Trump minden eddiginél keményebb volt Zelenszkijjel, ultimátumot adott az ukrán elnöknek

Megdöbbentő incidensről számolt be Facebok-oldalán Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke szerdán este részt vett a Szent István Bazilikában a Ferenc pápa emlékéért tartott hálaadó szentmisén.

Köszönöm azon apácáknak és vendégeknek, akik megpróbálták leállítani, és felhívták a fideszes politikusok kitartottjának a figyelmét arra, hogy ilyet egy ember nem tesz egy templomban, főleg nem egy gyászmisén” – írta Magyar Péter, aki felidézte Ferenc pápa egyik korábbi, budapesti látogatását is.

„Egykori piarista diákként különösen mély benyomást tett rám Ferenc pápa szegények és elesettek felé fordulása és szerény életvitele. Nem véletlen, hogy a nevét Assisi Szent Ferenc emlékére vette fel. Emlékezetes pillanat volt, amikor

és értik-e, hogy mi a különbség az urizáló, tolvaj farizeusok és a valódi keresztények között” – fogalmazott a Tisza Párt elnöke.

Ferenc pápa halálát követően sokakat kezdett foglalkoztatni a Vatikán pénzügyi helyzete. Sokan kíváncsiak arra, mekkora vagyont hagyott maga után az egyházfő, és arra is, hogy mi lesz ennek a sorsa.

A közelmúltban kiderült, hogy

A mindennapi szükségleteit a Szentszék fedezte, emellett jelentős összeget képviseltek az adományok, köztük az úgynevezett péterfillérek.

A Vatikánban nemcsak az egyházfő, hanem a bíborosok és püspökök ellátását is a Szentszék biztosítja. A bíborosok az egyházi hierarchiában a pápa után következnek, fizetésük havi 4-5 ezer euró, ami átszámítva nagyjából 1,6–2 millió forintnak felel meg. Emellett különféle juttatásokban is részesülnek, például kedvezményes lakhatásban a Vatikán területén, belső üzletekben történő vásárlási lehetőségekben, valamint térítésmentes egészségügyi ellátásban.

A Vatikán világi alkalmazottai a beosztásuk és felelősségi szintjük szerint változó mértékű fizetést kapnak. Havi bérük 1300–3000 euró között mozog, ami 530 ezer és 1,2 millió forint közötti összeget jelent. A papok és püspökök keresete is hasonló: 1500–2500 eurót, azaz 612 ezer és 1 millió forintot keresnek havonta - írta az Infobae.

(via Blikk)

Tizenkét amerikai állam beperelte a Trump-kormányzatot a vámok miatt – számolt be róla az MTI. A keresetet az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bíróságán nyújtották be New Yorkban.

A keresetben az áll: „azzal a felhatalmazással, hogy hatalmas és folyamatosan változó vámokat szabhat ki az Egyesült Államokba belépő árukra, és bármilyen okból kifolyólag vészhelyzetet hirdethet, az elnök felforgatta az alkotmányos rendet és káoszt hozott az amerikai gazdaságba”.

Álláspontjuk szerint az amerikai alkotmány kizárólag a Kongresszusnak ad jogot adók, vámok és illetékek kivetésére.

A keresetet benyújtó államok között tíz demokrata vezetésű (Oregon, Colorado, Connecticut, Delaware, Illinois, Maine, Minnesota, Új-Mexikó, New York és Vermont), valamint két republikánus vezetésű (Arizona és Nevada) található. Kalifornia már korábban pert indított a szövetségi bíróságon a különvámok miatt.

Donald Trump április 2-án jelentette be, hogy az Egyesült Államokba irányuló importtermékekre szinte általános 10 százalékos vámot vezet be, több ország esetében pedig még magasabb tarifákat helyezett kilátásba. A Kínából érkező termékeket már 145 százalékos vám sújtja.

A vámok többségét ugyan 90 napra felfüggesztették a tárgyalások idejére, de a lépések és a körülöttük kialakult bizonytalanság komoly zavarokat okozott a részvény- és pénzpiacokon.

Szerda késő este a bosznia-hercegovinai szövetségi nyomozó és védelmi hivatal (SIPA) munkatársai megpróbálták előállítani Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét Kelet-Szarajevóban. A nyomozók a szövetségi bíróság határozata alapján jártak el, azonban a boszniai szerb rendőrség megakadályozta az akció végrehajtását. A boszniai szerb közszolgálati televízió, az RTRS közlése szerint a nyomozók nem tudták elfogni Dodikot, és nem történt összetűzés sem - írta az MTI.

Dodik egy megbeszélésre érkezett a boszniai Szerb Köztársaság kelet-szarajevói közigazgatási központjába.

A boszniai szövetségi ügyészség márciusban adott ki elfogatóparancsot Milorad Dodik ellen, arra hivatkozva, hogy veszélyeztette az ország alkotmányos rendjét, és nem jelent meg a kihallgatásán. A parancs Radovan Viskovic miniszterelnökre és Nenad Stevandic házelnökre is vonatkozik.

A hatóságok nemzetközi elfogatóparancsot is kértek az Interpoltól, de a szervezet ezt elutasította.

Március közepén Dodik benyújtotta a boszniai Szerb Köztársaság új alkotmányának tervezetét, valamint egy törvényjavaslatot, amely a köztársaság alkotmányos beállításának védelméről szól. Február 26-án a boszniai szövetségi bíróság első fokon egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, és hat évre eltiltotta hivatali tevékenységtől, mert figyelmen kívül hagyta Christian Schmidt nemzetközi főképviselő döntéseit.

Az ítéletet követően a boszniai szerb parlament megszavazta az entitás igazságügyi rendszerének elszakadását célzó törvényt, amelyet azonban később az ország alkotmánybírósága hatályon kívül helyezett. A törvény aláírása miatt Milorad Dodikot az alkotmányos rend veszélyeztetésével gyanúsították meg.

(via 24.hu)

Az Orbán-kormány nagy támogatója Dodik szeparatista törekvéseinek, a Dodik által kitüntetett Orbán Viktor védelmébe vette a szerb politikust. Amikor Dodikot elítélték, a Terrorelhárító Központ 70 embere tartózkodott a boszniai Szerb Köztársaságban, a Vsquare oknyomozó portál azt írta, hogy ha Dodikot le akarták volna tartóztatni, az ő feladatuk lett volna kimenekíteni az országból a politikust, amire végül nem került sor.