HÍREK
A Rovatból

Moszkva kemény feltételeket szabna a békéhez, Kijev nemet mondott, a tűzszünet ügyében nem született megállapodás

Oroszország és Ukrajna újabb hadifogolycserében egyezett meg, visszaadják egymásnak 12 ezer katona holttestét is. A török elnök szerint „nagyszerű” találkozó zajlott Isztambulban.


Isztambulban tartották meg a béketárgyalások második fordulóját, ahol az orosz és az ukrán fél megegyezett arról, hogy

újabb hadifoglyokat cserélnek ki, és visszaszolgáltatják egymásnak az elesett katonák földi maradványait. Mindkét ország 6000–6000 holttestet ad vissza a másik félnek.

Ez volt az első közvetlen egyeztetésük 2022 márciusa óta. Az ukrán delegációt Rusztem Umerov védelmi miniszter vezette. A találkozó nem tartott tovább egy óránál.

Az orosz fél memorandumot adott át, amiben részletesen leírta a tűzszünethez szükséges feltételeket.

Többek között azt követelik, hogy Ukrajna mondjon le négy kelet-ukrajnai régióról, köztük a 2014-ben elfoglalt Krím félszigetről is. A dokumentum szerint Kijevnek ki kellene vonnia a hadseregét ezekből a térségekből, és hivatalosan is el kellene ismernie, hogy ezek az Oroszországhoz tartoznak.

A tervezet azt is rögzíti, hogy Ukrajnának semleges országgá kellene válnia, vagyis nem csatlakozhatna a NATO-hoz. Emellett biztosítania kellene az orosz ajkú lakosság jogait, hivatalossá kellene tennie az orosz nyelvet, és törvényben kellene betiltania a nácizmus dicsőítését. Ukrajna ezekre úgy reagált, hogy a vádak alaptalanok, és elutasítja az orosz követeléseket.

Az orosz fél két tűzszüneti javaslatot is tett. Az egyik szerint Ukrajna teljesen vonja vissza csapatait Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyékből. A másik alapján Kijevnek fel kellene hagynia a katonai mozgásokkal, le kellene állítania a külföldi fegyverszállításokat, fel kellene oldania a hadiállapotot, és 100 napon belül választásokat kellene tartania.

A tárgyaláson szóba került az orosz–ukrán gyermekügy is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy

egy 400 nevet tartalmazó listát adtak át az orosz delegációnak, amelyen olyan gyerekek szerepelnek, akiket szerinte Oroszországba hurcoltak. Az orosz küldöttség csak tíz gyermek visszaadásáról volt hajlandó tárgyalni.

Az orosz fél szerint a gyerekeket a harcok elől mentették ki a biztonságosabb területekre.

Rusztem Umerov szerint Ukrajna elkészítette saját béketervét, és hamarosan reagál az orosz javaslatra is. Hozzátette: újabb egyeztetést javasolnak még június vége előtt, de szerinte érdemi előrelépést csak akkor lehet elérni, ha Zelenszkij és Putyin személyesen ülnek tárgyalóasztalhoz.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint „nagyszerű” találkozó zajlott Isztambulban. Azt mondta, szeretné, ha a jövőben Törökországban ülne le egymással Putyin és Zelenszkij, Donald Trump amerikai elnök részvételével.

A tárgyalások közben tovább fokozódtak a harcok. Májusban Oroszország a háború eddigi legnagyobb dróntámadását hajtotta végre, és gyors előrenyomulást ért el a frontokon. Válaszul Ukrajna vasárnap bejelentette, hogy „Pókháló” fedőnevű akció keretében 117 drónt indított el. A cél az orosz stratégiai bombázók megsemmisítése volt, amelyek Szibéria északi és középső részén állomásoztak. Ezek a repülőgépek képesek nukleáris fegyverek szállítására.

A drónokat fából készült fészerben rejtették el. Műholdképek alapján a támadások komoly károkat okoztak, de a két fél eltérően nyilatkozott a pusztítás mértékéről. Nyugati elemzők szerint a támadás a háború egyik legmerészebb ukrán akciója volt. Az orosz bombázóflotta része az ország nukleáris arzenáljának, amelybe a földi és a tengeralattjáróról indított rakéták is beletartoznak.

Egy amerikai tisztviselő közölte, hogy Trumpot és a Fehér Házat nem értesítették előre az ukrán műveletről. Egy másik forrás szerint Ukrajna rendszeresen nem oszt meg ilyen információkat Washingtonnal. Egy brit kormányzati forrás is megerősítette, hogy az Egyesült Királyságot sem tájékoztatták időben.

Zelenszkij azt mondta, a támadás segített visszanyerni a nemzetközi partnerek bizalmát. „Ukrajna kijelenti, hogy nem adjuk meg magunkat, és nem fogadunk el semmilyen ultimátumot” – fogalmazott. „De nem akarunk harcolni, nem akarjuk az erőnket fitogtatni – csak azért tesszük, mert az ellenség nem akar megállni.”

Forrás: Reuters, 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor összehívta a Védelmi Tanács: Fel kell készülnünk arra, hogy a háború elhúzódik, és Magyarországot kétszeres erővel fogják megtámadni
A miniszterelnök szerint „soha nem volt ekkora szakadék a Trump vezette békepárti erők és a háború folytatását akaró brüsszeli és kijevi vezetők között”.


Orbán Viktor hétfő délután a közösségi oldalán jelentette be, hogy összehívta a Védelmi Tanácsot. A miniszterelnök szerint az orosz-ukrán háborús helyzet miatt van erre szükség.

Bejegyzésében azt írta:

"Az elmúlt napokban történt katonai akciók azt vetítik előre, hogy a háború hosszabb és brutálisabb lesz annál, mint amire az év elején számítottunk.

Szembe kell nézni a ténnyel, hogy a transzatlanti egység élesen megbomlott. Soha nem volt ekkora szakadék a Trump vezette békepárti erők és a háború folytatását akaró brüsszeli és kijevi vezetők között" - közölte.

Orbán úgy vélte, hogy a Brüsszellel folytatott vitái hangosabbak lesznek, mert Magyarország a béke oldalán kell maradjon. Majd felsorolta, mi mindenre kell felkészülni:

"Fel kell készülnünk arra, hogy a háború elhúzódik, ennek minden biztonsági és gazdasági következményeivel együtt.

Fel kell készülnünk arra, hogy Magyarországot kétszeres erővel fogják megtámadni, mert Magyarország Trump elnök szövetségese, és Magyarország békét akar és nem a háború folytatását.

Fel kell készülnünk, hogy a Magyarország ellen bevetett titkosszolgálati műveletek, a lejárató kampányok és a háborús propaganda akciók az eddiginél is nagyobb lendülettel folytatódnak.

Felkészülünk és megvédjük Magyarországot és a magyar családokat!" - közölte a miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Újabb, szívszorító fotók: Egyre mélyebbek a süllyedések a parajdi sóbánya felett
A fotókon látni, hogy tovább nőttek és mélyültek a beomlások és repedések a bánya tetején. Mindez aggodalomra ad okot, mivel bármikor beszakadhat a teljes boltozata a bányának.


Hétfő reggel a parajdi beszámolók arról szóltak, hogy újabb beomlás nem történt, viszont a korábbi lyukak egyre nagyobbak. A helyzetről drónfelvételek is készültek. A közösségi oldalon megosztott képeken látni, hogy mekkora kráterek vannak már a régi tárna fölött.

A fotókhoz azt írták:

"Egyre mélyebbek a süllyedések a parajdi sóbánya felett. A parajdi bánya fölötti területről készült friss drónfelvételek tanúsága szerint egyre kiterjedtebbé válnak a kráterek:

tovább nőnek és mélyülnek azok a gödrök és repedések, amelyek aggodalomra adnak okot, mivel bármikor beszakadhat a teljes boltozata a bányának.

A felvételeken több, jól kivehető, szabálytalan alakú mélyedés látszik a Dózsa-bánya fölötti területen, azon a részen, ahol korábban a Korond-patak vize betört a föld alá".

