JÖVŐ
A Rovatból

A bolygón élő leggazdagabb 1% több szén-dioxid-kibocsátásért felelős, mint a legszegényebb 66%

A „szennyező elit” a pusztulásig fosztogatja a bolygót, mondja az Oxfam, miután átfogó tanulmányt készített az éghajlati egyenlőtlenségről.

Link másolása

A Guardian írt arról a jelentésről, mely szerint az emberiség leggazdagabb 1 százaléka több szén-dioxid-kibocsátásért felelős, mint a legszegényebb 66 százalék, ami súlyos következményekkel jár a kiszolgáltatott közösségekre és az éghajlati vészhelyzet kezelésére irányuló globális erőfeszítésekre nézve.

A globális éghajlati egyenlőtlenségről valaha készült legátfogóbb tanulmány azt mutatja, hogy ez az elit csoport, amely 77 millió emberből áll, beleértve a milliárdosokat, milliomosokat és azokat, akik évente több mint 140 000 dollárt (48,6 millió forint) költöttek, az összes CO2-kibocsátás 16%-át tette ki 2019-ben. Ez a mennyiség elég ahhoz, hogy

több mint egymillió többlethalálozást okozzon, csak a hőség miatt.

Az elmúlt hat hónapban a Guardian exkluzív alapon dolgozott együtt az Oxfammal, a Stockholmi Környezetvédelmi Intézettel és más szakértőkkel egy különleges vizsgálaton, a The Great Carbon Divide-on. Feltárja a szén-dioxid-egyenlőtlenség okait és következményeit, valamint a szupergazdagok aránytalan hatását, akiket „szennyező elitnek” neveznek. Az éghajlati igazságosság kiemelt helyen szerepel majd az ENSZ e hónapban az Egyesült Arab Emírségekben megrendezésre kerülő Cop28 klímacsúcsán.

Az Oxfam jelentése azt mutatja, hogy míg

a leggazdagabb 1% hajlamos klímaszigetelt, légkondicionált életet élni, kibocsátásuk 5,9 milliárd tonna szén-dioxid volt 2019-ben, ezéltal mérhetetlen szenvedésért felelősek.

A „halálozási költség” képletét használva, amely szerint minden millió tonna szén-dioxidra 226 többlethalálozás jut világszerte, a jelentés kiszámítja, hogy az 1% -ból származó kibocsátás önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy az elkövetkező évtizedekben 1,3 millió ember hőséggel kapcsolatos halálát okozza.

A kutatás szerint a szenvedés aránytalanul sújtja a szegénységben élőket, a marginalizált etnikai közösségeket, a migránsokat, valamint a nőket és lányokat, akik a szélsőséges időjárásnak kitett körülmények között élnek és dolgoznak. Ezek a csoportok kevésbé valószínű, hogy megtakarításokkal, biztosítással vagy szociális védelemmel rendelkeznek, ami gazdaságilag és fizikailag is veszélyezteti őket az árvizek, aszályok, hőhullámok és erdőtüzek miatt. Az ENSZ szerint

a fejlődő országokban történik a szélsőséges időjárással összefüggő halálesetek 91 százaléka.

A jelentés megállapítja, hogy körülbelül 1,500 évbe telne, hogy valaki az alsó 99% -ban annyi szén-dioxidot termeljen, mint a leggazdagabb milliárdosok egy év alatt.

„A szupergazdagok a pusztulásig fosztogatják és szennyezik a bolygót, és azok, akik a legkevésbé engedhetik meg maguknak, fizetik a legnagyobb árat” - mondta Chiara Liguori, az Oxfam vezető éghajlat-igazságossági politikai tanácsadója. Az éghajlat és az egyenlőtlenség kettős válsága táplálja egymást - mondta.

A nemzetek közötti vagyoni különbség csak részben magyarázza az egyenlőtlenséget. A jelentés azt mutatja, hogy 2019-ben, a legutóbbi olyan évben, amelyről átfogó adatok állnak rendelkezésre, a magas jövedelmű országok (főként a világ északi részén) voltak felelősek a globális fogyasztáson alapuló szén-dioxid-kibocsátás 40%-áért, míg az alacsony jövedelmű országok (főként a globális délen) hozzájárulása elhanyagolható 0,4% volt.

Afrika, amely a világ népessége körülbelül egyhatodának ad otthont, a kibocsátások mindössze 4%-áért felelős.

Gyorsabban növekvő probléma az országokon belüli egyenlőtlenség. A milliárdosok még mindig túlnyomórészt fehérek, férfiak, az Egyesült Államokban vagy Európában élnek, de a szupergazdagok e befolyásos osztályának tagjai egyre inkább megtalálhatók a világ más részein.

A jelentés szerint ez több szinten is rossz hír az éghajlat számára. A 0,1% extravagáns szénlábnyoma – a szuperjachtoktól, magánrepülőgépektől és kastélyoktól az űrrepülésekig és az ítéletnapi bunkerekig

77-szer magasabb, mint a globális felmelegedés 1,5 °C-os tetőzéséhez szükséges felső szint.

Sok szupergazdag vállalati részvénye rendkívül szennyező. Ez az elit hatalmas és növekvő politikai hatalommal is rendelkezik azáltal, hogy médiaszervezeteket és közösségi hálózatokat birtokol, reklám- és PR-ügynökségeket és lobbistákat bérel fel, társadalmilag pedig összefonódik a vezető politikusokkal, akik szintén gyakran a leggazdagabb 1% tagjai.

Az Egyesült Államokban például a Kongresszus minden negyedik tagjának állítólag 33 és 93 millió dollár közötti értékű részvénye van fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatokban. A jelentés szerint ez segít megmagyarázni, hogy miért emelkedik tovább a globális kibocsátás, és hogy a globális északi kormányok miért adtak 1,8 milliárd dollárt a fosszilis tüzelőanyag-ipar támogatására 2020-ban, a szén-dioxid-kibocsátás fokozatos megszüntetésére vonatkozó nemzetközi ígéreteikkel szembe menve.

Az Oxfam súlyos vagyonadókat követel a szupergazdagok rovására, valamint különadókat a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatokra,

hogy támogatni lehessen a legsúlyosabban érintetteket, csökkenthetőek legyenek az egyenlőtlenségek és finanszírozható legyen a megújuló energiára való átállás. A leggazdagabb 1% jövedelmére kivetett 60%-os adó évente 6,4 milliárd dollárt hozna, és 695 millió tonnával csökkenthetné a kibocsátást,

ami több, mint az Egyesült Királyság 2019-es lábnyoma.

Az Oxfam International ideiglenes ügyvezető igazgatója, Amitabh Behar elmondta: „Ha nem adóztatjuk meg a vagyont, akkor a leggazdagabbak rabolhatnak tőlünk, tönkretehetik bolygónkat és megtagadhatják a demokráciát. A szélsőséges vagyon megadóztatása átalakítja esélyeinket mind az egyenlőtlenség, mind az éghajlati válság kezelésére. Több billió dollár forog kockán, hogy dinamikus, 21. századi zöld kormányokba fektessünk be, de azért is, hogy új életet leheljünk a demokráciáinkba.”


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
A most még erős El Niño után nyárra megérkezik a La Niña
A változás Európa időjárására is hatással lehet, így ha a jövendölés beválik, akkor aszályos hónapok várhatnak ránk.

Link másolása

Most még az El Niño okoz gondokat, de hamarosan váltás lesz és a La Niña megerősödését várják a klímamodellek - írja az Időkép.

Tavaly az El Niño jelenség erősödött meg, ami melegebb, nedvesebb időjárást eredményezett az Egyenlítő környéki melegebb óceánfelszínnek köszönhetően. A klímakutatók szerint az erős El Niño nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a tavalyi év lett globálisan a legmelegebb a mérések kezdete óta.

A trend azonban megfordulni látszik. A most még erős El Niño a következő hónapokban fokozatosan lecseng, átmeneti semleges időszakot követően nyárra egyre erősödő La Niña váltja fel.

Az El Niño és La Niña jelenségek áttételesen Európa időjárására is hatással vannak. Az átlagosnál hidegebb tengerfelszíni hőmérsékletet eredményező La Niña idején, 2022-ben hazánkban is rendkívül száraz, aszályos volt a nyár.

Ezek alapján nagyobb esély van egy szárazabb, mintsem egy csapadékosabb nyárra.

A La Niña idején a Csendes-óceán egyenlítői részén a felszínközeli tengervíz nyugat felé mozog. Amerika nyugati partjainál a távozó meleg víz helyére a mélyből hűvösebb víztömeg áramlik fel, ami kevésbé párolog, így ott szárazabb, aszályosabb időszak következik. A Csendes-óceán nyugati felében épp ellenkezőleg, a meleg tengervíz sokat párolog, így Ausztráliában és Ázsia keleti, délkeleti részén jelentős csapadékra, gyakran áradásokra kell készülni.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Durva számok: óriási ugrás várható a rákos megbetegedések számában 2050-ig a WHO szerint
77 százalékkal emelkedhet az évszázad közepén az egy év alatt azonosított daganatos betegek száma 2022-höz képest. A tüdőrák és a mellrák vezeti a szomorú statisztikákat.

Link másolása

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2050-re több mint 75 százalékkal több lesz a rákos megbetegedés világszerte, mint manapság, írja a The Guardian.

A WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) szerint 2012-ben 14,1 millió új daganatos megbetegedést és 8,2 millió rákhoz köthető halálesetet regisztráltak világszerte. Tíz évvel később már 20 millió új betegről és 9,7 millió rák következtében elhunytról tudtak. Előrejelzésük alapján 2050-ben 35 millió emberről derül majd ki, hogy rákos, ami 77 százalékos emelkedés a 2022-es szinthez képest, miközben a daganatos betegségekhez köthető halálozások száma 18 millió fölé emelkedik.

Az IARC szerint a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás kulcsfontosságú tényezők a rákos betegségek elterjedése mögött, ezen felül szerepe van még ebben a népességnövekedésnek valamint a populáció elöregedésének is.

Várakozásaik szerint 2050-re a legmagasabb jövedelmű országokban további 4,8 millió új megbetegedést regisztrálnak majd, de az alacsonyabb jövedelmű országokban lesz a legnagyobb arányú növekedés. Utóbbi országokban a rákos halálozás az előrejelzések szerint csaknem megduplázódik.

Az IARC globális rákmegfigyelő központja 185 országot és 36 ráktípust monitoroz. Felméréseik alapján 2022-ben világszerte tíz ráktípus okozta az új megbetegedések és halálesetek mintegy kétharmadát. Ezek közül a tüdőrák a leggyakrabban diagnosztizált rákos megbetegedés világszerte, mely az új esetek 12,4%-ért és a halálozások 18,7%-ért felelős. A mellrák a második leggyakoribb ráktípus, ami ugyan az esetek 11,6%-át teszi ki, az összes rákban elhunyt közül viszont csak 7% szenvedett ebben a betegségben. A további fő halálokok közé tartozik még a bél-, máj- és a gyomorrák is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Telepathy: Elon Musk emberi agyba ültetett chipje megváltást jelenthet a fogyatékkal élőknek
Azzal, hogy külső eszközök gondolati irányítására képes chip került egy élő ember agyába, új korszak kezdődhet, és nem csak a fogyatékkal élők számára. A cél idővel ipari, kereskedelmi, sőt, katonai felhasználás is lehet.

Link másolása

A héten bejárta a világsajtót a hír, hogy a Neuralink először ültetett emberi agyba mikrochipet, amit cikkünkben egy „szép új világ” kezdetének neveztünk. A félelmetes, mégis forradalmi találmány lehetővé teszi a felhasználónak, hogy a gondolataival irányítson külső eszközöket, például számítógépeket és robotokat.

Az agy-gép interfész elsődleges célja bevallottan az, hogy javítsa maradandóan sérült emberek életminőségét, de ennél azért jóval több lehetőséget rejt.

A chip véres kísérletek árán készült el

Elon Musk vállalata 2016 óta dolgozik rajta, hogy hatékony agyba ültethető chipet építsen, és ez nem ment minden botrány nélkül. A tudományos utazás, ami elvezetett az első elő ember koponyája alá operált implantátumig, főemlősök tetemeivel van kikövezve - hívta fel a figyelmet még 2022-ben a Physicians Committee for Responsible Medicine. Az állatkísérletek ellen küzdő non-profit szervezet a Neuralink dokumentumaira hivatkozva azt állította, hogy

a cég laboratóriumaiban legkevesebb 15 majom halt kínhalált, csak 2017 és 2020 között.

