Valódi áldozatvédelmi rendszerre lenne szükség - Renner Erika kezdeményezésére bővülhet a távoltartási törvény

Megdöbbentő incidensről számolt be Facebok-oldalán Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke szerdán este részt vett a Szent István Bazilikában a Ferenc pápa emlékéért tartott hálaadó szentmisén.

Köszönöm azon apácáknak és vendégeknek, akik megpróbálták leállítani, és felhívták a fideszes politikusok kitartottjának a figyelmét arra, hogy ilyet egy ember nem tesz egy templomban, főleg nem egy gyászmisén” – írta Magyar Péter, aki felidézte Ferenc pápa egyik korábbi, budapesti látogatását is.

„Egykori piarista diákként különösen mély benyomást tett rám Ferenc pápa szegények és elesettek felé fordulása és szerény életvitele. Nem véletlen, hogy a nevét Assisi Szent Ferenc emlékére vette fel. Emlékezetes pillanat volt, amikor

és értik-e, hogy mi a különbség az urizáló, tolvaj farizeusok és a valódi keresztények között” – fogalmazott a Tisza Párt elnöke.

Donald Trump újabb bejegyzésben bírálta Volodimir Zelenszkijt az ukrajnai háborúval kapcsolatban, vette észre az Index. Az amerikai elnök a Truth Social nevű közösségi oldalon azt írta, hogy az ukrán elnök egyik kijelentése „nagyon káros az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokra”.

Trump szerint „a Krím már évekkel ezelőtt, Barack Hussein Obama elnök égisze alatt elveszett, és még csak nem is vita tárgya”. Úgy fogalmazott:

A bejegyzésben az amerikai elnök arról is írt, hogy Zelenszkij „uszító kijelentései” miatt nehéz lezárni a háborút. Úgy véli, az ukrán államfőnek „nincs mivel dicsekednie, ugyanis Ukrajna helyzete szörnyű”, és választania kell: „vagy békét köt, vagy harcol még három évig, és teljesen elveszti az országát”.

Trump hozzátette, hogy „semmi köze Oroszországhoz”, viszont hangsúlyozta: „hetente több ezer katona hal meg a fronton ok nélkül”. Szerinte Zelenszkij nyilatkozata csak „meghosszabbítja a vérontást, és ezt senki sem akarja”.

Bejegyzését azzal zárta, hogy a békemegállapodás már közel van, és kész segíteni abban, hogy mindkét fél kilépjen ebből a „totális semmiből”, amely szerinte el sem kezdődött volna, ha korábban is ő lett volna az elnök.

Trump posztja nem sokkal azt követően jelent meg, hogy J.D. Vance alelnök megismételte az Egyesült Államok figyelmeztetését: ha nem érkezik gyors válasz Ukrajna és Oroszország részéről az amerikai béketervre, valamint nincs valódi szándék a megegyezésre, akkor Washington felhagy a diplomáciai erőfeszítésekkel.

A Fehér Ház közölte, hogy Steve Witkoff különleges elnöki megbízott hamarosan ismét Moszkvába utazik, hogy egyeztessen a béketárgyalásokról.

Szerdán Londonban is tartottak egy megbeszélést, amelyet az európai szövetségesek szerveztek, és amelyen Ukrajna is részt vett. Az Egyesült Államokat Keith Kellogg, Ukrajnáért felelős elnöki különmegbízott képviselte. Marco Rubio külügyminiszter részvételét a washingtoni külügyminisztérium kedden egyeztetési nehézségekre hivatkozva lemondta.

Hatalmas tömeg gyűlt össze a Szent Péter téren, hogy végső búcsút vegyen Ferenc pápától. A pápa ravatalát a Szent Péter-bazilika főoltára előtt állították fel, nyitott koporsóban.

A bazilikába a jubileum alkalmából megnyitott szent kapun keresztül lehet bejutni, azonban a térre vezető út sem volt egyszerű. A Szent Péter térre csak több biztonsági ellenőrzés után engedték be az embereket, és az oda vezető sugárúton olyan sűrű tömeg alakult ki, hogy szinte falat alkottak az érkezők. A tömeg irányítása a nap folyamán többször is nehézségekbe ütközött.

A meleg miatt több ember rosszul lett, őket a tér közelében tartózkodó mentők látták el, írta a Magyar Hang.

A bazilika csütörtökön reggel héttől éjfélig, pénteken pedig reggel héttől este hétig tart nyitva. Ferenc pápa koporsóját péntek este nyolc órakor zárják le.

A szombati temetés idején kétezer rendőr és csendőr ügyel majd a rendre a Szent Péter tér környékén, és katonák is jelen lesznek gépfegyverekkel. A római repülőtereken péntektől megnövekedett utasforgalomra számítanak, mivel sokan repülővel érkeznek a temetésre.

Tizenkét amerikai állam beperelte a Trump-kormányzatot a vámok miatt – számolt be róla az MTI. A keresetet az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bíróságán nyújtották be New Yorkban.

A keresetben az áll: „azzal a felhatalmazással, hogy hatalmas és folyamatosan változó vámokat szabhat ki az Egyesült Államokba belépő árukra, és bármilyen okból kifolyólag vészhelyzetet hirdethet, az elnök felforgatta az alkotmányos rendet és káoszt hozott az amerikai gazdaságba”.

Álláspontjuk szerint az amerikai alkotmány kizárólag a Kongresszusnak ad jogot adók, vámok és illetékek kivetésére.

A keresetet benyújtó államok között tíz demokrata vezetésű (Oregon, Colorado, Connecticut, Delaware, Illinois, Maine, Minnesota, Új-Mexikó, New York és Vermont), valamint két republikánus vezetésű (Arizona és Nevada) található. Kalifornia már korábban pert indított a szövetségi bíróságon a különvámok miatt.

Donald Trump április 2-án jelentette be, hogy az Egyesült Államokba irányuló importtermékekre szinte általános 10 százalékos vámot vezet be, több ország esetében pedig még magasabb tarifákat helyezett kilátásba. A Kínából érkező termékeket már 145 százalékos vám sújtja.

A vámok többségét ugyan 90 napra felfüggesztették a tárgyalások idejére, de a lépések és a körülöttük kialakult bizonytalanság komoly zavarokat okozott a részvény- és pénzpiacokon.