SZEMPONT
A Rovatból

„Idővel belátják, hogy 16 évig átverték őket” – mindenki feketébe öltözött a Fidesz veresége után egy erdélyi polgármesteri hivatalban

A polgármester hazaküldte őket átöltözni, mondván, nem halt meg senki. Hosszú út vezet a megbékéléshez Erdélyben is, amiben az RMDSZ komoly szerepet játszhat – mondja Kátai István színész, az első erdélyi Tisza-sziget egyik alapítója.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. április 27.



Magyar Péter és Kelemen Hunor, az RMDSZ vezetőjének találkozója után Magyar Péter bejelentette, a szövetség a jövőben tartózkodik a magyarországi belpolitikai küzdelmektől. A leendő miniszterelnök szerint a határon túliaknak szánt támogatások feltétele az átláthatóság lesz, a korábbi pénzek felhasználását pedig visszamenőleg is felülvizsgálják.

A választások utáni erdélyi hangulatról, a Fidesz-propaganda rombolásáról és a levélszavazás körüli visszásságokról beszélgettünk Kátai István színművésszel, az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget, és a nemrég megalakult Változás Erdélyért Egyesület egyik alapítójával.

— Hogyan fogadták a romániai magyarok a választás eredményét? Milyen most a hangulat Erdélyben, és okozott-e a politikai változás hasonló töréseket a közösségekben vagy a családokon belül, mint Magyarországon?

— A választások utáni és az azt megelőző időszakról is tudok beszélni, mert a kampány alatt is jártam haza Kolozsvárra, Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába, Marosvásárhelyre, és vidékre, falvakba is. A hangulat egy picit változott. Az, amit az interneten látunk, már nem a valóság. De

hosszú folyamat lesz a megbékélés, annak a 16 évnek a romjait eltakarítani, amit a Fidesz a propagandájával létrehozott, és amire több milliárdot költött nemcsak Magyarországon, hanem Erdélyben is.

A hangulatról hadd mondjak el egy vicces történetet. Egy polgármester mesélte, hogy a választás utáni hétfő reggel, amikor bement a hivatalba, az alkalmazottak feketébe voltak öltözve. Ő színesben ment be, és megkérdezte: „Ne haragudjatok, mi történt, valaki meghalt, és nem tudok róla? Miért vagytok feketében?” Mire ők: „Hát, polgármester úr, a Fidesz elvesztette a választást.” Erre ő: „Ja, hát akkor nem halt meg senki. Nem mi vesztettük el, hanem a Fidesz.” Erre mindenki hazament, kapott egy kis szabadidőt, hogy átöltözzön. Ez elképesztő, szerintem lassan mindenki át fog öltözni. Idővel mindenki azt fogja gondolni, hogy ennek vége, és amikor a propaganda megszűnik, látni fogják, hogy ez nem folytatódhat így tovább, és belátják, hogy 16 évig átverték őket.

— Tapasztalhatók-e családon belüli konfliktusok? Megfigyelhető-e Erdélyben is az a magyarországi mintázat, hogy a fiatalabbak inkább a változást támogatták, az idősebbek viszont nem?

— Rengeteg történet van erről. Főleg határon átívelő konfliktusokról tudok, sokan panaszkodnak Messengeren vagy e-mailben. Például, ha az egyik testvér Magyarországon él, a másik pedig Erdélyben, a Fidesz propagandája olyan mély árkokat ásott közéjük, hogy már nem is beszélgetnek. Otthon, családon belül pedig úgy próbálják ezt kezelni, hogy a családi összejöveteleken inkább nem politizálnak. Aki nagyon elhitte a propagandát és imádta Orbán Viktort, az nagyon nehezen áll szóba azzal a családtagjával, aki a változásra szavazott. Vannak otthon is családi veszekedések, egymásra mutogatások.

Az erdélyi társadalom nagyon megosztottá vált ebben.

A közel 500 ezer regisztráltból talán 280 ezren szavaztak Erdélyből, és ennek a 10%-a nem a Fideszre. Úgy gondolom, hogy a Tisza párt erdélyi megjelenésével és népszerűsítésével sikerült csökkenteni a Fideszre szavazók számát. Azt gondolom, hogy párbeszéddel, türelemmel, nyugalommal, egymást és a vesztes felet is meghallgatva, akik most még nagyon bántva és megcsalva érzik magukat, sikeres lesz az elkövetkező két-három év. Meg fogjuk győzni erdélyi honfitársainkat is, hogy nem tragédia történt, hanem egy szabad országban fogunk élni, ahová ők is szabadon jöhetnek, és amellyel szabadon tarthatnak kapcsolatot. Ezt egyelőre a háborús retorika elnyomja, nem is beszélve arról, hogy Erdélyben még mindig jut forrás arra, hogy a propagandát sulykolják az emberek fejébe. De lassan elfogy a pénz. Ahogy itt is szűnnek meg a propaganda-csatornák, szerintem Erdélyben is ez fog történni. Helyreáll a köztévé. Erdélyben nagyon sokan néznek közmédiát, a Duna Tévét, és nézik a Hír Tv-t is. Amikor a közmédiában majd igazi hírek jutnak el az erdélyi polgárok fülébe, és nem a brüsszelezős, Ukrajna-ellenes, valójában háborúpárti (hiszen a Fidesz politikája nem háborúellenes, hanem háborúpárti volt), és a magyar hazafiak között feszültséget szító hang, akkor szerintem meggyógyulnak a lelkek, vége lesz a csatározásnak, és az emberek újra közeledni fognak egymáshoz, kezet fognak és megölelik egymást.

— Hogyan tudják az erdélyi magyarok feldolgozni azt a kettősséget, hogy miközben Magyarországról egy Ukrajna-ellenes, oroszpárti narratíva ömlött a médiából, addig Románia, Lengyelország mellett az egyik legaktívabban támogatja Ukrajnát és a NATO-ban is fontos szerepet játszik? Hogyan csapódott ez le az egyes emberekben?

— Van egy értelmiségi réteg, amelyik beszéli a román nyelvet, követi a politikai helyzetet, néz román tévét, olvas román sajtót. Azok, akik kétnyelvűek, követik a román aktuál- és geopolitikát, nem vették be azt a maszlagot, amit az Orbán-kormány mondott. De vannak olyanok is, akik bár nem dőltek be a nagy Ukrajna-ellenességnek, mégis azt mondják, hogy Orbán Viktor mennyi támogatást adott nekünk, mennyi pénz jött ide, bár azt nem tudják, hogy annak elköltése állítólag nem szabályszerűen és átláthatatlanul történt. Székelyföldön sajnos azok, akik nem beszélnek románul és csak a magyar narratívát, a magyar propagandát hallották, nehezebb helyzetben vannak. Ők teljesen elhitték, hogy elviszik a gyerekeiket a háborúba, hogy hamarosan kitör egy világháború, amit csak akkor lehet megfékezni, ha Orbán Viktor marad hatalmon. Az egyszerű emberek, akik nem követik a napi politikát, könnyen megvezethetők voltak ebben. Sőt, még most sem láthatnak tisztán, mert

azok a sajtóorgánumok, amiket az Orbán-kormány pénzelt, a mai napig azt írják, hogy megnyerte a választást a háborúpárti Tisza, és nem adnak neki fél évet, mindenki be fogja látni, mekkorát tévedett. Hát innen is üzenem, hogy ez nem így lesz.

Én már érzem a szabadság illatát. Azt érzem, hogy szabadon lehet közlekedni, nyilatkozni, beszélni. Ami fontos, hogy sok embernek, aki a rendszerváltásra szavazott Erdélyben vagy Magyarországon, a fejében is meg kell történnie az átállásnak. Egy bántalmazó viszony volt az elmúlt 16 év, és hozzászoktunk ahhoz, hogy reflexből szétnézünk, mielőtt megszólalunk. Egyelőre minden jel arra mutat, hogy Magyar Péter miniszterelnökként jó irányba tereli az országot, hazahozza az uniós pénzeket. A sajtótájékoztatója briliáns volt, több nyelven beszélt, és minden kérdésre egyenesen válaszolt. Bizakodó vagyok, hogy nagyon jó irányt vesznek a dolgok, és végre boldogan és szabadon élhetünk ebben az országban.

— Magyar Péter a múlt héten tárgyalt az RMDSZ vezetőjével, Kelemen Hunorral. Megállapodtak, hogy az RMDSZ a továbbiakban tartózkodik a magyar pártpolitikától. Ha ezt sikerül betartatni, az segíthet a köd felszállásában?

— Ez a kérés Magyarország leendő miniszterelnökétől hangzott el. Hogy az RMDSZ hogyan reagál erre, azt nem tudom. De Kelemen Hunor máris egy hazugsággal kezdte, amikor hazament: a közleményéből kihagyta az egy évtizedre visszamenőleges elszámoltatást, aztán azt mondta, ezt elfelejtette. Én üdvözlöm Magyar Péter kemény kiállását, bár sok internetes fórumban azt látom, hogy az emberek nem értették a rövid tőmondatokban megfogalmazott elvárásokat.

A sajtónak lesz a dolga, hogy ezt értelmezze, és eljusson mindenkihez: a Tisza Párt nem paktált le az RMDSZ-szel.

Nagyon komoly követeléseket fogalmazott meg: az RMDSZ soha többé ne szóljon bele a magyarországi politikába; a támogatások rendszerét legalább egy évtizedre visszamenőleg felülvizsgálják; a választójoghoz nem nyúlnak hozzá, de a támogatási rendszer átláthatóbb lesz, tehát nem szűnik meg. Ezek egyértelmű kérések. Most már az RMDSZ dolga, hogy betartja-e. Szeretnék még valamit hozzátenni. Sokan elvárták, hogy Magyar Péter mondassa le Kelemen Hunort. Ezt rengeteg kommentben láttam. De Kelemen Hunort Erdélyben választották meg, ő az erdélyi magyarság legitim képviselője. Magyar Péter sem politikailag, sem etikailag nem szólhat bele ebbe. Ebben is különbözik Orbán Viktortól. Ha ő azt kéri, hogy ne szóljanak bele a magyar politikába, akkor Magyarország sem szólhat bele abba, hogy az RMDSZ-nek ki az elnöke. Ezt az erdélyieknek kell eldönteniük. Az erdélyi magyarság, nem az a kétszázvalahányezer ember, aki most szavazott, hanem az a 600 ezer, aki annak idején az RMDSZ-re voksolt, bölcs döntést fog hozni. Én, mint kettős állampolgár, csak halkan mondom, hogy nem tartanám jónak, ha most bosszúhadjárat indulna Kelemen Hunor ellen. Az lenne a jó, ha az erdélyi magyarság döntené el, ki vezesse a szövetséget.

Természetesen Kelemen Hunornak jogában áll maradni. Az őt minősíti, ha nem veszi tudomásul a társadalmi nyomást.

Ami még fontos: a Romániai Magyar Egyesületek Fóruma feljelentést tett az RMDSZ ellen választási csalásért a magyar és a román ügyészségen is. A kivizsgálás folyik. Amit én láttam, az alapján nagy valószínűséggel meg fogják állapítani a befolyásolást. Ilyen durva befolyásolást, pedig fürkész voltam, nem láttam Magyarországon, inkább azt láttam, hogy buszosztattak, meg listáztak. De azt, hogy megfogják szavazóknak a kezét és ráteszik a papírra és behúzatják vele az X-et, ilyet nem láttam.

— Hogyan zajlott most a levélszavazás?

— Én Magyarországon élek, így csak a barátaim, a családom elmondásából és az újságokból tudom, hogyan működött. Lehetett szavazni a követségen, de le lehetett adni a voksot egy ABC-ben is, vagy megkeresték az embereket személyesen. Nincs egységes rendszer. A román postát megkerülték azzal a hazugsággal, hogy alkalmatlan a levélszavazatok kézbesítésére, ezért kitaláltak mindenféle kis irodákat. A legdurvább az volt, hogy a végén már egy ABC-ben is volt gyűjtőpont, ahová be lehetett vinni a szavazatot. Hogy annak utána mi lett a sorsa, azt nem tudni.

— Ez azt jelenti, hogy a levélszavazatokhoz útközben bárki hozzáférhetett, akát ki is cserélhette őket?

— Bizonyítani nem tudom, de elképzelhető. A Magyar Hang újságírójának kezébe is került egy köteg üres szavazólap, amit bárki kitölthetett volna. Amikor egy RMDSZ-es potentátot kérdeztek a halottak szavazatairól, Kelemen Hunor azt mondta, hogy az nem az ő hibájuk. Próbálta a magyar bürokráciára tolni a felelősséget, mondván, ők nem tudják ellenőrizni, hogy aki Erdélyben meghalt, azt Magyarországon miért nem jelentették be, és így miért tud szavazni adott esetben más helyette. Ezen változtatni kell, meg kell reformálni a rendszert. Hogy egy kis ABC-ben vagy a templomban is le lehet adni voksokat, az diszkriminatív is, mert máshol ilyet nem lehet megtenni. Ez a jelenség csak Erdélyben létezik.

— Azt tudjuk, hogy akik éltek a választójogukkal, azoknak a 90%-a a Fideszre szavazott. De a teljes erdélyi magyar választópolgárhoz képest ez mekkora arány?

— Úgy emlékszem, hogy közel 500 ezren regisztráltak, és ebből talán 280 ezren szavaztak. Ebből a 280 ezerből is 10 százalék nem a Fideszre voksolt. Az RMDSZ most egy kicsit azt kommunikálja, amit a Fidesz az elmúlt tíz évben: hogy egy kisebbség legyőzte a többséget.

Most Erdélyben is úgy próbálják kommunikálni ezt a 90 százalékot, mintha az összes erdélyi magyar 90 százaléka szavazott volna a Fideszre: ez egy  hazugság.

Egyszerűen nem igaz. Ott vannak a számok: a 280 ezer szavazó a 600 ezer szavazati joggal rendelkezőhöz képest még a fele sincs. Ebből lehet számolni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk