„Látom, a Kormány minden eddigi saját állítására rácáfolva hirtelen elismerte a Főváros elővásárlási jogát Rákosrendezőn. Fontos győzelem ez, hogy ne arab érdekek és 500 méteres tornyok határozzák meg Budapest jövőjét, hanem a város lakóinak érdekei” – kezdte csütörtöki bejegyzését Vitézy Dávid a Facebook-on.
A Podmaniczy Mozgalom vezetője ezután arról írt, hogy a történtek után a kormány egyből elkezdte a fővároson számon kérni a terület fejlesztését. Olyan közlekedési fejlesztéseket is, melyeket eddig a kormány vállalt. „Azért az furcsa lenne, ha amit az arabok kedvéért kifizettek volna a magyar adófizetők pénzéből, Budapest számára már nem vállalnák” – jegyezte meg Vitézy.
A politikus szerint Budapest képes arra, hogy egy új, európai léptékű zöld városnegyedet létrehozzon, és ha esetleg ehhez változtatni kell a Városháza mai működésén, akkor a Fővárosi Közgyűlés ezt meg fogja tenni. Budapest képes arra, hogy ne Dubajban találják ki és tervezzék meg a jövőjét, hanem az itt élőkkel közösen a főváros vezetői tegyék meg.
„Nyilván, ha a Kormány ezt a folyamatot ott akadályozza majd, ahol tudja, akkor ez nem fog menni – és sajnos attól tartok, itt ez a csapda készül most. Hiszen például
a vasútvonal átépítése nélkül itt semmit nem tud csinálni se az arab befektető, se a főváros. Ugyanis, mivel a teljes rendezőpályaudvar mindmáig a vasúti hálózat része, állami közreműködés nélkül Rákosrendező nem tehető fejleszthetővé.
Ezt az arab befektető felé vállalta az állam, hisz vasúti fővonalat csak a kormány építhet át” – fogalmazott Vitézy, aki kihangsúlyozta: együttműködés nélkül ez nem fog menni. Ahogy Prágában vagy Bécsben is az állami vasút és a város együttműködése révén születnek új lakónegyedek volt rendezőpályaudvarok helyén.
Pénteken 10 órakor Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid egy szakmai konferencián, közösen mutatják be, mi a főváros víziója erre a területre, és miért tartják abszolút reálisnak, hogy ne arab befektetői érdekek, hanem Budapest lakóinak érdeke diktálja Rákosrendező fejlesztését.
„Látom, a Kormány minden eddigi saját állítására rácáfolva hirtelen elismerte a Főváros elővásárlási jogát Rákosrendezőn. Fontos győzelem ez, hogy ne arab érdekek és 500 méteres tornyok határozzák meg Budapest jövőjét, hanem a város lakóinak érdekei” – kezdte csütörtöki bejegyzését Vitézy Dávid a Facebook-on.
A Podmaniczy Mozgalom vezetője ezután arról írt, hogy a történtek után a kormány egyből elkezdte a fővároson számon kérni a terület fejlesztését. Olyan közlekedési fejlesztéseket is, melyeket eddig a kormány vállalt. „Azért az furcsa lenne, ha amit az arabok kedvéért kifizettek volna a magyar adófizetők pénzéből, Budapest számára már nem vállalnák” – jegyezte meg Vitézy.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter szerint Lévai Anikó arról beszélt neki egy borozós estén, hogy Hatvanpusztán 30 milliós fák vannak
„Emlékszel, amikor egy üveg bor elfogyasztása után hazavezettél Felcsútra? A családi freskó elkészült már a főépületben? Tényleg félnek az unokák a kis házi szafaridban nevelkedő zebráktól?” - írta Magyar.
Magyar Péter egy hosszabb közleményben reagált arra a pénteki hírre, miszerint a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) visszavonhatja az EP-képviselők mandátumát, ha kifogásokat találnak a vagyonnyilatkozatukban. A politikus egy kommentben azt írta, hogy nemcsak az ő vagyonnyilatkozata lesz nyilvános, hanem a hozzátartozóié is.
Szombat reggel újabb közleményt adott ki, amelyben részleteket osztott meg a vagyonáról. Közölte, hogy van egy kisebb és egy nagyobb lakása, valamint egy balatonhenyei üres telke. „Toljuk le együtt a nadrágot miniszterelnök úr. Áll az alku?” – írta Magyar Péter hozzászólásában.
„Van egy kisebb és egy nagyobb lakásom, egy balatonhenyei üres telkem, kb. 90 millió forint lakáshitelem és ennél egy kicsivel több megtakarításom (forintban, euróban és részvényben). És egy minimális hasznot nyújtó Zrt. boldog tulajdonosa is vagyok. Van egy pianínóm és 5 darab festményem is (de abból kettőt ismerős festett). Ja, és egy 7 éves Volvom. A havi fizetésem felét minden hónapban jótékonysági célra ajánlom fel.”
A politikus közleményében kitért egy korábbi beszélgetésre is, amely során egy borozós estén Lévai Anikóval beszélgetett.
„Megfelelő árnyékot adnak a hatvanpusztai uradalmi birtokon ültetett, darabonként 30 millió forintért vásárolt, előnevelt fák, amiről a kedves feleséged mesélt azon az emlékezetes tabajdi estén, amikor véletlenül leöntöttem a fehér ingedet vörösborral? Emlékszel, amikor egy üveg bor elfogyasztása után hazavezettél Felcsútra? A családi freskó elkészült már a főépületben? Tényleg félnek az unokák a kis házi szafaridban nevelkedő zebráktól?”
A Tisza Párt vezetőjének közleményére egyelőre nem reagált a kormány.
Magyar Péter egy hosszabb közleményben reagált arra a pénteki hírre, miszerint a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) visszavonhatja az EP-képviselők mandátumát, ha kifogásokat találnak a vagyonnyilatkozatukban. A politikus egy kommentben azt írta, hogy nemcsak az ő vagyonnyilatkozata lesz nyilvános, hanem a hozzátartozóié is.
Visszavonás, kirúgás: Varga Mihály megakadályozta Matolcsyék vagyonkimentési trükkjét
Az új jegybankelnök azonnal lépett, amikor kiderült, hogy Matolcsy György fiának üzleti környezete megpróbálta átjátszani a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány vagyonkezelését egy külső cégcsoportnak.
Az ügy a HVG által került napvilágra, amely szerint a régi jegybankelnök fiának emberei még Varga Mihály érkezése előtt próbálták meg átcsoportosítani a vagyont egy másik alapkezelőhöz.
A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány vagyonkezelésére létrehozott cégháló egyik fontos tagja az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt., amelynek cégiratai szerint február 28-án új tulajdonosként a Közép-Európai Magántőkealap III-at jegyezték be, amely a Quartz alapkezelő irányítása alatt áll. Ezt a magántőkealapot Matolcsy Ádám, az előző jegybankelnök fiának barátja, Száraz István irányítja.
A Quartz alapkezelő ingatlanalapok kezelésére specializálódott, amelyeket gyakran magántőkealapok finanszíroznak.
A jegybanki alapítvány vagyona közel félezer milliárd forint, és a tervek szerint egy Matolcsy-családhoz köthető alapkezelő fennhatósága alá került volna.
A 24.hu információi szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) több feljelentést tett a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok céghálójának ügyeiben, amelyek során a jelentések szerint durván 400 milliárd forint közpénz is érintett volt.
Az ÁSZ jelentései szerint több mint 500 milliárd forintnyi vagyon kezelése zajlott átláthatatlan céghálón keresztül, amiből egy rész valószínűleg elveszett.
Az ÁSZ jelentése alapján büntetőfeljelentéseket is tettek ismeretlen tettesek ellen.
Stofa György, az Optima Zrt. vezérigazgatója tagadta a vagyonkimentést, és azt állította: „vagyonkimentésről szó sincs, mivel ez a bizonyos Közép-Európai III. Magántőkealap végső soron a Pallas Athéné alapítványé.”
A cégbíróságnak benyújtott dokumentumok szerint az Optima Befektetési Zrt. kölcsönszerződést kötött a Közép-Európai Magántőkealap III-mal az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. részvényeiről.
Varga Mihály azonban nem hitt az állításoknak, és egyik első intézkedéseként kirúgta Stofa Györgyöt.
Az új vezetés visszavonta a vagyonkezelő átadását, és Stofát más alapítványi befektetéseket kezelő társaságokból is eltávolították.
Helyére Hegedüs Istvánt nevezték ki, aki a lengyel GTC és a svájci Ultima Capital tőzsdén jegyzett ingatlanvállalatokat birtokló holdingok irányítását is átvette. Hegedüst határozatlan időre nevezték ki vezérigazgatónak, így már kétszeres vezérigazgatói pozíciót tölt be, hiszen ő irányítja az Optima Befektetési Zrt.-t is. A cégiratok alapján Hegedüs István 62 éves, és nyíregyházi illetőségű.
A jegybank hivatalosan nem adott ki közleményt az ügyről, de Valkó Mihály, a Quartz alapkezelő vezérigazgatója a HVG-nek kijelentette: „a Közép-Európai III. Magántőkealap nem tulajdonosa az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt-nek.”
Március 14-én egy új dokumentum érkezett a cégbíróságra, amely szerint az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. összes részvénye ismét az Optima Befektetési Zrt. tulajdonában van. A módosított alapszabály is megerősíti, hogy az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. 100 százalékos tulajdonosa most ismét az Optima Befektetési Zrt. A cégnél ezen kívül az összes igazgatósági tagot visszahívták, köztük Dudás Lórántot, Köröskényi Mónikát és Huszár Zsófiát, új igazgatósági tagokat nem neveztek ki.
Ugyanazon a napon Hegedüs a GTC Holding Zrt. közgyűlését is megtartotta. A jegyzőkönyv alapján ő volt a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a szavazatszámláló is, mivel mindkét tulajdonos, az Optimum Ventures Magántőkealap és az Optimum Ventures Magántőkealap II is az ő irányítása alá tartozó Optimum Befektetési Alapkezelő Zrt. tulajdona – írja a 24.hu. A közgyűlés során Stofa Györgyöt visszahívták, helyére pedig Hegedüs Istvánt választották meg, saját szavazataival döntve a kinevezésről.
Az ügy a HVG által került napvilágra, amely szerint a régi jegybankelnök fiának emberei még Varga Mihály érkezése előtt próbálták meg átcsoportosítani a vagyont egy másik alapkezelőhöz.
A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány vagyonkezelésére létrehozott cégháló egyik fontos tagja az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt., amelynek cégiratai szerint február 28-án új tulajdonosként a Közép-Európai Magántőkealap III-at jegyezték be, amely a Quartz alapkezelő irányítása alatt áll. Ezt a magántőkealapot Matolcsy Ádám, az előző jegybankelnök fiának barátja, Száraz István irányítja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos szombaton reggel Facebook-oldalán jelentkezett be, ahol arról írt, hogy egy dél-dunántúli megyei kórházban a sürgősségi osztályon csak egy mentőtiszt hallgató vizsgálja és látja el a betegeket. Ahogy írja bejegyzésében:
„Rendszeresen előfordul, hogy a beteg az orvossal nem is találkozik, az orvosnak csak a pecsétje és aláírása kerül a mentőtiszt HALLGATÓ pecsétje mellé a zárójelentésre. Az általam kapott dokumentumok ráadásul egyáltalán nem csak az »elrontotta a hasát« kategóriába tartozó esetekről szólnak.”
A megdöbbentő tényt a kórház több dolgozójának elmondása és a mellékelt dokumentumok is megerősítik – írja az országgyűlési képviselő. Állítása szerint az eredeti dokumentumokon a pecséten a név is szerepel. A kórház nevét két okból nem hozza nyilvánosságra. Egyrészt azért, mert az egészségügy nem csupán ebben a városban omlott össze, és országszerte súlyos szakemberhiánnyal küzd. Szerinte természetesen sok tényezőtől függ, milyen színvonalat tud biztosítani egy adott intézmény, de a rendszer szétveréséért, a drámai szakemberhiányért nem egy-egy kórház felelős. Másrészt azért sem nevezi meg a helyet, mert ő is ember. A közelmúltban az egyik legkedvesebb, 77 éves idős hozzátartozója ücsörgött heveny gasztrointesztinális vérzés tüneteivel tíz órát a „sürgősségi” váróteremben.
„Azt viszont engedjék meg, hogy a botrányos tény kapcsán írjak még néhány szót a politikai helyzetről is. Orbánék érzik, mert napi szintű közvélemény kutatásokkal mérik, hogy az ilyen »mindennapos« botrányos esetek miatt mennyire nő az elégedetlenség az országban.
A Pride-tiltással és a kínai rendszerű megfigyelés törvényesítésével kezdődő törvény sorozattal, az ellenzékkel leszámolással és az ellenzék elleni hergeléssel ezt akarják ellensúlyozni. Ha nem vagyunk észnél, ez sikerülhet is nekik, hiszen szóról szóra az oroszok által kifejlesztett kottából játszanak. Bármennyire bizarrnak és primitívnek, akár kétségbeesettnek is tűnhetnek ezek a módszerek, ezek már jónéhány országban »bevált« kottából játszanak”
– olvasható a politikus posztjában.
Döbbenet: a sürgősségi osztályon sokszor csak egy MENTŐTISZT HALLGATÓ vizsgálja meg és látja el a betegeket az egyik...
„Az elmúlt napokban döbbenten olvasom sok véleményvezér okfejtését arról, hogy nem kell foglalkozni a szabadságunk eddiginél is durvább korlátozásával, hanem ehelyett ezekkel a »kézzelfogható« problémákat kell bemutatni”
– emelte ki Hadházy.
„A vitát valójában egyszerűen nem értem: miért ne lehetne egymás mellett foglalkozni mindkettővel? Pedig muszáj lesz. Lehet, hogy már elkéstünk vele, de talán »csak« az utolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy megtanuljuk, hogy mi a valódi ellenállás. Ezért is találkozzunk kedden az Erzsébet hídnál: követeljük a kínai típusú techfasizmust lehetővé tevő »Pride-törvény« visszavonását”
Hadházy Ákos szombaton reggel Facebook-oldalán jelentkezett be, ahol arról írt, hogy egy dél-dunántúli megyei kórházban a sürgősségi osztályon csak egy mentőtiszt hallgató vizsgálja és látja el a betegeket. Ahogy írja bejegyzésében:
„Rendszeresen előfordul, hogy a beteg az orvossal nem is találkozik, az orvosnak csak a pecsétje és aláírása kerül a mentőtiszt HALLGATÓ pecsétje mellé a zárójelentésre. Az általam kapott dokumentumok ráadásul egyáltalán nem csak az »elrontotta a hasát« kategóriába tartozó esetekről szólnak.”
A megdöbbentő tényt a kórház több dolgozójának elmondása és a mellékelt dokumentumok is megerősítik – írja az országgyűlési képviselő. Állítása szerint az eredeti dokumentumokon a pecséten a név is szerepel. A kórház nevét két okból nem hozza nyilvánosságra. Egyrészt azért, mert az egészségügy nem csupán ebben a városban omlott össze, és országszerte súlyos szakemberhiánnyal küzd. Szerinte természetesen sok tényezőtől függ, milyen színvonalat tud biztosítani egy adott intézmény, de a rendszer szétveréséért, a drámai szakemberhiányért nem egy-egy kórház felelős. Másrészt azért sem nevezi meg a helyet, mert ő is ember. A közelmúltban az egyik legkedvesebb, 77 éves idős hozzátartozója ücsörgött heveny gasztrointesztinális vérzés tüneteivel tíz órát a „sürgősségi” váróteremben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Brutális összecsapások Törökország-szerte: könnygázzal és gumilövedékkel oszlatták a feldühödött tömeget
Isztambulban és más török városokban is tüntetések törtek ki pénteken, miután Recep Tayyip Erdogan elnök legfőbb riválisát, Ekrem Imamoglut letartóztatták korrupciós vádak miatt.
Pénteken tízezrek vonultak utcára Törökország több városában, miután a hatóságok őrizetbe vették Isztambul polgármesterét, Ekrem Imamoglut – írja a 24.hu a Financial Timesra hivatkozva. A politikust korrupciós vádakra hivatkozva szerdán tartóztatták le, ami jelentős felháborodást váltott ki az országban. Imamoglu az ellenzéki Republikánus Néppárt egyik legismertebb politikusa, aki az előválasztáson indulni akart az elnökjelöltségért.
A rendőrség a tüntetések során Isztambulban, Ankarában és Izmirben is könnygázt, gumilövedéket és borsspray-t vetett be a demonstrálók ellen.
A Halk TV jelentése szerint a rendfenntartó erők több helyszínen erőteljes intézkedésekkel próbálták meg feloszlatni a tömeget. A belügyminiszter, Ali Jerlikaja közlése szerint országszerte legalább 97 embert vettek őrizetbe a tüntetések során.
Recep Tayyip Erdogan elnök élesen reagált a megmozdulásokra, és azzal vádolta az ellenzéket, hogy zavargásokat próbálnak szítani az utcákon. Az AP hírügynökség idézte az elnököt, aki azt mondta:
„Ürügyként használnak egy isztambuli korrupcióellenes akciót, hogy zavargásokat szítsanak az utcákon. Szeretném, ha tudnák, nem engedjük meg, hogy egy maroknyi opportunista nyugtalanságot szítson Törökországban, csak azért, hogy megvédje fosztogató rendszerét.”
Az elnök azt is állította, hogy a legerősebb ellenzéki párt kapcsolatot ápol terrorszervezetekkel.
Imamoglut szerdán tartóztatták le, és a Cumhuriyet lap információi szerint négy órán keresztül hallgatták ki a rendőrök a korrupciós vádak miatt, amelyeket azonban a politikus tagadott. Az ügyészek várhatóan szombat este fogják kihallgatni.
A legnagyobb török ellenzéki párt vezetője, Özgür Özel továbbra is arra szólítja fel támogatóit, hogy menjenek az utcára, annak ellenére, hogy a hatóságok gyülekezési tilalmat rendeltek el, és felelőtlenségnek minősítették a tiltakozásokra való buzdítást.
Hasonló mértékű tüntetésekre Törökországban 2013 óta nem volt példa, amikor a megmozdulások során nyolc ember vesztette életét.
Pénteken tízezrek vonultak utcára Törökország több városában, miután a hatóságok őrizetbe vették Isztambul polgármesterét, Ekrem Imamoglut – írja a 24.hu a Financial Timesra hivatkozva. A politikust korrupciós vádakra hivatkozva szerdán tartóztatták le, ami jelentős felháborodást váltott ki az országban. Imamoglu az ellenzéki Republikánus Néppárt egyik legismertebb politikusa, aki az előválasztáson indulni akart az elnökjelöltségért.
A rendőrség a tüntetések során Isztambulban, Ankarában és Izmirben is könnygázt, gumilövedéket és borsspray-t vetett be a demonstrálók ellen.
A Halk TV jelentése szerint a rendfenntartó erők több helyszínen erőteljes intézkedésekkel próbálták meg feloszlatni a tömeget. A belügyminiszter, Ali Jerlikaja közlése szerint országszerte legalább 97 embert vettek őrizetbe a tüntetések során.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