A legfrissebb felvétel:

Vasárnap délután és este a helyiek a vízügyesekkel, és más szakemberekkel közösen védőgátat építettek ki a településen, hogy egy esetleges áradástól megvédjék a házakat. Fennáll annak a veszélye, hogy amennyiben a födém egyszerre omlik le, a bányában lévő víz cunami-szerűen önti el az alatta lévő részeket. Ezért folyamatosan ellenőrzik a területet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Ide vezet az évtizedes politikai gyűlöletkeltés, egy nap valaki kalapácsot ragad és rátámad egy 83 éves, nyugalmazott diplomatára
A képviselő szerint „ez az igazi Harcosok klubja, és akik a propagandagépezetet működtetik, pont azt akarták, hogy a gyűlöletkeltésre fogékony, talán súlyos betegségtől is szenvedő emberek végezzék el a piszkos munkát helyettük”.


Jeszenszky Géza volt külügyminisztert fényes nappal, a házuk előtt támadta meg egy álarcos férfi. Kalapáccsal akkorát ütött a volt diplomata fejére, hogy egy koponyája megsérült, műteni kellett. Az is kiderült, hogy a támadó nem először próbálta meg bántalmaznni a 83 éves nyugdíjas volt politikust.

Hadházy Ákos a közösségi oldalán írta meg, hogy mit gondol az esetről.

A politikus szerint:

"Ide vezet az évtizedes politikai gyűlöletkeltés: egy nap valaki kalapácsot ragad és rátámad egy 83 éves, nyugalmazott diplomatára. Legyünk teljesen biztosak benne, hogy ez tudatos.

Úgy vélte: "Talán nem Jeszenszky Gézára gondoltak, akik ezt a szellemi kútmérgezést kitalálták, de tudták, hogy mi lesz az eredmény.

Ez az igazi Harcosok klubja, és akik a propagandagépezetet működtetik, pont azt akarták, hogy a gyűlöletkeltésre fogékony, talán súlyos betegségtől is szenvedő emberek végezzék el a piszkos munkát helyettük.

Géza bácsinak mielőbbi felépülést kívánok, önöktől pedig azt kérem: ne hagyjuk ezt annyiban, álljunk ki a gyűlölet és az erőszak ellen!" - áll a bejegyzésében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Meghalt Baracs Dénes
A Pulitzer-emlékdíjas és Aranytoll díjas újságíró, az MTI volt tudósítója 88 éves volt.
MTI - szmo.hu
2025. június 02.



Életének 88. évében meghalt Baracs Dénes Pulitzer-emlékdíjas és Aranytoll díjas újságíró, az MTI volt tudósítója - közölte a család.

Baracs Dénes 1953-ban a bukaresti magyar líceumban érettségizett; 1953 és 1958 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult újságírást, 1961-ben az egyetem magyar szakát is elvégezte.

A Szolnok Megyei Néplapnál kezdte újságírói pályafutását 1958-ban, 1960-ban lett az MTI külpolitikai főszerkesztőségének munkatársa, később turnusvezető szerkesztője, a főszerkesztő első helyettese. Később a Panoráma rovat vezetője volt 2012 végéig. 1969 és 1974 között az MTI pekingi, 1976 és 1981 között párizsi, 1988 és 1992 között brüsszeli, 1992 és 1998 között bukaresti tudósítójaként dolgozott, 1985 és 1988 között az Interpress Magazint szerkesztette.

Tucatnyi könyvet jegyez szerzőként, főbb művei: A pekingi szemüveg (1973), Portugália szegfűvel (1974), A fal mögött: Kína (1975), Virágozzék egy szál virág! (1980), Mitterrand - franciaországi változások (1981), Párizsból nem jelentettem (1983), Tanuld meg újra Kínát! (1984), Társbérlet Párizsban (1986), Teng Hsziao-ping (1987), Csizma a képernyőn (1990), Chansonévek (1998).

Munkássága elismeréseként 1986-ban Rózsa Ferenc-, 1988-ban Magyar Lajos-, 1996-ban Pulitzer-emlékdíjat kapott, 2006-ban átvehette a Magyar Újságírók Országos Szövetségének életműdíját, az Aranytoll díjat.

Temetéséről a család később ad tájékoztatást.


Link másolása
KÖVESS MINKET: