Nagy-Britanniában, a nyugati országok közül elsőként a jövő héten elkezdődhetnek a tömeges oltások, miután forgalmazási engedélyt kapott a Pfizer és a BioNTech közös vakcinája, és a Moderna is jó úton halad afelé, hogy forgalomba hozhassa oltását.

A gyártók, a nagy szállító cégek, és olyan humanitárius szervezetek, mint a Bill & Melinda Gates Foundation, már hónapokkal ezelőtt elkezdték az előkészületeket a világméretű forgalmazásra.

Az ugyanis kevés, hogy legyártják az oltóanyagot, az első perctől tökéletesen kell működnie annak a globális ellátó hálózatnak is, amely eljuttatja a védőoltást a Föld legelhagyottabb területeire is. Ez pedig hatalmas logisztikai kihívás.

Seth Berkley, a Gavi nemzetközi oltásszövetség vezetője a New Scientist magazinnak azt mondta, a Föld lakosságának nagyjából a 60%-át kellene beoltani, és mivel a vakcinák többségéből két adag szükséges, legalább 9 milliárd dózissal kell számolnunk.

Egy újonnan engedélyezett oltás tömeges gyártásához normál körülmények között legalább egy év kell. Most azonban a gyógyszergyárak már jóval a klinikai tesztelések harmadik szakasza előtt megtették erre az előkészületeket.

A Pfizer és a BioNTech 2020 végére már 25 millió embernek elegendő dózist tervez, 2021-ben pedig 630 milliót.

Az oxfordi egyetem és az AstraZeneca már szeptemberre 30 millió adagot tervezett, de a tesztelés késedelme miatt az év végéig már csak 4 milliót vállaltak.

Számos ország már jó előre kifizette a vakcinák egy részét, hogy az így befolyt pénzből még tovább gyorsíthassák a cégek a kutatásaikat és a gyártást. Az amerikai kormány például 6,5 milliárd dollárt fektetett be a covid-terápiákba és az oltásokba, nagyrészt az Operation Warp Speed keretében, amelynek célja, hogy 300 millió vakcinát osszanak szét az országban 2021 januárjától.

A Moderna 1,6 milliárd dolláros üzletet kötött Washingtonnal 100 millió adagra, a Pfizer és a BioNTech pedig 1,95 milliárd dollárost, ugyancsak 100 millió adagra. A brit kormány összesen 340 millió dózisra kötött megállapodást hat céggel.

Az államok jelentős része a 184 országot tömörítő COVAX-rendszeren keresztül intézi ezeket a megrendeléseket. A COVAX lehetővé teszi a gazdagabb országoknak, hogy összeadják vakcina-vásárló erejüket, egyúttal támogatást nyújt az oltás vásárlásához a szegényebbeknek.

A cél, hogy 2 milliárd dózist gyártsanak le 2021 végéig.

Nemcsak az oltásokat kell minél gyorsabban, minél több emberhez eljuttatni, hanem ugyanilyen sürgősen meg kell oldani az oltásokhoz szükséges eszközök kiszállítását az alkoholos tamponoktól a fecskendőkig, a használt tűk tárolóitól a kesztyűkig.

Az amerikai egészségügyi hatóságok szerint csak az Egyesült Államokban legalább 850 millió fecskendőre lesz szükség. Az UNICEF már megkezdte egymilliárd fecskendő raktározását Dániában és Dubaiban a COVAX keretében.

Az UNICEF előtt álló egyik nagy kihívás, hogy míg a légi úton szállított oltások a világon bárhová eljuttathatók 1-3 nap alatt, a nagy helyet foglaló fecskendőket hajóval és teherautóval viszik, és 2-4 hónapba is beletelhet, amíg megérkeznek. Éppen ezért igyekeznek ezeket jóval előbb rendeltetési helyükre vinni, hogy enyhítsék a karanténintézkedések, exporttilalmak vagy kikötői zárlatok kockázatát, és gyorsabban szét is oszthassák őket.

Az UNICEF minden évben 800 millió fecskendőt szállít a világban különböző oltási kampányokhoz. A szervezet becslései szerint a covid-19 vakcinákhoz legalább négyszer ennyire lesz szükség.

Az oltóanyagokat különleges, boroszilikát üvegfiolákban tárolják és szállítják. Ezek ellenállnak a rendkívüli hőmérséklet-ingadozásoknak, és kémiai szempontból kevésbé reaktívak, mint a hagyományos üveg, tehát kisebb a valószínűsége, hogy valamilyen vegyület belekerül a vakcinába – hívja fel a figyelmet Ken Falkowitz, a DWK Life Science laboratóriumi eszközöket gyártó cég vezetője.

A német Schott cég, a világ legnagyobb boroszilikátüveg-gyártója vállalta, hogy 2 milliárd dózis számára elegendő fiolát gyárt, és már el is kezdődtek a szállítások Észak-Amerikába, Európába és Ázsiába. A DWK Life Sciences a közelmúltban egyesült a német Müller+Müller céggel, hogy éves termelési kapacitásukat 600 millió fiolára emeljék. Az amerikai orvosbiológiai kutató és fejlesztő hatóság (BARDA) többszáz millió dollárt fektetett be amerikai cégekbe, hogy további 284 millió fiolát gyártsanak a covid-vakcináknak.

A globális szállításhoz mindenekelőtt fel kellene éleszteni a világ légiközlekedését. A IATA becslései szerint ahhoz, hogy a Földön minden emberhez eljusson egyetlen adag oltás, 8000 Boeing 747-es teherszállító repülőgépet kellene megtölteni.

A következő probléma, hogy a jelenlegi 12 vakcina-jelölt mindegyikét rendkívül alacsony hőmérsékleten kell szállítani. A Moderna mRNA-1273 oltóanyagát mínusz 20 fokon kell tárolni, erre a legtöbb háztartási fagyasztó is képes.

A Pfizer és a BioNTech vakcinája viszont, ami szintén a hírvivő RNS alapú módszerrel készült, mínusz 70 fokon őrzi meg szavatosságát. Ehhez olyan különleges fagyasztókra van szükség, mint a laboratóriumok baktérium-tenyészetének vagy a spermabankoknak.

A Pfizer tervezett olyan szigetelt, bőrönd méretű konténereket, amelyek száraz jéggel töltve képesek biztosítani a mínusz 70 fokos hőmérsékletet és fenntartják a vakcina stabil állagát 15 napig. Mindegyik konténer 4875 dózis tárolására alkalmas, és 23 kilogramm száraz jéggel kell öt naponta feltölteni.

Vannak azonban olyan kísérletek is, amelyek azt mutatják, hogy az mRNS-oltásoknak nincs szükségük ilyen mély fagyasztásra. Két kutatócsoport is állítja, hogy akár egy hónapig is elállhat az oltóanyag plusz 4 C fokon. Ezek a kísérletek még a tesztelés korai szakaszában vannak, de ha ez beigazolódna, alaposan megkönnyítené az oltás forgalmazását.

A szegényebb országok így is problémát jelentenek majd, ezeken a helyeken a legtávolibb falvakba általában motorkerékpáron viszik a gyógyszereket.

Kérdés az is, hogy a júniusban elindított COVAX révén mindenkinek jut-e oltás. A szegénység, az egyenlőtlenség ellen alakult Oxfam nemzetközi civil szervezet legutóbbi jelentése szerint

Nagy-Britannia máris 5 injekcióra való dózist biztosított minden lakosának, míg Bangladesben 9 emberre jut egy dózis.

Helen Rees, a dél-afrikai Witwatersrand egyetem vakcina-szakértője figyelmeztet: ha lesznek olyan országok vagy régiók, ahová nem jut el az oltás, a vírus visszatérhet.

És persze a bizonytalanságot növeli az is, hogy nem tudják, az emberek egyáltalán hajlandók lesznek-e magukat beoltatni, bíznak-e a védőoltásokban. Egy 19 országban 13 ezer ember megkérdezésével végzett felmérés szerint a megkérdezettek több mint 70%-a beoltatná magát a covid-19 vakcinával, de ez az arány országonként változik. Kínában 90% áll hozzá pozitívan, míg Oroszországban csak 55%.