A vállalat nem cáfolta, hogy a kísérletek során állatok pusztultak el, de azt igen, hogy szenvedést okoztak volna nekik. Szerintük kíméletesen bántak velük és elaltatták őket - többet közülük elsősorban azért, mert eleve betegek voltak.

Mivel a kozmetikai és gyógyszeripartól sajnos nem idegenek az állatkísérletek, a közvélemény viszonylag hamar elengedte a dolgot, és már a legújabb eredményekre figyel, amelyek az amerikai gyógyszerfelügyelet által engedélyezett emberkísérletekből származnak majd.

Megváltást jelenthet a fogyatékkal élőknek

A január végén élő ember agyára kapcsolt, úgynevezett Telepathy vezeték nélküli chip megváltást jelenthet olyan fogyatékkal élők számára, akiknek gondot okoz például a járás, a kommunikáció vagy akár az, hogy az otthonukban ellássák magukat.

Ezen a ponton szögezzük le:

a beültetett eszköz (egyelőre és a közeljövőben) nem képes meggyógyítani, például paralízises betegeket, viszont komolyan javíthatja az életminőségüket azzal, hogy eszközöket irányíthatnak és üzeneteket küldhetnek vele, csupán gondolatokkal.

Ennek első bizonyítékait a 2023 őszén meghirdetett Neuralink PRIME (Precise Robotically Implanted Brain-Computer Interface) projekt emberkísérleteitől remélik.

A PRIME-ba kifejezetten olyan személyek jelentkezését várták, akik nyaki gerincvelő-sérüléstől vagy amiotrófiás laterálszklerózistól (akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői idegsejtek pusztulásával járó betegségben) szenvednek.

Egyikük – akinek a kilétét és egészségügyi állapotát a Neuralink nem hozta nyilvánosságra – 2024 január végén megkapta az első Telepathyt - közölte az X-en a cégtulajdonos. Elon Musk szűkszavú bejegyzésében csupán annyi állt, hogy a páciens alig 24 órával a beavatkozás után „szépen gyógyul”, az implantátum pedig ígéretes, hiszen máris jeleket küld.

A Telepathy működése

Egyszerre hozhat gyógyászati és üzleti sikert

Bár a kísérletet bevállaló első beteg állapotáról bizonyára jó ideig nem fogunk érdemi híreket hallani, az, hogy az implantátumot elég biztonságosnak tartották a beültetéshez, alkalmat ad a benne rejlő lehetőségek mérlegelésére.

A chip végső céljával kapcsolatban Musk azt nyilatkozta, „teljes agy-gép interfész lesz, amivel egyfajta szimbiózist érhetünk el a mesterséges intelligenciával”.

Ez az általa és a Neuralink által jegyzett tanulmány azzal számol, hogy a Telepathy kezdetben visszaadja a kommunikáció képességét olyan betegeknek, akik agyi, vagy más szervi sérülés miatt nem tudnak beszélni és írni. Ennél ugyanakkor jóval többet remélnek tőle.

Mint írták: egy napon visszaállíthatja az elveszett kapcsolatot az agy és a karok-lábak között, illetve akár robot végtagokat, esetleg exoskeletonokat (testen viselhető, külső robotvázakat) lehet majd vele irányítani. Utóbbi alkalmazások az egészségügyi felhasználásnál messzebbre mutatnak, mivel

az ember köré épített robotikai eszközök ipari, sőt, katonai területen is fontos kutatások tárgyát képezik.

Egy dolog ugyanakkor kevéssé valószínű: ép felhasználók aligha fogják igényelni, hogy invazív műtéti beavatkozással chip kerüljön a koponyájukba, és több elektródával az agyuk bizonyos rétegeire kapcsolódjon. Túl nagy ár ez csupán számítógépek gondolati vezérléséért cserébe – főleg egy olyan korban, amikor a mesterséges intelligencia asszisztensek gesztusokkal, szemkövetéssel és hangutasításokkal is képesek alkalmazásokat futtatni.

Nem Elon Musknak hívnák viszont a Neuralink tulajdonosát, ha nem lenne az egészségügyi felhasználásnál is komolyabb üzleti szándéka az eszközzel.

A legerősebb tippünk jelenleg az, hogy a Telepathynak idővel érkezni fog egy fejen, vagy fül mögött, külsőleg viselhető, egyszerűbb képességekkel bíró változata, ami nem gyógyászati, hanem szórakoztató célok kiszolgálására, ne adj’ isten a milliárdos által szintén birtokolt Tesla autóinak irányítására lesz alkalmas.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Korszakalkotó ötlettel álltak elő az ELTE kutatói az Alföld aszályainak csökkentésére
Kiderült, hogy mi okozza az egyre gyakoribb és tartós szárazságot, ami komoly károkat okoz a gazdaságnak. Van rá megoldás, de legalább egy megyényi területet át kéne alakítani.

Link másolása

A légkörből hiányzó víz miatt nem érkezik elég csapadék az Alföldre az aszályos időszakban. Ennek enyhítésére a vizes élőhelyek, a rétek-legelők visszaállítását javasolják az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói legújabb elemzésükben.

Az ELTE kutatói a Land című tudományos folyóiratban tették közzé összefoglaló cikküket, amelyben a 2022-es aszályt vizsgálták az ország keleti részén.

Elemzésük szerint

az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások okozzák, hogy a nyári hőhullámok során kevés a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül "robognak át" az Alföldön.

Felidézték, hogy 2022-ben a június közepétől kezdődő 7 hetes periódus során hetekig szinte egy csepp eső sem esett az Alföldön, az ország keleti részén az őszi aratású növények termésvesztesége szinte teljes volt. A Dunántúlra még zivatarokat és esőt hozó hidegfrontok az Alföldre érve "kiszáradtak", csapadék nélkül, erős széllel haladtak tovább, súlyosbítva az aszályt.

Mint írják,

a légkörből hiányzott a víz, így a felszín közeli párás légréteg sem jött létre, ami a zivatarok kialakulásának egyik feltétele lett volna.

Emiatt a nyári csapadék nagyobb részét adó zivatarok elmaradtak, tovább súlyosbítva a helyzetet, vagyis egy többhetes időszakban kizárva újabb viharok kipattanását.

A vizsgálatok azt mutatták, hogy a táj víztároló képessége jelentősen visszaesett a vízszabályozásokat követő intenzív mezőgazdasági művelés következtében, ami a szárazság fennmaradásához vezetett.

A nagyüzemi művelés, a nehéz gépek hatására a talajban sok helyütt létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy az őszi-téli, kora tavaszi és nyár eleji csapadékot a talaj mélyebb rétegei eltárolják.

„A felső 20-30 centiméter viszont a nyári melegben nagyon hamar kiszárad, és utána nagyon lecsökken annak esélye, hogy a maradék párolgásával elegendő nedvesség kerüljön az alsó légrétegekbe, és kialakulhassanak a zivatarok. A magasabban levő légrétegekben levő nedvesség ezért nem jut a talajra” – magyarázták.

Timár Gábor és Székely Balázs, a Geofizikai és Űrtudományi, illetve Jakab Gusztáv, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkatársainak elemzése szerint ezért az alföldi táj egy részén - becslésük szerint összesen

legalább egy megyényi területen – vissza kell állítani a vizes élőhelyeket, a réteket-legelőket, valamint ezekre a helyekre máshonnan is el kell juttatni a téli időszak és a hóolvadás többletvizeit. Emellett támogatni kell a jól párologtató növényzet visszatelepülését is.

A kutatók úgy vélik, ez garantálhatja, hogy ismét lehessenek zivatarok az aszályos években is, ami a mezőgazdasági területekre is juttat csapadékvizet. Ezeket a „párologtató területeket” az Alföld legalacsonyabb zónáiban, a mezőgazdasági szempontból legkevésbé értékes, alacsonyabb „aranykorona értékű” földekből lehetne kialakítani, ahol a talaj amúgy sem optimális a szántóföldi művelésre – javasolták az elemzésben.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: