Két nőnek is mélyvénás trombózisa lett pár nappal azután, hogy megkapták az AstraZeneca koronavírus elleni oltását. Történetükről a 444.hu számolt be.

Egy 37 éves nő április 6-án kapott AstraZeneca oltást. A lap szerint a nő az oltás előtt beszélgetett arról a háziorvosával, hogy 15 éve fogamzásgátlót szed, ami korábban sosem jelentett problémát, és a családban sem volt trombózishajlam. Bár az orvos azt mondta, hogy a fogamzásgátló növeli a trombózis kockázatát, mégis ajánlotta neki, hogy vegye fel az AstraZenecát.

A nő arról is mesélt a lapnak, hogy nála is jelentkeztek az oltás utáni szokásos mellékhatások: lázas volt, fájt mindene, de a harmadik napra már jól volt. Az oltás után négy nappal azonban fájni kezdett a dereka, zsibbadt és be is dagadt a lába. A mentők bevitték egy budapesti kórházba, ahol megállapították, hogy vérrög alakult ki a lágyéka közelében. A nő azt állítja, többször is rákérdezett a kórházban, jelentik-e valahol, hogy az oltás után alakult ki a vérrög, de konkrét választ nem kapott rá. Az egyik orvos azt mondta neki, hogy valószínűleg a fogamzásgátló miatt alakulhatott ki nála a vérrög, a nő azonban furcsállta ezt, hiszen már 15 éve szedi a gyógyszert.

Később átszállították egy másik kórházba, ahol gyógytornásztól hallotta, hogy nem ő az egyetlen, aki így járt az oltás után.

Egy orvos később telefonon mondta neki, hogy jelzik az itthoni és a nemzetközi hatóságok felé is az ügyet.

Bár már sok idő telt el a trombózis óta, a nő még mindig alig tud lábra állni, és még legalább fél évig kell kompressziós harisnyát hordania és vérhígítót szednie - jegyzi meg a lap.

A kórházban viszont összeismerkedett egy másik nővel is, akinél ugyanez a probléma jelentkezett. A 46 éves nő szintén április 6-án kapta az oltást háziorvosától.

Ő a szokásos oltás utáni tünetek után két nappal nyilallást érzett az egyik lábában, majd elment a háziorvosához, aki megállapította, hogy trombózisa van.

Most ő is vérhígítót szed, és azt mondja, az sem kizárt, hogy egész életében vérhígítót kell majd szednie.

De a 444.hu szerint többen is írtak hasonló, meg nem erősített történeteket az AstraZenecával oltottak egyik Facebook-csoportjába.

A lapnak nyilatkozó, trombózisból lábadozó két nőt az zavarja leginkább, hogy nincs rendes tájékoztatás, és mindenkinek, válogatás nélkül adják az oltást.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) egyébként április 7-én jelentette be, hogy a vérrögképződés az AstraZeneca nagyon ritka mellékhatása.

A hivatalos tájékoztatás szerint nem volt még példa arra, hogy Magyarországon vérrög képződött volna az AstraZeneca oltása után - jegyzi meg a 444.hu.

Az AstraZeneca oltása utáni vérrögképződéses esetekről megkérdeztük az operatív törzset is, amennyiben válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Mint azt korábban mi is megírtuk, áprilisban Szabó Tímea országgyűlési képviselő felszólalt a parlamentben, de nem fejezhette be a mondanivalóját, mert a kormánypárti képviselők percekig tartó tapsolásba kezdtek. Másnap a kormányközeli Magyar Nemzetben megjelent egy "A Szabó Tímea nevű organizmus tudományos jellemzése" című cikk, amelyben a szerző Szabó Tímeát egy organizmusnak nevezi, majd részletesen jellemzi is: "Szabó Tímeát egy titkos szigeten lévő, illegális laboratóriumban hozták létre egy kullancs és Lendvai Ildikó DNS-éből. Egy ideig hőálló, steril üvegedényben tartották, aztán az MSZP behurcolta a magyar országgyűlésbe".

A politikus nem hagyta annyiban a dolgot, pert indított a lap ellen, amit első fokon megnyert. Majd, miután kiderült, hogy ki volt a cikk szerzője, aki Zummer Fülöp álnéven írt, feljelentette Szikszai Pétert. Az ügy folytatásáról szerda este számolt be.

- írja Szabó Tímea Párbeszéd Magyarországért párt társelnöke, parlamenti frakcióvezetője a közösségi oldalán.

A politikus bejegyzése szerint "a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon kimondta:

A bíróság egy év próbára bocsátást szabott ki Szikszaira és Toót-Hollóra."

Szabó megjegyzi, hogy ez egy fontos ítélet és üzenet, egy évvel a választások előtt: "A bíróság azt üzeni, hogy eddig és ne tovább! Lehet egymás munkáját kritizálni, egymásról véleményt mondani, azonban, ahogy azt az Alkotmánybíróság is kimondta korábban:

A politikus beszámolója szerint a tárgyaláson a két férfi azzal védekezett, hogy a cikket csak egy gúnyos szatírának szánták. Pedig az írást - a sorozatos jogsértő szövegei miatt - a Fővárosi Ítélőtábla egy másik perben jogerősen véglegesen eltávolíttatta.

Szabó megjegyzi, hogy tudja, egy közszereplőnek sokat el kell viselnie. Ezért történhetett meg, hogy 11 év képviselői munka alatt ez volt az első ügy, amikor polgári peres eljárást kezdeményezett.

"Legyen ez mindenki számára világos üzenet: ellenfelek vagyunk, mást gondolunk a világról, de nem süllyedhet senki vissza a hitleri retorika legsötétebb mocsarába. Mert az pontosan ugyanoda vezethet újra, ahova egyszer már vezetett" - zárja írását a képviselő.

Dulakodással indult az orosz-amerikai csúcstalálkozó: mosolygósan indult, majd kaotikus jelenetekkel folytatódott Joe Biden és Vlagyimir Putyin megbeszélése Genfben. Az amerikai elnök megválasztása óta most először találkozott orosz kollégájával.

Szakértők szerint a két ország viszonya a hidegháború idején sem volt olyan rossz, mint most.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

A találkozót öt órásra tervezték, de végül jóval előbb befejezték - írja a 444.hu.

Az első részben szűk körben, külügyminisztereikkel ültek össze, majd a plenáris ülés következett, ahol a teljes delegáció beszélte volna át a témákat. Ám a tervezett három óra helyett kb. egy óra után véget ért a találkozó.

Annyit már bejelentettek, hogy

- közölte Putyin. Elmondta, hogy a két külügyminisztérium széleskörű tárgyalásokat indít. A felek megállapodtak, hogy konzultációkat kezdenek a kiberbiztonságról is. Putyin a tárgyalásokat konstruktívnak nevezte, amelyeken nem volt ellenséges a hangulat. Közölte, hogy a felek igyekeztek megérteni egymás álláspontját.

Putyin szerint Biden egyetértett azzal, hogy az ukrajnai rendezés alapját csakis a minszki megállapodások képezhetik. Azt mondta, hogy az ukrán NATO-tagság kérdéséről csak érintőlegesen esett szó.

a szerdai genfi csúcstalálkozón a hadászati stabilitásról kiadott közös közleményben kijelentették: egy nukleáris háborúnak nincsenek győztesei. "Ma megerősítjük elkötelezettségünket azon elv mellett, hogy a nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, és ilyen háborút soha nem szabad kirobbantani" - hangsúlyozta a Kreml sajtószolgálata által ismertetett kommüniké. A közlemény szerint a két ország nukleáris fegyverzetellenőrzés iránti elkötelezettségének bizonyítéka a hadászati támadófegyverek korlátozásáról megkötött Új START-szerződés közelmúltbeli meghosszabbítása. "E célok elérése érdekében Oroszország és az Egyesült Államok hamarosan átfogó kétoldalú párbeszédet indít a stratégiai stabilitásról, amely érdemi és erőteljes lesz" - írja az MTI.

Mint arról mi is beszámoltunk, elfogadta a parlament a bérlakás-törvényt, amelynek segítségével megvásárolhatják a világörökségi helyszínen lévő, eddig elidegenítési tilalom alatt álló bérlakásaikat a lakók, bizonyos feltételek esetén. Külön rendelkezések vonatkoznak a Budai Várnegyedben lévő lakásokra. Itt az államon és az önkormányzaton kívül csak magyar vagy uniós állampolgár szerezhet tulajdonjogot. Aki erre nem jogosult, de már van itt lakása, eladni nem köteles, de újabbat nem vehet. Magánszemélyek az öröklést leszámítva legfeljebb két lakást vásárolhatnak.

miután a Parlament kedden elfogadta az erről szóló törvényt.

A jogszabály fideszes benyújtója három hete még azt ígérte, hogy ők nem lesznek jogosultak megvenni a lakásukat. Az I. kerület polgármestere szerint elfogadhatatlan és alkotmánysértő, hogy az önkormányzatnak ilyen alacsony áron kell eladnia a lakásokat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó

Visszatér állomáshelyére a washingtoni orosz és a moszkvai amerikai nagykövet - jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán, az amerikai hivatali partnerével, Joe Bidennel tartott genfi csúcstalálkozót követően.

Elmondta, hogy a két külügyminisztérium kérdések széles körében tárgyalásokat fog indítani. A felek megállapodtak, hogy konzultációkat kezdenek a kiberbiztonságról is. Putyin a tárgyalásokat konstruktívnak nevezte, amelyeken nem volt ellenséges a hangulat. Közölte, hogy a felek igyekeztek megérteni egymás álláspontját, ugyanakkor óvott az illúzióktól.

Közölte, hogy kielégítette az a magyarázat, amelyet Biden április 13-án telefonon adott neki arra, hogy egy márciusi televíziós interjúja során igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, vajon gyilkosnak tartja-e őt. Az amerikai elnök ekkor tett javaslatot a csúcstalálkozóra.

A két nagykövet egyébként a Biden-interjú után utazott haza konzultációra, ami a kapcsolatok megromlásának látványos jele. A "gyilkos" kifejezéssel kapcsolatban Putyin a szerdai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az Egyesült Államok minden nap megöl valakit, és egy csapással százakat ölt meg Afganisztánban.

- nyilatkozott az amerikai elnökről.

"Ha megkérdeznék tőlem, hogy milyen tárgyalópartner és partner Biden elnök, azt mondhatnám, hogy nagyon konstruktív, kiegyensúlyozott személyiség, ahogyan azt vártam. Nagyon tapasztalt, ez azonnal meglátszik" - tette hozzá.

Leszögezte, hogy az Egyesült Államok és Oroszország különleges felelősséget visel a világ stratégiai stabilitásáért, aminek mindkét fél tudatában van.

A kibertámadások ügyében Putyin felhívta a figyelmet, hogy a világon a legtöbb ilyen attak az Egyesült Államokból indul ki. Mint mondta, Oroszország nem szerepel azon országok között, amelyek kiberteréből a legtöbb ilyen támadást végrehajtják.

Beszámolója szerint az Egyesült Államok tavaly 14, idén pedig két alkalommal fordult felvilágosításért Oroszországhoz kibertámadás miatt, amelyekről kimerítő információt kapott. Azt hangoztatta, Moszkva nem gondolja úgy, hogy az amerikai területről kiinduló támadások Washington érdekeit képviselik.

Elmondta, hogy a kiberbiztonság témáját a csúcson mindkét fél egyformán rendkívül fontosnak nevezte.

Alekszej Navalnij ügyéről szólva Putyin azt mondta, hogy az ellenzéki politikus tudatosan cselekedett úgy, hogy őrizetbe vegyék. Szerinte Navalnij - akit csak "kétszer elítélt személyként" és "állampolgárként" emlegetett - szándékosan sértette meg a törvényt azzal, hogy a felfüggesztett börtönbüntetése alatt nem jelentkezett a rendőrségi ellenőrzésen, s tudatosan tért haza külföldről úgy, hogy tudta: körözést adtak ki ellene.

Elmondta, hogy az emberi jogok kérdése Biden kezdeményezésére került szóba a csúcson. A "külföldi ügynöknek" minősített orosz szervezetekkel kapcsolatban rámutatott, hogy Oroszországot az Egyesült Államokban hivatalosan ellenségnek minősítették, ezért Moszkva így ítéli meg az amerikaiak által támogatott politikai szervezeteket.

Szót ejtett az amerikai belpolitikai helyzetről is:

- mondta.

Putyin lehetségesnek vélte a kompromisszumot a másik fél fogva tartott állampolgárainak ügyében.

A genfi Villa La Grange-ban megrendezett csúcs nettó három és fél órán át - a szünettel együtt négy és fél órán át - tartott. A két elnök először egy szűkkörű, mintegy kétórás megbeszélésre ült össze, a külügyminiszterek társaságában, majd a két delegáció másfél órán át folytatott eszmecserét. A felek megvitatták a stratégiai stabilitás, a kiberbiztonság, a regionális konfliktusok, a kereskedelmi kapcsolatok és az északi-sarkvidéki együttműködés kérdéseit.