News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

5 éves a párizsi klímaegyezmény: mit értünk el, és milyen messze van még a 1,5 °C-os cél?

A Másfélfok megvizsgálta, hogyan teljesítenek a nagykibocsátók a klímacélok elérésében, mi az Európai Unió szerepe és felelőssége, és hogyan viszonyul mindehhez Magyarország.
Másfélfok - szmo.hu
2020. december 12.


Link másolása

hirdetés

2015. december 12. sorsfordító dátum a nemzetközi klímapolitikában. Ezen a napon jött létre 194 ország között a Párizsi Megállapodás, mely új alapokra helyezte a nemzetközi együttműködést a klímaváltozással kapcsolatban. A Megállapodás egykor áttörést jelentett, azonban az eddig vállalt kibocsátás-csökkentések továbbra sem elegek ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a szakértők által biztonságosnak ítélt értéket – akár már a század közepére - írja a Másfélfok legújabb cikkében.

Már a megállapodás pillanatában kulcs-dátumnak számított a 2020-as év, ugyanis amellett, hogy idén váltja fel a korábbi kibocsátás-szabályozásra vonatkozó Kiotói Jegyzőkönyvet az új megállapodás, mostanra kell az államoknak ambiciózusabb vállalásokat felmutatni az éghajlatváltozás kezelésére.

Az ENSZ tudományos tanácsadó szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 30 éve tette közzé az első éghajlati helyzetértékelő jelentését, ami először adott átfogó képet az ember okozta éghajlatváltozás fenyegetéséről. Részben ennek hatására született meg 1992-ben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC), melyhez minden ENSZ-tagállam csatlakozott. A klímatárgyalásokon – hivatalosan Részes Felek Konferenciáján (Conference of Parties), röviden COP-on – tehát mindazon államok képviseltetik magukat, amelyek részesei ennek a Keretegyezménynek. Az ennek keretében 1997-ben elfogadott, majd 2005-ben érvénybe lépő Kiotói Jegyzőkönyv már konkrét kibocsátás-csökkentési kötelezettségeket írt elő a fejlett országok számára, azonban ez a megállapodás több oknál fogva sem teljesítette a hozzá fűzött reményeket (pl. nagykibocsátók – USA – elzárkózása; a fejlődő, valamint egyre nagyobb kibocsátó “feltörekvő gazdaságú” országokra nem vonatkoztak az előírások).

A Párizsi Megállapodás tehát mérföldkőnek számít, ugyanis a Jegyzőkönyvvel ellentétben az mind a fejlett, mind a fejlődő országok számára kötelezettségeket fogalmaz meg üvegházgáz-kibocsátásaik szabályozására (habár az önkéntesen vállalt nemzeti célok nem-teljesítése esetén nincs szankció). Másrészt a Párizsi Megállapodás egyetemes, tehát az összes ENSZ-tagállam aláírta (a többség mára ratifikálta is, kivéve néhány fejlődő állam és a G20-tag Törökország).

Ebben az országok célul tűzték ki, hogy az ipari forradalom előtti szinthez képest a globális felszínközeli átlaghőmérsékletet 2 °C alatt tartják, sőt törekednek arra, hogy már 1,5 °C-nál korlátozzák a felmelegedést.

hirdetés

Ennek biztosítására a 2020 után érvénybe lépő vállalásokat, vagyis a “Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulás”-okat (NDC) 5 évente egy, a korábbinál (lehetőleg) ambiciózusabb NDC-vel kell növelni.

Fontos hangsúlyozni, hogy az NDC-k önkéntes vállalások, tehát a jogi kötőerő hiányában a klímatörekvések sikeressége az országok politikai akaratán, együttműködési készségén és a rendelkezésükre álló eszközökön múlik.

A Climate Action Tracker (CAT) független tudományos elemzéseivel követi nyomon, hogy az országok vállalásai alapján tarthatóak-e a Párizsi Megállapodásban kitűzött célok. A 2015 decemberében készült jelentésükben az akkor érvényben lévő klímapolitikák alapján 2100-ra átlagosan 3,6 °C-os hőmérséklet-emelkedést vetítettek előre az ipari forradalom előtti időkhöz képest. Ha ehhez hozzáadjuk az országok 2015-ben vállalt klímavédelmi terveit, akkor a század végére még mindig átlagosan 2,7 °C emelkedés volt várható, ami bőven meghaladná az elsődleges célként kitűzött 2 °C-ot.

A legújabb, 2020 decemberi jelentés már jelentős javulást mutat: a jelenleg érvényben lévő klímavédelmi politikák alapján átlagosan 2,9 °C-os hőmérséklet-emelkedés várható 2100-ra.

Amennyiben pedig az összes eddig (2020 december eleje) hivatalosan benyújtott vállalás (NDC), valamint az országok nettó zéró kibocsátási törekvései (legyen az már hivatalosan bejelentett, vagy még csak tárgyalási fázisban levő terv) teljesülnek,

van esély arra, hogy a század végére becsült melegedés “csupán” 2,1 °C legyen, ami már megközelíti a Párizsban kijelölt elsődleges hőmérsékleti határt.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet
Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

Link másolása

hirdetés

A klímakutató szerint a mostani pusztító aszály és a 20 tartósan meleg nap csak a kezdet, elképzelni is nehéz, mi vár majd ránk, amikor a következő években tovább emelkedik a hőmérséklet, márpedig minden előrejelzés szerint emelkedni fog. Fel kell készülnünk az extrém szárazságra, új kártevők megjelenésére, és arra is, hogy a hirtelen lezúduló zivatarokat, sőt az árvizeket is hasznosítanunk kell. A mezőgazdaságban pedig olyan új gabonafajtákat kell nemesíteni, amelyek jobban tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket, különben Európa-szerte éhínség alakulhat ki hangzott el az RTL Klub Fókusz című műsorában.

Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

A kánikula és a csapadékmentes időjárás rendkívüli aszályhelyzetet okozott Magyarországon. A növények elszáradnak, a rétek kisülnek, a fákon pedig sok helyen már alig maradtak levelek. Ebből a szempontból a nyár közepén máris itt a kora ősz.

Dr. Aponyi Lajos, a Nővényorvosi Kamara főtitkára elmondta, a gyümölcsfák elkezdték hullatni a lombjukat, de már a gyümölcshullás is nagyon jelentős. A fák részéről ez egy védekezési lehetőség, így próbálják menteni az életüket, hogy minél kisebb legyen a párologtató felület. De nem csak a gyümölcsfák, a bükkfák, a tölgyfák és több fenyőfa is nehezen viseli ezt az egyre inkább mediterrán klímát.

A szőlő és a kivi viszont kifejezetten élvezi a szélsőséges meleget.

Kovács Erik klímakutató szerint néhány évtizede még elképzelhetetlen lett volna, hogy Közép-Európában Magyarországon lesz a legnagyobb kiviültetvény, ma már csak Zala megyéig kell elmennünk érte.

A kukorica és a búza mostani típusai nem fognak egyszerűen megteremni, különösen az évszázad második felétől. Tehát olyan hibrideket, illetve olyan fajtákat kell kinemesíteni, amelyek hő- illetve aszálytűrő képességük sokkal jobbak a maiaknál

hirdetés

– fogalmazott a kutató.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
A sivatag, ahol élni fogunk – Megdöbbentő drónvideó a vízhiány hazai következményeiről
„Tagadás, harag, alkudozás, depresszió, elfogadás. A film az aszály sújtotta Kunságról” – írja a filmről a készítője.

Link másolása

hirdetés

Sorra érkeznek a rossz hírek apadó folyókról, kiszáradó patakokról és tavakról. Az aszálykár egyre nagyobb területeken okoz súlyos gondokat Magyarországon is.

A becslések szerint a kár már 800 milliárd forint körül van. A növények elszáradnak, nem lehet aratni, az állatok a száraz mezőkön nem jutnak táplálékhoz.

A helyzetet Pápai Gergely videós dokumentálta. Heteken keresztül rögzítette az elsárgult határokat, a porzó vidéket. Filmjében - A sivatag, ahol élni fogunk - mutatja be a vízhiány okozta károkat.

„A film egy két éve készülő audiovizuális projekt, egy sorozat 12. része és Az utolsó eső a fakitermelésen című epizód folytatása.

hirdetés
A sorozat környezetünkhöz való viszonyunkat elemzi, gyászmunka, a tájat és benne saját magát elpusztító ember ábrázolása”

– mondta a Telexnek.

„Szmogban, autók között, maszkban iszkoló emberek, protofasiszta épületegyüttesek, ipari erdők és és magasfeszültségű vezetékek végtelen szekvenciái érzékeltetik az emberi tevékenység tájra gyakorolt hatását. A filmek hangja analóg elektronikus hangszerekkel készül, és egyfajta flow vagy improvizáció, ami a képeken látható tájakhoz és hangulatokhoz kapcsolódik".

VIDEÓ: A sivatag, ahol élni fogunk


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Az esővíz ma már a Föld minden pontján tele van súlyos betegségeket okozó „örök vegyi anyagokkal”
Egyelőre nagyon keveset tudunk tenni, hogy a határérték alá csökkentsük a PFAS-ok arányát a csapadékban. A tudósok szerint irtózatos összegbe kerülne akár csak a csökkenés elérése is, de a kármentést azonnal el kell kezdeni.

Link másolása

hirdetés

Még a világ legtávolabbi pontjain is olyan magasra emelkedett a légkörben az „örök vegyi anyagok” szintje, hogy sehol sem biztonságos az esővíz fogyasztása, írja az Independent.

A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok), másnéven „örök vegyi anyagok” olyan mesterségesen előállított anyagok csoportját jelölik, melyek többek között egyes daganatos betegségek, máj- és tüdőkárosodás, pajzsmirigy rendellenességek, termékenységi problémák vagy a túlsúly kialakulásáért felelősek.

Ezek az ember által előállított vegyületek az elmúlt évtizedekben a talajban, vízfolyásokon és óceánokon keresztül az egész világon elterjedtek.

Kutatók szerint így ma már az Antarktisztól Tibetig bezárólag nincs olyan pontja a bolygónak, ahol ne fordulnának elő az esővízben vagy a hóban.

Ráadásul ahogy egyre jobban megértették a tudósok a PFAS-ok káros hatásait, úgy csökkentették az elfogadható mennyiségek arányát a talajban, felszíni vizekben és ivóvízben. Ennek eredményeképp ezeknek a vegyszereknek a szintje az esővízben „már mindenütt az irányadó szint felett van”.

hirdetés

A stockholmi és a zürich-i egyetem kutatói példának hozzák fel a perfluoroktánsav (PFOA) ivóvízben mért irányértékét, amit 37,5 milliószor alacsonyabbra csökkentettek az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban. Ennek pedig az országban hulló csapadék már nem tud megfelelni. Bár a világ fejlett részein szinte alig isznak esővizet az emberek, világszerte milliók várják a csapadékból kinyerhető folyadékot, mint a egyetlen ivóvízforrást.

A két egyetem kutatói arra jutottak, hogy bár a PFAS-okat nagymértékben előállító 3M már két évtizeddel ezelőtt felfüggesztette a gyártást, a légkörben ennek ellenére nem csökkent a vegyi anyagok jelenléte számottevően. Mindez valószínűleg a szinte elpusztíthatatlan „örök vegyi anyagok” tulajdonságainak, illetve a természetes folyamatoknak köszönhető, ami mindig visszajuttatja a légkörbe a vegyszereket.

A körforgás megállítása ellen és a PFAS-szennyezettség csökkentése érdekében pedig jelenleg szinte tehetetlen az emberiség.

A tudósok szerint azt az irtózatos összeget, amibe a vegyi anyagok jelenlétének mérséklése kerül, egy az egyben a vegyszereket előállító iparágak szereplőire kellene terhelni. A kármentést pedig azonnal el kell kezdeni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Ilyen lehet majd Ausztrália 2070-ben a mesterséges intelligencia szerint
Olyan vörös lesz a kontinens, mint a Mars. Az emelkedő tengerszint miatt pedig egyre beljebb kell költözni a szárazföldön.

Link másolása

hirdetés

A klímaváltozás, a világjárványok és a technológiai fejlődés miatt jó eséllyel egészen máshogy fog kinézni a Föld a jövőben, mint napjainkban. A mesterséges intelligencia segítségével pedig akár már ma megpróbálhatjuk kitalálni, milyen lesz a bolygó fél évszázad múlva, írja a LADbible.

Erre volt kíváncsi az a redditező is, aki a Midjourney mesterségesintelligencia-generátortól próbálta megtudni, hogyan fog kinézni Ausztrália 2070-ben. A végeredmény egyszerre lenyűgöző és félelmetes.

Az elkészült grafikák alapján úgy tűnik, hogy

az emelkedő tengerszint miatt a kontinens belseje felé költöznek majd az emberek.

Egyáltalán nem véletlen, hogy a képeken a táj kísértetiesen emlékeztet a Marsra: a Földön Ausztrália éghajlata áll legközelebb a szomszéd bolygóéhoz. Az ország kőzetei rengeteg oxidot tartalmaznak, ami a Mars vöröses színét is adja.

Kifejezetten ijesztő az egyik képen a várost bekebelező hatalmas porvihar. Azonban talán mégis ez az apokaliptikus vihar a legreálisabb a felvételeken szereplő valamennyi részlet közül.

hirdetés

A Midjourney az utóbbi időben az egyik kedvenc szórakozása lett az internetezőknek. Nemrég az egyik felhasználó azt kérdezte a mesterséges intelligenciától, hogyan ér véget majd az emberiség. A robot egy égből lecsapó sugárnyalábot rajzolt válaszként.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: