A fiatalok jobban félnek a klímaválságtól, mint a járványoktól, mégsem élnek elég zölden
Az online készített, 1186 fő megkérdezésén alapuló, nem reprezentatív felmérés célja az volt, hogy rávilágítson, a járványhelyzet milyen új felismeréseket hozott számunkra a környezettudatossággal kapcsolatban, hogyan gondolkodunk a zöld életmódról, miről lennénk hajlandók lemondani bolygónkért.
A Szeretlek Magyarország portál immár két éve zászlójára tűzte a fenntarthatóság kérdését, azóta folyamatosan találkozhatnak olvasói a „Csináld másképp” szlogen alatt összegyűjtött tartalmakkal. A portál igyekszik megértetni mindenkivel, hogy a világ többé már nem lesz olyan, mint amilyennek megismertük. A klímaváltozás és a technológiai forradalom, a mesterséges intelligencia és a biotechnológia alapvetően átalakítják az életünket – gyorsabban, mint ahogy gondolnánk.
A diákújságírókat tömörítő DUE Médiahálózat is hasonlóan fontosnak tartja, hogy a klímaváltozás jelentette kihívásokkal, a lehetséges megoldásokkal minél mélyebben megismerkedjenek a fiatalok is.
És ezért is fogtak a Szeretlek Magyarország portállal közös kérdőíves felmérésbe – remélve, hogy az eredményekből érdekes közvetkeztetések vonhatók le, és azok ösztönzőleg hathatnak sokakra, ráébresztve őket, hogy másképp kell csinálniuk bizonyos dolgokat, ha tenni akarunk a minket körbevevő világ és a jövőnk védelme érdekében.
Mérsékelten maradtunk környezettudatosak a járványidőszak alatt – legalábbis a kérdőívünk kitöltői egy erős négyesre (3,7-es átlag) értékelik saját teljesítményüket. Érdekes, hogy a fiatalabbak adták maguknak a rosszabb osztályzatokat, az idősek pedig a jobbakat: a 14-25 közöttiek csak 3,43-as értékkel határozták meg a maguk zöld hozzáállását, míg a 60 felettieknél ez az érték már 4,1-es.
A 14-25 év közöttiek csoportja állította magáról a legmagasabb arányban, hogy kevésbé zölden élt a járvány alatt (15%), közöttük voltak a legnagyobb arányban (64%) olyanok, akik egyszerűen a kukába dobták az elhasznált maszkokat a szelektív gyűjtő helyett, ahogyan szintén a legnagyobb arányban (15%-uk) a házhoz rendeléskor felgyűlt műanyagdobozokat a háztartási szemétbe dobják.
A kérdőívben kíváncsiak voltunk arra is, hogy a járványoktól vagy a klímaválságtól tartanak-e jobban a megkérdezettek. Egyelőre a klímaválság (40%) tűnik ijesztőbbnek, de azért elég sokan (37%) leginkább mindkettőtől tartanak. A klímaválságtól jobban tartanak a 14-25 év közöttiek (58%). A 60 felettiek 49%-a viszont mindkettőtől egyformán fél.
Minden 10. válaszoló úgy ítélte meg, hogy a járványidőszak alatt kevésbé zölden élt. A budapestiek és a 14 -25 évesek között még többen vannak, akik azt mondták, nem voltak elég környezettudatosak az elmúlt időszakban: 100-ból 15-en vélekedtek így. Ehhez képest a 60 felettieknél csak 5% értékelte így az életmódját. Szerencsére a kérdőív kitöltőinek többsége (47%) ugyanúgy, vagy még zöldebben (43%) élt.
A folyamatos maszkhasználat kevésbé segítette a zöld életmódot, bár elkerülhetetlen volt. Ennek ellenére a válaszolók kétharmada csak legfeljebb 10 eldobható maszkot használt el az elmúlt időszakban. 100-ból hárman azonban 500-nál is több eldobható maszkkal terhelték a környezetet.
Merthogy az sem mindegy, hogy mit teszünk a maszkkal, ha már nincs rá szükség – a válaszolók több mint fele (52%) kidobta a szemetesbe, holott a járványveszély miatt a maszkokat elkülönítve, veszélyes hulladékként kellett volna kezelni, ahogy azt minden ötödik válaszoló (19%) tette. Ha a környezettudatosság egyik fokmérőjének tekintjük, hogy a veszélyes hulladékot bedobjuk-e egyszerűen a kukába, akkor ebben a kérdésben a 60 felettiek járnak élen – esetükben csak 34% cselekedett így, míg a 14-25 éveseknél 64%. De nem igazán vizsgáztak jól ebből a szempontból a budapestiek sem: 61% választotta a szemetest, és csak 13% a szelektív gyűjtőt.
Ha arra gondolunk, hogy a budapesti utcaképhez mennyire hozzánőtt a járvány alatt az ételt kiszállító biciklis futárok látványa, akkor azt feltételezhetnénk, hogy jelentősen megnőtt a házhoz rendelt ételek mennyisége. A válaszadók között mégis többen (60%) vannak azok, akik egyszer sem rendeltek maguknak ételt. 100-ból heten viszont egy héten háromnál is több alkalommal rendeltek maguknak ennivalót.
Általánosságban nézve az online rendeléseket, házhoz szállításos vásárlásokat érzékelhető egy dinamikus növekedés: a válaszolók több mint egynegyede (27%) egyértelműen többet rendelt a járványidőszak alatt, mint korábban. Ugyanakkor még mindig nagy (24%-os) azok aránya, akik inkább nem rendelnek házhoz semmit. Különösen sokat rendeltek házhoz a budapestiek (37% mondta, hogy többet, mint korábban - a vidékiek 22%-os arányát tekintve különösen jelentős az eltérés), a 14-25 év közöttiek (33%), valamint a 26-35 év közöttiek (33%).
Ha sok a házhoz rendelés, megszaporodik a dobozok száma, sok esetben műanyag csomagolóanyagoké. Ezeket 9% egyből a háztartási szemétbe dobja, 30% az ételes dobozokat elmossa és újrahasznosítja, míg 36% elmosva a szelektív gyűjtőbe helyezi. A válogatás nélkül a kukába borítók között élen járnak a 14-25 évesek (15%), és a legkevésbé hajlanak erre a diplomások (7%), valamint a 60 felettiek (3%).
Arra a kérdésre, hogy mi az a szokás, aminek megtartása a bolygónk szempontjából hasznos lenne, némileg eltérő válaszok születtek az előző témakörhöz képest, a sorrend itt a következőképpen alakult: 1. több gyalogos, kerékpáros közlekedés (85%), 2. kevesebb ruhavásárlás (71%), 3. kevesebb utazás (66%), 4. otthoni munkavégzés (36%), 5. fokozott higiénia (26%), 6. személyes találkozók helyett online meetingek (20%).
A fiatalabbak ez esetben pont többre értékelik egy-egy szokás megszilárdulásának jelentőségét, mint az idősebbek – például a 14-25 év közöttiek 74%-a, a 36-45 közöttiek 80%-a gondolja, hogy a kevesebb ruhavásárlás jót tesz a bolygónak, ahogyan a 14-25 évesek a gyalogos-kerékpáros közlekedést is 7%-kal nagyobb arányban vélik környezettudatosnak, mint az átlag.
A lemondásokat tekintve a teljes mintát tekintve változatos a helyzet: a csomagolóanyagokat hagynánk el a legkönnyebben, de messze nem olyan arányban, hogy vizionálhassunk egy csomagolásmentes világot (41%), de a második helyezett repülős utazás már fele ilyen arányt sem ér el: 100-ból 17-en vélik úgy, hogy ha kell, akkor a jövőben inkább nem repülnek. Az egzotikus gyümölcsökről 14% mondana le, a gyakori ruhavásárlásról 13%. Érdekes, hogy minden 10. válaszoló kész felhagyni a húsevéssel – a budapestiek még ennél is lelkesebben (15%) térnének át a veganizmusra a bolygó érdekében. Amit a legkevesebben engednének el, az az autóhasználat, pedig könnyen meglehet, hogy néhány év múlva már igazi kiváltság lesz autót vezetni. 100-ból csak négyen tudnának lemondani az autózásról.
A megkérdezettek többsége (41%) nem érzékelte, hogy a járvány óta nőtt volna az erdők szennyezettsége, viszont 58%-uk úgy tapasztalta, hogy javult a lezárások alatt a levegő minősége.
Abban viszont egyetértés mutatkozik, hogy a gyermekeink életére hatással lesz a klímaválság – 88% vélekedik így, csak 3% nem tartja ezt valószínűnek, 9% pedig nem tudja megítélni a kérdést.
És hogy mennyire vagyunk optimisták a jövőt illetően? Nem igazán. Csak a megkérdezettek 11%-a válaszolta azt, hogy a világ képes lesz megakadályozni, hogy az évszázad végére 1,5 foknál nagyobb mértékű legyen a felmelegedés. 62% egyértelműen úgy gondolja, hogy erre nincs esély.
Éppen ezért is fontos, hogy minél tájékozottabbak legyünk, gondolkodásunkat hiteles adatokra és információkra építsük. Így jobban megértjük az összefüggéseket, hogy mi az egyéni felelősségünk. Ez segít, hogy lépésről-lépésre átvegyünk olyan szokásokat, amelyekkel mi magunk is jobban óvjuk a környezetünket – véli Dr. Szayly József, a Nagy Diák Klíma Tesztet szervező DUE Médiahálózat vezetője.
Az országos programba tavaszi indulása óta már közel 25 ezer fiatal kapcsolódott be, és szeptember elejéig még várják a játszani és tanulni vágyó fiatalokat a www.klimateszt.hu oldalra.
A 14-25 év közötti fiatalok a felmérés eredménye szerint elméletben jártasak a klímatudatos életmódban, de talán jobban ragaszkodnak egyelőre a kényelemhez, és nehezebben mondanak le az olyan környezetet károsító dolgokról, mint például a fast fashion ruhadarabok vásárlása, vagy a repülővel utazás. Még bőven van feladat, ha e korosztály szemléletét, gondolkodását szeretnénk formálni, amiben az első Nagy Diák Klímatesztel komoly lépést tett a DUE Médiahálózat.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
