisége. A válaszadók között mégis többen (60%) vannak azok, akik egyszer sem rendeltek maguknak ételt. 100-ból heten viszont egy héten háromnál is több alkalommal rendeltek maguknak ennivalót.

Általánosságban nézve az online rendeléseket, házhoz szállításos vásárlásokat érzékelhető egy dinamikus növekedés: a válaszolók több mint egynegyede (27%) egyértelműen többet rendelt a járványidőszak alatt, mint korábban. Ugyanakkor még mindig nagy (24%-os) azok aránya, akik inkább nem rendelnek házhoz semmit. Különösen sokat rendeltek házhoz a budapestiek (37% mondta, hogy többet, mint korábban - a vidékiek 22%-os arányát tekintve különösen jelentős az eltérés), a 14-25 év közöttiek (33%), valamint a 26-35 év közöttiek (33%).

Ha sok a házhoz rendelés, megszaporodik a dobozok száma, sok esetben műanyag csomagolóanyagoké. Ezeket 9% egyből a háztartási szemétbe dobja, 30% az ételes dobozokat elmossa és újrahasznosítja, míg 36% elmosva a szelektív gyűjtőbe helyezi. A válogatás nélkül a kukába borítók között élen járnak a 14-25 évesek (15%), és a legkevésbé hajlanak erre a diplomások (7%), valamint a 60 felettiek (3%).

Arra a kérdésre, hogy mi az a szokás, aminek megtartása a bolygónk szempontjából hasznos lenne, némileg eltérő válaszok születtek az előző témakörhöz képest, a sorrend itt a következőképpen alakult: 1. több gyalogos, kerékpáros közlekedés (85%), 2. kevesebb ruhavásárlás (71%), 3. kevesebb utazás (66%), 4. otthoni munkavégzés (36%), 5. fokozott higiénia (26%), 6. személyes találkozók helyett online meetingek (20%).

A fiatalabbak ez esetben pont többre értékelik egy-egy szokás megszilárdulásának jelentőségét, mint az idősebbek – például a 14-25 év közöttiek 74%-a, a 36-45 közöttiek 80%-a gondolja, hogy a kevesebb ruhavásárlás jót tesz a bolygónak, ahogyan a 14-25 évesek a gyalogos-kerékpáros közlekedést is 7%-kal nagyobb arányban vélik környezettudatosnak, mint az átlag.

A lemondásokat tekintve a teljes mintát tekintve változatos a helyzet: a csomagolóanyagokat hagynánk el a legkönnyebben, de messze nem olyan arányban, hogy vizionálhassunk egy csomagolásmentes világot (41%), de a második helyezett repülős utazás már fele ilyen arányt sem ér el: 100-ból 17-en vélik úgy, hogy ha kell, akkor a jövőben inkább nem repülnek. Az egzotikus gyümölcsökről 14% mondana le, a gyakori ruhavásárlásról 13%. Érdekes, hogy minden 10. válaszoló kész felhagyni a húsevéssel – a budapestiek még ennél is lelkesebben (15%) térnének át a veganizmusra a bolygó érdekében. Amit a legkevesebben engednének el, az az autóhasználat, pedig könnyen meglehet, hogy néhány év múlva már igazi kiváltság lesz autót vezetni. 100-ból csak négyen tudnának lemondani az autózásról.

A megkérdezettek többsége (41%) nem érzékelte, hogy a járvány óta nőtt volna az erdők szennyezettsége, viszont 58%-uk úgy tapasztalta, hogy javult a lezárások alatt a levegő minősége.

Abban viszont egyetértés mutatkozik, hogy a gyermekeink életére hatással lesz a klímaválság – 88% vélekedik így, csak 3% nem tartja ezt valószínűnek, 9% pedig nem tudja megítélni a kérdést.

És hogy mennyire vagyunk optimisták a jövőt illetően? Nem igazán. Csak a megkérdezettek 11%-a válaszolta azt, hogy a világ képes lesz megakadályozni, hogy az évszázad végére 1,5 foknál nagyobb mértékű legyen a felmelegedés. 62% egyértelműen úgy gondolja, hogy erre nincs esély.