Karthagó is örökre alámerülhet, ha nem állítjuk meg a felmelegedést
Karthagót, Hannibál virágzó pun birodalmának fővárosát a rómaiak Kr.e 146-ban lerombolták, és helyét – legalábbis a legenda szerint – sóval hintették be, hogy a birodalom soha többé ne támadhasson fel. A város maradványai azonban dacoltak az idővel, és két évezred után is lenyűgözik a Tunéziába látogató turistákat. Ami nem sikerült az ifjabb Scipio Africanusnak, most bekövetkezhet a klímaváltozás miatt.
A globális felmelegedés miatti tengerszint-emelkedésre már régóta figyelmeztetnek a szakemberek és a környezetvédelmi aktivisták, de a riasztó jelek egyelőre nem érik el az emberiség félelemküszöbét. Pedig nemcsak egyes Csendes-óceáni szigetek tűnhetnek el, 100 éven belül akár New York is elsüllyedhet.
Ezek között vannak Karthagó romjai, az egyiptomi és görög civilizációról tanúskodó Alexandria emlékei, vagy a Líbiában lévő Sabratha ókori római város maradványai: egy ókeresztény bazilika márvány mozaikpadlója, fürdők, és egy amfiteátrum, ahová 1969-ben a Beatles utolsó élő fellépését tervezte.
Ugyancsak veszélyzónába kerülhet a gambiai Kunta Kinte-sziget, amelyen a hajdani brit rabszolga-kereskedők erődítményének maradványai láthatók.
Jelenleg még az érintett tengerparti világörökségi helyszínek közül csak 56 szerepel a veszélyeztettek listáján, ez a szám azonban 2050-re közel a négyszeresére emelkedhet, úgy, hogy a dél-afrikai kutatók mérséklődő szén-dioxid kibocsátással számolnak.
Kézenfekvő megoldás lenne betonfalak felépítése a tengerparton, de nem ez a legjobb megközelítés – mondta a kutatást vezető Nicholas Simpson a New Scientistnek.
A védelem kialakításához a helyiek és az őslakosok tudását is érdemes felhasználni – hangsúlyozta a dél-afrikai kutató, aki szerint vannak megoldások a klímaváltozásra, „ha elég keményen gondolkodunk és dolgozunk.”
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!